Címszó: Horváth Paula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1872

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0346.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25772.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Horváth Paula

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525705.htm

 

Szócikk: Horváth Paula (Soós Polixéna), (személy) (információ)  szí­nésznő, sz. 1872. (születés éve) jún. 18-án, Kolozsvárott. (megye) A Színészakadémia (intézmény) elvégzése után, 1892-ben (időpont) Budára (Budapest) szerződött, ahol aug. 3-án a »Váljunk el!« (cím) c. vj. Cyprienna (szerep) szerepében mutatkozott be. Innen Debrecenbe, (megye) egy év múlva Kolozsvárra (megye) hívták,, ahol négy éven át ünnepelt művésznő volt. 1904. (időpont) okt. havában a Magyar Színház (intézmény) (információ)  szerződtette. Később Aradon, (megye) (információ)  majd Temesvárt (megye) működött, elismeréssel. 1913. (időpont) márc. 31-én bemutatkozott a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az »Egér« (cím) (információ)  c. vj. Pepa (szerep) szerepében. Pályája során legtöbb időt a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  kebelében töltötte, hol egyike volt a legkiválóbb, a legnépszerűbb vígjátéki, úgynevezett társalgó színésznőknek. Természetes atyja a Komáromy (személy) (információ)  nemesi földbirtokos család utolsó tagja volt, ő taníttatta ki Budapesten, (Budapest) a Színiakadémián; (intézmény) édesanyja, a népszerű »Bubamama« (személy) később férjhez ment egy Horváth (személy) (információ)  nevű kóristához, ki nagy szeretettel vette körül s nevelte fel a kislányt, kiből ugy intelligencia, mint megjelenés és színpadi hatás szempontjából a legnagyobb vidéki színpadok legkedveltebb s legnépszerűbb művésznője lett. Gróf Bánffy Miklós (személy) (információ)  szerződtette a budapesti Nemzeti Színházhoz. (intézmény) (információ)  Itt is komoly sikerei voltak, de közben férjhez ment egy ifjú angol (nyelv) nyelvtanárhoz, ki a világháború befejezése után visszament Írországba, (ország) s vele ment Horváth Paula (személy) (információ)  is, a magyar színészet igazi nagy kárára. Művészetének főjellemvonása sima, csudálatosan gördülékeny, soha meg nem szakított s az érzéseket tökéletesen visszatükröző beszéde volt, mely méltán versenyzett Csillag Teréz (személy) (információ)  vagy Varsányi Irén (személy) (információ)  beszédművészetével. Ehhez a ritka kincshez párosult gazdag humora, végtelen egyszerűsége, páratlan közvetlensége, mely valósággal lenyűgözte, majd felvillanyozta és elragadta a leghűvösebb közönséget is. Felejthetetlen szerepe volt a »Vén lányok« (cím) (információ)  főszerepe, »Zaza« (cím) c. francia (nemzetiség) (információ)  dráma, »Osztrigás Mici«, (cím) (információ)  de nemcsak a gall-szellem (nemzetiség) talált benne brilliáns művészt, hanem magyar női karakter-szerepekben is páratlan. Vidám, bohém, jólelkű egyénisége egész irodalmi társaságot varázsolt Kolozsvárott (megye) a szalonjába, pártállás nélkül találkoztak ott a szellemi élet vezetői s nem egy irodalmi alkotás született meg, mely az ő elmés, sziporkázó lelkületével s irányító kritikájával tartott szellemi rokonságot. szin_II.0346.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Horváth Paula címszóvég 25772 Szócikk: Horváth Paula (Soós Polixéna), yszemelynevy soós polixéna yszemelynevy Soós Polixéna yszemelynevy soós yszemelynevy polixéna yszemelynevy yszemelynevy Soós yszemelynevy Polixéna yszemelynevy ykodvegy szí­nésznő, sz. 1872. jún. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 18-án, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy A Színészakadémia yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy Színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy yintezmenyy Színésza yintezmenyy ykodvegy elvégzése után, 1892-ben xevtizedx 1895 Budára xtalanevtizedx 1905 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződött, ahol aug. 3-án a »Váljunk el!« ycimy váljunk el! ycimy Váljunk el! ycimy váljunk ycimy el! ycimy ycimy Váljunk ycimy el! ycimy ykodvegy c. vj. Cyprienna yszerepy cyprienna yszerepy Cyprienna yszerepy cyprienna yszerepy yszerepy Cyprienna yszerepy ykodvegy szerepében mutatkozott be. Innen Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy egy év múlva Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hívták,, ahol négy éven át ünnepelt művésznő volt. 1904. xevtizedx 1905 okt. xtalanevtizedx 1915 havában a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy szerződtette. Később Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy majd Temesvárt ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy működött, elismeréssel. 