Címszó: Hegedüs Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1870
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0284.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0284.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25368.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Hegedüs
Gyula
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525377.htm
Szócikk: Hegedüs Gyula színművész, kormányfőtanácsos,
a Budapesti Színészek Szövetsége (intézmény)
(információ)
örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista
színjátszó stílus legnagyobb magyar képviselője, sz. 1870. (születés
éve) február 3-án, Kétyen, (megye) (Tolna
m.). (megye)
Atyja Heckmann János, (személy) (információ)
postamester, anyja fonyódi (megye) Fonyó
Alojzia. (személy)
Szekszárdon (megye)
a polgári fiúiskola hat osztályát végezte el, majd ösztöneinek engedve, tizennyolc
éves korában megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. Keresztély Jánosné
(személy)
(információ)
színtársulatához szegődött, ahol egy forint
napi gázsit és kosztot kapott. Ennél a színtársulatnál Barabás (személy) (információ)
álnéven működött. Első fellépése nagy botrányt
idézett fel, mert egy népszínműben a részeges jegyzőt az illető község jegyzőjének
maszkjában játszotta el. A. közönség harsogva nevetett, állandóan az igazi jegyző
nevét kiabálta és minden jelenet után őrjöngve tapsolt. Az előadás másik eredménye
azonban az volt, hogy az egész daltársulatot kitoloncolták a községből. Hegedűs
(személy)
öt hónapig működött Keresztélyné (személy) társulatánál,
majd 1889-ben (időpont) beiratkozott
a színiakadémiára, ahol Paulay Ede (személy) (információ)
azonnal felismerte nem közönséges tehetségét.
Mint az akadémia harmadéves növendéke hatalmas sikert aratott a Várszínházban, (intézmény)
(információ)
1891. (időpont) jan.
27-én, az »Aranyember«-ben, (cím) (információ)
ahol Brázovics Athanáz (szerep) alakját
öntötte remekbe. »Az első beteg« (cím) c. egyfelvonásos
darabban vizsgázott s ekkor írta róla a »Fővárosi Lapok« (intézmény)
(információ)
kritikusa: »Van benne komikai vér és van
eredetiség is, mit a siket komornyik szerepében bebizonyított.« Komoly színészi
pályáját 1891-ben (időpont) Pesti-Ihász
Lajos (személy)
és Dobó Sándor (személy) (információ)
színtársulatánál kezdi, majd különböző társulatoknál
játszik Szolnokon, (megye) Pápán,
(megye) Debrecenben,
(megye) Pozsonyban,
(megye) Budán,
(Budapest)
Fehérvárt, (megye)
Zomborban, (megye)
Baján. (megye)
(információ)
1894-ben (időpont) Ditrói
Mór (személy)
(információ)
Kolozsvárra (megye) szerződteti,
majd mikor 1896. (időpont) máj.
havában megnyitja a Vígszínházat, (intézmény)
(információ)
a fiatal Hegedűs Gyulát (személy) is
felhozza a fővárosba (Budapest)
és beilleszti abba az együttesbe, amelynek rövidesen egyik legerősebb oszlopává
vált. 1906. (időpont)
januárjában a színiakadémia tanára. 1907. (időpont) szeptemberében
a Zeneakadémia (intézmény)
(információ)
játékmestere, 1914. (időpont) ápr.
28-án ünnepelte meg a Vígszínházban (intézmény)
(információ)
huszonöt éves színészi jubileumát, amely
alkalommal Bródy Sándor (személy) (információ)
egyfelvonásos drámai játékában, az »Árnyékok«-ban
(cím) lépett
fel és a »Vendégek« (cím) c. alkalmi
játékban, melyet Bródy Sándor, (személy) (információ)
Heltai Jenő, (személy) (információ)
Lengyel Menyhért (személy) (információ)
és Molnár Ferenc (személy) (információ)
közösen írtak. 1914- (időpont) május
23-án a király a Ferenc József (személy) rend
lovagkeresztjével tüntette ki. 1914—15. (időpont) a
Magyar Színház (intézmény)
(információ)
állandó vendége. 1915-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja. Először Calderon (személy) (információ)
színművében »A zalameai bíróban« (cím) lép fel,
Pedro Crespo (szerep)
szerepében. 1916-ban (időpont) megválik
a Nemzeti Színháztól (intézmény)
(információ)
és visszaszerződik a Vígszínházhoz, (intézmény)
(információ)
ahol a felújított »Ördög«-ben (cím) (információ)
arat nagy sikert. 1917. (időpont) decemberében
a budapesti Színészszövetség (intézmény)
(információ)
elnöke. 1926. (időpont) febr.
8-án megvált a Vígszínháztól. (intézmény)
(információ)
1926. (időpont) márc.
havában, mint a Zeneművészeti Főiskola (intézmény)
tanárát a VI. fizetési osztályba léptették elő. Július 3-án a kormányzó kormányfőtanácsosi
méltósággal tüntette ki. Ugyanebben az esztendőben megkapta a legfelsőbb elismeréssel
a Signum Laudist. 1926-ban (időpont) külföldi
turnét szervez, de ez a vállalkozása meghiúsul. 1927-ben a Magyar Színház, (intézmény)
(információ)
a Belvárosi Színház (intézmény)
(információ)
és a Király Színház (intézmény)
(információ)
vendége. Ugyanennek az esztendőnek az elején
Kéty (megye)
község díszpolgárrá választja és egyik uccáját róla nevezi el. 1928. (időpont) márc.
