Címszó: Kolozsvári színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0606.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0606.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27188.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kolozsvári
színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527187.htm
Szócikk: Kolozsvári színészet Pesten (Budapest)
Kelemen László (személy) (információ)
(L. o.), itt a Fejér - testvérek (személy) (információ)
(L. o.) az úttörők. Ott 1790. (időpont) október
25, itt 1792. (időpont) november
11. a kezdet napja. Kelemen Lászlóék (személy) (információ)
az „Igazházi-val (cím) (információ)
nyitnak, a Fejér testvérek (személy) (információ)
a „Titkos ellenkezés (cím) (információ)
című darabbal. Az ok s a cél itt is ugyanaz:
nyelvpallérozás, nemzetvédelem. Az úttörő kolozsvári (megye) csapat
hivatalos neve: „Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. (intézmény)
(információ)
Tagjai csupa nemes erdélyi (ország) (információ)
ifjak és leányok: haralyi (megye) Fejér
János, (személy)
(információ)
Sándor és István (igazgatók), Kótsi Patkó
János, (személy)
örményszékesi (megye)
Koncz József, (személy) (információ)
tordai (megye) Sáska
János, (személy)
(információ)
Verestóy Mihály, (személy) gidófalvi
(megye) Jantsó
Pál, (személy)
haralyi (megye)
Fejér Rozália, (személy) (információ)
Járdos Anna Mária, (személy) (információ)
Bajkó Teréz (személy) (információ)
és Kiss Teréz. (személy) (információ)
Később került a társasághoz: Láng Ádám János,
(személy)
(információ)
Ernyi Mihály (személy) (információ)
és neje, Andrád Elek (személy) stb.,
stb. Kolozsvár (megye)
már ekkor is lelkesedett a magyar színészetért. Ez a magyarázata, hogy míg Pesten
(Budapest)
Kelemen Lászlóék (személy) (információ)
a lét és a nem lét kétségei között hányódtak,
a kolozsvári (megye)
úttörők minden nagyobb zökkenő nélkül, simán haladtak előre. Pesten (Budapest)
a hatóságok rosszindulatúak, a mágnások közönyösek voltak; Kolozsvárott (megye) segítő
kezet nyutottak a hatóságok is, a mágnások is. Az erdélyi (ország) (információ)
mágnások lelkes magyar emberek voltak és
a játékszín hazafias ügyéért anyagi áldozatokat is hoztak. Gróf Bánffy György (személy) (információ)
gubernátor (kormányzó) 400, gróf Bethlen
Sándor (személy)
(információ)
100, báró Wesselényi Miklós (személy) (információ)
300 forintot adott mindjárt a kezdet kezdetén,
gróf Rhédey Mihályné (személy) (információ)
pedig ugyanakkor teljesen díjtalanul engedte
át háza nagy termét a játékszín céljaira. A Szén uccabeli (később Jókai ucca) Rhédey-ház
volt Kolozsvárott (megye) az első
játszóhely. 1793. (időpont) szeptember
15-én Kótsi Patkó János (személy) vette
át az igazgatást, ő a főtéren állott Pataki Sámuel-féle (személy) (információ)
ház emeleti nagy termét bérelte ki és felszereltette
két sor páhollyal. Kótsi Patkó (személy) úgy
a játék, mint a műsor tekintetében emelte a színvonalat, ő kezdte a Shakespeare-előadásokat:
(személy)
(információ)
„Romeo és Julia. (cím) (információ)
Bem. 1794. (időpont) január
9. „Hamlet. (cím)
(információ)
Bem. 1794. (időpont) január
27. „Othello. (cím)
(információ)
Bem. 1794. (időpont) márc.
24. „Makrancos hölgy. (cím) (információ)
(„Második Gaszner, v. a' megzabolázott feleslő
(cím) (információ)
c. alatt.) Bem. 1800 (időpont) stb.
Ezek voltak az első magyarnyelvű Shakespeare-előadások (személy) (információ)
s a pesti (Budapest)
úttörők egyedül csak „Lear királyt (cím) (információ)
játszották előbb, mint a kolozsváriak. (megye) Pesten,
(Budapest)
illetve Budán (Budapest)
„Szabolcs vezér (cím)
(információ)
c. alatt 1795. (időpont) szept.
22-én játszották a darabot, míg Kolozsvárott (megye) „Lear
király (cím)
(információ)
címen 1811. (időpont) ápr.
4-én. Míg Kótsi Patkó János (személy) a
művészi színvonal emelésén dolgozott, ugyanakkor az 1794-iki (időpont) erdélyi
(ország)
(információ)
országgyűlés is behatóan foglalkozott a játékszín
ügyével. Határozatba ment egy állandó kolozsvári magyarszínház (intézmény)
(információ)
építése, melynek költségeire országos gyűjtés
engedélyeztetett. Továbbá Fritsi Fekete Ferenc (személy) indítványára
az országgyűlés egy „theatrális commissió-t választott a színház élére, melynek
elnöke az idősb báró Wesselényi Miklós (személy) lett,
tagjai pedig ifj. gróf Bethlen Balázs, (személy) Fritsi
Fekete Ferenc, (személy) akik
mellé a főkormányszék gróf Teleki Lajost (személy) (információ)
és Ferencet küldötte ki. Így került az idősb
Wesselényi (személy)
az erdélyi (ország)
(információ)
magyar színészet élére, melynek nemcsak szigorú
intendása lett, hanem egyszersmind bőkezű patrónusa is. Ellentmondást nem tűrő szigorával
véget vetett a viszályoknak, melyek addig meg-megzavarták a szín játszó társaság
működését, gavalléros bő kezűségével pedig emelte a. társulat anyagi helyzetét,
de egyúttal művészi szinvonalat is. Az erdélyi (ország) (információ)
játékszín minden tekintetben felvirágzott
az ő keze alatt, s ezt első sorban nagy ügybuzgóságával és nem kisebb áldozatkészségével
érte el. (1794-től (időpont) 1809
(időpont)
ben bekövetkezett haláláig körülbelül 20.000 pengő forintot — tehát abban az időben
rendkívüli nagy összeget költött az erdélyi (ország) (információ)
szinészetre.) Legnagyobb érdeme, hogy behozta
az úgynevezett vándor-rendszert és hogy megnövekedett színjátszó csapatának a felét
átadta nagy Magyarországnak, hogy ott az 1796-ban (időpont) feloszlott
Kelemen-féle (személy)
(információ)
színtársulat hiányát pótolják. A vándor-rendszer
abból állt, hogy a társulat csak a téli hónapokban játszott Kolozsvárt, (megye) az év
többi részében pedig sorra látogatták az erdélyi (ország) (információ)
városokat, melyekben Wesselényi (személy) (információ)
„filiális commisió-kat (szinügyi bizottságokat)
szervezett kötelességükké tevén a társulat ügyeinek előmozdítását. Wesselényi (személy) (információ)
egyes magyarországi városokban is létesített
ilyen filiális commissiokat, így elsősorban Debrecenben (megye) és Nagyváradon,
(megye) az
elsőt különösen híres vásárjai, az utóbbit fürdői révén tartotta megfelelő nyári
állomásnak. Tehát Wesselényi (személy) (információ)
érdeme, hogy Debrecen (megye) 1798.
(időpont)
június 18-ától, Nagyvárad (megye) pedig
1798. (időpont)
augusztus 26-ától datálhatja magyar színészetének kezdetét. Nem önálló színtársulata
volt még ekkor a két városnak, hanem a kolozsvári (megye) játszótársaság
kereste fel őket a nyári hónapok idején s ebbe a nyári útba Wesselényi (személy) (információ)
később (1801-ben) (időpont) bekapcsolta
Miskolcot, (megye)
sőt 1803-ban (időpont)
Szegedet (megye)
is. Ebben az időben tehát a kis Erdély (ország) (információ)
adta a magyarországi részeknek is a színészeket.
S ez a vándor-rendszer as akkori viszonyok között a lehető legjobbnak bizonyult,
hiszen nem volt egyetlen egy városunk sem az egész országban, amely állandó otthont
tudót volna nyujtani egy jól megszervezett magyar játszótársaságnak. Kicsi volt
erre Kolozsvár (megye)
is, sőt Pest (Budapest)
is. A vándorrendszer tehát a viszonyok helyes megismeréséből önként adódott, mint
egyedüli életképes megoldás. A kolozsvári (megye) játszótársaság
időközben oly népes lett, hogy 1806-ban (időpont) Wesselényi
(személy)
(információ)
ketté választotta azt. Az egyik rész Erdélyben
(ország)
(információ)
maradt, a másikat pedig Ernyi Mihály (személy) (információ)
vezetésével véglegesen kitelepítette a magyarországi
részekre, hogy ott apostolkodjanak a magyar nyelv és nemzeti eszme érdekében. Ezzel
a nagyjelentőségű eseménnyel Kolozsvár (megye) az egész
magyar színészet irányítását a kezébe ragadta. Az Erdélyből (ország) (információ)
véglegesen kijött színjátszók előbb Debrecenbe,
(megye) innen
Szegedre, (megye)
majdpedig Pestre (Budapest)
mentek, ahol 1807.május (időpont) 8-án
az úgynevezett „RondelIá-ban (intézmény)
a „Virtus próbaköve (cím) c. játékkal
kezdték meg előadásaikat. Ez a társulat ugyan gyengébb volt az Erdélyben (ország) (információ)
maradtnál, de idővel megerősödött. Tagjai
voltak: Láng Ádám, (személy) (információ)
Lángné Járdos Anna (személy) Mária,
laborfalvi Benke József, (személy) (információ)
Sáska János, (személy) (információ)
Sáskáné Koronka Borbála, (személy) Andrád
Elek, (személy)
Murányi Zsigmond, (személy) (információ)
Murányiné Lefévre Teréz, (személy) Ernyi
Mihály (személy)
(információ)
(igazgató), Ernyiné Ternetzky Franciska (személy) stb.
