Címszó: Klebersberg Kunó gróf - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1875

SZULETESIEVTIZED 1875

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0594.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0594.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27096.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Klebersberg Kunó gróf

Szócikk: Klebersberg Kunó gróf belső titkos tanácsos, államférfi, történész, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, sz. 1875. (születés éve) november 13-án, Magyarpécskán (megye) (Arad m.). (megye) (információ) Családja a XVI. század óta szerepel Magyarországon, egyik őse, János katonai szolgálataival szerezte meg a báróságot, majd Ferenc 1886-ban (időpont) Buda (Budapest) visszavételénél tanúsított hősiességeért emeltetett a grófi rangra. Gróf Klebelsberg Kunó (személy) (információ) középiskola tanulmányait a székesfehérvári (megye) cisztercita főgimnáziumban, jogi tanulmányait pedig a budapesti (Budapest) és a berlini (ország) egyetemen végezte és 1898-ban (időpont) államtudományi doktorrá avatták, amikor báró Bánffy Dezső (személy) (információ) a miniszterelnökségre segédfogalmazóvá nevezte ki. Innét mint osztálytanácsos 1910-ben (időpont) a Közigazgatási Bírósághoz (intézmény) került. Ez időben a Julián Egyesület (intézmény) ügyvezető igazgatója volt és érdemeket szerzett a külföldi magyarság megszervezése és kulturális istápolása körül. 1914-ben (időpont) a közoktatásügyi minisztérium adminisztratív államtitkárjává nevezték ki s a világháború alatt a Rokkantügyi Hivatal, (intézmény) majd az Országos Hadigondozó Hivatal (intézmény) (információ) működését irányította alelnöki minőségben. 1917-ben (időpont) gróf Tisza Istvánnak (személy) (információ) a miniszterelnökségen politikai államtitkára lett és Kolozsvár (megye) város képviselőjévé választották. Tisza (személy) (információ) szűkebb, bizalmas környezetéhez tartozott, kinek bukásakor ő is lemondott s vezérével együtt ellenzékbe ment. A forradalom és a kommün alatt visszavonult a politikától, sőt menekülni volt kénytelen. Az első nemzetgyűlésen Sopron (megye) város képviselője, 1921-ben (időpont) pedig gróf Bethlen István (személy) (információ) meghívására belügyminiszter és vezette 1922-ben (időpont) a második nemzetgyűlés választásait, míg 1922. (időpont) június 16-án a vallás- és közoktatásügyi miniszteri széket foglalta el. Azóta Komárom, (megye) (információ) majd Szeged (megye) városának országgyűlési képviselője. Kultuszminiszterségének első esztendei egybeesnek az infláció és a szanálás válságos időszakával, amikor a magyar műveltség összes szervei és intézményei kritikus helyzetbe kerültek. El nem évülő érdeme marad, hogy ezen a válságon a magyar kultúrát, annak intézményeit átmentette és erélyes állásfoglalásával belevitte a köztudatba, hogy Csonka - Magyarországnak a kultusztárca a honvédelmi tárcája és a nemzet jövője csak úgy biztosítható, ha a nemzeti tradíciók alapján álló magyar a nyugati kultúra, a modern kor minden ismeretével felszereli magát. A magyar tehetség ilyen intenzíven kiművelésének programmját neonacionalizmus neve alatt vitte bele a közvéleménybe. Kulturális alkotásai közül kiemelkednek az elhanyagolt Alföld tanyai iskolai rendszerének kiépítése, melynek során 5000 népiskolát létesített. Keresztülvitte a középiskolai tanterv reformját, a mai kor követelményeinek megfelelően átalakította a leánynevelést. A magas műveltség érdekében megalkotta a nemzet nagy közgyűjteményeit magába foglaló Gyűjtemény egyetem (intézmény) szervezetét, a debreceni (megye) egyetem építkezését befejezte, a két menekült egyetemnek Szegeden (megye) és Pécsett (megye) biztosította fennmaradását és virágzását. A természettudományi kutatás előmozdítására az összes magyar érdekelt intézmények között állandó kapcsolatot létesített a Széchenyi Tudományos Társaságban. (intézmény) (információ) A külföldi kulturális kapcsolatok fenntartása és a magyar műveltség külföldi propagálása érdekében Collegium Hungaricumokat (intézmény) állított fel Bécsben, (ország) Berlinben, (ország) Rómában, (ország) Párizsban (ország) és a továbbképzés végett kiküldendő tehetségek kiválogatására az ösztöndíjtanácsot hozta létre. Az ő nevéhez fűződik a színészképzés reformja és a Színiakadémia (intézmény) rendezői tanfolyamának felállítása. A Magyar Tudományos Akadémia (intézmény) (információ) tiszteletbeli és igazgatósági tagja, több egyetem, köztük a római (ország) egyetem tiszteletbeli doktora, számos magas kitüntetés tulajdonosa. Irodalmi működése: Beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916—26. (cím) c. cím alatt jelentek meg Budapesten (Budapest) az Athenaeumnál (intézmény) (információ) 1927-ben. (időpont) Hírlapi cikkei és beszédei, melyekben egész kultúrpolitikája tükröződik, három kötetben jelentek meg: 1928-ban (időpont) „Neonacionalizmus, (cím) 1929-ben (időpont) „Küzdelmek könyve (cím) és „Jöjjetek harmincas évek (cím) cím alatt. szin_II.0594.pdf II

