Címszó: Jelenet - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0429.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0429.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26200.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Jelenet
Szócikk: Jelenet vagy jelenés a színdarabokban a
felvonásnak egy-egy része, mely akkor áll be, midőn egy új szereplő lép a színre
vagy onnan távozik. A jelenésre az ügyelő (L. o.) küldi be a szereplőt. A jelenések
számát az író határozza meg, mely 16—18, esetleg 24-nél nem több. A szó a görög
(nyelv) (információ)
»szcéná«-ból származik. Érdekes, hogy a szó
nálunk már 1792-től (időpont) használatos.
Azonban előzőleg Bessenyei (személy) (információ)
»Lais«-ában: (cím) (információ)
»eset«, Kazinczy (személy) (információ)
»Hamlet«-fordításában: (cím) (információ)
»kijövetel«-szóval van jelölve. Ballagi Mór
(személy)
1854-ben (időpont)
a »jelenetezni« szóra a »színpadosítani«-szót ajánlja. (V. ö. Kitörőjelenet, Összement
jelenet, Tömegjelenet, Vakjelenet, Végjelenet, Zárójelenet.) szin_II.0429.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Jelenet címszóvég 26200 Szócikk: Jelenet
vagy jelenés a színdarabokban a felvonásnak egy-egy része, mely akkor áll be, midőn
egy új szereplő lép a színre vagy onnan távozik. A jelenésre az ügyelő (L. o.) küldi
be a szereplőt. A jelenések számát az író határozza meg, mely 16—18, esetleg 24-nél
nem több. A szó a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy
ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy »szcéná«-ból származik. Érdekes, hogy a szó nálunk
már 1792-től használatos. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 Azonban előzőleg
Bessenyei yszemelynevy bessenyei yszemelynevy Bessenyei yszemelynevy bessenyei
yszemelynevy yszemelynevy Bessenyei yszemelynevy ykodvegy »Lais«-ában: ycimy
lais ycimy Lais ycimy lais ycimy ycimy Lais ycimy ykodvegy »eset«, Kazinczy yszemelynevy
kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy
Kazinczy yszemelynevy ykodvegy »Hamlet«-fordításában: ycimy hamlet ycimy Hamlet
ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy »kijövetel«-szóval van jelölve. Ballagi
Mór yszemelynevy ballagi mór yszemelynevy Ballagi Mór yszemelynevy ballagi
yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ballagi yszemelynevy Mór
yszemelynevy ykodvegy 1854-ben xevtizedx 1855 a xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 »jelenetezni« szóra a »színpadosítani«-szót ajánlja. (V. ö. Kitörőjelenet,
Összement jelenet, Tömegjelenet, Vakjelenet, Végjelenet, Zárójelenet.) szin_II.0429.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Jelenet - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0429.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0429.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26200.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Jelenet
Szócikk: Jelenet vagy jelenés a színdarabokban a
felvonásnak egy-egy része, mely akkor áll be, midőn egy új szereplő lép a színre
vagy onnan távozik. A jelenésre az ügyelő (L. o.) küldi be a szereplőt. A jelenések
számát az író határozza meg, mely 16—18, esetleg 24-nél nem több. A szó a görög
»szcéná«-ból származik. Érdekes, hogy a szó nálunk már 1792-től használatos. Azonban
előzőleg Bessenyei »Lais«-ában: »eset«, Kazinczy »Hamlet«-fordításában: »kijövetel«-szóval
van jelölve. Ballagi Mór 1854-ben a »jelenetezni« szóra a »színpadosítani«-szót
ajánlja. (V. ö. Kitörőjelenet, Összement jelenet, Tömegjelenet, Vakjelenet, Végjelenet,
Zárójelenet.) szin_II.0429.pdf II