Címszó: Goldmark Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1832
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0152.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0152.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24693.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Goldmark
Károly
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524693.htm
Szócikk: Goldmark Károly zeneszerző, sz. 1832. (születés
éve) máj. 18-án, Keszthelyen, (megye) megh.
1915. jan. 4-én, Bécsben. (ország) Zenei
tanulmányait 1844-ben, (időpont) a
soproni (megye)
zenedében kezdte, miután atyja, ki Besszarábiából (ország) bevándorolt
igen értelmes kereskedő volt, fia zenei hajlamát hamarosan felismerte. 1847-ben
(időpont)
Bécsben (ország)
tanult. 1848-ban (időpont) a
forradalom miatt bezárták a konzervatóriumot, ezért G. magánúton folytatja tanulmányait.
1848-tól (időpont)
1857-ig (időpont)
Budán (Budapest)
és Bécsben (ország)
él, mint színházi zenész és zenetanító és sokat nyomorog, majd 1857-ben (időpont) Bécsben
(ország)
hangversenyt rendez műveiből, melyek kedvező fogadtatásra találnak. Ezidő óta folytonos
diadal kísérte minden újabb alkotásának bemutatását. 1858-ban (időpont) Pestre
(Budapest)
költözik, azután ismét Bécsbe (ország) megy.
1865—70-ben (időpont)
megzenésíti Mosenthal (személy) (információ)
»Sába királynője« (cím) (információ)
c. operaszövegét. 1869-ben (időpont) br.
Eötvös József (személy) kultuszminiszter
800 frt állami segélyt utal ki számára, óriási nélkülözéseinek némi enyhítésére.
1875-ben (időpont)
Liszt Ferenc és gr. Andrássy Gyula közbenjárására a bécsi Hofoper bemutatja a »Sába
királynőjé«-t (cím)
(információ)
és ezzel G. megalapítja világhírét. 1876.
(időpont)
márc. 18-án volt a »Sába királynőjé«-nek (cím) (információ)
magyar (l. o.) bemutatója a Nemzeti Színházban
(intézmény)
(információ)
1893. (időpont) júl.
havában a kóburgi (ország) (információ)
herceg házi rendjelének komthur-kereszjével
tüntette ki. 1910. (időpont) máj.
14-én Keszthelyen (megye) születésének
80-ik évfordulója alkalmából leleplezték szülőházának falába elhelyezett karrarai
márványemléktábláját és a király a tudomány és művészet díszjelvényével tüntette
ki, a budapesti (Budapest)
tudományegyetem pedig díszdoktorává választotta. G. művészetét az invenció bősége
és a szenvedély drámaiassága jellemzi. Dallambőségre csak Verdi (személy) (információ)
multa fölül, más kortársa meg sem közelitette.
A felépítésben, szerkesztésben épp oly nagy mester, mint zenekarának kezelésében.
Munkái: »Merlin«, (cím) 1886.; (időpont) átdolgozva
1904-ben (időpont)
került színre Frankfurt a/M.; (ország) a M.
Kir. Operában (intézmény)
1887. (időpont)
szept. 28-án; »A házi tücsök« (cím) (Willner
A. M. (személy)
szövege), 1896. (időpont) okt.
4-én; »Bryzeis, a hadifogoly«, (cím) Ernst Schlicht
(személy)
(információ)
szöv., 1899, (időpont) ápr.
26.; »BerIichingen Götz« (cím) (Willner
(személy)
szövegére), 1902. (időpont) dec.
16. M. Kir. Operaház; (intézmény)
»Téli rege«, (cím)
(információ)
3 felv. (Shakespeare (személy) (információ)
után), 1908. (időpont) ápr.
30., u. o. írt ezenkívül számos szimfóniát, nyitányt. 1896. (időpont) okt.
5-én a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1925. (időpont) dec.
8-án leleplezték síremlékét Bécsben. (ország) szin_II.0152.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Goldmark Károly címszóvég 24693 Szócikk:
Goldmark Károly zeneszerző, sz. 1832. máj. xtalanevtizedx 1845 18-án, Keszthelyen,
ytelepulesy keszthely ytelepulesy Keszthely ymegyey zala megye ykodvegy megh. 1915.
jan. 4-én, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy Zenei tanulmányait 1844-ben, xevtizedx 1845 a soproni ytelepulesy
sopron ytelepulesy sopron ymegyey sopron megye ykodvegy zenedében kezdte, miután
atyja, ki Besszarábiából ytelepulesy besszarábia ytelepulesy Besszarábiá
yorszagy Moldova ykodvegy bevándorolt igen értelmes kereskedő volt, fia zenei hajlamát
hamarosan felismerte. 1847-ben Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy tanult. 1848-ban a forradalom miatt bezárták a konzervatóriumot,
ezért G. magánúton folytatja tanulmányait. 1848-tól 1857-ig xevtizedx 1855 Budán
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy él, mint színházi zenész és zenetanító
és sokat nyomorog, majd 1857-ben Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy hangversenyt rendez műveiből, melyek kedvező fogadtatásra
találnak. Ezidő óta folytonos diadal kísérte minden újabb alkotásának bemutatását.
