Címszó: Katona József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1791
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0511.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0511.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26629.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Katona
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526628.htm
Szócikk: Katona József a legnagyobb magyar drámaíró,
sz. 1791. (születés
éve) november 11-én, Kecskeméten, (megye) megh.
1830. április 16-án, u. o. Családja nem volt törzsökös kecskeméti (megye) familia.
A költő dédapja: Katona János (személy) (információ)
1658 (időpont) táján
a török - tatár (nemzetiség)
hordák elől a Nyírségből menekült családjával együtt Kecskemétre. (megye) Szépapja:
Katona Mihály (személy) (információ)
fuvarosember volt s különösen II-ik Rákóczi
Ferenc (személy)
hadjáratai alatt jutott nagyobb keresethez. Ő volt a család legegészségesebb s leghosszabb
életű tagja. Majdnem százesztendős volt, amikor meghalt. Nagyapja: Katona Tamás
(személy)
(információ)
eleinte jó módban élhetett, mert egyik fiával
a gimnázium négy osztályát elvégeztette, de aztán megromlott anyagi viszonyai következtében
a szorgalmas és jól tanuló fiú kénytelen volt tanulmányai félbeszakításával a takácsmesterséget
kitanulni. Ez a józaneszű s latinos műveltségűnek mondható szegény takácsmester
volt a költő édesapja. A Katona-család (személy) (információ)
tehát, amely egyszerű sorból származott,
folytonos emelkedést mutat, nemcsak a társadalmi elhelyezkedésben, hanem a művelődés
terén is, hogy aztán legnagyobb fiában, a drámaköltöben, a lángész zenitjét érje
el. Katona József (személy) (információ)
gyermekkoráról nem sokat tudunk, legfeljebb
csak annyit, hogy szülőit szerető, szorgalmas, komoly, érzékeny és rendkívül fogékony
gyermek volt. E tulajdonságai révén már a népiskolában feltűnt, miért is atyja,
az idősebb Katona József, (személy) elhatározta,
hogy öt gyermeke közül legalább ezt az egyet — még nélkülözések árán is — tudós
pályára nevelteti. Ez okból vitte fel fiát a gimnázium első osztályába Pestre (Budapest)
a piaristákhoz, de részint anyagi okokból, részint pedig a szüleitől távol élni
nem szerető fiú kedvéért a többi gimnáziumi osztályt Kecskeméten (megye) végeztette
vele s csak a filozófiai tanfolyamot (a mai VII. és VIII. osztály) kezdte meg Szegeden
(megye) és
fejezte be Pesten, (Budapest)
még pedig kitűnő eredménnyel. Pesten (Budapest)
az egyetemi könyvtár szolgájánál, Rocsnik Ignácnál (személy) volt
szálláson, aki a könyvtár épületében lakott. Csak természetes, hogy a tudásra szomjas
ifjú felhasználta a kínálkozó alkalmat s ő lett a könyvtár legszorgalmasabb búvára.
Különösen a történelmi munkákat olvasta nagy buzgósággal; mintha csak Géniusza adta
volna kezébe e könyveket, hogy előkészítse magasrendű hivatottságára. Ám a tudás
nem lett volna elég, meg kellett ismernie a szenvedélyt is. A Rocsnik-háznál (személy) azt
is megismerhette. Ábrándos lelkében itt vetett lobot az első szerelem lángja. Mert
nemcsak könyvtár volt itt a házban, hanem egy szép leány is: a kis Rocsnik Borbála,
(személy)
akit szülei németesen Betti-nek becéztek. Katona József (személy) (információ)
18 éves volt ekkor, Rocsnik Betti (személy) meg
15. Ez lett volna Katonának (személy) (információ)
egyetlen boldog szerelme, de ez is szomorúsággal
végződött. Bettit ugyanis néhány év múlva szülei máshoz kényszerítették nőül s a
boldogtalan asszonyka egyévi házasság után újdonsült kis leánykájával egyetemben
meghalt. Katonának (személy) (információ)
egy fiatalkori verse őrzi az emlékét („Egy
könny Betti sírhalmára.) (cím) (információ)
Az írói pálya indulása Katonánál (személy) (információ)
is versekkel kezdődött. Verset azonban nem
sokat írt. Mindössze huszonnégyet. Ifjúkori kísérlet valamennyi. Ő maga sem értékelte
többre őket. Az ábrándos természetű méla gyerek meg-megénekelte a természet szépségeit,
melyek őt sokszor lebilincselték, órákig el tudta nézni a szülőháza ablakából is
látható nádas tavat, mely a mostani „Katona József-színház (intézmény)
(információ)
helyén terült el s amikor Pestre, (Budapest)
vagy Szegedre (megye)
utazott, elgyönyörködött az alföldi puszták méla végtelenségében. Más természeti
tájat — kivéve a pesti (Budapest)
Dunát és a budai (Budapest)
hegyeket — nem igen volt alkalma látni, de őt annyira lekötötte a szülőföld s a
magyar Alföld iránt való szeretete, hogy — úgy látszik — nem is igen kívánkozott
„világot látni. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével a jogra iratkozott be, majd
ügyvédi oklevelet szerzett s 1813-tól (időpont) 2
esztendőn keresztül Halász Bálint (személy) (információ)
hírneves ügyvéd mellett szerezte meg a szükséges
joggyakorlatot, míg végre 1816-ban (időpont) mint
kész ügyvéd négy évig működött a fővárosban. (Budapest)
Fiatal jurista korától kezdve nagy szeretettel járt a Pesten (Budapest)
működő magyar játszótársaság előadásaira. Itt látta meg Dérynét, (személy) (információ)
a játszótársaság fiatal énekesnőjét, akit
— a jelek szerint legalább úgy látszik — az első pillanatban megszeretett. Ez a
nagy szerelem, amit azonban ő némán viselt a keblében, még jobban vonzotta a színházhoz,
ahol végre írói működésének helyes irányát is megtalálta. Katona József (személy) (információ)
három minőségben szolgálta a magyar játékszínt:
mint műkedvelő színész, mint rendező és mint drámaíró. A „Hacker-ház (cím) (L. o.) és
a Rondella (cím)
(információ)
(L. o.) színpadán Békesi József (személy) név
alatt több nagy szerepet játszott, még pedig szép sikerrel. Kortársai különösen
az „Abbelinó-ban, (cím) a „Szerelem
gyermeké-ben (cím)
(információ)
és „Hamlet-ben (cím) (információ)
dicsérik. Jó volt a „Szmolenszk ostromá-ban
(cím) is, melyben
egy öreg kozákot játszott. Katonának (személy) (információ)
nem volt csengő hangja, sőt Déryné (személy) (információ)
szerint egy kissé az orrából beszélt, de
elért sikerei alapján nyugodtan következtethetünk arra, hogy a szenvedélyek ábrázolásában
mint színész is kitűnt. Szerepei közül kétségtelenül „Hamlet (cím) (információ)
volt reá a legnagyobb hatással. Ez a szerep
határkövet jelent drámaírói pályáján. Addig Katzebue (személy) volt
a mestere; most egyszerre Shakespearehez (személy) (információ)
fordult. (Lásd: a „Bánk bán (cím) (információ)
cikket.) Hogy milyen színész lett volna belőle,
ha élethivatásául a színészetet választja, mondhatni alig bír fontossággal, őt csak
azért vezette Géniusza az aktorok közé, hogy a színpadot megismerhesse. A színészi-és
a rendezői működés nála csak ezt a célt szolgálta — s hogy milyen eredménnyel, arról
kitűnő színpadismeretét feltüntető „Bánk bán-ja (cím) (információ)
tett örök tanúságot. Katona (személy) (információ)
drámaírói pályája a „Hacker-házban (intézmény)
kezdődött. Itt játszották első színpadi kísérletét 1812. (időpont) január
12-én,- „Jotánta jeruzsálemi királyné (cím) cím alatt.
