Címszó: Kaméliás hölgy - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0478.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0478.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26457.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kaméliás hölgy

Szócikk: Kaméliás hölgy (A), dr. 5 felv. Irta Alexander Dumas. (személy) (információ)  Ford. Bulyovszkyné Szilágyi Lilla. (személy) Bem. 1855 (időpont) nov. 26-án, a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  „Gauthier Margit (cím) (információ)  c. alatt. Szereposztása: Armand (szerep) (információ)  — Feleky Miklós; (személy) (információ)  Duval— (szerep) (információ)  Szentpétery Zsigmond; (személy) (információ)  Rieux (szerep) — Szigeti József; (személy) (információ)  Saint Gaudens (szerep) — László József; (személy) (információ)  Gustav (szerep) — ifj. Lendvay Márton; (személy) Varville (szerep) — Tóth József; (személy) (információ)  Margit (szerep) — Bulyovszkyné (személy) ; Nichette (szerep) — Munkácsy Flóra; (személy) (információ)  Giray gróf (szerep) — Hubenay János; (személy) (információ)  Prudence (szerep) — Bartha Jánosné. (személy) (információ)  A „Kaméliás hölgy (cím) (információ)  c. alatt 1894 (időpont) március 9-én került színre, természetesen új szereposztással. Ennek az előadásnak szereposztása a következő volt: Armand: (szerep) (információ)  Mihályfi Károly; (személy) (információ)  Duval: (szerep) (információ)  Szacsvay Imre; (személy) (információ)  Rieux: (szerep) Császár Imre; (személy) (információ)  Gustav: (szerep) Dezső József; (személy) (információ)  Varville: (szerep) Gyenes László; (személy) (információ)  Margit: (szerep) P. Márkus Emilia. (személy) Tizenkét évvel később, 1906 (időpont) december 26-án 100-dik előadását érte meg a mű, melyet a nagy publikum és a kritika egyképen kegyébe fogadott, belső értékein kivül talán legkivált azért, mert minden figurájában hálás színészi feladatot adott. 1913 (időpont) június 3-án 125-ödször került színre. Ebben az előadásban Odry Árpád (személy) volt a P. Márkus Emilia (személy) partnere. 1922 (időpont) okt. 12-én a „Kaméliás hölgy (cím) (információ)  új köntösben jelent meg a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadán, Hevesi Sándor (személy) (információ)  uj rendezésében. Biedermeier - kosztümbe öltöztette Gauthier (személy) (információ)  Margitot, (szerep) Duval Armand-t (szerep) (információ)  és egész társaságukat. Az ódon ruhák, a krinolinok visszavarázsolták a régi történet finom hangulatait. Márkus Emma (személy) (információ)  nagy művészete Margit (szerep) szerepében teljes fényében csillogott; tökéletes illúziót keltett hatalmas alakítása, amely örök dicsősége a magyar színjátszásnak. Partnere, Petheő Attila, (személy) (információ)  a színház uj tagja volt. A többi szereplők: Gál Gyula, (személy) (információ)  Rosos Gizella, (személy) (információ)  Ághy Erzsi, (személy) (információ)  Kiss Irén, (személy) (információ)  Garamszeghy, (személy) (információ)  Náday (személy) (információ)  és Gabányi László. (személy) (információ)  — Felújítása: 1924 (időpont) nov. 13. — A Magyar Színház (intézmény) (információ)  is előadta: 1916 (időpont) okt. 1.-én, Feld Irénnel. (személy) (információ)  (Midőn 1855 (időpont) dec. 11.