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Klebersberg Kunó gróf címszóvég 27096 Szócikk: Klebersberg Kunó gróf belső titkos tanácsos, államférfi, történész, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, sz. 1875. november xtalanevtizedx 1885 13-án, Magyarpécskán ytelepulesy magyarpécska ytelepulesy Magyarpécská ymegyey arad megye ykodvegy (Arad m.). ytelepulesy arad m. ytelepulesy Arad m. ymegyey arad megye ykodvegy Családja a XVI. század óta szerepel Magyarországon, egyik őse, János katonai szolgálataival szerezte meg a báróságot, majd Ferenc 1886-ban xevtizedx 1885 Buda xtalanevtizedx 1895 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy visszavételénél tanúsított hősiességeért emeltetett a grófi rangra. Gróf Klebelsberg Kunó yszemelynevy gróf klebelsberg kunó yszemelynevy Gróf Klebelsberg Kunó yszemelynevy gróf yszemelynevy klebelsberg yszemelynevy kunó yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Klebelsberg yszemelynevy középiskola tanulmányait a székesfehérvári ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy cisztercita főgimnáziumban, jogi tanulmányait pedig a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és a berlini ytelepulesy berlin ytelepulesy berlin yorszagy Németország ykodvegy egyetemen végezte és 1898-ban xevtizedx 1895 államtudományi xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 doktorrá avatták, amikor báró Bánffy Dezső yszemelynevy báró bánffy dezső yszemelynevy báró Bánffy Dezső yszemelynevy báró yszemelynevy bánffy yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Dezső yszemelynev a miniszterelnökségre segédfogalmazóvá nevezte ki. Innét mint osztálytanácsos 1910-ben xevtizedx 1915 a Közigazgatási Bírósághoz yintezmenyy közigazgatási bíróság yintezmenyy Közigazg yintezmenyy közigazgatási yintezmenyy bíróság yintezmenyy yintezmenyy Közigazg yintezmenyy ykodvegy került. Ez időben a Julián Egyesület yintezmenyy julián egyesület yintezmenyy Julián E yintezmenyy julián yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Julián yintezmenyy E yintezmenyy ykodvegy ügyvezető igazgatója volt és érdemeket szerzett a külföldi magyarság megszervezése és kulturális istápolása körül. 1914-ben a közoktatásügyi minisztérium adminisztratív államtitkárjává nevezték ki s a világháború alatt a Rokkantügyi Hivatal, yintezmenyy rokkantügyi hivatal yintezmenyy Rokkantü yintezmenyy rokkantügyi yintezmenyy hivatal yintezmenyy yintezmenyy Rokkantü yintezmenyy ykodvegy majd az Országos Hadigondozó Hivatal yintezmenyy országos hadigondozó hivatal yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy hadigondozó yintezmenyy hivatal yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy működését irányította alelnöki minőségben. 1917-ben gróf xtalanevtizedx 1925 Tisza Istvánnak yszemelynevy gróf tisza istván yszemelynevy gróf Tisza István yszemelynevy gróf yszemelynevy tisza yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Tisza yszemelynevy István yszemelynev a miniszterelnökségen politikai államtitkára lett és Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy város képviselőjévé választották. Tisza yszemelynevy tisza yszemelynevy Tisza yszemelynevy tisza yszemelynevy yszemelynevy Tisza yszemelynevy ykodvegy szűkebb, bizalmas környezetéhez tartozott, kinek bukásakor ő is lemondott s vezérével együtt ellenzékbe ment. A forradalom és a kommün alatt visszavonult a politikától, sőt menekülni volt kénytelen. Az első nemzetgyűlésen Sopron ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy város képviselője, 1921-ben xevtizedx 1925 pedig gróf Bethlen István yszemelynevy gróf bethlen istván yszemelynevy gróf Bethlen István yszemelynevy gróf yszemelynevy bethlen yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Bethlen yszemelynevy István ysz meghívására belügyminiszter és vezette 1922-ben a második nemzetgyűlés választásait, míg 1922. június 16-án a vallás- és közoktatásügyi miniszteri széket foglalta el. Azóta Komárom, ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy majd Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy városának országgyűlési képviselője. Kultuszminiszterségének