Nem eredeti darab volt, hanem Ziegler (személy) művének
fordítása. Aztán jött a többi. A fiatal Katona (személy) (információ)
a színészi és rendezői működés mellett 1811-től
(időpont)
1815-ig (időpont)
5 fordított drámával s Bánk bánt (cím) (információ)
bele nem számítva 13 eredeti darabbal gazdagította
a magyar játékrendet. E korból való művei a következők: Örökség, (cím) vígj. 1 felv.
Bem. 1811. (időpont)
ápr. 11. A Szegény lantos (cím) (Kotzebue).
(személy)
(információ)
Bem. 1816. (időpont) ápr.
11. Jolánta jeruzsálemi királyné, (cím) Ziegler (személy) után.
Bem. 1812. (időpont)
jan. 12. Szmolenszk ostroma. (cím) Bem. 1811.
(időpont)
nov. 24. Üstökös csillag, (cím) vígj. 1 felv.
(Medve Albert.) (személy) (információ)
Bem. 1813. (időpont) febr.
17. Montbelli grófok. (cím) E fordítások
közül a Jolánta (cím)
eredeti kézirata és a Montbelli grófok (cím) másolata
megvan a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
könyvtárában. A többi elveszett. Eredeti
darabok: Farsangi utazás. (cím) Bem. 1812.
(időpont)
(Elveszett.) Monostori Veronka (cím) (információ)
(Bem. 1812.) (időpont) eredetije
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
könyvtárában. Montbelli grófok. (cím) Bem. 1811.
(időpont)
július 16. Lucza széke (cím) (Bem. Pest
(Budapest)
1812. (időpont)
dec. 26.) eredetije a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
könyvtárában. István, a magyarok első királya
(cím) (Bem.
Pest, (Budapest)
1813. (időpont)
augusztus 19.) eredeti kézirata a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
könyvtárában. Ziska, (cím) 1813, (időpont) eredeti
kézirata a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
könyvtárában. Aubinyi Clemetia (cím) Héderváry
Cecillia (cím)
cím alatt is. Mindkettő másolata a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
könyvtárában. Jeruzsálem pusztulása, (cím) 1814, (időpont) eredeti
kézirata a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
könyvtárában Doboka vára, (cím) Nagyidai
cigányok, (cím)
Comarunna. (cím)
Mind a három elveszett. Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt, (cím) (információ)
1815, (időpont) A
tündéralma vagy Nadir és Nadine boszorkányos története. (cím) Ez utóbbi
kettőt Milecz János (személy) találta
meg és adta ki 1886-ban (időpont) „Katona
József családja, élete és ismeretlen művei (cím) (információ)
című munkájában. Ha figyelembe vesszük, hogy
Katona József (személy) (információ)
színpadi működése mellett jogi tanulmányait
is ernyedetlen szorgalommal folytatta, bámulnunk kell ezt a nagy drámaírói tevékenységet.
Ezek a művei azonban, habár legtöbbjén látszanak is az igazi tehetség jelei, még
csak előtanulmányoknak tekinthetők. A fiatal Katona (személy) (információ)
gyorsan egy-két hét alatt írta és fordította
őket, inkább csak azzal a célzattal, hogy a játszó társaságnak újabb műsoranyaggal
szolgáljon. De azért a lázadó Kupában (szerep) (István,
magyarok első királya) (cím) már látszanak
Petur bán (szerep)
robusztus alakjának körvonalai; Jeruzsálem pusztulásában (cím) már érezhetjük
Shakespeare (személy)
(információ)
hatását; a „Nadir és Nadine (cím) tündéries
játékban pedig olyan lebilincselő módon érzékelteti - nagy szerelem leküzdhetetlen
diadalát, hogy ez a poétikus mű még ma is hatást keltene a színpadon. És mégis hol
vannak ezek a művek Bánk bántól (cím) (információ)
(I. o.), melyet ő maga is első művének nevez,
mely aztán a cenzúra betiltó végzése után — fájdalom — utolsó műve lett. „Bánk bán-t
(cím) (információ)
1815 (időpont) nyarán
írta és beküldte a kolozsvári (megye) pályázatra,
ahol azonban — ha ugyan igazán eljutott a bírálók kezébe — figyelembe sem vették.
Katona (személy)
(információ)
Bárány Boldizsár (személy) (információ)
„Rostá-ja (cím) alapján a
művet 1819—20-ban (időpont) átdolgozta.
Az átdolgozatlan „Bánk bán-t (cím) (információ)
eddig nem ismertük, de 1912-ben (időpont) egy
régi kézirat formájában napfényre került az is. (Megj. az „Irodalomtörténeti Közlemények
(intézmény)
1913-ik (időpont)
évfolyamában, 2—3. szám.) A két „Bánk bán (cím) (információ)
összehasonlítása rendkívül tanulságos és
szembetűnővé teszi azt a hatalmas fejlődést, melyet Katona (személy) (információ)
1815-től (időpont) 1820-ig
(időpont)
tanúsított. Katona József (személy) (információ)
tragikus alak volt. Színész már csak szegénysorsú
szülei miatt sem lehetett, a drámaírót pedig megölte benne a cenzúra. Ott hagyta
hát a színpadot, letette a drámaírói tollat és magyar keserűséggel hazament Kecskemétre
(megye) ügyésznek.
Még jó, hogy Bánk bánját (cím) (információ)
1821-ben (időpont) nyomtatásban
kiadta, mert különben elveszhetett volna a legnagyobb magyar tragédia. Kecskemét
(megye) város
Tanácsa 100 forinttal jutalmazta a neki ajánlott művet, a szerzőt pedig 1820. (időpont) november
2-án megválasztotta alügyésznek, majd 1826-ban (időpont) főügyésznek.
Katona József (személy) (információ)
a nagy lelkek nemes fennköltségével viselte
sorsát. Ha már szép álmait nem valósíthatta meg, legalább szüleinek igyekezett hű
támasza lenni. Nem magának élt már, hanem szüleinek, városának és hivatalának. A
hivatalban pontos, pártatlan és igazságos volt. A szegény nép érdekében sokszor
síkra szállt és keményen kimondta az igazságot szóval úgy, mint írásban. E szókimondó
bátor magatartásáért a nép „sercegő pennájú Katoná-nak (személy) nevezte.
De a drámaírói tollat sohasem vette fel többé. Csak egy értekezést írt még a játékszín
ügyében: „Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség nem akar lábra
kapni? (cím)
(Megj. a „Mindenes Gyűjtemény (intézmény)
c. folyóiratban, 1821.) (időpont) A
színészekkel főügyész korában is megtartotta a jó viszonyt, különösen Udvarhelyi
Miklóssal (személy)
(információ)
és Balog István (személy) nal.
