Címszó: Göde István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1801
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0166.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0166.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24747.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Göde
István
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524748.htm
Szócikk: Göde István (csíkszentmártoni), (megye) a magyar
színészet úttörőinek egyike, sz. 1801-ben, (születés
éve) Erdélyben, (ország) (információ)
megh. 1872. nov. 3-án, Nyárádszeredán, (megye) hol mint
írnok tengette életét. Kolozsvárott (megye) végezte
a jogot és 1820. (időpont) tavaszán
színésszé lesz. 1820. (időpont) nov.
27-én Székely József (személy) (információ)
színésszel megbízást kapott a kolozsvári
(megye) színházi
bizottságtól, hogy a Bécsben (ország) festett
díszleteket a kolozsvári színház (intézmény)
(információ)
részére saját költségén átvegye. Az új színház
megnyitóján — 1821. (időpont) márc.
11. — övé volt az első szó. »Sebesen vágtat városunk felé egy futár, bizonyosan
fényes győzelem hírét hozza«, ez volt az első mondata. (»Corvin Mátyás« (cím) c. darabban,
István vajda (szerep)
(információ)
szerepében.) Kolozsvárt (megye) 1823-ig
(időpont)
működött. Innen később Borsodba (megye) (információ)
került, azután Kassára, (megye) Székesfehérvárra,
(megye) majd
1837-ben (időpont)
Kolozsvárott (megye)
kis ideig igazgató lesz, azután ismét szerződésbe lép. 1840. (időpont) márc.
22-én a »Honművész« (intézmény)
(információ)
szigorú kritikát ír róla, mondván: »Biráló
évekről kisérte G-t színészi pályáján, de őt egy helyt kanyargó örvényben látja
keringeni, mi korunkban minden másnál menthetőbb volna, mint a színésznél.« 1841.
(időpont)
tavaszutó 26-án mint vendég fellép a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
1842-ben (időpont) újra
igazgató s többek között Szamosújvárt (megye) tűzifát
is kapott a várostól, amit nyilvánosan megköszön az »ErdéIyí Híradó« (intézmény)
1842—21. (időpont)
számában. A szabadságharc alatt a Mátyás-huszároknál (személy) (információ)
számvivő tiszt volt és Bem (személy) (információ)
oldalán harcolt. Vizaknánál elfogták és Josefstadtban
fogva tartották. Azután volt jegyző, leányiskolái igazgató, bírósági segéd, Kolozsvárt,
(megye) ahol
a színház fennállása 50 éves jubileumán részt vett. Ő akkor az egyetlen élő férfitagja
volt az alapító-tagoknak. 1870. (időpont) április
havában a vidéki színészek könyöradományt gyűjtöttek részére. (Ezt megköszöni Győrffy
Antal (személy)
(információ)
színigazgatónak »A Színpad« (intézmény)
1871. (időpont)
ápr. 3-iki számában.) Munkája: »Flóra«, (cím) újévi zsebkönyvecske.
1835. (időpont)
Marosvásárhely. (megye) »Színfüzér«,
(cím) mint nyugdíj.
Kócsi jegyzetei és a bennidézett írók után szabadon szerkeszté és kiadta G. I. Kolozsvár,
(megye) 1846.
(időpont)
Levelei megjelentek a Történeti Lapokban. (intézmény)
(II. 1875. (időpont)
5—7. szám.) — Neje: Bikszegi Júlia, (személy) kiről
egy marosvásárhelyi (megye) tudósítás
így emlékezik meg: »G-né a hősnői szerepekben iparral szokott s részszerint kielégít;
szerepei tanultak, több erővel, keményebb hanggal mindig kielégítne. Van G-nének
hősnői szerepekben egy vonzó tekintetes állása, mi őt ilyenkor innepélyessé, jelessé
teszi,« (Honművész, (intézmény)
(információ)
1840. (időpont) 25.
