Címszó: Hofbauer Zsófia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1840

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0328.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0328.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25617.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Hofbauer Zsófia

Szócikk: Hofbauer Zsófia (Baronek), (személy) operaénekesnő, sz. 1840. (születés éve) okt. 13-án, Pesten. (Budapest) Előkelő svájci (ország) családból származott. Kora fiatalságában került a nemzeti zenedébe, Engesser Mátyás (személy) és főleg Gentiluomo (személy) tanároktól nyerte első zenei kiképzését. Feltűnő szépségű bársonyos althangja a legszebb jövőt ígérték és első útja a külföldre vezette. Megfordult Ausztriában, (ország) (információ)  Németországban, (ország) Hollandiában, (ország) ahol Jauner (személy) karmester keze alatt a legszebb sikereket aratta. Az első magyar énekesnők közé tartozik, akik Amerikában (ország) is megfordultak. Hazájába visszatérve, előbb a pesti német színháznál (intézmény) (információ)  működött, majd 1859-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  operaegyüttesének egyik kiváló tagja lett. Érdekes epizódként kell megemlítem, hogy 1860-ban, (időpont) a legsötétebb elnyomatás korszakában, egyízben az udvarhoz nyert meghívást, ahol 3 türingiai (ország) dalt kellett volna énekelnie, ő azonban a harmadik dal helyett a magyar Himnuszt énekelte. Gyönyörű althangjával és előadásával elért sikere megszerzettek neki a megbocsátást ezért az akkor megbocsáthatatlannak látszó improvizációért. Legszebb sikereit a »Troubadour« (cím) (információ)  »Windsori víg nők« (cím) (Márta), (szerep) »Linda« (cím) (információ)  operák vezető altszerepeiben, főleg azonban Erkel (személy) (információ)  »Bánk bán«-jának (cím) (információ)  Gertrudisában (szerep) érte el. 1867-ben (időpont) megvált a Nemzeti Színháztól, (intézmény) (információ)  de továbbra is élénken szereplő tagja maradt a fővárosi (Budapest) zeneéletnek. Művészi tevékenységével szép jövedelemre tett szert, de ő vagyongyűjtés helyett jószívűségével egész keresetét mindig elosztotta felerészben a színészek, felerészben a hozzáforduló szegények között. Utóbb teljesen visszavonult a szerepléstől és boldog családi körben töltötte életét, 1916. (időpont) jan. 2. Budapesten (Budapest) bekövetkezett haláláig. (Fia dr. Hetényi Imre, (személy) budapesti (Budapest) főkapitányhelyettes.) (Dr.Farkas Ferenc.) (személy) szin_II.0328.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Hofbauer Zsófia címszóvég 25617 Szócikk: Hofbauer Zsófia (Baronek), yszemelynevy baronek yszemelynevy Baronek yszemelynevy baronek yszemelynevy yszemelynevy Baronek yszemelynevy ykodvegy operaénekesnő, sz. 1840. okt. xtalanevtizedx 1855 13-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Előkelő svájci ytelepulesy svájc ytelepulesy svájc yorszagy Svájc ykodvegy családból származott. Kora fiatalságában került a nemzeti zenedébe, Engesser Mátyás yszemelynevy engesser mátyás yszemelynevy Engesser Mátyás yszemelynevy engesser yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy Engesser yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy és főleg Gentiluomo yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy Gentiluomo yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy yszemelynevy Gentiluomo yszemelynevy ykodvegy tanároktól nyerte első zenei kiképzését. Feltűnő szépségű bársonyos althangja a legszebb jövőt ígérték és első útja a külföldre vezette. Megfordult Ausztriában, ytelepulesy ausztria ytelepulesy Ausztriá yorszagy Ausztria ykodvegy Németországban, ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy Hollandiában, ytelepulesy hollandia ytelepulesy Hollandiá yorszagy Hollandia ykodvegy ahol Jauner yszemelynevy jauner yszemelynevy Jauner yszemelynevy jauner yszemelynevy yszemelynevy Jauner yszemelynevy ykodvegy karmester keze alatt a legszebb sikereket aratta. Az első magyar énekesnők közé tartozik, akik Amerikában ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy is megfordultak. Hazájába visszatérve, előbb a pesti német színháznál yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy működött, majd 1859-ben xevtizedx 1855 a xtalanevtizedx 1865 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy operaegyüttesének egyik kiváló tagja lett. Érdekes epizódként kell megemlítem, hogy 1860-ban, xevtizedx 1865 a legsötétebb elnyomatás korszakában, egyízben az udvarhoz nyert meghívást, ahol 3 türingiai ytelepulesy türingia ytelepulesy türingia yorszagy Németország ykodvegy dalt kellett volna énekelnie, ő azonban a harmadik dal helyett a magyar Himnuszt énekelte. Gyönyörű althangjával és előadásával elért sikere megszerzettek neki a megbocsátást ezért az akkor megbocsáthatatlannak látszó improvizációért. Legszebb sikereit a »Troubadour« ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy »Windsori víg nők« ycimy windsori víg nők ycimy Windsori víg nők ycimy windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ycimy Windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ykodvegy (Márta), yszerepy márta yszerepy Márta yszerepy márta yszerepy yszerepy Márta yszerepy ykodvegy »Linda« ycimy linda ycimy Linda ycimy linda ycimy ycimy Linda ycimy ykodvegy operák vezető altszerepeiben, főleg azonban Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-jának ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Gertrudisában yszerepy gertrudis yszerepy Gertrudis yszerepy gertrudis yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy ykodvegy érte el. 1867-ben megvált xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 a Nemzeti Színháztól, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy de továbbra is élénken szereplő tagja maradt a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zeneéletnek. Művészi tevékenységével szép jövedelemre tett szert, de ő vagyongyűjtés helyett jószívűségével egész keresetét mindig elosztotta felerészben a színészek, felerészben a hozzáforduló szegények között. Utóbb teljesen visszavonult a szerepléstől és boldog családi körben töltötte életét, 1916. xevtizedx 1915 jan. xtalanevtizedx 1925 2. Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy bekövetkezett haláláig. (Fia dr. Hetényi Imre, yszemelynevy dr. hetényi imre yszemelynevy dr. Hetényi Imre yszemelynevy dr. yszemelynevy hetényi yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Hetényi yszemelynevy Imre yszemelynevy yk budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy főkapitányhelyettes.) (Dr.Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr.farkas ferenc yszemelynevy Dr.Farkas Ferenc yszemelynevy dr.farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr.Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy dr.farkas ferenc szin_II.0328.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Hofbauer Zsófia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1840

