Címszó: Gluck Christoph Willibald - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1714
SZULETESIEVTIZED 1715
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0150.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0150.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24676.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Gluck
Christoph Willibald
Szócikk: Gluck Christoph Willibald német (nemzetiség)
(információ)
zeneszerző, az opera legnagyobb reformátorainak
egyike, sz. 1714. (születés
éve) júl. 2-án, Weidenwangban, (ország) megh.
1787. nov. 15-én, Bécsben. (ország) Prágában
(ország)
végezte tanulmányait, majd Bécsben (ország) és
Milanóban (ország)
élt. 1754-től (időpont) 10
éven át a bécsi Hofoper (intézmény)
(információ)
karmestere volt. 107 operát írt. Az operaírásról
való reformeszméit az »Alceste« (cím) és »Paride
e Elena« (cím)
operáinak partitúrájához írt előszavában fejtette ki. Händel (személy) (információ)
hatása alatt, akivel Londonban (ország) ismerkedett
meg, elfordult az olasz (nemzetiség)
(információ)
stílustól és operáiban drámai mélységet igyekezett
kifejezésre juttatni. Gluck (személy) (információ)
volt az első, aki életet vitt a színpadra,
az alakjai nemcsak viaszbábuk, akik eléneklik az áriáikat és odébb állnak, hanem
van mondani valójuk. Gluck (személy) (információ)
reformátori működése annál érdekesebb, mert
hosszú ideig (1746-ig) (időpont) maga
Gluck (személy)
(információ)
is az olasz (nemzetiség)
(információ)
iskolához tartozott, amelynek kitűnő tanítványa
és kiváló mestere volt. Azután Bécsbe (ország) ment
és az új nyomokat kezdte keresni, amelyek a szó és a hang egységéhez elvezetnek.
Ehhez természetes — Gluck (személy) (információ)
nem volt maga is költő, mint Wagner (személy) (információ)
— szüksége volt egy olyan librettistára,
aki maga is megérti a törekvéseit. Addig Metastasio, (személy) (információ)
az akkori idők legnevezetesebb szövegírója
írta a Gluck-operák (személy) (információ)
librettóit, de tőle nem tudott alkalmas anyagot
kapni Gluck. (személy)
(információ)
Ekkor került a kezébe egy eddig ismeretlen
olasz (nemzetiség)
(információ)
írónak, Raniero de Calsabigiének (személy) a
librettója: »Orfeo ed Euridice«. (cím) Ez a librettó
volt az, amire Glucknak (személy) (információ)
szüksége volt. Nálunk az »Orfeusz« (cím) (információ)
(l. o.) c. operája ismeretes. Újabban színrekerült
nálunk a »Rászedett kádi« (cím) c. 1 felv.
dalműve. Bem. 1881. (időpont) okt.
4. Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
majd 1884. (időpont) dec.
25-én a M. Kir. Operaházban. (intézmény)
»Május királynője«, (cím) pásztorjáték
1 felv. Favart (személy) eredetije
után átdolgozta Kahlbeck. (személy) Ford.
Kosztolányi Dezső. (személy) (információ)
Bem. 1913. (időpont) márc.
19. M. Kir. Operaház. (intézmény)
szin_II.0150.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Gluck Christoph Willibald címszóvég 24676
Szócikk: Gluck Christoph Willibald német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző,
az opera legnagyobb reformátorainak egyike, sz. 1714. júl. xtalanevtizedx 1725 xtalanevtizedx
1735 2-án, Weidenwangban, ytelepulesy weidenwang ytelepulesy Weidenwang
yorszagy Németország ykodvegy megh. 1787. nov. 15-én, Bécsben. ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Prágában ytelepulesy prága
ytelepulesy Prágá yorszagy Csehország ykodvegy végezte tanulmányait, majd Bécsben
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy és Milanóban ytelepulesy
milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy élt. 1754-től xevtizedx
1755 10 éven át a bécsi Hofoper yintezmenyy bécsi hofoper yintezmenyy bécsi Ho
yintezmenyy bécsi yintezmenyy hofoper yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy
Ho yintezmenyy ykodvegy karmestere volt. 107 operát írt. Az operaírásról való reformeszméit
az »Alceste« ycimy alceste ycimy Alceste ycimy alceste ycimy ycimy Alceste
ycimy ykodvegy és »Paride e Elena« ycimy paride e elena ycimy Paride e Elena
ycimy paride ycimy e ycimy elena ycimy ycimy Paride ycimy e ycimy Elena ycimy
ykodvegy operáinak partitúrájához írt előszavában fejtette ki. Händel yszemelynevy
händel yszemelynevy Händel yszemelynevy händel yszemelynevy yszemelynevy Händel
yszemelynevy ykodvegy hatása alatt, akivel Londonban ytelepulesy london
ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy ismerkedett meg, elfordult
az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy stílustól és operáiban drámai mélységet
igyekezett kifejezésre juttatni. Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck
yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy volt az
első, aki életet vitt a színpadra, az alakjai nemcsak viaszbábuk, akik eléneklik
az áriáikat és odébb állnak, hanem van mondani valójuk. Gluck yszemelynevy
gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck
yszemelynevy ykodvegy reformátori működése annál érdekesebb, mert hosszú ideig (1746-ig)
xevtizedx 1745 maga xtalanevtizedx 1755 xtalanevtizedx 1765 Gluck yszemelynevy
gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck
yszemelynevy ykodvegy is az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy iskolához
