Címszó: Horváth Vince - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1837

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0349.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0349.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25783.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Horváth Vince

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525705.htm

 

Szócikk: Horváth Vince színész, a Népszínház (intézmény) (információ)  régi együttesének egyik kitűnő tagja, sz. 1837. (születés éve) aug. 4-én, Rácalmáson, (megye) megh. 1912. aug. 9-én, Újpesten. (megye) A nagy lelkesedés mellett igazi tehetséggel és hivatottsággal lépett a színipályára. Eleinte a vidéki városok színpadjain küzködött, de 1861-ben (időpont) már a Budai Népszínháznál (intézmény) (információ)  (L. o.) találjuk, ahol a kitűnő Molnár György (személy) (információ)  (L. o.) igazgatása alatt három évig működött egyfolytában. Azután néhány évi vidéki vándorlás után Debrecenbe (megye) került. Ekkor már kiforrott színész volt. Szerették is nagyon, úgy, hogy amikor a budapesti Népszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződött, a jó debreceniek (megye) alig tudtak tőle megválni. Ez a nagy szeretet a kiváló Horváth Vincét (személy) (információ)  egész a sírjáig kisérte, mert öreg napjaiban, amikor nyugdíjából éldegélt, Debrecenből (megye) 60 koronát kapott havonta. A budapesti Népszínházban (intézmény) (információ)  1876. (időpont) április 22-én lépett fel a »Falu rosszá«-ban, (cím) (információ)  mint Gonosz bakter. (szerep) (információ)  Nagy sikere volt. A lapok egybehangzóan dicsérték természetes játékét, jóízű beszédét, magyaros kedélyét. E darabban később Feledi Gáspárt (szerep) (információ)  játszotta s ebben a rátarti, keménynyakú magyarban is kitűnő volt. Általában Horváth Vincét (személy) (információ)  már külső megjelenése is az öreg paraszt szerepekre utalta. Kerekképű, zömök alak volt már budai (Budapest) színész korában is; később a haladó életkorral egész terjedelmessé vált. De nemcsak a teste, hanem belső színészi eszközei is meglehetősen szűk szerepkörre szorították. Annál nagyobb az érdeme, hogy ebben a szűk szerepkörben is változatos tudott lenni. A »Tolonc« (cím) első előadásán (1876. (időpont) május 26-án) Mravcsákot (szerep) játszotta, még pedig olyan kitűnően, hogy a kiváló Tihanyi Miklós, (személy) (információ)  aki néhány napra rá szintén eljátszta e szerepet, meg sem közelítette, Horváth (személy) (információ)  sikere e darabban annál váratlanabb volt, mert őt addig csak jóízű magyar alakjairól ismerték és Mravcsákban (szerep) olyan tótba (nemzetiség) oltott nemzetközi zagyva beszédet produkált, amelyből minden nemzet mondhatott volna valamit a magáénak. A »Sárga csikó«-ban (cím) (információ)  a csárdásgazdát játszotta. Ezt a szerepet újabban — különösen a vidéki színpadbkon — afféle ugri-bugri figurának játsszák. Horváth Vince (személy) (információ)  maga volt a megtestesült ázsiai (ország) mozdulatlanság, de e mögül a nagy pusztai nyugalom mögül csak úgy áradt a magyar humor. Igazi csárdásgazda volt. Mintha csak a nagy kunsági (megye) pasztákról került volna ide. Hát a »Piros bugyelláris«-ban (cím) (információ)  micsoda zamatos Hájas ispán volt! Amikor legényes kis bajuszát pedergetve, gömbölyű termetével ott illegette magát a kackiás Török bíróné (szerep) (információ)  körül, csak úgy áradt belőle a kövérség komikuma. Mert az ő kövérsége élő valóság volt, nem pedig élettelen kitömöttség. Volt egy szerepe, egy pesti hordár (szerep) (információ)  s ő, aki annyira magyar volt, ebben a szerepben cvikkeres arcával, két oldalt lelógó szakállával s minden megnyilvánulásában olyan zsidós tudott lenni, mintha csakugyan az lett volna. Sok kis szerepet játszott, de akármilyen kicsi volt is a szerepe, többnyire nagyot tudott belőle csinálni. Mert őseredeti tehetség volt. Szerepeiben keresetlen, de öntudatos művészet nyilvánult. Neje: Hoch Sarolta, (személy) (információ)  énekes