Címszó: Hugó Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1806
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0355.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0355.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25831.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Hugó
Károly
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525833.htm
Szócikk: Hugó Károly (Bemstein Hugó Károly), (személy) német-magyar
(nemzetiség)
(információ)
francia (nemzetiség)
(információ)
drámaíró, sz. 1806. (születés
éve) szept. 1-én, Pesten, (Budapest)
megh. 1877. nov. 14-én, Milanoban. (ország) Sebészetet
tanult és mint orvos szolgált 1830-ban, (időpont) a
lengyel (nemzetiség)
(információ)
forradalom idején a fölkelő seregben. Varsó
(ország)
eleste után besorozták az oroszok, (nemzetiség)
(információ)
majd Pestre (Budapest)
és onnan Párizsba (ország) ment,
csakhamar Németországban (ország) találjuk,
ahol reformálni akarta a színpadot. Bécsben (ország) drámaírással
foglalkozik. Öt drámája közül négyet kinyomatott, 1863-ban: (időpont) »Brutus
und Lukretia«, (cím)
»Das Schauspiel der Welt«, (cím) »Der Stein
der Weisen«, (cím)
»Des Hauses Ehre«. (cím) Sok túlzás
mellett sok fantázia és költői szín volt e drámákban, melyeket magyar színpadokon
is elő akart adatni. Visszatérve Pestre, (Budapest)
megtanult újra magyarul, megírta »Egy magyar király« (cím) (információ)
c. drámáját, előadták a Nemzeti Színházban,
(intézmény)
(információ)
1846. (időpont) jún.
2-án, melyet Egressy (személy) (információ)
és Szigligeti (személy) (információ)
öntöttek elfogadható formába. Ez, valamint
»Brutus«-a (cím)
kisebb sikert ért el. (Előadták 1847. (időpont) márc.
15-én.) Új átdolgozásban Kolozsvárt (megye) 1890.
(időpont)
febr. 22-én adták. Ez időben írta a »Báró és bankár« (cím) (információ)
,(L. o.) c. drámáját is, mely 1847.szeptember
(időpont)
27-én került színre, Falk Miksa (személy) (információ)
átültetésével, 1859. (időpont) dec.19-én
Berlinben (ország)
»Kaufmann von Marseille« (cím) (információ)
címmel került színre. 1847. (időpont) nov.
20-án színre került a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
»Világ színpada« (cím) c. 4 felv.
drámája. Rögeszméje lett, hogy ő a világ legnagyobb lángesze, aki hívatva van az
emberiség szellemi életét tanaival átalakítani. (Hugosophia.) A civilizáció pápájának
képzelte magát, bullákat és brévéket adott ki, barátait lovagokká ütötte, ellenségeit
anatémával sújtotta. Felhagyott egyenes járásával s görnyedezve bolyongott az utcákon,
hogy bele ne üsse fejét az »ég csillagos gerendáiba.« Berlinben (ország) görög
(nemzetiség)
(információ)
kosztűmben föllépett és elszavalta darabjait
a maguk egészében, — mire kinevették. Ő fedezte fel a cantomimikát: énekelve egész
shakespeare-i (személy) (információ)
darabokat adott elő egymaga. Zord téli időben
a szabad természet vad viharában versenyt kiabált a vésszel, mint Lear (szerep) (információ)
a sivatagban, mígnem teljesen feldúlva, Olaszországban
(ország)
telepszik meg, ahol éppen, mikor színpadra készült lépni, hirtelen meghalt. Egyéb
színművei: »Die grosse Fibel« (cím) Bécs, (ország) 1844.;
(időpont)
»Fibe der Ehre«, (cím)
dr. 4 felv. »Calderon, oder Liebe aus Verchrung«, (cím) dr. költemény.
Bem. 1863. (időpont)
aug.24. Pesti német színház. (intézmény)
(információ)
»Bölcseség köve«, (cím) dr. 4 felv.