első esztendei egybeesnek az infláció és a szanálás válságos időszakával, amikor a magyar műveltség összes szervei és intézményei kritikus helyzetbe kerültek. El nem évülő érdeme marad, hogy ezen a válságon a magyar kultúrát, annak intézményeit átmentette és erélyes állásfoglalásával belevitte a köztudatba, hogy Csonka - Magyarországnak a kultusztárca a honvédelmi tárcája és a nemzet jövője csak úgy biztosítható, ha a nemzeti tradíciók alapján álló magyar a nyugati kultúra, a modern kor minden ismeretével felszereli magát. A magyar tehetség ilyen intenzíven kiművelésének programmját neonacionalizmus neve alatt vitte bele a közvéleménybe. Kulturális alkotásai közül kiemelkednek az elhanyagolt Alföld tanyai iskolai rendszerének kiépítése, melynek során 5000 népiskolát létesített. Keresztülvitte a középiskolai tanterv reformját, a mai kor követelményeinek megfelelően átalakította a leánynevelést. A magas műveltség érdekében megalkotta a nemzet nagy közgyűjteményeit magába foglaló Gyűjtemény egyetem yintezmenyy gyűjtemény egyetem yintezmenyy Gyűjtemé yintezmenyy gyűjtemény yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy Gyűjtemé yintezmenyy ykodvegy szervezetét, a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy egyetem építkezését befejezte, a két menekült egyetemnek Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy és Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy biztosította fennmaradását és virágzását. A természettudományi kutatás előmozdítására az összes magyar érdekelt intézmények között állandó kapcsolatot létesített a Széchenyi Tudományos Társaságban. yintezmenyy széchenyi tudományos társaság yintezmenyy Szécheny yintezmenyy széchenyi yintezmenyy tudományos yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Szécheny yintezmenyy ykodvegy A külföldi kulturális kapcsolatok fenntartása és a magyar műveltség külföldi propagálása érdekében Collegium Hungaricumokat yintezmenyy collegium hungaricum yintezmenyy Collegiu yintezmenyy collegium yintezmenyy hungaricum yintezmenyy yintezmenyy Collegiu yintezmenyy ykodvegy állított fel Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Berlinben, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy Rómában, ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy és a továbbképzés végett kiküldendő tehetségek kiválogatására az ösztöndíjtanácsot hozta létre. Az ő nevéhez fűződik a színészképzés reformja és a Színiakadémia yintezmenyy színiakadémia yintezmenyy Színiaka yintezmenyy színiakadémia yintezmenyy yintezmenyy Színiaka yintezmenyy ykodvegy rendezői tanfolyamának felállítása. A Magyar Tudományos Akadémia yintezmenyy magyar tudományos akadémia yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tiszteletbeli és igazgatósági tagja, több egyetem, köztük a római ytelepulesy róma ytelepulesy róma yorszagy Olaszország ykodvegy egyetem tiszteletbeli doktora, számos magas kitüntetés tulajdonosa. Irodalmi működése: Beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916—26. ycimy beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916—26. ycimy Beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916—26. ycimy beszédei, ycimy cikkei ycimy és ycimy törvényjavaslatai ycimy 1916—26. ycimy ycimy Beszé c. cím alatt jelentek meg Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az Athenaeumnál yintezmenyy athenaeum yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy athenaeum yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy 1927-ben. Hírlapi cikkei és beszédei, melyekben egész kultúrpolitikája tükröződik, három kötetben jelentek meg: 1928-ban „Neonacionalizmus, ycimy neonacionalizmus ycimy Neonacionalizmus ycimy neonacionalizmus ycimy ycimy Neonacionalizmus ycimy ykodvegy 1929-ben „Küzdelmek xtalanevtizedx 1935 könyve ycimy küzdelmek könyve ycimy Küzdelmek könyve ycimy küzdelmek ycimy könyve ycimy ycimy Küzdelmek ycimy könyve ycimy ykodvegy és „Jöjjetek harmincas évek ycimy jöjjetek harmincas évek ycimy Jöjjetek harmincas évek ycimy jöjjetek ycimy harmincas ycimy évek ycimy ycimy Jöjjetek ycimy harmincas ycimy évek ycimy ykodvegy cím alatt. szin_II.0594.pdf II