S ha színészek jöttek a városba, mindig felkarolta ügyüket és hűségesen eljárt előadásaikra.
Zárkózott ember volt és kevés beszédű, de mélyérzésű s jó barátai iránt könnyen
melegedő. Olyan lehetett, amilyennek ő jellemzi Bánk bán-ját. (cím) (információ)
Nála is mindig „nagyobb indulat dühösködött
belülről mint amennyit külső magatartása elárult. Kontemplativ lény volt. Tudott
a szenvedélyein uralkodni és le tudott mondani. Szerette a családi életet, de ő
maga családot nem alapíthatott. Teljes életében legénysorban maradt. Pedig — úgy
látszik — kecskeméti (megye) visszavonulása
után is lángra lobbant mégegyszer a szíve, azonban ez a szerelme is viszonozatlan
maradt. A sors kegyetlen volt hozzá. Míg élt, nem értette meg senki, vagy nagyon
kevesen s csak mikor a sírja behorpadt, fordult feléje a közérdeklődés. Sírja fölé
szülei és testvérei emeltek először egy szerény emlékkövet. Ezt később — 1861-ben
(időpont)
— Kecskemét (megye)
városa egy díszesebb s nagyobb márványemlékkel cserélte fel. Ugyanakkor — 1861.
(időpont)
május 20-án — Horváth Döme (személy) (információ)
kezdeményezésére a kecskeméti (megye) vasúti
állomás melletti sétányon felállították Katona József (személy) (információ)
mellszobrát. Szülőházát 1883. (időpont) április
16-án emléktáblával jelölték meg, emlékére egy róla elnevezett irodalmi kör alakult
s az 1896-ban (időpont) megnyílt
kecskeméti (megye)
új színházat „Katona József - színház-nak (intézmény)
(információ)
nevezték el. De minden kőnél és minden márványnál
maradandóbban hirdeti Kecskemét (megye) nagy
fiának emlékét saját remekműve, örök szépségű „Bánk bán-ja, (cím) (információ)
amely még akkor is élni fog, amikor a márványemléktáblákon
bemohosodtak a betűk. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_II.0511.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Katona József címszóvég 26629 Szócikk: Katona
József a legnagyobb magyar drámaíró, sz. 1791. november 11-én, Kecskeméten, ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh.
1830. április 16-án, u. o. Családja nem volt törzsökös kecskeméti ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy familia.
A költő dédapja: Katona János yszemelynevy katona jános yszemelynevy Katona
János yszemelynevy katona yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy 1658 xevtizedx 1655 táján xtalanevtizedx
1665 xtalanevtizedx 1675 a török - tatár ynemzetisegy tatár ynemzetisegy tatár
ynemzetisegy tatár ynemzetisegy ynemzetisegy tatár ynemzetisegy ykodvegy hordák
elől a Nyírségből ytelepulesy nyírség ytelepulesy Nyírség yorszagy Magyarország
ykodvegy menekült családjával együtt Kecskemétre. ytelepulesy kecskemét
ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Szépapja: Katona
Mihály yszemelynevy katona mihály yszemelynevy Katona Mihály yszemelynevy
katona yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy fuvarosember volt s különösen II-ik Rákóczi Ferenc yszemelynevy
ii-ik rákóczi ferenc yszemelynevy II-ik Rákóczi Ferenc yszemelynevy ii-ik
yszemelynevy rákóczi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy II-ik
yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy Ferenc hadjáratai alatt jutott nagyobb keresethez.
Ő volt a család legegészségesebb s leghosszabb életű tagja. Majdnem százesztendős
volt, amikor meghalt. Nagyapja: Katona Tamás yszemelynevy katona tamás
yszemelynevy Katona Tamás yszemelynevy katona yszemelynevy tamás yszemelynevy yszemelynevy
Katona yszemelynevy Tamás yszemelynevy ykodvegy eleinte jó módban élhetett, mert
egyik fiával a gimnázium négy osztályát elvégeztette, de aztán megromlott anyagi
viszonyai következtében a szorgalmas és jól tanuló fiú kénytelen volt tanulmányai
félbeszakításával a takácsmesterséget kitanulni. Ez a józaneszű s latinos műveltségűnek
mondható szegény takácsmester volt a költő édesapja. A Katona-család yszemelynevy
katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy ykodvegy tehát, amely egyszerű sorból származott, folytonos emelkedést
mutat, nemcsak a társadalmi elhelyezkedésben, hanem a művelődés terén is, hogy aztán
legnagyobb fiában, a drámaköltöben, a lángész zenitjét érje el. Katona József yszemelynevy
katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy gyermekkoráról nem sokat tudunk, legfeljebb csak annyit, hogy szülőit szerető,
szorgalmas, komoly, érzékeny és rendkívül fogékony gyermek volt. E tulajdonságai
révén már a népiskolában feltűnt, miért is atyja, az idősebb Katona József, yszemelynevy
idősebb katona józsef yszemelynevy idősebb Katona József yszemelynevy idősebb
yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy idősebb
yszemelynevy Katona yszemelynevy Jó elhatározta, hogy öt gyermeke közül legalább
ezt az egyet — még nélkülözések árán is — tudós pályára nevelteti. Ez okból vitte
fel fiát a gimnázium első osztályába Pestre pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy a piaristákhoz, de részint anyagi okokból, részint
pedig a szüleitől távol élni nem szerető fiú kedvéért a többi gimnáziumi osztályt
Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy végeztette vele s csak a filozófiai tanfolyamot
(a mai VII. és VIII. osztály) kezdte meg Szegeden ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy és fejezte be Pesten, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy még pedig kitűnő eredménnyel.
Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az egyetemi könyvtár
szolgájánál, Rocsnik Ignácnál yszemelynevy rocsnik ignác yszemelynevy Rocsnik
Ignác yszemelynevy rocsnik yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Rocsnik
yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy volt szálláson, aki a könyvtár épületében
lakott. Csak természetes, hogy a tudásra szomjas ifjú felhasználta a kínálkozó alkalmat
s ő lett a könyvtár legszorgalmasabb búvára. Különösen a történelmi munkákat olvasta
nagy buzgósággal; mintha csak Géniusza adta volna kezébe e könyveket, hogy előkészítse
magasrendű hivatottságára. Ám a tudás nem lett volna elég, meg kellett ismernie
a szenvedélyt is. A Rocsnik-háznál yszemelynevy rocsnik yszemelynevy Rocsnik
yszemelynevy rocsnik yszemelynevy yszemelynevy Rocsnik yszemelynevy ykodvegy azt
is megismerhette. Ábrándos lelkében itt vetett lobot az első szerelem lángja. Mert
nemcsak könyvtár volt itt a házban, hanem egy szép leány is: a kis Rocsnik Borbála,
yszemelynevy rocsnik borbála yszemelynevy Rocsnik Borbála yszemelynevy rocsnik
yszemelynevy borbála yszemelynevy yszemelynevy Rocsnik yszemelynevy Borbála
yszemelynevy ykodvegy akit szülei németesen Betti-nek becéztek. Katona József yszemelynevy
katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy 18 éves volt ekkor, Rocsnik Betti yszemelynevy rocsnik betti
yszemelynevy Rocsnik Betti yszemelynevy rocsnik yszemelynevy betti yszemelynevy
yszemelynevy Rocsnik yszemelynevy Betti yszemelynevy ykodvegy meg 15. Ez lett volna
Katonának yszemelynevy katona yszemelynevy Katoná yszemelynevy katona
yszemelynevy yszemelynevy Katoná yszemelynevy ykodvegy egyetlen boldog szerelme,
de ez is szomorúsággal végződött. Bettit ugyanis néhány év múlva szülei máshoz kényszerítették
nőül s a boldogtalan asszonyka egyévi házasság után újdonsült kis leánykájával egyetemben
meghalt. Katonának yszemelynevy katona yszemelynevy Katoná yszemelynevy katona
yszemelynevy yszemelynevy Katoná yszemelynevy ykodvegy egy fiatalkori verse őrzi
az emlékét („Egy könny Betti sírhalmára.) ycimy egy könny betti sírhalmára
ycimy Egy könny Betti sírhalmára ycimy egy ycimy könny ycimy betti ycimy
sírhalmára ycimy ycimy Egy ycimy könny ycimy Betti ycimy sírhalmára ycimy
ykodvegy Az írói pálya indulása Katonánál yszemelynevy katona yszemelynevy
Katoná yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katoná yszemelynevy
ykodvegy is versekkel kezdődött. Verset azonban nem sokat írt. Mindössze huszonnégyet.
