Címszó: Horváth Paula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1872
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0346.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25772.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Horváth
Paula
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525705.htm
Szócikk: Horváth Paula (Soós Polixéna), (személy) (információ)
színésznő, sz. 1872. (születés
éve) jún. 18-án, Kolozsvárott. (megye) A Színészakadémia
(intézmény)
elvégzése után, 1892-ben (időpont) Budára
(Budapest)
szerződött, ahol aug. 3-án a »Váljunk el!« (cím) c. vj. Cyprienna
(szerep)
szerepében mutatkozott be. Innen Debrecenbe, (megye) egy év
múlva Kolozsvárra (megye) hívták,,
ahol négy éven át ünnepelt művésznő volt. 1904. (időpont) okt.
havában a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
szerződtette. Később Aradon, (megye) (információ)
majd Temesvárt (megye) működött,
elismeréssel. 1913. (időpont) márc.
31-én bemutatkozott a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
az »Egér« (cím) (információ)
c. vj. Pepa (szerep) szerepében.
Pályája során legtöbb időt a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
kebelében töltötte, hol egyike volt a legkiválóbb,
a legnépszerűbb vígjátéki, úgynevezett társalgó színésznőknek. Természetes atyja
a Komáromy (személy)
(információ)
nemesi földbirtokos család utolsó tagja volt,
ő taníttatta ki Budapesten, (Budapest)
a Színiakadémián; (intézmény)
édesanyja, a népszerű »Bubamama« (személy) később
férjhez ment egy Horváth (személy) (információ)
nevű kóristához, ki nagy szeretettel vette
körül s nevelte fel a kislányt, kiből ugy intelligencia, mint megjelenés és színpadi
hatás szempontjából a legnagyobb vidéki színpadok legkedveltebb s legnépszerűbb
művésznője lett. Gróf Bánffy Miklós (személy) (információ)
szerződtette a budapesti Nemzeti Színházhoz.
(intézmény)
(információ)
Itt is komoly sikerei voltak, de közben férjhez
ment egy ifjú angol (nyelv) nyelvtanárhoz,
ki a világháború befejezése után visszament Írországba, (ország) s vele
ment Horváth Paula (személy) (információ)
is, a magyar színészet igazi nagy kárára.
Művészetének főjellemvonása sima, csudálatosan gördülékeny, soha meg nem szakított
s az érzéseket tökéletesen visszatükröző beszéde volt, mely méltán versenyzett Csillag
Teréz (személy)
(információ)
vagy Varsányi Irén (személy) (információ)
beszédművészetével. Ehhez a ritka kincshez
párosult gazdag humora, végtelen egyszerűsége, páratlan közvetlensége, mely valósággal
lenyűgözte, majd felvillanyozta és elragadta a leghűvösebb közönséget is. Felejthetetlen
szerepe volt a »Vén lányok« (cím) (információ)
főszerepe, »Zaza« (cím) c. francia
(nemzetiség)
(információ)
dráma, »Osztrigás Mici«, (cím) (információ)
de nemcsak a gall-szellem (nemzetiség)
talált benne brilliáns művészt, hanem magyar női karakter-szerepekben is páratlan.
Vidám, bohém, jólelkű egyénisége egész irodalmi társaságot varázsolt Kolozsvárott
(megye) a
szalonjába, pártállás nélkül találkoztak ott a szellemi élet vezetői s nem egy irodalmi
alkotás született meg, mely az ő elmés, sziporkázó lelkületével s irányító kritikájával
tartott szellemi rokonságot. szin_II.0346.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Horváth Paula címszóvég 25772 Szócikk: Horváth
Paula (Soós Polixéna), yszemelynevy soós polixéna yszemelynevy Soós Polixéna
yszemelynevy soós yszemelynevy polixéna yszemelynevy yszemelynevy Soós
yszemelynevy Polixéna yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1872. jún. xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 18-án, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy A Színészakadémia yintezmenyy
színészakadémia yintezmenyy Színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy
yintezmenyy Színésza yintezmenyy ykodvegy elvégzése után, 1892-ben xevtizedx
1895 Budára xtalanevtizedx 1905 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy szerződött, ahol aug. 3-án a »Váljunk el!« ycimy váljunk el!
ycimy Váljunk el! ycimy váljunk ycimy el! ycimy ycimy Váljunk ycimy el! ycimy
ykodvegy c. vj. Cyprienna yszerepy cyprienna yszerepy Cyprienna yszerepy
cyprienna yszerepy yszerepy Cyprienna yszerepy ykodvegy szerepében mutatkozott be.
