Címszó: Kóhn Dávid - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1856

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0604.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0604.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27157.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kóhn Dávid

Szócikk: Kóhn Dávid gyulai (megye) hírlapíró, sz. 1856-ban, (születés éve) Gyulán. (megye) Mint 17 éves ifjú Gyula (megye) város tisztviselője lett és birtoknyilvántartói minőségben mind a mai napig működik. 1876-ban (időpont) segédszerkesztőként belépett a Gyulán (megye) akkor egyetlen hírlap a „Békés (intézmény) (információ)  kötelékébe s ezen újságnak 1896-tól (időpont) 1918. (időpont) év vége feléig felelős szerkesztője is volt. Újságírói s szerkesztői állás, Gyulán, (megye) semmiféle díjjal nem járó „nobile officium volt addig, aminőhöz hasonló nincs az egész országban. Még hozzá azzal a kötelezettséggel is járt, hogy a szerkesztőnek nemcsak eszméket kellett az újságban felvetni s propagálni, hanem az eszmék megvalósításán cselekvőleg is közreműködni. Egyéni s társadalmi működésének honorálásául választott tagja Békés vármegye (megye) (információ)  törvényhatósági bizottságának, Gyula (megye) város képviselőtestületének, alelnöke volt Békés vármegye (megye) (információ)  Közművelődési Egyesületének és a Békésmegyei Múzeumnak, (intézmény) évtizedek óta igazgató választmányi tagja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek. (intézmény) A színészet ügye, nemcsak helyi, hanem országos vonatkozásban is, mindig szívén feküdt, amelyért igen sokat tevékenykedett, fáradozott. Mint városi tisztviselőnek hivatalosan is ügykörébe osztatott és évtizedek hosszú során csaknem szuverénül intézte a gyulai (megye) színészet ügyeit, hivatalos és társadalmi téren egyaránt. A nyári szezonokban Gyulára (megye) jövő színigazgatók nagy részének nem kellett bérletgyűjtőt küldeni. K. maga gyüjötte nekik a bérletet, még pedig díjtalanul. Az igazgatók még azzal se viszonozhatták fáradozását, hogy szabadjegyet adjanak neki, mert azt se fogadta el tőlük, saját személyére vonatkozólag ő maga is állandó bérlő lévén. A színészet iránt tanúsított érdeklődése, agilitása, egyéni nobilitása, áldozatkészsége s csaknem páratlanul álló önzetlensége, a színészet legjobbjainak tiszteletét és szeretetét szerezték meg neki. A Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  a fővárosi (Budapest) s vidéki színészet csaknem valamennyi köztük legnevesebb tagjaival — nagyobb részük már megdicsőülten a földben porladozik — benső barátságban, állandó összeköttetésben állott és akik közöttük még élnek, áll mind e mai napig. 1895-ben (időpont) csaknem maga is Thália kötelékébe lépett. Ditrói Mór, (személy) (információ)  akihez szintén félszázadon túl terjedő, benső, baráti kötelék fűzi, mikor a Vígszínház (intézmény) (információ)  igazgatói állását elfogadta, a bérlőtársasággal szemben egyik feltételül kötötte ugyanis ki, hogy Kóhn Dávidot (személy) (információ)  a Vígszínház (intézmény) (információ)  titkárának nevezzék ki. Ez meg is történt. Kóhn Dávid (személy) (információ)  azonban csak két hétig működött, résztvéve ezalatt a Vígszínház (intézmény) (információ)  szervezési munkálataiban. Családi körülményei s Gyula (megye) város akkor felmerült nagy problémái miatt, amelyek megoldásában nélkülözhetlennek bizonyult, anélkül, hogy titkári gázsijából egy fillért is felvett volna, Keglevich István gróf (személy) (információ)  és Ditrói (személy) (információ)  nagy sajnálatára, leköszönt állásáról és visszament Gyulára, (megye) újra elfoglalva a városnál szerény hivatali állását. A magyar — különösen pedig a vidéki — színészetnek tett legjelentősebb szolgálata — mint az a gyulai Erkel Ferenc színkörről (intézmény) (információ)  szóló cikkből kiviláglik — az az akciója, melynek gyümölcse: az ország minden részében, állami hozzájárulással készült számos nyári színkör lett, amelyek hathatósan hozzájárultak a század elején is válsággal küzdő vidéki színészetnek a világháborúig történt konszolidációjához. A Magyar Színművészeti Lexikon (intézmény) (információ)  munkatársa. szin_II.0604.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kóhn Dávid címszóvég 27157 Szócikk: Kóhn Dávid gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy hírlapíró, sz. 1856-ban, Gyulán. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy Mint 17 éves ifjú Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy város tisztviselője lett és birtoknyilvántartói minőségben mind a mai napig működik. 