Ifjúkori kísérlet valamennyi. Ő maga sem értékelte többre őket. Az ábrándos természetű
méla gyerek meg-megénekelte a természet szépségeit, melyek őt sokszor lebilincselték,
órákig el tudta nézni a szülőháza ablakából is látható nádas tavat, mely a mostani
„Katona József-színház yintezmenyy katona józsef-színház yintezmenyy Katona
yintezmenyy katona yintezmenyy józsef-színház yintezmenyy yintezmenyy Katona
yintezmenyy ykodvegy helyén terült el s amikor Pestre, pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vagy Szegedre ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy utazott, elgyönyörködött az alföldi
ytelepulesy alföld ytelepulesy alföld yorszagy Magyarország ykodvegy puszták méla
végtelenségében. Más természeti tájat — kivéve a pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Dunát és a budai buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hegyeket — nem igen volt alkalma látni,
de őt annyira lekötötte a szülőföld s a magyar Alföld ytelepulesy alföld
ytelepulesy Alföld yorszagy Magyarország ykodvegy iránt való szeretete, hogy — úgy
látszik — nem is igen kívánkozott „világot látni. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével
a jogra iratkozott be, majd ügyvédi oklevelet szerzett s 1813-tól xevtizedx
1815 2 esztendőn keresztül Halász Bálint yszemelynevy halász bálint
yszemelynevy Halász Bálint yszemelynevy halász yszemelynevy bálint yszemelynevy
yszemelynevy Halász yszemelynevy Bálint yszemelynevy ykodvegy hírneves ügyvéd mellett
szerezte meg a szükséges joggyakorlatot, míg végre 1816-ban mint kész ügyvéd négy
évig működött a fővárosban. főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Fiatal jurista korától kezdve nagy szeretettel járt a Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy működő magyar játszótársaság
előadásaira. Itt látta meg Dérynét, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné
yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy a játszótársaság
fiatal énekesnőjét, akit — a jelek szerint legalább úgy látszik — az első pillanatban
megszeretett. Ez a nagy szerelem, amit azonban ő némán viselt a keblében, még jobban
vonzotta a színházhoz, ahol végre írói működésének helyes irányát is megtalálta.
Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József
yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy három minőségben szolgálta a magyar játékszínt:
mint műkedvelő színész, mint rendező és mint drámaíró. A „Hacker-ház ycimy
hacker-ház ycimy Hacker-ház ycimy hacker-ház ycimy ycimy Hacker-ház ycimy
ykodvegy (L. o.) és a Rondella ycimy rondella ycimy Rondella ycimy rondella
ycimy ycimy Rondella ycimy ykodvegy (L. o.) színpadán Békesi József yszemelynevy
békesi józsef yszemelynevy Békesi József yszemelynevy békesi yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Békesi yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy név alatt több nagy szerepet játszott, még pedig szép sikerrel. Kortársai
különösen az „Abbelinó-ban, ycimy abbelinó ycimy Abbelinó ycimy abbelinó ycimy
ycimy Abbelinó ycimy ykodvegy a „Szerelem gyermeké-ben ycimy szerelem gyermeke
ycimy Szerelem gyermeké ycimy szerelem ycimy gyermeke ycimy ycimy Szerelem
ycimy gyermeké ycimy ykodvegy és „Hamlet-ben ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy
hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy dicsérik. Jó volt a „Szmolenszk ostromá-ban
ycimy szmolenszk ostroma ycimy Szmolenszk ostromá ycimy szmolenszk ycimy
ostroma ycimy ycimy Szmolenszk ycimy ostromá ycimy ykodvegy is, melyben egy öreg
kozákot játszott. Katonának yszemelynevy katona yszemelynevy Katoná
yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katoná yszemelynevy ykodvegy nem volt
csengő hangja, sőt Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy szerint egy kissé
az orrából beszélt, de elért sikerei alapján nyugodtan következtethetünk arra, hogy
a szenvedélyek ábrázolásában mint színész is kitűnt. Szerepei közül kétségtelenül
„Hamlet ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy
ykodvegy volt reá a legnagyobb hatással. Ez a szerep határkövet jelent drámaírói
pályáján. Addig Katzebue yszemelynevy katzebue yszemelynevy Katzebue
yszemelynevy katzebue yszemelynevy yszemelynevy Katzebue yszemelynevy ykodvegy volt
a mestere; most egyszerre Shakespearehez yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare
yszemelynevy ykodvegy fordult. (Lásd: a „Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán
ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy cikket.) Hogy milyen
színész lett volna belőle, ha élethivatásául a színészetet választja, mondhatni
alig bír fontossággal, őt csak azért vezette Géniusza az aktorok közé, hogy a színpadot
megismerhesse. A színészi-és a rendezői működés nála csak ezt a célt szolgálta —
s hogy milyen eredménnyel, arról kitűnő színpadismeretét feltüntető „Bánk bán-ja
ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán
ycimy ykodvegy tett örök tanúságot. Katona yszemelynevy katona yszemelynevy
Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy
ykodvegy drámaírói pályája a „Hacker-házban yintezmenyy hacker yintezmenyy
Hacker yintezmenyy hacker yintezmenyy yintezmenyy Hacker yintezmenyy ykodvegy kezdődött.
Itt játszották első színpadi kísérletét 1812. január 12-én,- „Jotánta jeruzsálemi
királyné ycimy jotánta jeruzsálemi királyne ycimy Jotánta jeruzsálemi királyné
ycimy jotánta ycimy jeruzsálemi ycimy királyne ycimy ycimy Jotánta ycimy
jeruzsálemi ycimy királyné ycimy ykodvegy cím alatt. Nem eredeti darab volt, hanem
Ziegler yszemelynevy ziegler yszemelynevy Ziegler yszemelynevy ziegler
yszemelynevy yszemelynevy Ziegler yszemelynevy ykodvegy művének fordítása. Aztán
jött a többi. A fiatal Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona
yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy a színészi
és rendezői működés mellett 1811-től 1815-ig 5 fordított drámával s Bánk bánt ycimy
bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy
ykodvegy bele nem számítva 13 eredeti darabbal gazdagította a magyar játékrendet.