Innen Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy egy év múlva Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy hívták,, ahol négy éven át ünnepelt művésznő volt.
1904. xevtizedx 1905 okt. xtalanevtizedx 1915 havában a Magyar Színház yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy szerződtette.
Később Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy majd
Temesvárt ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye
ykodvegy működött, elismeréssel. 1913. xevtizedx 1915 márc. xtalanevtizedx 1925
xtalanevtizedx 1935 31-én bemutatkozott a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Egér« ycimy egér ycimy
Egér ycimy egér ycimy ycimy Egér ycimy ykodvegy c. vj. Pepa yszerepy pepa
yszerepy Pepa yszerepy pepa yszerepy yszerepy Pepa yszerepy ykodvegy szerepében.
Pályája során legtöbb időt a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári
nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy kebelében
töltötte, hol egyike volt a legkiválóbb, a legnépszerűbb vígjátéki, úgynevezett
társalgó színésznőknek. Természetes atyja a Komáromy yszemelynevy komáromy
yszemelynevy Komáromy yszemelynevy komáromy yszemelynevy yszemelynevy Komáromy
yszemelynevy ykodvegy nemesi földbirtokos család utolsó tagja volt, ő taníttatta
ki Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a
Színiakadémián; yintezmenyy színiakadémia yintezmenyy Színiaka yintezmenyy
színiakadémia yintezmenyy yintezmenyy Színiaka yintezmenyy ykodvegy édesanyja, a
népszerű »Bubamama« yszemelynevy bubamama yszemelynevy Bubamama yszemelynevy
bubamama yszemelynevy yszemelynevy Bubamama yszemelynevy ykodvegy később férjhez
ment egy Horváth yszemelynevy horváth yszemelynevy Horváth yszemelynevy horváth
yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy ykodvegy nevű kóristához, ki nagy
szeretettel vette körül s nevelte fel a kislányt, kiből ugy intelligencia, mint
megjelenés és színpadi hatás szempontjából a legnagyobb vidéki színpadok legkedveltebb
s legnépszerűbb művésznője lett. Gróf Bánffy Miklós yszemelynevy gróf bánffy miklós
yszemelynevy Gróf Bánffy Miklós yszemelynevy gróf yszemelynevy bánffy
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Bánffy
yszemelynevy Miklós yszemel szerződtette a budapesti Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy
budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest
yintezmenyy ykodvegy Itt is komoly sikerei voltak, de közben férjhez ment egy ifjú
angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy
ykodvegy nyelvtanárhoz, ki a világháború befejezése után visszament Írországba,
ytelepulesy írország ytelepulesy Írország yorszagy Írország ykodvegy s vele ment
Horváth Paula yszemelynevy horváth paula yszemelynevy Horváth Paula
yszemelynevy horváth yszemelynevy paula yszemelynevy yszemelynevy Horváth
yszemelynevy Paula yszemelynevy ykodvegy is, a magyar színészet igazi nagy kárára.
Művészetének főjellemvonása sima, csudálatosan gördülékeny, soha meg nem szakított
s az érzéseket tökéletesen visszatükröző beszéde volt, mely méltán versenyzett Csillag
Teréz yszemelynevy csillag teréz yszemelynevy Csillag Teréz yszemelynevy
csillag yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Csillag yszemelynevy Teréz
yszemelynevy ykodvegy vagy Varsányi Irén yszemelynevy varsányi irén
yszemelynevy Varsányi Irén yszemelynevy varsányi yszemelynevy irén yszemelynevy
yszemelynevy Varsányi yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy beszédművészetével.
