Címszó: Kertész Endre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1889

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0556.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0556.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26833.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kertész Endre

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526842.htm

 

Szócikk: Kertész Endre színész, sz. 1889. (születés éve) márc. 2-án, Balassagyarmaton, (megye) megh. 1925. jan. 28-án, Budapesten. (Budapest) Elemi iskoláit szülővárosában, gimnáziális tanulmányait Budapesten (Budapest) végezte, majd a színészakadémia növendéke volt. 1910-ben (időpont) lépett színpadra, Kolozsvárott, (megye) ahonnan 1917-ben (időpont) Szegedre, (megye) 1919-ben (időpont) Budapestre (Budapest) szerződött, az Andrássy-úti Színházhoz; (intézmény) (információ)  majd a Belvárosi- (intézmény) (információ)  és Magyar Színház (intézmény) (információ)  tagja lett. A művészetek iránt való rajongó szeretetét anyjától örökölte. Nem volt epizódszínész, még kevésbbé kabarészínész. A nagy, eltaposott, kificamodott, tragikomikus életsorsok fogták meg legjobban a szívét, — ezeket tudta utolérhetetlenül ábrázolni. Nem lett volna vérbeli színész, ha nem vágyott volna külső sikerre. De sohasem — még a legnagyobb anyagi kényszer hatása alatt sem — süllyedt le odáig, hogy komikus szerepeiben bohóckodással törekedjék a sikerre. Semmit, ami a jellem komikumából nem fakadt, szerepeibe bele nem vitt. Érvényesülése érdekében soha komoly lépést nem tett. Azt hitte, a siker, az elismerés magától hull majd az ölébe. Nála jobban az élet hazugságait senki jobban nem gyűlölte. De az igaz iránt való érzéke, amely a művészetben oly csalhatatlanul vezette, az életben cserbenhagyta. Mindent, ami konvenció, hazugnak gondolt, anélkül, hogy megvizsgálta volna, mi rejlik mögötte. Innen eredt a polgári élettel való érintkezés iránti idegenkedése, amely gyakran valóságos félelemmé fokozódott. Sírkövét Incze Sándor (személy) (információ)  szerkesztő emelte, 1925. (időpont) november 1-én. (Rákoskeresztúri temető.) Főbb szerepei: Biró (szerep) (információ)  (A vörös ember), (cím) Szekeres (szerep) (információ)  (A masamód), (cím) Genz (szerep) (Sasfiók), (cím) Bins (szerep) (Gretchen), (cím) A bolond (szerep) (II. Lajos), (cím) Ibolya (szerep) (Igazgató) (cím) (információ)  stb. szin_II.0556.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kertész Endre címszóvég 26833 Szócikk: Kertész Endre színész, sz. 1889. márc. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 2-án, Balassagyarmaton, ytelepulesy balassagyarmat ytelepulesy Balassagyarmat ymegyey nógrád megye ykodvegy megh. 1925. jan. 28-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Elemi iskoláit szülővárosában, gimnáziális tanulmányait Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, majd a színészakadémia növendéke volt. 1910-ben xevtizedx 1915 lépett színpadra, Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahonnan 1917-ben Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy 1919-ben Budapestre xtalanevtizedx 1925 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződött, az Andrássy-úti Színházhoz; yintezmenyy andrássy-úti színház yintezmenyy Andrássy yintezmenyy andrássy-úti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy ykodvegy majd a Belvárosi- yintezmenyy belvárosi yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy és Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja lett. A művészetek iránt való rajongó szeretetét anyjától örökölte. Nem volt epizódszínész, még kevésbbé kabarészínész. A nagy, eltaposott, kificamodott, tragikomikus életsorsok fogták meg legjobban a szívét, — ezeket tudta utolérhetetlenül ábrázolni. Nem lett volna vérbeli színész, ha nem vágyott volna külső sikerre. De sohasem — még a legnagyobb anyagi kényszer hatása alatt sem — süllyedt le odáig, hogy komikus szerepeiben bohóckodással törekedjék a sikerre. Semmit, ami a jellem komikumából nem fakadt, szerepeibe bele nem vitt. Érvényesülése érdekében soha komoly lépést nem tett. Azt hitte, a siker, az elismerés magától hull majd az ölébe. Nála jobban az élet hazugságait senki jobban nem gyűlölte. De az igaz iránt való érzéke, amely a művészetben oly csalhatatlanul vezette, az életben cserbenhagyta. Mindent, ami konvenció, hazugnak gondolt, anélkül, hogy megvizsgálta volna, mi rejlik mögötte. Innen eredt a polgári élettel való érintkezés iránti idegenkedése, amely gyakran valóságos félelemmé fokozódott. Sírkövét Incze Sándor yszemelynevy incze sándor yszemelynevy Incze Sándor yszemelynevy incze yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Incze yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szerkesztő emelte, 1925. xevtizedx 1925 november 1-én. (Rákoskeresztúri temető.) Főbb szerepei: Biró yszerepy biró yszerepy Biró yszerepy biró yszerepy yszerepy Biró yszerepy ykodvegy (A vörös ember), ycimy a vörös ember ycimy A vörös ember ycimy a ycimy vörös ycimy ember ycimy ycimy A ycimy vörös ycimy ember ycimy ykodvegy Szekeres yszerepy szekeres yszerepy Szekeres yszerepy szekeres yszerepy yszerepy Szekeres yszerepy ykodvegy (A masamód), ycimy a masamód ycimy A masamód ycimy a ycimy masamód ycimy ycimy A ycimy masamód ycimy ykodvegy Genz yszerepy genz yszerepy Genz yszerepy genz yszerepy yszerepy Genz yszerepy ykodvegy (Sasfiók), ycimy sasfiók ycimy Sasfiók ycimy sasfiók ycimy ycimy Sasfiók ycimy ykodvegy Bins yszerepy bins yszerepy Bins yszerepy bins yszerepy yszerepy Bins yszerepy ykodvegy (Gretchen), ycimy gretchen ycimy Gretchen ycimy gretchen ycimy ycimy Gretchen ycimy ykodvegy A bolond yszerepy a bolond yszerepy A bolond yszerepy a yszerepy bolond yszerepy yszerepy A yszerepy bolond yszerepy ykodvegy (II. Lajos), ycimy ii. lajos ycimy II. Lajos ycimy ii. ycimy lajos ycimy ycimy II. ycimy Lajos ycimy ykodvegy Ibolya yszerepy ibolya yszerepy Ibolya yszerepy ibolya yszerepy yszerepy Ibolya yszerepy ykodvegy (Igazgató) ycimy igazgató ycimy Igazgató ycimy igazgató ycimy ycimy Igazgató ycimy ykodvegy stb. szin_II.0556.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kertész Endre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1889