E korból való művei a következők: Örökség, ycimy örökség ycimy Örökség ycimy
örökség ycimy ycimy Örökség ycimy ykodvegy vígj. 1 felv. Bem. 1811. ápr. 11. A Szegény
lantos ycimy a szegény lantos ycimy A Szegény lantos ycimy a ycimy szegény
ycimy lantos ycimy ycimy A ycimy Szegény ycimy lantos ycimy ykodvegy (Kotzebue).
yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy
yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy Bem. 1816. ápr. 11. Jolánta jeruzsálemi
királyné, ycimy jolánta jeruzsálemi királyne ycimy Jolánta jeruzsálemi királyné
ycimy jolánta ycimy jeruzsálemi ycimy királyne ycimy ycimy Jolánta ycimy
jeruzsálemi ycimy királyné ycimy ykodvegy Ziegler yszemelynevy ziegler
yszemelynevy Ziegler yszemelynevy ziegler yszemelynevy yszemelynevy Ziegler
yszemelynevy ykodvegy után. Bem. 1812. jan. 12. Szmolenszk ostroma. ycimy
szmolenszk ostroma ycimy Szmolenszk ostroma ycimy szmolenszk ycimy ostroma
ycimy ycimy Szmolenszk ycimy ostroma ycimy ykodvegy Bem. 1811. nov. 24. Üstökös
csillag, ycimy üstökös csillag ycimy Üstökös csillag ycimy üstökös ycimy
csillag ycimy ycimy Üstökös ycimy csillag ycimy ykodvegy vígj. 1 felv. (Medve Albert.)
yszemelynevy medve albert yszemelynevy Medve Albert yszemelynevy medve
yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Medve yszemelynevy Albert
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1813. febr. 17. Montbelli grófok. ycimy montbelli
grófok ycimy Montbelli grófok ycimy montbelli ycimy grófok ycimy ycimy
Montbelli ycimy grófok ycimy ykodvegy E fordítások közül a Jolánta ycimy
jolánta ycimy Jolánta ycimy jolánta ycimy ycimy Jolánta ycimy ykodvegy eredeti kézirata
és a Montbelli grófok ycimy montbelli grófok ycimy Montbelli grófok ycimy
montbelli ycimy grófok ycimy ycimy Montbelli ycimy grófok ycimy ykodvegy másolata
megvan a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy könyvtárában. A többi elveszett. Eredeti darabok: Farsangi
utazás. ycimy farsangi utazás ycimy Farsangi utazás ycimy farsangi ycimy utazás
ycimy ycimy Farsangi ycimy utazás ycimy ykodvegy Bem. 1812. (Elveszett.) Monostori
Veronka ycimy monostori veronka ycimy Monostori Veronka ycimy monostori ycimy
veronka ycimy ycimy Monostori ycimy Veronka ycimy ykodvegy (Bem. 1812.) eredetije
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy könyvtárában. Montbelli grófok. ycimy montbelli grófok ycimy Montbelli
grófok ycimy montbelli ycimy grófok ycimy ycimy Montbelli ycimy grófok ycimy
ykodvegy Bem. 1811. július 16. Lucza széke ycimy lucza széke ycimy Lucza széke
ycimy lucza ycimy széke ycimy ycimy Lucza ycimy széke ycimy ykodvegy (Bem. Pest
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1812. dec. 26.) eredetije
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy könyvtárában. István, a magyarok első királya ycimy istván, a magyarok
első királya ycimy István, a magyarok első királya ycimy istván, ycimy a ycimy
magyarok ycimy első ycimy királya ycimy ycimy István, ycimy a ycimy magyarok
ycimy első ycimy ki (Bem. Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1813. augusztus 19.) eredeti kézirata a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárában. Ziska, ycimy
ziska ycimy Ziska ycimy ziska ycimy ycimy Ziska ycimy ykodvegy 1813, eredeti kézirata
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy könyvtárában. Aubinyi Clemetia ycimy aubinyi clemetia ycimy Aubinyi
Clemetia ycimy aubinyi ycimy clemetia ycimy ycimy Aubinyi ycimy Clemetia ycimy
ykodvegy Héderváry Cecillia ycimy héderváry cecillia ycimy Héderváry Cecillia
ycimy héderváry ycimy cecillia ycimy ycimy Héderváry ycimy Cecillia ycimy
ykodvegy cím alatt is. Mindkettő másolata a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárában. Jeruzsálem pusztulása, ycimy
jeruzsálem pusztulása ycimy Jeruzsálem pusztulása ycimy jeruzsálem ycimy
pusztulása ycimy ycimy Jeruzsálem ycimy pusztulása ycimy ykodvegy 1814, eredeti
kézirata a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy könyvtárában Doboka vára, ycimy doboka vára ycimy Doboka
vára ycimy doboka ycimy vára ycimy ycimy Doboka ycimy vára ycimy ykodvegy Nagyidai
cigányok, ycimy nagyidai cigányok ycimy Nagyidai cigányok ycimy nagyidai ycimy
cigányok ycimy ycimy Nagyidai ycimy cigányok ycimy ykodvegy Comarunna. ycimy
comarunna ycimy Comarunna ycimy comarunna ycimy ycimy Comarunna ycimy ykodvegy Mind
a három elveszett. Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt, ycimy rózsa
vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt ycimy Rózsa vagy a tapasztalatlan légy
a pókok közt ycimy rózsa ycimy vagy ycimy a ycimy tapasztalatlan ycimy légy
ycimy a ycimy pókok ycimy közt yc 1815, A xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx
1835 tündéralma vagy Nadir és Nadine boszorkányos története. ycimy a tündéralma
vagy nadir és nadine boszorkányos története ycimy A tündéralma vagy Nadir és
Nadine boszorkányos története ycimy a ycimy tündéralma ycimy vagy ycimy nadir
ycimy és ycimy nadine ycim Ez utóbbi kettőt Milecz János yszemelynevy milecz
jános yszemelynevy Milecz János yszemelynevy milecz yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Milecz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy találta
meg és adta ki 1886-ban xevtizedx 1885 „Katona József családja, élete és ismeretlen
művei ycimy katona józsef családja, élete és ismeretlen művei ycimy Katona
József családja, élete és ismeretlen művei ycimy katona ycimy józsef ycimy
családja, ycimy élete ycimy és ycimy ismeretlen ycimy című munkájában. Ha figyelembe
vesszük, hogy Katona József yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona
József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színpadi működése mellett jogi tanulmányait
is ernyedetlen szorgalommal folytatta, bámulnunk kell ezt a nagy drámaírói tevékenységet.
Ezek a művei azonban, habár legtöbbjén látszanak is az igazi tehetség jelei, még
csak előtanulmányoknak tekinthetők. A fiatal Katona yszemelynevy katona
yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy ykodvegy gyorsan egy-két hét alatt írta és fordította őket, inkább
csak azzal a célzattal, hogy a játszó társaságnak újabb műsoranyaggal szolgáljon.
