Címszó: Kodály Zoltán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1882
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0603.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0603.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27148.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kodály
Zoltán
Szócikk: Kodály Zoltán világszerte ismert zeneszerző,
sz. 1882. (születés
éve) dec. 16-án, Kecskeméten. (megye) Gyermekéveit
Nyitra megyében (megye) töltötte,
egyetemi és zeneakadémiai éveit Budapesten, (Budapest)
az Eötvös-kollégiumban, ahol tudvalevőleg az ifjúság legkitűnőbbjei nevelkednek.
Tanári, bölcsészettudori és zeneszerzői képesítését elnyervén, egészen a zenének
szentelte magát s csakhamar zeneelméleti tanszéket nyert a Zeneműv. Főiskolán. (intézmény)
Éveken át behatóan tanulmányozta a magyar nép zenéjét: Bartók Bélával (személy) (információ)
Erdélyt, (ország) (információ)
de az anyaország számos vidékét is bejárva,
a nép fiait és leányait fonográfba énekeltették s így mintegy 3000 magyar nótát
(és hangszeren játszott tánczenedarabot) gyűjtöttek a M. Nemz. Múzeum (intézmény)
néprajzi osztálya számára. Kodály (személy) (információ)
nem tartozik a termékenyebb zeneszerzők közé,
de amit ír (kamarazeneművek, karénekek): tartalmas, magvas, lendületes, újszerű,
szigorúan magyar stílusa mellett is változatos és magas művészi becsű. Főleg két
művét méltatták Európaszerte (ország) és
Amerikában: (ország)
a „Psalmus Hungaricus (cím) c. nagyszabású
vegyes ének- és zenekarra írt remekét, és egyetlen színpadi művéből: a Paulini Béla
(személy)
és Harsányi Zsolt (személy) (információ)
szövegére írott, „Háry János (cím) (információ)
c. daljátékának (ezt a M. Kir. Operaház (intézmény)
mutatta be 1926. (időpont) okt.
16-án) zenéjéből összeállított szvitjét. Nagy sikere folytán Kodályt (személy) (információ)
elárasztották operaszövegekkel, de eddig,
sajnos, még egy sem inspirálta alkotásra. (Kereszty István.) (személy) (információ)
szin_II.0603.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kodály Zoltán címszóvég 27148 Szócikk: Kodály
Zoltán világszerte ismert zeneszerző, sz. 1882. dec. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 16-án, Kecskeméten. ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Gyermekéveit Nyitra megyében ytelepulesy
nyitra megye ytelepulesy Nyitra megyé ymegyey nyitra megye ykodvegy töltötte, egyetemi
és zeneakadémiai éveit Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy az Eötvös-kollégiumban, ahol tudvalevőleg az ifjúság
legkitűnőbbjei nevelkednek. Tanári, bölcsészettudori és zeneszerzői képesítését
elnyervén, egészen a zenének szentelte magát s csakhamar zeneelméleti tanszéket
nyert a Zeneműv. Főiskolán. yintezmenyy zeneműv. főiskola yintezmenyy Zeneműv.
yintezmenyy zeneműv. yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneműv.
yintezmenyy ykodvegy Éveken át behatóan tanulmányozta a magyar nép zenéjét: Bartók
Bélával yszemelynevy bartók béla yszemelynevy Bartók Bélá yszemelynevy bartók
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bartók yszemelynevy Bélá
yszemelynevy ykodvegy Erdélyt, ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy
Románia ykodvegy de az anyaország számos vidékét is bejárva, a nép fiait és leányait
fonográfba énekeltették s így mintegy 3000 magyar nótát (és hangszeren játszott
tánczenedarabot) gyűjtöttek a M. Nemz. Múzeum yintezmenyy m. nemz. múzeum
yintezmenyy M. Nemz. yintezmenyy m. yintezmenyy nemz. yintezmenyy múzeum
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Nemz. yintezmenyy ykodvegy néprajzi osztálya
számára. Kodály yszemelynevy kodály yszemelynevy Kodály yszemelynevy kodály
yszemelynevy yszemelynevy Kodály yszemelynevy ykodvegy nem tartozik a termékenyebb
zeneszerzők közé, de amit ír (kamarazeneművek, karénekek): tartalmas, magvas, lendületes,
újszerű, szigorúan magyar stílusa mellett is változatos és magas művészi becsű.