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0556.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0556.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26833.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kertész Endre

Szócikk: Kertész Endre színész, sz. 1889. márc. 2-án, Balassagyarmaton, megh. 1925. jan. 28-án, Budapesten. Elemi iskoláit szülővárosában, gimnáziális tanulmányait Budapesten végezte, majd a színészakadémia növendéke volt. 1910-ben lépett színpadra, Kolozsvárott, ahonnan 1917-ben Szegedre, 1919-ben Budapestre szerződött, az Andrássy-úti Színházhoz; majd a Belvárosi- és Magyar Színház tagja lett. A művészetek iránt való rajongó szeretetét anyjától örökölte. Nem volt epizódszínész, még kevésbbé kabarészínész. A nagy, eltaposott, kificamodott, tragikomikus életsorsok fogták meg legjobban a szívét, — ezeket tudta utolérhetetlenül ábrázolni. Nem lett volna vérbeli színész, ha nem vágyott volna külső sikerre. De sohasem — még a legnagyobb anyagi kényszer hatása alatt sem — süllyedt le odáig, hogy komikus szerepeiben bohóckodással törekedjék a sikerre. Semmit, ami a jellem komikumából nem fakadt, szerepeibe bele nem vitt. Érvényesülése érdekében soha komoly lépést nem tett. Azt hitte, a siker, az elismerés magától hull majd az ölébe. Nála jobban az élet hazugságait senki jobban nem gyűlölte. De az igaz iránt való érzéke, amely a művészetben oly csalhatatlanul vezette, az életben cserbenhagyta. Mindent, ami konvenció, hazugnak gondolt, anélkül, hogy megvizsgálta volna, mi rejlik mögötte. Innen eredt a polgári élettel való érintkezés iránti idegenkedése, amely gyakran valóságos félelemmé fokozódott. Sírkövét Incze Sándor szerkesztő emelte, 1925. november 1-én. (Rákoskeresztúri temető.) Főbb szerepei: Biró (A vörös ember), Szekeres (A masamód), Genz (Sasfiók), Bins (Gretchen), A bolond (II. Lajos), Ibolya (Igazgató) stb. szin_II.0556.pdf II