De azért a lázadó Kupában yszerepy kupa yszerepy Kupá yszerepy kupa yszerepy
yszerepy Kupá yszerepy ykodvegy (István, magyarok első királya) ycimy istván,
magyarok első királya ycimy István, magyarok első királya ycimy istván, ycimy
magyarok ycimy első ycimy királya ycimy ycimy István, ycimy magyarok ycimy első
ycimy királya ycimy ykodvegy már látszanak Petur bán yszerepy petur bán
yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy yszerepy Petur yszerepy
bán yszerepy ykodvegy robusztus alakjának körvonalai; Jeruzsálem pusztulásában ycimy
jeruzsálem pusztulása ycimy Jeruzsálem pusztulásá ycimy jeruzsálem ycimy
pusztulása ycimy ycimy Jeruzsálem ycimy pusztulásá ycimy ykodvegy már érezhetjük
Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy hatását;
a „Nadir és Nadine ycimy nadir és nadine ycimy Nadir és Nadine ycimy nadir
ycimy és ycimy nadine ycimy ycimy Nadir ycimy és ycimy Nadine ycimy ykodvegy tündéries
játékban pedig olyan lebilincselő módon érzékelteti - nagy szerelem leküzdhetetlen
diadalát, hogy ez a poétikus mű még ma is hatást keltene a színpadon. És mégis hol
vannak ezek a művek Bánk bántól ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy
bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy (I. o.), melyet ő maga is első művének
nevez, mely aztán a cenzúra betiltó végzése után — fájdalom — utolsó műve lett.
„Bánk bán-t ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk
ycimy bán ycimy ykodvegy 1815 xevtizedx 1815 nyarán írta és beküldte a kolozsvári
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy pályázatra,
ahol azonban — ha ugyan igazán eljutott a bírálók kezébe — figyelembe sem vették.
Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy
yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy Bárány Boldizsár yszemelynevy bárány
boldizsár yszemelynevy Bárány Boldizsár yszemelynevy bárány yszemelynevy
boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Bárány yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy
ykodvegy „Rostá-ja ycimy rosta ycimy Rostá ycimy rosta ycimy ycimy Rostá ycimy
ykodvegy alapján a művet 1819—20-ban átdolgozta. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx
1835 Az átdolgozatlan „Bánk bán-t ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk
ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy eddig nem ismertük, de 1912-ben
xevtizedx 1915 egy régi kézirat formájában napfényre került az is. (Megj. az „Irodalomtörténeti
Közlemények yintezmenyy irodalomtörténeti közlemények yintezmenyy Irodalom
yintezmenyy irodalomtörténeti yintezmenyy közlemények yintezmenyy yintezmenyy
Irodalom yintezmenyy ykodvegy 1913-ik évfolyamában, 2—3. szám.) A két „Bánk bán
ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán
ycimy ykodvegy összehasonlítása rendkívül tanulságos és szembetűnővé teszi azt a
hatalmas fejlődést, melyet Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona
yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy 1815-től
xevtizedx 1815 1820-ig xevtizedx 1825 tanúsított. Katona József yszemelynevy
katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy tragikus alak volt. Színész már csak szegénysorsú szülei miatt sem lehetett,
a drámaírót pedig megölte benne a cenzúra. Ott hagyta hát a színpadot, letette a
drámaírói tollat és magyar keserűséggel hazament Kecskemétre ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy ügyésznek.
Még jó, hogy Bánk bánját ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán
ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy 1821-ben nyomtatásban kiadta, mert különben
elveszhetett volna a legnagyobb magyar tragédia. Kecskemét ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy város
Tanácsa 100 forinttal jutalmazta a neki ajánlott művet, a szerzőt pedig 1820. november
2-án megválasztotta alügyésznek, majd 1826-ban főügyésznek. Katona József yszemelynevy
katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy a nagy lelkek nemes fennköltségével viselte sorsát. Ha már szép álmait
nem valósíthatta meg, legalább szüleinek igyekezett hű támasza lenni. Nem magának
élt már, hanem szüleinek, városának és hivatalának. A hivatalban pontos, pártatlan
és igazságos volt. A szegény nép érdekében sokszor síkra szállt és keményen kimondta
az igazságot szóval úgy, mint írásban. E szókimondó bátor magatartásáért a nép „sercegő
pennájú Katoná-nak yszemelynevy sercegő pennájú katona yszemelynevy sercegő
pennájú Katoná yszemelynevy sercegő yszemelynevy pennájú yszemelynevy katona
yszemelynevy yszemelynevy sercegő yszemelynevy pennájú yszemelyn nevezte. De a drámaírói
tollat sohasem vette fel többé. Csak egy értekezést írt még a játékszín ügyében:
„Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség nem akar lábra kapni?
ycimy mi az oka, hogy magyarországban a játékszíni költőmesterség nem akar
lábra kapni? ycimy Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség
nem akar lábra kapni? ycimy mi ycimy az ycim (Megj. a „Mindenes Gyűjtemény yintezmenyy
mindenes gyűjtemény yintezmenyy Mindenes yintezmenyy mindenes yintezmenyy
gyűjtemény yintezmenyy yintezmenyy Mindenes yintezmenyy ykodvegy c. folyóiratban,
1821.) A xtalanevtizedx 1835 színészekkel főügyész korában is megtartotta a jó viszonyt,
különösen Udvarhelyi Miklóssal yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy
Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy és Balog István
yszemelynevy balog istván yszemelynevy Balog István yszemelynevy balog
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balog yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy nal. S ha színészek jöttek a városba, mindig felkarolta ügyüket
és hűségesen eljárt előadásaikra. Zárkózott ember volt és kevés beszédű, de mélyérzésű
s jó barátai iránt könnyen melegedő. Olyan lehetett, amilyennek ő jellemzi Bánk
bán-ját. ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk
ycimy bán ycimy ykodvegy Nála is mindig „nagyobb indulat dühösködött belülről mint
amennyit külső magatartása elárult. Kontemplativ lény volt. Tudott a szenvedélyein
uralkodni és le tudott mondani. Szerette a családi életet, de ő maga családot nem
alapíthatott. Teljes életében legénysorban maradt. Pedig — úgy látszik — kecskeméti
ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ykodvegy visszavonulása után is lángra lobbant mégegyszer a szíve, azonban
ez a szerelme is viszonozatlan maradt. A sors kegyetlen volt hozzá. Míg élt, nem
értette meg senki, vagy nagyon kevesen s csak mikor a sírja behorpadt, fordult feléje
a közérdeklődés. Sírja fölé szülei és testvérei emeltek először egy szerény emlékkövet.
Ezt később — 1861-ben xevtizedx 1865 — Kecskemét ytelepulesy kecskemét
ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy városa egy
díszesebb s nagyobb márványemlékkel cserélte fel. Ugyanakkor — 1861. május 20-án
— Horváth Döme yszemelynevy horváth döme yszemelynevy Horváth Döme yszemelynevy
horváth yszemelynevy döme yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Döme
yszemelynevy ykodvegy kezdeményezésére a kecskeméti ytelepulesy kecskemét
ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy vasúti állomás
melletti sétányon felállították Katona József yszemelynevy katona józsef
yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy mellszobrát. Szülőházát
1883. xevtizedx 1885 április 16-án emléktáblával jelölték meg, emlékére egy róla
elnevezett irodalmi kör alakult s az 1896-ban xevtizedx 1895 megnyílt kecskeméti
ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ykodvegy új színházat „Katona József - színház-nak yintezmenyy katona józsef
- színház yintezmenyy Katona yintezmenyy katona yintezmenyy józsef yintezmenyy
- yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Katona yintezmenyy ykodvegy nevezték
el. De minden kőnél és minden márványnál maradandóbban hirdeti Kecskemét ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy nagy
fiának emlékét saját remekműve, örök szépségű „Bánk bán-ja, ycimy bánk bán
ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy amely
még akkor is élni fog, amikor a márványemléktáblákon bemohosodtak a betűk. (Pataki
József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy
pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_II.0511.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Katona József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1791
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0511.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0511.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26629.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Katona
József
Szócikk: Katona József a legnagyobb magyar drámaíró,
sz. 1791. november 11-én, Kecskeméten, megh. 1830. április 16-án, u. o. Családja
nem volt törzsökös kecskeméti familia. A költő dédapja: Katona János 1658 táján
a török - tatár hordák elől a Nyírségből menekült családjával együtt Kecskemétre.
