Címszó: Kiss Mihály - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1857
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0589.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0589.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27053.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kiss
Mihály
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527028.htm
Szócikk: Kiss Mihály énekesszinész, sz. 1857-ben,
(születés
éve) Aradon, (megye) (információ)
meghalt 1914. augusztus 11-én, Gombospusztán.
(megye) Színipályára
lépett 1876-ban, (időpont) Szegedi
Mihálynál, (személy)
(információ)
Ungvárott. (megye) Félév
múlva Miskolcra (megye) került,
ahol még kórista volt. Egy ízben a Giroflé - Giroflá (személy) című
operettben a beteg baritonistát helyettesítette olyan sikerrel, hogy igazgatója
magánszereplővé léptette elő. Ettől az időtől kezdve pályáján magas ívelésben halad.
Nemsokára, 1891. (időpont) december
3-án, tagja lesz a Népszínháznak, (intézmény)
(információ)
ahol 1892. (időpont) március
13-tól kezdődően mint népszínműénekesnek nagy sikerei voltak. 1909. (időpont) decemberben
30 évi működése jubileumát ülte meg. Temesvárt (megye) lépett
fel utoljára a „Cigánybáró (cím) (információ)
Zsupánjában. (szerep) Majd
gazdasági intéző lett. Hosszabb ideig tagja volt az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
tanácsának. Neje Hegyesi Mari (személy) (információ)
(L. o.) volt, akivel 1884. (időpont) nyarán
Csóka Sándor (személy)
(információ)
társulatával a Budai Színkörben (intézmény)
(információ)
működött; H. M. csakhamar a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
tagja lett s elvált Kisstől, (személy) (információ)
ki mint népszínműíró is ismert nevet vívott
ki. Munkái; „Cifra Jancsi (cím) (információ)
(1880), (időpont) „Szikra
Panna (cím)
(1885, (időpont)
zenéje Konti Józseftől), (személy) (információ)
„Az árva pipacs (cím) (1887, (időpont) Nagyvárad),
(megye) életkép
3 felvonásban, zenéje Fodor Bertalantól. (személy) (információ)
Bem.: 1894. (időpont) július
29-én a Városligeti Színkörben. (intézmény)
Leánya: Kiss Eszter, (személy) (információ)
filmszínésznő Párizsban. (ország) szin_II.0589.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kiss Mihály címszóvég 27053 Szócikk: Kiss
Mihály énekesszinész, sz. 1857-ben, Aradon, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy meghalt 1914.
augusztus 11-én, Gombospusztán. ytelepulesy gombospuszta ytelepulesy
Gombospusztá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Színipályára lépett 1876-ban, xevtizedx
1875 Szegedi xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Mihálynál, yszemelynevy
szegedi mihály yszemelynevy Szegedi Mihály yszemelynevy szegedi yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Szegedi yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy Ungvárott. ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye
ykodvegy Félév múlva Miskolcra ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey
borsod megye ykodvegy került, ahol még kórista volt. Egy ízben a Giroflé -
Giroflá yszemelynevy girofla yszemelynevy Giroflá yszemelynevy girofla
yszemelynevy yszemelynevy Giroflá yszemelynevy ykodvegy című operettben a beteg
baritonistát helyettesítette olyan sikerrel, hogy igazgatója magánszereplővé léptette
elő. Ettől az időtől kezdve pályáján magas ívelésben halad. Nemsokára, 1891. xevtizedx
1895 december 3-án, tagja lesz a Népszínháznak, yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy ahol 1892. március xtalanevtizedx 1905 13-tól kezdődően mint
népszínműénekesnek nagy sikerei voltak. 1909. xevtizedx 1905 decemberben 30 évi
működése jubileumát ülte meg. Temesvárt ytelepulesy temesvár ytelepulesy
Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy lépett fel utoljára a „Cigánybáró ycimy
cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy
ykodvegy Zsupánjában. yszerepy zsupán yszerepy Zsupán yszerepy zsupán yszerepy
yszerepy Zsupán yszerepy ykodvegy Majd gazdasági intéző lett. Hosszabb ideig tagja
volt az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy
Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy tanácsának. Neje Hegyesi Mari yszemelynevy
hegyesi mari yszemelynevy Hegyesi Mari yszemelynevy hegyesi yszemelynevy mari
yszemelynevy yszemelynevy Hegyesi yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy (L. o.)
