Címszó: Káldy Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1838
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0466.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0466.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26383.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Káldy
Gyula
Szócikk: Káldy Gyula zeneköltő és író, sz. 1838.
(születés
éve) dec. 18-án, Pesten, (Budapest)
megh. 1901. márc. 6-án, u. o. Iskoláit a pesti (Budapest)
piaristák gimnáziumában végezte s már kora ifjú éveiben nagy hajlamot és tehetséget
mutatott a zene iránt. Első kiképzését a pesti zenedében (intézmény)
(információ)
nyerte és Bécsben (ország) fejezte
be, ahol az udvari kápolna magánénekese volt 3 esztendeig. Az „Akademie der Tonkunst
(intézmény)
által kiírt pályázatnál négy szólamú karra 22 pályázó közül ő nyerte el a pályadíjat.
1850-ben (időpont)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
Operájánál a „Próféta (cím) (információ)
c. operában az egyik fiú szerepét énekelte
általános tetszés mellett. 1858-ban (időpont) a
kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
karnagyául hívták meg, ahol Odry Lehel, (személy) Pauli,
(személy)
(információ)
Ormay, (személy) (információ)
Kocsis Irma, (személy) (információ)
az ő vezetése alatt kezdték meg színpadi
pályafutásukat. 1860-ban (időpont) a
Bukarestben (ország)
vendégszereplő magyar operatársulatnak volt az igazgatója, melynek főbb tagjai voltak:
Hollóssy Kornélia, (személy) a
két Doppler - testvér, (személy) (információ)
Füredi Mihály, (személy) (információ)
Jekelfalussy Albert, (személy) Pauli
Richárd, (személy)
(információ)
Kaiser Ernstné (személy) (információ)
stb. 1866-ban (időpont) az
aradi (megye)
(információ)
színtársulat karmestere lett és egyben annak
művezetője, 1871-ben (időpont) Pécsre
(megye) szerződött,
ahol nőül vette Dékány Teréz (személy) (információ)
(L. o.) énekesnőt. Egy év múlva Pestre (Budapest)
költözött, itt 1873-ban (időpont) a
színészakadémia (intézmény)
énektanárává nevezték ki, ezt az állását 1881-ig (időpont) tartotta
meg. Közben a Miklóssy-féle István-téri színház (intézmény)
is meghívta. 1874-ben Richter János (személy) (információ)
távozásával az akkor oly nagy hírnévnek örvendett
Budapesti Zenekedvelők Egylete (intézmény)
(információ)
választotta meg karnagyának. 1881-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
rendezője, 1884-ben (időpont) az
akkor megnyílt Operaházhoz (intézmény)
(információ)
főrendezőnek szerződtették, ahol hosszú időkön
át kiváló eredménnyel működött. 1895. (időpont) február
havában az Orsz. Zeneakadémia (intézmény)
tanára lett, majd 1895. (időpont) aug.
8-án Nikisch (személy)
(információ)
távozása után őt nevezték ki az Operaház
(intézmény)
(információ)
igazgatójává, 1900. (időpont) március
31-én hagyta el állását. Még 1890-ben, (időpont) Major
J. Gyulával (személy)
(információ)
és Nikolics Sándorral, (személy) (információ)
megalapította a Magyar Zeneiskolát. (intézmény)
(információ)
Írt sok operettzenét és 30 népszínműhöz is
írt dallamos muzsikát. A régi magyar zenei világnak egyik legalaposabb ismerője
és művelője volt; ódon dalokból több nagy értékű gyűjteménye jelent meg 1890 (időpont) óta:
A magyar zene kincsei, Kuruc dalok, a szabadságharcok dalai és indulók. (cím) Kuruc tábori
élet (cím) (információ)
c. színpadi játékát bemutatták az Operában,
(intézmény)
(információ)
1896-ban. (időpont) Egyéb
munkái: Zuávok, (cím)
vígopera. Szövegét írta Follinusz Emil. (személy) (információ)
1868. (időpont) Aradon.
(megye) (információ)
Ünnepi nyitány (cím) a székesfehérvári
színház (intézmény)
(információ)
megnyitására, 1874. (időpont) Nyitány
a 100 éves színészeti jubileum alkalmára, (cím) (információ)
Kolozsvár, (megye) 1892.
