Címszó: Kertész Endre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1889
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0556.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0556.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26833.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kertész
Endre
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526842.htm
Szócikk: Kertész Endre színész, sz. 1889. (születés
éve) márc. 2-án, Balassagyarmaton, (megye) megh.
1925. jan. 28-án, Budapesten. (Budapest)
Elemi iskoláit szülővárosában, gimnáziális tanulmányait Budapesten (Budapest)
végezte, majd a színészakadémia növendéke volt. 1910-ben (időpont) lépett
színpadra, Kolozsvárott, (megye) ahonnan
1917-ben (időpont)
Szegedre, (megye)
1919-ben (időpont)
Budapestre (Budapest)
szerződött, az Andrássy-úti Színházhoz; (intézmény)
(információ)
majd a Belvárosi- (intézmény)
(információ)
és Magyar Színház (intézmény)
(információ)
tagja lett. A művészetek iránt való rajongó
szeretetét anyjától örökölte. Nem volt epizódszínész, még kevésbbé kabarészínész.
A nagy, eltaposott, kificamodott, tragikomikus életsorsok fogták meg legjobban a
szívét, — ezeket tudta utolérhetetlenül ábrázolni. Nem lett volna vérbeli színész,
ha nem vágyott volna külső sikerre. De sohasem — még a legnagyobb anyagi kényszer
hatása alatt sem — süllyedt le odáig, hogy komikus szerepeiben bohóckodással törekedjék
a sikerre. Semmit, ami a jellem komikumából nem fakadt, szerepeibe bele nem vitt.
Érvényesülése érdekében soha komoly lépést nem tett. Azt hitte, a siker, az elismerés
magától hull majd az ölébe. Nála jobban az élet hazugságait senki jobban nem gyűlölte.
De az igaz iránt való érzéke, amely a művészetben oly csalhatatlanul vezette, az
életben cserbenhagyta. Mindent, ami konvenció, hazugnak gondolt, anélkül, hogy megvizsgálta
volna, mi rejlik mögötte. Innen eredt a polgári élettel való érintkezés iránti idegenkedése,
amely gyakran valóságos félelemmé fokozódott. Sírkövét Incze Sándor (személy) (információ)
szerkesztő emelte, 1925. (időpont) november
1-én. (Rákoskeresztúri temető.) Főbb szerepei: Biró (szerep) (információ)
(A vörös ember), (cím) Szekeres
(szerep)
(információ)
(A masamód), (cím) Genz (szerep) (Sasfiók),
(cím) Bins (szerep) (Gretchen),
(cím) A bolond
(szerep)
(II. Lajos), (cím)
Ibolya (szerep)
(Igazgató) (cím)
(információ)
stb. szin_II.0556.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kertész Endre címszóvég 26833 Szócikk: Kertész
Endre színész, sz. 1889. márc. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 2-án, Balassagyarmaton,
ytelepulesy balassagyarmat ytelepulesy Balassagyarmat ymegyey nógrád megye
ykodvegy megh. 1925. jan. 28-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Elemi iskoláit szülővárosában, gimnáziális tanulmányait
Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte,
majd a színészakadémia növendéke volt. 1910-ben xevtizedx 1915 lépett színpadra,
Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy ahonnan 1917-ben Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy 1919-ben Budapestre xtalanevtizedx 1925 Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződött, az Andrássy-úti
Színházhoz; yintezmenyy andrássy-úti színház yintezmenyy Andrássy yintezmenyy
andrássy-úti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy
ykodvegy majd a Belvárosi- yintezmenyy belvárosi yintezmenyy Belváros
yintezmenyy belvárosi yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy és Magyar
Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy tagja lett. A művészetek iránt való rajongó szeretetét anyjától örökölte.
Nem volt epizódszínész, még kevésbbé kabarészínész. A nagy, eltaposott, kificamodott,
tragikomikus életsorsok fogták meg legjobban a szívét, — ezeket tudta utolérhetetlenül
ábrázolni. Nem lett volna vérbeli színész, ha nem vágyott volna külső sikerre. De
sohasem — még a legnagyobb anyagi kényszer hatása alatt sem — süllyedt le odáig,
hogy komikus szerepeiben bohóckodással törekedjék a sikerre. Semmit, ami a jellem
komikumából nem fakadt, szerepeibe bele nem vitt. Érvényesülése érdekében soha komoly
lépést nem tett. Azt hitte, a siker, az elismerés magától hull majd az ölébe. Nála
jobban az élet hazugságait senki jobban nem gyűlölte. De az igaz iránt való érzéke,
amely a művészetben oly csalhatatlanul vezette, az életben cserbenhagyta. Mindent,
ami konvenció, hazugnak gondolt, anélkül, hogy megvizsgálta volna, mi rejlik mögötte.
