Címszó: Hegedüs Lajosné - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1837
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0286.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0286.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25379.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Hegedüs
Lajosné
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525377.htm
Szócikk: Hegedüs Lajosné (Bodenburg Lina), (személy) (információ)
színésznő és énekesnő, a magyar népdalok
egyik legkiválóbb előadója, sz. 1837. (születés
éve) jún. 22-én, Kéthelyen (megye) (Somogy
m.), (megye)
megh. 1859. szept. 19-én, Pesten. (Budapest)
Atyja: Bodenburg Károly (személy) (információ)
1848-as (időpont) honvédhuszár
kapitány, anyja: Steinbach Mária. (személy) A
szabadságharc lezajlása után Miskolcon, (megye) majd
Kassán (megye)
nevelkedett. Apácák nevelték és mégis színésznő lett. A színpad iránt már a nevelőintézetben
is nagy érdeklődéssel viseltetett. Ha csak szerét ejthette, színdarabokat olvasott.
A benne rejlő nagy tehetséget Havi Mihály (személy) (információ)
színigazgató fedezte fel. Az ő társulatánál
lépett fel először 1854. (időpont) febr.
18-án, Aradon, (megye)
(információ)
a »Csikós« (cím) (információ)
népszínműben mint Rózsi. (szerep) A következő
évben — 1855. (időpont) május
22-én — házasságra lépett Hegedűs Lajos (személy) (L.
o.) színész és drámaíróval. Ettől kezdve csak mint »Hegedűsné« (személy) szerepelt.
Pár évi vidéki színészkedés után, miközben Aradon, (megye) (információ)
Nagyváradon, (megye) Szegeden
(megye) és
Győrben (megye)
játszott, vendégszereplésre hívták meg a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
ahol 1858. (időpont) jún.
6-án a »Huszárcsiny«-ben (cím) mint Marcsa
(szerep)
lépett fel először. Másnap a »Tücsök«-ben, (cím) jún. 9-én
az »Egy nő, aki az ablakon kiugrik« (cím) (információ)
c. vígjátékban, jún. 13-án pedig a »Csikós«-ban
(cím) (információ)
játszott. Hatása, sikere rendkívüli volt.
A közönség egyszerre a kegyeibe fogadta, a sajtó a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott
róla, az igazgatóság pedig azonnal leszerződtette. Szerződtetése nagy nyereség volt.
A Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
a népszínműnek Füredi Mihály (személy) (információ)
(L. o.) személyében volt kitűnő énekese,
de megfelelő énekesnője — talán a rövid ideig itt működött Lászlónét (személy) (De
Caus Mimit (személy)
(információ)
(L. o.) és Téli Emiliát (személy) (információ)
(L. o.) leszámítva — nem volt. Hegedűsnében
(személy)
végre megtalálták a népdalok pacsirtáját és Füredi Mihály (személy) (információ)
megfelelő színpadi párját. »Együtt játszottak,
együtt énekeltek: a népdalok hőse és a népdalok kedves fülemiléje« — írja róluk
a »Hölgyfutár«, (intézmény)
majd pedig így folytatja: »Füredi (személy) (információ)
és Hegedűsné (személy) dalaiban
a magyar ének gyújtó ereje és igéző bája párosultak s örülheténk e valóban összeülő
művészpár fölött.« Hegedűsné (személy) és
Füredi (személy)
(információ)
valóban nagyon illettek egymáshoz énekben
s játékban egyaránt. Mindketten kiváló művészi interpretálói voltak a magyar népléleknek.
Mindkettőjükben isteni szikra égett és ellenállhatatlan varázserő lakott. A »Hölgyfutár«
(intézmény)
azt írja Hegedűsnéről, (személy) hogy
»egyetlen futó mosolya, egyetlen elfordulása által is képes a nézőt meghatni.« Erre
pedig csak a legnagyobbak képesek, csak azok, akik élni tudnak a színpadon. Hegedűsné
(személy)
mindenkit elbájolt, a páholyok előkelő közönségétől kezdve fel a karzat legmagasabb
fokáig, az egész közönséget, az íróvilágot, a kritikát. Mindenki dicsérte, mindenki
rajongott érte. A lapok egyedül csak egy kissé palócos kiejtését kifogásolták, ami
talán Kassán (megye)
ragadt rá. Az öreg emberek azonban, akik még látták és hallották, egyhangúlag odanyilatkoztak,
hogy ez a kis palócos íz nagyon jól állott neki s egyáltalában nem volt zavaró.
