Címszó: Hegyi Aranka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0292.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0292.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25404.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Hegyi Aranka

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525408.htm

Szócikk: Hegyi Aranka énekesnő, sz. 1855. (születés éve) máj. 25-én, Pesten, (Budapest) meghalt 1906. jún. 9-én, u. o, Atyja Hegyi Poldi (személy) (információ) cigányprímás volt, ki korán elhalálozott és nevelését előbb atyja egyik társa, Herczenberger Sándor (személy) prímás vette át, minthogy azonban neki is sok gyermeke volt, kik nőttön-nőve sok gondot okoztak, Sárközi Ferenchez, (személy) az ismert cigányprímáshoz került. Mint gyermek bejut a Nemzeti Színház (intézmény) (információ) balettiskolájába. Ezután énekhangját fejleszti és Szabadkán (megye) fellép őszinte sikerrel. Mikor Rákosi Jenő (személy) (információ) 1880-ban (időpont) a Népszínház (intézmény) (információ) tagjául szerződtette, akkor már kijárta az élet iskolájának egynéhány osztályát. A Népszínháznál (intézmény) (információ) szerető gond és a képessége iránt fogékony szem irányította; ketten, a maga tehetsége és az avatott vezetés eljuttatták aztán arra a magasságra, amelyen népszerűség, babér, dicsőség csőstül omlik az érdemes lába elé. Hegyi Arankának (személy) (információ) oly bőven jutott belőle része, mint magyar földön keveseknek. A természet elhalmozta mindazzal, ami diadalt szerezhetett neki ezen a színpadon. Királynői termete karcsú volt és hajlékony, alkotása tökéletes, vonalai klasszikusan szépek. Feje valóságos cigányfej, szemében perzselő hév, ajaka érzéki és mosolygása bájos, fekete hajának dús koszorúja harmonikusan egészítette ki ezt a ritkaszép főt, mely már maga is beszélt, játszott és hódított. Róla mintázta Stróbl Alajos (személy) híres táncosnőjét, amely a fővárosi (Budapest) Vigadót (intézmény) diszíti. Hangja tisztán csengett, éneke művészi és egyenletesen kiképzett, fénye, zománcos melege és varázsa volt ennek a hangnak, amelyhez fogható operett-színpadon ritkán csendült meg. És mégis, a legfőbb ereje nem is pazar szépségében volt, még csak nem is énektudásában, A játéka lepte meg és tartotta fogva nézőit: mintha mindent tudott volna, olyan sokat tudott. A legkicsapongóbb duhajság épp úgy természete volt, mint a legszendébb pirulás. A francia (nemzetiség) (információ) operett e bájos és csapongó primadonnája tiszta és eredeti magyar talentum volt, lélekben rokon a nálánál is nagyobb Blaha Lujzával. (személy) (információ) Az elárvuló népszínműnek valóságos támasztéka volt Hegyi Aranka: (személy) (információ) a magyar menyecske, magyar leányzó ideális megtestesítője. Hegyi Aranka (személy) (információ) Blaha Lujzával (személy) (információ) és Pálmay Ilkával (személy) (információ) együtt a könnyű magyar drámai műfajok színpadi tolmácsolásában úttörő volt. Új korszak kezdődött pályája elején a főváros (Budapest) színházi életében, melyet nagy tehetségek tettek jelentőssé és Budapest (Budapest) megmagyarosításában s a színház megkedveltetésében fontos tényezővé. A nehéz dráma és a finom vígjáték egyfelől, az opera seria másfelől kifárasztotta a közönséget, mely szórakozva keresett okulást és lemondott az okulásról is, ha kellemesen és magyarul elszórakozhatott. Az új műfaj bölcsőjénél megjelent gazdag adománnyal a komédia és a dal múzsája, mindegyik megajándékozta és juttatott neki bőrén a magáéból. Így született az operett, a lenge, fölszínes, kissé könnyelmű, talán néha frivol játék, amelyen mégis a költészet sugaras gráciája ragyogott. És ennek a poézisnek egyik leghivatottabb tolmácsa volt Hegyi Aranka. (személy) (információ) 1885. (időpont) júl. 6-án férjhez ment Farkas Károly (személy) (információ) szabadkai (megye) építészhez, de csak két évig voltak együtt. Kitűnőbb szerepei: Lili, (szerep) (információ) Antónia (szerep) (Hoffmann meséi), (cím) (információ) Serpolette, (szerep) Rozalinda (szerep) (Denevér) (cím) (információ) stb. Utolsó szerepe, a »Vándorlegény«-ben (cím) a herceg volt. 1900. (időpont) szept. havában magánszínésziskolát nyitott. szin_II.0292.pdf II