1858-ban Pestre xtalanevtizedx 1865 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy költözik, azután ismét Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy
Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megy. 1865—70-ben xevtizedx 1865 megzenésíti Mosenthal
yszemelynevy mosenthal yszemelynevy Mosenthal yszemelynevy mosenthal
yszemelynevy yszemelynevy Mosenthal yszemelynevy ykodvegy »Sába királynője« ycimy
sába királynője ycimy Sába királynője ycimy sába ycimy királynője ycimy ycimy
Sába ycimy királynője ycimy ykodvegy c. operaszövegét. 1869-ben br. xtalanevtizedx
1875 Eötvös József yszemelynevy br. eötvös józsef yszemelynevy br. Eötvös
József yszemelynevy br. yszemelynevy eötvös yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy br. yszemelynevy Eötvös yszemelynevy József yszemelynev kultuszminiszter
800 frt állami segélyt utal ki számára, óriási nélkülözéseinek némi enyhítésére.
1875-ben xevtizedx 1875 Liszt Ferenc és gr. Andrássy Gyula közbenjárására a bécsi
Hofoper bemutatja a »Sába királynőjé«-t ycimy sába királynője ycimy Sába
királynőjé ycimy sába ycimy királynője ycimy ycimy Sába ycimy királynőjé ycimy
ykodvegy és ezzel G. megalapítja világhírét. 1876. márc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 18-án volt a »Sába királynőjé«-nek ycimy sába királynője ycimy Sába
királynőjé ycimy sába ycimy királynője ycimy ycimy Sába ycimy királynőjé ycimy
ykodvegy magyar (l. o.) bemutatója a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 júl. xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 havában a kóburgi ytelepulesy kóburg ytelepulesy
kóburg yorszagy Németország ykodvegy herceg házi rendjelének komthur-kereszjével
tüntette ki. 1910. xevtizedx 1915 máj. 14-én Keszthelyen ytelepulesy keszthely
ytelepulesy Keszthely ymegyey zala megye ykodvegy születésének 80-ik évfordulója
alkalmából leleplezték szülőházának falába elhelyezett karrarai márványemléktábláját
és a király a tudomány és művészet díszjelvényével tüntette ki, a budapesti Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tudományegyetem pedig díszdoktorává
választotta. G. művészetét az invenció bősége és a szenvedély drámaiassága jellemzi.
Dallambőségre csak Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy
verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy multa fölül, más kortársa
meg sem közelitette. A felépítésben, szerkesztésben épp oly nagy mester, mint zenekarának
kezelésében. Munkái: »Merlin«, ycimy merlin ycimy Merlin ycimy merlin ycimy
ycimy Merlin ycimy ykodvegy 1886.; xevtizedx 1885 átdolgozva xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 1904-ben xevtizedx 1905 került színre Frankfurt a/M.; ytelepulesy
frankfurt a/m. ytelepulesy Frankfurt a/M. yorszagy Németország ykodvegy a M. Kir.
Operában yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m.
yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy 1887. xevtizedx 1885 szept. xtalanevtizedx 1895 28-án; »A házi
tücsök« ycimy a házi tücsök ycimy A házi tücsök ycimy a ycimy házi ycimy tücsök
ycimy ycimy A ycimy házi ycimy tücsök ycimy ykodvegy (Willner A. M. yszemelynevy
willner a. m. yszemelynevy Willner A. M. yszemelynevy willner yszemelynevy a.
yszemelynevy m. yszemelynevy yszemelynevy Willner yszemelynevy A. yszemelynevy M.