szám.) szin_II.0166.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Göde István címszóvég 24747 Szócikk: Göde
István (csíkszentmártoni), ytelepulesy csíkszentmárton ytelepulesy
csíkszentmárton ymegyey csik megye ykodvegy a magyar színészet úttörőinek egyike,
sz. 1801-ben, Erdélyben, xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy
erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy megh. 1872. nov. 3-án, Nyárádszeredán,
ytelepulesy nyárádszereda ytelepulesy Nyárádszeredá ymegyey maros-torda megye
ykodvegy hol mint írnok tengette életét. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy végezte a jogot és 1820. xevtizedx
1825 tavaszán színésszé lesz. 1820. nov. 27-én Székely József yszemelynevy
székely józsef yszemelynevy Székely József yszemelynevy székely yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Székely yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy színésszel megbízást kapott a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színházi bizottságtól, hogy
a Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy festett díszleteket
a kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy ykodvegy részére saját költségén átvegye. Az új színház megnyitóján
— 1821. márc. 11. — övé volt az első szó. »Sebesen vágtat városunk felé egy futár,
bizonyosan fényes győzelem hírét hozza«, ez volt az első mondata. (»Corvin Mátyás«
ycimy corvin mátyás ycimy Corvin Mátyás ycimy corvin ycimy mátyás ycimy ycimy
Corvin ycimy Mátyás ycimy ykodvegy c. darabban, István vajda yszerepy istván
vajda yszerepy István vajda yszerepy istván yszerepy vajda yszerepy yszerepy
István yszerepy vajda yszerepy ykodvegy szerepében.) Kolozsvárt ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1823-ig működött.
xtalanevtizedx 1835 Innen később Borsodba ytelepulesy borsod ytelepulesy Borsod
ymegyey borsod megye ykodvegy került, azután Kassára, ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Székesfehérvárra, ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy majd 1837-ben
xevtizedx 1835 Kolozsvárott xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy kis ideig igazgató lesz, azután
ismét szerződésbe lép. 1840. xevtizedx 1845 márc. 22-én a »Honművész« yintezmenyy
honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy
Honművés yintezmenyy ykodvegy szigorú kritikát ír róla, mondván: »Biráló évekről
kisérte G-t színészi pályáján, de őt egy helyt kanyargó örvényben látja keringeni,
mi korunkban minden másnál menthetőbb volna, mint a színésznél.« 1841. tavaszutó
26-án mint vendég fellép a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 1842-ben újra igazgató s többek között Szamosújvárt ytelepulesy
szamosújvár ytelepulesy Szamosújvár ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy tűzifát
is kapott a várostól, amit nyilvánosan megköszön az »ErdéIyí Híradó« yintezmenyy
erdéiyí híradó yintezmenyy ErdéIyí yintezmenyy erdéiyí yintezmenyy híradó
yintezmenyy yintezmenyy ErdéIyí yintezmenyy ykodvegy 1842—21. számában. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 A szabadságharc alatt a Mátyás-huszároknál yszemelynevy
mátyás yszemelynevy Mátyás yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy Mátyás
yszemelynevy ykodvegy számvivő tiszt volt és Bem yszemelynevy bem yszemelynevy
Bem yszemelynevy bem yszemelynevy yszemelynevy Bem yszemelynevy ykodvegy oldalán
harcolt. Vizaknánál elfogták és Josefstadtban fogva tartották. Azután volt jegyző,
leányiskolái igazgató, bírósági segéd, Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol a színház fennállása 50
éves jubileumán részt vett. Ő akkor az egyetlen élő férfitagja volt az alapító-tagoknak.
1870. xevtizedx 1875 április havában a vidéki színészek könyöradományt gyűjtöttek
részére. (Ezt megköszöni Győrffy Antal yszemelynevy győrffy antal yszemelynevy
Győrffy Antal yszemelynevy győrffy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy
Győrffy yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy színigazgatónak »A Színpad« yintezmenyy
a színpad yintezmenyy A Színpa yintezmenyy a yintezmenyy színpad yintezmenyy
yintezmenyy A yintezmenyy Színpa yintezmenyy ykodvegy 1871. ápr. 3-iki számában.)