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Hegyi Aranka címszóvég 25404 Szócikk: Hegyi Aranka énekesnő, sz. 1855. máj. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 25-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy meghalt 1906. jún. 9-én, u. o, Atyja Hegyi Poldi yszemelynevy hegyi poldi yszemelynevy Hegyi Poldi yszemelynevy hegyi yszemelynevy poldi yszemelynevy yszemelynevy Hegyi yszemelynevy Poldi yszemelynevy ykodvegy cigányprímás volt, ki korán elhalálozott és nevelését előbb atyja egyik társa, Herczenberger Sándor yszemelynevy herczenberger sándor yszemelynevy Herczenberger Sándor yszemelynevy herczenberger yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Herczenberger yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy prímás vette át, minthogy azonban neki is sok gyermeke volt, kik nőttön-nőve sok gondot okoztak, Sárközi Ferenchez, yszemelynevy sárközi ferenc yszemelynevy Sárközi Ferenc yszemelynevy sárközi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Sárközi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy az ismert cigányprímáshoz került. Mint gyermek bejut a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy balettiskolájába. Ezután énekhangját fejleszti és Szabadkán ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy fellép őszinte sikerrel. Mikor Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy 1880-ban xevtizedx 1885 a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy tagjául szerződtette, akkor már kijárta az élet iskolájának egynéhány osztályát. A Népszínháznál yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szerető gond és a képessége iránt fogékony szem irányította; ketten, a maga tehetsége és az avatott vezetés eljuttatták aztán arra a magasságra, amelyen népszerűség, babér, dicsőség csőstül omlik az érdemes lába elé. Hegyi Arankának yszemelynevy hegyi aranka yszemelynevy Hegyi Aranká yszemelynevy hegyi yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hegyi yszemelynevy Aranká yszemelynevy ykodvegy oly bőven jutott belőle része, mint magyar földön keveseknek. A természet elhalmozta mindazzal, ami diadalt szerezhetett neki ezen a színpadon. Királynői termete karcsú volt és hajlékony, alkotása tökéletes, vonalai klasszikusan szépek. Feje valóságos cigányfej, szemében perzselő hév, ajaka érzéki és mosolygása bájos, fekete hajának dús koszorúja harmonikusan egészítette ki ezt a ritkaszép főt, mely már maga is beszélt, játszott és hódított. Róla mintázta Stróbl Alajos yszemelynevy stróbl alajos yszemelynevy Stróbl Alajos yszemelynevy stróbl yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Stróbl yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy híres táncosnőjét, amely a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Vigadót yintezmenyy vigadó yintezmenyy Vigadó yintezmenyy vigadó yintezmenyy yintezmenyy Vigadó yintezmenyy ykodvegy diszíti. Hangja tisztán csengett, éneke művészi és egyenletesen kiképzett, fénye, zománcos melege és varázsa volt ennek a hangnak, amelyhez fogható operett-színpadon ritkán csendült meg. És mégis, a legfőbb ereje nem is pazar szépségében volt, még csak nem is énektudásában, A játéka lepte meg és tartotta fogva nézőit: mintha mindent tudott volna, olyan sokat tudott. A legkicsapongóbb duhajság épp úgy természete volt, mint a legszendébb pirulás. A francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy operett e bájos és csapongó primadonnája tiszta és eredeti magyar talentum volt, lélekben rokon a nálánál is nagyobb Blaha Lujzával. yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy Az elárvuló népszínműnek valóságos támasztéka volt Hegyi Aranka: yszemelynevy hegyi aranka yszemelynevy Hegyi Aranka yszemelynevy hegyi yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hegyi yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy a magyar menyecske, magyar leányzó ideális megtestesítője. Hegyi Aranka yszemelynevy hegyi aranka yszemelynevy Hegyi Aranka yszemelynevy hegyi yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hegyi yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy Blaha Lujzával yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy és Pálmay Ilkával yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilká yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilká yszemelynevy ykodvegy együtt a könnyű magyar drámai műfajok színpadi tolmácsolásában úttörő volt. Új korszak kezdődött pályája elején a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházi életében, melyet nagy tehetségek tettek jelentőssé és Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megmagyarosításában s a színház megkedveltetésében fontos tényezővé. A nehéz dráma és a finom vígjáték egyfelől, az opera seria másfelől kifárasztotta a közönséget, mely szórakozva keresett okulást és lemondott az okulásról is, ha kellemesen és magyarul elszórakozhatott. Az új műfaj bölcsőjénél megjelent gazdag adománnyal a komédia és a dal múzsája, mindegyik megajándékozta és juttatott neki bőrén a magáéból. Így született az operett, a lenge, fölszínes, kissé könnyelmű, talán néha frivol játék, amelyen mégis a költészet sugaras gráciája ragyogott. És ennek a poézisnek egyik leghivatottabb tolmácsa volt Hegyi Aranka. yszemelynevy hegyi aranka yszemelynevy Hegyi Aranka yszemelynevy hegyi yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hegyi yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy 1885. júl. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 6-án férjhez ment Farkas Károly yszemelynevy farkas károly yszemelynevy Farkas Károly yszemelynevy farkas yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szabadkai ytelepulesy szabadka ytelepulesy szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy építészhez, de csak két évig voltak együtt. Kitűnőbb szerepei: Lili, yszerepy lili yszerepy Lili yszerepy lili yszerepy yszerepy Lili yszerepy ykodvegy Antónia yszerepy antónia yszerepy Antónia yszerepy antónia yszerepy yszerepy Antónia yszerepy ykodvegy (Hoffmann meséi), ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy Serpolette, yszerepy serpolette yszerepy Serpolette yszerepy serpolette yszerepy yszerepy Serpolette yszerepy ykodvegy Rozalinda yszerepy rozalinda yszerepy Rozalinda yszerepy rozalinda yszerepy yszerepy Rozalinda yszerepy ykodvegy (Denevér) ycimy denevér ycimy Denevér ycimy denevér ycimy ycimy Denevér ycimy ykodvegy stb. Utolsó szerepe, a »Vándorlegény«-ben ycimy vándorlegény ycimy Vándorlegény ycimy vándorlegény ycimy ycimy Vándorlegény ycimy ykodvegy a herceg volt. 1900. xevtizedx 1905 szept. havában magánszínésziskolát nyitott. szin_II.0292.pdf II

