Címszó: Hevesi Sándor dr. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0321.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0321.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25564.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Hevesi
Sándor dr.
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525555.htm
Szócikk: Hevesi Sándor dr. a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója, sz. 1873. (születés
éve) máj. 3-án, Nagykanizsán. (megye) A budapesti
(Budapest)
egyetemen elvégezte előbb a jogot, utóbb a filozófiát és mindkét fakultáson doktorátust
szerzett. Már fiatal korában ellenállhatatlanul vonzotta a színház és a tudós szorgalmával,
a művész lelkesedésével feküdt neki a dramaturgia és színház-esztétika tanulmányozásának.
Fiatalkori (15 éves kora óta írt) első tanulmányai, melyeket később (1896.) (időpont) »Dráma
és színpad« (cím)
(információ)
címmel könyvvé állított össze, Kaposi József
(személy)
»Magyar Szemlé«-jében (intézmény)
(információ)
jelentek meg és a napi és hetilapokban is
(Magyarország, (intézmény)
Pesti Napló, (intézmény)
(információ)
Élet (intézmény)
stb.) sűrűn jelentek meg dramaturgiai cikkei. Közben tanár volt az egyik fővárosi
(Budapest)
reáliskolában. Irodalmi munkássága magára vonta az illetékes színházi körök figyelmét
és 1901. (időpont)
elején Beöthy László, (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
akkori igazgatója, meghívta a színházhoz
rendezőnek. Ez volt az első eset a Nemzeti Színháznál, (intézmény)
(információ)
hogy íróembert neveztek ki rendezőnek. A
közben megalakult Thália Társaságnak (intézmény)
ő volt a szellemi vezetője, dramaturgja és rendezője. Új hangú darabokat adatott
elő, az akkori modern drámai törekvések legjellemzőbb műveit, melyek revelációként
hatottak a magyar közönségre; új, fiatal tehetségeket fedezett fel, akikből a mai
magyar színészet legkiválóbbjainak egész sora emelkedett ki. Neki volt a legfőbb
része abban, hogy a Thália társaság küzdelmes, rövid pályával a modern magyar dráma
és színészet döntő jelentőségű tényezőjévé vált. 1907-ben (időpont) Máder
Raoul (személy)
igazgatása alatt a Népszínház - Vígopera (intézmény)
(információ)
főrendezője lett, de egy év múlva visszatért
a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
mint főrendező. Gróf Bánffy Miklós (személy) (információ)
intendánssága idején, 1912-ben (időpont) az
Operaházba (intézmény)
(információ)
tette át működése színterét, mint főrendező
és munkássága nagy hatással volt operarendezésünk modernizálására. Többek között
beállította a Mozart-ciklust, (személy) (információ)
felfrissítette a »Hoffmann meséi«, (cím) (információ)
az »Aida«, (cím) (információ)
a »Troubadour« (cím) (információ)
előadásait. Közben a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
megválasztotta tagjának. 1922-ben (időpont) »Császár
és komédiás« (cím)
(információ)
c. darabjával elnyerte a Magyar Tudományos
Akadémia (intézmény)
(információ)
Vojnich-díját (személy) és
ugyanebben az évben a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
főrendezője lett, 1923-ban (időpont) pedig
a színház igazgatója. Az ő igazgatása alatt a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
olyan virágzásba jutott, amilyenre még alig
volt példa viszontagságos történetében. Nehéz időkben, nehéz körülmények között,
az állam ki nem elégítő anyagi támogatásával küzködve, a színház tulajdonkópeni
közönségének, a művelt középosztálynak elszegényedése dacára visszaszerezte a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
népszerűségét. A nézőtér úgyszólván naprólnapra
megtelt, egyik siker a másikat érte. Az izgatott politikai és társadalmi atmoszférában
sok támadásnak volt kitéve egy-egy előadása miatt, ő azonban szilárdan állott művészi
feladatai mellett. A színház Shakespeare- (személy) (információ)
és Moliére-repertoárjait (személy) teljesen
megújíttotta, az összes darabokat újra rendezte, mély tanulmányon alapuló, eredeti
felfogásban a két világirodalmi író klasszikus műveiből ciklusokat rendezett, melyek
páratlan sikerrel jártak. Különösen a magyar Shakespeare-kultusz (személy) (információ)
valóságos renaissancea fűződik az ő munkásságához.