Szépapja: Katona Mihály fuvarosember volt s különösen II-ik Rákóczi Ferenc hadjáratai
alatt jutott nagyobb keresethez. Ő volt a család legegészségesebb s leghosszabb
életű tagja. Majdnem százesztendős volt, amikor meghalt. Nagyapja: Katona Tamás
eleinte jó módban élhetett, mert egyik fiával a gimnázium négy osztályát elvégeztette,
de aztán megromlott anyagi viszonyai következtében a szorgalmas és jól tanuló fiú
kénytelen volt tanulmányai félbeszakításával a takácsmesterséget kitanulni. Ez a
józaneszű s latinos műveltségűnek mondható szegény takácsmester volt a költő édesapja.
A Katona-család tehát, amely egyszerű sorból származott, folytonos emelkedést mutat,
nemcsak a társadalmi elhelyezkedésben, hanem a művelődés terén is, hogy aztán legnagyobb
fiában, a drámaköltöben, a lángész zenitjét érje el. Katona József gyermekkoráról
nem sokat tudunk, legfeljebb csak annyit, hogy szülőit szerető, szorgalmas, komoly,
érzékeny és rendkívül fogékony gyermek volt. E tulajdonságai révén már a népiskolában
feltűnt, miért is atyja, az idősebb Katona József, elhatározta, hogy öt gyermeke
közül legalább ezt az egyet — még nélkülözések árán is — tudós pályára nevelteti.
Ez okból vitte fel fiát a gimnázium első osztályába Pestre a piaristákhoz, de részint
anyagi okokból, részint pedig a szüleitől távol élni nem szerető fiú kedvéért a
többi gimnáziumi osztályt Kecskeméten végeztette vele s csak a filozófiai tanfolyamot
(a mai VII. és VIII. osztály) kezdte meg Szegeden és fejezte be Pesten, még pedig
kitűnő eredménnyel. Pesten az egyetemi könyvtár szolgájánál, Rocsnik Ignácnál volt
szálláson, aki a könyvtár épületében lakott. Csak természetes, hogy a tudásra szomjas
ifjú felhasználta a kínálkozó alkalmat s ő lett a könyvtár legszorgalmasabb búvára.
Különösen a történelmi munkákat olvasta nagy buzgósággal; mintha csak Géniusza adta
volna kezébe e könyveket, hogy előkészítse magasrendű hivatottságára. Ám a tudás
nem lett volna elég, meg kellett ismernie a szenvedélyt is. A Rocsnik-háznál azt
is megismerhette. Ábrándos lelkében itt vetett lobot az első szerelem lángja. Mert
nemcsak könyvtár volt itt a házban, hanem egy szép leány is: a kis Rocsnik Borbála,
akit szülei németesen Betti-nek becéztek. Katona József 18 éves volt ekkor, Rocsnik
Betti meg 15. Ez lett volna Katonának egyetlen boldog szerelme, de ez is szomorúsággal
végződött. Bettit ugyanis néhány év múlva szülei máshoz kényszerítették nőül s a
boldogtalan asszonyka egyévi házasság után újdonsült kis leánykájával egyetemben
meghalt. Katonának egy fiatalkori verse őrzi az emlékét („Egy könny Betti sírhalmára.)
Az írói pálya indulása Katonánál is versekkel kezdődött. Verset azonban nem sokat
írt. Mindössze huszonnégyet. Ifjúkori kísérlet valamennyi. Ő maga sem értékelte
többre őket. Az ábrándos természetű méla gyerek meg-megénekelte a természet szépségeit,
melyek őt sokszor lebilincselték, órákig el tudta nézni a szülőháza ablakából is
látható nádas tavat, mely a mostani „Katona József-színház helyén terült el s amikor
Pestre, vagy Szegedre utazott, elgyönyörködött az alföldi puszták méla végtelenségében.
Más természeti tájat — kivéve a pesti Dunát és a budai hegyeket — nem igen volt
alkalma látni, de őt annyira lekötötte a szülőföld s a magyar Alföld iránt való
szeretete, hogy — úgy látszik — nem is igen kívánkozott „világot látni. A gimnáziumi
tanulmányok befejeztével a jogra iratkozott be, majd ügyvédi oklevelet szerzett
s 1813-tól 2 esztendőn keresztül Halász Bálint hírneves ügyvéd mellett szerezte
meg a szükséges joggyakorlatot, míg végre 1816-ban mint kész ügyvéd négy évig működött
a fővárosban. Fiatal jurista korától kezdve nagy szeretettel járt a Pesten működő
magyar játszótársaság előadásaira. Itt látta meg Dérynét, a játszótársaság fiatal
énekesnőjét, akit — a jelek szerint legalább úgy látszik — az első pillanatban megszeretett.
Ez a nagy szerelem, amit azonban ő némán viselt a keblében, még jobban vonzotta
a színházhoz, ahol végre írói működésének helyes irányát is megtalálta. Katona József
három minőségben szolgálta a magyar játékszínt: mint műkedvelő színész, mint rendező
és mint drámaíró. A „Hacker-ház (L. o.) és a Rondella (L. o.) színpadán Békesi József
név alatt több nagy szerepet játszott, még pedig szép sikerrel. Kortársai különösen
az „Abbelinó-ban, a „Szerelem gyermeké-ben és „Hamlet-ben dicsérik. Jó volt a „Szmolenszk
ostromá-ban is, melyben egy öreg kozákot játszott. Katonának nem volt csengő hangja,
sőt Déryné szerint egy kissé az orrából beszélt, de elért sikerei alapján nyugodtan
következtethetünk arra, hogy a szenvedélyek ábrázolásában mint színész is kitűnt.
Szerepei közül kétségtelenül „Hamlet volt reá a legnagyobb hatással. Ez a szerep
határkövet jelent drámaírói pályáján. Addig Katzebue volt a mestere; most egyszerre
Shakespearehez fordult. (Lásd: a „Bánk bán cikket.) Hogy milyen színész lett volna
belőle, ha élethivatásául a színészetet választja, mondhatni alig bír fontossággal,
őt csak azért vezette Géniusza az aktorok közé, hogy a színpadot megismerhesse.
A színészi-és a rendezői működés nála csak ezt a célt szolgálta — s hogy milyen
eredménnyel, arról kitűnő színpadismeretét feltüntető „Bánk bán-ja tett örök tanúságot.