»Das Ehewche«, (cím)
szmű. Életét megírta Ágai Adolf: (személy) (információ)
»Fővárosi Lapok« (intézmény)
(információ)
1877. (időpont) 265.,
273., 275. számában; továbbá: Kőrös Endre (személy) (információ)
önálló műben, majd Móczár József: (személy) (információ)
»H. élete és színművei« (cím) címmel; Ádám
György: (személy)
(információ)
»H. élete és művei« (cím) cím alatt,
Budapest, (Budapest)
1906. (időpont)
szin_II.0355.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Hugó Károly címszóvég 25831 Szócikk: Hugó
Károly (Bemstein Hugó Károly), yszemelynevy bemstein hugó károly yszemelynevy
Bemstein Hugó Károly yszemelynevy bemstein yszemelynevy hugó yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Bemstein yszemelynevy Hugó yszemelynevy Károly
német-magyar ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy drámaíró, sz. 1806. szept. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx
1825 1-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh.
1877. nov. 14-én, Milanoban. ytelepulesy milano ytelepulesy Milano yorszagy
Olaszország ykodvegy Sebészetet tanult és mint orvos szolgált 1830-ban, xevtizedx
1835 a xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 lengyel ynemzetisegy lengyel
ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ynemzetisegy lengyel
ynemzetisegy ykodvegy forradalom idején a fölkelő seregben. Varsó ytelepulesy
varsó ytelepulesy Varsó yorszagy Lengyelország ykodvegy eleste után besorozták az
oroszok, ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy
ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy majd Pestre pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és onnan Párizsba ytelepulesy párizs
ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy ment, csakhamar Németországban
ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy találjuk,
ahol reformálni akarta a színpadot. Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy drámaírással foglalkozik. Öt drámája közül négyet kinyomatott,
1863-ban: xevtizedx 1865 »Brutus und Lukretia«, ycimy brutus und lukretia ycimy
Brutus und Lukretia ycimy brutus ycimy und ycimy lukretia ycimy ycimy Brutus
ycimy und ycimy Lukretia ycimy ykodvegy »Das Schauspiel der Welt«, ycimy das
schauspiel der welt ycimy Das Schauspiel der Welt ycimy das ycimy schauspiel
ycimy der ycimy welt ycimy ycimy Das ycimy Schauspiel ycimy der ycimy Welt
ycimy ykodvegy »Der Stein der Weisen«, ycimy der stein der weisen ycimy Der
Stein der Weisen ycimy der ycimy stein ycimy der ycimy weisen ycimy ycimy Der
ycimy Stein ycimy der ycimy Weisen ycimy ykodvegy »Des Hauses Ehre«. ycimy des
hauses ehre ycimy Des Hauses Ehre ycimy des ycimy hauses ycimy ehre ycimy ycimy
Des ycimy Hauses ycimy Ehre ycimy ykodvegy Sok túlzás mellett sok fantázia és költői
szín volt e drámákban, melyeket magyar színpadokon is elő akart adatni. Visszatérve
Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megtanult újra
magyarul, megírta »Egy magyar király« ycimy egy magyar király ycimy Egy magyar
király ycimy egy ycimy magyar ycimy király ycimy ycimy Egy ycimy magyar ycimy
király ycimy ykodvegy c. drámáját, előadták a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1846. xevtizedx 1845 jún. 2-án,
melyet Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy
yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy és Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy öntöttek elfogadható formába. Ez,
valamint »Brutus«-a ycimy brutus ycimy Brutus ycimy brutus ycimy ycimy Brutus
ycimy ykodvegy kisebb sikert ért el. (Előadták 1847. márc. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 15-én.) Új átdolgozásban Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 febr. 22-én adták.