10-én tartja első önálló előadó estjét a Zeneakadémián. (intézmény)
(információ)
1929. (időpont) szeptembere
óta a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
tagja. Hegedűs (személy) nem
csak a magyar színjátszás történetében játszik korszakos jelentőségű szerepet, de
az egyetemes színház történelemben is a realisztikus játékmodor egyik legfontosabb
képviselője. Első sikereinek ideje arra a színházi forradalmi korszakra esik, amikor
Laube (személy)
(információ)
és a Burgtheater (intézmény)
deklamáló stílusával szemben Brahm (személy) (információ)
és Antoine (személy) megteremti
a naturalista játékmodort, színhelye pedig nálunk a Vígszínház, (intézmény)
(információ)
amelynek könnyed és főleg francia (nemzetiség)
(információ)
vígjátékokra alapozott műsora a naturalista
stílus fölényes és virtuóz áthangolását követelte meg az együttestől. Hegedűs Gyula
(személy)
természetes adottságai: pompás megjelenése, eleganciája, zengő és lelkes orgánuma
és dologi készségei: pompás arcjátéka, kifejező gesztusai már az indulás pillanatában
biztosították neki az új játékstílusban a vezérszerepet. A Vígszínháznak (intézmény)
(információ)
ez az első hőskora teljesen Hegedűs Gyula
(személy)
nevével forrt össze. Állandóan a felé a cél felé törekedett, hogy ne csak mulatságos
figurákat, de igazi élő embereket vigyen a színpadra és a legképtelenebb francia
(nemzetiség)
(információ)
bohózatokat it valami különös emberiességgel
fűtötte át. Ennek a célnak az érdekében a legnagyobb egyszerűségre törekedett. Színészi
egyénisége elasztikus. Megrázó erővel ábrázol tragikus jellemeket: Tokeramo, (szerep) Vajna
bácsi, (szerep)
Liliom, (szerep)
(információ)
John Gabriel, (szerep) Borkman,
(szerep)
könnyed eleganciával illeszkedik a szellemes vígjátékokba: Petrucchio, (szerep) Ördög,
(szerep)
(információ)
A király, (szerep) Krehl,
(szerep)
de a bohózatok vaskos humorát is pompás hangsúlyokkal húzza alá. Színészi egyénisége
páratlanul jelentős és minden szerepet jelentékennyé tesz, amit játszik. Pályafutásának
legkiemelkedőbb alakítása: »Az ördög«. (cím) Ez az alakítás
teljesen összeforrt Hegedűs Gyula (személy) nevével
és az egész világsajtó ennek a figurának legkitűnőbb megszemélyesesítőéül Hegedűs
Gyulát (személy)
jelölte meg. Soha senki hozzá méltóan nem jellemezte ennek a figurának földönjáró
eredetiségét és természetességét és mégis azt a transzcendentális szuggesztív erőt,
ami ennek a figurának különös jelentőséget ad. Nevéhez egész sereg óriási siker
emléke fűződik. Főbb szerepei: »Makrancos hölgy« (cím) (információ)
(Petruchio), (szerep) »Primerose«
(cím) (Bíbornok),
(szerep)
»Az ördög« (cím)
(címszerep), »Államtitkár úr« (cím) (információ)
(Boquet), (szerep) »Aranykakas«
(cím) (Fürge
Antal), (szerep)
»Őrnagy úr« (cím)
(címszerep), »Liliom« (cím) (információ)
(címszerep), »Taifun« (cím) (Tokeramo),
(szerep)
»Aranypatkó« (cím)
(Ludolf), (szerep)
»Románc« (cím)
(Van Tuil), (szerep)
(információ)
»Ostrom« (cím) (Merital),
(szerep)
»Timár Liza« (cím)
(információ)
(Tímár), (szerep) »Takarodó«
(cím) (Gróf
Ledenburg), (szerep)
(információ)
»A király« (cím) (címszerep),
»Takácsok« (cím)
(Hilse), (szerep)
»A lovag úr« (cím)
(Hort Ede), (szerep)
»Tartalékos férj« (cím) (Hólyag Tóni),
(szerep)
»Vanja bácsi« (cím)
(címszerep), »Mintaférj« (cím) (Malivand),
(szerep)
»Heidelbergi diákélet« (cím) (Lutz), (szerep) »Ocskay
brigadéros« (cím)
(információ)
(Pyber), (szerep) »A
férj vadászni jár« (cím) (Duchotol),
(szerep)
»Pajkos férjek« (cím)
(Valentin), (szerep)
(információ)
»A márványmenyasszony« (cím) (Dunn Péter),
(szerep)
»A paradicsom« (cím)
(Edgar), (szerep)
»A tolvaj« (cím)
(Legardes), (szerep)
»Osztrigás Mici« (cím)
(információ)
(Petypon), (szerep) »A
csodagyermek« (cím)
(Croche), (szerep)
»Bella« (cím)
(A gróf), (szerep)
»Déryné ifjasszony« (cím) (információ)
(Thureczky), (szerep) »Kék
róka« (cím)
(információ)
(Pál), (szerep) »Professzor
Hatvani« (cím)
(Hatvani), (szerep)
(információ)
»Szentbernáti barátok« (cím) (Meinrand),
(szerep)
»Játék a kastélyban« (cím) (információ)
(Turay), (szerep) (információ)
»Fehér felhők« (cím) (információ)
(őrmester), (szerep) »Új
urak« (cím)
(De Montoire), (szerep) (információ)
»Tatárjárás« (cím) (információ)
(Lőrenthey), (szerep) »Olympia«
(cím) (Krehl),
(szerep)
»Nem hagyom magam« (cím) (információ)
(De La Tour), (szerep) (információ)
»Zörög a haraszt« (cím) (Bodola),
(szerep)
»Finom kis család« (cím) (Agenor),
(szerep)
»Ábris rózsája« (cím)
(Whalen János), (szerep) »Danton
halála« (cím)
(Robespierre), (szerep) »Ida
regénye« (cím)
(Ó Péter), (szerep)
»Irlandi vászon« (cím)
(Báró Pfaltz), (szerep) (információ)
»Agglegény apa« (cím) (címszerep),
»Szépasszony kocsisa« (cím) (Komoróczy),
(szerep)
(információ)
»Özönvíz« (cím) (az ügyvéd),
(szerep)
»Fajankó« (cím)
(címszerep). Ezeken a szerepeken kivül még egész csomó nagy siker fűződik a nevéhez.
Színészi tevékenységén kívül mint író is jelentékeny sikereket ért el. Színdarabjai:
»Doktor Szeleburdi«, (cím) (információ)
bohózat (Guthi Somával (személy) (információ)
együtt) Budai Színkör (intézmény)
(információ)
1899. (időpont) »A
háziorvos«, (cím)
Vígszínház, (intézmény)
(információ)
1902. (időpont) »Az
apostol«, (cím)
szmű, Népszínház, (intézmény)
(információ)
1904. (időpont) »Enyészet«,
(cím) népszmű
(Pécsy Istvánnal), (személy) Nemzeti
Színház, (intézmény)
(információ)
1905. (időpont) »Mindnyájunknak
el kell menni«, (cím)
alkalmi játék (Faragó Jenővel) (személy) (információ)
Vígszínház, (intézmény)
(információ)
1914. (időpont) Szakmunkái:
»Komédia«, (cím)
(információ)
1914. (időpont) »A
beszéd művészete«, (cím) 1916. (időpont) »Emlékezések«,
(cím) 1921.
(időpont)
Felesége: Berzétey Ilona, (személy) színésznő,
a Vígszínház (intézmény)
(információ)
tagja, sz. 1876-ban, (születés
éve) Budapesten. (Budapest)
Színipályára lépett 1895-ben, (időpont) férjhezment
Hegedűs Gyulához (személy) 1901-ben.