1913. xevtizedx 1915 márc. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 31-én bemutatkozott a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Egér« ycimy egér ycimy Egér ycimy egér ycimy ycimy Egér ycimy ykodvegy c. vj. Pepa yszerepy pepa yszerepy Pepa yszerepy pepa yszerepy yszerepy Pepa yszerepy ykodvegy szerepében. Pályája során legtöbb időt a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy kebelében töltötte, hol egyike volt a legkiválóbb, a legnépszerűbb vígjátéki, úgynevezett társalgó színésznőknek. Természetes atyja a Komáromy yszemelynevy komáromy yszemelynevy Komáromy yszemelynevy komáromy yszemelynevy yszemelynevy Komáromy yszemelynevy ykodvegy nemesi földbirtokos család utolsó tagja volt, ő taníttatta ki Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Színiakadémián; yintezmenyy színiakadémia yintezmenyy Színiaka yintezmenyy színiakadémia yintezmenyy yintezmenyy Színiaka yintezmenyy ykodvegy édesanyja, a népszerű »Bubamama« yszemelynevy bubamama yszemelynevy Bubamama yszemelynevy bubamama yszemelynevy yszemelynevy Bubamama yszemelynevy ykodvegy később férjhez ment egy Horváth yszemelynevy horváth yszemelynevy Horváth yszemelynevy horváth yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy ykodvegy nevű kóristához, ki nagy szeretettel vette körül s nevelte fel a kislányt, kiből ugy intelligencia, mint megjelenés és színpadi hatás szempontjából a legnagyobb vidéki színpadok legkedveltebb s legnépszerűbb művésznője lett. Gróf Bánffy Miklós yszemelynevy gróf bánffy miklós yszemelynevy Gróf Bánffy Miklós yszemelynevy gróf yszemelynevy bánffy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Miklós yszemel szerződtette a budapesti Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy Itt is komoly sikerei voltak, de közben férjhez ment egy ifjú angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy nyelvtanárhoz, ki a világháború befejezése után visszament Írországba, ytelepulesy írország ytelepulesy Írország yorszagy Írország ykodvegy s vele ment Horváth Paula yszemelynevy horváth paula yszemelynevy Horváth Paula yszemelynevy horváth yszemelynevy paula yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Paula yszemelynevy ykodvegy is, a magyar színészet igazi nagy kárára. Művészetének főjellemvonása sima, csudálatosan gördülékeny, soha meg nem szakított s az érzéseket tökéletesen visszatükröző beszéde volt, mely méltán versenyzett Csillag Teréz yszemelynevy csillag teréz yszemelynevy Csillag Teréz yszemelynevy csillag yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Csillag yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy vagy Varsányi Irén yszemelynevy varsányi irén yszemelynevy Varsányi Irén yszemelynevy varsányi yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Varsányi yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy beszédművészetével. Ehhez a ritka kincshez párosult gazdag humora, végtelen egyszerűsége, páratlan közvetlensége, mely valósággal lenyűgözte, majd felvillanyozta és elragadta a leghűvösebb közönséget is. Felejthetetlen szerepe volt a »Vén lányok« ycimy vén lányok ycimy Vén lányok ycimy vén ycimy lányok ycimy ycimy Vén ycimy lányok ycimy ykodvegy főszerepe, »Zaza« ycimy zaza ycimy Zaza ycimy zaza ycimy ycimy Zaza ycimy ykodvegy c. francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy dráma, »Osztrigás Mici«, ycimy osztrigás mici ycimy Osztrigás Mici ycimy osztrigás ycimy mici ycimy ycimy Osztrigás ycimy Mici ycimy ykodvegy de nemcsak a gall-szellem ynemzetisegy gall ynemzetisegy gall ynemzetisegy gall ynemzetisegy ynemzetisegy gall ynemzetisegy ykodvegy talált benne brilliáns művészt, hanem magyar női karakter-szerepekben is páratlan. Vidám, bohém, jólelkű egyénisége egész irodalmi társaságot varázsolt Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a szalonjába, pártállás nélkül találkoztak ott a szellemi élet vezetői s nem egy irodalmi alkotás született meg, mely az ő elmés, sziporkázó lelkületével s irányító kritikájával tartott szellemi rokonságot. szin_II.0346.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Horváth Paula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1872

