Címszó: Járás - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0410.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0410.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26126.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Járás
Szócikk: Járás (színpadi j.), a díszletes színpadnak
azon része, ahol a színész a színre be-, vagy arról kilép a kulisszák, színpadi
ívek közül vagy a színfali ajtókon. Ezeket a rendező az első (rendelkező) próbán
állapítja meg és a színészek ez alkalommal a többi instrukciókkal (L. o.) együtt
tartoznak szerepeikbe bejegyezni. A rendező és súgópéldányokban rövidítve szerepelnek:
b. h. xegyenlosegjelx balhátul, j. 1. xegyenlosegjelx jobb első járás, b. k. xegyenlosegjelx
balközépjárás, stb. Az oldaljelzés mindig a rendezőtől, illetve a nézőközönségtől
számítandó. A hátsó nézővel szemben levő járást fenékjárásnak is nevezik. szin_II.0410.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Járás címszóvég 26126 Szócikk: Járás (színpadi
j.), a díszletes színpadnak azon része, ahol a színész a színre be-, vagy arról
kilép a kulisszák, színpadi ívek közül vagy a színfali ajtókon. Ezeket a rendező
az első (rendelkező) próbán állapítja meg és a színészek ez alkalommal a többi instrukciókkal
(L. o.) együtt tartoznak szerepeikbe bejegyezni. A rendező és súgópéldányokban rövidítve
szerepelnek: b. h. xegyenlosegjelx balhátul, j. 1. xegyenlosegjelx jobb első járás,
b. k. xegyenlosegjelx balközépjárás, stb. Az oldaljelzés mindig a rendezőtől, illetve
a nézőközönségtől számítandó. A hátsó nézővel szemben levő járást fenékjárásnak
is nevezik. szin_II.0410.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Járás - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0410.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0410.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26126.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Járás
Szócikk: Járás (színpadi j.), a díszletes színpadnak
azon része, ahol a színész a színre be-, vagy arról kilép a kulisszák, színpadi
ívek közül vagy a színfali ajtókon. Ezeket a rendező az első (rendelkező) próbán
állapítja meg és a színészek ez alkalommal a többi instrukciókkal (L. o.) együtt
tartoznak szerepeikbe bejegyezni. A rendező és súgópéldányokban rövidítve szerepelnek:
b. h. xegyenlosegjelx balhátul, j. 1. xegyenlosegjelx jobb első járás, b. k. xegyenlosegjelx
balközépjárás, stb. Az oldaljelzés mindig a rendezőtől, illetve a nézőközönségtől
számítandó. A hátsó nézővel szemben levő járást fenékjárásnak is nevezik. szin_II.0410.pdf
II