Címszó: Horváth Vince - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1837
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0349.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0349.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25783.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Horváth
Vince
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525705.htm
Szócikk: Horváth Vince színész, a Népszínház (intézmény)
(információ)
régi együttesének egyik kitűnő tagja, sz.
1837. (születés
éve) aug. 4-én, Rácalmáson, (megye) megh.
1912. aug. 9-én, Újpesten. (megye) A nagy
lelkesedés mellett igazi tehetséggel és hivatottsággal lépett a színipályára. Eleinte
a vidéki városok színpadjain küzködött, de 1861-ben (időpont) már
a Budai Népszínháznál (intézmény)
(információ)
(L. o.) találjuk, ahol a kitűnő Molnár György
(személy)
(információ)
(L. o.) igazgatása alatt három évig működött
egyfolytában. Azután néhány évi vidéki vándorlás után Debrecenbe (megye) került.
Ekkor már kiforrott színész volt. Szerették is nagyon, úgy, hogy amikor a budapesti
Népszínházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött, a jó debreceniek (megye) alig
tudtak tőle megválni. Ez a nagy szeretet a kiváló Horváth Vincét (személy) (információ)
egész a sírjáig kisérte, mert öreg napjaiban,
amikor nyugdíjából éldegélt, Debrecenből (megye) 60 koronát
kapott havonta. A budapesti Népszínházban (intézmény)
(információ)
1876. (időpont) április
22-én lépett fel a »Falu rosszá«-ban, (cím) (információ)
mint Gonosz bakter. (szerep) (információ)
Nagy sikere volt. A lapok egybehangzóan dicsérték
természetes játékét, jóízű beszédét, magyaros kedélyét. E darabban később Feledi
Gáspárt (szerep)
(információ)
játszotta s ebben a rátarti, keménynyakú
magyarban is kitűnő volt. Általában Horváth Vincét (személy) (információ)
már külső megjelenése is az öreg paraszt
szerepekre utalta. Kerekképű, zömök alak volt már budai (Budapest)
színész korában is; később a haladó életkorral egész terjedelmessé vált. De nemcsak
a teste, hanem belső színészi eszközei is meglehetősen szűk szerepkörre szorították.
Annál nagyobb az érdeme, hogy ebben a szűk szerepkörben is változatos tudott lenni.
A »Tolonc« (cím)
első előadásán (1876. (időpont) május
26-án) Mravcsákot (szerep) játszotta,
még pedig olyan kitűnően, hogy a kiváló Tihanyi Miklós, (személy) (információ)
aki néhány napra rá szintén eljátszta e szerepet,
meg sem közelítette, Horváth (személy) (információ)
sikere e darabban annál váratlanabb volt,
mert őt addig csak jóízű magyar alakjairól ismerték és Mravcsákban (szerep) olyan
tótba (nemzetiség)
oltott nemzetközi zagyva beszédet produkált, amelyből minden nemzet mondhatott volna
valamit a magáénak. A »Sárga csikó«-ban (cím) (információ)
a csárdásgazdát játszotta. Ezt a szerepet
újabban — különösen a vidéki színpadbkon — afféle ugri-bugri figurának játsszák.
Horváth Vince (személy) (információ)
maga volt a megtestesült ázsiai (ország) mozdulatlanság,
de e mögül a nagy pusztai nyugalom mögül csak úgy áradt a magyar humor. Igazi csárdásgazda
volt. Mintha csak a nagy kunsági (megye) pasztákról
került volna ide. Hát a »Piros bugyelláris«-ban (cím) (információ)
micsoda zamatos Hájas ispán volt! Amikor
legényes kis bajuszát pedergetve, gömbölyű termetével ott illegette magát a kackiás
Török bíróné (szerep)
(információ)
körül, csak úgy áradt belőle a kövérség komikuma.
Mert az ő kövérsége élő valóság volt, nem pedig élettelen kitömöttség. Volt egy
szerepe, egy pesti hordár (szerep) (információ)
s ő, aki annyira magyar volt, ebben a szerepben
cvikkeres arcával, két oldalt lelógó szakállával s minden megnyilvánulásában olyan
zsidós tudott lenni, mintha csakugyan az lett volna. Sok kis szerepet játszott,
de akármilyen kicsi volt is a szerepe, többnyire nagyot tudott belőle csinálni.