stb. Pesten (Budapest)
csatlakozott hozzájuk Balogh István, (személy) (információ)
Déry István, (személy) (információ)
Komlóssy Ferenc, (személy) (információ)
Kőszeghy Alajos, (személy) (információ)
Szilágyi Pál, (személy) (információ)
Széppataki Róza (személy) (a
későbbi Déryné) (személy) (információ)
és Engelhardt Anna (személy) (információ)
(Kántorné). (személy) Mind
csupa kezdő, de a legtöbbjük szép reményt keltő. E társaság előbb Wesselényi, (személy) (információ)
majd Pest vármegye (megye) pátrónussága
alatt egész 1815-ig (időpont) állandóan
Pesten (Budapest)
játszott. Főigazgatójuk előbb Vida László (személy) (információ)
(L. o.) volt, aki — hogy a német (nemzetiség)
(információ)
színháztól teljesen függetlenítse őket —
a Rondellából (intézmény)
(információ)
az átlala kibérelt és szinházza átalakított
Hacker-szálába (intézmény)
(információ)
(L. o.) költöztette át a magyar társulatot,
ahol az addigi heti 2 előadás helyett hetenkint 4-szer is játszhattak. Itt működött
a társulat Vida László (személy) (információ)
bőkezű főigazgatása alatt 1809. (időpont) február
24-től mindaddig, míg az új német szinház (intézmény)
felépülésével szabaddá lett a Rondella. (intézmény)
(információ)
Később Mérey Sándor, (személy) (információ)
majd Kultsár István (személy) (információ)
(L. o.)lett főigazgatójuk. Jelentőségben
az volt e társulat legnagyobb sikere, hogy megszólaltatta Katona Józsefet (személy) (információ)
s így közvetve a legnagyobb magyar tragédia
megszületésében tevékeny része volt. A társaság 1815-ben (időpont) kénytelen
volt véglegesen eltávozni Pestről (Budapest)
s így ha a pesti (Budapest)
állandó magyar játékszínt nem is tudták megvalósítani, de lett legalább egy életképes
állandó színtársulatunk, amely vándorútjain megnépesedvén, újabb és újabb rajokat
bocsátott ki magából, úgy, hogy néhány év múlva hét magyar játszótársaság járta
(Erdélyt (ország)
(információ)
is beleszámítva) az országot. Ezt az életképes
társulatot a kis Kolozsvár (megye) adta
nagy Magyarországnak. De adott egyebet is. Az 1794-iki (időpont) erdélyi
(ország)
(információ)
országgyűlés határozata értelmében megindult
a színház építésére való pénzgyűjtés. Néhány év alatt 12,572 frt gyűlt össze és
megtörténhetett a telekvásár. Báró Wesselényi Miklós (személy) (információ)
és a Comissio tagjai előbb a Kül-Torda uccában
vásároltak színháztelket. A vásártól azonban a hely alkalmatlan volta miatt hamar
visszaléptek. Azután a református egyház beilFarkas uccai telkét vették meg 2000
rénes forintért s ehhez 525 frtért hozzávették Koncz András (személy) (információ)
Király-utcai szomszéd-telkét és az egyesített
telken 1803. (időpont)
szeptember 27-én ünnepélyesen lerakták az erdélyi Nemzeti Szinház (intézmény)
(információ)
alapkövét. Az építkezés nagyon lassan haladt,
különösen a Napóleoni (személy) hadjáratok
következtében beállott pénzdevalváció hátráltatta, úgy, hogy csak 1821-ben (időpont) fejeződött
be. Közben a társulat s általában az egész magyar színészet súlyos válságokba jutott,
melyet különösen Wesselényi (személy) (információ)
halála idézett elő. Az erdélyi (ország) (információ)
színészetnek ő volt az életfenntartója. A
másik súlyos válságot Kótsi Patkó János (személy) visszavonulása
okozta. Benne nemcsak kitűnő tragikus színészét és igazgatóját, hanem kitűnő oktatóját
veszítette az erdélyi (ország) (információ)
játékszín. Az ő lemondása után 1810-ben (időpont) Vándza
Mihály (személy)
lett a társulat igazgatója, ő már kénytelen volt a Wesselényi-ház (személy) (információ)
átalakított lóiskolájában játszani, mert
a Rhédey-ház (személy)
(információ)
díszesen átalakított nagytermét német szinészeknek
adták bérbe. Ennek az áldatlan versenygésnek az lett a következménye, hogy Ernyi
Mihály (személy)
(információ)
vezetésével a társulat elhagyta Kolozsvárt
(megye) s
1814-től (időpont)
egész 1819-ig (időpont) Marosvásárhelyet
(megye) választotta
fő téli állomásául. Már-már úgy volt, hogy a társaság szétzüllik, amikor végre 1821-ben
(időpont)
teljesen elkészült a kolozsvári magyar színház (intézmény)
(információ)
s azon év március 11-én P. Horváth Dániel
(személy)
prológusával — melyet ő maga szavalt el — s Körner (személy) (információ)
„Zrínyi-jével, (cím) melynek összes
szerepeit főrangú műkedvelők játszották, meg is nyilt. Másnap már a színészek kezdették
meg előadásaikat, Szentjobi Szabó László (személy) „Korvin
Mátyás-ával. (cím)
Ez volt az első állandó magyar szinház az országban a Királyhágón innen és túl.
S hogy Miskolc (megye)
mégis a magáét nevezgeti az ország „első kőszinházá-nak, azt a múltban csak ama
közjogi tény alapján tehette, hogy Erdély (ország) (információ)
1848-ig (időpont) külön
fejedelemség volt. A kolozsvári magyar szinház, (intézmény)
(információ)
az erdélyiek (ország) (információ)
eme régi, országos Nemzeti Színháza, (intézmény)
(információ)
még ma is megvan a Farkas uccában. Erős,
hatalmas épület — 50 páhollyal s 1280 (időpont) személyt
befogadó nézőhellyel; a színpad mélysége hét öl. A megnyitás idejében a nézőteret
olajlámpákkal világították. A kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
létesítése — mintegy igazolásául annak, hogy
az állandó színpad fejlesztőleg hat a drámairodalomra — a magyar színpadi költészetnek
legjelentősebb eseményét idézte elő: t. i. „Bánk bán (cím) (információ)
megírását.. Még el sem készült a színház,
de a megnyitásra hirdetett pályaművek között ott volt Katona (személy) (információ)
remekműve s csak a bírálók rövidlátásán múlt,
hogy nem azzal nyitották az első állandó magyar színházat. A színház megnyitásakor
a következő tagokból állt a színtársulat: Jantsó Pál, (személy) Némethy
Sándor, (személy)
(információ)
Székely József, (személy) (információ)
Székelyné Ungár Anna, (személy) Kemény,
(személy)
(információ)
Keményné, (személy) Pergő
Celesztin, (személy)
(információ)
ifj. Székely József, (személy) Cseh,
(személy)
(információ)
Rátz Sándor, (személy) Bartha
Mózes, (személy)
(információ)
Göde István, (személy) (információ)
Simén Borbála, (személy) Koronka
Borbála, (személy)
(információ)
Török István, (személy) (információ)
Farkas József, (személy) (információ)
Néb Mária, (személy) (információ)
Keresztes Julianna, (személy) (információ)
Kolozsváry Pál, (személy) Kónya
László, (személy)
(információ)
Gillyén Sándor (személy) (információ)
(súgó) és Simonfi György (személy) (díszmester).
Az ünnepélyesen megnyitót színházat maga a „színházi bizottság igazgatta. E bizottságnak
gróf Bánffy Dénes, (személy) (információ)
P. Horváth Dániel, (személy) gróf
Lázár Miklós, (személy) (információ)
gróf Csáky József, (személy) (információ)
báró Naláczy József, (személy) (információ)
báró Kemény Miklós, (személy) (információ)
Hollaky Antal, (személy) Nagy
Lázár (személy)
(információ)
és Szentkirályi Mihály (személy) (információ)
voltak a tagjai. Ez a hatósági jellegű igazgatás
azonban csak félévig tartott, azután Nagy Lázár, (személy) (információ)
majd Hollaky Antal, (személy) majd
megint Nagy Lázár (személy) (információ)
vette bérbe, mint vállalkozó igazgató a színházat,
melynek művészi vezetését 1823-ban (időpont) Udvarhelyi
Miklós (személy)
(információ)
és Székely József (személy) (információ)
színészeire bizta, akik aztán Déryné, (személy) (információ)
Szentpétery Zsigmond (személy) (információ)
és Szilágyi Pál (személy) (információ)
leszerződtetésével, továbbá ügybuzgóságukkal
nemcsak jó drámai, hanem jó operaielőadásokat is produkáltak. Az állandó színház
felépültével azonban nem szűnt meg a vándorrendszer. A társulat csak télen játszott
Kolozsvárt, (megye)
nyaranta pedig sorra járta a nagyobb erdélyi (ország) (információ)
városokat. Sőt volt rá eset, hogy télen is
országos körúton jártak. 1827-ben (időpont) például
Arad, (megye)
(információ)
Szabadka, (megye) Szeged,
(megye) Baja,
(megye) (információ)
Pécs (megye) és Székesfehérvár
(megye) után
még Pestre (Budapest)
is feljöttek, ahol 1927. (időpont) okt.
27-én a német színházban (intézmény)
(információ)
a „Sevillai borbély (cím) (információ)
c. énekes játékkal kezdették meg 1928. (időpont) február
5-ig terjedő előadásaikat. Ebből a társaságból alakult aztán a „Kassai dal- és színjátszó
társaság, (intézmény)
(információ)
melynek egy része 1833-ban (időpont) Budára
(Budapest)
jött, hol minden tekintetben megerősödve, 1837-ben (időpont) bevonult
a pesti Nemzeti Színházba. (intézmény)
(információ)
Ezeket a kitűnő színészeket tehát megint
Kolozsvár (megye)
adta, Kassa (megye)
és Buda (Budapest)
pedig felnevelte. A társulat . nélkül maradt kolozsvári színháznak (intézmény)
(információ)
új társulatról kellett gondoskodnia. Nehéz
dolog volt. Nem is egyhamar találtak megfelelőre. Ebben az időben ezért váltakoztak
sűrűn a társulatok. 1828-ban (időpont) Udvarhelyi
Miklós (személy)
(információ)
bérelte a színházat. Utána Deáky F. Sámuel
(személy)
próbálkozott, 1832-ben (időpont) pedig
Pergő Celesztin (személy) (információ)
vonult be társulatával. Ezután két esztendőn
keresztül a „kassai dal- és színjátszó társaság (intézmény)
(információ)
tagjai látogattak el nyaranta Kolozsvárra.
(megye) Majd
1835-ben (időpont)
Pály Elek, (személy)
36-ban Szerdahelyi József, (személy) (információ)
37-ben pedig Göde István (személy) (információ)
társulata vonult be. Huzamosabb ideig azonban
csak Kilényi Dávid (személy) (információ)
igazgató tudott itt megmaradni (1838-tól
(időpont)
1842-ig) (időpont)
s bár ellene is voltak kifogások, de jó társulatával mégis jelentős korszakot tudott
kivívni a kolozsvári színháznál. (intézmény)
(információ)
(Tagjai között volt Déryné, (személy) (információ)
Füredi Mihály, (személy) (információ)
Hegedűs Lajos, (személy) Latabár
Endre, (személy)
(információ)
De Caux Mimi (személy) (információ)
stb. stb.) Kilényi (személy) (információ)
után megint sűrűn váltogatták egymást a társulatok.
1842—44 (időpont)
Komlóssy Ferenc, (személy) (információ)
1844—46 (időpont) Szerdahelyi
József, (személy)
(információ)
Szabó József (személy) (információ)
és Havi Mihály (személy) (információ)
társigazgatók, 1846-1847-ben (időpont) Gyulai
Ferenc, (személy)
(információ)
Feleky Miklós (személy) (információ)
és Tóth István (személy) (információ)
társigazgatók bírták a szinházat. Az 1848-49-iki
(időpont)
szabadságharc idején Feleky Miklós (személy) (információ)
Bem hadvezér (személy) (információ)
parancsára megpróbált itt néhány előadást
tartani, de a honvéd-szinészek visszaszökdöstek a harcterekre, végül Feleky (személy) (információ)
is, aki már ekkor hadnagy volt, kénytelen
volt példájukat követni. A szabadságharc után német (nemzetiség)
(információ)
színészek játszottak a kolozsvári színházban,
(intézmény)
(információ)
ahova azonban csak az osztrák (nemzetiség)
tisztek jártak. A katonai kormányzó erre kénytelen volt a színházat a folyamodó
Kaczvinszky János (személy) (információ)
magyar színigazgatónak kiadni, sőt 1852-ben
(időpont)
az intézetet visszautalta a „színházi választmány ügykörébe. A választmány egy ideig
Follinusz János, (személy) (információ)
Stőger Béla, (személy) és
Rónai Gyula (személy)
(információ)
társulati tagok művezetésével maga igazgatta
a színházat, majd gróf Bethlen Miklóst (személy) (információ)
és Páll Sándort (személy) kérték
fel az igazgatásra. Ez sem tartott sokáig.1854—55-ben (időpont) már
Károlyi Lajos (személy) (információ)
színigazgató vette bérbe a színházat, 1856-ban
(időpont)
Gyulai Ferenc (személy) (információ)
újra megpróbálkozott a színigazgatással,
de még abban az évben kénytelen volt a színházat Láng Boldizsárnak (személy) (információ)
átengedni. Ez a sűrű igazgatóváltozás arra
kényszerítette a színházi ügyek élén álló választmányt, hogy ne egy, hanem három
évre adja bérbe a színházat s hogy évenkint 2000 forint szubvenciót adjon az igazgatónak.