színésznő, sz. 1841. (születés éve) okt. 20-án, megh. 1876. nov. 10-én, Budapesten, (Budapest) A pesti (Budapest) zenede elvégzése után, 1864. (időpont) dec.30-án lépett a színpadra. Először Aradon, (megye) (információ)  majd Kassán (megye) játszott, Latabár Endre (személy) (információ)  társulatánál. Azután férjével együtt Debrecenbe (megye) szerződött, majd pedig a budapesti (Budapest) Népszínházhoz. (intézmény) (információ)  Itt a megbetegedett Blaháné (személy) helyett játszotta a »Csikós«-ban (cím) (információ)  Rózsit. (szerep) Igen hasznavehető színésznő volt. Kár, hogy fiatalon elhalt. Koporsójánál Tihanyi Miklós (személy) (információ)  búcsúztatta. Ő volt a Népszínház (intézmény) (információ)  első halottja. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_II.0349.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Horváth Vince címszóvég 25783 Szócikk: Horváth Vince színész, a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy régi együttesének egyik kitűnő tagja, sz. 1837. aug. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 4-én, Rácalmáson, ytelepulesy rácalmás ytelepulesy Rácalmás ymegyey fejér megye ykodvegy megh. 1912. aug. 9-én, Újpesten. ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy A nagy lelkesedés mellett igazi tehetséggel és hivatottsággal lépett a színipályára. Eleinte a vidéki városok színpadjain küzködött, de 1861-ben xevtizedx 1865 már xtalanevtizedx 1875 a Budai Népszínháznál yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy (L. o.) találjuk, ahol a kitűnő Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy (L. o.) igazgatása alatt három évig működött egyfolytában. Azután néhány évi vidéki vándorlás után Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy került. Ekkor már kiforrott színész volt. Szerették is nagyon, úgy, hogy amikor a budapesti Népszínházhoz yintezmenyy budapesti népszínház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy szerződött, a jó debreceniek ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy alig tudtak tőle megválni. Ez a nagy szeretet a kiváló Horváth Vincét yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vincé yszemelynevy horváth yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Vincé yszemelynevy ykodvegy egész a sírjáig kisérte, mert öreg napjaiban, amikor nyugdíjából éldegélt, Debrecenből ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 60 koronát kapott havonta. A budapesti Népszínházban yintezmenyy budapesti népszínház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy 1876. xevtizedx 1875 április 22-én lépett fel a »Falu rosszá«-ban, ycimy falu rossza ycimy Falu rosszá ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rosszá ycimy ykodvegy mint Gonosz bakter. yszerepy gonosz bakter yszerepy Gonosz bakter yszerepy gonosz yszerepy bakter yszerepy yszerepy Gonosz yszerepy bakter yszerepy ykodvegy Nagy sikere volt. A lapok egybehangzóan dicsérték természetes játékét, jóízű beszédét, magyaros kedélyét. E darabban később Feledi Gáspárt yszerepy feledi gáspár yszerepy Feledi Gáspár yszerepy feledi yszerepy gáspár yszerepy yszerepy Feledi yszerepy Gáspár yszerepy ykodvegy játszotta s ebben a rátarti, keménynyakú magyarban is kitűnő volt. Általában Horváth Vincét yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vincé yszemelynevy horváth yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Vincé yszemelynevy ykodvegy már külső megjelenése is az öreg paraszt szerepekre utalta. Kerekképű, zömök alak volt már budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színész korában is; később a haladó életkorral egész terjedelmessé vált. De nemcsak a teste, hanem belső színészi eszközei is meglehetősen szűk szerepkörre szorították. Annál nagyobb az érdeme, hogy ebben a szűk szerepkörben is változatos tudott lenni. A »Tolonc« ycimy tolonc ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc ycimy ykodvegy első előadásán (1876. május 26-án) Mravcsákot yszerepy mravcsák yszerepy Mravcsák yszerepy