Ez időben írta a »Báró és bankár« ycimy báró és bankár ycimy Báró és bankár
ycimy báró ycimy és ycimy bankár ycimy ycimy Báró ycimy és ycimy bankár ycimy
ykodvegy ,(L. o.) c. drámáját is, mely 1847.szeptember xevtizedx 1845 27-én xtalanevtizedx
1855 került színre, Falk Miksa yszemelynevy falk miksa yszemelynevy Falk Miksa
yszemelynevy falk yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Falk yszemelynevy
Miksa yszemelynevy ykodvegy átültetésével, 1859. xevtizedx 1855 dec.19-én Berlinben
ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy »Kaufmann von
Marseille« ycimy kaufmann von marseille ycimy Kaufmann von Marseille ycimy
kaufmann ycimy von ycimy marseille ycimy ycimy Kaufmann ycimy von ycimy
Marseille ycimy ykodvegy címmel került színre. 1847. xevtizedx 1845 nov. 20-án színre
került a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy »Világ színpada« ycimy világ színpada ycimy Világ színpada
ycimy világ ycimy színpada ycimy ycimy Világ ycimy színpada ycimy ykodvegy c. 4
felv. drámája. Rögeszméje lett, hogy ő a világ legnagyobb lángesze, aki hívatva
van az emberiség szellemi életét tanaival átalakítani. (Hugosophia.) A civilizáció
pápájának képzelte magát, bullákat és brévéket adott ki, barátait lovagokká ütötte,
ellenségeit anatémával sújtotta. Felhagyott egyenes járásával s görnyedezve bolyongott
az utcákon, hogy bele ne üsse fejét az »ég csillagos gerendáiba.« Berlinben ytelepulesy
berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy görög ynemzetisegy
görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög
ynemzetisegy ykodvegy kosztűmben föllépett és elszavalta darabjait a maguk egészében,
— mire kinevették. Ő fedezte fel a cantomimikát: énekelve egész shakespeare-i yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy ykodvegy darabokat adott elő egymaga. Zord
téli időben a szabad természet vad viharában versenyt kiabált a vésszel, mint Lear
yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy
ykodvegy a sivatagban, mígnem teljesen feldúlva, Olaszországban ytelepulesy
olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy telepszik meg,
ahol éppen, mikor színpadra készült lépni, hirtelen meghalt. Egyéb színművei: »Die
grosse Fibel« ycimy die grosse fibel ycimy Die grosse Fibel ycimy die ycimy grosse
ycimy fibel ycimy ycimy Die ycimy grosse ycimy Fibel ycimy ykodvegy Bécs, ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy 1844.; »Fibe xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 der Ehre«, ycimy fibe der ehre ycimy Fibe der Ehre
ycimy fibe ycimy der ycimy ehre ycimy ycimy Fibe ycimy der ycimy Ehre ycimy
ykodvegy dr. 4 felv. »Calderon, oder Liebe aus Verchrung«, ycimy calderon, oder
liebe aus verchrung ycimy Calderon, oder Liebe aus Verchrung ycimy calderon,
ycimy oder ycimy liebe ycimy aus ycimy verchrung ycimy ycimy Calderon, ycimy
oder ycimy Liebe ycimy au dr. költemény. Bem. 1863. xevtizedx 1865 aug.24. xtalanevtizedx
1875 Pesti német színház. yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy Pesti né
yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
Pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy »Bölcseség köve«, ycimy bölcseség
köve ycimy Bölcseség köve ycimy bölcseség ycimy köve ycimy ycimy Bölcseség
ycimy köve ycimy ykodvegy dr. 4 felv. »Das Ehewche«, ycimy das ehewche ycimy
Das Ehewche ycimy das ycimy ehewche ycimy ycimy Das ycimy Ehewche ycimy
ykodvegy szmű. Életét megírta Ágai Adolf: yszemelynevy ágai adolf yszemelynevy
Ágai Adolf yszemelynevy ágai yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Ágai
yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi
lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy
yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy 1877. xevtizedx 1875 265., 273., 275.