A népszínműben nem is lehetett az, annál kevésbé, mert Füredi Mihály, (személy) (információ)
a »népdalok hőse«, szintén palócosan ejtette
a beszédet. Hegedűsnét (személy) a
természet megáldotta mindenféle külső és belső bájjal. Szép sugár alakja, kifejezésteli
arca, ragyogó szeme, könnyed járása, szép hangja és szabályos mozdulatai egyként
alkalmassá tették őt a külső illúzió felköltésére; de a lélek s a kedély megnyilvánulásai
— úgy beszédben, mint nótáiban — szintén tökéletest belső illúziót keltettek. Róla
is el lehetett mondani, hogy a magyarok Istene jókedvében teremtette. Amikor a Nemzeti
Színházhoz (intézmény)
(információ)
került, csak 21 éves volt, tehát pályája
kezdetén állott — és mégis magával ragadta az egész közönséget. De ezt a nagy sikert
csak részben lehet egyéniségének rendkívüli bájával megmagyarázni. Nagy tehetség
volt, nemcsak a népdal éneklésben, hanem a színjátszásban is. A »Tücsök« (cím) c. vígjátékban
például háromszor játszotta Fanchont. (szerep) A darab
harmadik előadásáról ezt írja a »Hölgyfutár«: (intézmény)
»Hegedűsné (személy)
most még nagyobb gonddal játszotta e szerepet, mint első alkalommal. Sokat haladt.
Sokat gondolt arra is, hogy Fanchon (szerep) alakját
minden felvonáson át teljes összhangba hozhassa. Az első felvonásban pajzánul szilaj
volt ugyan, de gondosan került minden vadságot, nehogy elégesse maga után a hidat,
mely a 4-ik felvonáshoz vezet. A holdfény melletti táncot, miközben a sziklára vetődő
árnyékának mozgásában gyönyörködik, szebben adta, mint bármikor.« A kis Hegedűsné
(személy)
tehát a komplikáltabb színpadi feladatoknál nem bizta magát kitűnő színészi ösztönére,
hanem okos számítással összhangba tudta hozni szerepének egyes kilengéseit, még
pedig a mesterkéltségnek minden látszata nélkül. Maga volt a megtestesült báj és
a tűzről pattant elevenség. Már puszta megjelenése is hatásos volt. Hát még, ha
megszólalt, vagy nótára nyitotta a száját. Diadalokban gazdag pályafutása azonban
rövid ideig tartott. Mindössze egy évig. Mert ez a rendkívül bájos, kedves színpadi
jelenség egy évi Nemzeti Színházi (intézmény)
(információ)
tagsága és egy heti betegsége után — 1859.
(időpont)
szept. 19-én — váratlanul elhalt. Szeptember 11-én még játszott a »Csikós«-ban (cím) (információ)
s nyolcad napra már ki volt terítve a ravatalon.
Színpadi pályáját a »Csikós«-ban (cím) (információ)
kezdte s a »Csikós«-ban (cím) (információ)
végezte. Elszállt, mint a tiszavirág. Mindössze
22 éves volt. Más ilyen fiatal korban még a kezdet nehézségeivel küzd s ő már büszkesége
volt nemzetének. Halálára megdöbbent az ország. Férje és egyetlen kis fia még abban
az évben utána haltak. Közös sírba temették a kis családot. Nagy űr maradt utána,
melyet egészen Blaháné (személy) felléptéig
— tehát 12 évig — nem tudott betölteni senki. De egy jóidéig még Blaháné (személy) sem
tudott megszabadulni a vele való összehasonlítástól. »A népdalok fülemiléje« méltó
elődje volt a »nemzet csalogányá«-nak. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_II.0286.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Hegedüs Lajosné címszóvég 25379 Szócikk:
Hegedüs Lajosné (Bodenburg Lina), yszemelynevy bodenburg lina yszemelynevy
Bodenburg Lina yszemelynevy bodenburg yszemelynevy lina yszemelynevy
yszemelynevy Bodenburg yszemelynevy Lina yszemelynevy ykodvegy színésznő és énekesnő,
a magyar népdalok egyik legkiválóbb előadója, sz. 1837. jún. xtalanevtizedx
1845 22-én, Kéthelyen ytelepulesy kéthely ytelepulesy Kéthely ymegyey komárom
megye ykodvegy (Somogy m.), ytelepulesy somogy m. ytelepulesy Somogy m. ymegyey
somogy megye ykodvegy megh. 1859. szept. 19-én, Pesten. pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja: Bodenburg Károly yszemelynevy
bodenburg károly yszemelynevy Bodenburg Károly yszemelynevy bodenburg
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bodenburg yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy 1848-as xevtizedx 1845 honvédhuszár xtalanevtizedx 1855 kapitány,
anyja: Steinbach Mária. yszemelynevy steinbach mária yszemelynevy Steinbach
Mária yszemelynevy steinbach yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy
Steinbach yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy A szabadságharc lezajlása után
Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye
ykodvegy majd Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna
megye ykodvegy nevelkedett. Apácák nevelték és mégis színésznő lett. A színpad iránt