Főleg két művét méltatták Európaszerte ytelepulesy európa ytelepulesy Európa
yorszagy Európa ykodvegy és Amerikában: ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká
yorszagy Észak Amerika ykodvegy a „Psalmus Hungaricus ycimy psalmus hungaricus
ycimy Psalmus Hungaricus ycimy psalmus ycimy hungaricus ycimy ycimy Psalmus
ycimy Hungaricus ycimy ykodvegy c. nagyszabású vegyes ének- és zenekarra írt remekét,
és egyetlen színpadi művéből: a Paulini Béla yszemelynevy paulini béla
yszemelynevy Paulini Béla yszemelynevy paulini yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Paulini yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és Harsányi Zsolt yszemelynevy
harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy
zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy
ykodvegy szövegére írott, „Háry János ycimy háry jános ycimy Háry János ycimy
háry ycimy jános ycimy ycimy Háry ycimy János ycimy ykodvegy c. daljátékának (ezt
a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy
m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy
Kir. yintezmenyy ykodvegy mutatta be 1926. xevtizedx 1925 okt. xtalanevtizedx
1935 16-án) zenéjéből összeállított szvitjét. Nagy sikere folytán Kodályt yszemelynevy
kodály yszemelynevy Kodály yszemelynevy kodály yszemelynevy yszemelynevy Kodály
yszemelynevy ykodvegy elárasztották operaszövegekkel, de eddig, sajnos, még egy
sem inspirálta alkotásra. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván
yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
kereszty istván szin_II.0603.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kodály Zoltán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1882
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0603.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0603.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27148.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kodály
Zoltán
Szócikk: Kodály Zoltán világszerte ismert zeneszerző,
sz. 1882. dec. 16-án, Kecskeméten. Gyermekéveit Nyitra megyében töltötte, egyetemi
és zeneakadémiai éveit Budapesten, az Eötvös-kollégiumban, ahol tudvalevőleg az
ifjúság legkitűnőbbjei nevelkednek. Tanári, bölcsészettudori és zeneszerzői képesítését
elnyervén, egészen a zenének szentelte magát s csakhamar zeneelméleti tanszéket
nyert a Zeneműv. Főiskolán. Éveken át behatóan tanulmányozta a magyar nép zenéjét:
Bartók Bélával Erdélyt, de az anyaország számos vidékét is bejárva, a nép fiait
és leányait fonográfba énekeltették s így mintegy 3000 magyar nótát (és hangszeren
játszott tánczenedarabot) gyűjtöttek a M. Nemz. Múzeum néprajzi osztálya számára.
Kodály nem tartozik a termékenyebb zeneszerzők közé, de amit ír (kamarazeneművek,
karénekek): tartalmas, magvas, lendületes, újszerű, szigorúan magyar stílusa mellett
is változatos és magas művészi becsű. Főleg két művét méltatták Európaszerte és
Amerikában: a „Psalmus Hungaricus c. nagyszabású vegyes ének- és zenekarra írt remekét,
és egyetlen színpadi művéből: a Paulini Béla és Harsányi Zsolt szövegére írott,
„Háry János c. daljátékának (ezt a M. Kir. Operaház mutatta be 1926. okt. 16-án)
zenéjéből összeállított szvitjét. Nagy sikere folytán Kodályt elárasztották operaszövegekkel,
de eddig, sajnos, még egy sem inspirálta alkotásra. (Kereszty István.) szin_II.0603.pdf
II