tartozott, amelynek kitűnő tanítványa és kiváló mestere volt. Azután Bécsbe ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment és az új nyomokat kezdte keresni,
amelyek a szó és a hang egységéhez elvezetnek. Ehhez természetes — Gluck yszemelynevy
gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck
yszemelynevy ykodvegy nem volt maga is költő, mint Wagner yszemelynevy wagner
yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy — szüksége volt egy olyan librettistára, aki maga is megérti
a törekvéseit. Addig Metastasio, yszemelynevy metastasio yszemelynevy
Metastasio yszemelynevy metastasio yszemelynevy yszemelynevy Metastasio
yszemelynevy ykodvegy az akkori idők legnevezetesebb szövegírója írta a Gluck-operák
yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy
yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy librettóit, de tőle nem tudott alkalmas
anyagot kapni Gluck. yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck
yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy Ekkor került a kezébe egy
eddig ismeretlen olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy írónak, Raniero de Calsabigiének
yszemelynevy raniero de calsabigie yszemelynevy Raniero de Calsabigié
yszemelynevy raniero yszemelynevy de yszemelynevy calsabigie yszemelynevy
yszemelynevy Raniero yszemelynevy de yszemelynevy Calsab a librettója: »Orfeo ed
Euridice«. ycimy orfeo ed euridice ycimy Orfeo ed Euridice ycimy orfeo ycimy ed
ycimy euridice ycimy ycimy Orfeo ycimy ed ycimy Euridice ycimy ykodvegy Ez a librettó
volt az, amire Glucknak yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy
gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy szüksége volt. Nálunk
az »Orfeusz« ycimy orfeusz ycimy Orfeusz ycimy orfeusz ycimy ycimy Orfeusz
ycimy ykodvegy (l. o.) c. operája ismeretes. Újabban színrekerült nálunk a »Rászedett
kádi« ycimy rászedett kádi ycimy Rászedett kádi ycimy rászedett ycimy kádi
ycimy ycimy Rászedett ycimy kádi ycimy ykodvegy c. 1 felv. dalműve. Bem. 1881. xevtizedx
1885 okt. 4. Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy majd 1884. dec. 25-én a M. Kir. Operaházban. yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy
ykodvegy »Május királynője«, ycimy május királynője ycimy Május királynője
ycimy május ycimy királynője ycimy ycimy Május ycimy királynője ycimy ykodvegy pásztorjáték
1 felv. Favart yszemelynevy favart yszemelynevy Favart yszemelynevy favart
yszemelynevy yszemelynevy Favart yszemelynevy ykodvegy eredetije után átdolgozta
Kahlbeck. yszemelynevy kahlbeck yszemelynevy Kahlbeck yszemelynevy kahlbeck
yszemelynevy yszemelynevy Kahlbeck yszemelynevy ykodvegy Ford. Kosztolányi Dezső.
yszemelynevy kosztolányi dezső yszemelynevy Kosztolányi Dezső yszemelynevy
kosztolányi yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Kosztolányi
yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Bem. 1913. xevtizedx 1915 márc. 19. M.
Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m.
yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy
Kir. yintezmenyy ykodvegy szin_II.0150.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Gluck Christoph Willibald - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1714
SZULETESIEVTIZED 1715
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0150.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0150.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24676.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Gluck
Christoph Willibald
Szócikk: Gluck Christoph Willibald német zeneszerző,
az opera legnagyobb reformátorainak egyike, sz. 1714. júl. 2-án, Weidenwangban,
megh. 1787. nov. 15-én, Bécsben. Prágában végezte tanulmányait, majd Bécsben és
Milanóban élt. 1754-től 10 éven át a bécsi Hofoper karmestere volt. 107 operát írt.
Az operaírásról való reformeszméit az »Alceste« és »Paride e Elena« operáinak partitúrájához
írt előszavában fejtette ki. Händel hatása alatt, akivel Londonban ismerkedett meg,
elfordult az olasz stílustól és operáiban drámai mélységet igyekezett kifejezésre
juttatni. Gluck volt az első, aki életet vitt a színpadra, az alakjai nemcsak viaszbábuk,
akik eléneklik az áriáikat és odébb állnak, hanem van mondani valójuk. Gluck reformátori
működése annál érdekesebb, mert hosszú ideig (1746-ig) maga Gluck is az olasz iskolához
tartozott, amelynek kitűnő tanítványa és kiváló mestere volt. Azután Bécsbe ment
és az új nyomokat kezdte keresni, amelyek a szó és a hang egységéhez elvezetnek.
Ehhez természetes — Gluck nem volt maga is költő, mint Wagner — szüksége volt egy
olyan librettistára, aki maga is megérti a törekvéseit. Addig Metastasio, az akkori
idők legnevezetesebb szövegírója írta a Gluck-operák librettóit, de tőle nem tudott
alkalmas anyagot kapni Gluck. Ekkor került a kezébe egy eddig ismeretlen olasz írónak,
Raniero de Calsabigiének a librettója: »Orfeo ed Euridice«. Ez a librettó volt az,
amire Glucknak szüksége volt. Nálunk az »Orfeusz« (l. o.) c. operája ismeretes.
Újabban színrekerült nálunk a »Rászedett kádi« c. 1 felv. dalműve. Bem. 1881. okt.
4. Nemzeti Színházban, majd 1884. dec. 25-én a M. Kir. Operaházban. »Május királynője«,
pásztorjáték 1 felv. Favart eredetije után átdolgozta Kahlbeck. Ford. Kosztolányi
Dezső. Bem. 1913. márc. 19. M. Kir. Operaház. szin_II.0150.pdf II