1876-ban xevtizedx 1875 segédszerkesztőként xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 belépett a Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy akkor egyetlen hírlap a „Békés yintezmenyy békés yintezmenyy Békés yintezmenyy békés yintezmenyy yintezmenyy Békés yintezmenyy ykodvegy kötelékébe s ezen újságnak 1896-tól xevtizedx 1895 1918. xevtizedx 1915 év vége feléig felelős szerkesztője is volt. Újságírói s szerkesztői állás, Gyulán, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy semmiféle díjjal nem járó „nobile officium volt addig, aminőhöz hasonló nincs az egész országban. Még hozzá azzal a kötelezettséggel is járt, hogy a szerkesztőnek nemcsak eszméket kellett az újságban felvetni s propagálni, hanem az eszmék megvalósításán cselekvőleg is közreműködni. Egyéni s társadalmi működésének honorálásául választott tagja Békés vármegye ytelepulesy békés vármegye ytelepulesy Békés vármegye ymegyey békés megye ykodvegy törvényhatósági bizottságának, Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy város képviselőtestületének, alelnöke volt Békés vármegye ytelepulesy békés vármegye ytelepulesy Békés vármegye ymegyey békés megye ykodvegy Közművelődési Egyesületének és a Békésmegyei Múzeumnak, yintezmenyy békésmegyei múzeum yintezmenyy Békésmeg yintezmenyy békésmegyei yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Békésmeg yintezmenyy ykodvegy évtizedek óta igazgató választmányi tagja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek. yintezmenyy békésvármegyei gazdasági egyesület yintezmenyy Békésvár yintezmenyy békésvármegyei yintezmenyy gazdasági yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Békésvár yintezmenyy ykodvegy A színészet ügye, nemcsak helyi, hanem országos vonatkozásban is, mindig szívén feküdt, amelyért igen sokat tevékenykedett, fáradozott. Mint városi tisztviselőnek hivatalosan is ügykörébe osztatott és évtizedek hosszú során csaknem szuverénül intézte a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy színészet ügyeit, hivatalos és társadalmi téren egyaránt. A nyári szezonokban Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy jövő színigazgatók nagy részének nem kellett bérletgyűjtőt küldeni. K. maga gyüjötte nekik a bérletet, még pedig díjtalanul. Az igazgatók még azzal se viszonozhatták fáradozását, hogy szabadjegyet adjanak neki, mert azt se fogadta el tőlük, saját személyére vonatkozólag ő maga is állandó bérlő lévén. A színészet iránt tanúsított érdeklődése, agilitása, egyéni nobilitása, áldozatkészsége s csaknem páratlanul álló önzetlensége, a színészet legjobbjainak tiszteletét és szeretetét szerezték meg neki. A Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s vidéki színészet csaknem valamennyi köztük legnevesebb tagjaival — nagyobb részük már megdicsőülten a földben porladozik — benső barátságban, állandó összeköttetésben állott és akik közöttük még élnek, áll mind e mai napig. 1895-ben xevtizedx 1895 csaknem xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 maga is Thália kötelékébe lépett. Ditrói Mór, yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy akihez szintén félszázadon túl terjedő, benső, baráti kötelék fűzi, mikor a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy igazgatói állását elfogadta, a bérlőtársasággal szemben egyik feltételül kötötte ugyanis ki, hogy Kóhn Dávidot yszemelynevy kóhn dávid yszemelynevy Kóhn Dávid yszemelynevy kóhn yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kóhn yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy titkárának nevezzék ki. Ez meg is történt. Kóhn Dávid yszemelynevy kóhn dávid yszemelynevy Kóhn Dávid yszemelynevy kóhn yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kóhn yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy azonban csak két hétig működött, résztvéve ezalatt a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy szervezési munkálataiban. Családi körülményei s Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy város akkor felmerült nagy problémái miatt, amelyek megoldásában nélkülözhetlennek bizonyult, anélkül, hogy titkári gázsijából egy fillért is felvett volna, Keglevich István gróf yszemelynevy keglevich istván gróf yszemelynevy Keglevich István gróf yszemelynevy keglevich yszemelynevy istván yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Keglevich yszemelynevy István yszemelynevy és Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy nagy sajnálatára, leköszönt állásáról és visszament Gyulára, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy újra elfoglalva a városnál