már a nevelőintézetben is nagy érdeklődéssel viseltetett. Ha csak szerét ejthette,
színdarabokat olvasott. A benne rejlő nagy tehetséget Havi Mihály yszemelynevy
havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy színigazgató
fedezte fel. Az ő társulatánál lépett fel először 1854. xevtizedx 1855 febr. 18-án,
Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy a »Csikós«
ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy népszínműben
mint Rózsi. yszerepy rózsi yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy yszerepy
Rózsi yszerepy ykodvegy A következő évben — 1855. május 22-én — házasságra lépett
Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy Hegedűs Lajos
yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy (L. o.) színész és drámaíróval. Ettől kezdve
csak mint »Hegedűsné« yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné
yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy
ykodvegy szerepelt. Pár évi vidéki színészkedés után, miközben Aradon, ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Nagyváradon, ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Szegeden ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy és Győrben ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy játszott, vendégszereplésre hívták
meg a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy ahol 1858. jún. 6-án a »Huszárcsiny«-ben ycimy huszárcsiny
ycimy Huszárcsiny ycimy huszárcsiny ycimy ycimy Huszárcsiny ycimy ykodvegy mint
Marcsa yszerepy marcsa yszerepy Marcsa yszerepy marcsa yszerepy yszerepy Marcsa
yszerepy ykodvegy lépett fel először. Másnap a »Tücsök«-ben, ycimy tücsök ycimy
Tücsök ycimy tücsök ycimy ycimy Tücsök ycimy ykodvegy jún. 9-én az »Egy nő, aki
az ablakon kiugrik« ycimy egy nő, aki az ablakon kiugrik ycimy Egy nő, aki az
ablakon kiugrik ycimy egy ycimy nő, ycimy aki ycimy az ycimy ablakon ycimy
kiugrik ycimy ycimy Egy ycimy nő, ycimy aki ycimy az ycimy ablakon c. vígjátékban,
jún. 13-án pedig a »Csikós«-ban ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy
ycimy Csikós ycimy ykodvegy játszott. Hatása, sikere rendkívüli volt. A közönség
egyszerre a kegyeibe fogadta, a sajtó a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott róla,
az igazgatóság pedig azonnal leszerződtette. Szerződtetése nagy nyereség volt. A
Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy a népszínműnek Füredi Mihály yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy
Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy
Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy (L. o.) személyében volt kitűnő
énekese, de megfelelő énekesnője — talán a rövid ideig itt működött Lászlónét yszemelynevy
lászlóne yszemelynevy Lászlóné yszemelynevy lászlóne yszemelynevy yszemelynevy
Lászlóné yszemelynevy ykodvegy (De Caus Mimit yszemelynevy de caus mimi
yszemelynevy De Caus Mimi yszemelynevy de yszemelynevy caus yszemelynevy mimi
yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Caus yszemelynevy Mimi yszemelynevy
ykodvegy (L. o.) és Téli Emiliát yszemelynevy téli emilia yszemelynevy Téli
Emiliá yszemelynevy téli yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Téli
yszemelynevy Emiliá yszemelynevy ykodvegy (L. o.) leszámítva — nem volt. Hegedűsnében
yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne
yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy végre megtalálták a népdalok
pacsirtáját és Füredi Mihály yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi
Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy megfelelő színpadi párját. »Együtt játszottak,
együtt énekeltek: a népdalok hőse és a népdalok kedves fülemiléje« — írja róluk
a »Hölgyfutár«, yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy
hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy majd pedig így
folytatja: »Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi
yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy és Hegedűsné yszemelynevy
hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy
yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy dalaiban a magyar ének gyújtó ereje
és igéző bája párosultak s örülheténk e valóban összeülő művészpár fölött.« Hegedűsné
yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne
yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy és Füredi yszemelynevy
füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi
yszemelynevy ykodvegy valóban nagyon illettek egymáshoz énekben s játékban egyaránt.