(időpont)
(Pünkösti Andor.) (személy) (információ)
szin_II.0284.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Hegedüs Gyula címszóvég 25368 Szócikk: Hegedüs
Gyula színművész, kormányfőtanácsos, a Budapesti Színészek Szövetsége yintezmenyy
budapesti színészek szövetsége yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti
yintezmenyy színészek yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Budapest
yintezmenyy ykodvegy örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista színjátszó stílus
legnagyobb magyar képviselője, sz. 1870. február xtalanevtizedx 1885 3-án, Kétyen,
ytelepulesy kéty ytelepulesy Kéty ymegyey abauj-torna megye ykodvegy (Tolna m.).
ytelepulesy tolna m. ytelepulesy Tolna m. ymegyey tolna megye ykodvegy Atyja Heckmann
János, yszemelynevy heckmann jános yszemelynevy Heckmann János yszemelynevy
heckmann yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Heckmann yszemelynevy
János yszemelynevy ykodvegy postamester, anyja fonyódi ytelepulesy fonyód
ytelepulesy fonyód ymegyey somogy megye ykodvegy Fonyó Alojzia. yszemelynevy
fonyó alojzia yszemelynevy Fonyó Alojzia yszemelynevy fonyó yszemelynevy
alojzia yszemelynevy yszemelynevy Fonyó yszemelynevy Alojzia yszemelynevy
ykodvegy Szekszárdon ytelepulesy szekszárd ytelepulesy Szekszárd ymegyey tolna
megye ykodvegy a polgári fiúiskola hat osztályát végezte el, majd ösztöneinek engedve,
tizennyolc éves korában megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. Keresztély
Jánosné yszemelynevy keresztély jánosne yszemelynevy Keresztély Jánosné
yszemelynevy keresztély yszemelynevy jánosne yszemelynevy yszemelynevy
Keresztély yszemelynevy Jánosné yszemelynevy ykodvegy színtársulatához szegődött,
ahol egy forint napi gázsit és kosztot kapott. Ennél a színtársulatnál Barabás yszemelynevy
barabás yszemelynevy Barabás yszemelynevy barabás yszemelynevy yszemelynevy
Barabás yszemelynevy ykodvegy álnéven működött. Első fellépése nagy botrányt idézett
fel, mert egy népszínműben a részeges jegyzőt az illető község jegyzőjének maszkjában
játszotta el. A. közönség harsogva nevetett, állandóan az igazi jegyző nevét kiabálta
és minden jelenet után őrjöngve tapsolt. Az előadás másik eredménye azonban az volt,
hogy az egész daltársulatot kitoloncolták a községből. Hegedűs yszemelynevy
hegedűs yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy hegedűs yszemelynevy yszemelynevy
Hegedűs yszemelynevy ykodvegy öt hónapig működött Keresztélyné yszemelynevy
keresztélyne yszemelynevy Keresztélyné yszemelynevy keresztélyne yszemelynevy
yszemelynevy Keresztélyné yszemelynevy ykodvegy társulatánál, majd 1889-ben xevtizedx
1885 beiratkozott xtalanevtizedx 1895 a színiakadémiára, ahol Paulay Ede yszemelynevy
paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy azonnal
felismerte nem közönséges tehetségét. Mint az akadémia harmadéves növendéke hatalmas
sikert aratott a Várszínházban, yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính
yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy 1891.
xevtizedx 1895 jan. 27-én, az »Aranyember«-ben, ycimy aranyember ycimy
Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy ahol Brázovics
Athanáz yszerepy brázovics athanáz yszerepy Brázovics Athanáz yszerepy
brázovics yszerepy athanáz yszerepy yszerepy Brázovics yszerepy Athanáz
yszerepy ykodvegy alakját öntötte remekbe. »Az első beteg« ycimy az első beteg
ycimy Az első beteg ycimy az ycimy első ycimy beteg ycimy ycimy Az ycimy első
ycimy beteg ycimy ykodvegy c. egyfelvonásos darabban vizsgázott s ekkor írta róla
a »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy
fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy
ykodvegy kritikusa: »Van benne komikai vér és van eredetiség is, mit a siket komornyik
szerepében bebizonyított.« Komoly színészi pályáját 1891-ben Pesti-Ihász Lajos yszemelynevy
pesti-ihász lajos yszemelynevy Pesti-Ihász Lajos yszemelynevy pesti-ihász
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pesti-Ihász yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy és Dobó Sándor yszemelynevy dobó sándor yszemelynevy Dobó
Sándor yszemelynevy dobó yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dobó
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál kezdi, majd különböző
társulatoknál játszik Szolnokon, ytelepulesy szolnok ytelepulesy Szolnok
ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Pápán, ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápá
ymegyey veszprém megye ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Pozsonyban, ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Budán, buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Fehérvárt, ytelepulesy fehérvár
ytelepulesy Fehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Zomborban, ytelepulesy zombor
ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Baján. ytelepulesy baja
ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1894-ben Ditrói Mór yszemelynevy
ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór
yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy Kolozsvárra
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződteti,
majd mikor 1896. máj. xtalanevtizedx 1905 havában megnyitja a Vígszínházat, yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy a fiatal Hegedűs Gyulát yszemelynevy hegedűs
gyula yszemelynevy Hegedűs Gyulá yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy is felhozza
a fővárosba főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és beilleszti
abba az együttesbe, amelynek rövidesen egyik legerősebb oszlopává vált. 1906. xevtizedx
1905 januárjában a színiakadémia tanára. 1907. szeptemberében xtalanevtizedx
1915 a Zeneakadémia yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy
zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy játékmestere,
1914. xevtizedx 1915 ápr. 28-án ünnepelte meg a Vígszínházban yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy huszonöt éves színészi jubileumát, amely alkalommal
Bródy Sándor yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy
bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy egyfelvonásos drámai játékában, az »Árnyékok«-ban ycimy
árnyékok ycimy Árnyékok ycimy árnyékok ycimy ycimy Árnyékok ycimy ykodvegy lépett
fel és a »Vendégek« ycimy vendégek ycimy Vendégek ycimy vendégek ycimy ycimy
Vendégek ycimy ykodvegy c. alkalmi játékban, melyet Bródy Sándor, yszemelynevy
bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Heltai
Jenő, yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel menyhért
yszemelynevy Lengyel Menyhért yszemelynevy lengyel yszemelynevy menyhért
yszemelynevy yszemelynevy Lengyel yszemelynevy Menyhért yszemelynevy ykodvegy és
Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc
yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy közösen írtak. 1914- május 23-án a király
a Ferenc József yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József
yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1914—15. a Magyar
Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy állandó vendége. 1915-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja. Először Calderon yszemelynevy
calderon yszemelynevy Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy yszemelynevy
Calderon yszemelynevy ykodvegy színművében »A zalameai bíróban« ycimy a
zalameai bíróban ycimy A zalameai bíróban ycimy a ycimy zalameai ycimy bíróban
ycimy ycimy A ycimy zalameai ycimy bíróban ycimy ykodvegy lép fel, Pedro Crespo
yszerepy pedro crespo yszerepy Pedro Crespo yszerepy pedro yszerepy crespo
yszerepy yszerepy Pedro yszerepy Crespo yszerepy ykodvegy szerepében. 1916-ban megválik
a Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy és visszaszerződik a Vígszínházhoz, yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy ahol a felújított »Ördög«-ben ycimy ördög ycimy Ördög
ycimy ördög ycimy ycimy Ördög ycimy ykodvegy arat nagy sikert. 1917. decemberében
xtalanevtizedx 1925 a budapesti Színészszövetség yintezmenyy budapesti
színészszövetség yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy
színészszövetség yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy elnöke. 1926.
xevtizedx 1925 febr. 8-án megvált a Vígszínháztól. yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy 1926. márc. havában, mint a Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy
zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti
yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy tanárát
a VI. fizetési osztályba léptették elő. Július 3-án a kormányzó kormányfőtanácsosi
méltósággal tüntette ki. Ugyanebben az esztendőben megkapta a legfelsőbb elismeréssel
a Signum Laudist. 1926-ban külföldi turnét szervez, de ez a vállalkozása meghiúsul.