Ugyanekkor — 1856-ban (időpont) gróf
Mikó Imre (személy)
(információ)
választmányi elnök indítványára elhatározta
a választmány egy színházi alaptőke létesítését. (Az adakozók névsorát gr. Mikó
Imre (személy)
nyitotta meg 5000 frt adományával). A gyűjtőíveken 40.000 forint gyűlt össze. Ehhez
az összeghez csatolták 1865-ben (időpont) a
81.590 forintnyi „felkelési alap-ot és így az el nem költhető alaptőke 121.590 forintra
emelkedett. Ez az összeg nem volt ugyan arra elegendő, hogy a választmány házi kezelésbe
vegye a színházat, de a bérlő igazgatónak minden esetre nagyobb szubvenciót eredményezett
s így a színház művészi fejlődését mégis előmozdította. A következő évben ismét
gyarapodott az alaptőke, amennyiben Ujfalvy Sándor (személy) 1866-ban
(időpont)
a szinháznak hagyományozta az akkori viszonyok szerint kb. 36.000 forint értékű
szakatúrai (ország)
birtokát. A gyarapodás 1870. (időpont) nov.
18-án ismét fokozódott, amennyiben ekkor elrendetle a király, hogy az udvartartási
javadalomból a királyné ajándéka képpen évente 15.000 forint utalandó ki a kolozsvári
Nemzeti Szinháznak. (intézmény)
(információ)
Az első szubvenciós igazgató Havi Mihály
(személy)
(információ)
volt (L. o.), de őt a bukaresti (ország) vendégszereplése
(ahova túlszervezett opera társulatot vitt) anyagilag úgy kimerítette, hogy 1861.
(időpont)
január 1-től a választmány kénytelen volt a színházat Follinusz János-nak (személy) (információ)
három esztendőre kiadni. Follinusz (személy) (információ)
kiváló színházember volt. Öt évi működése
alatt sok kiváló előadást produkált. Tagjai sorában 1865-ben (időpont) először
tűnik fel a kolozsvári (megye) szinlapokon
E. Kovács Gyula (személy) neve.
Follinusz (személy)
(információ)
utóda (1866—79-ig) (időpont) Fehérváry
Antal (személy)
(információ)
volt, aki szintén művészi színvonalon tudta
tartani a színházat. Az ő igazgatósága alatt — 1871.március (időpont) 11-én
— ünnepelték meg a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
fennállásának 50-ik évfordulóját. A következő
évben báró Huszár Sándor (személy) (információ)
intendáns vezetése alatt a kolozsvári színházat
(intézmény)
(információ)
„házi kezelés-ben igazgatták. Művezető ugyanakkor
E. Kovács Gyula (személy) lett
s rajta kivül Szentyörgyi István, (személy) Halmi
Ferenc, (személy)
(információ)
Mátrai B. Béla, (személy) (információ)
Szilágyi Béla, (személy) (információ)
Krasznay Mihály, (személy) (információ)
Egressy Ákos (személy) (információ)
stb. stb. voltak erősségei a társulatnak.
Innen szerződtették ebben az esztendőben Jászai Marit, (személy) (információ)
a magyar tragédiajátszás nagyasszonyát Pestre
(Budapest)
a Nemzeti Színházhoz. (intézmény)
(információ)
A házi kezdés korszaka nem végződött kellő
anyagi eredménnyel, ennek következtében b. Huszár Sándor (személy) lemondott.
A választmány erre — 1873-ban (időpont) Lugosi
Józsefet (személy)
(információ)
és László Józsefet, (személy) (információ)
a pesti Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
kitűnő nyugalmazott művészét tette melléje
intendánsnak; a hármas intendatúra a takarékosság elvét írta zászlójára s alaposan
megapasztotta a személyzet számát. Ennek azonban az lett szomorú következménye,
hogy a közönség az olcsóbb s egyben gyengébb társulat előadásait nem igen látogatta.
A nehéz helyzetből 1874-ben (időpont) Korbuly
Bogdán (személy)
(információ)
intendáns mentette ki a színházat, még pedig
nemes áldozatkészséggel. Működése első évében a maga költségén nyári színházat épített
a sétatéren, hogy egy-két hónappal megrövidítse a kolozsvári (megye) szinészek
nyári vándorlásait. Korbuly Bogdán (személy) (információ)
4 év alatt 54,669 frt. 78 krajcárt költött
a sajátjából. Pedig ekkor már 20.000 forint szubvenciója volt a kolozsvári szinháznak.
(intézmény)
(információ)
Később (1880-ban) (időpont) ez
az összeg évi 30.000 forintra emelkedett, de még így sem volt elég arra, hogy a
színház anyagilag is felvirágozzék. Ez magyarázza a sűrű intendánsváltozást. 1878—79-ben
(időpont)
gróf Eszterházy Kálmán, (személy) (információ)
Korbuly Bogdán, (személy) (információ)
és Ferenczy Miklós, (személy) (információ)
1880—81-ben (időpont) gróf
Eszterházy Kálmán, (személy) (információ)
Korbuly Bogdán (személy) (információ)
és báró Kemény Endre, (személy) (információ)
1882-ben (időpont) Páll
Sándor, (személy)
Korbuly (személy)
(információ)
és dr. Szász Béla, (személy) 1884—85-ben
(időpont)
pedig gróf Eszterházy Kálmán (személy) (információ)
állott a színház élén, míg a művezetést ezalatt
E. Kovács Gyula, (személy) majd
Mátrai Béla, (személy)
(információ)
néha Fehérváry Antal, (személy) (információ)
vagy Benedek József (személy) (információ)
végezte. Ez években Szacsvay Imre, (személy) (információ)
Gabányi Árpád, (személy) (információ)
Makó Lajos, (személy) (információ)
Mihályfi Károly, (személy) (információ)
Molnár György (személy) (információ)
(művezető is), Bokody Antal, (személy) (információ)
Gyenes László, (személy) (információ)
Somló Sándor, (személy) (információ)
Ditrói, (személy) (információ)
Ditróiné, (személy) Pálmay
Ilka, (személy)
(információ)
Baloghné, (személy) Krasznayné
(személy)
stb. stb. voltak a társulat tagjai. A kolozsvári (megye) szinészek
1876-tól (időpont)
kezdve nyarankint a nagyváradi színkörben (intézmény)
(információ)
játszottak, 1881-ben (időpont) pedig
Balogh György (személy) (információ)
és Ozorai Adolf (személy) (információ)
kolozsvári (megye) mecénások
költségein Bécs (ország) városát
is megjárták, ahol a Ring szinház (intézmény)
színpadán 27 előadást tartottak s kitűnő előadásaikkal megnyerték nem a bécsi (ország) közönség
és a sajtó tetszését, hanem még a Burg-Theater (intézmény)
tagjainak kollegiális elismerését is. A szép bécsi (ország) sikerek
után egy kis zökkenő következett. A választmány ugyanis szakított a házi kezeléssel
és 1886-ban (időpont)
Csóka Sándor (személy)
(információ)
vállalkozó igazgatónak adta ki a színházat.
Azonban 1887-ben (időpont) újra
szép korszak következett. Intendáns Nagy- Bölöny József (személy) lett,
igazgató pedig Ditrói Mór. (személy) (információ)
A kolozsvári színháznak (intézmény)
(információ)
ez volt egyik legszebb korszaka. Intendánsa,
igazgatója és művészi személyzete egyaránt kiváló volt. Bölöny József (személy) (információ)
intendáns bőkezű áldozatkészsége következtében
anyagilag erősödött a színház. Ditrói (személy) (információ)
és a művészszemélyzet a művészi fellendülésen
buzgólkodott. Ditrói (személy) (információ)
három ízben is tűzött ki 200— 200 arany pályadíjat
eredeti színművekre, hogy meneküljön a pesti (Budapest)
műsor gyámsága alól. Ditrói (személy) (információ)
működésének egyik kimagasló eseménye a Shakespeare-ciklus.
(személy)
(információ)
1892. (időpont) nov.
11-én és 12-én országos ünnepségek keretében ünnepelték meg az erdélyi (ország) (információ)
magyar színészet századik évfordulóját s
a Jókai uccabeli Rhédey-házat (személy) (információ)
— Erdély (ország) (információ)
első magyar játékszínét márvány emléktáblával
jelölték meg. A színház igazgatója Ditrói (személy) (információ)
után 1896-ban (időpont) Megyeri
Dezső (személy)
(információ)
lett, (L. o.) aki hasonló ügybuzalommal és
hozzáértéssel vezette a színházat, 1905-ben (időpont) pedig
a kormány dr. Janovics Jenőt (személy) (L.
o.) nevezte ki a kolozsvári színház (intézmény)
(információ)
igazgatójává. Janovics (személy) (információ)
a régi színházban kezdette meg elődeihez
méltó működését, de az időközben felépült uj színházban folytatta. A „Farkas-ucca-i
öreg színháztól kétszer is elbúcsúztak a kolozsvári (megye) aktorok
és a közönség. Először 1906. (időpont) június
17-én, „Bánk bán-nal, (cím) (információ)
Jászai Marival (személy) (információ)
Gertrúdisz (szerep) szerepében;
másodszor u. a. év szept. 7-én, amikor is Rajnay Gábor (személy) elszavalta
az 1821- (időpont)
beli színháznyitó prológust, majd Körner (személy) (információ)
„Zrinyi-jéből (cím) (információ)
következett három jelenet, azután Szentjóbi
Szabó László (személy)
(információ)
„Mátyás király-át (cím) (információ)
játszották. Végül Váradi Antal (személy) (információ)
„Búcsú-ja (cím) zárta be
a megható estét. A következő napon a Hunyadi téren felépült uj színházat avatták
fel. Janovics Jenő (személy) (információ)
volt a régi szinház utolsó igazgatója s ugyancsak
ő az első igazgatója az uj színháznak. Ugyancsak Janovics Jenő (személy) (információ)
nyitotta meg 1910. (időpont) augusztus
28-án az uj nyári színházat. A változott viszonyok következtében most télen is itt
játszanak a kolozsvári (megye) magyar
színészek. A nevezetesebbek közülük: Poór Lili, (személy) (információ)
Laczkó Aranka, (személy) (információ)
Miklósi Margit, (személy) (információ)
Karácsonyi Ily, (személy) (információ)
Szentgyörgyi István, (személy) (információ)
Leövey Leó, (személy) Izsó
Miklós, (személy)
(információ)
Ihász Aladár, (személy) (információ)
Forgács Sándor. (személy) (információ)
A kolozsvári Nemzeti Szinház (intézmény)
(információ)
az ország második drámai színháza volt és
mintegy előiskolája a budapesti Nemzeti Színháznak. (intézmény)
(információ)
Felnevelte a fiatal szinészcsemetéket és
átadta őket a nagyobb testvérintézetnek. Alig van színész Budapesten, (Budapest)
aki nem Kolozsvárról (megye) került
ide: Delly Emma, (személy) (információ)
Küry Klára, (személy) (információ)
Gál Gyula, (személy) (információ)
Fenyvessi Emil, (személy) (információ)
Szathmáry Árpád (személy) (információ)
stb. De nemcsak színészeket adott, hanem
még igazgatót a kitűnő Ditrói Mór (személy) (információ)
személyében, aki a Kolozsvárról (megye) magával
hozott színészekkel tette rendkívül életképessé az 1896-ban (időpont) megnyílt
Vígszínházát. (intézmény)
(információ)
A kolozsvári színháznak (intézmény)
(információ)
azonban volt konzerváló ereje is. Mert voltak
színészek, akik — bár mehettek volna Pestre (Budapest)
is — nem tudtak elszakadni Kolozsvártól (megye) és megmaradtak
a régi játékszín kötelékében. Kolozsvár (megye) már a
kezdet éveiben is kitűnő színházváros volt s a pesti (Budapest)
úttörők németes (nemzetiség)
(információ)
deklamációjával szemben Kótsi Patkó János
(személy)
irányítása mellett ott kezdődött meg a természetes magyar beszéd színpadi használata.
A kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
mindig kimagaslott a vidéki színházak közül.
Távol a fővárostól, (Budapest)
nagy hegyláncokkal a világtól elzárva s egy rendkívül finom műértő közönség elismeréseért
vetekedve ott önmagukból fejlődtek a színészek s ha valami különleges játékstílust
nem teremtettek is, sokkal finomabbak voltak az átlagos vidéki színészeknél és magyarabbak
Budapest (Budapest)
átlagos színészeinél. A kolozsvári színház (intézmény)
(információ)
művészi színvonalának emelésében különösen
nagy érdeme volt E. Kovács Gyulának, (személy) aki
— mint kiváló klasszikus színművész — nagy sikerrel hozta színre a magyar és a külföldi
drámairodalom magasabbrendű termékeit, nem egyszer megelőzvén a színrehozatalban
a budapesti Nemzeti Színházat (intézmény)
(információ)
is. Kolozsvárt (megye) minden
héten volt legalább egy klasszikus est. Néha több is. A kolozsvári szinház (intézmény)
(információ)
múltja szép volt, nagy volt,.. (Pataki József)
(személy)
(információ)
szin_II.0606.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kolozsvári színészet címszóvég 27188 Szócikk:
Kolozsvári színészet Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László
yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy (L. o.), itt a Fejér - testvérek yszemelynevy
fejér - testvérek yszemelynevy Fejér - testvérek yszemelynevy fejér
yszemelynevy - yszemelynevy testvérek yszemelynevy yszemelynevy Fejér
yszemelynevy - yszemelynevy testvérek yszemelynev (L. o.) az úttörők. Ott 1790.
október 25, itt 1792. november 11. a kezdet napja. Kelemen Lászlóék yszemelynevy
kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy
lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy
ykodvegy az „Igazházi-val ycimy igazházi ycimy Igazházi ycimy igazházi ycimy
ycimy Igazházi ycimy ykodvegy nyitnak, a Fejér testvérek yszemelynevy fejér
testvérek yszemelynevy Fejér testvérek yszemelynevy fejér yszemelynevy
yszemelynevy testvérek yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy
yszemelynevy testvérek yszemelynev a „Titkos ellenkezés ycimy titkos ellenkezés
ycimy Titkos ellenkezés ycimy titkos ycimy ellenkezés ycimy ycimy Titkos ycimy
ellenkezés ycimy ykodvegy című darabbal. Az ok s a cél itt is ugyanaz: nyelvpallérozás,
nemzetvédelem. Az úttörő kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy csapat hivatalos neve: „Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó
Társaság. yintezmenyy erdélyi magyar nemes színjátszó társaság yintezmenyy
Erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy magyar yintezmenyy nemes yintezmenyy
színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy E Tagjai csupa nemes erdélyi
ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy ifjak és leányok:
haralyi ytelepulesy haraly ytelepulesy haraly ymegyey háromszék megye ykodvegy Fejér
János, yszemelynevy fejér jános yszemelynevy Fejér János yszemelynevy fejér
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy Sándor és István (igazgatók), Kótsi Patkó János, yszemelynevy
kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi
yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi
yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev örményszékesi ytelepulesy
örményszékes ytelepulesy örményszékes ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Koncz József,
yszemelynevy koncz józsef yszemelynevy Koncz József yszemelynevy koncz
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Koncz yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy tordai ytelepulesy torda ytelepulesy torda ymegyey
torda-aranyos megye ykodvegy Sáska János, yszemelynevy sáska jános yszemelynevy
Sáska János yszemelynevy sáska yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy
Sáska yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Verestóy Mihály, yszemelynevy
verestóy mihály yszemelynevy Verestóy Mihály yszemelynevy verestóy yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Verestóy yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy gidófalvi ytelepulesy gidófalva ytelepulesy gidófalv ymegyey háromszék
megye ykodvegy Jantsó Pál, yszemelynevy jantsó pál yszemelynevy Jantsó Pál
yszemelynevy jantsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jantsó
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy haralyi ytelepulesy haraly ytelepulesy
haraly ymegyey háromszék megye ykodvegy Fejér Rozália, yszemelynevy fejér
rozália yszemelynevy Fejér Rozália yszemelynevy fejér yszemelynevy rozália
yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Rozália yszemelynevy ykodvegy Járdos
Anna Mária, yszemelynevy járdos anna mária yszemelynevy Járdos Anna Mária
yszemelynevy járdos yszemelynevy anna yszemelynevy mária yszemelynevy
yszemelynevy Járdos yszemelynevy Anna yszemelynevy Mária yszemelynev Bajkó Teréz
yszemelynevy bajkó teréz yszemelynevy Bajkó Teréz yszemelynevy bajkó
yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Bajkó yszemelynevy Teréz yszemelynevy
ykodvegy és Kiss Teréz. yszemelynevy kiss teréz yszemelynevy Kiss Teréz
yszemelynevy kiss yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Kiss
yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Később került a társasághoz: Láng Ádám
János, yszemelynevy láng ádám jános yszemelynevy Láng Ádám János yszemelynevy
láng yszemelynevy ádám yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Láng
yszemelynevy Ádám yszemelynevy János yszemelynevy ykodve Ernyi Mihály yszemelynevy
ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy és neje,
Andrád Elek yszemelynevy andrád elek yszemelynevy Andrád Elek yszemelynevy
andrád yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Andrád yszemelynevy Elek
yszemelynevy ykodvegy stb., stb. Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy már ekkor is lelkesedett a magyar színészetért.
Ez a magyarázata, hogy míg Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Kelemen Lászlóék yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy
Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy a lét és a nem lét
kétségei között hányódtak, a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy úttörők minden nagyobb zökkenő nélkül, simán
haladtak előre. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy a hatóságok rosszindulatúak, a mágnások közönyösek voltak; Kolozsvárott
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy segítő
kezet nyutottak a hatóságok is, a mágnások is. Az erdélyi ytelepulesy erdély
ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy mágnások lelkes magyar emberek voltak
és a játékszín hazafias ügyéért anyagi áldozatokat is hoztak. Gróf Bánffy György
yszemelynevy gróf bánffy györgy yszemelynevy Gróf Bánffy György yszemelynevy
gróf yszemelynevy bánffy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Gróf
yszemelynevy Bánffy yszemelynevy György yszemel gubernátor (kormányzó) 400, gróf
Bethlen Sándor yszemelynevy gróf bethlen sándor yszemelynevy gróf Bethlen
Sándor yszemelynevy gróf yszemelynevy bethlen yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy gróf yszemelynevy Bethlen yszemelynevy Sándor ysz 100, báró Wesselényi
Miklós yszemelynevy báró wesselényi miklós yszemelynevy báró Wesselényi Miklós
yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy báró yszemelynevy Wesselényi yszemelynev 300 forintot adott mindjárt
a kezdet kezdetén, gróf Rhédey Mihályné yszemelynevy gróf rhédey mihályne
yszemelynevy gróf Rhédey Mihályné yszemelynevy gróf yszemelynevy rhédey
yszemelynevy mihályne yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Rhédey
yszemelynevy Mihályné pedig ugyanakkor teljesen díjtalanul engedte át háza nagy
termét a játékszín céljaira. A Szén uccabeli (később Jókai ucca) Rhédey-ház volt
Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy az első játszóhely. 1793. szeptember 15-én Kótsi Patkó János yszemelynevy
kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi
yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi
yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev vette át az igazgatást, ő a főtéren
állott Pataki Sámuel-féle yszemelynevy pataki sámuel yszemelynevy Pataki Sámuel
yszemelynevy pataki yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Pataki
yszemelynevy Sámuel yszemelynevy ykodvegy ház emeleti nagy termét bérelte ki és
felszereltette két sor páhollyal. Kótsi Patkó yszemelynevy kótsi patkó
yszemelynevy Kótsi Patkó yszemelynevy kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy yszemelynevy
Kótsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy ykodvegy úgy a játék, mint a műsor tekintetében
emelte a színvonalat, ő kezdte a Shakespeare-előadásokat: yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy „Romeo és Julia. ycimy romeo és julia
ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy
és ycimy Julia ycimy ykodvegy Bem. 1794. január 9. „Hamlet. ycimy hamlet ycimy
Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy Bem. 1794. január 27. „Othello.
ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy Bem.