Ehhez a ritka kincshez párosult gazdag humora, végtelen egyszerűsége, páratlan közvetlensége,
mely valósággal lenyűgözte, majd felvillanyozta és elragadta a leghűvösebb közönséget
is. Felejthetetlen szerepe volt a »Vén lányok« ycimy vén lányok ycimy Vén
lányok ycimy vén ycimy lányok ycimy ycimy Vén ycimy lányok ycimy ykodvegy főszerepe,
»Zaza« ycimy zaza ycimy Zaza ycimy zaza ycimy ycimy Zaza ycimy ykodvegy c. francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy dráma, »Osztrigás Mici«, ycimy
osztrigás mici ycimy Osztrigás Mici ycimy osztrigás ycimy mici ycimy ycimy
Osztrigás ycimy Mici ycimy ykodvegy de nemcsak a gall-szellem ynemzetisegy gall
ynemzetisegy gall ynemzetisegy gall ynemzetisegy ynemzetisegy gall ynemzetisegy
ykodvegy talált benne brilliáns művészt, hanem magyar női karakter-szerepekben is
páratlan. Vidám, bohém, jólelkű egyénisége egész irodalmi társaságot varázsolt Kolozsvárott
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a szalonjába,
pártállás nélkül találkoztak ott a szellemi élet vezetői s nem egy irodalmi alkotás
született meg, mely az ő elmés, sziporkázó lelkületével s irányító kritikájával
tartott szellemi rokonságot. szin_II.0346.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Horváth Paula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1872
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0346.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25772.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Horváth
Paula
Szócikk: Horváth Paula (Soós Polixéna), színésznő,
sz. 1872. jún. 18-án, Kolozsvárott. A Színészakadémia elvégzése után, 1892-ben Budára
szerződött, ahol aug. 3-án a »Váljunk el!« c. vj. Cyprienna szerepében mutatkozott
be. Innen Debrecenbe, egy év múlva Kolozsvárra hívták,, ahol négy éven át ünnepelt
művésznő volt. 1904. okt. havában a Magyar Színház szerződtette. Később Aradon,
majd Temesvárt működött, elismeréssel. 1913. márc. 31-én bemutatkozott a Nemzeti
Színházban, az »Egér« c. vj. Pepa szerepében. Pályája során legtöbb időt a kolozsvári
Nemzeti Színház kebelében töltötte, hol egyike volt a legkiválóbb, a legnépszerűbb
vígjátéki, úgynevezett társalgó színésznőknek. Természetes atyja a Komáromy nemesi
földbirtokos család utolsó tagja volt, ő taníttatta ki Budapesten, a Színiakadémián;
édesanyja, a népszerű »Bubamama« később férjhez ment egy Horváth nevű kóristához,
ki nagy szeretettel vette körül s nevelte fel a kislányt, kiből ugy intelligencia,
mint megjelenés és színpadi hatás szempontjából a legnagyobb vidéki színpadok legkedveltebb
s legnépszerűbb művésznője lett. Gróf Bánffy Miklós szerződtette a budapesti Nemzeti
Színházhoz. Itt is komoly sikerei voltak, de közben férjhez ment egy ifjú angol
nyelvtanárhoz, ki a világháború befejezése után visszament Írországba, s vele ment
Horváth Paula is, a magyar színészet igazi nagy kárára. Művészetének főjellemvonása
sima, csudálatosan gördülékeny, soha meg nem szakított s az érzéseket tökéletesen
visszatükröző beszéde volt, mely méltán versenyzett Csillag Teréz vagy Varsányi
Irén beszédművészetével. Ehhez a ritka kincshez párosult gazdag humora, végtelen
egyszerűsége, páratlan közvetlensége, mely valósággal lenyűgözte, majd felvillanyozta
és elragadta a leghűvösebb közönséget is. Felejthetetlen szerepe volt a »Vén lányok«
főszerepe, »Zaza« c. francia dráma, »Osztrigás Mici«, de nemcsak a gall-szellem
talált benne brilliáns művészt, hanem magyar női karakter-szerepekben is páratlan.
Vidám, bohém, jólelkű egyénisége egész irodalmi társaságot varázsolt Kolozsvárott
a szalonjába, pártállás nélkül találkoztak ott a szellemi élet vezetői s nem egy
irodalmi alkotás született meg, mely az ő elmés, sziporkázó lelkületével s irányító
kritikájával tartott szellemi rokonságot. szin_II.0346.pdf II