1927-ben a Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy a Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi
színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy és a Király Színház yintezmenyy
király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy vendége. Ugyanennek
az esztendőnek az elején Kéty ytelepulesy kéty ytelepulesy Kéty ymegyey
abauj-torna megye ykodvegy község díszpolgárrá választja és egyik uccáját róla nevezi
el. 1928. márc. 10-én tartja első önálló előadó estjét a Zeneakadémián. yintezmenyy
zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy
yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy 1929. szeptembere óta a Magyar Színház
yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja.
Hegedűs yszemelynevy hegedűs yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy hegedűs
yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy ykodvegy nem csak a magyar színjátszás
történetében játszik korszakos jelentőségű szerepet, de az egyetemes színház
történelemben is a realisztikus játékmodor egyik legfontosabb képviselője. Első
sikereinek ideje arra a színházi forradalmi korszakra esik, amikor Laube yszemelynevy
laube yszemelynevy Laube yszemelynevy laube yszemelynevy yszemelynevy Laube
yszemelynevy ykodvegy és a Burgtheater yintezmenyy burgtheater yintezmenyy
Burgthea yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy Burgthea yintezmenyy
ykodvegy deklamáló stílusával szemben Brahm yszemelynevy brahm yszemelynevy
Brahm yszemelynevy brahm yszemelynevy yszemelynevy Brahm yszemelynevy ykodvegy és
Antoine yszemelynevy antoine yszemelynevy Antoine yszemelynevy antoine
yszemelynevy yszemelynevy Antoine yszemelynevy ykodvegy megteremti a naturalista
játékmodort, színhelye pedig nálunk a Vígszínház, yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy amelynek könnyed és főleg francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy vígjátékokra alapozott műsora a naturalista stílus fölényes
és virtuóz áthangolását követelte meg az együttestől. Hegedűs Gyula yszemelynevy
hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodvegy természetes adottságai: pompás megjelenése, eleganciája, zengő és lelkes
orgánuma és dologi készségei: pompás arcjátéka, kifejező gesztusai már az indulás
pillanatában biztosították neki az új játékstílusban a vezérszerepet. A Vígszínháznak
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy ez az első hőskora teljesen Hegedűs Gyula
yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy nevével forrt össze. Állandóan a felé a cél felé törekedett,
hogy ne csak mulatságos figurákat, de igazi élő embereket vigyen a színpadra és
a legképtelenebb francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy bohózatokat it valami
különös emberiességgel fűtötte át. Ennek a célnak az érdekében a legnagyobb egyszerűségre
törekedett. Színészi egyénisége elasztikus. Megrázó erővel ábrázol tragikus jellemeket:
Tokeramo, yszerepy tokeramo yszerepy Tokeramo yszerepy tokeramo yszerepy
yszerepy Tokeramo yszerepy ykodvegy Vajna bácsi, yszerepy vajna bácsi yszerepy
Vajna bácsi yszerepy vajna yszerepy bácsi yszerepy yszerepy Vajna yszerepy
bácsi yszerepy ykodvegy Liliom, yszerepy liliom yszerepy Liliom yszerepy liliom
yszerepy yszerepy Liliom yszerepy ykodvegy John Gabriel, yszerepy john gabriel
yszerepy John Gabriel yszerepy john yszerepy gabriel yszerepy yszerepy John
yszerepy Gabriel yszerepy ykodvegy Borkman, yszerepy borkman yszerepy Borkman
yszerepy borkman yszerepy yszerepy Borkman yszerepy ykodvegy könnyed eleganciával
illeszkedik a szellemes vígjátékokba: Petrucchio, yszerepy petrucchio yszerepy
Petrucchio yszerepy petrucchio yszerepy yszerepy Petrucchio yszerepy ykodvegy Ördög,
yszerepy ördög yszerepy Ördög yszerepy ördög yszerepy yszerepy Ördög yszerepy
ykodvegy A király, yszerepy a király yszerepy A király yszerepy a yszerepy
király yszerepy yszerepy A yszerepy király yszerepy ykodvegy Krehl, yszerepy
krehl yszerepy Krehl yszerepy krehl yszerepy yszerepy Krehl yszerepy ykodvegy de
a bohózatok vaskos humorát is pompás hangsúlyokkal húzza alá. Színészi egyénisége
páratlanul jelentős és minden szerepet jelentékennyé tesz, amit játszik. Pályafutásának
legkiemelkedőbb alakítása: »Az ördög«. ycimy az ördög ycimy Az ördög ycimy az
ycimy ördög ycimy ycimy Az ycimy ördög ycimy ykodvegy Ez az alakítás teljesen összeforrt
Hegedűs Gyula yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyula
yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy nevével és az egész világsajtó ennek a
figurának legkitűnőbb megszemélyesesítőéül Hegedűs Gyulát yszemelynevy hegedűs
gyula yszemelynevy Hegedűs Gyulá yszemelynevy hegedűs yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy jelölte
meg. Soha senki hozzá méltóan nem jellemezte ennek a figurának földönjáró eredetiségét
és természetességét és mégis azt a transzcendentális szuggesztív erőt, ami ennek
a figurának különös jelentőséget ad. Nevéhez egész sereg óriási siker emléke fűződik.