yszemelynevy ykodvegy szövege), 1896. xevtizedx 1895 okt. 4-én; »Bryzeis, a hadifogoly«,
ycimy bryzeis, a hadifogoly ycimy Bryzeis, a hadifogoly ycimy bryzeis, ycimy a
ycimy hadifogoly ycimy ycimy Bryzeis, ycimy a ycimy hadifogoly ycimy ykodvegy Ernst
Schlicht yszemelynevy ernst schlicht yszemelynevy Ernst Schlicht yszemelynevy
ernst yszemelynevy schlicht yszemelynevy yszemelynevy Ernst yszemelynevy
Schlicht yszemelynevy ykodvegy szöv., 1899, ápr. xtalanevtizedx 1905 26.; »BerIichingen
Götz« ycimy beriichingen götz ycimy BerIichingen Götz ycimy beriichingen ycimy
götz ycimy ycimy BerIichingen ycimy Götz ycimy ykodvegy (Willner yszemelynevy
willner yszemelynevy Willner yszemelynevy willner yszemelynevy yszemelynevy
Willner yszemelynevy ykodvegy szövegére), 1902. xevtizedx 1905 dec. 16. M. Kir.
Operaház; yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m.
yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy
Kir. yintezmenyy ykodvegy »Téli rege«, ycimy téli rege ycimy Téli rege ycimy
téli ycimy rege ycimy ycimy Téli ycimy rege ycimy ykodvegy 3 felv. (Shakespeare
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy után), 1908. ápr. 30.,
u. o. írt ezenkívül számos szimfóniát, nyitányt. 1896. xevtizedx 1895 okt. xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 5-én a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1925. xevtizedx
1925 dec. 8-án leleplezték síremlékét Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy
Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy szin_II.0152.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Goldmark Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1832
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0152.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0152.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24693.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Goldmark
Károly
Szócikk: Goldmark Károly zeneszerző, sz. 1832. máj.
18-án, Keszthelyen, megh. 1915. jan. 4-én, Bécsben. Zenei tanulmányait 1844-ben,
a soproni zenedében kezdte, miután atyja, ki Besszarábiából bevándorolt igen értelmes
kereskedő volt, fia zenei hajlamát hamarosan felismerte. 1847-ben Bécsben tanult.
1848-ban a forradalom miatt bezárták a konzervatóriumot, ezért G. magánúton folytatja
tanulmányait. 1848-tól 1857-ig Budán és Bécsben él, mint színházi zenész és zenetanító
és sokat nyomorog, majd 1857-ben Bécsben hangversenyt rendez műveiből, melyek kedvező
fogadtatásra találnak. Ezidő óta folytonos diadal kísérte minden újabb alkotásának
bemutatását. 1858-ban Pestre költözik, azután ismét Bécsbe megy. 1865—70-ben megzenésíti
Mosenthal »Sába királynője« c. operaszövegét. 1869-ben br. Eötvös József kultuszminiszter
800 frt állami segélyt utal ki számára, óriási nélkülözéseinek némi enyhítésére.
1875-ben Liszt Ferenc és gr. Andrássy Gyula közbenjárására a bécsi Hofoper bemutatja
a »Sába királynőjé«-t és ezzel G. megalapítja világhírét. 1876. márc. 18-án volt
a »Sába királynőjé«-nek magyar (l. o.) bemutatója a Nemzeti Színházban 1893. júl.
havában a kóburgi herceg házi rendjelének komthur-kereszjével tüntette ki. 1910.
máj. 14-én Keszthelyen születésének 80-ik évfordulója alkalmából leleplezték szülőházának
falába elhelyezett karrarai márványemléktábláját és a király a tudomány és művészet
díszjelvényével tüntette ki, a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává választotta.
G. művészetét az invenció bősége és a szenvedély drámaiassága jellemzi. Dallambőségre
csak Verdi multa fölül, más kortársa meg sem közelitette. A felépítésben, szerkesztésben
épp oly nagy mester, mint zenekarának kezelésében. Munkái: »Merlin«, 1886.; átdolgozva
1904-ben került színre Frankfurt a/M.; a M. Kir. Operában 1887. szept. 28-án; »A
házi tücsök« (Willner A. M. szövege), 1896. okt. 4-én; »Bryzeis, a hadifogoly«,
Ernst Schlicht szöv., 1899, ápr. 26.; »BerIichingen Götz« (Willner szövegére), 1902.
dec. 16. M. Kir. Operaház; »Téli rege«, 3 felv. (Shakespeare után), 1908. ápr. 30.,
u. o. írt ezenkívül számos szimfóniát, nyitányt. 1896. okt. 5-én a Lipót-rend lovagkeresztjét
kapta. 1925. dec. 8-án leleplezték síremlékét Bécsben. szin_II.0152.pdf II