Mert őseredeti tehetség volt. Szerepeiben keresetlen, de öntudatos művészet nyilvánult.
Neje: Hoch Sarolta, (személy) (információ)
énekes színésznő, sz. 1841. (születés
éve) okt. 20-án, megh. 1876. nov. 10-én, Budapesten, (Budapest)
A pesti (Budapest)
zenede elvégzése után, 1864. (időpont) dec.30-án
lépett a színpadra. Először Aradon, (megye) (információ)
majd Kassán (megye) játszott,
Latabár Endre (személy) (információ)
társulatánál. Azután férjével együtt Debrecenbe
(megye) szerződött,
majd pedig a budapesti (Budapest)
Népszínházhoz. (intézmény)
(információ)
Itt a megbetegedett Blaháné (személy) helyett
játszotta a »Csikós«-ban (cím) (információ)
Rózsit. (szerep) Igen
hasznavehető színésznő volt. Kár, hogy fiatalon elhalt. Koporsójánál Tihanyi Miklós
(személy)
(információ)
búcsúztatta. Ő volt a Népszínház (intézmény)
(információ)
első halottja. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_II.0349.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Horváth Vince címszóvég 25783 Szócikk: Horváth
Vince színész, a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy régi
együttesének egyik kitűnő tagja, sz. 1837. aug. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 4-én, Rácalmáson, ytelepulesy rácalmás ytelepulesy Rácalmás ymegyey fejér
megye ykodvegy megh. 1912. aug. 9-én, Újpesten. ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy A nagy lelkesedés
mellett igazi tehetséggel és hivatottsággal lépett a színipályára. Eleinte a vidéki
városok színpadjain küzködött, de 1861-ben xevtizedx 1865 már xtalanevtizedx
1875 a Budai Népszínháznál yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né
yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai
yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy (L. o.) találjuk, ahol a kitűnő Molnár György
yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy (L. o.) igazgatása alatt három évig működött egyfolytában. Azután néhány
évi vidéki vándorlás után Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy került. Ekkor már kiforrott színész volt. Szerették
is nagyon, úgy, hogy amikor a budapesti Népszínházhoz yintezmenyy budapesti
népszínház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy szerződött, a jó debreceniek
ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy alig tudtak
tőle megválni. Ez a nagy szeretet a kiváló Horváth Vincét yszemelynevy horváth
vince yszemelynevy Horváth Vincé yszemelynevy horváth yszemelynevy vince
yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Vincé yszemelynevy ykodvegy egész
a sírjáig kisérte, mert öreg napjaiban, amikor nyugdíjából éldegélt, Debrecenből
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 60 koronát
kapott havonta. A budapesti Népszínházban yintezmenyy budapesti népszínház
yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy 1876. xevtizedx 1875 április 22-én lépett
fel a »Falu rosszá«-ban, ycimy falu rossza ycimy Falu rosszá ycimy falu ycimy
rossza ycimy ycimy Falu ycimy rosszá ycimy ykodvegy mint Gonosz bakter. yszerepy
gonosz bakter yszerepy Gonosz bakter yszerepy gonosz yszerepy bakter yszerepy
yszerepy Gonosz yszerepy bakter yszerepy ykodvegy Nagy sikere volt. A lapok egybehangzóan
dicsérték természetes játékét, jóízű beszédét, magyaros kedélyét. E darabban később
Feledi Gáspárt yszerepy feledi gáspár yszerepy Feledi Gáspár yszerepy feledi
yszerepy gáspár yszerepy yszerepy Feledi yszerepy Gáspár yszerepy ykodvegy játszotta
s ebben a rátarti, keménynyakú magyarban is kitűnő volt. Általában Horváth Vincét
yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vincé yszemelynevy horváth
yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Vincé
yszemelynevy ykodvegy már külső megjelenése is az öreg paraszt szerepekre utalta.