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Klebersberg Kunó gróf - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1875

SZULETESIEVTIZED 1875

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0594.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0594.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27096.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Klebersberg Kunó gróf

Szócikk: Klebersberg Kunó gróf belső titkos tanácsos, államférfi, történész, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, sz. 1875. november 13-án, Magyarpécskán (Arad m.). Családja a XVI. század óta szerepel Magyarországon, egyik őse, János katonai szolgálataival szerezte meg a báróságot, majd Ferenc 1886-ban Buda visszavételénél tanúsított hősiességeért emeltetett a grófi rangra. Gróf Klebelsberg Kunó középiskola tanulmányait a székesfehérvári cisztercita főgimnáziumban, jogi tanulmányait pedig a budapesti és a berlini egyetemen végezte és 1898-ban államtudományi doktorrá avatták, amikor báró Bánffy Dezső a miniszterelnökségre segédfogalmazóvá nevezte ki. Innét mint osztálytanácsos 1910-ben a Közigazgatási Bírósághoz került. Ez időben a Julián Egyesület ügyvezető igazgatója volt és érdemeket szerzett a külföldi magyarság megszervezése és kulturális istápolása körül. 1914-ben a közoktatásügyi minisztérium adminisztratív államtitkárjává nevezték ki s a világháború alatt a Rokkantügyi Hivatal, majd az Országos Hadigondozó Hivatal működését irányította alelnöki minőségben. 1917-ben gróf Tisza Istvánnak a miniszterelnökségen politikai államtitkára lett és Kolozsvár város képviselőjévé választották. Tisza szűkebb, bizalmas környezetéhez tartozott, kinek bukásakor ő is lemondott s vezérével együtt ellenzékbe ment. A forradalom és a kommün alatt visszavonult a politikától, sőt menekülni volt kénytelen. Az első nemzetgyűlésen Sopron város képviselője, 1921-ben pedig gróf Bethlen István meghívására belügyminiszter és vezette 1922-ben a második nemzetgyűlés választásait, míg 1922. június 16-án a vallás- és közoktatásügyi miniszteri széket foglalta el. Azóta Komárom, majd Szeged városának országgyűlési képviselője. Kultuszminiszterségének első esztendei egybeesnek az infláció és a szanálás válságos időszakával, amikor a magyar műveltség összes szervei és intézményei kritikus helyzetbe kerültek. El nem évülő érdeme marad, hogy ezen a válságon a magyar kultúrát, annak intézményeit átmentette és erélyes állásfoglalásával belevitte a köztudatba, hogy Csonka - Magyarországnak a kultusztárca a honvédelmi tárcája és a nemzet jövője csak úgy biztosítható, ha a nemzeti tradíciók alapján álló magyar a nyugati kultúra, a modern kor minden ismeretével felszereli magát. A magyar tehetség ilyen intenzíven kiművelésének programmját neonacionalizmus neve alatt vitte bele a közvéleménybe. Kulturális alkotásai közül kiemelkednek az elhanyagolt Alföld tanyai iskolai rendszerének kiépítése, melynek során 5000 népiskolát létesített. Keresztülvitte a középiskolai tanterv reformját, a mai kor követelményeinek megfelelően átalakította a leánynevelést. A magas műveltség érdekében megalkotta a nemzet nagy közgyűjteményeit magába foglaló Gyűjtemény egyetem szervezetét, a debreceni egyetem építkezését befejezte, a két menekült egyetemnek Szegeden és Pécsett biztosította fennmaradását és virágzását. A természettudományi kutatás előmozdítására az összes magyar érdekelt intézmények között állandó kapcsolatot létesített a Széchenyi Tudományos Társaságban. A külföldi kulturális kapcsolatok fenntartása és a magyar műveltség külföldi propagálása érdekében Collegium Hungaricumokat állított fel Bécsben, Berlinben, Rómában, Párizsban és a továbbképzés végett kiküldendő tehetségek kiválogatására az ösztöndíjtanácsot hozta létre. Az ő nevéhez fűződik a színészképzés reformja és a Színiakadémia rendezői tanfolyamának felállítása. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli és igazgatósági tagja, több egyetem, köztük a római egyetem tiszteletbeli doktora, számos magas kitüntetés tulajdonosa. Irodalmi működése: Beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916—26. c. cím alatt jelentek meg Budapesten az Athenaeumnál 1927-ben. Hírlapi cikkei és beszédei, melyekben egész kultúrpolitikája tükröződik, három kötetben jelentek meg: 1928-ban „Neonacionalizmus, 1929-ben „Küzdelmek könyve és „Jöjjetek harmincas évek cím alatt. szin_II.0594.pdf II