Címszó: Hofbauer Zsófia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1840
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0328.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0328.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25617.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Hofbauer
Zsófia
Szócikk: Hofbauer Zsófia (Baronek), (személy) operaénekesnő,
sz. 1840. (születés
éve) okt. 13-án, Pesten. (Budapest)
Előkelő svájci (ország) családból
származott. Kora fiatalságában került a nemzeti zenedébe, Engesser Mátyás (személy) és
főleg Gentiluomo (személy) tanároktól
nyerte első zenei kiképzését. Feltűnő szépségű bársonyos althangja a legszebb jövőt
ígérték és első útja a külföldre vezette. Megfordult Ausztriában, (ország) (információ)
Németországban, (ország) Hollandiában,
(ország)
ahol Jauner (személy)
karmester keze alatt a legszebb sikereket aratta. Az első magyar énekesnők közé
tartozik, akik Amerikában (ország) is
megfordultak. Hazájába visszatérve, előbb a pesti német színháznál (intézmény)
(információ)
működött, majd 1859-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
operaegyüttesének egyik kiváló tagja lett.
Érdekes epizódként kell megemlítem, hogy 1860-ban, (időpont) a
legsötétebb elnyomatás korszakában, egyízben az udvarhoz nyert meghívást, ahol 3
türingiai (ország)
dalt kellett volna énekelnie, ő azonban a harmadik dal helyett a magyar Himnuszt
énekelte. Gyönyörű althangjával és előadásával elért sikere megszerzettek neki a
megbocsátást ezért az akkor megbocsáthatatlannak látszó improvizációért. Legszebb
sikereit a »Troubadour« (cím) (információ)
»Windsori víg nők« (cím) (Márta),
(szerep)
»Linda« (cím)
(információ)
operák vezető altszerepeiben, főleg azonban
Erkel (személy)
(információ)
»Bánk bán«-jának (cím) (információ)
Gertrudisában (szerep) érte
el. 1867-ben (időpont)
megvált a Nemzeti Színháztól, (intézmény)
(információ)
de továbbra is élénken szereplő tagja maradt
a fővárosi (Budapest)
zeneéletnek. Művészi tevékenységével szép jövedelemre tett szert, de ő vagyongyűjtés
helyett jószívűségével egész keresetét mindig elosztotta felerészben a színészek,
felerészben a hozzáforduló szegények között. Utóbb teljesen visszavonult a szerepléstől
és boldog családi körben töltötte életét, 1916. (időpont) jan.
2. Budapesten (Budapest)
bekövetkezett haláláig. (Fia dr. Hetényi Imre, (személy) budapesti
(Budapest)
főkapitányhelyettes.) (Dr.Farkas Ferenc.) (személy) szin_II.0328.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Hofbauer Zsófia címszóvég 25617 Szócikk:
Hofbauer Zsófia (Baronek), yszemelynevy baronek yszemelynevy Baronek
yszemelynevy baronek yszemelynevy yszemelynevy Baronek yszemelynevy ykodvegy operaénekesnő,
sz. 1840. okt. xtalanevtizedx 1855 13-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Előkelő svájci ytelepulesy svájc ytelepulesy
svájc yorszagy Svájc ykodvegy családból származott. Kora fiatalságában került a
nemzeti zenedébe, Engesser Mátyás yszemelynevy engesser mátyás yszemelynevy
Engesser Mátyás yszemelynevy engesser yszemelynevy mátyás yszemelynevy
yszemelynevy Engesser yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy és főleg Gentiluomo
yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy Gentiluomo yszemelynevy gentiluomo
yszemelynevy yszemelynevy Gentiluomo yszemelynevy ykodvegy tanároktól nyerte első
zenei kiképzését. Feltűnő szépségű bársonyos althangja a legszebb jövőt ígérték
és első útja a külföldre vezette. Megfordult Ausztriában, ytelepulesy ausztria
ytelepulesy Ausztriá yorszagy Ausztria ykodvegy Németországban, ytelepulesy
németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy Hollandiában,
ytelepulesy hollandia ytelepulesy Hollandiá yorszagy Hollandia ykodvegy ahol Jauner
yszemelynevy jauner yszemelynevy Jauner yszemelynevy jauner yszemelynevy yszemelynevy
Jauner yszemelynevy ykodvegy karmester keze alatt a legszebb sikereket aratta. Az
első magyar énekesnők közé tartozik, akik Amerikában ytelepulesy amerika
ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy is megfordultak. Hazájába visszatérve,
előbb a pesti német színháznál yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy
pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy működött, majd 1859-ben xevtizedx
1855 a xtalanevtizedx 1865 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy operaegyüttesének egyik kiváló tagja lett.