Kerekképű, zömök alak volt már budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy színész korában is; később a haladó életkorral egész terjedelmessé
vált. De nemcsak a teste, hanem belső színészi eszközei is meglehetősen szűk szerepkörre
szorították. Annál nagyobb az érdeme, hogy ebben a szűk szerepkörben is változatos
tudott lenni. A »Tolonc« ycimy tolonc ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy
Tolonc ycimy ykodvegy első előadásán (1876. május 26-án) Mravcsákot yszerepy
mravcsák yszerepy Mravcsák yszerepy mravcsák yszerepy yszerepy Mravcsák
yszerepy ykodvegy játszotta, még pedig olyan kitűnően, hogy a kiváló Tihanyi Miklós,
yszemelynevy tihanyi miklós yszemelynevy Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy aki néhány napra rá szintén eljátszta e szerepet, meg sem
közelítette, Horváth yszemelynevy horváth yszemelynevy Horváth yszemelynevy
horváth yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy ykodvegy sikere e darabban
annál váratlanabb volt, mert őt addig csak jóízű magyar alakjairól ismerték és Mravcsákban
yszerepy mravcsák yszerepy Mravcsák yszerepy mravcsák yszerepy yszerepy
Mravcsák yszerepy ykodvegy olyan tótba ynemzetisegy tót ynemzetisegy tót
ynemzetisegy tót ynemzetisegy ynemzetisegy tót ynemzetisegy ykodvegy oltott nemzetközi
zagyva beszédet produkált, amelyből minden nemzet mondhatott volna valamit a magáénak.
A »Sárga csikó«-ban ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó
ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy a csárdásgazdát játszotta. Ezt a szerepet
újabban — különösen a vidéki színpadbkon — afféle ugri-bugri figurának játsszák.
Horváth Vince yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vince
yszemelynevy horváth yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth
yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy maga volt a megtestesült ázsiai ytelepulesy
ázsia ytelepulesy ázsia yorszagy Ázsia ykodvegy mozdulatlanság, de e mögül a nagy
pusztai nyugalom mögül csak úgy áradt a magyar humor. Igazi csárdásgazda volt. Mintha
csak a nagy kunsági ytelepulesy kunság ytelepulesy kunság ymegyey
jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy pasztákról került volna ide. Hát a »Piros bugyelláris«-ban
ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris
ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy micsoda zamatos Hájas ispán volt!
Amikor legényes kis bajuszát pedergetve, gömbölyű termetével ott illegette magát
a kackiás Török bíróné yszerepy török bíróne yszerepy Török bíróné yszerepy
török yszerepy bíróne yszerepy yszerepy Török yszerepy bíróné yszerepy ykodvegy
körül, csak úgy áradt belőle a kövérség komikuma. Mert az ő kövérsége élő valóság
volt, nem pedig élettelen kitömöttség. Volt egy szerepe, egy pesti hordár yszerepy
pesti hordár yszerepy pesti hordár yszerepy pesti yszerepy hordár yszerepy
yszerepy pesti yszerepy hordár yszerepy ykodvegy s ő, aki annyira magyar volt, ebben
a szerepben cvikkeres arcával, két oldalt lelógó szakállával s minden megnyilvánulásában
olyan zsidós tudott lenni, mintha csakugyan az lett volna. Sok kis szerepet játszott,
de akármilyen kicsi volt is a szerepe, többnyire nagyot tudott belőle csinálni.
Mert őseredeti tehetség volt. Szerepeiben keresetlen, de öntudatos művészet nyilvánult.
Neje: Hoch Sarolta, yszemelynevy hoch sarolta yszemelynevy Hoch Sarolta
yszemelynevy hoch yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Hoch
yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykodvegy énekes színésznő, sz. 1841. xevtizedx
1845 okt. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 20-án, megh. 1876. nov. 10-én,
Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A pesti
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zenede elvégzése után,
1864. xevtizedx 1865 dec.30-án xtalanevtizedx 1875 lépett a színpadra. Először Aradon,
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy majd Kassán ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy játszott, Latabár Endre
yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár
yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre
yszemelynevy ykodvegy társulatánál. Azután férjével együtt Debrecenbe ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződött, majd pedig
a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínházhoz.
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Itt a megbetegedett Blaháné yszemelynevy
blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy
Blaháné yszemelynevy ykodvegy helyett játszotta a »Csikós«-ban ycimy csikós
ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Rózsit. yszerepy
rózsi yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy Igen
hasznavehető színésznő volt. Kár, hogy fiatalon elhalt. Koporsójánál Tihanyi Miklós
yszemelynevy tihanyi miklós yszemelynevy Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Ő volt a Népszínház yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy első halottja. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef
yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
pataki józsef szin_II.0349.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Horváth Vince - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1837
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0349.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0349.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25783.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Horváth
Vince
Szócikk: Horváth Vince színész, a Népszínház régi
együttesének egyik kitűnő tagja, sz. 1837. aug. 4-én, Rácalmáson, megh. 1912. aug.
