Címszó: Goumod Charles Francois - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1818

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0164.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0164.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24738.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Goumod Charles Francois

Szócikk: Goumod Charles Francois fr. (nemzetiség) (információ)  zeneszerző, sz. 1818. (születés éve) jún. 17-én, Párizsban, (ország) megh. 1893. okt. 17-én, St. Cloudban. (ország) Halévy (személy) (információ)  kedvenc tanítványa. Párizsban (ország) sokáig orgonista volt. Első darabjai a legkisebb sikert sem aratták. »Faust« (cím) (információ)  (L. o.) (1859., (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  bem. 1863. (időpont) szept. 2., a M. Kir. Operaház (intézmény) 1884. (időpont) okt. 2.) előadása után azonban egyszerre hírneves lett. Későbbi operái sem érték már el ennek a hatását. A »Philemon és Baucis« (cím) c. operáját (1860.), (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  bem. 1880. (időpont) szept. 4., főleg igen szép balletzenéje méltó arra, hogy megmentessék az elfeledtetéstől. »Romeo és Julia« (cím) (információ)  (1867.), (időpont) nálunk 1872. (időpont) jan. 27-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  és 1886. (időpont) nov. 13-án a M. Kir. Operaház (intézmény) mutatta be. »Cinq Mars«, (cím) szöv. írták P. Poisson (személy) és Louis Gallet. (személy) Bem. a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  1878. (időpont) márc. 9. (Írt egy »Sábakirálynőjé«-t (cím) is, de ez hamar letűnt, nálunk nem adták.) A francia (nemzetiség) (információ)  akadémia tagjává választotta s a becsületrend lovagja lett. Legjobb életrajza: Proudhomme (személy) és Dantelot (személy) 2 kötetes műve. (1911.) (időpont) szin_II.0164.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Goumod Charles Francois címszóvég 24738 Szócikk: Goumod Charles Francois fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző, sz. 1818. jún. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 17-én, Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy megh. 1893. okt. 17-én, St. Cloudban. ytelepulesy st. cloud ytelepulesy St. Cloud yorszagy Franciaország ykodvegy Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy yszemelynevy Halévy yszemelynevy ykodvegy kedvenc tanítványa. Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy sokáig orgonista volt. Első darabjai a legkisebb sikert sem aratták. »Faust« ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy (L. o.) (1859., xevtizedx 1855 a xtalanevtizedx 1865 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bem. 1863. xevtizedx 1865 szept. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 2., a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 okt. 2.) előadása után azonban egyszerre hírneves lett. Későbbi operái sem érték már el ennek a hatását. A »Philemon és Baucis« ycimy philemon és baucis ycimy Philemon és Baucis ycimy philemon ycimy és ycimy baucis ycimy ycimy Philemon ycimy és ycimy Baucis ycimy ykodvegy c. operáját (1860.), xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bem. 1880. xevtizedx 1885 szept. 4., főleg igen szép balletzenéje méltó arra, hogy megmentessék az elfeledtetéstől. »Romeo és Julia« ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy (1867.), xevtizedx 1865 nálunk xtalanevtizedx 1875 1872. xevtizedx 1875 jan. xtalanevtizedx 1885 27-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és 1886. xevtizedx 1885 nov. 13-án a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy mutatta be. »Cinq Mars«, ycimy cinq mars ycimy Cinq Mars ycimy cinq ycimy mars ycimy ycimy Cinq ycimy Mars ycimy ykodvegy szöv. írták P. Poisson yszemelynevy p. poisson yszemelynevy P. Poisson yszemelynevy p. yszemelynevy poisson yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Poisson yszemelynevy ykodvegy és Louis Gallet. yszemelynevy louis gallet yszemelynevy Louis Gallet yszemelynevy louis yszemelynevy gallet yszemelynevy yszemelynevy Louis yszemelynevy Gallet yszemelynevy ykodvegy Bem. a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1878. xevtizedx 1875 márc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 9. (Írt egy »Sábakirálynőjé«-t ycimy sábakirálynője ycimy Sábakirálynőjé ycimy sábakirálynője ycimy ycimy Sábakirálynőjé ycimy ykodvegy is, de ez hamar letűnt, nálunk nem adták.) A francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy akadémia tagjává választotta s a becsületrend lovagja lett. Legjobb életrajza: Proudhomme yszemelynevy proudhomme yszemelynevy Proudhomme yszemelynevy proudhomme yszemelynevy yszemelynevy Proudhomme yszemelynevy ykodvegy és Dantelot yszemelynevy dantelot yszemelynevy Dantelot yszemelynevy dantelot yszemelynevy yszemelynevy Dantelot yszemelynevy ykodvegy 2 kötetes műve. (1911.) xevtizedx 1915 szin_II.0164.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Goumod Charles Francois - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1818

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0164.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0164.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24738.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Goumod Charles Francois

Szócikk: Goumod Charles Francois fr. zeneszerző, sz. 1818. jún. 17-én, Párizsban, megh. 1893. okt. 17-én, St. Cloudban. Halévy kedvenc tanítványa. Párizsban sokáig orgonista volt. Első darabjai a legkisebb sikert sem aratták. »Faust« (L. o.) (1859., a Nemzeti Színház bem. 1863. szept. 2., a M. Kir. Operaház 1884. okt. 2.) előadása után azonban egyszerre hírneves lett. Későbbi operái sem érték már el ennek a hatását. A »Philemon és Baucis« c. operáját (1860.), a Nemzeti Színház bem. 1880. szept. 4., főleg igen szép balletzenéje méltó arra, hogy megmentessék az elfeledtetéstől. »Romeo és Julia« (1867.), nálunk 1872. jan. 27-én a Nemzeti Színház és 1886. nov. 13-án a M. Kir. Operaház mutatta be. »Cinq Mars«, szöv. írták P. Poisson és Louis Gallet. Bem. a Nemzeti Színház 1878. márc. 9. (Írt egy »Sábakirálynőjé«-t is, de ez hamar letűnt, nálunk nem adták.) A francia akadémia tagjává választotta s a becsületrend lovagja lett. Legjobb életrajza: Proudhomme és Dantelot 2 kötetes műve. (1911.) szin_II.0164.pdf II