Mindketten kiváló művészi interpretálói voltak a magyar népléleknek. Mindkettőjükben
isteni szikra égett és ellenállhatatlan varázserő lakott. A »Hölgyfutár« yintezmenyy
hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy
Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy azt írja Hegedűsnéről, yszemelynevy hegedűsne
yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy
Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy hogy »egyetlen futó mosolya, egyetlen elfordulása
által is képes a nézőt meghatni.« Erre pedig csak a legnagyobbak képesek, csak azok,
akik élni tudnak a színpadon. Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy
Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné
yszemelynevy ykodvegy mindenkit elbájolt, a páholyok előkelő közönségétől kezdve
fel a karzat legmagasabb fokáig, az egész közönséget, az íróvilágot, a kritikát.
Mindenki dicsérte, mindenki rajongott érte. A lapok egyedül csak egy kissé palócos
kiejtését kifogásolták, ami talán Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy ragadt rá. Az öreg emberek azonban, akik még
látták és hallották, egyhangúlag odanyilatkoztak, hogy ez a kis palócos íz nagyon
jól állott neki s egyáltalában nem volt zavaró. A népszínműben nem is lehetett az,
annál kevésbé, mert Füredi Mihály, yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy
Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy
Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy a »népdalok hőse«, szintén palócosan
ejtette a beszédet. Hegedűsnét yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné
yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy
ykodvegy a természet megáldotta mindenféle külső és belső bájjal. Szép sugár alakja,
kifejezésteli arca, ragyogó szeme, könnyed járása, szép hangja és szabályos mozdulatai
egyként alkalmassá tették őt a külső illúzió felköltésére; de a lélek s a kedély
megnyilvánulásai — úgy beszédben, mint nótáiban — szintén tökéletest belső illúziót
keltettek. Róla is el lehetett mondani, hogy a magyarok Istene jókedvében teremtette.
Amikor a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy került, csak 21 éves volt, tehát pályája kezdetén állott —
és mégis magával ragadta az egész közönséget. De ezt a nagy sikert csak részben
lehet egyéniségének rendkívüli bájával megmagyarázni. Nagy tehetség volt, nemcsak
a népdal éneklésben, hanem a színjátszásban is. A »Tücsök« ycimy tücsök ycimy
Tücsök ycimy tücsök ycimy ycimy Tücsök ycimy ykodvegy c. vígjátékban például háromszor
játszotta Fanchont. yszerepy fanchon yszerepy Fanchon yszerepy fanchon yszerepy
yszerepy Fanchon yszerepy ykodvegy A darab harmadik előadásáról ezt írja a »Hölgyfutár«:
yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy
yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy »Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne
yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy
Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy most még nagyobb gonddal játszotta e szerepet, mint
első alkalommal. Sokat haladt. Sokat gondolt arra is, hogy Fanchon yszerepy
fanchon yszerepy Fanchon yszerepy fanchon yszerepy yszerepy Fanchon yszerepy
ykodvegy alakját minden felvonáson át teljes összhangba hozhassa. Az első felvonásban
pajzánul szilaj volt ugyan, de gondosan került minden vadságot, nehogy elégesse
maga után a hidat, mely a 4-ik felvonáshoz vezet. A holdfény melletti táncot, miközben
a sziklára vetődő árnyékának mozgásában gyönyörködik, szebben adta, mint bármikor.«
A kis Hegedűsné yszemelynevy hegedűsne yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy
hegedűsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedűsné yszemelynevy ykodvegy tehát a komplikáltabb
színpadi feladatoknál nem bizta magát kitűnő színészi ösztönére, hanem okos számítással
összhangba tudta hozni szerepének egyes kilengéseit, még pedig a mesterkéltségnek
minden látszata nélkül. Maga volt a megtestesült báj és a tűzről pattant elevenség.