-én másodszor került színre az ország első színpadán, a „Magyar Sajtó (intézmény) (információ)  „reméli, hogy — utoljára adták' ...) Párizsban (ország) bem. 1852.II. (időpont) 2. — U. o. 1000-edszer: 1896 (időpont) IX. havában. (Az első francia (nemzetiség) (információ)  „kaméliás hölgy Doche Eugénia (személy) [Plunquett Maria Charlotte Eugénia] (személy) volt, sz. 1823 (születés éve) XI. 4., megh. 1900 VII. 13. — Első ízben 1852-ben (időpont) játszotta e híres szerepét.) A „Kaméliás hölgy (cím) (információ)  alakja köré egész legendakör szövődik larmoyant - mozzanatokból. Violetta, (szerep) Marguerite Gauthiernak, (szerep) akinek elhervadását évtizedek óta annyi sóhaj és könny kisérte, élő modellje volt. Azt a nőt, aki a fiatal Dumas-t (személy) (információ)  inspirálta, Alphonsine Plessis-nak (személy) hívták. Plessis (személy) kisasszony közel állt a regényíró szívéhez és huszonkét éves korában éppen úgy, mint a róla mintázott Marguerite Gauthier, (szerep) tüdősorvadásban halt meg. A híres „svéd (nemzetiség) csalogány : Arnoldson Sigrid (személy) (információ)  érdekes és eddig nem ismert adatokat közölt a kaméliás hölgy modelljéről. Arnoldson (személy) (információ)  még személyesen ismerte a már megöregedett Dumas-t (személy) (információ)  és intim barátnője volt az író leányának, Jeannine-nak. Amikor Dumas (személy) (információ)  először hallotta énekelni a svéd (nemzetiség) művésznőt legfényesebb szerepében, a Traviatá-ban, (cím) (információ)  tiszteletére dejeuner-t adott, melyen résztvettek a párizsi (ország) irodalmi és zenei világ legjelesebb képviselői, köztük Gounod, (személy) Thomas, (személy) Massenet, (személy) (információ)  Délibes (személy) és Sardou (személy) (információ)  is. A csevegés során szó került az akkor már régen elhunyt Hugo Victor (személy) ama kijelentésére, hogy „semmi nem bizonyítja jobban egy dráma alacsonyabbrendűségét, mint az, ha alkalmas opera-librettóul. Arnoldson (személy) (információ)  megjegyezte, hogy Hugónak nem volt egészen igaza és állítása bizonyságaként utalt a Faust-ra, (cím) (információ)  Romeo és Juliára, (cím) (információ)  Othellora (cím) (információ)  és magára Hugo Victorra, (személy) akinek „Ernani (cím) (információ)  és „Le roi s'amuse (cím) cimű műve opera-librettók tárgya is lett. Szólott végül a Traviatá-ról, (cím) (információ)  mely Dumas (személy) (információ)  „'Kaméliás hölgy-ével (cím) (információ)  rokon, így terelődött a beszéd Gauthier Margitra, (szerep) (információ)  a kaméliás hölgyre. Dumas (személy) (információ)  erre kijelentette, ami egyébként vendégei előtt tudott dolog volt, hogy a szerencsétlen leányt, akiről hősnőjét mintázta, jól ismerte. Arnoldson Sigrid (személy) (információ)  erre megkérdezte tőle: vajjon tényleg olyan szép volt-e a kaméliás hölgy. Dumas (személy) (információ)  kissé eltűnődött, azután úgy szólt: „Voltaképpen nem volt szép, de nagyon érdekes arcú nő. Szép alakja volt, sötét szeme és különösen lebilincselő, szelid arckifejezése. Egyébként kedvese volt X. lókereskedőnek, aki a Champs Elysées-n lakott és akinek cége még ma is fennáll. Arnoldsonnak (személy) (információ)  arra a kérdésére, igaz-e, hogy Plessis (személy) kisasszony annyira szerette a kaméliákat, elmosolyodva válaszolta Dumas: (személy) (információ)  „C'est une fantaisie de I'auteur! Később a svéd (nemzetiség) énekesnőt ünneplő író meg is mutatta a vendégeinek Gauthier Margit (szerep) (információ)  modelljének az arcképét. A „K. h. a világ egyik legismertebb színdarabja; nem kisebb hírnévre tett szert a belőle írt olasz (nemzetiség) (információ)  opera: „La traviata. (cím) (információ)  (Szószerinti fordítása: az útról letért nő. Nálunk sokáig „A tévedt nő (cím) c. adták, újabban ezt fölcserélték az eredeti olasz (nemzetiség) (információ)  címmel.) Szöv. írta Piave. (személy) (Lásd részletesen a „Tévedt nő (cím) (információ)  címszó alatt.) szin_II.0478.