A magyar drámairodalom érdekében kifejtett tevékenysége is fokozott jelentőségű.
Nemcsak felismerte a tehetségeket, hanem óriási tapasztalatával, finom művészi érzékével
segítségükre is van darabjaik kidolgozásában és a színpadon életképessé tételében.
Herczeg Ferenc, (személy) (információ)
Csathó Kálmán, (személy) (információ)
Móricz Zsigmond (személy) (információ)
darabjait kitűnő előadásban nagy sikerre
vitte, Zilahy Lajos (személy) (információ)
drámaíró tehetsége ő alatta bontakozott ki.
Minden darab rendezésében támogatására van a rendezőknek. Nem egy szellemes, újszerű
rendezés fűződik nevéhez. »Az ember tragédiá«-ját, (cím) a »Faust«-ot,
(cím) (információ)
a magyar és külföldi klasszikus irodalom
számos más remekét új szcenáriummal hozta színre. A színházban erős fegyelmet hozott
létre, vezetése alatt a színészek megfeszített erővel dolgoznak, de szívesen is
végzik a nagy munkát, mert napról-napra érzik sikerét és mert minden tehetséget
arra a helyre állít, amelyre való. Páratlan munkaerő, egyedüli szenvedélye a munka
és az ő irama ragadja magával a színház egész személyzetét. Az ő műve a Nemzeti
Színház Kamara Színházá-nak (intézmény)
(információ)
létrejövetele, amellyel a magyar színpad
új színt kapott. A Kamara Színház (intézmény)
az ő vezetése alatt pompásan felvirágzott, megtalálta a maga stílusát, meghódította
a közönséget és megteremtette a lehetőségeket az intimebb hatású darabok sikeres
eljátszására. Mint író is olyan munkásságot fejt ki, amely maga is elegendő volna
egy életre. Színház-esztétikai munkái említett fiatalkori könyvén kivül: »Az előadás
művészete«, (cím)
»A színjátszás művészete« (cím) »Az igazi
Shakespeare és egyéb kérdések« (cím) c. könyvei
a maguk nemében úttörők. Ezenkívül a sajtóban is gyakran felszólal a színház egyes
fontos kérdéseiben. Eredeti drámái: »Az apja fia«. (cím) Bem. Magyar
Színház, (intézmény)
(információ)
1912. (időpont) szept.
22. »A madonna rózsája«. (cím) Bem. Nemzeti
Színház, (intézmény)
(információ)
1915. (időpont) nov.
13. »Görögtűz«. (cím)
(információ)
Bem. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
1918. (időpont) máj.
3. »Császár és komédiás«. (cím) (információ)
Bem. Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
1919. (időpont) febr.
21. »A gyilkos álarc«. (cím) Bem. Andrássy-úti
Színház (intézmény)
(információ)
1923. (időpont) febr.
15. »Elzevir«. (cím)
Bem. a Nemzeti Színház Kamara Színháza, (intézmény)
(információ)
1925. (időpont) okt.
