Címszó: Gassi Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0123.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0123.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24521.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gassi Ferenc

Szócikk: Gassi Ferenc hőstenor, sz. 1850-ben, (születés éve) Pesten, (Budapest) megh. 1896. ápr. 13-án, u. o. Dúsgazdag patrícius családból származott. Atyja Glatz Ferenc, (személy) (információ)  ügyvéd. Iskoláit a fővárosban (Budapest) végezte; jogot tanult (és zenét is), 1871-ben (időpont) dr. juris lett. A zeneszerzésben Mosonyi Mihály (személy) (információ)  volt a mestere. 1873-ban (időpont) Richter János (személy) (információ)  ösztönzésére kezdett énekelni. Párizsban (ország) Roger (személy) (információ)  tanítványa volt és csakhamar elszerződött a nagy operához 40.000 franknyi fizetéssel. Wagner Richárd (személy) (információ)  őt szemelte ki a a bayreuthi (ország) minta-előadásokra, Siegfried (szerep) (információ)  szerepére. Mint »Troubadour« (szerep) (információ)  fel is lépett Párizsban (ország) és nagy sikert aratott. A társulat azonban feloszlott, erre hazajött, itt 1878. (időpont) máj. 16-án bemutatkozott a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az »Aida« (cím) (információ)  c. opera Radames (szerep) szerepében, miről az »Ellenőr« (intézmény) ezt a kritikát írta: »A fiatal atléta termetű tenorista hazánkfia hangja egyike a legszebbeknek e nemben. Mélysége a bariton erejével bír s ha a magasabb vételekben az erőltetés némi nyoma is látszik, csengő, érces, szép hang az. Középhangjai erősek, de mellette lágyak, érzelmesek«. (Május 17-iki szám.) 1879. (időpont) okt. 1-től 1884. (időpont) márc. 31-ig tagja volt a Nemzeti Színháznak, (intézmény) (információ)  majd 1886-ig (időpont) az új Operaháznak, (intézmény) (információ)  melynek fényes megnyitása alkalmával a »Lohengrin« (cím) (információ)  címszerepét kreálta, s mint Wagner-énekes (személy) (információ)  aratta a legtöbb sikert. Főbb szerepei voltak: Luciában: (cím) Edgar; (szerep) Faust; (szerep) (információ)  Atalában: (cím) (információ)  Sartász; (szerep) Herodiásban: (cím) János; (szerep) (információ)  Hugenottákban: (cím) (információ)  Raoul; (szerep) István királyban: (cím) (információ)  Sebös (szerep) stb. mind-mind megannyi dicsőségteljes est, ragyogó diadal volt. Mint operaénekest ismerte őt csaknem egész Európa, (ország) de ami a művészi kvalitások fölé helyezte G-t, az az ő rendkívüli műveltsége, széles látóköre és nagy világismerete volt. Szellemes causeur is volt és azon kisszámú színészek egyike, akik vagyont is tudtak gyűjteni; a francia (nyelv) (információ)  nyelvet a legklasszikusabb formában beszélte, de tökéletesen értette az olasz, (nyelv) (információ)  spanyol, (nyelv) portugál (nyelv) és angol (nyelv) nyelvet is. 1884. (időpont) jan. 13-án a spanyol (nemzetiség) király az Izabella-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1891-ben (időpont) a perui (ország) köztársaság budapesti (Budapest) konzulja lett. — Neje: Janicsáry Irén. (személy) szin_II.0123.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gassi Ferenc címszóvég 24521 Szócikk: Gassi Ferenc hőstenor, sz. 1850-ben, Pesten, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1896. ápr. 13-án, u. o. Dúsgazdag patrícius családból származott. Atyja Glatz Ferenc, yszemelynevy glatz ferenc yszemelynevy Glatz Ferenc yszemelynevy glatz yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Glatz yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy ügyvéd. Iskoláit a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte; jogot tanult (és zenét is), 1871-ben xevtizedx 1875 dr. juris lett. A zeneszerzésben Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi mihály yszemelynevy Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy volt a mestere. 1873-ban Richter János yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter János yszemelynevy richter yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy ösztönzésére kezdett énekelni. Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Roger yszemelynevy roger yszemelynevy Roger yszemelynevy roger yszemelynevy yszemelynevy Roger yszemelynevy ykodvegy tanítványa volt és csakhamar elszerződött a nagy operához 40.000 franknyi fizetéssel. Wagner Richárd yszemelynevy wagner richárd yszemelynevy Wagner Richárd yszemelynevy wagner yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy őt szemelte ki a a bayreuthi ytelepulesy bayreuth ytelepulesy bayreuth yorszagy Németország ykodvegy minta-előadásokra, Siegfried yszerepy siegfried yszerepy Siegfried yszerepy siegfried yszerepy yszerepy Siegfried yszerepy ykodvegy szerepére. Mint »Troubadour« yszerepy troubadour yszerepy Troubadour yszerepy troubadour yszerepy yszerepy Troubadour yszerepy ykodvegy fel is lépett Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy és nagy sikert aratott. A társulat azonban feloszlott, erre hazajött, itt 1878. máj. 16-án bemutatkozott a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Aida« ycimy aida ycimy Aida ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy c. opera Radames yszerepy radames yszerepy Radames yszerepy radames yszerepy yszerepy Radames yszerepy ykodvegy szerepében, miről az »Ellenőr« yintezmenyy ellenőr yintezmenyy Ellenőr yintezmenyy ellenőr yintezmenyy yintezmenyy Ellenőr yintezmenyy ykodvegy ezt a kritikát írta: »A fiatal atléta termetű tenorista hazánkfia hangja egyike a legszebbeknek e nemben. Mélysége a bariton erejével bír s ha