Érdekes epizódként kell megemlítem, hogy 1860-ban, xevtizedx 1865 a legsötétebb
elnyomatás korszakában, egyízben az udvarhoz nyert meghívást, ahol 3 türingiai ytelepulesy
türingia ytelepulesy türingia yorszagy Németország ykodvegy dalt kellett volna énekelnie,
ő azonban a harmadik dal helyett a magyar Himnuszt énekelte. Gyönyörű althangjával
és előadásával elért sikere megszerzettek neki a megbocsátást ezért az akkor megbocsáthatatlannak
látszó improvizációért. Legszebb sikereit a »Troubadour« ycimy troubadour ycimy
Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy »Windsori víg
nők« ycimy windsori víg nők ycimy Windsori víg nők ycimy windsori ycimy víg
ycimy nők ycimy ycimy Windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ykodvegy (Márta), yszerepy
márta yszerepy Márta yszerepy márta yszerepy yszerepy Márta yszerepy ykodvegy »Linda«
ycimy linda ycimy Linda ycimy linda ycimy ycimy Linda ycimy ykodvegy operák vezető
altszerepeiben, főleg azonban Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy Erkel
yszemelynevy erkel yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-jának
ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán
ycimy ykodvegy Gertrudisában yszerepy gertrudis yszerepy Gertrudis yszerepy
gertrudis yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy ykodvegy érte el. 1867-ben megvált
xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 a Nemzeti Színháztól, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy de továbbra is élénken szereplő
tagja maradt a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy zeneéletnek. Művészi tevékenységével szép jövedelemre tett szert, de ő
vagyongyűjtés helyett jószívűségével egész keresetét mindig elosztotta felerészben
a színészek, felerészben a hozzáforduló szegények között. Utóbb teljesen visszavonult
a szerepléstől és boldog családi körben töltötte életét, 1916. xevtizedx 1915 jan.
xtalanevtizedx 1925 2. Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy bekövetkezett haláláig. (Fia dr. Hetényi Imre, yszemelynevy
dr. hetényi imre yszemelynevy dr. Hetényi Imre yszemelynevy dr. yszemelynevy
hetényi yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Hetényi
yszemelynevy Imre yszemelynevy yk budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy főkapitányhelyettes.) (Dr.Farkas Ferenc.) yszemelynevy
dr.farkas ferenc yszemelynevy Dr.Farkas Ferenc yszemelynevy dr.farkas
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr.Farkas yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy dr.farkas ferenc szin_II.0328.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Hofbauer Zsófia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1840
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0328.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0328.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25617.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Hofbauer
Zsófia
Szócikk: Hofbauer Zsófia (Baronek), operaénekesnő,
sz. 1840. okt. 13-án, Pesten. Előkelő svájci családból származott. Kora fiatalságában
került a nemzeti zenedébe, Engesser Mátyás és főleg Gentiluomo tanároktól nyerte
első zenei kiképzését. Feltűnő szépségű bársonyos althangja a legszebb jövőt ígérték
és első útja a külföldre vezette. Megfordult Ausztriában, Németországban, Hollandiában,
ahol Jauner karmester keze alatt a legszebb sikereket aratta. Az első magyar énekesnők
közé tartozik, akik Amerikában is megfordultak. Hazájába visszatérve, előbb a pesti
német színháznál működött, majd 1859-ben a Nemzeti Színház operaegyüttesének egyik
kiváló tagja lett. Érdekes epizódként kell megemlítem, hogy 1860-ban, a legsötétebb
elnyomatás korszakában, egyízben az udvarhoz nyert meghívást, ahol 3 türingiai dalt
kellett volna énekelnie, ő azonban a harmadik dal helyett a magyar Himnuszt énekelte.
Gyönyörű althangjával és előadásával elért sikere megszerzettek neki a megbocsátást
ezért az akkor megbocsáthatatlannak látszó improvizációért. Legszebb sikereit a
»Troubadour« »Windsori víg nők« (Márta), »Linda« operák vezető altszerepeiben, főleg
azonban Erkel »Bánk bán«-jának Gertrudisában érte el. 1867-ben megvált a Nemzeti
Színháztól, de továbbra is élénken szereplő tagja maradt a fővárosi zeneéletnek.
Művészi tevékenységével szép jövedelemre tett szert, de ő vagyongyűjtés helyett
jószívűségével egész keresetét mindig elosztotta felerészben a színészek, felerészben
a hozzáforduló szegények között. Utóbb teljesen visszavonult a szerepléstől és boldog
családi körben töltötte életét, 1916. jan. 2. Budapesten bekövetkezett haláláig.
(Fia dr. Hetényi Imre, budapesti főkapitányhelyettes.) (Dr.Farkas Ferenc.) szin_II.0328.pdf
II