Főbb szerepei: »Makrancos hölgy« ycimy makrancos hölgy ycimy Makrancos hölgy
ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ycimy Makrancos ycimy hölgy ycimy ykodvegy (Petruchio),
yszerepy petruchio yszerepy Petruchio yszerepy petruchio yszerepy yszerepy
Petruchio yszerepy ykodvegy »Primerose« ycimy primerose ycimy Primerose ycimy
primerose ycimy ycimy Primerose ycimy ykodvegy (Bíbornok), yszerepy bíbornok
yszerepy Bíbornok yszerepy bíbornok yszerepy yszerepy Bíbornok yszerepy
ykodvegy »Az ördög« ycimy az ördög ycimy Az ördög ycimy az ycimy ördög ycimy
ycimy Az ycimy ördög ycimy ykodvegy (címszerep), »Államtitkár úr« ycimy
államtitkár úr ycimy Államtitkár úr ycimy államtitkár ycimy úr ycimy ycimy
Államtitkár ycimy úr ycimy ykodvegy (Boquet), yszerepy boquet yszerepy Boquet
yszerepy boquet yszerepy yszerepy Boquet yszerepy ykodvegy »Aranykakas« ycimy
aranykakas ycimy Aranykakas ycimy aranykakas ycimy ycimy Aranykakas ycimy
ykodvegy (Fürge Antal), yszerepy fürge antal yszerepy Fürge Antal yszerepy
fürge yszerepy antal yszerepy yszerepy Fürge yszerepy Antal yszerepy ykodvegy »Őrnagy
úr« ycimy őrnagy úr ycimy Őrnagy úr ycimy őrnagy ycimy úr ycimy ycimy Őrnagy
ycimy úr ycimy ykodvegy (címszerep), »Liliom« ycimy liliom ycimy Liliom ycimy
liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy (címszerep), »Taifun« ycimy taifun
ycimy Taifun ycimy taifun ycimy ycimy Taifun ycimy ykodvegy (Tokeramo), yszerepy
tokeramo yszerepy Tokeramo yszerepy tokeramo yszerepy yszerepy Tokeramo
yszerepy ykodvegy »Aranypatkó« ycimy aranypatkó ycimy Aranypatkó ycimy
aranypatkó ycimy ycimy Aranypatkó ycimy ykodvegy (Ludolf), yszerepy ludolf
yszerepy Ludolf yszerepy ludolf yszerepy yszerepy Ludolf yszerepy ykodvegy »Románc«
ycimy románc ycimy Románc ycimy románc ycimy ycimy Románc ycimy ykodvegy (Van Tuil),
yszerepy van tuil yszerepy Van Tuil yszerepy van yszerepy tuil yszerepy
yszerepy Van yszerepy Tuil yszerepy ykodvegy »Ostrom« ycimy ostrom ycimy Ostrom
ycimy ostrom ycimy ycimy Ostrom ycimy ykodvegy (Merital), yszerepy merital
yszerepy Merital yszerepy merital yszerepy yszerepy Merital yszerepy ykodvegy »Timár
Liza« ycimy timár liza ycimy Timár Liza ycimy timár ycimy liza ycimy ycimy
Timár ycimy Liza ycimy ykodvegy (Tímár), yszerepy tímár yszerepy Tímár yszerepy
tímár yszerepy yszerepy Tímár yszerepy ykodvegy »Takarodó« ycimy takarodó ycimy
Takarodó ycimy takarodó ycimy ycimy Takarodó ycimy ykodvegy (Gróf Ledenburg), yszerepy
gróf ledenburg yszerepy Gróf Ledenburg yszerepy gróf yszerepy ledenburg
yszerepy yszerepy Gróf yszerepy Ledenburg yszerepy ykodvegy »A király« ycimy a
király ycimy A király ycimy a ycimy király ycimy ycimy A ycimy király ycimy
ykodvegy (címszerep), »Takácsok« ycimy takácsok ycimy Takácsok ycimy takácsok
ycimy ycimy Takácsok ycimy ykodvegy (Hilse), yszerepy hilse yszerepy Hilse
yszerepy hilse yszerepy yszerepy Hilse yszerepy ykodvegy »A lovag úr« ycimy a
lovag úr ycimy A lovag úr ycimy a ycimy lovag ycimy úr ycimy ycimy A ycimy
lovag ycimy úr ycimy ykodvegy (Hort Ede), yszerepy hort ede yszerepy Hort Ede
yszerepy hort yszerepy ede yszerepy yszerepy Hort yszerepy Ede yszerepy
ykodvegy »Tartalékos férj« ycimy tartalékos férj ycimy Tartalékos férj ycimy
tartalékos ycimy férj ycimy ycimy Tartalékos ycimy férj ycimy ykodvegy (Hólyag Tóni),
yszerepy hólyag tóni yszerepy Hólyag Tóni yszerepy hólyag yszerepy tóni
yszerepy yszerepy Hólyag yszerepy Tóni yszerepy ykodvegy »Vanja bácsi« ycimy
vanja bácsi ycimy Vanja bácsi ycimy vanja ycimy bácsi ycimy ycimy Vanja ycimy
bácsi ycimy ykodvegy (címszerep), »Mintaférj« ycimy mintaférj ycimy Mintaférj
ycimy mintaférj ycimy ycimy Mintaférj ycimy ykodvegy (Malivand), yszerepy
malivand yszerepy Malivand yszerepy malivand yszerepy yszerepy Malivand
yszerepy ykodvegy »Heidelbergi diákélet« ycimy heidelbergi diákélet ycimy
Heidelbergi diákélet ycimy heidelbergi ycimy diákélet ycimy ycimy Heidelbergi
ycimy diákélet ycimy ykodvegy (Lutz), yszerepy lutz yszerepy Lutz yszerepy lutz
yszerepy yszerepy Lutz yszerepy ykodvegy »Ocskay brigadéros« ycimy ocskay
brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy
Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy (Pyber), yszerepy pyber yszerepy Pyber
yszerepy pyber yszerepy yszerepy Pyber yszerepy ykodvegy »A férj vadászni jár« ycimy
a férj vadászni jár ycimy A férj vadászni jár ycimy a ycimy férj ycimy vadászni
ycimy jár ycimy ycimy A ycimy férj ycimy vadászni ycimy jár ycimy ykodvegy (Duchotol),
yszerepy duchotol yszerepy Duchotol yszerepy duchotol yszerepy yszerepy
Duchotol yszerepy ykodvegy »Pajkos férjek« ycimy pajkos férjek ycimy Pajkos
férjek ycimy pajkos ycimy férjek ycimy ycimy Pajkos ycimy férjek ycimy ykodvegy
(Valentin), yszerepy valentin yszerepy Valentin yszerepy valentin yszerepy
yszerepy Valentin yszerepy ykodvegy »A márványmenyasszony« ycimy a
márványmenyasszony ycimy A márványmenyasszony ycimy a ycimy márványmenyasszony
ycimy ycimy A ycimy márványmenyasszony ycimy ykodvegy (Dunn Péter), yszerepy
dunn péter yszerepy Dunn Péter yszerepy dunn yszerepy péter yszerepy yszerepy
Dunn yszerepy Péter yszerepy ykodvegy »A paradicsom« ycimy a paradicsom ycimy A
paradicsom ycimy a ycimy paradicsom ycimy ycimy A ycimy paradicsom ycimy
ykodvegy (Edgar), yszerepy edgar yszerepy Edgar yszerepy edgar yszerepy
yszerepy Edgar yszerepy ykodvegy »A tolvaj« ycimy a tolvaj ycimy A tolvaj ycimy
a ycimy tolvaj ycimy ycimy A ycimy tolvaj ycimy ykodvegy (Legardes), yszerepy
legardes yszerepy Legardes yszerepy legardes yszerepy yszerepy Legardes
yszerepy ykodvegy »Osztrigás Mici« ycimy osztrigás mici ycimy Osztrigás Mici
ycimy osztrigás ycimy mici ycimy ycimy Osztrigás ycimy Mici ycimy ykodvegy (Petypon),
yszerepy petypon yszerepy Petypon yszerepy petypon yszerepy yszerepy Petypon
yszerepy ykodvegy »A csodagyermek« ycimy a csodagyermek ycimy A csodagyermek
ycimy a ycimy csodagyermek ycimy ycimy A ycimy csodagyermek ycimy ykodvegy (Croche),
yszerepy croche yszerepy Croche yszerepy croche yszerepy yszerepy Croche