(időpont)
Zenét írt többek között a következő színdarabokhoz: Mátyás király lesz. (cím) (információ)
(Szigligeti (személy) (információ)
darabja, színre került 1858-ban). (időpont) Szegedi
kupec. (cím)
(információ)
(Benedek József. (személy) (információ)
1859.) (időpont) Lucza
széke. (cím)
(Katona József.) (személy) (információ)
Dobó Katica. (cím) (információ)
(Tóth Kálmán. (személy) (információ)
1862.) (időpont) Istenhegyi
székely leány. (cím)
(Szigligeti. (személy)
(információ)
1863). (időpont) Széchy
Mária. (cím)
(Szigeti József. (cím)
(információ)
1865.) (időpont) stb.
A magyar zeneirodalmat számos szakcikkel és szakkönyvvel gyarapította; egy kis magyar
zenetörténete angol (nyelv) nyelven
is megjelent. 1897-ben (időpont) a
román (nemzetiség)
(információ)
király a koronarenddel tüntette ki. Temetésén
Várady Sándor, (személy) (információ)
az Operaház, (intézmény)
(információ)
Weszely Ödön, (személy) a
Magyar Zeneiskola (intézmény)
(információ)
nevében búcsúztatta, mely utóbbinak K. volt
egyik alapítója. szin_II.0466.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Káldy Gyula címszóvég 26383 Szócikk: Káldy
Gyula zeneköltő és író, sz. 1838. dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 18-án,
Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1901.
márc. 6-án, u. o. Iskoláit a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy piaristák gimnáziumában végezte s már kora ifjú éveiben nagy hajlamot
és tehetséget mutatott a zene iránt. Első kiképzését a pesti zenedében yintezmenyy
pesti zenede yintezmenyy pesti ze yintezmenyy pesti yintezmenyy zenede
yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ze yintezmenyy ykodvegy nyerte és Bécsben
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy fejezte be, ahol az
udvari kápolna magánénekese volt 3 esztendeig. Az „Akademie der Tonkunst yintezmenyy
akademie der tonkunst yintezmenyy Akademie yintezmenyy akademie yintezmenyy der
yintezmenyy tonkunst yintezmenyy yintezmenyy Akademie yintezmenyy ykodvegy által
kiírt pályázatnál négy szólamú karra 22 pályázó közül ő nyerte el a pályadíjat.
1850-ben xevtizedx 1855 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Operájánál a „Próféta ycimy próféta
ycimy Próféta ycimy próféta ycimy ycimy Próféta ycimy ykodvegy c. operában az egyik
fiú szerepét énekelte általános tetszés mellett. 1858-ban a xtalanevtizedx 1865
kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy karnagyául hívták meg, ahol
Odry Lehel, yszemelynevy odry lehel yszemelynevy Odry Lehel yszemelynevy odry
yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy Lehel
yszemelynevy ykodvegy Pauli, yszemelynevy pauli yszemelynevy Pauli yszemelynevy
pauli yszemelynevy yszemelynevy Pauli yszemelynevy ykodvegy Ormay, yszemelynevy
ormay yszemelynevy Ormay yszemelynevy ormay yszemelynevy yszemelynevy Ormay
yszemelynevy ykodvegy Kocsis Irma, yszemelynevy kocsis irma yszemelynevy Kocsis
Irma yszemelynevy kocsis yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Kocsis
yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy az ő vezetése alatt kezdték meg színpadi
pályafutásukat. 1860-ban xevtizedx 1865 a Bukarestben ytelepulesy bukarest
ytelepulesy Bukarest yorszagy Románia ykodvegy vendégszereplő magyar operatársulatnak
volt az igazgatója, melynek főbb tagjai voltak: Hollóssy Kornélia, yszemelynevy
hollóssy kornélia yszemelynevy Hollóssy Kornélia yszemelynevy hollóssy
yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollóssy yszemelynevy Kornélia
yszemelynevy ykodvegy a két Doppler - testvér, yszemelynevy doppler - testvér
yszemelynevy Doppler - testvér yszemelynevy doppler yszemelynevy - yszemelynevy
testvér yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy - yszemelynevy testvér
yszemelynev Füredi Mihály, yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi
Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Jekelfalussy Albert, yszemelynevy
jekelfalussy albert yszemelynevy Jekelfalussy Albert yszemelynevy jekelfalussy
yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Jekelfalussy yszemelynevy Albert
yszemelynevy ykodvegy Pauli Richárd, yszemelynevy pauli richárd yszemelynevy
Pauli Richárd yszemelynevy pauli yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy
Pauli yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy Kaiser Ernstné yszemelynevy
kaiser ernstne yszemelynevy Kaiser Ernstné yszemelynevy kaiser yszemelynevy
ernstne yszemelynevy yszemelynevy Kaiser yszemelynevy Ernstné yszemelynevy
ykodvegy stb. 1866-ban az xtalanevtizedx 1875 aradi ytelepulesy arad
ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy színtársulat karmestere lett és egyben
annak művezetője, 1871-ben xevtizedx 1875 Pécsre ytelepulesy pécs ytelepulesy
Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy szerződött, ahol nőül vette Dékány Teréz yszemelynevy
dékány teréz yszemelynevy Dékány Teréz yszemelynevy dékány yszemelynevy teréz
yszemelynevy yszemelynevy Dékány yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy (L. o.)