mravcsák yszerepy yszerepy Mravcsák yszerepy ykodvegy játszotta, még pedig olyan kitűnően, hogy a kiváló Tihanyi Miklós, yszemelynevy tihanyi miklós yszemelynevy Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy aki néhány napra rá szintén eljátszta e szerepet, meg sem közelítette, Horváth yszemelynevy horváth yszemelynevy Horváth yszemelynevy horváth yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy ykodvegy sikere e darabban annál váratlanabb volt, mert őt addig csak jóízű magyar alakjairól ismerték és Mravcsákban yszerepy mravcsák yszerepy Mravcsák yszerepy mravcsák yszerepy yszerepy Mravcsák yszerepy ykodvegy olyan tótba ynemzetisegy tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy ynemzetisegy tót ynemzetisegy ykodvegy oltott nemzetközi zagyva beszédet produkált, amelyből minden nemzet mondhatott volna valamit a magáénak. A »Sárga csikó«-ban ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy a csárdásgazdát játszotta. Ezt a szerepet újabban — különösen a vidéki színpadbkon — afféle ugri-bugri figurának játsszák. Horváth Vince yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vince yszemelynevy horváth yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy maga volt a megtestesült ázsiai ytelepulesy ázsia ytelepulesy ázsia yorszagy Ázsia ykodvegy mozdulatlanság, de e mögül a nagy pusztai nyugalom mögül csak úgy áradt a magyar humor. Igazi csárdásgazda volt. Mintha csak a nagy kunsági ytelepulesy kunság ytelepulesy kunság ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy pasztákról került volna ide. Hát a »Piros bugyelláris«-ban ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy micsoda zamatos Hájas ispán volt! Amikor legényes kis bajuszát pedergetve, gömbölyű termetével ott illegette magát a kackiás Török bíróné yszerepy török bíróne yszerepy Török bíróné yszerepy török yszerepy bíróne yszerepy yszerepy Török yszerepy bíróné yszerepy ykodvegy körül, csak úgy áradt belőle a kövérség komikuma. Mert az ő kövérsége élő valóság volt, nem pedig élettelen kitömöttség. Volt egy szerepe, egy pesti hordár yszerepy pesti hordár yszerepy pesti hordár yszerepy pesti yszerepy hordár yszerepy yszerepy pesti yszerepy hordár yszerepy ykodvegy s ő, aki annyira magyar volt, ebben a szerepben cvikkeres arcával, két oldalt lelógó szakállával s minden megnyilvánulásában olyan zsidós tudott lenni, mintha csakugyan az lett volna. Sok kis szerepet játszott, de akármilyen kicsi volt is a szerepe, többnyire nagyot tudott belőle csinálni. Mert őseredeti tehetség volt. Szerepeiben keresetlen, de öntudatos művészet nyilvánult. Neje: Hoch Sarolta, yszemelynevy hoch sarolta yszemelynevy Hoch Sarolta yszemelynevy hoch yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Hoch yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykodvegy énekes színésznő, sz. 1841. xevtizedx 1845 okt. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 20-án, megh. 1876. nov. 10-én, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zenede elvégzése után, 1864. xevtizedx 1865 dec.30-án xtalanevtizedx 1875 lépett a színpadra. Először Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy majd Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy játszott, Latabár Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy társulatánál. Azután férjével együtt Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződött, majd pedig a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínházhoz. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Itt a megbetegedett Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy helyett játszotta a »Csikós«-ban ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Rózsit. yszerepy rózsi yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy Igen hasznavehető színésznő volt. Kár, hogy fiatalon elhalt. Koporsójánál Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi miklós yszemelynevy Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Ő volt a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy első halottja. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_II.0349.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Horváth Vince - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1837