24. »Amazon«. (cím)
Bem. 1928. (időpont)
Belvárosi Színház, (intézmény)
(információ)
mind irodalmi és színpadi szempontból nagy
figyelemre méltó művek, közülük a »Császár és komédiás« (cím) (információ)
és »EIzevir« (cím) állandó műsor-darabok
maradtak. Jókai (személy) (információ)
regényei: az »Új földesúr«, (cím) »Egy magyar
nábob«, (cím)
(információ)
»Kárpáthy Zoltán«, (cím) (információ)
»A kőszívű ember fiai«, (cím) »A fekete
gyémántok«, (cím)
a »Szegény gazdagok«, (cím) az ő dramatizálásában
kerültek először színre, részint a Magyar Színházban, (intézmény)
(információ)
részint a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Moliére (személy) műsoron
lévő darabjait ő fordította és ő a fordítója Bemard Shaw (személy) nálunk
színre került összes darabjainak. Egyéb darabfordításainak száma régi és modern
drámaírókból légió; néhány opera is az ő fordításában került színre. 1929. (időpont) őszén
a londoni egyetem meghívására előadásokat tartott a magyar irodalomról és a magyar
Shakespeare-kultuszról. (személy) (információ)
Ezeknek nagy hatása volt a magyar irodalmi
kultúra propagandája szempontjából. Munkásságáért számos kitüntetésben részesült,
a Kisfaludy - Társaság (intézmény)
(információ)
tagjává választotta, a közoktatásügyi miniszter
a Színművészeti Akadémia (intézmény)
tanárává nevezte ki stb. Működése a magyar színházi kultúra legjelentősebb fejezete
az utóbbi negyedszázadban. (Schöpflin Aladár.) (személy) (információ)
szin_II.0321.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Hevesi Sándor dr. címszóvég 25564 Szócikk:
Hevesi Sándor dr. a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy igazgatója, sz. 1873. máj. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 3-án, Nagykanizsán. ytelepulesy nagykanizsa ytelepulesy Nagykanizsá
ymegyey zala megye ykodvegy A budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen elvégezte előbb a jogot, utóbb a filozófiát
és mindkét fakultáson doktorátust szerzett. Már fiatal korában ellenállhatatlanul
vonzotta a színház és a tudós szorgalmával, a művész lelkesedésével feküdt neki
a dramaturgia és színház-esztétika tanulmányozásának. Fiatalkori (15 éves kora óta
írt) első tanulmányai, melyeket később (1896.) xevtizedx 1895 »Dráma xtalanevtizedx
1905 és színpad« ycimy dráma és színpad ycimy Dráma és színpad ycimy dráma
ycimy és ycimy színpad ycimy ycimy Dráma ycimy és ycimy színpad ycimy ykodvegy címmel
könyvvé állított össze, Kaposi József yszemelynevy kaposi józsef yszemelynevy
Kaposi József yszemelynevy kaposi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Kaposi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Magyar Szemlé«-jében yintezmenyy
magyar szemle yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy szemle
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy jelentek meg és
a napi és hetilapokban is (Magyarország, yintezmenyy magyarország yintezmenyy
Magyaror yintezmenyy magyarország yintezmenyy yintezmenyy Magyaror yintezmenyy
ykodvegy Pesti Napló, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy
pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na
yintezmenyy ykodvegy Élet yintezmenyy élet yintezmenyy Élet yintezmenyy élet
yintezmenyy yintezmenyy Élet yintezmenyy ykodvegy stb.) sűrűn jelentek meg dramaturgiai
cikkei. Közben tanár volt az egyik fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy reáliskolában. Irodalmi munkássága magára vonta az
illetékes színházi körök figyelmét és 1901. xevtizedx 1905 elején Beöthy László,
yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy akkori igazgatója, meghívta a színházhoz rendezőnek. Ez volt
az első eset a Nemzeti Színháznál, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy hogy íróembert neveztek ki rendezőnek. A közben megalakult
Thália Társaságnak yintezmenyy thália társaság yintezmenyy Thália T yintezmenyy
thália yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy T
yintezmenyy ykodvegy ő volt a szellemi vezetője, dramaturgja és rendezője. Új hangú
darabokat adatott elő, az akkori modern drámai törekvések legjellemzőbb műveit,
melyek revelációként hatottak a magyar közönségre; új, fiatal tehetségeket fedezett
fel, akikből a mai magyar színészet legkiválóbbjainak egész sora emelkedett ki.