yszerepy ykodvegy »Bella« ycimy bella ycimy Bella ycimy bella ycimy ycimy Bella
ycimy ykodvegy (A gróf), yszerepy a gróf yszerepy A gróf yszerepy a yszerepy
gróf yszerepy yszerepy A yszerepy gróf yszerepy ykodvegy »Déryné ifjasszony« ycimy
déryné ifjasszony ycimy Déryné ifjasszony ycimy déryné ycimy ifjasszony ycimy
ycimy Déryné ycimy ifjasszony ycimy ykodvegy (Thureczky), yszerepy thureczky
yszerepy Thureczky yszerepy thureczky yszerepy yszerepy Thureczky yszerepy
ykodvegy »Kék róka« ycimy kék róka ycimy Kék róka ycimy kék ycimy róka ycimy
ycimy Kék ycimy róka ycimy ykodvegy (Pál), yszerepy pál yszerepy Pál yszerepy
pál yszerepy yszerepy Pál yszerepy ykodvegy »Professzor Hatvani« ycimy
professzor hatvani ycimy Professzor Hatvani ycimy professzor ycimy hatvani
ycimy ycimy Professzor ycimy Hatvani ycimy ykodvegy (Hatvani), yszerepy hatvani
yszerepy Hatvani yszerepy hatvani yszerepy yszerepy Hatvani yszerepy ykodvegy »Szentbernáti
barátok« ycimy szentbernáti barátok ycimy Szentbernáti barátok ycimy
szentbernáti ycimy barátok ycimy ycimy Szentbernáti ycimy barátok ycimy
ykodvegy (Meinrand), yszerepy meinrand yszerepy Meinrand yszerepy meinrand
yszerepy yszerepy Meinrand yszerepy ykodvegy »Játék a kastélyban« ycimy játék a
kastélyban ycimy Játék a kastélyban ycimy játék ycimy a ycimy kastélyban ycimy
ycimy Játék ycimy a ycimy kastélyban ycimy ykodvegy (Turay), yszerepy turay
yszerepy Turay yszerepy turay yszerepy yszerepy Turay yszerepy ykodvegy »Fehér felhők«
ycimy fehér felhők ycimy Fehér felhők ycimy fehér ycimy felhők ycimy ycimy
Fehér ycimy felhők ycimy ykodvegy (őrmester), yszerepy őrmester yszerepy
őrmester yszerepy őrmester yszerepy yszerepy őrmester yszerepy ykodvegy »Új urak«
ycimy új urak ycimy Új urak ycimy új ycimy urak ycimy ycimy Új ycimy urak ycimy
ykodvegy (De Montoire), yszerepy de montoire yszerepy De Montoire yszerepy de
yszerepy montoire yszerepy yszerepy De yszerepy Montoire yszerepy ykodvegy »Tatárjárás«
ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy
ykodvegy (Lőrenthey), yszerepy lőrenthey yszerepy Lőrenthey yszerepy lőrenthey
yszerepy yszerepy Lőrenthey yszerepy ykodvegy »Olympia« ycimy olympia ycimy
Olympia ycimy olympia ycimy ycimy Olympia ycimy ykodvegy (Krehl), yszerepy
krehl yszerepy Krehl yszerepy krehl yszerepy yszerepy Krehl yszerepy ykodvegy »Nem
hagyom magam« ycimy nem hagyom magam ycimy Nem hagyom magam ycimy nem ycimy
hagyom ycimy magam ycimy ycimy Nem ycimy hagyom ycimy magam ycimy ykodvegy (De La
Tour), yszerepy de la tour) yszerepy De La Tour) yszerepy de yszerepy la
yszerepy tour) yszerepy yszerepy De yszerepy La yszerepy Tour) yszerepy
ykodvegy »Zörög a haraszt« ycimy zörög a haraszt ycimy Zörög a haraszt ycimy
zörög ycimy a ycimy haraszt ycimy ycimy Zörög ycimy a ycimy haraszt ycimy
ykodvegy (Bodola), yszerepy bodola yszerepy Bodola yszerepy bodola yszerepy
yszerepy Bodola yszerepy ykodvegy »Finom kis család« ycimy finom kis család
ycimy Finom kis család ycimy finom ycimy kis ycimy család ycimy ycimy Finom
ycimy kis ycimy család ycimy ykodvegy (Agenor), yszerepy agenor yszerepy Agenor
yszerepy agenor yszerepy yszerepy Agenor yszerepy ykodvegy »Ábris rózsája« ycimy
ábris rózsája ycimy Ábris rózsája ycimy ábris ycimy rózsája ycimy ycimy Ábris
ycimy rózsája ycimy ykodvegy (Whalen János), yszerepy whalen jános yszerepy
Whalen János yszerepy whalen yszerepy jános yszerepy yszerepy Whalen yszerepy
János yszerepy ykodvegy »Danton halála« ycimy danton halála ycimy Danton halála
ycimy danton ycimy halála ycimy ycimy Danton ycimy halála ycimy ykodvegy (Robespierre),
yszerepy robespierre yszerepy Robespierre yszerepy robespierre yszerepy
yszerepy Robespierre yszerepy ykodvegy »Ida regénye« ycimy ida regénye ycimy Ida
regénye ycimy ida ycimy regénye ycimy ycimy Ida ycimy regénye ycimy ykodvegy (Ó
Péter), yszerepy ó péter yszerepy Ó Péter yszerepy ó yszerepy péter yszerepy
yszerepy Ó yszerepy Péter yszerepy ykodvegy »Irlandi vászon« ycimy irlandi
vászon ycimy Irlandi vászon ycimy irlandi ycimy vászon ycimy ycimy Irlandi
ycimy vászon ycimy ykodvegy (Báró Pfaltz), yszerepy báró pfaltz yszerepy Báró
Pfaltz yszerepy báró yszerepy pfaltz yszerepy yszerepy Báró yszerepy Pfaltz
yszerepy ykodvegy »Agglegény apa« ycimy agglegény apa ycimy Agglegény apa ycimy
agglegény ycimy apa ycimy ycimy Agglegény ycimy apa ycimy ykodvegy (címszerep),
»Szépasszony kocsisa« ycimy szépasszony kocsisa ycimy Szépasszony kocsisa ycimy
szépasszony ycimy kocsisa ycimy ycimy Szépasszony ycimy kocsisa ycimy ykodvegy (Komoróczy),
yszerepy komoróczy yszerepy Komoróczy yszerepy komoróczy yszerepy yszerepy
Komoróczy yszerepy ykodvegy »Özönvíz« ycimy özönvíz ycimy Özönvíz ycimy özönvíz
ycimy ycimy Özönvíz ycimy ykodvegy (az ügyvéd), yszerepy az ügyvéd yszerepy az
ügyvéd yszerepy az yszerepy ügyvéd yszerepy yszerepy az yszerepy ügyvéd
yszerepy ykodvegy »Fajankó« ycimy fajankó ycimy Fajankó ycimy fajankó ycimy
ycimy Fajankó ycimy ykodvegy (címszerep). Ezeken a szerepeken kivül még egész csomó
nagy siker fűződik a nevéhez. Színészi tevékenységén kívül mint író is jelentékeny
sikereket ért el. Színdarabjai: »Doktor Szeleburdi«, ycimy doktor szeleburdi
ycimy Doktor Szeleburdi ycimy doktor ycimy szeleburdi ycimy ycimy Doktor ycimy
Szeleburdi ycimy ykodvegy bohózat (Guthi Somával yszemelynevy guthi soma
yszemelynevy Guthi Somá yszemelynevy guthi yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy
Guthi yszemelynevy Somá yszemelynevy ykodvegy együtt) Budai Színkör yintezmenyy
budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör
yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy 1899. xevtizedx
1895 »A xtalanevtizedx 1905 háziorvos«, ycimy a háziorvos ycimy A háziorvos
ycimy a ycimy háziorvos ycimy ycimy A ycimy háziorvos ycimy ykodvegy Vígszínház,
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1902. xevtizedx 1905 »Az apostol«, ycimy
az apostol ycimy Az apostol ycimy az ycimy apostol ycimy ycimy Az ycimy apostol
ycimy ykodvegy szmű, Népszínház, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1904.