énekesnőt. Egy év múlva Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy költözött, itt 1873-ban a xtalanevtizedx 1885 színészakadémia
yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia
yintezmenyy yintezmenyy színésza yintezmenyy ykodvegy énektanárává nevezték ki,
ezt az állását 1881-ig xevtizedx 1885 tartotta meg. Közben a Miklóssy-féle István-téri
színház yintezmenyy miklóssy-féle istván-téri színház yintezmenyy Miklóssy
yintezmenyy miklóssy-féle yintezmenyy istván-téri yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy ykodvegy is meghívta. 1874-ben Richter
János yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter János yszemelynevy
richter yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy távozásával az akkor oly nagy hírnévnek örvendett Budapesti
Zenekedvelők Egylete yintezmenyy budapesti zenekedvelők egylete yintezmenyy
Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy zenekedvelők yintezmenyy egylete
yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy választotta meg karnagyának.
1881-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy rendezője, 1884-ben az akkor megnyílt Operaházhoz yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy főrendezőnek szerződtették, ahol hosszú időkön át
kiváló eredménnyel működött. 1895. xevtizedx 1895 február havában az Orsz. Zeneakadémia
yintezmenyy orsz. zeneakadémia yintezmenyy Orsz. Ze yintezmenyy orsz.
yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ze
yintezmenyy ykodvegy tanára lett, majd 1895. aug. 8-án Nikisch yszemelynevy
nikisch yszemelynevy Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy yszemelynevy
Nikisch yszemelynevy ykodvegy távozása után őt nevezték ki az Operaház yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy igazgatójává, 1900. xevtizedx 1905 március 31-én hagyta
el állását. Még 1890-ben, xevtizedx 1895 Major J. Gyulával yszemelynevy major
j. gyula yszemelynevy Major J. Gyulá yszemelynevy major yszemelynevy j.