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Hegyi Aranka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0292.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0292.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25404.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Hegyi Aranka

Szócikk: Hegyi Aranka énekesnő, sz. 1855. máj. 25-én, Pesten, meghalt 1906. jún. 9-én, u. o, Atyja Hegyi Poldi cigányprímás volt, ki korán elhalálozott és nevelését előbb atyja egyik társa, Herczenberger Sándor prímás vette át, minthogy azonban neki is sok gyermeke volt, kik nőttön-nőve sok gondot okoztak, Sárközi Ferenchez, az ismert cigányprímáshoz került. Mint gyermek bejut a Nemzeti Színház balettiskolájába. Ezután énekhangját fejleszti és Szabadkán fellép őszinte sikerrel. Mikor Rákosi Jenő 1880-ban a Népszínház tagjául szerződtette, akkor már kijárta az élet iskolájának egynéhány osztályát. A Népszínháznál szerető gond és a képessége iránt fogékony szem irányította; ketten, a maga tehetsége és az avatott vezetés eljuttatták aztán arra a magasságra, amelyen népszerűség, babér, dicsőség csőstül omlik az érdemes lába elé. Hegyi Arankának oly bőven jutott belőle része, mint magyar földön keveseknek. A természet elhalmozta mindazzal, ami diadalt szerezhetett neki ezen a színpadon. Királynői termete karcsú volt és hajlékony, alkotása tökéletes, vonalai klasszikusan szépek. Feje valóságos cigányfej, szemében perzselő hév, ajaka érzéki és mosolygása bájos, fekete hajának dús koszorúja harmonikusan egészítette ki ezt a ritkaszép főt, mely már maga is beszélt, játszott és hódított. Róla mintázta Stróbl Alajos híres táncosnőjét, amely a fővárosi Vigadót diszíti. Hangja tisztán csengett, éneke művészi és egyenletesen kiképzett, fénye, zománcos melege és varázsa volt ennek a hangnak, amelyhez fogható operett-színpadon ritkán csendült meg. És mégis, a legfőbb ereje nem is pazar szépségében volt, még csak nem is énektudásában, A játéka lepte meg és tartotta fogva nézőit: mintha mindent tudott volna, olyan sokat tudott. A legkicsapongóbb duhajság épp úgy természete volt, mint a legszendébb pirulás. A francia operett e bájos és csapongó primadonnája tiszta és eredeti magyar talentum volt, lélekben rokon a nálánál is nagyobb Blaha Lujzával. Az elárvuló népszínműnek valóságos támasztéka volt Hegyi Aranka: a magyar menyecske, magyar leányzó ideális megtestesítője. Hegyi Aranka Blaha Lujzával és Pálmay Ilkával együtt a könnyű magyar drámai műfajok színpadi tolmácsolásában úttörő volt. Új korszak kezdődött pályája elején a főváros színházi életében, melyet nagy tehetségek tettek jelentőssé és Budapest megmagyarosításában s a színház megkedveltetésében fontos tényezővé. A nehéz dráma és a finom vígjáték egyfelől, az opera seria másfelől kifárasztotta a közönséget, mely szórakozva keresett okulást és lemondott az okulásról is, ha kellemesen és magyarul elszórakozhatott. Az új műfaj bölcsőjénél megjelent gazdag adománnyal a komédia és a dal múzsája, mindegyik megajándékozta és juttatott neki bőrén a magáéból. Így született az operett, a lenge, fölszínes, kissé könnyelmű, talán néha frivol játék, amelyen mégis a költészet sugaras gráciája ragyogott. És ennek a poézisnek egyik leghivatottabb tolmácsa volt Hegyi Aranka. 1885. júl. 6-án férjhez ment Farkas Károly szabadkai építészhez, de csak két évig voltak együtt. Kitűnőbb szerepei: Lili, Antónia (Hoffmann meséi), Serpolette, Rozalinda (Denevér) stb. Utolsó szerepe, a »Vándorlegény«-ben a herceg volt. 1900. szept. havában magánszínésziskolát nyitott. szin_II.0292.pdf II