Neki volt a legfőbb része abban, hogy a Thália társaság küzdelmes, rövid pályával
a modern magyar dráma és színészet döntő jelentőségű tényezőjévé vált. 1907-ben
Máder xtalanevtizedx 1915 Raoul yszemelynevy máder raoul yszemelynevy Máder
Raoul yszemelynevy máder yszemelynevy raoul yszemelynevy yszemelynevy Máder
yszemelynevy Raoul yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt a Népszínház -
Vígopera yintezmenyy népszínház - vígopera yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy - yintezmenyy vígopera yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy főrendezője lett, de egy év múlva visszatért a Nemzeti Színházhoz,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint főrendező. Gróf
Bánffy Miklós yszemelynevy gróf bánffy miklós yszemelynevy Gróf Bánffy Miklós
yszemelynevy gróf yszemelynevy bánffy yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Gróf yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Miklós yszemel intendánssága
idején, 1912-ben xevtizedx 1915 az xtalanevtizedx 1925 Operaházba yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy tette át működése színterét, mint főrendező és munkássága
nagy hatással volt operarendezésünk modernizálására. Többek között beállította a
Mozart-ciklust, yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart
yszemelynevy yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy felfrissítette a »Hoffmann
meséi«, ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi
ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy az »Aida«, ycimy aida ycimy
Aida ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy a »Troubadour« ycimy troubadour
ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy előadásait.
Közben a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T
yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi
yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy megválasztotta tagjának. 1922-ben xevtizedx
1925 »Császár és komédiás« ycimy császár és komédiás ycimy Császár és komédiás
ycimy császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ycimy Császár ycimy és ycimy
komédiás ycimy ykodvegy c. darabjával elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia yintezmenyy
magyar tudományos akadémia yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy
tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T
yintezmenyy ykodvegy Vojnich-díját yszemelynevy vojnich yszemelynevy Vojnich
yszemelynevy vojnich yszemelynevy yszemelynevy Vojnich yszemelynevy ykodvegy és
ugyanebben az évben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy főrendezője lett, 1923-ban pedig a színház igazgatója. Az ő
igazgatása alatt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy olyan virágzásba jutott, amilyenre még alig volt példa viszontagságos
történetében. Nehéz időkben, nehéz körülmények között, az állam ki nem elégítő anyagi
támogatásával küzködve, a színház tulajdonkópeni közönségének, a művelt középosztálynak
elszegényedése dacára visszaszerezte a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy népszerűségét. A nézőtér úgyszólván naprólnapra
megtelt, egyik siker a másikat érte. Az izgatott politikai és társadalmi atmoszférában
sok támadásnak volt kitéve egy-egy előadása miatt, ő azonban szilárdan állott művészi
feladatai mellett. A színház Shakespeare- yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare
yszemelynevy ykodvegy és Moliére-repertoárjait yszemelynevy moliére yszemelynevy
Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy
ykodvegy teljesen megújíttotta, az összes darabokat újra rendezte, mély tanulmányon
alapuló, eredeti felfogásban a két világirodalmi író klasszikus műveiből ciklusokat
rendezett, melyek páratlan sikerrel jártak. Különösen a magyar Shakespeare-kultusz
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy valóságos renaissancea
fűződik az ő munkásságához. A magyar drámairodalom érdekében kifejtett tevékenysége
is fokozott jelentőségű. Nemcsak felismerte a tehetségeket, hanem óriási tapasztalatával,
finom művészi érzékével segítségükre is van darabjaik kidolgozásában és a színpadon
életképessé tételében. Herczeg Ferenc, yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy
Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Csathó Kálmán, yszemelynevy
csathó kálmán yszemelynevy Csathó Kálmán yszemelynevy csathó yszemelynevy
kálmán yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy Kálmán yszemelynevy