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Major yszemelynevy J. yszemelynevy
Gyulá yszemelynevy ykodvegy és Nikolics Sándorral, yszemelynevy nikolics sándor
yszemelynevy Nikolics Sándor yszemelynevy nikolics yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Nikolics yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy megalapította
a Magyar Zeneiskolát. yintezmenyy magyar zeneiskola yintezmenyy Magyar Z
yintezmenyy magyar yintezmenyy zeneiskola yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy Z yintezmenyy ykodvegy Írt sok operettzenét és 30 népszínműhöz is írt
dallamos muzsikát. A régi magyar zenei világnak egyik legalaposabb ismerője és művelője
volt; ódon dalokból több nagy értékű gyűjteménye jelent meg 1890 óta: A magyar zene
kincsei, Kuruc dalok, a szabadságharcok dalai és indulók. ycimy a magyar zene
kincsei, kuruc dalok, a szabadságharcok dalai és indulók ycimy A magyar zene
kincsei, Kuruc dalok, a szabadságharcok dalai és indulók ycimy a ycimy magyar
ycimy zene ycimy kincsei, Kuruc tábori élet ycimy kuruc tábori élet ycimy Kuruc
tábori élet ycimy kuruc ycimy tábori ycimy élet ycimy ycimy Kuruc ycimy tábori
ycimy élet ycimy ykodvegy c. színpadi játékát bemutatták az Operában, yintezmenyy
opera yintezmenyy Operá yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Operá
yintezmenyy ykodvegy 1896-ban. Egyéb munkái: Zuávok, ycimy zuávok ycimy Zuávok
ycimy zuávok ycimy ycimy Zuávok ycimy ykodvegy vígopera. Szövegét írta Follinusz
Emil. yszemelynevy follinusz emil yszemelynevy Follinusz Emil yszemelynevy
follinusz yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy
Emil yszemelynevy ykodvegy 1868. xevtizedx 1865 Aradon. xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Ünnepi nyitány ycimy ünnepi
nyitány ycimy Ünnepi nyitány ycimy ünnepi ycimy nyitány ycimy ycimy Ünnepi
ycimy nyitány ycimy ykodvegy a székesfehérvári színház yintezmenyy
székesfehérvári színház yintezmenyy székesfe yintezmenyy székesfehérvári
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy székesfe yintezmenyy ykodvegy megnyitására,
1874. xevtizedx 1875 Nyitány a 100 éves színészeti jubileum alkalmára, ycimy
nyitány a 100 éves színészeti jubileum alkalmára ycimy Nyitány a 100 éves
színészeti jubileum alkalmára ycimy nyitány ycimy a ycimy 100 ycimy éves ycimy
színészeti ycimy jubileum ycimy alkalmára Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1892. xevtizedx 1895 Zenét írt
többek között a következő színdarabokhoz: Mátyás király lesz. ycimy mátyás
király lesz ycimy Mátyás király lesz ycimy mátyás ycimy király ycimy lesz ycimy
ycimy Mátyás ycimy király ycimy lesz ycimy ykodvegy (Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy darabja, színre került 1858-ban).
xevtizedx 1855 Szegedi kupec. ycimy szegedi kupec ycimy Szegedi kupec ycimy
szegedi ycimy kupec ycimy ycimy Szegedi ycimy kupec ycimy ykodvegy (Benedek József.
yszemelynevy benedek józsef yszemelynevy Benedek József yszemelynevy benedek
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy 1859.) Lucza xtalanevtizedx 1865 széke. ycimy lucza széke
ycimy Lucza széke ycimy lucza ycimy széke ycimy ycimy Lucza ycimy széke ycimy
ykodvegy (Katona József.) yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József
yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Dobó Katica. ycimy dobó katica ycimy
Dobó Katica ycimy dobó ycimy katica ycimy ycimy Dobó ycimy Katica ycimy
ykodvegy (Tóth Kálmán. yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán
yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy 1862.) xevtizedx 1865 Istenhegyi székely
leány. ycimy istenhegyi székely leány ycimy Istenhegyi székely leány ycimy
istenhegyi ycimy székely ycimy leány ycimy ycimy Istenhegyi ycimy székely ycimy
leány ycimy ykodvegy (Szigligeti. yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy 1863). Széchy Mária. ycimy széchy mária ycimy Széchy
Mária ycimy széchy ycimy mária ycimy ycimy Széchy ycimy Mária ycimy ykodvegy (Szigeti
József. ycimy szigeti józsef ycimy Szigeti József ycimy szigeti ycimy józsef
ycimy ycimy Szigeti ycimy József ycimy ykodvegy 1865.) stb. xtalanevtizedx 1875
A magyar zeneirodalmat számos szakcikkel és szakkönyvvel gyarapította; egy kis magyar
zenetörténete angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy
angol ynyelvy ykodvegy nyelven is megjelent. 1897-ben xevtizedx 1895 a román ynemzetisegy
román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy ynemzetisegy román
ynemzetisegy ykodvegy király a koronarenddel tüntette ki. Temetésén Várady Sándor,
yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy az Operaház, yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy Weszely
Ödön, yszemelynevy weszely ödön yszemelynevy Weszely Ödön yszemelynevy weszely
yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Weszely yszemelynevy Ödön
yszemelynevy ykodvegy a Magyar Zeneiskola yintezmenyy magyar zeneiskola
yintezmenyy Magyar Z yintezmenyy magyar yintezmenyy zeneiskola yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy Z yintezmenyy ykodvegy nevében búcsúztatta, mely
utóbbinak K. volt egyik alapítója. szin_II.0466.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Káldy Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1838
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0466.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0466.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26383.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Káldy
Gyula
Szócikk: Káldy Gyula zeneköltő és író, sz. 1838.
dec. 18-án, Pesten, megh. 1901. márc. 6-án, u. o. Iskoláit a pesti piaristák gimnáziumában
végezte s már kora ifjú éveiben nagy hajlamot és tehetséget mutatott a zene iránt.