Katona drámaírói pályája a „Hacker-házban kezdődött. Itt játszották első színpadi
kísérletét 1812. január 12-én,- „Jotánta jeruzsálemi királyné cím alatt. Nem eredeti
darab volt, hanem Ziegler művének fordítása. Aztán jött a többi. A fiatal Katona
a színészi és rendezői működés mellett 1811-től 1815-ig 5 fordított drámával s Bánk
bánt bele nem számítva 13 eredeti darabbal gazdagította a magyar játékrendet. E
korból való művei a következők: Örökség, vígj. 1 felv. Bem. 1811. ápr. 11. A Szegény
lantos (Kotzebue). Bem. 1816. ápr. 11. Jolánta jeruzsálemi királyné, Ziegler után.
Bem. 1812. jan. 12. Szmolenszk ostroma. Bem. 1811. nov. 24. Üstökös csillag, vígj.
1 felv. (Medve Albert.) Bem. 1813. febr. 17. Montbelli grófok. E fordítások közül
a Jolánta eredeti kézirata és a Montbelli grófok másolata megvan a Nemzeti Színház
könyvtárában. A többi elveszett. Eredeti darabok: Farsangi utazás. Bem. 1812. (Elveszett.)
Monostori Veronka (Bem. 1812.) eredetije a Nemzeti Színház könyvtárában. Montbelli
grófok. Bem. 1811. július 16. Lucza széke (Bem. Pest 1812. dec. 26.) eredetije a
Nemzeti Színház könyvtárában. István, a magyarok első királya (Bem. Pest, 1813.
augusztus 19.) eredeti kézirata a Nemzeti Színház könyvtárában. Ziska, 1813, eredeti
kézirata a Nemzeti Színház könyvtárában. Aubinyi Clemetia Héderváry Cecillia cím
alatt is. Mindkettő másolata a Nemzeti Színház könyvtárában. Jeruzsálem pusztulása,
1814, eredeti kézirata a Nemzeti Színház könyvtárában Doboka vára, Nagyidai cigányok,
Comarunna. Mind a három elveszett. Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt,
1815, A tündéralma vagy Nadir és Nadine boszorkányos története. Ez utóbbi kettőt
Milecz János találta meg és adta ki 1886-ban „Katona József családja, élete és ismeretlen
művei című munkájában. Ha figyelembe vesszük, hogy Katona József színpadi működése
mellett jogi tanulmányait is ernyedetlen szorgalommal folytatta, bámulnunk kell
ezt a nagy drámaírói tevékenységet. Ezek a művei azonban, habár legtöbbjén látszanak
is az igazi tehetség jelei, még csak előtanulmányoknak tekinthetők. A fiatal Katona
gyorsan egy-két hét alatt írta és fordította őket, inkább csak azzal a célzattal,
hogy a játszó társaságnak újabb műsoranyaggal szolgáljon. De azért a lázadó Kupában
(István, magyarok első királya) már látszanak Petur bán robusztus alakjának körvonalai;
Jeruzsálem pusztulásában már érezhetjük Shakespeare hatását; a „Nadir és Nadine
tündéries játékban pedig olyan lebilincselő módon érzékelteti - nagy szerelem leküzdhetetlen
diadalát, hogy ez a poétikus mű még ma is hatást keltene a színpadon. És mégis hol
vannak ezek a művek Bánk bántól (I. o.), melyet ő maga is első művének nevez, mely
aztán a cenzúra betiltó végzése után — fájdalom — utolsó műve lett. „Bánk bán-t
1815 nyarán írta és beküldte a kolozsvári pályázatra, ahol azonban — ha ugyan igazán
eljutott a bírálók kezébe — figyelembe sem vették. Katona Bárány Boldizsár „Rostá-ja
alapján a művet 1819—20-ban átdolgozta. Az átdolgozatlan „Bánk bán-t eddig nem ismertük,
de 1912-ben egy régi kézirat formájában napfényre került az is. (Megj. az „Irodalomtörténeti
Közlemények 1913-ik évfolyamában, 2—3. szám.) A két „Bánk bán összehasonlítása rendkívül
tanulságos és szembetűnővé teszi azt a hatalmas fejlődést, melyet Katona 1815-től
1820-ig tanúsított. Katona József tragikus alak volt. Színész már csak szegénysorsú
szülei miatt sem lehetett, a drámaírót pedig megölte benne a cenzúra. Ott hagyta
hát a színpadot, letette a drámaírói tollat és magyar keserűséggel hazament Kecskemétre
ügyésznek. Még jó, hogy Bánk bánját 1821-ben nyomtatásban kiadta, mert különben
elveszhetett volna a legnagyobb magyar tragédia. Kecskemét város Tanácsa 100 forinttal
jutalmazta a neki ajánlott művet, a szerzőt pedig 1820. november 2-án megválasztotta
alügyésznek, majd 1826-ban főügyésznek. Katona József a nagy lelkek nemes fennköltségével
viselte sorsát. Ha már szép álmait nem valósíthatta meg, legalább szüleinek igyekezett
hű támasza lenni. Nem magának élt már, hanem szüleinek, városának és hivatalának.
A hivatalban pontos, pártatlan és igazságos volt. A szegény nép érdekében sokszor
síkra szállt és keményen kimondta az igazságot szóval úgy, mint írásban. E szókimondó
bátor magatartásáért a nép „sercegő pennájú Katoná-nak nevezte. De a drámaírói tollat
sohasem vette fel többé. Csak egy értekezést írt még a játékszín ügyében: „Mi az
oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség nem akar lábra kapni? (Megj.
a „Mindenes Gyűjtemény c. folyóiratban, 1821.) A színészekkel főügyész korában is
megtartotta a jó viszonyt, különösen Udvarhelyi Miklóssal és Balog István nal. S
ha színészek jöttek a városba, mindig felkarolta ügyüket és hűségesen eljárt előadásaikra.
Zárkózott ember volt és kevés beszédű, de mélyérzésű s jó barátai iránt könnyen
melegedő. Olyan lehetett, amilyennek ő jellemzi Bánk bán-ját. Nála is mindig „nagyobb
indulat dühösködött belülről mint amennyit külső magatartása elárult. Kontemplativ
lény volt. Tudott a szenvedélyein uralkodni és le tudott mondani. Szerette a családi
életet, de ő maga családot nem alapíthatott. Teljes életében legénysorban maradt.
Pedig — úgy látszik — kecskeméti visszavonulása után is lángra lobbant mégegyszer
a szíve, azonban ez a szerelme is viszonozatlan maradt. A sors kegyetlen volt hozzá.
Míg élt, nem értette meg senki, vagy nagyon kevesen s csak mikor a sírja behorpadt,
fordult feléje a közérdeklődés. Sírja fölé szülei és testvérei emeltek először egy
szerény emlékkövet. Ezt később — 1861-ben — Kecskemét városa egy díszesebb s nagyobb
márványemlékkel cserélte fel. Ugyanakkor — 1861. május 20-án — Horváth Döme kezdeményezésére
a kecskeméti vasúti állomás melletti sétányon felállították Katona József mellszobrát.
Szülőházát 1883. április 16-án emléktáblával jelölték meg, emlékére egy róla elnevezett
irodalmi kör alakult s az 1896-ban megnyílt kecskeméti új színházat „Katona József
- színház-nak nevezték el. De minden kőnél és minden márványnál maradandóbban hirdeti
Kecskemét nagy fiának emlékét saját remekműve, örök szépségű „Bánk bán-ja, amely
még akkor is élni fog, amikor a márványemléktáblákon bemohosodtak a betűk. (Pataki
József.) szin_II.0511.pdf II