volt, akivel 1884. xevtizedx 1885 nyarán Csóka Sándor yszemelynevy csóka sándor
yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy társulatával a Budai
Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai
yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy működött; H. M. csakhamar a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett s elvált Kisstől, yszemelynevy
kiss yszemelynevy Kiss yszemelynevy kiss yszemelynevy yszemelynevy Kiss
yszemelynevy ykodvegy ki mint népszínműíró is ismert nevet vívott ki. Munkái; „Cifra
Jancsi ycimy cifra jancsi ycimy Cifra Jancsi ycimy cifra ycimy jancsi ycimy
ycimy Cifra ycimy Jancsi ycimy ykodvegy (1880), „Szikra Panna ycimy szikra panna
ycimy Szikra Panna ycimy szikra ycimy panna ycimy ycimy Szikra ycimy Panna
ycimy ykodvegy (1885, zenéje Konti Józseftől), yszemelynevy konti józsef
yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Konti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy „Az árva pipacs ycimy
az árva pipacs ycimy Az árva pipacs ycimy az ycimy árva ycimy pipacs ycimy
ycimy Az ycimy árva ycimy pipacs ycimy ykodvegy (1887, Nagyvárad), xtalanevtizedx
1895 ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy életkép
3 felvonásban, zenéje Fodor Bertalantól. yszemelynevy fodor bertalan
yszemelynevy Fodor Bertalan yszemelynevy fodor yszemelynevy bertalan
yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Bertalan yszemelynevy ykodvegy Bem.:
1894. xevtizedx 1895 július xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 29-én a Városligeti
Színkörben. yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy
városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy
ykodvegy Leánya: Kiss Eszter, yszemelynevy kiss eszter yszemelynevy Kiss Eszter
yszemelynevy kiss yszemelynevy eszter yszemelynevy yszemelynevy Kiss
yszemelynevy Eszter yszemelynevy ykodvegy filmszínésznő Párizsban. ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy szin_II.0589.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kiss Mihály - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1857
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0589.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0589.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27053.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kiss
Mihály
Szócikk: Kiss Mihály énekesszinész, sz. 1857-ben,
Aradon, meghalt 1914. augusztus 11-én, Gombospusztán. Színipályára lépett 1876-ban,
Szegedi Mihálynál, Ungvárott. Félév múlva Miskolcra került, ahol még kórista volt.
Egy ízben a Giroflé - Giroflá című operettben a beteg baritonistát helyettesítette
olyan sikerrel, hogy igazgatója magánszereplővé léptette elő. Ettől az időtől kezdve
pályáján magas ívelésben halad. Nemsokára, 1891. december 3-án, tagja lesz a Népszínháznak,
ahol 1892. március 13-tól kezdődően mint népszínműénekesnek nagy sikerei voltak.
1909. decemberben 30 évi működése jubileumát ülte meg. Temesvárt lépett fel utoljára
a „Cigánybáró Zsupánjában. Majd gazdasági intéző lett. Hosszabb ideig tagja volt
az Országos Színészegyesület tanácsának. Neje Hegyesi Mari (L. o.) volt, akivel
1884. nyarán Csóka Sándor társulatával a Budai Színkörben működött; H. M. csakhamar
a Nemzeti Színház tagja lett s elvált Kisstől, ki mint népszínműíró is ismert nevet
vívott ki. Munkái; „Cifra Jancsi (1880), „Szikra Panna (1885, zenéje Konti Józseftől),
„Az árva pipacs (1887, Nagyvárad), életkép 3 felvonásban, zenéje Fodor Bertalantól.
Bem.: 1894. július 29-én a Városligeti Színkörben. Leánya: Kiss Eszter, filmszínésznő
Párizsban. szin_II.0589.pdf II