Innen eredt a polgári élettel való érintkezés iránti idegenkedése, amely gyakran
valóságos félelemmé fokozódott. Sírkövét Incze Sándor yszemelynevy incze sándor
yszemelynevy Incze Sándor yszemelynevy incze yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Incze yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szerkesztő emelte,
1925. xevtizedx 1925 november 1-én. (Rákoskeresztúri temető.) Főbb szerepei: Biró
yszerepy biró yszerepy Biró yszerepy biró yszerepy yszerepy Biró yszerepy
ykodvegy (A vörös ember), ycimy a vörös ember ycimy A vörös ember ycimy a ycimy
vörös ycimy ember ycimy ycimy A ycimy vörös ycimy ember ycimy ykodvegy Szekeres
yszerepy szekeres yszerepy Szekeres yszerepy szekeres yszerepy yszerepy
Szekeres yszerepy ykodvegy (A masamód), ycimy a masamód ycimy A masamód ycimy a
ycimy masamód ycimy ycimy A ycimy masamód ycimy ykodvegy Genz yszerepy genz
yszerepy Genz yszerepy genz yszerepy yszerepy Genz yszerepy ykodvegy (Sasfiók),
ycimy sasfiók ycimy Sasfiók ycimy sasfiók ycimy ycimy Sasfiók ycimy ykodvegy Bins
yszerepy bins yszerepy Bins yszerepy bins yszerepy yszerepy Bins yszerepy
ykodvegy (Gretchen), ycimy gretchen ycimy Gretchen ycimy gretchen ycimy ycimy
Gretchen ycimy ykodvegy A bolond yszerepy a bolond yszerepy A bolond yszerepy a
yszerepy bolond yszerepy yszerepy A yszerepy bolond yszerepy ykodvegy (II. Lajos),
ycimy ii. lajos ycimy II. Lajos ycimy ii. ycimy lajos ycimy ycimy II. ycimy
Lajos ycimy ykodvegy Ibolya yszerepy ibolya yszerepy Ibolya yszerepy ibolya
yszerepy yszerepy Ibolya yszerepy ykodvegy (Igazgató) ycimy igazgató ycimy
Igazgató ycimy igazgató ycimy ycimy Igazgató ycimy ykodvegy stb. szin_II.0556.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kertész Endre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1889
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0556.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0556.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26833.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kertész
Endre
Szócikk: Kertész Endre színész, sz. 1889. márc.
2-án, Balassagyarmaton, megh. 1925. jan. 28-án, Budapesten. Elemi iskoláit szülővárosában,
gimnáziális tanulmányait Budapesten végezte, majd a színészakadémia növendéke volt.
1910-ben lépett színpadra, Kolozsvárott, ahonnan 1917-ben Szegedre, 1919-ben Budapestre
szerződött, az Andrássy-úti Színházhoz; majd a Belvárosi- és Magyar Színház tagja
lett. A művészetek iránt való rajongó szeretetét anyjától örökölte. Nem volt epizódszínész,
még kevésbbé kabarészínész. A nagy, eltaposott, kificamodott, tragikomikus életsorsok
fogták meg legjobban a szívét, — ezeket tudta utolérhetetlenül ábrázolni. Nem lett
volna vérbeli színész, ha nem vágyott volna külső sikerre. De sohasem — még a legnagyobb
anyagi kényszer hatása alatt sem — süllyedt le odáig, hogy komikus szerepeiben bohóckodással
törekedjék a sikerre. Semmit, ami a jellem komikumából nem fakadt, szerepeibe bele
nem vitt. Érvényesülése érdekében soha komoly lépést nem tett. Azt hitte, a siker,
az elismerés magától hull majd az ölébe. Nála jobban az élet hazugságait senki jobban
nem gyűlölte. De az igaz iránt való érzéke, amely a művészetben oly csalhatatlanul
vezette, az életben cserbenhagyta. Mindent, ami konvenció, hazugnak gondolt, anélkül,
hogy megvizsgálta volna, mi rejlik mögötte. Innen eredt a polgári élettel való érintkezés
iránti idegenkedése, amely gyakran valóságos félelemmé fokozódott. Sírkövét Incze
Sándor szerkesztő emelte, 1925. november 1-én. (Rákoskeresztúri temető.) Főbb szerepei:
Biró (A vörös ember), Szekeres (A masamód), Genz (Sasfiók), Bins (Gretchen), A bolond
(II. Lajos), Ibolya (Igazgató) stb. szin_II.0556.pdf II