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0328.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0328.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25617.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Hofbauer Zsófia

Szócikk: Hofbauer Zsófia (Baronek), operaénekesnő, sz. 1840. okt. 13-án, Pesten. Előkelő svájci családból származott. Kora fiatalságában került a nemzeti zenedébe, Engesser Mátyás és főleg Gentiluomo tanároktól nyerte első zenei kiképzését. Feltűnő szépségű bársonyos althangja a legszebb jövőt ígérték és első útja a külföldre vezette. Megfordult Ausztriában, Németországban, Hollandiában, ahol Jauner karmester keze alatt a legszebb sikereket aratta. Az első magyar énekesnők közé tartozik, akik Amerikában is megfordultak. Hazájába visszatérve, előbb a pesti német színháznál működött, majd 1859-ben a Nemzeti Színház operaegyüttesének egyik kiváló tagja lett. Érdekes epizódként kell megemlítem, hogy 1860-ban, a legsötétebb elnyomatás korszakában, egyízben az udvarhoz nyert meghívást, ahol 3 türingiai dalt kellett volna énekelnie, ő azonban a harmadik dal helyett a magyar Himnuszt énekelte. Gyönyörű althangjával és előadásával elért sikere megszerzettek neki a megbocsátást ezért az akkor megbocsáthatatlannak látszó improvizációért. Legszebb sikereit a »Troubadour« »Windsori víg nők« (Márta), »Linda« operák vezető altszerepeiben, főleg azonban Erkel »Bánk bán«-jának Gertrudisában érte el. 1867-ben megvált a Nemzeti Színháztól, de továbbra is élénken szereplő tagja maradt a fővárosi zeneéletnek. Művészi tevékenységével szép jövedelemre tett szert, de ő vagyongyűjtés helyett jószívűségével egész keresetét mindig elosztotta felerészben a színészek, felerészben a hozzáforduló szegények között. Utóbb teljesen visszavonult a szerepléstől és boldog családi körben töltötte életét, 1916. jan. 2. Budapesten bekövetkezett haláláig. (Fia dr. Hetényi Imre, budapesti főkapitányhelyettes.) (Dr.Farkas Ferenc.) szin_II.0328.pdf II