Címszó: Gassi Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0123.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0123.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24521.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Gassi
Ferenc
Szócikk: Gassi Ferenc hőstenor, sz. 1850-ben, (születés
éve) Pesten, (Budapest)
megh. 1896. ápr. 13-án, u. o. Dúsgazdag patrícius családból származott. Atyja Glatz
Ferenc, (személy)
(információ)
ügyvéd. Iskoláit a fővárosban (Budapest)
végezte; jogot tanult (és zenét is), 1871-ben (időpont) dr.
juris lett. A zeneszerzésben Mosonyi Mihály (személy) (információ)
volt a mestere. 1873-ban (időpont) Richter
János (személy)
(információ)
ösztönzésére kezdett énekelni. Párizsban
(ország)
Roger (személy)
(információ)
tanítványa volt és csakhamar elszerződött
a nagy operához 40.000 franknyi fizetéssel. Wagner Richárd (személy) (információ)
őt szemelte ki a a bayreuthi (ország) minta-előadásokra,
Siegfried (szerep)
(információ)
szerepére. Mint »Troubadour« (szerep) (információ)
fel is lépett Párizsban (ország) és
nagy sikert aratott. A társulat azonban feloszlott, erre hazajött, itt 1878. (időpont) máj.
16-án bemutatkozott a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
az »Aida« (cím) (információ)
c. opera Radames (szerep) szerepében,
miről az »Ellenőr« (intézmény)
ezt a kritikát írta: »A fiatal atléta termetű tenorista hazánkfia hangja egyike
a legszebbeknek e nemben. Mélysége a bariton erejével bír s ha a magasabb vételekben
az erőltetés némi nyoma is látszik, csengő, érces, szép hang az. Középhangjai erősek,
de mellette lágyak, érzelmesek«. (Május 17-iki szám.) 1879. (időpont) okt.
1-től 1884. (időpont)
márc. 31-ig tagja volt a Nemzeti Színháznak, (intézmény)
(információ)
majd 1886-ig (időpont) az
új Operaháznak, (intézmény)
(információ)
melynek fényes megnyitása alkalmával a »Lohengrin«
(cím) (információ)
címszerepét kreálta, s mint Wagner-énekes
(személy)
(információ)
aratta a legtöbb sikert. Főbb szerepei voltak:
Luciában: (cím)
Edgar; (szerep)
Faust; (szerep)
(információ)
Atalában: (cím) (információ)
Sartász; (szerep) Herodiásban:
(cím) János;
(szerep)
(információ)
Hugenottákban: (cím) (információ)
Raoul; (szerep) István
királyban: (cím)
(információ)
Sebös (szerep) stb.
mind-mind megannyi dicsőségteljes est, ragyogó diadal volt. Mint operaénekest ismerte
őt csaknem egész Európa, (ország) de
ami a művészi kvalitások fölé helyezte G-t, az az ő rendkívüli műveltsége, széles
látóköre és nagy világismerete volt. Szellemes causeur is volt és azon kisszámú
színészek egyike, akik vagyont is tudtak gyűjteni; a francia (nyelv) (információ)
nyelvet a legklasszikusabb formában beszélte,
de tökéletesen értette az olasz, (nyelv) (információ)
spanyol, (nyelv) portugál
(nyelv) és
angol (nyelv)
nyelvet is. 1884. (időpont) jan.
13-án a spanyol (nemzetiség)
király az Izabella-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1891-ben (időpont) a
perui (ország)
köztársaság budapesti (Budapest)
konzulja lett. — Neje: Janicsáry Irén. (személy) szin_II.0123.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Gassi Ferenc címszóvég 24521 Szócikk: Gassi
Ferenc hőstenor, sz. 1850-ben, Pesten, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1896. ápr. 13-án, u.
o. Dúsgazdag patrícius családból származott. Atyja Glatz Ferenc, yszemelynevy
glatz ferenc yszemelynevy Glatz Ferenc yszemelynevy glatz yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Glatz yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy ügyvéd.