9-én, Újpesten. A nagy lelkesedés mellett igazi tehetséggel és hivatottsággal lépett
a színipályára. Eleinte a vidéki városok színpadjain küzködött, de 1861-ben már
a Budai Népszínháznál (L. o.) találjuk, ahol a kitűnő Molnár György (L. o.) igazgatása
alatt három évig működött egyfolytában. Azután néhány évi vidéki vándorlás után
Debrecenbe került. Ekkor már kiforrott színész volt. Szerették is nagyon, úgy, hogy
amikor a budapesti Népszínházhoz szerződött, a jó debreceniek alig tudtak tőle megválni.
Ez a nagy szeretet a kiváló Horváth Vincét egész a sírjáig kisérte, mert öreg napjaiban,
amikor nyugdíjából éldegélt, Debrecenből 60 koronát kapott havonta. A budapesti
Népszínházban 1876. április 22-én lépett fel a »Falu rosszá«-ban, mint Gonosz bakter.
Nagy sikere volt. A lapok egybehangzóan dicsérték természetes játékét, jóízű beszédét,
magyaros kedélyét. E darabban később Feledi Gáspárt játszotta s ebben a rátarti,
keménynyakú magyarban is kitűnő volt. Általában Horváth Vincét már külső megjelenése
is az öreg paraszt szerepekre utalta. Kerekképű, zömök alak volt már budai színész
korában is; később a haladó életkorral egész terjedelmessé vált. De nemcsak a teste,
hanem belső színészi eszközei is meglehetősen szűk szerepkörre szorították. Annál
nagyobb az érdeme, hogy ebben a szűk szerepkörben is változatos tudott lenni. A
»Tolonc« első előadásán (1876. május 26-án) Mravcsákot játszotta, még pedig olyan
kitűnően, hogy a kiváló Tihanyi Miklós, aki néhány napra rá szintén eljátszta e
szerepet, meg sem közelítette, Horváth sikere e darabban annál váratlanabb volt,
mert őt addig csak jóízű magyar alakjairól ismerték és Mravcsákban olyan tótba oltott
nemzetközi zagyva beszédet produkált, amelyből minden nemzet mondhatott volna valamit
a magáénak. A »Sárga csikó«-ban a csárdásgazdát játszotta. Ezt a szerepet újabban
— különösen a vidéki színpadbkon — afféle ugri-bugri figurának játsszák. Horváth
Vince maga volt a megtestesült ázsiai mozdulatlanság, de e mögül a nagy pusztai
nyugalom mögül csak úgy áradt a magyar humor. Igazi csárdásgazda volt. Mintha csak
a nagy kunsági pasztákról került volna ide. Hát a »Piros bugyelláris«-ban micsoda
zamatos Hájas ispán volt! Amikor legényes kis bajuszát pedergetve, gömbölyű termetével
ott illegette magát a kackiás Török bíróné körül, csak úgy áradt belőle a kövérség
komikuma. Mert az ő kövérsége élő valóság volt, nem pedig élettelen kitömöttség.
Volt egy szerepe, egy pesti hordár s ő, aki annyira magyar volt, ebben a szerepben
cvikkeres arcával, két oldalt lelógó szakállával s minden megnyilvánulásában olyan
zsidós tudott lenni, mintha csakugyan az lett volna. Sok kis szerepet játszott,
de akármilyen kicsi volt is a szerepe, többnyire nagyot tudott belőle csinálni.
Mert őseredeti tehetség volt. Szerepeiben keresetlen, de öntudatos művészet nyilvánult.
Neje: Hoch Sarolta, énekes színésznő, sz. 1841. okt. 20-án, megh. 1876. nov. 10-én,
Budapesten, A pesti zenede elvégzése után, 1864. dec.30-án lépett a színpadra. Először
Aradon, majd Kassán játszott, Latabár Endre társulatánál. Azután férjével együtt
Debrecenbe szerződött, majd pedig a budapesti Népszínházhoz. Itt a megbetegedett
Blaháné helyett játszotta a »Csikós«-ban Rózsit. Igen hasznavehető színésznő volt.
Kár, hogy fiatalon elhalt. Koporsójánál Tihanyi Miklós búcsúztatta. Ő volt a Népszínház
első halottja. (Pataki József.) szin_II.0349.pdf II