»Enyészet«, ycimy enyészet ycimy Enyészet ycimy enyészet ycimy ycimy Enyészet
ycimy ykodvegy népszmű (Pécsy Istvánnal), yszemelynevy pécsy istván
yszemelynevy Pécsy István yszemelynevy pécsy yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Pécsy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Nemzeti Színház, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1905. »Mindnyájunknak xtalanevtizedx
1915 el kell menni«, ycimy mindnyájunknak el kell menni ycimy Mindnyájunknak el
kell menni ycimy mindnyájunknak ycimy el ycimy kell ycimy menni ycimy ycimy
Mindnyájunknak ycimy el ycimy kell ycimy menni ycimy ykodvegy alkalmi játék (Faragó
Jenővel) yszemelynevy faragó jenő yszemelynevy Faragó Jenő yszemelynevy faragó
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1914.
xevtizedx 1915 Szakmunkái: »Komédia«, ycimy komédia ycimy Komédia ycimy komédia
ycimy ycimy Komédia ycimy ykodvegy 1914. »A beszéd művészete«, ycimy a beszéd
művészete ycimy A beszéd művészete ycimy a ycimy beszéd ycimy művészete ycimy
ycimy A ycimy beszéd ycimy művészete ycimy ykodvegy 1916. »Emlékezések«, xtalanevtizedx
1925 ycimy emlékezések ycimy Emlékezések ycimy emlékezések ycimy ycimy
Emlékezések ycimy ykodvegy 1921. xevtizedx 1925 Felesége: Berzétey Ilona, yszemelynevy
berzétey ilona yszemelynevy Berzétey Ilona yszemelynevy berzétey yszemelynevy
ilona yszemelynevy yszemelynevy Berzétey yszemelynevy Ilona yszemelynevy
ykodvegy színésznő, a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy tagja,
sz. 1876-ban, xevtizedx 1875 Budapesten. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színipályára
lépett 1895-ben, xevtizedx 1895 férjhezment xtalanevtizedx 1905 Hegedűs Gyulához
yszemelynevy hegedűs gyula yszemelynevy Hegedűs Gyulá yszemelynevy hegedűs
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Gyulá
yszemelynevy ykodvegy 1901-ben. xevtizedx 1905 (Pünkösti xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 Andor.) yszemelynevy pünkösti andor yszemelynevy Pünkösti Andor
yszemelynevy pünkösti yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Pünkösti
yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pünkösti andor szin_II.0284.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Hegedüs Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1870
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0284.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0284.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25368.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Hegedüs
Gyula
Szócikk: Hegedüs Gyula színművész, kormányfőtanácsos,
a Budapesti Színészek Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista színjátszó
stílus legnagyobb magyar képviselője, sz. 1870. február 3-án, Kétyen, (Tolna m.).
Atyja Heckmann János, postamester, anyja fonyódi Fonyó Alojzia. Szekszárdon a polgári
fiúiskola hat osztályát végezte el, majd ösztöneinek engedve, tizennyolc éves korában
megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. Keresztély Jánosné színtársulatához
szegődött, ahol egy forint napi gázsit és kosztot kapott. Ennél a színtársulatnál
Barabás álnéven működött. Első fellépése nagy botrányt idézett fel, mert egy népszínműben
a részeges jegyzőt az illető község jegyzőjének maszkjában játszotta el. A. közönség
harsogva nevetett, állandóan az igazi jegyző nevét kiabálta és minden jelenet után
őrjöngve tapsolt. Az előadás másik eredménye azonban az volt, hogy az egész daltársulatot
kitoloncolták a községből. Hegedűs öt hónapig működött Keresztélyné társulatánál,
majd 1889-ben beiratkozott a színiakadémiára, ahol Paulay Ede azonnal felismerte
nem közönséges tehetségét. Mint az akadémia harmadéves növendéke hatalmas sikert
aratott a Várszínházban, 1891. jan. 27-én, az »Aranyember«-ben, ahol Brázovics Athanáz
alakját öntötte remekbe. »Az első beteg« c. egyfelvonásos darabban vizsgázott s
ekkor írta róla a »Fővárosi Lapok« kritikusa: »Van benne komikai vér és van eredetiség
is, mit a siket komornyik szerepében bebizonyított.« Komoly színészi pályáját 1891-ben
Pesti-Ihász Lajos és Dobó Sándor színtársulatánál kezdi, majd különböző társulatoknál
játszik Szolnokon, Pápán, Debrecenben, Pozsonyban, Budán, Fehérvárt, Zomborban,
Baján. 1894-ben Ditrói Mór Kolozsvárra szerződteti, majd mikor 1896. máj. havában
megnyitja a Vígszínházat, a fiatal Hegedűs Gyulát is felhozza a fővárosba és beilleszti
abba az együttesbe, amelynek rövidesen egyik legerősebb oszlopává vált. 1906. januárjában
a színiakadémia tanára. 1907. szeptemberében a Zeneakadémia játékmestere, 1914.