Iskoláit a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy végezte; jogot tanult (és zenét is), 1871-ben xevtizedx 1875 dr. juris
lett. A zeneszerzésben Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi mihály yszemelynevy
Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy volt a mestere. 1873-ban
Richter János yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter János
yszemelynevy richter yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy ösztönzésére kezdett énekelni. Párizsban
ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Roger yszemelynevy
roger yszemelynevy Roger yszemelynevy roger yszemelynevy yszemelynevy Roger
yszemelynevy ykodvegy tanítványa volt és csakhamar elszerződött a nagy operához
40.000 franknyi fizetéssel. Wagner Richárd yszemelynevy wagner richárd
yszemelynevy Wagner Richárd yszemelynevy wagner yszemelynevy richárd
yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy őt szemelte
ki a a bayreuthi ytelepulesy bayreuth ytelepulesy bayreuth yorszagy Németország
ykodvegy minta-előadásokra, Siegfried yszerepy siegfried yszerepy Siegfried
yszerepy siegfried yszerepy yszerepy Siegfried yszerepy ykodvegy szerepére. Mint
»Troubadour« yszerepy troubadour yszerepy Troubadour yszerepy troubadour
yszerepy yszerepy Troubadour yszerepy ykodvegy fel is lépett Párizsban ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy és nagy sikert aratott.
A társulat azonban feloszlott, erre hazajött, itt 1878. máj. 16-án bemutatkozott
a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy az »Aida« ycimy aida ycimy Aida ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy
ykodvegy c. opera Radames yszerepy radames yszerepy Radames yszerepy radames
yszerepy yszerepy Radames yszerepy ykodvegy szerepében, miről az »Ellenőr« yintezmenyy
ellenőr yintezmenyy Ellenőr yintezmenyy ellenőr yintezmenyy yintezmenyy Ellenőr
yintezmenyy ykodvegy ezt a kritikát írta: »A fiatal atléta termetű tenorista hazánkfia
hangja egyike a legszebbeknek e nemben. Mélysége a bariton erejével bír s ha a magasabb
vételekben az erőltetés némi nyoma is látszik, csengő, érces, szép hang az. Középhangjai
erősek, de mellette lágyak, érzelmesek«. (Május 17-iki szám.) 1879. okt. xtalanevtizedx
1885 1-től 1884. xevtizedx 1885 márc. 31-ig tagja volt a Nemzeti Színháznak, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd 1886-ig az új Operaháznak,
yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy melynek fényes megnyitása alkalmával a
»Lohengrin« ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy
Lohengrin ycimy ykodvegy címszerepét kreálta, s mint Wagner-énekes yszemelynevy
wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy aratta a legtöbb sikert. Főbb szerepei voltak: Luciában: ycimy
lucia ycimy Luciá ycimy lucia ycimy ycimy Luciá ycimy ykodvegy Edgar; yszerepy
edgar yszerepy Edgar yszerepy edgar yszerepy yszerepy Edgar yszerepy ykodvegy Faust;
yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy
ykodvegy Atalában: ycimy atala ycimy Atalá ycimy atala ycimy ycimy Atalá ycimy
ykodvegy Sartász; yszerepy sartász yszerepy Sartász yszerepy sartász yszerepy
yszerepy Sartász yszerepy ykodvegy Herodiásban: ycimy herodiás ycimy Herodiás
ycimy herodiás ycimy ycimy Herodiás ycimy ykodvegy János; yszerepy jános
yszerepy János yszerepy jános yszerepy yszerepy János yszerepy ykodvegy Hugenottákban:
ycimy hugenották ycimy Hugenották ycimy hugenották ycimy ycimy Hugenották ycimy
ykodvegy Raoul; yszerepy raoul yszerepy Raoul yszerepy raoul yszerepy yszerepy
Raoul yszerepy ykodvegy István királyban: ycimy istván király ycimy István
király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István ycimy király ycimy ykodvegy
Sebös yszerepy sebös yszerepy Sebös yszerepy sebös yszerepy yszerepy Sebös
yszerepy ykodvegy stb. mind-mind megannyi dicsőségteljes est, ragyogó diadal volt.