1794. márc. xtalanevtizedx 1805 24. „Makrancos hölgy. ycimy makrancos hölgy
ycimy Makrancos hölgy ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ycimy Makrancos ycimy
hölgy ycimy ykodvegy („Második Gaszner, v. a' megzabolázott feleslő ycimy
második gaszner, v. a' megzabolázott feleslő ycimy Második Gaszner, v. a' megzabolázott
feleslő ycimy második ycimy gaszner, ycimy v. ycimy a' ycimy megzabolázott
ycimy feleslő ycimy ycimy Más c. alatt.) Bem. 1800 xevtizedx 1805 stb. Ezek voltak
az első magyarnyelvű Shakespeare-előadások yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy ykodvegy s a pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy úttörők egyedül csak „Lear királyt ycimy lear király
ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy
ykodvegy játszották előbb, mint a kolozsváriak. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Pesten, pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy illetve Budán buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy „Szabolcs vezér ycimy szabolcs vezér
ycimy Szabolcs vezér ycimy szabolcs ycimy vezér ycimy ycimy Szabolcs ycimy
vezér ycimy ykodvegy c. alatt 1795. xevtizedx 1795 szept. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx
1815 22-én játszották a darabot, míg Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy „Lear király ycimy lear király
ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy
ykodvegy címen 1811. xevtizedx 1815 ápr. 4-én. Míg Kótsi Patkó János yszemelynevy
kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi
yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi
yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev a művészi színvonal emelésén dolgozott,
ugyanakkor az 1794-iki xevtizedx 1795 erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy
erdély yorszagy Románia ykodvegy országgyűlés is behatóan foglalkozott a játékszín
ügyével. Határozatba ment egy állandó kolozsvári magyarszínház yintezmenyy
kolozsvári magyarszínház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári
yintezmenyy magyarszínház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy
építése, melynek költségeire országos gyűjtés engedélyeztetett. Továbbá Fritsi Fekete
Ferenc yszemelynevy fritsi fekete ferenc yszemelynevy Fritsi Fekete Ferenc
yszemelynevy fritsi yszemelynevy fekete yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Fritsi yszemelynevy Fekete yszemelynevy Ferenc indítványára az országgyűlés
egy „theatrális commissió-t választott a színház élére, melynek elnöke az idősb
báró Wesselényi Miklós yszemelynevy idősb báró wesselényi miklós yszemelynevy
idősb báró Wesselényi Miklós yszemelynevy idősb yszemelynevy báró yszemelynevy
wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy idősb ysz lett, tagjai
pedig ifj. gróf Bethlen Balázs, yszemelynevy ifj. gróf bethlen balázs
yszemelynevy ifj. gróf Bethlen Balázs yszemelynevy ifj. yszemelynevy gróf
yszemelynevy bethlen yszemelynevy balázs yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy
gró Fritsi Fekete Ferenc, yszemelynevy fritsi fekete ferenc yszemelynevy Fritsi
Fekete Ferenc yszemelynevy fritsi yszemelynevy fekete yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Fritsi yszemelynevy Fekete yszemelynevy Ferenc akik mellé
a főkormányszék gróf Teleki Lajost yszemelynevy gróf teleki lajos yszemelynevy
gróf Teleki Lajos yszemelynevy gróf yszemelynevy teleki yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Teleki yszemelynevy Lajos
yszemelynev és Ferencet küldötte ki. Így került az idősb Wesselényi yszemelynevy
idősb wesselényi yszemelynevy idősb Wesselényi yszemelynevy idősb yszemelynevy
wesselényi yszemelynevy yszemelynevy idősb yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy
ykodvegy az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia
ykodvegy magyar színészet élére, melynek nemcsak szigorú intendása lett, hanem egyszersmind
bőkezű patrónusa is. Ellentmondást nem tűrő szigorával véget vetett a viszályoknak,
melyek addig meg-megzavarták a szín játszó társaság működését, gavalléros bő kezűségével
pedig emelte a. társulat anyagi helyzetét, de egyúttal művészi szinvonalat is. Az
erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy játékszín
minden tekintetben felvirágzott az ő keze alatt, s ezt első sorban nagy ügybuzgóságával
és nem kisebb áldozatkészségével érte el. (1794-től 1809 xevtizedx 1805 ben bekövetkezett
haláláig körülbelül 20.000 pengő forintot — tehát abban az időben rendkívüli nagy
összeget költött az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy
Románia ykodvegy szinészetre.) Legnagyobb érdeme, hogy behozta az úgynevezett vándor-rendszert
és hogy megnövekedett színjátszó csapatának a felét átadta nagy Magyarországnak,
hogy ott az 1796-ban xevtizedx 1795 feloszlott Kelemen-féle yszemelynevy
kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy
Kelemen yszemelynevy ykodvegy színtársulat hiányát pótolják. A vándor-rendszer abból
állt, hogy a társulat csak a téli hónapokban játszott Kolozsvárt, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy az év többi részében
pedig sorra látogatták az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély
yorszagy Románia ykodvegy városokat, melyekben Wesselényi yszemelynevy
wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy
yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy „filiális commisió-kat (szinügyi bizottságokat)
szervezett kötelességükké tevén a társulat ügyeinek előmozdítását. Wesselényi yszemelynevy
wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy
yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy egyes magyarországi városokban is
létesített ilyen filiális commissiokat, így elsősorban Debrecenben ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy és Nagyváradon, ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy az elsőt különösen
híres vásárjai, az utóbbit fürdői révén tartotta megfelelő nyári állomásnak. Tehát
Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy
wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy érdeme, hogy
Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy
1798. június 18-ától, Nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad
ymegyey bihar megye ykodvegy pedig 1798. augusztus xtalanevtizedx 1805 26-ától datálhatja
magyar színészetének kezdetét. Nem önálló színtársulata volt még ekkor a két városnak,
hanem a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy játszótársaság kereste fel őket a nyári hónapok idején s ebbe a nyári
útba Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy
wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy később (1801-ben)
xevtizedx 1805 bekapcsolta Miskolcot, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc
ymegyey borsod megye ykodvegy sőt 1803-ban Szegedet ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy is. Ebben az időben tehát a kis
Erdély ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy adta a magyarországi
részeknek is a színészeket. S ez a vándor-rendszer as akkori viszonyok között a
lehető legjobbnak bizonyult, hiszen nem volt egyetlen egy városunk sem az egész
országban, amely állandó otthont tudót volna nyujtani egy jól megszervezett magyar
játszótársaságnak. Kicsi volt erre Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy is, sőt Pest pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is. A vándorrendszer tehát a viszonyok
helyes megismeréséből önként adódott, mint egyedüli életképes megoldás. A kolozsvári
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszótársaság
időközben oly népes lett, hogy 1806-ban Wesselényi yszemelynevy wesselényi
yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy
Wesselényi yszemelynevy ykodvegy ketté választotta azt. Az egyik rész Erdélyben
ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy maradt, a másikat
pedig Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály
yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy vezetésével véglegesen kitelepítette a
magyarországi részekre, hogy ott apostolkodjanak a magyar nyelv és nemzeti eszme
érdekében. Ezzel a nagyjelentőségű eseménnyel Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy az egész magyar színészet irányítását
a kezébe ragadta. Az Erdélyből ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy
Románia ykodvegy véglegesen kijött színjátszók előbb Debrecenbe, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy innen Szegedre, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy majdpedig Pestre pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mentek, ahol 1807.május 8-án
xtalanevtizedx 1815 az úgynevezett „RondelIá-ban yintezmenyy rondelia yintezmenyy
RondelIá yintezmenyy rondelia yintezmenyy yintezmenyy RondelIá yintezmenyy
ykodvegy a „Virtus próbaköve ycimy virtus próbaköve ycimy Virtus próbaköve
ycimy virtus ycimy próbaköve ycimy ycimy Virtus ycimy próbaköve ycimy ykodvegy c.
játékkal kezdték meg előadásaikat. Ez a társulat ugyan gyengébb volt az Erdélyben
ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy maradtnál, de idővel
megerősödött. Tagjai voltak: Láng Ádám, yszemelynevy láng ádám yszemelynevy
Láng Ádám yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Láng
yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy Lángné Járdos Anna yszemelynevy lángné
járdos anna yszemelynevy Lángné Járdos Anna yszemelynevy lángné yszemelynevy
járdos yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Lángné yszemelynevy Járdos
yszemelynevy Anna yszemel Mária, laborfalvi Benke József, yszemelynevy
laborfalvi benke józsef yszemelynevy laborfalvi Benke József yszemelynevy
laborfalvi yszemelynevy benke yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
laborfalvi yszemelynevy Benke yszemel Sáska János, yszemelynevy sáska jános
yszemelynevy Sáska János yszemelynevy sáska yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Sáska yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Sáskáné Koronka Borbála,
yszemelynevy sáskáné koronka borbála yszemelynevy Sáskáné Koronka Borbála
yszemelynevy sáskáné yszemelynevy koronka yszemelynevy borbála yszemelynevy
yszemelynevy Sáskáné yszemelynevy Koronka yszemely Andrád Elek, yszemelynevy
andrád elek yszemelynevy Andrád Elek yszemelynevy andrád yszemelynevy elek
yszemelynevy yszemelynevy Andrád yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Murányi
Zsigmond, yszemelynevy murányi zsigmond yszemelynevy Murányi Zsigmond
yszemelynevy murányi yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Murányi
yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Murányiné Lefévre Teréz, yszemelynevy
murányiné lefévre teréz yszemelynevy Murányiné Lefévre Teréz yszemelynevy
murányiné yszemelynevy lefévre yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy
Murányiné yszemelynevy Lefévre yszeme Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály
yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy (igazgató), Ernyiné
Ternetzky Franciska yszemelynevy ernyiné ternetzky franciska yszemelynevy
Ernyiné Ternetzky Franciska yszemelynevy ernyiné yszemelynevy ternetzky
yszemelynevy franciska yszemelynevy yszemelynevy Ernyiné yszemelynevy Tern stb.
stb. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy csatlakozott
hozzájuk Balogh István, yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István
yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Déry István, yszemelynevy déry istván
yszemelynevy Déry István yszemelynevy déry yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Déry yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Komlóssy Ferenc, yszemelynevy
komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy Kőszeghy Alajos, yszemelynevy kőszeghy alajos yszemelynevy Kőszeghy
Alajos yszemelynevy kőszeghy yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy
Kőszeghy yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy Szilágyi Pál, yszemelynevy
szilágyi pál yszemelynevy Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Széppataki Róza yszemelynevy
széppataki róza yszemelynevy Széppataki Róza yszemelynevy széppataki
yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Széppataki yszemelynevy Róza
yszemelynevy ykodvegy (a későbbi Déryné) yszemelynevy déryne yszemelynevy
Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy
ykodvegy és Engelhardt Anna yszemelynevy engelhardt anna yszemelynevy
Engelhardt Anna yszemelynevy engelhardt yszemelynevy anna yszemelynevy
yszemelynevy Engelhardt yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy (Kántorné). yszemelynevy
kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy
Kántorné yszemelynevy ykodvegy Mind csupa kezdő, de a legtöbbjük szép reményt keltő.
E társaság előbb Wesselényi, yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi
yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy
ykodvegy majd Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy pátrónussága alatt egész 1815-ig
xevtizedx 1815 állandóan Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy játszott. Főigazgatójuk előbb Vida László yszemelynevy vida
lászló yszemelynevy Vida László yszemelynevy vida yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Vida yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy (L. o.)
volt, aki — hogy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színháztól teljesen
függetlenítse őket — a Rondellából yintezmenyy rondella yintezmenyy Rondellá
yintezmenyy rondella yintezmenyy yintezmenyy Rondellá yintezmenyy ykodvegy az átlala
kibérelt és szinházza átalakított Hacker-szálába yintezmenyy hacker-szála
yintezmenyy Hacker-s yintezmenyy hacker-szála yintezmenyy yintezmenyy Hacker-s
yintezmenyy ykodvegy (L. o.) költöztette át a magyar társulatot, ahol az addigi
heti 2 előadás helyett hetenkint 4-szer is játszhattak. Itt működött a társulat
Vida László yszemelynevy vida lászló yszemelynevy Vida László yszemelynevy vida
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Vida yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy bőkezű főigazgatása alatt 1809. xevtizedx 1805 február xtalanevtizedx
1815 24-től mindaddig, míg az új német szinház yintezmenyy új német szinház
yintezmenyy új német yintezmenyy új yintezmenyy német yintezmenyy szinház
yintezmenyy yintezmenyy új yintezmenyy német yintezmenyy ykodvegy felépülésével
szabaddá lett a Rondella. yintezmenyy rondella yintezmenyy Rondella yintezmenyy
rondella yintezmenyy yintezmenyy Rondella yintezmenyy ykodvegy Később Mérey Sándor,
yszemelynevy mérey sándor yszemelynevy Mérey Sándor yszemelynevy mérey
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Mérey yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy majd Kultsár István yszemelynevy kultsár istván
yszemelynevy Kultsár István yszemelynevy kultsár yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Kultsár yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (L.
o.)lett főigazgatójuk. Jelentőségben az volt e társulat legnagyobb sikere, hogy
megszólaltatta Katona Józsefet yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona
József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy s így közvetve a legnagyobb magyar tragédia
megszületésében tevékeny része volt. A társaság 1815-ben xevtizedx 1815 kénytelen
volt véglegesen eltávozni Pestről pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy s így ha a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy állandó magyar játékszínt nem is tudták megvalósítani, de lett
legalább egy életképes állandó színtársulatunk, amely vándorútjain megnépesedvén,
újabb és újabb rajokat bocsátott ki magából, úgy, hogy néhány év múlva hét magyar
játszótársaság járta (Erdélyt ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy
Románia ykodvegy is beleszámítva) az országot. Ezt az életképes társulatot a kis
Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy adta nagy Magyarországnak. De adott egyebet is. Az 1794-iki xevtizedx
1795 erdélyi xtalanevtizedx 1805 ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy
Románia ykodvegy országgyűlés határozata értelmében megindult a színház építésére
való pénzgyűjtés. Néhány év alatt 12,572 frt gyűlt össze és megtörténhetett a telekvásár.