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0349.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0349.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25783.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Horváth Vince

Szócikk: Horváth Vince színész, a Népszínház régi együttesének egyik kitűnő tagja, sz. 1837. aug. 4-én, Rácalmáson, megh. 1912. aug. 9-én, Újpesten. A nagy lelkesedés mellett igazi tehetséggel és hivatottsággal lépett a színipályára. Eleinte a vidéki városok színpadjain küzködött, de 1861-ben már a Budai Népszínháznál (L. o.) találjuk, ahol a kitűnő Molnár György (L. o.) igazgatása alatt három évig működött egyfolytában. Azután néhány évi vidéki vándorlás után Debrecenbe került. Ekkor már kiforrott színész volt. Szerették is nagyon, úgy, hogy amikor a budapesti Népszínházhoz szerződött, a jó debreceniek alig tudtak tőle megválni. Ez a nagy szeretet a kiváló Horváth Vincét egész a sírjáig kisérte, mert öreg napjaiban, amikor nyugdíjából éldegélt, Debrecenből 60 koronát kapott havonta. A budapesti Népszínházban 1876. április 22-én lépett fel a »Falu rosszá«-ban, mint Gonosz bakter. Nagy sikere volt. A lapok egybehangzóan dicsérték természetes játékét, jóízű beszédét, magyaros kedélyét. E darabban később Feledi Gáspárt játszotta s ebben a rátarti, keménynyakú magyarban is kitűnő volt. Általában Horváth Vincét már külső megjelenése is az öreg paraszt szerepekre utalta. Kerekképű, zömök alak volt már budai színész korában is; később a haladó életkorral egész terjedelmessé vált. De nemcsak a teste, hanem belső színészi eszközei is meglehetősen szűk szerepkörre szorították. Annál nagyobb az érdeme, hogy ebben a szűk szerepkörben is változatos tudott lenni. A »Tolonc« első előadásán (1876. május 26-án) Mravcsákot játszotta, még pedig olyan kitűnően, hogy a kiváló Tihanyi Miklós, aki néhány napra rá szintén eljátszta e szerepet, meg sem közelítette, Horváth sikere e darabban annál váratlanabb volt, mert őt addig csak jóízű magyar alakjairól ismerték és Mravcsákban olyan tótba oltott nemzetközi zagyva beszédet produkált, amelyből minden nemzet mondhatott volna valamit a magáénak. A »Sárga csikó«-ban a csárdásgazdát játszotta. Ezt a szerepet újabban — különösen a vidéki színpadbkon — afféle ugri-bugri figurának játsszák. Horváth Vince maga volt a megtestesült ázsiai mozdulatlanság, de e mögül a nagy pusztai nyugalom mögül csak úgy áradt a magyar humor. Igazi csárdásgazda volt. Mintha csak a nagy kunsági pasztákról került volna ide. Hát a »Piros bugyelláris«-ban micsoda zamatos Hájas ispán volt! Amikor legényes kis bajuszát pedergetve, gömbölyű termetével ott illegette magát a kackiás Török bíróné körül, csak úgy áradt belőle a kövérség komikuma. Mert az ő kövérsége élő valóság volt, nem pedig élettelen kitömöttség. Volt egy szerepe, egy pesti hordár s ő, aki annyira magyar volt, ebben a szerepben cvikkeres arcával, két oldalt lelógó szakállával s minden megnyilvánulásában olyan zsidós tudott lenni, mintha csakugyan az lett volna. Sok kis szerepet játszott, de akármilyen kicsi volt is a szerepe, többnyire nagyot tudott belőle csinálni. Mert őseredeti tehetség volt. Szerepeiben keresetlen, de öntudatos művészet nyilvánult. Neje: Hoch Sarolta, énekes színésznő, sz. 1841. okt. 20-án, megh. 1876. nov. 10-én, Budapesten, A pesti zenede elvégzése után, 1864. dec.30-án lépett a színpadra. Először Aradon, majd Kassán játszott, Latabár Endre társulatánál. Azután férjével együtt Debrecenbe szerződött, majd pedig a budapesti Népszínházhoz. Itt a megbetegedett Blaháné helyett játszotta a »Csikós«-ban Rózsit. Igen hasznavehető színésznő volt. Kár, hogy fiatalon elhalt. Koporsójánál Tihanyi Miklós búcsúztatta. Ő volt a Népszínház első halottja. (Pataki József.) szin_II.0349.pdf II