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kaméliás hölgy címszóvég 26457 Szócikk: Kaméliás hölgy (A), dr. 5 felv. Irta Alexander Dumas. yszemelynevy alexander dumas yszemelynevy Alexander Dumas yszemelynevy alexander yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Alexander yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy Ford. Bulyovszkyné Szilágyi Lilla. yszemelynevy bulyovszkyné szilágyi lilla yszemelynevy Bulyovszkyné Szilágyi Lilla yszemelynevy bulyovszkyné yszemelynevy szilágyi yszemelynevy lilla yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszkyné yszemelynevy Bem. 1855 nov. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 26-án, a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Gauthier Margit ycimy gauthier margit ycimy Gauthier Margit ycimy gauthier ycimy margit ycimy ycimy Gauthier ycimy Margit ycimy ykodvegy c. alatt. Szereposztása: Armand yszerepy armand yszerepy Armand yszerepy armand yszerepy yszerepy Armand yszerepy ykodvegy — Feleky Miklós; yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Duval— yszerepy duval yszerepy Duval yszerepy duval yszerepy yszerepy Duval yszerepy ykodvegy Szentpétery Zsigmond; yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Rieux yszerepy rieux yszerepy Rieux yszerepy rieux yszerepy yszerepy Rieux yszerepy ykodvegy — Szigeti József; yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Saint Gaudens yszerepy saint gaudens yszerepy Saint Gaudens yszerepy saint yszerepy gaudens yszerepy yszerepy Saint yszerepy Gaudens yszerepy ykodvegy — László József; yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Gustav yszerepy gustav yszerepy Gustav yszerepy gustav yszerepy yszerepy Gustav yszerepy ykodvegy — ifj. Lendvay Márton; yszemelynevy ifj. lendvay márton yszemelynevy ifj. Lendvay Márton yszemelynevy ifj. yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton y Varville yszerepy varville yszerepy Varville yszerepy varville yszerepy yszerepy Varville yszerepy ykodvegy — Tóth József; yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy — Bulyovszkyné yszemelynevy bulyovszkyne yszemelynevy Bulyovszkyné yszemelynevy bulyovszkyne yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszkyné yszemelynevy ykodvegy ; Nichette yszerepy nichette yszerepy Nichette yszerepy nichette yszerepy yszerepy Nichette yszerepy ykodvegy — Munkácsy Flóra; yszemelynevy munkácsy flóra yszemelynevy Munkácsy Flóra yszemelynevy munkácsy yszemelynevy flóra yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy Flóra yszemelynevy ykodvegy Giray gróf yszerepy giray gróf yszerepy Giray gróf yszerepy giray yszerepy gróf yszerepy yszerepy Giray yszerepy gróf yszerepy ykodvegy — Hubenay János; yszemelynevy hubenay jános yszemelynevy Hubenay János yszemelynevy hubenay yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Hubenay yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Prudence yszerepy prudence yszerepy Prudence yszerepy prudence yszerepy yszerepy Prudence yszerepy ykodvegy — Bartha Jánosné. yszemelynevy bartha jánosne yszemelynevy Bartha Jánosné yszemelynevy bartha yszemelynevy jánosne yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy Jánosné yszemelynevy ykodvegy A „Kaméliás hölgy ycimy kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy c. alatt 1894 xevtizedx 1895 március xtalanevtizedx 1905 9-én került színre, természetesen új szereposztással. Ennek az előadásnak szereposztása a következő volt: Armand: yszerepy armand yszerepy Armand yszerepy armand yszerepy yszerepy Armand yszerepy ykodvegy Mihályfi Károly; yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Duval: yszerepy duval yszerepy Duval yszerepy duval yszerepy yszerepy Duval yszerepy