Címszó: Görögtűz - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0168.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0168.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24783.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Görögtűz

Szócikk: Görögtűz A görögtüzet a kínaiak (nemzetiség) találták fel és arra használták, hogy megvilágították hajóikat; a fénye hatásos lévén, a színházban is felhasználták az előadások csinosítására, az effektusok emelésére. Az újítás bevált és a többi nemzet is átvette, így például a németek, (nemzetiség) (információ)  azután a magyar színészek is. Nálunk különösen az 1820-as (időpont) évektől kezdve sűrűn alkalmazzák a bengálifényt, de legnagyobb hódítását a 48-as időkben éri el, midőn úgyszólván naponta szerepelnek a színházak műsorán hazafias darabok, — azután a Bach-korszakban (személy) (információ)  is alkalmazták a hazafias érzés ápolására, — és hogy a közönség nagyon megkedvelte az új világítószert, erről a régi színlapok tanúskodnak, amelyek sűrűn hirdetik, hogy az »előadást tableau rekeszti be, bengáli-fénnyel megvilágítva«. Amint azonban a gázt és villanyt bevezették a színházakba, a görögtűz elveszti régi hatását és egészen leszorul színpadjainkról, úgy, hogy ma már csak a faluzó színészek — daltársulatok — használják. (Aradon (megye) (információ)  Rozsnyay Mátyás (személy) (információ)  (megh. 1895. szept. 5-én) gyógyszerész készítette a 80-as években, mely szagtalan, intenzív fényű, fehér és vörös színű volt.) Salétrom, szénpor és kénkeverékből áll. szin_II.0168.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Görögtűz címszóvég 24783 Szócikk: Görögtűz A görögtüzet a kínaiak ynemzetisegy kínai ynemzetisegy kínai ynemzetisegy kínai ynemzetisegy ynemzetisegy kínai ynemzetisegy ykodvegy találták fel és arra használták, hogy megvilágították hajóikat; a fénye hatásos lévén, a színházban is felhasználták az előadások csinosítására, az effektusok emelésére. Az újítás bevált és a többi nemzet is átvette, így például a németek, ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy azután a magyar színészek is. Nálunk különösen az 1820-as évektől xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 kezdve sűrűn alkalmazzák a bengálifényt, de legnagyobb hódítását a 48-as időkben éri el, midőn úgyszólván naponta szerepelnek a színházak műsorán hazafias darabok, — azután a Bach-korszakban yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy is alkalmazták a hazafias érzés ápolására, — és hogy a közönség nagyon megkedvelte az új világítószert, erről a régi színlapok tanúskodnak, amelyek sűrűn hirdetik, hogy az »előadást tableau rekeszti be, bengáli-fénnyel megvilágítva«. Amint azonban a gázt és villanyt bevezették a színházakba, a görögtűz elveszti régi hatását és egészen leszorul színpadjainkról, úgy, hogy ma már csak a faluzó színészek — daltársulatok — használják. (Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Rozsnyay Mátyás yszemelynevy rozsnyay mátyás yszemelynevy Rozsnyay Mátyás yszemelynevy rozsnyay yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy Rozsnyay yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy (megh. 1895. szept. 5-én) gyógyszerész készítette a 80-as években, mely szagtalan, intenzív fényű, fehér és vörös színű volt.) Salétrom, szénpor és kénkeverékből áll. szin_II.0168.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Görögtűz - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0168.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0168.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24783.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Görögtűz

Szócikk: Görögtűz A görögtüzet a kínaiak találták fel és arra használták, hogy megvilágították hajóikat; a fénye hatásos lévén, a színházban is felhasználták az előadások csinosítására, az effektusok emelésére. Az újítás bevált és a többi nemzet is átvette, így például a németek, azután a magyar színészek is. Nálunk különösen az 1820-as évektől kezdve sűrűn alkalmazzák a bengálifényt, de legnagyobb hódítását a 48-as időkben éri el, midőn úgyszólván naponta szerepelnek a színházak műsorán hazafias darabok, — azután a Bach-korszakban is alkalmazták a hazafias érzés ápolására, — és hogy a közönség nagyon megkedvelte az új világítószert, erről a régi színlapok tanúskodnak, amelyek sűrűn hirdetik, hogy az »előadást tableau rekeszti be, bengáli-fénnyel megvilágítva«. Amint azonban a gázt és villanyt bevezették a színházakba, a görögtűz elveszti régi hatását és egészen leszorul színpadjainkról, úgy, hogy ma már csak a faluzó színészek — daltársulatok — használják. (Aradon Rozsnyay Mátyás (megh. 1895. szept. 5-én) gyógyszerész készítette a 80-as években, mely szagtalan, intenzív fényű, fehér és vörös színű volt.) Salétrom, szénpor és kénkeverékből áll. szin_II.0168.pdf II