Címszó: Görögtűz - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0168.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0168.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24783.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Görögtűz
Szócikk: Görögtűz A görögtüzet a kínaiak (nemzetiség)
találták fel és arra használták, hogy megvilágították hajóikat; a fénye hatásos
lévén, a színházban is felhasználták az előadások csinosítására, az effektusok emelésére.
Az újítás bevált és a többi nemzet is átvette, így például a németek, (nemzetiség)
(információ)
azután a magyar színészek is. Nálunk különösen
az 1820-as (időpont)
évektől kezdve sűrűn alkalmazzák a bengálifényt, de legnagyobb hódítását a 48-as
időkben éri el, midőn úgyszólván naponta szerepelnek a színházak műsorán hazafias
darabok, — azután a Bach-korszakban (személy) (információ)
is alkalmazták a hazafias érzés ápolására,
— és hogy a közönség nagyon megkedvelte az új világítószert, erről a régi színlapok
tanúskodnak, amelyek sűrűn hirdetik, hogy az »előadást tableau rekeszti be, bengáli-fénnyel
megvilágítva«. Amint azonban a gázt és villanyt bevezették a színházakba, a görögtűz
elveszti régi hatását és egészen leszorul színpadjainkról, úgy, hogy ma már csak
a faluzó színészek — daltársulatok — használják. (Aradon (megye) (információ)
Rozsnyay Mátyás (személy) (információ)
(megh. 1895. szept. 5-én) gyógyszerész készítette
a 80-as években, mely szagtalan, intenzív fényű, fehér és vörös színű volt.) Salétrom,
szénpor és kénkeverékből áll. szin_II.0168.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Görögtűz címszóvég 24783 Szócikk: Görögtűz
A görögtüzet a kínaiak ynemzetisegy kínai ynemzetisegy kínai ynemzetisegy kínai
ynemzetisegy ynemzetisegy kínai ynemzetisegy ykodvegy találták fel és arra használták,
hogy megvilágították hajóikat; a fénye hatásos lévén, a színházban is felhasználták
az előadások csinosítására, az effektusok emelésére. Az újítás bevált és a többi
nemzet is átvette, így például a németek, ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy azután
a magyar színészek is. Nálunk különösen az 1820-as évektől xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 kezdve sűrűn alkalmazzák a bengálifényt, de legnagyobb hódítását a 48-as időkben
éri el, midőn úgyszólván naponta szerepelnek a színházak műsorán hazafias darabok,
— azután a Bach-korszakban yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy
bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy is alkalmazták a hazafias
érzés ápolására, — és hogy a közönség nagyon megkedvelte az új világítószert, erről
a régi színlapok tanúskodnak, amelyek sűrűn hirdetik, hogy az »előadást tableau
rekeszti be, bengáli-fénnyel megvilágítva«. Amint azonban a gázt és villanyt bevezették
a színházakba, a görögtűz elveszti régi hatását és egészen leszorul színpadjainkról,
úgy, hogy ma már csak a faluzó színészek — daltársulatok — használják. (Aradon ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Rozsnyay Mátyás yszemelynevy
rozsnyay mátyás yszemelynevy Rozsnyay Mátyás yszemelynevy rozsnyay yszemelynevy
mátyás yszemelynevy yszemelynevy Rozsnyay yszemelynevy Mátyás yszemelynevy
ykodvegy (megh. 1895. szept. 5-én) gyógyszerész készítette a 80-as években, mely
szagtalan, intenzív fényű, fehér és vörös színű volt.) Salétrom, szénpor és kénkeverékből
áll. szin_II.0168.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Görögtűz - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0168.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0168.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24783.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Görögtűz
Szócikk: Görögtűz A görögtüzet a kínaiak találták
fel és arra használták, hogy megvilágították hajóikat; a fénye hatásos lévén, a
színházban is felhasználták az előadások csinosítására, az effektusok emelésére.
Az újítás bevált és a többi nemzet is átvette, így például a németek, azután a magyar
színészek is. Nálunk különösen az 1820-as évektől kezdve sűrűn alkalmazzák a bengálifényt,
de legnagyobb hódítását a 48-as időkben éri el, midőn úgyszólván naponta szerepelnek
a színházak műsorán hazafias darabok, — azután a Bach-korszakban is alkalmazták
a hazafias érzés ápolására, — és hogy a közönség nagyon megkedvelte az új világítószert,
erről a régi színlapok tanúskodnak, amelyek sűrűn hirdetik, hogy az »előadást tableau
rekeszti be, bengáli-fénnyel megvilágítva«. Amint azonban a gázt és villanyt bevezették
a színházakba, a görögtűz elveszti régi hatását és egészen leszorul színpadjainkról,
úgy, hogy ma már csak a faluzó színészek — daltársulatok — használják. (Aradon Rozsnyay
Mátyás (megh. 1895. szept. 5-én) gyógyszerész készítette a 80-as években, mely szagtalan,
intenzív fényű, fehér és vörös színű volt.) Salétrom, szénpor és kénkeverékből áll.
szin_II.0168.pdf II