ykodvegy Szacsvay Imre; yszemelynevy szacsvay imre yszemelynevy Szacsvay Imre yszemelynevy szacsvay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Rieux: yszerepy rieux yszerepy Rieux yszerepy rieux yszerepy yszerepy Rieux yszerepy ykodvegy Császár Imre; yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Gustav: yszerepy gustav yszerepy Gustav yszerepy gustav yszerepy yszerepy Gustav yszerepy ykodvegy Dezső József; yszemelynevy dezső józsef yszemelynevy Dezső József yszemelynevy dezső yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Dezső yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Varville: yszerepy varville yszerepy Varville yszerepy varville yszerepy yszerepy Varville yszerepy ykodvegy Gyenes László; yszemelynevy gyenes lászló yszemelynevy Gyenes László yszemelynevy gyenes yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Margit: yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy P. Márkus Emilia. yszemelynevy p. márkus emilia yszemelynevy P. Márkus Emilia yszemelynevy p. yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy yk Tizenkét évvel később, 1906 xevtizedx 1905 december xtalanevtizedx 1915 26-án 100-dik előadását érte meg a mű, melyet a nagy publikum és a kritika egyképen kegyébe fogadott, belső értékein kivül talán legkivált azért, mert minden figurájában hálás színészi feladatot adott. 1913 xevtizedx 1915 június xtalanevtizedx 1925 3-án 125-ödször került színre. Ebben az előadásban Odry Árpád yszemelynevy odry árpád yszemelynevy Odry Árpád yszemelynevy odry yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy volt a P. Márkus Emilia yszemelynevy p. márkus emilia yszemelynevy P. Márkus Emilia yszemelynevy p. yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy yk partnere. 1922 xevtizedx 1925 okt. 12-én a „Kaméliás hölgy ycimy kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy új köntösben jelent meg a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán, Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi sándor yszemelynevy Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy uj rendezésében. Biedermeier - kosztümbe öltöztette Gauthier yszemelynevy gauthier yszemelynevy Gauthier yszemelynevy gauthier yszemelynevy yszemelynevy Gauthier yszemelynevy ykodvegy Margitot, yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy Duval Armand-t yszerepy duval armand yszerepy Duval Armand yszerepy duval yszerepy armand yszerepy yszerepy Duval yszerepy Armand yszerepy ykodvegy és egész társaságukat. Az ódon ruhák, a krinolinok visszavarázsolták a régi történet finom hangulatait. Márkus Emma yszemelynevy márkus emma yszemelynevy Márkus Emma yszemelynevy márkus yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy nagy művészete Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy szerepében teljes fényében csillogott; tökéletes illúziót keltett hatalmas alakítása, amely örök dicsősége a magyar színjátszásnak. Partnere, Petheő Attila, yszemelynevy petheő attila yszemelynevy Petheő Attila yszemelynevy petheő yszemelynevy attila yszemelynevy yszemelynevy Petheő yszemelynevy Attila yszemelynevy ykodvegy a színház uj tagja volt. A többi szereplők: Gál Gyula, yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Rosos Gizella, yszemelynevy rosos gizella yszemelynevy Rosos Gizella yszemelynevy rosos yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Rosos yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy Ághy Erzsi, yszemelynevy ághy erzsi yszemelynevy Ághy Erzsi yszemelynevy ághy yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Ághy yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy Kiss Irén, yszemelynevy kiss irén yszemelynevy Kiss Irén yszemelynevy kiss yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy Garamszeghy, yszemelynevy garamszeghy yszemelynevy Garamszeghy yszemelynevy garamszeghy yszemelynevy yszemelynevy Garamszeghy yszemelynevy ykodvegy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy és Gabányi László. yszemelynevy gabányi lászló yszemelynevy Gabányi László yszemelynevy gabányi yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy — Felújítása: 1924 nov. 13. — A Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is előadta: 1916 xevtizedx 1915 okt. 1.-én, Feld Irénnel. yszemelynevy feld irén yszemelynevy Feld Irén yszemelynevy feld yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Feld yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy (Midőn 1855 xevtizedx 1855 dec. 11.-én másodszor került színre az ország első színpadán, a „Magyar Sajtó yintezmenyy magyar sajtó yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy sajtó yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy „reméli, hogy — utoljára adták' ...) Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy bem. 1852.II. 2. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 — U. o. 1000-edszer: 1896 xevtizedx 1895 IX. havában. (Az első francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy „kaméliás hölgy Doche Eugénia yszemelynevy doche eugénia yszemelynevy Doche Eugénia yszemelynevy doche yszemelynevy eugénia yszemelynevy yszemelynevy Doche yszemelynevy Eugénia yszemelynevy ykodvegy [Plunquett Maria Charlotte Eugénia] yszemelynevy plunquett maria charlotte eugénia yszemelynevy Plunquett Maria Charlotte Eugénia yszemelynevy plunquett yszemelynevy maria yszemelynevy charlotte yszemelynevy eugénia yszemelynevy yszemel volt, sz. 1823 xevtizedx 1825 XI. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 4., megh. 1900 VII. 13. — Első ízben 1852-ben xevtizedx 1855 játszotta xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 e híres szerepét.) A „Kaméliás hölgy ycimy kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy alakja köré egész legendakör szövődik larmoyant - mozzanatokból. Violetta, yszerepy violetta yszerepy Violetta yszerepy violetta yszerepy yszerepy Violetta yszerepy ykodvegy Marguerite Gauthiernak, yszerepy marguerite gauthier yszerepy Marguerite Gauthier yszerepy marguerite yszerepy gauthier yszerepy yszerepy Marguerite yszerepy Gauthier yszerepy ykodvegy akinek elhervadását évtizedek óta annyi sóhaj és könny kisérte, élő modellje volt. Azt a nőt, aki a fiatal Dumas-t yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy inspirálta, Alphonsine Plessis-nak yszemelynevy alphonsine plessis yszemelynevy Alphonsine Plessis yszemelynevy alphonsine yszemelynevy plessis yszemelynevy yszemelynevy Alphonsine yszemelynevy Plessis yszemelynevy ykodvegy hívták. Plessis yszemelynevy plessis yszemelynevy Plessis yszemelynevy plessis yszemelynevy yszemelynevy Plessis yszemelynevy ykodvegy kisasszony közel állt a regényíró szívéhez és huszonkét éves korában éppen úgy, mint a róla mintázott Marguerite Gauthier, yszerepy marguerite gauthier yszerepy Marguerite Gauthier yszerepy marguerite yszerepy gauthier yszerepy yszerepy Marguerite yszerepy Gauthier yszerepy ykodvegy tüdősorvadásban halt meg. A híres „svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy ynemzetisegy svéd ynemzetisegy ykodvegy csalogány : Arnoldson Sigrid yszemelynevy arnoldson sigrid yszemelynevy Arnoldson Sigrid yszemelynevy arnoldson yszemelynevy sigrid yszemelynevy yszemelynevy Arnoldson yszemelynevy Sigrid yszemelynevy ykodvegy