Munkája: »Flóra«, ycimy flóra ycimy Flóra ycimy flóra ycimy ycimy Flóra ycimy
ykodvegy újévi zsebkönyvecske. 1835. xevtizedx 1835 Marosvásárhely. xtalanevtizedx
1845 ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda
megye ykodvegy »Színfüzér«, ycimy színfüzér ycimy Színfüzér ycimy színfüzér
ycimy ycimy Színfüzér ycimy ykodvegy mint nyugdíj. Kócsi jegyzetei és a bennidézett
írók után szabadon szerkeszté és kiadta G. I. Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1846. xevtizedx 1845 Levelei
xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 megjelentek a Történeti Lapokban. yintezmenyy
történeti lapok yintezmenyy Történet yintezmenyy történeti yintezmenyy lapok
yintezmenyy yintezmenyy Történet yintezmenyy ykodvegy (II. 1875. xevtizedx 1875
5—7. szám.) — Neje: Bikszegi Júlia, yszemelynevy bikszegi júlia yszemelynevy
Bikszegi Júlia yszemelynevy bikszegi yszemelynevy júlia yszemelynevy
yszemelynevy Bikszegi yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy kiről egy marosvásárhelyi
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy tudósítás így emlékezik meg: »G-né a hősnői szerepekben iparral szokott
s részszerint kielégít; szerepei tanultak, több erővel, keményebb hanggal mindig
kielégítne. Van G-nének hősnői szerepekben egy vonzó tekintetes állása, mi őt ilyenkor
innepélyessé, jelessé teszi,« (Honművész, yintezmenyy honművész yintezmenyy
Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy
ykodvegy 1840. xevtizedx 1845 25. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 szám.)
szin_II.0166.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Göde István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1801
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0166.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0166.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24747.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Göde
István
Szócikk: Göde István (csíkszentmártoni), a magyar
színészet úttörőinek egyike, sz. 1801-ben, Erdélyben, megh. 1872. nov. 3-án, Nyárádszeredán,
hol mint írnok tengette életét. Kolozsvárott végezte a jogot és 1820. tavaszán színésszé
lesz. 1820. nov. 27-én Székely József színésszel megbízást kapott a kolozsvári színházi
bizottságtól, hogy a Bécsben festett díszleteket a kolozsvári színház részére saját
költségén átvegye. Az új színház megnyitóján — 1821. márc. 11. — övé volt az első
szó. »Sebesen vágtat városunk felé egy futár, bizonyosan fényes győzelem hírét hozza«,
ez volt az első mondata. (»Corvin Mátyás« c. darabban, István vajda szerepében.)
Kolozsvárt 1823-ig működött. Innen később Borsodba került, azután Kassára, Székesfehérvárra,
majd 1837-ben Kolozsvárott kis ideig igazgató lesz, azután ismét szerződésbe lép.
1840. márc. 22-én a »Honművész« szigorú kritikát ír róla, mondván: »Biráló évekről
kisérte G-t színészi pályáján, de őt egy helyt kanyargó örvényben látja keringeni,
mi korunkban minden másnál menthetőbb volna, mint a színésznél.« 1841. tavaszutó
26-án mint vendég fellép a Nemzeti Színházban. 1842-ben újra igazgató s többek között
Szamosújvárt tűzifát is kapott a várostól, amit nyilvánosan megköszön az »ErdéIyí
Híradó« 1842—21. számában. A szabadságharc alatt a Mátyás-huszároknál számvivő tiszt
volt és Bem oldalán harcolt. Vizaknánál elfogták és Josefstadtban fogva tartották.
Azután volt jegyző, leányiskolái igazgató, bírósági segéd, Kolozsvárt, ahol a színház
fennállása 50 éves jubileumán részt vett. Ő akkor az egyetlen élő férfitagja volt
az alapító-tagoknak. 1870. április havában a vidéki színészek könyöradományt gyűjtöttek
részére. (Ezt megköszöni Győrffy Antal színigazgatónak »A Színpad« 1871. ápr. 3-iki
számában.) Munkája: »Flóra«, újévi zsebkönyvecske. 1835. Marosvásárhely. »Színfüzér«,
mint nyugdíj. Kócsi jegyzetei és a bennidézett írók után szabadon szerkeszté és
kiadta G. I. Kolozsvár, 1846. Levelei megjelentek a Történeti Lapokban. (II. 1875.
5—7. szám.) — Neje: Bikszegi Júlia, kiről egy marosvásárhelyi tudósítás így emlékezik
meg: »G-né a hősnői szerepekben iparral szokott s részszerint kielégít; szerepei
tanultak, több erővel, keményebb hanggal mindig kielégítne. Van G-nének hősnői szerepekben
egy vonzó tekintetes állása, mi őt ilyenkor innepélyessé, jelessé teszi,« (Honművész,
1840. 25. szám.) szin_II.0166.pdf II