Báró Wesselényi Miklós yszemelynevy báró wesselényi miklós yszemelynevy Báró
Wesselényi Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós
yszemelynevy yszemelynevy Báró yszemelynevy Wesselényi yszemelynev és a Comissio
tagjai előbb a Kül-Torda uccában vásároltak színháztelket. A vásártól azonban a
hely alkalmatlan volta miatt hamar visszaléptek. Azután a református egyház beilFarkas
uccai telkét vették meg 2000 rénes forintért s ehhez 525 frtért hozzávették Koncz
András yszemelynevy koncz andrás yszemelynevy Koncz András yszemelynevy koncz
yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Koncz yszemelynevy András
yszemelynevy ykodvegy Király-utcai szomszéd-telkét és az egyesített telken 1803.
xevtizedx 1805 szeptember xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 27-én ünnepélyesen
lerakták az erdélyi Nemzeti Szinház yintezmenyy erdélyi nemzeti szinház
yintezmenyy erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinház
yintezmenyy yintezmenyy erdélyi yintezmenyy ykodvegy alapkövét. Az építkezés nagyon
lassan haladt, különösen a Napóleoni yszemelynevy napóleon yszemelynevy
Napóleon yszemelynevy napóleon yszemelynevy yszemelynevy Napóleon yszemelynevy
ykodvegy hadjáratok következtében beállott pénzdevalváció hátráltatta, úgy, hogy
csak 1821-ben xevtizedx 1825 fejeződött be. Közben a társulat s általában az egész
magyar színészet súlyos válságokba jutott, melyet különösen Wesselényi yszemelynevy
wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy
yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy halála idézett elő. Az erdélyi ytelepulesy
erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészetnek ő volt az életfenntartója.
A másik súlyos válságot Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi patkó jános yszemelynevy
Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Kótsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János
yszemelynev visszavonulása okozta. Benne nemcsak kitűnő tragikus színészét és igazgatóját,
hanem kitűnő oktatóját veszítette az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy
erdély yorszagy Románia ykodvegy játékszín. Az ő lemondása után 1810-ben xevtizedx
1815 Vándza Mihály yszemelynevy vándza mihály yszemelynevy Vándza Mihály
yszemelynevy vándza yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Vándza
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy lett a társulat igazgatója, ő már kénytelen
volt a Wesselényi-ház yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi
yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy
ykodvegy átalakított lóiskolájában játszani, mert a Rhédey-ház yszemelynevy
rhédey yszemelynevy Rhédey yszemelynevy rhédey yszemelynevy yszemelynevy Rhédey
yszemelynevy ykodvegy díszesen átalakított nagytermét német szinészeknek adták bérbe.
Ennek az áldatlan versenygésnek az lett a következménye, hogy Ernyi Mihály yszemelynevy
ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy vezetésével
a társulat elhagyta Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy s 1814-től egész 1819-ig Marosvásárhelyet xtalanevtizedx
1825 ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda
megye ykodvegy választotta fő téli állomásául. Már-már úgy volt, hogy a társaság
szétzüllik, amikor végre 1821-ben xevtizedx 1825 teljesen xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 elkészült a kolozsvári magyar színház yintezmenyy kolozsvári magyar
színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy magyar
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy s azon
év március 11-én P. Horváth Dániel yszemelynevy p. horváth dániel yszemelynevy
P. Horváth Dániel yszemelynevy p. yszemelynevy horváth yszemelynevy dániel
yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Horváth yszemelynevy Dániel
yszemelynev prológusával — melyet ő maga szavalt el — s Körner yszemelynevy
körner yszemelynevy Körner yszemelynevy körner yszemelynevy yszemelynevy Körner
yszemelynevy ykodvegy „Zrínyi-jével, ycimy zrínyi ycimy Zrínyi ycimy zrínyi
ycimy ycimy Zrínyi ycimy ykodvegy melynek összes szerepeit főrangú műkedvelők játszották,
meg is nyilt. Másnap már a színészek kezdették meg előadásaikat, Szentjobi Szabó
László yszemelynevy szentjobi szabó lászló yszemelynevy Szentjobi Szabó László
yszemelynevy szentjobi yszemelynevy szabó yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy Szentjobi yszemelynevy Szabó yszemelynev „Korvin Mátyás-ával. ycimy
korvin mátyás ycimy Korvin Mátyás ycimy korvin ycimy mátyás ycimy ycimy Korvin
ycimy Mátyás ycimy ykodvegy Ez volt az első állandó magyar szinház az országban
a Királyhágón innen és túl. S hogy Miskolc ytelepulesy miskolc ytelepulesy
Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy mégis a magáét nevezgeti az ország „első kőszinházá-nak,
azt a múltban csak ama közjogi tény alapján tehette, hogy Erdély ytelepulesy
erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy 1848-ig xevtizedx 1845 külön
fejedelemség volt. A kolozsvári magyar szinház, yintezmenyy kolozsvári magyar
szinház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy magyar
yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy az erdélyiek
ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy eme régi, országos
Nemzeti Színháza, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy még ma is megvan a Farkas uccában. Erős, hatalmas épület — 50 páhollyal
s 1280 xevtizedx 1285 személyt xtalanevtizedx 1295 xtalanevtizedx 1305 befogadó
nézőhellyel; a színpad mélysége hét öl. A megnyitás idejében a nézőteret olajlámpákkal
világították. A kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti
színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy létesítése
— mintegy igazolásául annak, hogy az állandó színpad fejlesztőleg hat a drámairodalomra
— a magyar színpadi költészetnek legjelentősebb eseményét idézte elő: t. i. „Bánk
bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy
bán ycimy ykodvegy megírását.. Még el sem készült a színház, de a megnyitásra hirdetett
pályaművek között ott volt Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona
yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy remekműve
s csak a bírálók rövidlátásán múlt, hogy nem azzal nyitották az első állandó magyar
színházat. A színház megnyitásakor a következő tagokból állt a színtársulat: Jantsó
Pál, yszemelynevy jantsó pál yszemelynevy Jantsó Pál yszemelynevy jantsó
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jantsó yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy Némethy Sándor, yszemelynevy némethy sándor yszemelynevy Némethy
Sándor yszemelynevy némethy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Némethy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Székely József, yszemelynevy
székely józsef yszemelynevy Székely József yszemelynevy székely yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Székely yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy Székelyné Ungár Anna, yszemelynevy székelyné ungár anna yszemelynevy
Székelyné Ungár Anna yszemelynevy székelyné yszemelynevy ungár yszemelynevy
anna yszemelynevy yszemelynevy Székelyné yszemelynevy Ungár yszemelynevy Anna Kemény,
yszemelynevy kemény yszemelynevy Kemény yszemelynevy kemény yszemelynevy
yszemelynevy Kemény yszemelynevy ykodvegy Keményné, yszemelynevy keményne
yszemelynevy Keményné yszemelynevy keményne yszemelynevy yszemelynevy Keményné
yszemelynevy ykodvegy Pergő Celesztin, yszemelynevy pergő celesztin
yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin
yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy ifj.
Székely József, yszemelynevy ifj. székely józsef yszemelynevy ifj. Székely
József yszemelynevy ifj. yszemelynevy székely yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy ifj. yszemelynevy Székely yszemelynevy József ysz Cseh, yszemelynevy
cseh yszemelynevy Cseh yszemelynevy cseh yszemelynevy yszemelynevy Cseh
yszemelynevy ykodvegy Rátz Sándor, yszemelynevy rátz sándor yszemelynevy Rátz
Sándor yszemelynevy rátz yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Rátz
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bartha Mózes, yszemelynevy bartha
mózes yszemelynevy Bartha Mózes yszemelynevy bartha yszemelynevy mózes
yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy Mózes yszemelynevy ykodvegy Göde István,
yszemelynevy göde istván yszemelynevy Göde István yszemelynevy göde
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Göde yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy Simén Borbála, yszemelynevy simén borbála yszemelynevy
Simén Borbála yszemelynevy simén yszemelynevy borbála yszemelynevy yszemelynevy
Simén yszemelynevy Borbála yszemelynevy ykodvegy Koronka Borbála, yszemelynevy
koronka borbála yszemelynevy Koronka Borbála yszemelynevy koronka yszemelynevy
borbála yszemelynevy yszemelynevy Koronka yszemelynevy Borbála yszemelynevy
ykodvegy Török István, yszemelynevy török istván yszemelynevy Török István
yszemelynevy török yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Török
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Farkas József, yszemelynevy farkas
józsef yszemelynevy Farkas József yszemelynevy farkas yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Néb Mária,
yszemelynevy néb mária yszemelynevy Néb Mária yszemelynevy néb yszemelynevy
mária yszemelynevy yszemelynevy Néb yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Keresztes
Julianna, yszemelynevy keresztes julianna yszemelynevy Keresztes Julianna
yszemelynevy keresztes yszemelynevy julianna yszemelynevy yszemelynevy
Keresztes yszemelynevy Julianna yszemelynevy ykodvegy Kolozsváry Pál, yszemelynevy
kolozsváry pál yszemelynevy Kolozsváry Pál yszemelynevy kolozsváry yszemelynevy
pál yszemelynevy yszemelynevy Kolozsváry yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy
Kónya László, yszemelynevy kónya lászló yszemelynevy Kónya László yszemelynevy
kónya yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kónya yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy Gillyén Sándor yszemelynevy gillyén sándor yszemelynevy
Gillyén Sándor yszemelynevy gillyén yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Gillyén yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (súgó) és Simonfi
György yszemelynevy simonfi györgy yszemelynevy Simonfi György yszemelynevy
simonfi yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Simonfi yszemelynevy
György yszemelynevy ykodvegy (díszmester). Az ünnepélyesen megnyitót színházat maga
a „színházi bizottság igazgatta. E bizottságnak gróf Bánffy Dénes, yszemelynevy
gróf bánffy dénes yszemelynevy gróf Bánffy Dénes yszemelynevy gróf yszemelynevy
bánffy yszemelynevy dénes yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Bánffy
yszemelynevy Dénes yszemelynev P. Horváth Dániel, yszemelynevy p. horváth
dániel yszemelynevy P. Horváth Dániel yszemelynevy p. yszemelynevy horváth
yszemelynevy dániel yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Horváth
yszemelynevy Dániel yszemelynev gróf Lázár Miklós, yszemelynevy gróf lázár
miklós yszemelynevy gróf Lázár Miklós yszemelynevy gróf yszemelynevy lázár
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Lázár
yszemelynevy Miklós yszemelynev gróf Csáky József, yszemelynevy gróf csáky
józsef yszemelynevy gróf Csáky József yszemelynevy gróf yszemelynevy csáky
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Csáky
yszemelynevy József yszemelynev báró Naláczy József, yszemelynevy báró naláczy
józsef yszemelynevy báró Naláczy József yszemelynevy báró yszemelynevy naláczy
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Naláczy
yszemelynevy József ysz báró Kemény Miklós, yszemelynevy báró kemény miklós
yszemelynevy báró Kemény Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy kemény yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Kemény yszemelynevy Miklós
yszemel Hollaky Antal, yszemelynevy hollaky antal yszemelynevy Hollaky Antal
yszemelynevy hollaky yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Hollaky
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Nagy Lázár yszemelynevy nagy lázár
yszemelynevy Nagy Lázár yszemelynevy nagy yszemelynevy lázár yszemelynevy
yszemelynevy Nagy yszemelynevy Lázár yszemelynevy ykodvegy és Szentkirályi Mihály
yszemelynevy szentkirályi mihály yszemelynevy Szentkirályi Mihály yszemelynevy
szentkirályi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szentkirályi
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy voltak a tagjai. Ez a hatósági jellegű
igazgatás azonban csak félévig tartott, azután Nagy Lázár, yszemelynevy nagy
lázár yszemelynevy Nagy Lázár yszemelynevy nagy yszemelynevy lázár yszemelynevy
yszemelynevy Nagy yszemelynevy Lázár yszemelynevy ykodvegy majd Hollaky Antal, yszemelynevy
hollaky antal yszemelynevy Hollaky Antal yszemelynevy hollaky yszemelynevy
antal yszemelynevy yszemelynevy Hollaky yszemelynevy Antal yszemelynevy
ykodvegy majd megint Nagy Lázár yszemelynevy nagy lázár yszemelynevy Nagy Lázár
yszemelynevy nagy yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Lázár yszemelynevy ykodvegy vette bérbe, mint vállalkozó igazgató a
színházat, melynek művészi vezetését 1823-ban xevtizedx 1825 Udvarhelyi Miklós yszemelynevy
udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy és Székely József yszemelynevy székely józsef yszemelynevy
Székely József yszemelynevy székely yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Székely yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színészeire bizta,
akik aztán Déryné, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne
yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy
szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy
Zsigmond yszemelynevy ykodvegy és Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi pál
yszemelynevy Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy leszerződtetésével,
továbbá ügybuzgóságukkal nemcsak jó drámai, hanem jó operaielőadásokat is produkáltak.