érdekes és eddig nem ismert adatokat közölt a kaméliás hölgy modelljéről. Arnoldson yszemelynevy arnoldson yszemelynevy Arnoldson yszemelynevy arnoldson yszemelynevy yszemelynevy Arnoldson yszemelynevy ykodvegy még személyesen ismerte a már megöregedett Dumas-t yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy és intim barátnője volt az író leányának, Jeannine-nak. Amikor Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy először hallotta énekelni a svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy ynemzetisegy svéd ynemzetisegy ykodvegy művésznőt legfényesebb szerepében, a Traviatá-ban, ycimy traviata ycimy Traviatá ycimy traviata ycimy ycimy Traviatá ycimy ykodvegy tiszteletére dejeuner-t adott, melyen résztvettek a párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy irodalmi és zenei világ legjelesebb képviselői, köztük Gounod, yszemelynevy gounod yszemelynevy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy yszemelynevy Gounod yszemelynevy ykodvegy Thomas, yszemelynevy thomas yszemelynevy Thomas yszemelynevy thomas yszemelynevy yszemelynevy Thomas yszemelynevy ykodvegy Massenet, yszemelynevy massenet yszemelynevy Massenet yszemelynevy massenet yszemelynevy yszemelynevy Massenet yszemelynevy ykodvegy Délibes yszemelynevy délibes yszemelynevy Délibes yszemelynevy délibes yszemelynevy yszemelynevy Délibes yszemelynevy ykodvegy és Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy is. A csevegés során szó került az akkor már régen elhunyt Hugo Victor yszemelynevy hugo victor yszemelynevy Hugo Victor yszemelynevy hugo yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugo yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy ama kijelentésére, hogy „semmi nem bizonyítja jobban egy dráma alacsonyabbrendűségét, mint az, ha alkalmas opera-librettóul. Arnoldson yszemelynevy arnoldson yszemelynevy Arnoldson yszemelynevy arnoldson yszemelynevy yszemelynevy Arnoldson yszemelynevy ykodvegy megjegyezte, hogy Hugónak nem volt egészen igaza és állítása bizonyságaként utalt a Faust-ra, ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Romeo és Juliára, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy ykodvegy Othellora ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy és magára Hugo Victorra, yszemelynevy hugo victor yszemelynevy Hugo Victor yszemelynevy hugo yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugo yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy akinek „Ernani ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy és „Le roi s'amuse ycimy le roi s'amuse ycimy Le roi s'amuse ycimy le ycimy roi ycimy s'amuse ycimy ycimy Le ycimy roi ycimy s'amuse ycimy ykodvegy cimű műve opera-librettók tárgya is lett. Szólott végül a Traviatá-ról, ycimy traviata ycimy Traviatá ycimy traviata ycimy ycimy Traviatá ycimy ykodvegy mely Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy „'Kaméliás hölgy-ével ycimy 'kaméliás hölgy ycimy 'Kaméliás hölgy ycimy 'kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy 'Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy rokon, így terelődött a beszéd Gauthier Margitra, yszerepy gauthier margit yszerepy Gauthier Margit yszerepy gauthier yszerepy margit yszerepy yszerepy Gauthier yszerepy Margit yszerepy ykodvegy a kaméliás hölgyre. Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy erre kijelentette, ami egyébként vendégei előtt tudott dolog volt, hogy a szerencsétlen leányt, akiről hősnőjét mintázta, jól ismerte. Arnoldson Sigrid yszemelynevy arnoldson sigrid yszemelynevy Arnoldson Sigrid yszemelynevy arnoldson yszemelynevy sigrid yszemelynevy yszemelynevy Arnoldson yszemelynevy Sigrid yszemelynevy ykodvegy erre megkérdezte tőle: vajjon tényleg olyan szép volt-e a kaméliás hölgy. Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy kissé eltűnődött, azután úgy szólt: „Voltaképpen nem volt szép, de nagyon érdekes arcú nő. Szép alakja volt, sötét szeme és különösen lebilincselő, szelid arckifejezése. Egyébként kedvese volt X. lókereskedőnek, aki a Champs Elysées-n lakott és akinek cége még ma is fennáll. Arnoldsonnak yszemelynevy arnoldson yszemelynevy Arnoldson yszemelynevy arnoldson yszemelynevy yszemelynevy Arnoldson yszemelynevy ykodvegy arra a kérdésére, igaz-e, hogy Plessis yszemelynevy plessis yszemelynevy Plessis yszemelynevy plessis yszemelynevy yszemelynevy Plessis yszemelynevy ykodvegy kisasszony annyira szerette a kaméliákat, elmosolyodva válaszolta Dumas: yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy „C'est une fantaisie de I'auteur! Később a svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy svéd ynemzetisegy ynemzetisegy svéd ynemzetisegy ykodvegy énekesnőt ünneplő író meg is mutatta a vendégeinek Gauthier Margit yszerepy gauthier margit yszerepy Gauthier Margit yszerepy gauthier yszerepy margit yszerepy yszerepy Gauthier yszerepy Margit yszerepy ykodvegy modelljének az arcképét. A „K. h. a világ egyik legismertebb színdarabja; nem kisebb hírnévre tett szert a belőle írt olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy opera: „La traviata. ycimy la traviata ycimy La traviata ycimy la ycimy traviata ycimy ycimy La ycimy traviata ycimy ykodvegy (Szószerinti fordítása: az útról letért nő. Nálunk sokáig „A tévedt nő ycimy a tévedt nő ycimy A tévedt nő ycimy a ycimy tévedt ycimy nő ycimy ycimy A ycimy tévedt ycimy nő ycimy ykodvegy c. adták, újabban ezt fölcserélték az eredeti olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy címmel.) Szöv. írta Piave. yszemelynevy piave yszemelynevy Piave yszemelynevy piave yszemelynevy yszemelynevy Piave yszemelynevy ykodvegy (Lásd részletesen a „Tévedt nő ycimy tévedt nő ycimy Tévedt nő ycimy tévedt ycimy nő ycimy ycimy Tévedt ycimy nő ycimy ykodvegy címszó alatt.) szin_II.0478.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kaméliás hölgy - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0478.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0478.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26457.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kaméliás hölgy

Szócikk: Kaméliás hölgy (A), dr. 5 felv. Irta Alexander Dumas. Ford. Bulyovszkyné Szilágyi Lilla. Bem. 1855 nov. 26-án, a Nemzeti Színházban „Gauthier Margit c. alatt. Szereposztása: Armand — Feleky Miklós; Duval— Szentpétery Zsigmond; Rieux — Szigeti József; Saint Gaudens — László József; Gustav — ifj. Lendvay Márton; Varville — Tóth József; Margit — Bulyovszkyné ; Nichette — Munkácsy Flóra; Giray gróf — Hubenay János; Prudence — Bartha Jánosné. A „Kaméliás hölgy c. alatt 1894 március 9-én került színre, természetesen új szereposztással. Ennek az előadásnak szereposztása a következő volt: Armand: Mihályfi Károly; Duval: Szacsvay Imre; Rieux: Császár Imre; Gustav: Dezső József; Varville: Gyenes László; Margit: P. Márkus Emilia. Tizenkét évvel később, 1906 december 26-án 100-dik előadását érte meg a mű, melyet a nagy publikum és a kritika egyképen kegyébe fogadott, belső értékein kivül talán legkivált azért, mert minden figurájában hálás színészi feladatot adott. 1913 június 3-án 125-ödször került színre. Ebben az előadásban Odry Árpád volt a P. Márkus Emilia partnere. 