Mint operaénekest ismerte őt csaknem egész Európa, ytelepulesy európa
ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy de ami a művészi kvalitások fölé helyezte
G-t, az az ő rendkívüli műveltsége, széles látóköre és nagy világismerete volt.
Szellemes causeur is volt és azon kisszámú színészek egyike, akik vagyont is tudtak
gyűjteni; a francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy
ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy nyelvet a legklasszikusabb formában beszélte, de
tökéletesen értette az olasz, ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy
ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy spanyol, ynyelvy spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy
spanyol ynyelvy ynyelvy spanyol ynyelvy ykodvegy portugál ynyelvy portugál
ynyelvy portugál ynyelvy portugál ynyelvy ynyelvy portugál ynyelvy ykodvegy és angol
ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy
ykodvegy nyelvet is. 1884. jan. xtalanevtizedx 1895 13-án a spanyol ynemzetisegy
spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ynemzetisegy
spanyol ynemzetisegy ykodvegy király az Izabella-rend lovagkeresztjével tüntette
ki. 1891-ben xevtizedx 1895 a perui ytelepulesy peru ytelepulesy peru yorszagy
Peru ykodvegy köztársaság budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy konzulja lett. — Neje: Janicsáry Irén. yszemelynevy
janicsáry irén yszemelynevy Janicsáry Irén yszemelynevy janicsáry yszemelynevy
irén yszemelynevy yszemelynevy Janicsáry yszemelynevy Irén yszemelynevy
ykodvegy szin_II.0123.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Gassi Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0123.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0123.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24521.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Gassi
Ferenc
Szócikk: Gassi Ferenc hőstenor, sz. 1850-ben, Pesten,
megh. 1896. ápr. 13-án, u. o. Dúsgazdag patrícius családból származott. Atyja Glatz
Ferenc, ügyvéd. Iskoláit a fővárosban végezte; jogot tanult (és zenét is), 1871-ben
dr. juris lett. A zeneszerzésben Mosonyi Mihály volt a mestere. 1873-ban Richter
János ösztönzésére kezdett énekelni. Párizsban Roger tanítványa volt és csakhamar
elszerződött a nagy operához 40.000 franknyi fizetéssel. Wagner Richárd őt szemelte
ki a a bayreuthi minta-előadásokra, Siegfried szerepére. Mint »Troubadour« fel is
lépett Párizsban és nagy sikert aratott. A társulat azonban feloszlott, erre hazajött,
itt 1878. máj. 16-án bemutatkozott a Nemzeti Színházban, az »Aida« c. opera Radames
szerepében, miről az »Ellenőr« ezt a kritikát írta: »A fiatal atléta termetű tenorista
hazánkfia hangja egyike a legszebbeknek e nemben. Mélysége a bariton erejével bír
s ha a magasabb vételekben az erőltetés némi nyoma is látszik, csengő, érces, szép
hang az. Középhangjai erősek, de mellette lágyak, érzelmesek«. (Május 17-iki szám.)
1879. okt. 1-től 1884. márc. 31-ig tagja volt a Nemzeti Színháznak, majd 1886-ig
az új Operaháznak, melynek fényes megnyitása alkalmával a »Lohengrin« címszerepét
kreálta, s mint Wagner-énekes aratta a legtöbb sikert. Főbb szerepei voltak: Luciában:
Edgar; Faust; Atalában: Sartász; Herodiásban: János; Hugenottákban: Raoul; István
királyban: Sebös stb. mind-mind megannyi dicsőségteljes est, ragyogó diadal volt.
Mint operaénekest ismerte őt csaknem egész Európa, de ami a művészi kvalitások fölé
helyezte G-t, az az ő rendkívüli műveltsége, széles látóköre és nagy világismerete
volt. Szellemes causeur is volt és azon kisszámú színészek egyike, akik vagyont
is tudtak gyűjteni; a francia nyelvet a legklasszikusabb formában beszélte, de tökéletesen
értette az olasz, spanyol, portugál és angol nyelvet is. 1884. jan. 13-án a spanyol
király az Izabella-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1891-ben a perui köztársaság
budapesti konzulja lett. — Neje: Janicsáry Irén. szin_II.0123.pdf II