számában; továbbá: Kőrös Endre yszemelynevy kőrös endre yszemelynevy Kőrös
Endre yszemelynevy kőrös yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Kőrös
yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy önálló műben, majd Móczár József: yszemelynevy
móczár józsef yszemelynevy Móczár József yszemelynevy móczár yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Móczár yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy »H. élete és színművei« ycimy h. élete és színművei ycimy H. élete és
színművei ycimy h. ycimy élete ycimy és ycimy színművei ycimy ycimy H. ycimy
élete ycimy és ycimy színművei ycimy ykodvegy címmel; Ádám György: yszemelynevy
ádám györgy yszemelynevy Ádám György yszemelynevy ádám yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Ádám yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »H. élete
és művei« ycimy h. élete és művei ycimy H. élete és művei ycimy h. ycimy élete
ycimy és ycimy művei ycimy ycimy H. ycimy élete ycimy és ycimy művei ycimy
ykodvegy cím alatt, Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1906. xevtizedx 1905 szin_II.0355.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Hugó Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1806
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0355.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0355.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25831.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Hugó
Károly
Szócikk: Hugó Károly (Bemstein Hugó Károly), német-magyar
francia drámaíró, sz. 1806. szept. 1-én, Pesten, megh. 1877. nov. 14-én, Milanoban.
Sebészetet tanult és mint orvos szolgált 1830-ban, a lengyel forradalom idején a
fölkelő seregben. Varsó eleste után besorozták az oroszok, majd Pestre és onnan
Párizsba ment, csakhamar Németországban találjuk, ahol reformálni akarta a színpadot.
Bécsben drámaírással foglalkozik. Öt drámája közül négyet kinyomatott, 1863-ban:
»Brutus und Lukretia«, »Das Schauspiel der Welt«, »Der Stein der Weisen«, »Des Hauses
Ehre«. Sok túlzás mellett sok fantázia és költői szín volt e drámákban, melyeket
magyar színpadokon is elő akart adatni. Visszatérve Pestre, megtanult újra magyarul,
megírta »Egy magyar király« c. drámáját, előadták a Nemzeti Színházban, 1846. jún.
2-án, melyet Egressy és Szigligeti öntöttek elfogadható formába. Ez, valamint »Brutus«-a
kisebb sikert ért el. (Előadták 1847. márc. 15-én.) Új átdolgozásban Kolozsvárt
1890. febr. 22-én adták. Ez időben írta a »Báró és bankár« ,(L. o.) c. drámáját
is, mely 1847.szeptember 27-én került színre, Falk Miksa átültetésével, 1859. dec.19-én
Berlinben »Kaufmann von Marseille« címmel került színre. 1847. nov. 20-án színre
került a Nemzeti Színházban »Világ színpada« c. 4 felv. drámája. Rögeszméje lett,
hogy ő a világ legnagyobb lángesze, aki hívatva van az emberiség szellemi életét
tanaival átalakítani. (Hugosophia.) A civilizáció pápájának képzelte magát, bullákat
és brévéket adott ki, barátait lovagokká ütötte, ellenségeit anatémával sújtotta.
Felhagyott egyenes járásával s görnyedezve bolyongott az utcákon, hogy bele ne üsse
fejét az »ég csillagos gerendáiba.« Berlinben görög kosztűmben föllépett és elszavalta
darabjait a maguk egészében, — mire kinevették. Ő fedezte fel a cantomimikát: énekelve
egész shakespeare-i darabokat adott elő egymaga. Zord téli időben a szabad természet
vad viharában versenyt kiabált a vésszel, mint Lear a sivatagban, mígnem teljesen
feldúlva, Olaszországban telepszik meg, ahol éppen, mikor színpadra készült lépni,
hirtelen meghalt. Egyéb színművei: »Die grosse Fibel« Bécs, 1844.; »Fibe der Ehre«,
dr. 4 felv. »Calderon, oder Liebe aus Verchrung«, dr. költemény. Bem. 1863. aug.24.
Pesti német színház. »Bölcseség köve«, dr. 4 felv. »Das Ehewche«, szmű. Életét megírta
Ágai Adolf: »Fővárosi Lapok« 1877. 265., 273., 275. számában; továbbá: Kőrös Endre
önálló műben, majd Móczár József: »H. élete és színművei« címmel; Ádám György: »H.
élete és művei« cím alatt, Budapest, 1906. szin_II.0355.pdf II