1922 okt. 12-én a „Kaméliás hölgy új köntösben jelent meg a Nemzeti Színház színpadán, Hevesi Sándor uj rendezésében. Biedermeier - kosztümbe öltöztette Gauthier Margitot, Duval Armand-t és egész társaságukat. Az ódon ruhák, a krinolinok visszavarázsolták a régi történet finom hangulatait. Márkus Emma nagy művészete Margit szerepében teljes fényében csillogott; tökéletes illúziót keltett hatalmas alakítása, amely örök dicsősége a magyar színjátszásnak. Partnere, Petheő Attila, a színház uj tagja volt. A többi szereplők: Gál Gyula, Rosos Gizella, Ághy Erzsi, Kiss Irén, Garamszeghy, Náday és Gabányi László. — Felújítása: 1924 nov. 13. — A Magyar Színház is előadta: 1916 okt. 1.-én, Feld Irénnel. (Midőn 1855 dec. 11.-én másodszor került színre az ország első színpadán, a „Magyar Sajtó „reméli, hogy — utoljára adták' ...) Párizsban bem. 1852.II. 2. — U. o. 1000-edszer: 1896 IX. havában. (Az első francia „kaméliás hölgy Doche Eugénia [Plunquett Maria Charlotte Eugénia] volt, sz. 1823 XI. 4., megh. 1900 VII. 13. — Első ízben 1852-ben játszotta e híres szerepét.) A „Kaméliás hölgy alakja köré egész legendakör szövődik larmoyant - mozzanatokból. Violetta, Marguerite Gauthiernak, akinek elhervadását évtizedek óta annyi sóhaj és könny kisérte, élő modellje volt. Azt a nőt, aki a fiatal Dumas-t inspirálta, Alphonsine Plessis-nak hívták. Plessis kisasszony közel állt a regényíró szívéhez és huszonkét éves korában éppen úgy, mint a róla mintázott Marguerite Gauthier, tüdősorvadásban halt meg. A híres „svéd csalogány : Arnoldson Sigrid érdekes és eddig nem ismert adatokat közölt a kaméliás hölgy modelljéről. Arnoldson még személyesen ismerte a már megöregedett Dumas-t és intim barátnője volt az író leányának, Jeannine-nak. Amikor Dumas először hallotta énekelni a svéd művésznőt legfényesebb szerepében, a Traviatá-ban, tiszteletére dejeuner-t adott, melyen résztvettek a párizsi irodalmi és zenei világ legjelesebb képviselői, köztük Gounod, Thomas, Massenet, Délibes és Sardou is. A csevegés során szó került az akkor már régen elhunyt Hugo Victor ama kijelentésére, hogy „semmi nem bizonyítja jobban egy dráma alacsonyabbrendűségét, mint az, ha alkalmas opera-librettóul. Arnoldson megjegyezte, hogy Hugónak nem volt egészen igaza és állítása bizonyságaként utalt a Faust-ra, Romeo és Juliára, Othellora és magára Hugo Victorra, akinek „Ernani és „Le roi s'amuse cimű műve opera-librettók tárgya is lett. Szólott végül a Traviatá-ról, mely Dumas „'Kaméliás hölgy-ével rokon, így terelődött a beszéd Gauthier Margitra, a kaméliás hölgyre. Dumas erre kijelentette, ami egyébként vendégei előtt tudott dolog volt, hogy a szerencsétlen leányt, akiről hősnőjét mintázta, jól ismerte. Arnoldson Sigrid erre megkérdezte tőle: vajjon tényleg olyan szép volt-e a kaméliás hölgy. Dumas kissé eltűnődött, azután úgy szólt: „Voltaképpen nem volt szép, de nagyon érdekes arcú nő. Szép alakja volt, sötét szeme és különösen lebilincselő, szelid arckifejezése. Egyébként kedvese volt X. lókereskedőnek, aki a Champs Elysées-n lakott és akinek cége még ma is fennáll. Arnoldsonnak arra a kérdésére, igaz-e, hogy Plessis kisasszony annyira szerette a kaméliákat, elmosolyodva válaszolta Dumas: „C'est une fantaisie de I'auteur! Később a svéd énekesnőt ünneplő író meg is mutatta a vendégeinek Gauthier Margit modelljének az arcképét. A „K. h. a világ egyik legismertebb színdarabja; nem kisebb hírnévre tett szert a belőle írt olasz opera: „La traviata. (Szószerinti fordítása: az útról letért nő. Nálunk sokáig „A tévedt nő c. adták, újabban ezt fölcserélték az eredeti olasz címmel.) Szöv. írta Piave. (Lásd részletesen a „Tévedt nő címszó alatt.) szin_II.0478.pdf II