Első kiképzését a pesti zenedében nyerte és Bécsben fejezte be, ahol az udvari kápolna
magánénekese volt 3 esztendeig. Az „Akademie der Tonkunst által kiírt pályázatnál
négy szólamú karra 22 pályázó közül ő nyerte el a pályadíjat. 1850-ben a Nemzeti
Színház Operájánál a „Próféta c. operában az egyik fiú szerepét énekelte általános
tetszés mellett. 1858-ban a kolozsvári Nemzeti Színház karnagyául hívták meg, ahol
Odry Lehel, Pauli, Ormay, Kocsis Irma, az ő vezetése alatt kezdték meg színpadi
pályafutásukat. 1860-ban a Bukarestben vendégszereplő magyar operatársulatnak volt
az igazgatója, melynek főbb tagjai voltak: Hollóssy Kornélia, a két Doppler -
testvér, Füredi Mihály, Jekelfalussy Albert, Pauli Richárd, Kaiser Ernstné stb.
1866-ban az aradi színtársulat karmestere lett és egyben annak művezetője, 1871-ben
Pécsre szerződött, ahol nőül vette Dékány Teréz (L. o.) énekesnőt. Egy év múlva
Pestre költözött, itt 1873-ban a színészakadémia énektanárává nevezték ki, ezt az
állását 1881-ig tartotta meg. Közben a Miklóssy-féle István-téri színház is meghívta.
1874-ben Richter János távozásával az akkor oly nagy hírnévnek örvendett Budapesti
Zenekedvelők Egylete választotta meg karnagyának. 1881-ben a Nemzeti Színház rendezője,
1884-ben az akkor megnyílt Operaházhoz főrendezőnek szerződtették, ahol hosszú időkön
át kiváló eredménnyel működött. 1895. február havában az Orsz. Zeneakadémia tanára
lett, majd 1895. aug. 8-án Nikisch távozása után őt nevezték ki az Operaház igazgatójává,
1900. március 31-én hagyta el állását. Még 1890-ben, Major J. Gyulával és Nikolics
Sándorral, megalapította a Magyar Zeneiskolát. Írt sok operettzenét és 30 népszínműhöz
is írt dallamos muzsikát. A régi magyar zenei világnak egyik legalaposabb ismerője
és művelője volt; ódon dalokból több nagy értékű gyűjteménye jelent meg 1890 óta:
A magyar zene kincsei, Kuruc dalok, a szabadságharcok dalai és indulók. Kuruc tábori
élet c. színpadi játékát bemutatták az Operában, 1896-ban. Egyéb munkái: Zuávok,
vígopera. Szövegét írta Follinusz Emil. 1868. Aradon. Ünnepi nyitány a székesfehérvári
színház megnyitására, 1874. Nyitány a 100 éves színészeti jubileum alkalmára, Kolozsvár,
1892. Zenét írt többek között a következő színdarabokhoz: Mátyás király lesz. (Szigligeti
darabja, színre került 1858-ban). Szegedi kupec. (Benedek József. 1859.) Lucza széke.
(Katona József.) Dobó Katica. (Tóth Kálmán. 1862.) Istenhegyi székely leány. (Szigligeti.
1863). Széchy Mária. (Szigeti József. 1865.) stb. A magyar zeneirodalmat számos
szakcikkel és szakkönyvvel gyarapította; egy kis magyar zenetörténete angol nyelven
is megjelent. 1897-ben a román király a koronarenddel tüntette ki. Temetésén Várady
Sándor, az Operaház, Weszely Ödön, a Magyar Zeneiskola nevében búcsúztatta, mely
utóbbinak K. volt egyik alapítója. szin_II.0466.pdf II