ykodvegy Móricz Zsigmond yszemelynevy móricz zsigmond yszemelynevy Móricz
Zsigmond yszemelynevy móricz yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy
Móricz yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy darabjait kitűnő előadásban nagy
sikerre vitte, Zilahy Lajos yszemelynevy zilahy lajos yszemelynevy Zilahy Lajos
yszemelynevy zilahy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Zilahy
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy drámaíró tehetsége ő alatta bontakozott
ki. Minden darab rendezésében támogatására van a rendezőknek. Nem egy szellemes,
újszerű rendezés fűződik nevéhez. »Az ember tragédiá«-ját, ycimy az ember
tragédia ycimy Az ember tragédiá ycimy az ycimy ember ycimy tragédia ycimy ycimy
Az ycimy ember ycimy tragédiá ycimy ykodvegy a »Faust«-ot, ycimy faust ycimy
Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy a magyar és külföldi klasszikus
irodalom számos más remekét új szcenáriummal hozta színre. A színházban erős fegyelmet
hozott létre, vezetése alatt a színészek megfeszített erővel dolgoznak, de szívesen
is végzik a nagy munkát, mert napról-napra érzik sikerét és mert minden tehetséget
arra a helyre állít, amelyre való. Páratlan munkaerő, egyedüli szenvedélye a munka
és az ő irama ragadja magával a színház egész személyzetét. Az ő műve a Nemzeti
Színház Kamara Színházá-nak yintezmenyy nemzeti színház kamara színháza
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamara
yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy létrejövetele,
amellyel a magyar színpad új színt kapott. A Kamara Színház yintezmenyy kamara
színház yintezmenyy Kamara S yintezmenyy kamara yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Kamara yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy az ő vezetése alatt pompásan
felvirágzott, megtalálta a maga stílusát, meghódította a közönséget és megteremtette
a lehetőségeket az intimebb hatású darabok sikeres eljátszására. Mint író is olyan
munkásságot fejt ki, amely maga is elegendő volna egy életre. Színház-esztétikai
munkái említett fiatalkori könyvén kivül: »Az előadás művészete«, ycimy az
előadás művészete ycimy Az előadás művészete ycimy az ycimy előadás ycimy
művészete ycimy ycimy Az ycimy előadás ycimy művészete ycimy ykodvegy »A színjátszás
művészete« ycimy a színjátszás művészete ycimy A színjátszás művészete ycimy a
ycimy színjátszás ycimy művészete ycimy ycimy A ycimy színjátszás ycimy
művészete ycimy ykodvegy »Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések« ycimy az
igazi shakespeare és egyéb kérdések ycimy Az igazi Shakespeare és egyéb
kérdések ycimy az ycimy igazi ycimy shakespeare ycimy és ycimy egyéb ycimy
kérdések ycimy ycimy Az ycimy igazi ycimy Sh c. könyvei a maguk nemében úttörők.
Ezenkívül a sajtóban is gyakran felszólal a színház egyes fontos kérdéseiben. Eredeti
drámái: »Az apja fia«. ycimy az apja fia ycimy Az apja fia ycimy az ycimy apja
ycimy fia ycimy ycimy Az ycimy apja ycimy fia ycimy ykodvegy Bem. Magyar Színház,
yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1912.
xevtizedx 1915 szept. 22. »A madonna rózsája«. ycimy a madonna rózsája ycimy A
madonna rózsája ycimy a ycimy madonna ycimy rózsája ycimy ycimy A ycimy madonna
ycimy rózsája ycimy ykodvegy Bem. Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1915. nov. 13. »Görögtűz«. ycimy
görögtűz ycimy Görögtűz ycimy görögtűz ycimy ycimy Görögtűz ycimy ykodvegy Bem.
Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy 1918. máj. 3. »Császár és komédiás«. ycimy császár és komédiás ycimy
Császár és komédiás ycimy császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ycimy Császár
ycimy és ycimy komédiás ycimy ykodvegy Bem. Nemzeti Színház, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1919. febr. xtalanevtizedx
1925 21. »A gyilkos álarc«. ycimy a gyilkos álarc ycimy A gyilkos álarc ycimy a
ycimy gyilkos ycimy álarc ycimy ycimy A ycimy gyilkos ycimy álarc ycimy
ykodvegy Bem. Andrássy-úti Színház yintezmenyy andrássy-úti színház yintezmenyy
Andrássy yintezmenyy andrássy-úti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
Andrássy yintezmenyy ykodvegy 1923. xevtizedx 1925 febr. 15. »Elzevir«. ycimy
elzevir ycimy Elzevir ycimy elzevir ycimy ycimy Elzevir ycimy ykodvegy Bem. a Nemzeti
Színház Kamara Színháza, yintezmenyy nemzeti színház kamara színháza
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamara
yintezmenyy színháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1925.