szerény hivatali állását. A magyar — különösen pedig a vidéki — színészetnek tett legjelentősebb szolgálata — mint az a gyulai Erkel Ferenc színkörről yintezmenyy gyulai erkel ferenc színkör yintezmenyy gyulai E yintezmenyy gyulai yintezmenyy erkel yintezmenyy ferenc yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy gyulai yintezmenyy E yintezmenyy ykodve szóló cikkből kiviláglik — az az akciója, melynek gyümölcse: az ország minden részében, állami hozzájárulással készült számos nyári színkör lett, amelyek hathatósan hozzájárultak a század elején is válsággal küzdő vidéki színészetnek a világháborúig történt konszolidációjához. A Magyar Színművészeti Lexikon yintezmenyy magyar színművészeti lexikon yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színművészeti yintezmenyy lexikon yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy munkatársa. szin_II.0604.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kóhn Dávid - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1856

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0604.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0604.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27157.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kóhn Dávid

Szócikk: Kóhn Dávid gyulai hírlapíró, sz. 1856-ban, Gyulán. Mint 17 éves ifjú Gyula város tisztviselője lett és birtoknyilvántartói minőségben mind a mai napig működik. 1876-ban segédszerkesztőként belépett a Gyulán akkor egyetlen hírlap a „Békés kötelékébe s ezen újságnak 1896-tól 1918. év vége feléig felelős szerkesztője is volt. Újságírói s szerkesztői állás, Gyulán, semmiféle díjjal nem járó „nobile officium volt addig, aminőhöz hasonló nincs az egész országban. Még hozzá azzal a kötelezettséggel is járt, hogy a szerkesztőnek nemcsak eszméket kellett az újságban felvetni s propagálni, hanem az eszmék megvalósításán cselekvőleg is közreműködni. Egyéni s társadalmi működésének honorálásául választott tagja Békés vármegye törvényhatósági bizottságának, Gyula város képviselőtestületének, alelnöke volt Békés vármegye Közművelődési Egyesületének és a Békésmegyei Múzeumnak, évtizedek óta igazgató választmányi tagja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek. A színészet ügye, nemcsak helyi, hanem országos vonatkozásban is, mindig szívén feküdt, amelyért igen sokat tevékenykedett, fáradozott. Mint városi tisztviselőnek hivatalosan is ügykörébe osztatott és évtizedek hosszú során csaknem szuverénül intézte a gyulai színészet ügyeit, hivatalos és társadalmi téren egyaránt. A nyári szezonokban Gyulára jövő színigazgatók nagy részének nem kellett bérletgyűjtőt küldeni. K. maga gyüjötte nekik a bérletet, még pedig díjtalanul. Az igazgatók még azzal se viszonozhatták fáradozását, hogy szabadjegyet adjanak neki, mert azt se fogadta el tőlük, saját személyére vonatkozólag ő maga is állandó bérlő lévén. A színészet iránt tanúsított érdeklődése, agilitása, egyéni nobilitása, áldozatkészsége s csaknem páratlanul álló önzetlensége, a színészet legjobbjainak tiszteletét és szeretetét szerezték meg neki. A Nemzeti Színház, a fővárosi s vidéki színészet csaknem valamennyi köztük legnevesebb tagjaival — nagyobb részük már megdicsőülten a földben porladozik — benső barátságban, állandó összeköttetésben állott és akik közöttük még élnek, áll mind e mai napig. 1895-ben csaknem maga is Thália kötelékébe lépett. Ditrói Mór, akihez szintén félszázadon túl terjedő, benső, baráti kötelék fűzi, mikor a Vígszínház igazgatói állását elfogadta, a bérlőtársasággal szemben egyik feltételül kötötte ugyanis ki, hogy Kóhn Dávidot a Vígszínház titkárának nevezzék ki. Ez meg is történt. Kóhn Dávid azonban csak két hétig működött, résztvéve ezalatt a Vígszínház szervezési munkálataiban. Családi körülményei s Gyula város akkor felmerült nagy problémái miatt, amelyek megoldásában nélkülözhetlennek bizonyult, anélkül, hogy titkári gázsijából egy fillért is felvett volna, Keglevich István gróf és Ditrói nagy sajnálatára, leköszönt állásáról és visszament Gyulára, újra elfoglalva a városnál szerény hivatali állását. A magyar — különösen pedig a vidéki — színészetnek tett legjelentősebb szolgálata — mint az a gyulai Erkel Ferenc színkörről szóló cikkből kiviláglik — az az akciója, melynek gyümölcse: az ország minden részében, állami hozzájárulással készült számos nyári színkör lett, amelyek hathatósan hozzájárultak a század elején is válsággal küzdő vidéki színészetnek a világháborúig történt konszolidációjához. A Magyar Színművészeti Lexikon munkatársa. szin_II.0604.pdf II