Címszó: Kóhn Dávid - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1856
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0604.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0604.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27157.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kóhn
Dávid
Szócikk: Kóhn Dávid gyulai (megye) hírlapíró,
sz. 1856-ban, (születés
éve) Gyulán. (megye) Mint
17 éves ifjú Gyula (megye) város
tisztviselője lett és birtoknyilvántartói minőségben mind a mai napig működik. 1876-ban
(időpont)
segédszerkesztőként belépett a Gyulán (megye) akkor
egyetlen hírlap a „Békés (intézmény)
(információ)
kötelékébe s ezen újságnak 1896-tól (időpont) 1918.
(időpont)
év vége feléig felelős szerkesztője is volt. Újságírói s szerkesztői állás, Gyulán,
(megye) semmiféle
díjjal nem járó „nobile officium volt addig, aminőhöz hasonló nincs az egész országban.
Még hozzá azzal a kötelezettséggel is járt, hogy a szerkesztőnek nemcsak eszméket
kellett az újságban felvetni s propagálni, hanem az eszmék megvalósításán cselekvőleg
is közreműködni. Egyéni s társadalmi működésének honorálásául választott tagja Békés
vármegye (megye)
(információ)
törvényhatósági bizottságának, Gyula (megye) város
képviselőtestületének, alelnöke volt Békés vármegye (megye) (információ)
Közművelődési Egyesületének és a Békésmegyei
Múzeumnak, (intézmény)
évtizedek óta igazgató választmányi tagja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek.
(intézmény)
A színészet ügye, nemcsak helyi, hanem országos vonatkozásban is, mindig szívén
feküdt, amelyért igen sokat tevékenykedett, fáradozott. Mint városi tisztviselőnek
hivatalosan is ügykörébe osztatott és évtizedek hosszú során csaknem szuverénül
intézte a gyulai (megye) színészet
ügyeit, hivatalos és társadalmi téren egyaránt. A nyári szezonokban Gyulára (megye) jövő
színigazgatók nagy részének nem kellett bérletgyűjtőt küldeni. K. maga gyüjötte
nekik a bérletet, még pedig díjtalanul. Az igazgatók még azzal se viszonozhatták
fáradozását, hogy szabadjegyet adjanak neki, mert azt se fogadta el tőlük, saját
személyére vonatkozólag ő maga is állandó bérlő lévén. A színészet iránt tanúsított
érdeklődése, agilitása, egyéni nobilitása, áldozatkészsége s csaknem páratlanul
álló önzetlensége, a színészet legjobbjainak tiszteletét és szeretetét szerezték
meg neki. A Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
a fővárosi (Budapest)
s vidéki színészet csaknem valamennyi köztük legnevesebb tagjaival — nagyobb részük
már megdicsőülten a földben porladozik — benső barátságban, állandó összeköttetésben
állott és akik közöttük még élnek, áll mind e mai napig. 1895-ben (időpont) csaknem
maga is Thália kötelékébe lépett. Ditrói Mór, (személy) (információ)
akihez szintén félszázadon túl terjedő, benső,
baráti kötelék fűzi, mikor a Vígszínház (intézmény)
(információ)
igazgatói állását elfogadta, a bérlőtársasággal
szemben egyik feltételül kötötte ugyanis ki, hogy Kóhn Dávidot (személy) (információ)
a Vígszínház (intézmény)
(információ)
titkárának nevezzék ki. Ez meg is történt.
Kóhn Dávid (személy)
(információ)
azonban csak két hétig működött, résztvéve
ezalatt a Vígszínház (intézmény)
(információ)
szervezési munkálataiban. Családi körülményei
s Gyula (megye)
város akkor felmerült nagy problémái miatt, amelyek megoldásában nélkülözhetlennek
bizonyult, anélkül, hogy titkári gázsijából egy fillért is felvett volna, Keglevich
István gróf (személy)
(információ)
és Ditrói (személy) (információ)
nagy sajnálatára, leköszönt állásáról és
visszament Gyulára, (megye) újra
elfoglalva a városnál szerény hivatali állását. A magyar — különösen pedig a vidéki
— színészetnek tett legjelentősebb szolgálata — mint az a gyulai Erkel Ferenc színkörről
(intézmény)
(információ)
szóló cikkből kiviláglik — az az akciója,
melynek gyümölcse: az ország minden részében, állami hozzájárulással készült számos
nyári színkör lett, amelyek hathatósan hozzájárultak a század elején is válsággal
küzdő vidéki színészetnek a világháborúig történt konszolidációjához. A Magyar Színművészeti
Lexikon (intézmény)
(információ)
munkatársa. szin_II.0604.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kóhn Dávid címszóvég 27157 Szócikk: Kóhn
Dávid gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy hírlapíró,
sz. 1856-ban, Gyulán. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy gyula
ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy Mint 17 éves ifjú Gyula ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy város tisztviselője lett és
birtoknyilvántartói minőségben mind a mai napig működik. 1876-ban xevtizedx
1875 segédszerkesztőként xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 belépett a Gyulán
ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy akkor egyetlen
hírlap a „Békés yintezmenyy békés yintezmenyy Békés yintezmenyy békés
yintezmenyy yintezmenyy Békés yintezmenyy ykodvegy kötelékébe s ezen újságnak 1896-tól
xevtizedx 1895 1918. xevtizedx 1915 év vége feléig felelős szerkesztője is volt.