Már puszta megjelenése is hatásos volt. Hát még, ha megszólalt, vagy nótára nyitotta
a száját. Diadalokban gazdag pályafutása azonban rövid ideig tartott. Mindössze
egy évig. Mert ez a rendkívül bájos, kedves színpadi jelenség egy évi Nemzeti Színházi
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagsága és egy heti
betegsége után — 1859. szept. 19-én — váratlanul elhalt. Szeptember 11-én még játszott
a »Csikós«-ban ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy
ykodvegy s nyolcad napra már ki volt terítve a ravatalon. Színpadi pályáját a »Csikós«-ban
ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy kezdte
s a »Csikós«-ban ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós
ycimy ykodvegy végezte. Elszállt, mint a tiszavirág. Mindössze 22 éves volt. Más
ilyen fiatal korban még a kezdet nehézségeivel küzd s ő már büszkesége volt nemzetének.
Halálára megdöbbent az ország. Férje és egyetlen kis fia még abban az évben utána
haltak. Közös sírba temették a kis családot. Nagy űr maradt utána, melyet egészen
Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne
yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy felléptéig — tehát 12 évig
— nem tudott betölteni senki. De egy jóidéig még Blaháné yszemelynevy blaháne
yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné
yszemelynevy ykodvegy sem tudott megszabadulni a vele való összehasonlítástól. »A
népdalok fülemiléje« méltó elődje volt a »nemzet csalogányá«-nak. (Pataki József.)
yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy szin_II.0286.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Hegedüs Lajosné - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1837
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0286.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0286.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25379.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Hegedüs
Lajosné
Szócikk: Hegedüs Lajosné (Bodenburg Lina), színésznő
és énekesnő, a magyar népdalok egyik legkiválóbb előadója, sz. 1837. jún. 22-én,
Kéthelyen (Somogy m.), megh. 1859. szept. 19-én, Pesten. Atyja: Bodenburg Károly
1848-as honvédhuszár kapitány, anyja: Steinbach Mária. A szabadságharc lezajlása
után Miskolcon, majd Kassán nevelkedett. Apácák nevelték és mégis színésznő lett.
A színpad iránt már a nevelőintézetben is nagy érdeklődéssel viseltetett. Ha csak
szerét ejthette, színdarabokat olvasott. A benne rejlő nagy tehetséget Havi Mihály
színigazgató fedezte fel. Az ő társulatánál lépett fel először 1854. febr. 18-án,
Aradon, a »Csikós« népszínműben mint Rózsi. A következő évben — 1855. május 22-én
— házasságra lépett Hegedűs Lajos (L. o.) színész és drámaíróval. Ettől kezdve csak
mint »Hegedűsné« szerepelt. Pár évi vidéki színészkedés után, miközben Aradon, Nagyváradon,
Szegeden és Győrben játszott, vendégszereplésre hívták meg a Nemzeti Színházhoz,
ahol 1858. jún. 6-án a »Huszárcsiny«-ben mint Marcsa lépett fel először. Másnap
a »Tücsök«-ben, jún. 9-én az »Egy nő, aki az ablakon kiugrik« c. vígjátékban, jún.
13-án pedig a »Csikós«-ban játszott. Hatása, sikere rendkívüli volt. A közönség
egyszerre a kegyeibe fogadta, a sajtó a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott róla,
az igazgatóság pedig azonnal leszerződtette. Szerződtetése nagy nyereség volt. A
Nemzeti Színházban a népszínműnek Füredi Mihály (L. o.) személyében volt kitűnő
énekese, de megfelelő énekesnője — talán a rövid ideig itt működött Lászlónét (De
Caus Mimit (L. o.) és Téli Emiliát (L. o.) leszámítva — nem volt. Hegedűsnében végre
megtalálták a népdalok pacsirtáját és Füredi Mihály megfelelő színpadi párját. »Együtt
játszottak, együtt énekeltek: a népdalok hőse és a népdalok kedves fülemiléje« —
írja róluk a »Hölgyfutár«, majd pedig így folytatja: »Füredi és Hegedűsné dalaiban
a magyar ének gyújtó ereje és igéző bája párosultak s örülheténk e valóban összeülő
művészpár fölött.« Hegedűsné és Füredi valóban nagyon illettek egymáshoz énekben
s játékban egyaránt. Mindketten kiváló művészi interpretálói voltak a magyar népléleknek.
