Címszó: Járás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0410.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0410.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26126.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Járás

Szócikk: Járás (színpadi j.), a díszletes színpadnak azon része, ahol a színész a színre be-, vagy arról kilép a kulisszák, színpadi ívek közül vagy a színfali ajtókon. Ezeket a rendező az első (rendelkező) próbán állapítja meg és a színészek ez alkalommal a többi instrukciókkal (L. o.) együtt tartoznak szerepeikbe bejegyezni. A rendező és súgópéldányokban rövidítve szerepelnek: b. h. xegyenlosegjelx balhátul, j. 1. xegyenlosegjelx jobb első járás, b. k. xegyenlosegjelx balközépjárás, stb. Az oldaljelzés mindig a rendezőtől, illetve a nézőközönségtől számítandó. A hátsó nézővel szemben levő járást fenékjárásnak is nevezik. szin_II.0410.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Járás címszóvég 26126 Szócikk: Járás (színpadi j.), a díszletes színpadnak azon része, ahol a színész a színre be-, vagy arról kilép a kulisszák, színpadi ívek közül vagy a színfali ajtókon. Ezeket a rendező az első (rendelkező) próbán állapítja meg és a színészek ez alkalommal a többi instrukciókkal (L. o.) együtt tartoznak szerepeikbe bejegyezni. A rendező és súgópéldányokban rövidítve szerepelnek: b. h. xegyenlosegjelx balhátul, j. 1. xegyenlosegjelx jobb első járás, b. k. xegyenlosegjelx balközépjárás, stb. Az oldaljelzés mindig a rendezőtől, illetve a nézőközönségtől számítandó. A hátsó nézővel szemben levő járást fenékjárásnak is nevezik. szin_II.0410.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Járás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0410.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0410.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26126.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Járás

Szócikk: Járás (színpadi j.), a díszletes színpadnak azon része, ahol a színész a színre be-, vagy arról kilép a kulisszák, színpadi ívek közül vagy a színfali ajtókon. Ezeket a rendező az első (rendelkező) próbán állapítja meg és a színészek ez alkalommal a többi instrukciókkal (L. o.) együtt tartoznak szerepeikbe bejegyezni. A rendező és súgópéldányokban rövidítve szerepelnek: b. h. xegyenlosegjelx balhátul, j. 1. xegyenlosegjelx jobb első járás, b. k. xegyenlosegjelx balközépjárás, stb. Az oldaljelzés mindig a rendezőtől, illetve a nézőközönségtől számítandó. A hátsó nézővel szemben levő járást fenékjárásnak is nevezik. szin_II.0410.pdf II