Újságírói s szerkesztői állás, Gyulán, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá
ymegyey békés megye ykodvegy semmiféle díjjal nem járó „nobile officium volt addig,
aminőhöz hasonló nincs az egész országban. Még hozzá azzal a kötelezettséggel is
járt, hogy a szerkesztőnek nemcsak eszméket kellett az újságban felvetni s propagálni,
hanem az eszmék megvalósításán cselekvőleg is közreműködni. Egyéni s társadalmi
működésének honorálásául választott tagja Békés vármegye ytelepulesy békés
vármegye ytelepulesy Békés vármegye ymegyey békés megye ykodvegy törvényhatósági
bizottságának, Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye
ykodvegy város képviselőtestületének, alelnöke volt Békés vármegye ytelepulesy
békés vármegye ytelepulesy Békés vármegye ymegyey békés megye ykodvegy Közművelődési
Egyesületének és a Békésmegyei Múzeumnak, yintezmenyy békésmegyei múzeum
yintezmenyy Békésmeg yintezmenyy békésmegyei yintezmenyy múzeum yintezmenyy
yintezmenyy Békésmeg yintezmenyy ykodvegy évtizedek óta igazgató választmányi tagja
a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek. yintezmenyy békésvármegyei gazdasági
egyesület yintezmenyy Békésvár yintezmenyy békésvármegyei yintezmenyy gazdasági
yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Békésvár yintezmenyy ykodvegy A színészet
ügye, nemcsak helyi, hanem országos vonatkozásban is, mindig szívén feküdt, amelyért
igen sokat tevékenykedett, fáradozott. Mint városi tisztviselőnek hivatalosan is
ügykörébe osztatott és évtizedek hosszú során csaknem szuverénül intézte a gyulai
ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy színészet ügyeit,
hivatalos és társadalmi téren egyaránt. A nyári szezonokban Gyulára ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy jövő színigazgatók nagy részének
nem kellett bérletgyűjtőt küldeni. K. maga gyüjötte nekik a bérletet, még pedig
díjtalanul. Az igazgatók még azzal se viszonozhatták fáradozását, hogy szabadjegyet
adjanak neki, mert azt se fogadta el tőlük, saját személyére vonatkozólag ő maga
is állandó bérlő lévén. A színészet iránt tanúsított érdeklődése, agilitása, egyéni
nobilitása, áldozatkészsége s csaknem páratlanul álló önzetlensége, a színészet
legjobbjainak tiszteletét és szeretetét szerezték meg neki. A Nemzeti Színház, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a fővárosi főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s vidéki színészet csaknem
valamennyi köztük legnevesebb tagjaival — nagyobb részük már megdicsőülten a földben
porladozik — benső barátságban, állandó összeköttetésben állott és akik közöttük
még élnek, áll mind e mai napig. 1895-ben xevtizedx 1895 csaknem xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 maga is Thália kötelékébe lépett. Ditrói Mór, yszemelynevy
ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór
yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy akihez szintén
félszázadon túl terjedő, benső, baráti kötelék fűzi, mikor a Vígszínház yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy igazgatói állását elfogadta, a bérlőtársasággal szemben
egyik feltételül kötötte ugyanis ki, hogy Kóhn Dávidot yszemelynevy kóhn dávid
yszemelynevy Kóhn Dávid yszemelynevy kóhn yszemelynevy dávid yszemelynevy
yszemelynevy Kóhn yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy a Vígszínház yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy titkárának nevezzék ki. Ez meg is történt. Kóhn Dávid
yszemelynevy kóhn dávid yszemelynevy Kóhn Dávid yszemelynevy kóhn yszemelynevy
dávid yszemelynevy yszemelynevy Kóhn yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy azonban
csak két hétig működött, résztvéve ezalatt a Vígszínház yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy szervezési munkálataiban. Családi körülményei s Gyula ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy város akkor felmerült nagy
problémái miatt, amelyek megoldásában nélkülözhetlennek bizonyult, anélkül, hogy
titkári gázsijából egy fillért is felvett volna, Keglevich István gróf yszemelynevy
keglevich istván gróf yszemelynevy Keglevich István gróf yszemelynevy keglevich
yszemelynevy istván yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Keglevich
yszemelynevy István yszemelynevy és Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy
Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy
ykodvegy nagy sajnálatára, leköszönt állásáról és visszament Gyulára, ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy újra elfoglalva a városnál