Mindkettőjükben isteni szikra égett és ellenállhatatlan varázserő lakott. A »Hölgyfutár«
azt írja Hegedűsnéről, hogy »egyetlen futó mosolya, egyetlen elfordulása által is
képes a nézőt meghatni.« Erre pedig csak a legnagyobbak képesek, csak azok, akik
élni tudnak a színpadon. Hegedűsné mindenkit elbájolt, a páholyok előkelő közönségétől
kezdve fel a karzat legmagasabb fokáig, az egész közönséget, az íróvilágot, a kritikát.
Mindenki dicsérte, mindenki rajongott érte. A lapok egyedül csak egy kissé palócos
kiejtését kifogásolták, ami talán Kassán ragadt rá. Az öreg emberek azonban, akik
még látták és hallották, egyhangúlag odanyilatkoztak, hogy ez a kis palócos íz nagyon
jól állott neki s egyáltalában nem volt zavaró. A népszínműben nem is lehetett az,
annál kevésbé, mert Füredi Mihály, a »népdalok hőse«, szintén palócosan ejtette
a beszédet. Hegedűsnét a természet megáldotta mindenféle külső és belső bájjal.
Szép sugár alakja, kifejezésteli arca, ragyogó szeme, könnyed járása, szép hangja
és szabályos mozdulatai egyként alkalmassá tették őt a külső illúzió felköltésére;
de a lélek s a kedély megnyilvánulásai — úgy beszédben, mint nótáiban — szintén
tökéletest belső illúziót keltettek. Róla is el lehetett mondani, hogy a magyarok
Istene jókedvében teremtette. Amikor a Nemzeti Színházhoz került, csak 21 éves volt,
tehát pályája kezdetén állott — és mégis magával ragadta az egész közönséget. De
ezt a nagy sikert csak részben lehet egyéniségének rendkívüli bájával megmagyarázni.
Nagy tehetség volt, nemcsak a népdal éneklésben, hanem a színjátszásban is. A »Tücsök«
c. vígjátékban például háromszor játszotta Fanchont. A darab harmadik előadásáról
ezt írja a »Hölgyfutár«: »Hegedűsné most még nagyobb gonddal játszotta e szerepet,
mint első alkalommal. Sokat haladt. Sokat gondolt arra is, hogy Fanchon alakját
minden felvonáson át teljes összhangba hozhassa. Az első felvonásban pajzánul szilaj
volt ugyan, de gondosan került minden vadságot, nehogy elégesse maga után a hidat,
mely a 4-ik felvonáshoz vezet. A holdfény melletti táncot, miközben a sziklára vetődő
árnyékának mozgásában gyönyörködik, szebben adta, mint bármikor.« A kis Hegedűsné
tehát a komplikáltabb színpadi feladatoknál nem bizta magát kitűnő színészi ösztönére,
hanem okos számítással összhangba tudta hozni szerepének egyes kilengéseit, még
pedig a mesterkéltségnek minden látszata nélkül. Maga volt a megtestesült báj és
a tűzről pattant elevenség. Már puszta megjelenése is hatásos volt. Hát még, ha
megszólalt, vagy nótára nyitotta a száját. Diadalokban gazdag pályafutása azonban
rövid ideig tartott. Mindössze egy évig. Mert ez a rendkívül bájos, kedves színpadi
jelenség egy évi Nemzeti Színházi tagsága és egy heti betegsége után — 1859. szept.
19-én — váratlanul elhalt. Szeptember 11-én még játszott a »Csikós«-ban s nyolcad
napra már ki volt terítve a ravatalon. Színpadi pályáját a »Csikós«-ban kezdte s
a »Csikós«-ban végezte. Elszállt, mint a tiszavirág. Mindössze 22 éves volt. Más
ilyen fiatal korban még a kezdet nehézségeivel küzd s ő már büszkesége volt nemzetének.
Halálára megdöbbent az ország. Férje és egyetlen kis fia még abban az évben utána
haltak. Közös sírba temették a kis családot. Nagy űr maradt utána, melyet egészen
Blaháné felléptéig — tehát 12 évig — nem tudott betölteni senki. De egy jóidéig
még Blaháné sem tudott megszabadulni a vele való összehasonlítástól. »A népdalok
fülemiléje« méltó elődje volt a »nemzet csalogányá«-nak. (Pataki József.) szin_II.0286.pdf
II