a magasabb vételekben az erőltetés némi nyoma is látszik, csengő, érces, szép hang az. Középhangjai erősek, de mellette lágyak, érzelmesek«. (Május 17-iki szám.) 1879. okt. xtalanevtizedx 1885 1-től 1884. xevtizedx 1885 márc. 31-ig tagja volt a Nemzeti Színháznak, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy majd 1886-ig az új Operaháznak, yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy melynek fényes megnyitása alkalmával a »Lohengrin« ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy címszerepét kreálta, s mint Wagner-énekes yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy aratta a legtöbb sikert. Főbb szerepei voltak: Luciában: ycimy lucia ycimy Luciá ycimy lucia ycimy ycimy Luciá ycimy ykodvegy Edgar; yszerepy edgar yszerepy Edgar yszerepy edgar yszerepy yszerepy Edgar yszerepy ykodvegy Faust; yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy Atalában: ycimy atala ycimy Atalá ycimy atala ycimy ycimy Atalá ycimy ykodvegy Sartász; yszerepy sartász yszerepy Sartász yszerepy sartász yszerepy yszerepy Sartász yszerepy ykodvegy Herodiásban: ycimy herodiás ycimy Herodiás ycimy herodiás ycimy ycimy Herodiás ycimy ykodvegy János; yszerepy jános yszerepy János yszerepy jános yszerepy yszerepy János yszerepy ykodvegy Hugenottákban: ycimy hugenották ycimy Hugenották ycimy hugenották ycimy ycimy Hugenották ycimy ykodvegy Raoul; yszerepy raoul yszerepy Raoul yszerepy raoul yszerepy yszerepy Raoul yszerepy ykodvegy István királyban: ycimy istván király ycimy István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István ycimy király ycimy ykodvegy Sebös yszerepy sebös yszerepy Sebös yszerepy sebös yszerepy yszerepy Sebös yszerepy ykodvegy stb. mind-mind megannyi dicsőségteljes est, ragyogó diadal volt. Mint operaénekest ismerte őt csaknem egész Európa, ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy de ami a művészi kvalitások fölé helyezte G-t, az az ő rendkívüli műveltsége, széles látóköre és nagy világismerete volt. Szellemes causeur is volt és azon kisszámú színészek egyike, akik vagyont is tudtak gyűjteni; a francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy nyelvet a legklasszikusabb formában beszélte, de tökéletesen értette az olasz, ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy spanyol, ynyelvy spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy ynyelvy spanyol ynyelvy ykodvegy portugál ynyelvy portugál ynyelvy portugál ynyelvy portugál ynyelvy ynyelvy portugál ynyelvy ykodvegy és angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy nyelvet is. 1884. jan. xtalanevtizedx 1895 13-án a spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ykodvegy király az Izabella-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1891-ben xevtizedx 1895 a perui ytelepulesy peru ytelepulesy peru yorszagy Peru ykodvegy köztársaság budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy konzulja lett. — Neje: Janicsáry Irén. yszemelynevy janicsáry irén yszemelynevy Janicsáry Irén yszemelynevy janicsáry yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Janicsáry yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy szin_II.0123.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gassi Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0123.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0123.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24521.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gassi Ferenc

Szócikk: Gassi Ferenc hőstenor, sz. 1850-ben, Pesten, megh. 1896. ápr. 13-án, u. o. Dúsgazdag patrícius családból származott. Atyja Glatz Ferenc, ügyvéd. Iskoláit a fővárosban végezte; jogot tanult (és zenét is), 1871-ben dr. juris lett. A zeneszerzésben Mosonyi Mihály volt a mestere. 1873-ban Richter János ösztönzésére kezdett énekelni. Párizsban Roger tanítványa volt és csakhamar elszerződött a nagy operához 40.000 franknyi fizetéssel. Wagner Richárd őt szemelte ki a a bayreuthi minta-előadásokra, Siegfried szerepére. Mint »Troubadour« fel is lépett Párizsban és nagy sikert aratott. A társulat azonban feloszlott, erre hazajött, itt 1878. máj. 16-án bemutatkozott a Nemzeti Színházban, az »Aida« c. opera Radames szerepében, miről az »Ellenőr« ezt a kritikát írta: »A fiatal atléta termetű tenorista hazánkfia hangja egyike a legszebbeknek e nemben. Mélysége a bariton erejével bír s ha a magasabb vételekben az erőltetés némi nyoma is látszik, csengő, érces, szép hang az. Középhangjai erősek, de mellette lágyak, érzelmesek«. (Május 17-iki szám.) 1879. okt. 1-től 1884. márc. 31-ig tagja volt a Nemzeti Színháznak, majd 1886-ig az új Operaháznak, melynek fényes megnyitása alkalmával a »Lohengrin« címszerepét kreálta, s mint Wagner-énekes aratta a legtöbb sikert. Főbb szerepei voltak: Luciában: Edgar; Faust; Atalában: Sartász; Herodiásban: János; Hugenottákban: Raoul; István királyban: Sebös stb. mind-mind megannyi dicsőségteljes est, ragyogó diadal volt. Mint operaénekest ismerte őt csaknem egész Európa, de ami a művészi kvalitások fölé helyezte G-t, az az ő rendkívüli műveltsége, széles látóköre és nagy világismerete volt. Szellemes causeur is volt és azon kisszámú színészek egyike, akik vagyont is tudtak gyűjteni; a francia nyelvet a legklasszikusabb formában beszélte, de tökéletesen értette az olasz, spanyol, portugál és angol nyelvet is. 1884. jan. 13-án a spanyol király az Izabella-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1891-ben a perui köztársaság budapesti konzulja lett. — Neje: Janicsáry Irén. szin_II.0123.pdf II