Címszó: Göde István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1801

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0166.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0166.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24747.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Göde István

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524748.htm

 

Szócikk: Göde István (csíkszentmártoni), (megye) a magyar színészet úttörőinek egyike, sz. 1801-ben, (születés éve) Erdélyben, (ország) (információ)  megh. 1872. nov. 3-án, Nyárádszeredán, (megye) hol mint írnok tengette életét. Kolozsvárott (megye) végezte a jogot és 1820. (időpont) tavaszán színésszé lesz. 1820. (időpont) nov. 27-én Székely József (személy) (információ)  színésszel megbízást kapott a kolozsvári (megye) színházi bizottságtól, hogy a Bécsben (ország) festett díszleteket a kolozsvári színház (intézmény) (információ)  részére saját költségén átvegye. Az új színház megnyitóján — 1821. (időpont) márc. 11. — övé volt az első szó. »Sebesen vágtat városunk felé egy futár, bizonyosan fényes győzelem hírét hozza«, ez volt az első mondata. (»Corvin Mátyás« (cím) c. darabban, István vajda (szerep) (információ)  szerepében.) Kolozsvárt (megye) 1823-ig (időpont) működött. Innen később Borsodba (megye) (információ)  került, azután Kassára, (megye) Székesfehérvárra, (megye) majd 1837-ben (időpont) Kolozsvárott (megye) kis ideig igazgató lesz, azután ismét szerződésbe lép. 1840. (időpont) márc. 22-én a »Honművész« (intézmény) (információ)  szigorú kritikát ír róla, mondván: »Biráló évekről kisérte G-t színészi pályáján, de őt egy helyt kanyargó örvényben látja keringeni, mi korunkban minden másnál menthetőbb volna, mint a színésznél.« 1841. (időpont) tavaszutó 26-án mint vendég fellép a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  1842-ben (időpont) újra igazgató s többek között Szamosújvárt (megye) tűzifát is kapott a várostól, amit nyilvánosan megköszön az »ErdéIyí Híradó« (intézmény) 1842—21. (időpont) számában. A szabadságharc alatt a Mátyás-huszároknál (személy) (információ)  számvivő tiszt volt és Bem (személy) (információ)  oldalán harcolt. Vizaknánál elfogták és Josefstadtban fogva tartották. Azután volt jegyző, leányiskolái igazgató, bírósági segéd, Kolozsvárt, (megye) ahol a színház fennállása 50 éves jubileumán részt vett. Ő akkor az egyetlen élő férfitagja volt az alapító-tagoknak. 1870. (időpont) április havában a vidéki színészek könyöradományt gyűjtöttek részére. (Ezt megköszöni Győrffy Antal (személy) (információ)  színigazgatónak »A Színpad« (intézmény) 1871. (időpont) ápr. 3-iki számában.) Munkája: »Flóra«, (cím) újévi zsebkönyvecske. 1835. (időpont) Marosvásárhely. (megye) »Színfüzér«, (cím) mint nyugdíj. Kócsi jegyzetei és a bennidézett írók után szabadon szerkeszté és kiadta G. I. Kolozsvár, (megye) 1846. (időpont) Levelei megjelentek a Történeti Lapokban. (intézmény) (II. 1875. (időpont) 5—7. szám.) — Neje: Bikszegi Júlia, (személy) kiről egy marosvásárhelyi (megye) tudósítás így emlékezik meg: »G-né a hősnői szerepekben iparral szokott s részszerint kielégít; szerepei tanultak, több erővel, keményebb hanggal mindig kielégítne. Van G-nének hősnői szerepekben egy vonzó tekintetes állása, mi őt ilyenkor innepélyessé, jelessé teszi,« (Honművész, (intézmény) (információ)  1840. (időpont) 25. szám.) szin_II.0166.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Göde István címszóvég 24747 Szócikk: Göde István (csíkszentmártoni), ytelepulesy csíkszentmárton ytelepulesy csíkszentmárton ymegyey csik megye ykodvegy a magyar színészet úttörőinek egyike, sz. 1801-ben, Erdélyben, xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy megh. 1872. nov. 3-án, Nyárádszeredán, ytelepulesy nyárádszereda ytelepulesy Nyárádszeredá ymegyey maros-torda megye ykodvegy hol mint írnok tengette életét. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy végezte a jogot és 1820. xevtizedx 1825 tavaszán színésszé lesz. 1820. nov. 27-én Székely József yszemelynevy székely józsef yszemelynevy Székely József yszemelynevy székely yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Székely yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színésszel megbízást kapott a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színházi bizottságtól, hogy a Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy festett díszleteket a kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy részére saját költségén átvegye. Az új színház megnyitóján — 1821. márc. 11. — övé volt az első szó. »Sebesen vágtat városunk felé egy futár, bizonyosan fényes győzelem hírét hozza«, ez volt az első mondata. (»Corvin Mátyás« ycimy corvin mátyás ycimy Corvin Mátyás ycimy corvin ycimy mátyás ycimy ycimy Corvin ycimy Mátyás ycimy ykodvegy c. darabban, István vajda yszerepy istván vajda yszerepy István vajda yszerepy istván yszerepy vajda yszerepy yszerepy István yszerepy vajda yszerepy ykodvegy szerepében.) Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1823-ig működött. xtalanevtizedx 1835 Innen később Borsodba ytelepulesy borsod ytelepulesy Borsod ymegyey borsod megye ykodvegy került, azután Kassára, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Székesfehérvárra, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy majd 1837-ben xevtizedx 1835 Kolozsvárott xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy kis ideig igazgató lesz, azután ismét szerződésbe lép. 1840. xevtizedx 1845 márc. 22-én a »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy szigorú kritikát ír róla, mondván: »Biráló évekről kisérte G-t színészi pályáján, de őt egy helyt kanyargó örvényben látja keringeni, mi korunkban minden másnál menthetőbb volna, mint a színésznél.« 1841. tavaszutó 26-án mint vendég fellép a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1842-ben újra igazgató s többek között Szamosújvárt ytelepulesy szamosújvár ytelepulesy Szamosújvár ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy tűzifát is kapott a várostól, amit nyilvánosan megköszön az »ErdéIyí Híradó« yintezmenyy erdéiyí híradó yintezmenyy ErdéIyí yintezmenyy erdéiyí yintezmenyy híradó yintezmenyy yintezmenyy ErdéIyí yintezmenyy ykodvegy 1842—21. számában. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 A szabadságharc alatt a Mátyás-huszároknál yszemelynevy mátyás yszemelynevy Mátyás yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy számvivő tiszt volt és Bem yszemelynevy bem yszemelynevy Bem yszemelynevy bem yszemelynevy yszemelynevy Bem yszemelynevy ykodvegy oldalán harcolt. Vizaknánál elfogták és Josefstadtban fogva tartották. Azután volt jegyző, leányiskolái igazgató, bírósági segéd, Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol a színház fennállása 50 éves jubileumán részt vett. Ő akkor az egyetlen élő férfitagja volt az alapító-tagoknak. 1870. xevtizedx 1875 április havában a vidéki színészek könyöradományt gyűjtöttek részére. (Ezt megköszöni Győrffy Antal yszemelynevy győrffy antal yszemelynevy Győrffy Antal yszemelynevy győrffy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Győrffy yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy színigazgatónak »A Színpad« yintezmenyy a színpad yintezmenyy A Színpa yintezmenyy a yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Színpa yintezmenyy ykodvegy 1871. ápr. 3-iki számában.) Munkája: »Flóra«, ycimy flóra ycimy Flóra ycimy flóra ycimy ycimy Flóra ycimy ykodvegy újévi zsebkönyvecske. 1835. xevtizedx 1835 Marosvásárhely. xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy »Színfüzér«, ycimy színfüzér ycimy Színfüzér ycimy színfüzér ycimy ycimy Színfüzér ycimy ykodvegy mint nyugdíj. Kócsi jegyzetei és a bennidézett írók után szabadon szerkeszté és kiadta G. I. Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1846. xevtizedx 1845 Levelei xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 megjelentek a Történeti Lapokban. yintezmenyy történeti lapok yintezmenyy Történet yintezmenyy történeti yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Történet yintezmenyy ykodvegy (II. 1875. xevtizedx 1875 5—7. szám.) — Neje: Bikszegi Júlia, yszemelynevy bikszegi júlia yszemelynevy Bikszegi Júlia yszemelynevy bikszegi yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy Bikszegi yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy kiről egy marosvásárhelyi ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy tudósítás így emlékezik meg: »G-né a hősnői szerepekben iparral szokott s részszerint kielégít; szerepei tanultak, több erővel, keményebb hanggal mindig kielégítne. Van G-nének hősnői szerepekben egy vonzó tekintetes állása, mi őt ilyenkor innepélyessé, jelessé teszi,« (Honművész, yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy 1840. xevtizedx 1845 25. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 szám.) szin_II.0166.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Göde István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1801