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0346.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25772.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Horváth Paula

Szócikk: Horváth Paula (Soós Polixéna), szí­nésznő, sz. 1872. jún. 18-án, Kolozsvárott. A Színészakadémia elvégzése után, 1892-ben Budára szerződött, ahol aug. 3-án a »Váljunk el!« c. vj. Cyprienna szerepében mutatkozott be. Innen Debrecenbe, egy év múlva Kolozsvárra hívták,, ahol négy éven át ünnepelt művésznő volt. 1904. okt. havában a Magyar Színház szerződtette. Később Aradon, majd Temesvárt működött, elismeréssel. 1913. márc. 31-én bemutatkozott a Nemzeti Színházban, az »Egér« c. vj. Pepa szerepében. Pályája során legtöbb időt a kolozsvári Nemzeti Színház kebelében töltötte, hol egyike volt a legkiválóbb, a legnépszerűbb vígjátéki, úgynevezett társalgó színésznőknek. Természetes atyja a Komáromy nemesi földbirtokos család utolsó tagja volt, ő taníttatta ki Budapesten, a Színiakadémián; édesanyja, a népszerű »Bubamama« később férjhez ment egy Horváth nevű kóristához, ki nagy szeretettel vette körül s nevelte fel a kislányt, kiből ugy intelligencia, mint megjelenés és színpadi hatás szempontjából a legnagyobb vidéki színpadok legkedveltebb s legnépszerűbb művésznője lett. Gróf Bánffy Miklós szerződtette a budapesti Nemzeti Színházhoz. Itt is komoly sikerei voltak, de közben férjhez ment egy ifjú angol nyelvtanárhoz, ki a világháború befejezése után visszament Írországba, s vele ment Horváth Paula is, a magyar színészet igazi nagy kárára. Művészetének főjellemvonása sima, csudálatosan gördülékeny, soha meg nem szakított s az érzéseket tökéletesen visszatükröző beszéde volt, mely méltán versenyzett Csillag Teréz vagy Varsányi Irén beszédművészetével. Ehhez a ritka kincshez párosult gazdag humora, végtelen egyszerűsége, páratlan közvetlensége, mely valósággal lenyűgözte, majd felvillanyozta és elragadta a leghűvösebb közönséget is. Felejthetetlen szerepe volt a »Vén lányok« főszerepe, »Zaza« c. francia dráma, »Osztrigás Mici«, de nemcsak a gall-szellem talált benne brilliáns művészt, hanem magyar női karakter-szerepekben is páratlan. Vidám, bohém, jólelkű egyénisége egész irodalmi társaságot varázsolt Kolozsvárott a szalonjába, pártállás nélkül találkoztak ott a szellemi élet vezetői s nem egy irodalmi alkotás született meg, mely az ő elmés, sziporkázó lelkületével s irányító kritikájával tartott szellemi rokonságot. szin_II.0346.pdf II