okt. 24. »Amazon«. ycimy amazon ycimy Amazon ycimy amazon ycimy ycimy Amazon
ycimy ykodvegy Bem. 1928. Belvárosi Színház, yintezmenyy belvárosi színház
yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy mind irodalmi és színpadi szempontból
nagy figyelemre méltó művek, közülük a »Császár és komédiás« ycimy császár és
komédiás ycimy Császár és komédiás ycimy császár ycimy és ycimy komédiás ycimy
ycimy Császár ycimy és ycimy komédiás ycimy ykodvegy és »EIzevir« ycimy eizevir
ycimy EIzevir ycimy eizevir ycimy ycimy EIzevir ycimy ykodvegy állandó műsor-darabok
maradtak. Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai
yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy regényei: az »Új földesúr«,
ycimy új földesúr ycimy Új földesúr ycimy új ycimy földesúr ycimy ycimy Új
ycimy földesúr ycimy ykodvegy »Egy magyar nábob«, ycimy egy magyar nábob ycimy
Egy magyar nábob ycimy egy ycimy magyar ycimy nábob ycimy ycimy Egy ycimy
magyar ycimy nábob ycimy ykodvegy »Kárpáthy Zoltán«, ycimy kárpáthy zoltán
ycimy Kárpáthy Zoltán ycimy kárpáthy ycimy zoltán ycimy ycimy Kárpáthy ycimy
Zoltán ycimy ykodvegy »A kőszívű ember fiai«, ycimy a kőszívű ember fiai ycimy
A kőszívű ember fiai ycimy a ycimy kőszívű ycimy ember ycimy fiai ycimy ycimy A
ycimy kőszívű ycimy ember ycimy fiai ycimy ykodvegy »A fekete gyémántok«, ycimy
a fekete gyémántok ycimy A fekete gyémántok ycimy a ycimy fekete ycimy
gyémántok ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy gyémántok ycimy ykodvegy a »Szegény gazdagok«,
ycimy szegény gazdagok ycimy Szegény gazdagok ycimy szegény ycimy gazdagok
ycimy ycimy Szegény ycimy gazdagok ycimy ykodvegy az ő dramatizálásában kerültek
először színre, részint a Magyar Színházban, yintezmenyy magyar színház
yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy részint a Nemzeti Színházban.
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Moliére yszemelynevy
moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy
Moliére yszemelynevy ykodvegy műsoron lévő darabjait ő fordította és ő a fordítója
Bemard Shaw yszemelynevy bemard shaw yszemelynevy Bemard Shaw yszemelynevy
bemard yszemelynevy shaw yszemelynevy yszemelynevy Bemard yszemelynevy Shaw
yszemelynevy ykodvegy nálunk színre került összes darabjainak. Egyéb darabfordításainak
száma régi és modern drámaírókból légió; néhány opera is az ő fordításában került
színre. 1929. őszén xtalanevtizedx 1935 a londoni ytelepulesy london
ytelepulesy london ykodvegy egyetem meghívására előadásokat tartott a magyar irodalomról
és a magyar Shakespeare-kultuszról. yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare
yszemelynevy ykodvegy Ezeknek nagy hatása volt a magyar irodalmi kultúra propagandája
szempontjából. Munkásságáért számos kitüntetésben részesült, a Kisfaludy -
Társaság yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy
kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud
yintezmenyy ykodvegy tagjává választotta, a közoktatásügyi miniszter a Színművészeti
Akadémia yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy Színművé yintezmenyy
színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy
ykodvegy tanárává nevezte ki stb. Működése a magyar színházi kultúra legjelentősebb
fejezete az utóbbi negyedszázadban. (Schöpflin Aladár.) yszemelynevy schöpflin aladár
yszemelynevy Schöpflin Aladár yszemelynevy schöpflin yszemelynevy aladár
yszemelynevy yszemelynevy Schöpflin yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
schöpflin aladár szin_II.0321.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Hevesi Sándor dr. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0321.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0321.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25564.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Hevesi
Sándor dr.