ápr. 28-án ünnepelte meg a Vígszínházban huszonöt éves színészi jubileumát, amely
alkalommal Bródy Sándor egyfelvonásos drámai játékában, az »Árnyékok«-ban lépett
fel és a »Vendégek« c. alkalmi játékban, melyet Bródy Sándor, Heltai Jenő, Lengyel
Menyhért és Molnár Ferenc közösen írtak. 1914- május 23-án a király a Ferenc József
rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1914—15. a Magyar Színház állandó vendége. 1915-ben
a Nemzeti Színház tagja. Először Calderon színművében »A zalameai bíróban« lép fel,
Pedro Crespo szerepében. 1916-ban megválik a Nemzeti Színháztól és visszaszerződik
a Vígszínházhoz, ahol a felújított »Ördög«-ben arat nagy sikert. 1917. decemberében
a budapesti Színészszövetség elnöke. 1926. febr. 8-án megvált a Vígszínháztól. 1926.
márc. havában, mint a Zeneművészeti Főiskola tanárát a VI. fizetési osztályba léptették
elő. Július 3-án a kormányzó kormányfőtanácsosi méltósággal tüntette ki. Ugyanebben
az esztendőben megkapta a legfelsőbb elismeréssel a Signum Laudist. 1926-ban külföldi
turnét szervez, de ez a vállalkozása meghiúsul. 1927-ben a Magyar Színház, a Belvárosi
Színház és a Király Színház vendége. Ugyanennek az esztendőnek az elején Kéty község
díszpolgárrá választja és egyik uccáját róla nevezi el. 1928. márc. 10-én tartja
első önálló előadó estjét a Zeneakadémián. 1929. szeptembere óta a Magyar Színház
tagja. Hegedűs nem csak a magyar színjátszás történetében játszik korszakos jelentőségű
szerepet, de az egyetemes színház történelemben is a realisztikus játékmodor egyik
legfontosabb képviselője. Első sikereinek ideje arra a színházi forradalmi korszakra
esik, amikor Laube és a Burgtheater deklamáló stílusával szemben Brahm és Antoine
megteremti a naturalista játékmodort, színhelye pedig nálunk a Vígszínház, amelynek
könnyed és főleg francia vígjátékokra alapozott műsora a naturalista stílus fölényes
és virtuóz áthangolását követelte meg az együttestől. Hegedűs Gyula természetes
adottságai: pompás megjelenése, eleganciája, zengő és lelkes orgánuma és dologi
készségei: pompás arcjátéka, kifejező gesztusai már az indulás pillanatában biztosították
neki az új játékstílusban a vezérszerepet. A Vígszínháznak ez az első hőskora teljesen
Hegedűs Gyula nevével forrt össze. Állandóan a felé a cél felé törekedett, hogy
ne csak mulatságos figurákat, de igazi élő embereket vigyen a színpadra és a legképtelenebb
francia bohózatokat it valami különös emberiességgel fűtötte át. Ennek a célnak
az érdekében a legnagyobb egyszerűségre törekedett. Színészi egyénisége elasztikus.
Megrázó erővel ábrázol tragikus jellemeket: Tokeramo, Vajna bácsi, Liliom, John
Gabriel, Borkman, könnyed eleganciával illeszkedik a szellemes vígjátékokba: Petrucchio,
Ördög, A király, Krehl, de a bohózatok vaskos humorát is pompás hangsúlyokkal húzza
alá. Színészi egyénisége páratlanul jelentős és minden szerepet jelentékennyé tesz,
amit játszik. Pályafutásának legkiemelkedőbb alakítása: »Az ördög«. Ez az alakítás
teljesen összeforrt Hegedűs Gyula nevével és az egész világsajtó ennek a figurának
legkitűnőbb megszemélyesesítőéül Hegedűs Gyulát jelölte meg. Soha senki hozzá méltóan
nem jellemezte ennek a figurának földönjáró eredetiségét és természetességét és
mégis azt a transzcendentális szuggesztív erőt, ami ennek a figurának különös jelentőséget
ad. Nevéhez egész sereg óriási siker emléke fűződik. Főbb szerepei: »Makrancos hölgy«
(Petruchio), »Primerose« (Bíbornok), »Az ördög« (címszerep), »Államtitkár úr« (Boquet),
»Aranykakas« (Fürge Antal), »Őrnagy úr« (címszerep), »Liliom« (címszerep), »Taifun«
(Tokeramo), »Aranypatkó« (Ludolf), »Románc« (Van Tuil), »Ostrom« (Merital), »Timár
Liza« (Tímár), »Takarodó« (Gróf Ledenburg), »A király« (címszerep), »Takácsok« (Hilse),
»A lovag úr« (Hort Ede), »Tartalékos férj« (Hólyag Tóni), »Vanja bácsi« (címszerep),
»Mintaférj« (Malivand), »Heidelbergi diákélet« (Lutz), »Ocskay brigadéros« (Pyber),
»A férj vadászni jár« (Duchotol), »Pajkos férjek« (Valentin), »A márványmenyasszony«
(Dunn Péter), »A paradicsom« (Edgar), »A tolvaj« (Legardes), »Osztrigás Mici« (Petypon),
»A csodagyermek« (Croche), »Bella« (A gróf), »Déryné ifjasszony« (Thureczky), »Kék
róka« (Pál), »Professzor Hatvani« (Hatvani), »Szentbernáti barátok« (Meinrand),
»Játék a kastélyban« (Turay), »Fehér felhők« (őrmester), »Új urak« (De Montoire),
»Tatárjárás« (Lőrenthey), »Olympia« (Krehl), »Nem hagyom magam« (De La Tour), »Zörög
a haraszt« (Bodola), »Finom kis család« (Agenor), »Ábris rózsája« (Whalen János),
»Danton halála« (Robespierre), »Ida regénye« (Ó Péter), »Irlandi vászon« (Báró Pfaltz),
»Agglegény apa« (címszerep), »Szépasszony kocsisa« (Komoróczy), »Özönvíz« (az ügyvéd),
»Fajankó« (címszerep). Ezeken a szerepeken kivül még egész csomó nagy siker fűződik
a nevéhez. Színészi tevékenységén kívül mint író is jelentékeny sikereket ért el.
Színdarabjai: »Doktor Szeleburdi«, bohózat (Guthi Somával együtt) Budai Színkör
1899. »A háziorvos«, Vígszínház, 1902. »Az apostol«, szmű, Népszínház, 1904. »Enyészet«,
népszmű (Pécsy Istvánnal), Nemzeti Színház, 1905. »Mindnyájunknak el kell menni«,
alkalmi játék (Faragó Jenővel) Vígszínház, 1914. Szakmunkái: »Komédia«, 1914. »A
beszéd művészete«, 1916. »Emlékezések«, 1921. Felesége: Berzétey Ilona, színésznő,
a Vígszínház tagja, sz. 1876-ban, Budapesten. Színipályára lépett 1895-ben, férjhezment
Hegedűs Gyulához 1901-ben. (Pünkösti Andor.) szin_II.0284.pdf II