szerény hivatali állását. A magyar — különösen pedig a vidéki — színészetnek tett
legjelentősebb szolgálata — mint az a gyulai Erkel Ferenc színkörről yintezmenyy
gyulai erkel ferenc színkör yintezmenyy gyulai E yintezmenyy gyulai yintezmenyy
erkel yintezmenyy ferenc yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy gyulai
yintezmenyy E yintezmenyy ykodve szóló cikkből kiviláglik — az az akciója, melynek
gyümölcse: az ország minden részében, állami hozzájárulással készült számos nyári
színkör lett, amelyek hathatósan hozzájárultak a század elején is válsággal küzdő
vidéki színészetnek a világháborúig történt konszolidációjához. A Magyar Színművészeti
Lexikon yintezmenyy magyar színművészeti lexikon yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színművészeti yintezmenyy lexikon yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy munkatársa. szin_II.0604.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kóhn Dávid - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1856
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0604.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0604.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27157.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kóhn
Dávid
Szócikk: Kóhn Dávid gyulai hírlapíró, sz. 1856-ban,
Gyulán. Mint 17 éves ifjú Gyula város tisztviselője lett és birtoknyilvántartói
minőségben mind a mai napig működik. 1876-ban segédszerkesztőként belépett a Gyulán
akkor egyetlen hírlap a „Békés kötelékébe s ezen újságnak 1896-tól 1918. év vége
feléig felelős szerkesztője is volt. Újságírói s szerkesztői állás, Gyulán, semmiféle
díjjal nem járó „nobile officium volt addig, aminőhöz hasonló nincs az egész országban.
Még hozzá azzal a kötelezettséggel is járt, hogy a szerkesztőnek nemcsak eszméket
kellett az újságban felvetni s propagálni, hanem az eszmék megvalósításán cselekvőleg
is közreműködni. Egyéni s társadalmi működésének honorálásául választott tagja Békés
vármegye törvényhatósági bizottságának, Gyula város képviselőtestületének, alelnöke
volt Békés vármegye Közművelődési Egyesületének és a Békésmegyei Múzeumnak, évtizedek
óta igazgató választmányi tagja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek. A színészet
ügye, nemcsak helyi, hanem országos vonatkozásban is, mindig szívén feküdt, amelyért
igen sokat tevékenykedett, fáradozott. Mint városi tisztviselőnek hivatalosan is
ügykörébe osztatott és évtizedek hosszú során csaknem szuverénül intézte a gyulai
színészet ügyeit, hivatalos és társadalmi téren egyaránt. A nyári szezonokban Gyulára
jövő színigazgatók nagy részének nem kellett bérletgyűjtőt küldeni. K. maga gyüjötte
nekik a bérletet, még pedig díjtalanul. Az igazgatók még azzal se viszonozhatták
fáradozását, hogy szabadjegyet adjanak neki, mert azt se fogadta el tőlük, saját
személyére vonatkozólag ő maga is állandó bérlő lévén. A színészet iránt tanúsított
érdeklődése, agilitása, egyéni nobilitása, áldozatkészsége s csaknem páratlanul
álló önzetlensége, a színészet legjobbjainak tiszteletét és szeretetét szerezték
meg neki. A Nemzeti Színház, a fővárosi s vidéki színészet csaknem valamennyi köztük
legnevesebb tagjaival — nagyobb részük már megdicsőülten a földben porladozik —
benső barátságban, állandó összeköttetésben állott és akik közöttük még élnek, áll
mind e mai napig. 1895-ben csaknem maga is Thália kötelékébe lépett. Ditrói Mór,
akihez szintén félszázadon túl terjedő, benső, baráti kötelék fűzi, mikor a Vígszínház
igazgatói állását elfogadta, a bérlőtársasággal szemben egyik feltételül kötötte
ugyanis ki, hogy Kóhn Dávidot a Vígszínház titkárának nevezzék ki. Ez meg is történt.
Kóhn Dávid azonban csak két hétig működött, résztvéve ezalatt a Vígszínház szervezési
munkálataiban. Családi körülményei s Gyula város akkor felmerült nagy problémái
miatt, amelyek megoldásában nélkülözhetlennek bizonyult, anélkül, hogy titkári gázsijából
egy fillért is felvett volna, Keglevich István gróf és Ditrói nagy sajnálatára,
leköszönt állásáról és visszament Gyulára, újra elfoglalva a városnál szerény hivatali
állását. A magyar — különösen pedig a vidéki — színészetnek tett legjelentősebb
szolgálata — mint az a gyulai Erkel Ferenc színkörről szóló cikkből kiviláglik —
az az akciója, melynek gyümölcse: az ország minden részében, állami hozzájárulással
készült számos nyári színkör lett, amelyek hathatósan hozzájárultak a század elején
is válsággal küzdő vidéki színészetnek a világháborúig történt konszolidációjához.
A Magyar Színművészeti Lexikon munkatársa. szin_II.0604.pdf II