Szócikk: Hevesi Sándor dr. a Nemzeti Színház igazgatója,
sz. 1873. máj. 3-án, Nagykanizsán. A budapesti egyetemen elvégezte előbb a jogot,
utóbb a filozófiát és mindkét fakultáson doktorátust szerzett. Már fiatal korában
ellenállhatatlanul vonzotta a színház és a tudós szorgalmával, a művész lelkesedésével
feküdt neki a dramaturgia és színház-esztétika tanulmányozásának. Fiatalkori (15
éves kora óta írt) első tanulmányai, melyeket később (1896.) »Dráma és színpad«
címmel könyvvé állított össze, Kaposi József »Magyar Szemlé«-jében jelentek meg
és a napi és hetilapokban is (Magyarország, Pesti Napló, Élet stb.) sűrűn jelentek
meg dramaturgiai cikkei. Közben tanár volt az egyik fővárosi reáliskolában. Irodalmi
munkássága magára vonta az illetékes színházi körök figyelmét és 1901. elején Beöthy
László, a Nemzeti Színház akkori igazgatója, meghívta a színházhoz rendezőnek. Ez
volt az első eset a Nemzeti Színháznál, hogy íróembert neveztek ki rendezőnek. A
közben megalakult Thália Társaságnak ő volt a szellemi vezetője, dramaturgja és
rendezője. Új hangú darabokat adatott elő, az akkori modern drámai törekvések legjellemzőbb
műveit, melyek revelációként hatottak a magyar közönségre; új, fiatal tehetségeket
fedezett fel, akikből a mai magyar színészet legkiválóbbjainak egész sora emelkedett
ki. Neki volt a legfőbb része abban, hogy a Thália társaság küzdelmes, rövid pályával
a modern magyar dráma és színészet döntő jelentőségű tényezőjévé vált. 1907-ben
Máder Raoul igazgatása alatt a Népszínház - Vígopera főrendezője lett, de egy év
múlva visszatért a Nemzeti Színházhoz, mint főrendező. Gróf Bánffy Miklós intendánssága
idején, 1912-ben az Operaházba tette át működése színterét, mint főrendező és munkássága
nagy hatással volt operarendezésünk modernizálására. Többek között beállította a
Mozart-ciklust, felfrissítette a »Hoffmann meséi«, az »Aida«, a »Troubadour« előadásait.
Közben a Petőfi Társaság megválasztotta tagjának. 1922-ben »Császár és komédiás«
c. darabjával elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Vojnich-díját és ugyanebben
az évben a Nemzeti Színház főrendezője lett, 1923-ban pedig a színház igazgatója.
Az ő igazgatása alatt a Nemzeti Színház olyan virágzásba jutott, amilyenre még alig
volt példa viszontagságos történetében. Nehéz időkben, nehéz körülmények között,
az állam ki nem elégítő anyagi támogatásával küzködve, a színház tulajdonkópeni
közönségének, a művelt középosztálynak elszegényedése dacára visszaszerezte a Nemzeti
Színház népszerűségét. A nézőtér úgyszólván naprólnapra megtelt, egyik siker a
másikat érte. Az izgatott politikai és társadalmi atmoszférában sok támadásnak volt
kitéve egy-egy előadása miatt, ő azonban szilárdan állott művészi feladatai mellett.
A színház Shakespeare- és Moliére-repertoárjait teljesen megújíttotta, az összes
darabokat újra rendezte, mély tanulmányon alapuló, eredeti felfogásban a két világirodalmi
író klasszikus műveiből ciklusokat rendezett, melyek páratlan sikerrel jártak. Különösen
a magyar Shakespeare-kultusz valóságos renaissancea fűződik az ő munkásságához.