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0166.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0166.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24747.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Göde István

Szócikk: Göde István (csíkszentmártoni), a magyar színészet úttörőinek egyike, sz. 1801-ben, Erdélyben, megh. 1872. nov. 3-án, Nyárádszeredán, hol mint írnok tengette életét. Kolozsvárott végezte a jogot és 1820. tavaszán színésszé lesz. 1820. nov. 27-én Székely József színésszel megbízást kapott a kolozsvári színházi bizottságtól, hogy a Bécsben festett díszleteket a kolozsvári színház részére saját költségén átvegye. Az új színház megnyitóján — 1821. márc. 11. — övé volt az első szó. »Sebesen vágtat városunk felé egy futár, bizonyosan fényes győzelem hírét hozza«, ez volt az első mondata. (»Corvin Mátyás« c. darabban, István vajda szerepében.) Kolozsvárt 1823-ig működött. Innen később Borsodba került, azután Kassára, Székesfehérvárra, majd 1837-ben Kolozsvárott kis ideig igazgató lesz, azután ismét szerződésbe lép. 1840. márc. 22-én a »Honművész« szigorú kritikát ír róla, mondván: »Biráló évekről kisérte G-t színészi pályáján, de őt egy helyt kanyargó örvényben látja keringeni, mi korunkban minden másnál menthetőbb volna, mint a színésznél.« 1841. tavaszutó 26-án mint vendég fellép a Nemzeti Színházban. 1842-ben újra igazgató s többek között Szamosújvárt tűzifát is kapott a várostól, amit nyilvánosan megköszön az »ErdéIyí Híradó« 1842—21. számában. A szabadságharc alatt a Mátyás-huszároknál számvivő tiszt volt és Bem oldalán harcolt. Vizaknánál elfogták és Josefstadtban fogva tartották. Azután volt jegyző, leányiskolái igazgató, bírósági segéd, Kolozsvárt, ahol a színház fennállása 50 éves jubileumán részt vett. Ő akkor az egyetlen élő férfitagja volt az alapító-tagoknak. 1870. április havában a vidéki színészek könyöradományt gyűjtöttek részére. (Ezt megköszöni Győrffy Antal színigazgatónak »A Színpad« 1871. ápr. 3-iki számában.) Munkája: »Flóra«, újévi zsebkönyvecske. 1835. Marosvásárhely. »Színfüzér«, mint nyugdíj. Kócsi jegyzetei és a bennidézett írók után szabadon szerkeszté és kiadta G. I. Kolozsvár, 1846. Levelei megjelentek a Történeti Lapokban. (II. 1875. 5—7. szám.) — Neje: Bikszegi Júlia, kiről egy marosvásárhelyi tudósítás így emlékezik meg: »G-né a hősnői szerepekben iparral szokott s részszerint kielégít; szerepei tanultak, több erővel, keményebb hanggal mindig kielégítne. Van G-nének hősnői szerepekben egy vonzó tekintetes állása, mi őt ilyenkor innepélyessé, jelessé teszi,« (Honművész, 1840. 25. szám.) szin_II.0166.pdf II