A magyar drámairodalom érdekében kifejtett tevékenysége is fokozott jelentőségű.
Nemcsak felismerte a tehetségeket, hanem óriási tapasztalatával, finom művészi érzékével
segítségükre is van darabjaik kidolgozásában és a színpadon életképessé tételében.
Herczeg Ferenc, Csathó Kálmán, Móricz Zsigmond darabjait kitűnő előadásban nagy
sikerre vitte, Zilahy Lajos drámaíró tehetsége ő alatta bontakozott ki. Minden darab
rendezésében támogatására van a rendezőknek. Nem egy szellemes, újszerű rendezés
fűződik nevéhez. »Az ember tragédiá«-ját, a »Faust«-ot, a magyar és külföldi klasszikus
irodalom számos más remekét új szcenáriummal hozta színre. A színházban erős fegyelmet
hozott létre, vezetése alatt a színészek megfeszített erővel dolgoznak, de szívesen
is végzik a nagy munkát, mert napról-napra érzik sikerét és mert minden tehetséget
arra a helyre állít, amelyre való. Páratlan munkaerő, egyedüli szenvedélye a munka
és az ő irama ragadja magával a színház egész személyzetét. Az ő műve a Nemzeti
Színház Kamara Színházá-nak létrejövetele, amellyel a magyar színpad új színt kapott.
A Kamara Színház az ő vezetése alatt pompásan felvirágzott, megtalálta a maga stílusát,
meghódította a közönséget és megteremtette a lehetőségeket az intimebb hatású darabok
sikeres eljátszására. Mint író is olyan munkásságot fejt ki, amely maga is elegendő
volna egy életre. Színház-esztétikai munkái említett fiatalkori könyvén kivül: »Az
előadás művészete«, »A színjátszás művészete« »Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések«
c. könyvei a maguk nemében úttörők. Ezenkívül a sajtóban is gyakran felszólal a
színház egyes fontos kérdéseiben. Eredeti drámái: »Az apja fia«. Bem. Magyar Színház,
1912. szept. 22. »A madonna rózsája«. Bem. Nemzeti Színház, 1915. nov. 13. »Görögtűz«.
Bem. Nemzeti Színház, 1918. máj. 3. »Császár és komédiás«. Bem. Nemzeti Színház,
1919. febr. 21. »A gyilkos álarc«. Bem. Andrássy-úti Színház 1923. febr. 15. »Elzevir«.
Bem. a Nemzeti Színház Kamara Színháza, 1925. okt. 24. »Amazon«. Bem. 1928. Belvárosi
Színház, mind irodalmi és színpadi szempontból nagy figyelemre méltó művek, közülük
a »Császár és komédiás« és »EIzevir« állandó műsor-darabok maradtak. Jókai regényei:
az »Új földesúr«, »Egy magyar nábob«, »Kárpáthy Zoltán«, »A kőszívű ember fiai«,
»A fekete gyémántok«, a »Szegény gazdagok«, az ő dramatizálásában kerültek először
színre, részint a Magyar Színházban, részint a Nemzeti Színházban. Moliére műsoron
lévő darabjait ő fordította és ő a fordítója Bemard Shaw nálunk színre került összes
darabjainak. Egyéb darabfordításainak száma régi és modern drámaírókból légió; néhány
opera is az ő fordításában került színre. 1929. őszén a londoni egyetem meghívására
előadásokat tartott a magyar irodalomról és a magyar Shakespeare-kultuszról. Ezeknek
nagy hatása volt a magyar irodalmi kultúra propagandája szempontjából. Munkásságáért
számos kitüntetésben részesült, a Kisfaludy - Társaság tagjává választotta, a közoktatásügyi
miniszter a Színművészeti Akadémia tanárává nevezte ki stb. Működése a magyar színházi
kultúra legjelentősebb fejezete az utóbbi negyedszázadban. (Schöpflin Aladár.) szin_II.0321.pdf
II