Az állandó színház felépültével azonban nem szűnt meg a vándorrendszer. A társulat
csak télen játszott Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy nyaranta pedig sorra járta a nagyobb erdélyi ytelepulesy
erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy városokat. Sőt volt rá eset,
hogy télen is országos körúton jártak. 1827-ben például xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Szabadka,
ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Szeged,
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Baja, ytelepulesy
baja ytelepulesy Baja ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Pécs ytelepulesy pécs
ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy és Székesfehérvár ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy után még
Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is feljöttek,
ahol 1927. xevtizedx 1925 okt. 27-én a német színházban yintezmenyy német
színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy a „Sevillai borbély ycimy
sevillai borbély ycimy Sevillai borbély ycimy sevillai ycimy borbély ycimy
ycimy Sevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy c. énekes játékkal kezdették meg 1928.
február 5-ig terjedő előadásaikat. Ebből a társaságból alakult aztán a „Kassai dal-
és színjátszó társaság, yintezmenyy kassai dal- és színjátszó társaság
yintezmenyy Kassai d yintezmenyy kassai yintezmenyy dal- yintezmenyy és
yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kassai
yinte melynek egy része 1833-ban xevtizedx 1835 Budára buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött, hol minden tekintetben megerősödve,
1837-ben bevonult a pesti Nemzeti Színházba. yintezmenyy pesti nemzeti színház
yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy Ezeket a kitűnő
színészeket tehát megint Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy adta, Kassa ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy és Buda buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy pedig felnevelte. A társulat . nélkül maradt kolozsvári
színháznak yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy
kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy
ykodvegy új társulatról kellett gondoskodnia. Nehéz dolog volt. Nem is egyhamar
találtak megfelelőre. Ebben az időben ezért váltakoztak sűrűn a társulatok. 1828-ban
xevtizedx 1825 Udvarhelyi xtalanevtizedx 1835 Miklós yszemelynevy udvarhelyi
miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy
ykodvegy bérelte a színházat. Utána Deáky F. Sámuel yszemelynevy deáky f.
sámuel yszemelynevy Deáky F. Sámuel yszemelynevy deáky yszemelynevy f.
yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Deáky yszemelynevy F.
yszemelynevy Sámuel yszemelynevy ykodve próbálkozott, 1832-ben xevtizedx 1835 pedig
Pergő Celesztin yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin
yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő
yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy vonult be társulatával. Ezután két
esztendőn keresztül a „kassai dal- és színjátszó társaság yintezmenyy kassai
dal- és színjátszó társaság yintezmenyy kassai d yintezmenyy kassai yintezmenyy
dal- yintezmenyy és yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy kassai yinte tagjai látogattak el nyaranta Kolozsvárra. ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Majd 1835-ben Pály
Elek, yszemelynevy pály elek yszemelynevy Pály Elek yszemelynevy pály
yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pály yszemelynevy Elek yszemelynevy
ykodvegy 36-ban Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi józsef
yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy
37-ben pedig Göde István yszemelynevy göde istván yszemelynevy Göde István
yszemelynevy göde yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Göde
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy társulata vonult be. Huzamosabb ideig
azonban csak Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi
Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi
yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy igazgató tudott itt megmaradni (1838-tól
1842-ig) xevtizedx 1845 s bár ellene is voltak kifogások, de jó társulatával mégis
jelentős korszakot tudott kivívni a kolozsvári színháznál. yintezmenyy
kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy (Tagjai között volt
Déryné, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne
yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy Füredi Mihály, yszemelynevy
füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy Hegedűs Lajos, yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy Hegedűs Lajos
yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Latabár Endre, yszemelynevy latabár
endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre
yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy De Caux
Mimi yszemelynevy de caux mimi yszemelynevy De Caux Mimi yszemelynevy de
yszemelynevy caux yszemelynevy mimi yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy
Caux yszemelynevy Mimi yszemelynevy ykodvegy stb. stb.) Kilényi yszemelynevy
kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy
Kilényi yszemelynevy ykodvegy után megint sűrűn váltogatták egymást a társulatok.
1842—44 Komlóssy Ferenc, yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc
yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy 1844—46 Szerdahelyi József, yszemelynevy
szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó
József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Havi Mihály yszemelynevy havi
mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy társigazgatók,
1846-1847-ben Gyulai Ferenc, yszemelynevy gyulai ferenc yszemelynevy Gyulai
Ferenc yszemelynevy gyulai yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Gyulai
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Feleky Miklós yszemelynevy feleky
miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós
yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy és Tóth
István yszemelynevy tóth istván yszemelynevy Tóth István yszemelynevy tóth
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy társigazgatók bírták a szinházat. Az 1848-49-iki szabadságharc
xtalanevtizedx 1855 idején Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy
Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy
Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Bem hadvezér yszemelynevy bem
hadvezér yszemelynevy Bem hadvezér yszemelynevy bem yszemelynevy hadvezér
yszemelynevy yszemelynevy Bem yszemelynevy hadvezér yszemelynevy ykodvegy parancsára
megpróbált itt néhány előadást tartani, de a honvéd-szinészek visszaszökdöstek a
harcterekre, végül Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy
feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy is, aki már ekkor
hadnagy volt, kénytelen volt példájukat követni. A szabadságharc után német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészek játszottak a kolozsvári színházban, yintezmenyy
kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy ahova azonban csak
az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy tisztek jártak. A katonai
kormányzó erre kénytelen volt a színházat a folyamodó Kaczvinszky János yszemelynevy
kaczvinszky jános yszemelynevy Kaczvinszky János yszemelynevy kaczvinszky
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy magyar színigazgatónak kiadni, sőt 1852-ben xevtizedx
1855 az intézetet visszautalta a „színházi választmány ügykörébe. A választmány
egy ideig Follinusz János, yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz
János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy
Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Stőger Béla, yszemelynevy
stőger béla yszemelynevy Stőger Béla yszemelynevy stőger yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Stőger yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és Rónai
Gyula yszemelynevy rónai gyula yszemelynevy Rónai Gyula yszemelynevy rónai
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Rónai yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy társulati tagok művezetésével maga igazgatta a színházat,
majd gróf Bethlen Miklóst yszemelynevy gróf bethlen miklós yszemelynevy gróf
Bethlen Miklós yszemelynevy gróf yszemelynevy bethlen yszemelynevy miklós
yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Bethlen yszemelynevy Miklós ysz és Páll
Sándort yszemelynevy páll sándor yszemelynevy Páll Sándor yszemelynevy páll
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Páll yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy kérték fel az igazgatásra. Ez sem tartott sokáig.1854—55-ben
már Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi lajos yszemelynevy Károlyi Lajos
yszemelynevy károlyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Károlyi
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színigazgató vette bérbe a színházat, 1856-ban
Gyulai Ferenc yszemelynevy gyulai ferenc yszemelynevy Gyulai Ferenc
yszemelynevy gyulai yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Gyulai
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy újra megpróbálkozott a színigazgatással,
de még abban az évben kénytelen volt a színházat Láng Boldizsárnak yszemelynevy
láng boldizsár yszemelynevy Láng Boldizsár yszemelynevy láng yszemelynevy
boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy
ykodvegy átengedni. Ez a sűrű igazgatóváltozás arra kényszerítette a színházi ügyek
élén álló választmányt, hogy ne egy, hanem három évre adja bérbe a színházat s hogy
évenkint 2000 forint szubvenciót adjon az igazgatónak. Ugyanekkor — 1856-ban gróf
xtalanevtizedx 1865 Mikó Imre yszemelynevy gróf mikó imre yszemelynevy gróf
Mikó Imre yszemelynevy gróf yszemelynevy mikó yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy gróf yszemelynevy Mikó yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy választmányi
elnök indítványára elhatározta a választmány egy színházi alaptőke létesítését.
(Az adakozók névsorát gr. Mikó Imre yszemelynevy gr. mikó imre yszemelynevy gr.
Mikó Imre yszemelynevy gr. yszemelynevy mikó yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy gr. yszemelynevy Mikó yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy nyitotta
meg 5000 frt adományával). A gyűjtőíveken 40.000 forint gyűlt össze. Ehhez az összeghez
csatolták 1865-ben xevtizedx 1865 a 81.590 forintnyi „felkelési alap-ot és így az
el nem költhető alaptőke 121.590 forintra emelkedett. Ez az összeg nem volt ugyan
arra elegendő, hogy a választmány házi kezelésbe vegye a színházat, de a bérlő igazgatónak
minden esetre nagyobb szubvenciót eredményezett s így a színház művészi fejlődését
mégis előmozdította. A következő évben ismét gyarapodott az alaptőke, amennyiben
Ujfalvy Sándor yszemelynevy ujfalvy sándor yszemelynevy Ujfalvy Sándor
yszemelynevy ujfalvy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Ujfalvy
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1866-ban a xtalanevtizedx 1875 szinháznak
hagyományozta az akkori viszonyok szerint kb. 36.000 forint értékű szakatúrai ytelepulesy
szakatúra ytelepulesy szakatúra yorszagy Románia ykodvegy birtokát. A gyarapodás
1870. xevtizedx 1875 nov. 18-án ismét fokozódott, amennyiben ekkor elrendetle a
király, hogy az udvartartási javadalomból a királyné ajándéka képpen évente 15.000
forint utalandó ki a kolozsvári Nemzeti Szinháznak. yintezmenyy kolozsvári
nemzeti szinház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy Az első
szubvenciós igazgató Havi Mihály yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi
Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy volt (L. o.), de őt a bukaresti ytelepulesy
bukarest ytelepulesy bukarest yorszagy Románia ykodvegy vendégszereplése (ahova
túlszervezett opera társulatot vitt) anyagilag úgy kimerítette, hogy 1861. xevtizedx
1865 január 1-től a választmány kénytelen volt a színházat Follinusz János-nak yszemelynevy
follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy három esztendőre kiadni. Follinusz yszemelynevy follinusz
yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy yszemelynevy
Follinusz yszemelynevy ykodvegy kiváló színházember volt. Öt évi működése alatt
sok kiváló előadást produkált. Tagjai sorában 1865-ben először tűnik fel a kolozsvári
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szinlapokon
E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula
yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve neve.
Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz
yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy utóda (1866—79-ig) Fehérváry
xtalanevtizedx 1875 Antal yszemelynevy fehérváry antal yszemelynevy Fehérváry
Antal yszemelynevy fehérváry yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy
Fehérváry yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy volt, aki szintén művészi színvonalon
tudta tartani a színházat. Az ő igazgatósága alatt — 1871.március xevtizedx
1875 11-én — ünnepelték meg a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári
nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy fennállásának
50-ik évfordulóját. A következő évben báró Huszár Sándor yszemelynevy báró
huszár sándor yszemelynevy báró Huszár Sándor yszemelynevy báró yszemelynevy
huszár yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Huszár
yszemelynevy Sándor yszemel intendáns vezetése alatt a kolozsvári színházat yintezmenyy
kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy „házi kezelés-ben
igazgatták. Művezető ugyanakkor E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula
yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodve lett s rajta kivül Szentyörgyi István, yszemelynevy
szentyörgyi istván yszemelynevy Szentyörgyi István yszemelynevy szentyörgyi
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentyörgyi yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy Halmi Ferenc, yszemelynevy halmi ferenc yszemelynevy
Halmi Ferenc yszemelynevy halmi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Halmi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Mátrai B. Béla, yszemelynevy
mátrai b. béla yszemelynevy Mátrai B. Béla yszemelynevy mátrai yszemelynevy b.
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mátrai yszemelynevy B. yszemelynevy
Béla yszemelynevy ykodvegy Szilágyi Béla, yszemelynevy szilágyi béla
yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy
yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Krasznay Mihály, yszemelynevy
krasznay mihály yszemelynevy Krasznay Mihály yszemelynevy krasznay yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Krasznay yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy Egressy Ákos yszemelynevy egressy ákos yszemelynevy Egressy Ákos
yszemelynevy egressy yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy stb. stb. voltak erősségei a társulatnak.
Innen szerződtették ebben az esztendőben Jászai Marit, yszemelynevy jászai mari
yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy
yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy a magyar tragédiajátszás
nagyasszonyát Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy a Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy A házi kezdés korszaka nem végződött kellő anyagi eredménnyel,
ennek következtében b. Huszár Sándor yszemelynevy b. huszár sándor yszemelynevy
b. Huszár Sándor yszemelynevy b. yszemelynevy huszár yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy b. yszemelynevy Huszár yszemelynevy Sándor
yszemelynevy yk lemondott. A választmány erre — 1873-ban Lugosi Józsefet yszemelynevy
lugosi józsef yszemelynevy Lugosi József yszemelynevy lugosi yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Lugosi yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy és László Józsefet, yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József
yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a pesti Nemzeti Színház yintezmenyy
pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne
yintezmenyy ykodvegy kitűnő nyugalmazott művészét tette melléje intendánsnak; a
hármas intendatúra a takarékosság elvét írta zászlójára s alaposan megapasztotta
a személyzet számát. Ennek azonban az lett szomorú következménye, hogy a közönség
az olcsóbb s egyben gyengébb társulat előadásait nem igen látogatta. A nehéz helyzetből
1874-ben Korbuly xtalanevtizedx 1885 Bogdán yszemelynevy korbuly bogdán
yszemelynevy Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly yszemelynevy bogdán
yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy Bogdán yszemelynevy ykodvegy intendáns
mentette ki a színházat, még pedig nemes áldozatkészséggel. Működése első évében
a maga költségén nyári színházat épített a sétatéren, hogy egy-két hónappal megrövidítse
a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy szinészek nyári vándorlásait. Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly
bogdán yszemelynevy Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly yszemelynevy bogdán
yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy Bogdán yszemelynevy ykodvegy 4 év
alatt 54,669 frt. 78 krajcárt költött a sajátjából. Pedig ekkor már 20.000 forint
szubvenciója volt a kolozsvári szinháznak. yintezmenyy kolozsvári szinház
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy szinház yintezmenyy
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy Később (1880-ban) xevtizedx 1885 ez az
összeg évi 30.000 forintra emelkedett, de még így sem volt elég arra, hogy a színház
anyagilag is felvirágozzék. Ez magyarázza a sűrű intendánsváltozást. 1878—79-ben
xevtizedx 1875 gróf xtalanevtizedx 1885 Eszterházy Kálmán, yszemelynevy gróf
eszterházy kálmán yszemelynevy gróf Eszterházy Kálmán yszemelynevy gróf
yszemelynevy eszterházy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy gróf
yszemelynevy Eszterházy yszemelynev Korbuly Bogdán, yszemelynevy korbuly bogdán
yszemelynevy Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly yszemelynevy bogdán
yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy Bogdán yszemelynevy ykodvegy és Ferenczy
Miklós, yszemelynevy ferenczy miklós yszemelynevy Ferenczy Miklós yszemelynevy
ferenczy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Ferenczy yszemelynevy
Miklós yszemelynevy ykodvegy 1880—81-ben xevtizedx 1885 gróf Eszterházy Kálmán,
yszemelynevy gróf eszterházy kálmán yszemelynevy gróf Eszterházy Kálmán
yszemelynevy gróf yszemelynevy eszterházy yszemelynevy kálmán yszemelynevy
yszemelynevy gróf yszemelynevy Eszterházy yszemelynev Korbuly Bogdán yszemelynevy
korbuly bogdán yszemelynevy Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly yszemelynevy
bogdán yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy Bogdán yszemelynevy
ykodvegy és báró Kemény Endre, yszemelynevy báró kemény endre yszemelynevy báró
Kemény Endre yszemelynevy báró yszemelynevy kemény yszemelynevy endre
yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Kemény yszemelynevy Endre
yszemelynev 1882-ben Páll Sándor, yszemelynevy páll sándor yszemelynevy Páll
Sándor yszemelynevy páll yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Páll
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Korbuly yszemelynevy korbuly
yszemelynevy Korbuly yszemelynevy korbuly yszemelynevy yszemelynevy Korbuly
yszemelynevy ykodvegy és dr. Szász Béla, yszemelynevy dr. szász béla
yszemelynevy dr. Szász Béla yszemelynevy dr. yszemelynevy szász yszemelynevy
béla yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Szász yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy 1884—85-ben pedig gróf Eszterházy Kálmán yszemelynevy
gróf eszterházy kálmán yszemelynevy gróf Eszterházy Kálmán yszemelynevy gróf
yszemelynevy eszterházy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy gróf
yszemelynevy Eszterházy yszemelynev állott a színház élén, míg a művezetést ezalatt
E. Kovács Gyula, yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula
yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve majd
Mátrai Béla, yszemelynevy mátrai béla yszemelynevy Mátrai Béla yszemelynevy
mátrai yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mátrai yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy néha Fehérváry Antal, yszemelynevy fehérváry antal
yszemelynevy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry yszemelynevy antal
yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy vagy
Benedek József yszemelynevy benedek józsef yszemelynevy Benedek József
yszemelynevy benedek yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benedek
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy végezte. Ez években Szacsvay Imre, yszemelynevy
szacsvay imre yszemelynevy Szacsvay Imre yszemelynevy szacsvay yszemelynevy
imre yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy
Gabányi Árpád, yszemelynevy gabányi árpád yszemelynevy Gabányi Árpád
yszemelynevy gabányi yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Gabányi
yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Makó Lajos, yszemelynevy makó lajos
yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Mihályfi Károly, yszemelynevy
mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György
yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy (művezető is), Bokody Antal, yszemelynevy
bokody antal yszemelynevy Bokody Antal yszemelynevy bokody yszemelynevy antal
yszemelynevy yszemelynevy Bokody yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Gyenes
László, yszemelynevy gyenes lászló yszemelynevy Gyenes László yszemelynevy
gyenes yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy Somló Sándor, yszemelynevy somló sándor yszemelynevy
Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Ditrói, yszemelynevy ditrói
yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói
yszemelynevy ykodvegy Ditróiné, yszemelynevy ditróine yszemelynevy Ditróiné
yszemelynevy ditróine yszemelynevy yszemelynevy Ditróiné yszemelynevy ykodvegy Pálmay
Ilka, yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay
yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka
yszemelynevy ykodvegy Baloghné, yszemelynevy baloghne yszemelynevy Baloghné
yszemelynevy baloghne yszemelynevy yszemelynevy Baloghné yszemelynevy ykodvegy Krasznayné
yszemelynevy krasznayne yszemelynevy Krasznayné yszemelynevy krasznayne
yszemelynevy yszemelynevy Krasznayné yszemelynevy ykodvegy stb. stb. voltak a társulat
tagjai. A kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy szinészek 1876-tól xevtizedx 1875 kezdve xtalanevtizedx 1885 nyarankint
a nagyváradi színkörben yintezmenyy nagyváradi színkör yintezmenyy nagyvára
yintezmenyy nagyváradi yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy nagyvára
yintezmenyy ykodvegy játszottak, 1881-ben xevtizedx 1885 pedig Balogh György yszemelynevy
balogh györgy yszemelynevy Balogh György yszemelynevy balogh yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy és Ozorai Adolf yszemelynevy ozorai adolf yszemelynevy Ozorai Adolf
yszemelynevy ozorai yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Ozorai
yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy mecénások költségein Bécs ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy városát is megjárták, ahol a Ring
szinház yintezmenyy ring szinház yintezmenyy Ring szi yintezmenyy ring
yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy Ring yintezmenyy szi yintezmenyy
ykodvegy színpadán 27 előadást tartottak s kitűnő előadásaikkal megnyerték nem a
bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy közönség és a
sajtó tetszését, hanem még a Burg-Theater yintezmenyy burg-theater yintezmenyy
Burg-The yintezmenyy burg-theater yintezmenyy yintezmenyy Burg-The yintezmenyy
ykodvegy tagjainak kollegiális elismerését is. A szép bécsi ytelepulesy bécs
ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy sikerek után egy kis zökkenő következett.
A választmány ugyanis szakított a házi kezeléssel és 1886-ban Csóka Sándor yszemelynevy
csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy vállalkozó
igazgatónak adta ki a színházat. Azonban 1887-ben újra xtalanevtizedx 1895 szép
korszak következett. Intendáns Nagy- Bölöny József yszemelynevy nagy- bölöny
józsef yszemelynevy Nagy- Bölöny József yszemelynevy nagy- yszemelynevy bölöny
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Nagy- yszemelynevy Bölöny
yszemelynevy József ysz lett, igazgató pedig Ditrói Mór. yszemelynevy ditrói
mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy
yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy A kolozsvári színháznak
yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy ez volt
egyik legszebb korszaka. Intendánsa, igazgatója és művészi személyzete egyaránt
kiváló volt. Bölöny József yszemelynevy bölöny józsef yszemelynevy Bölöny
József yszemelynevy bölöny yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bölöny
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy intendáns bőkezű áldozatkészsége következtében
anyagilag erősödött a színház. Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói
yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy és a
művészszemélyzet a művészi fellendülésen buzgólkodott. Ditrói yszemelynevy
ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói
yszemelynevy ykodvegy három ízben is tűzött ki 200— 200 arany pályadíjat eredeti
színművekre, hogy meneküljön a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy műsor gyámsága alól. Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy
Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy
ykodvegy működésének egyik kimagasló eseménye a Shakespeare-ciklus. yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy 1892. xevtizedx 1895 nov. 11-én és
12-én országos ünnepségek keretében ünnepelték meg az erdélyi ytelepulesy
erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színészet századik évfordulóját
s a Jókai uccabeli Rhédey-házat yszemelynevy rhédey yszemelynevy Rhédey
yszemelynevy rhédey yszemelynevy yszemelynevy Rhédey yszemelynevy ykodvegy — Erdély
ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy első magyar játékszínét
márvány emléktáblával jelölték meg. A színház igazgatója Ditrói yszemelynevy
ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói
yszemelynevy ykodvegy után 1896-ban Megyeri xtalanevtizedx 1905 Dezső yszemelynevy
megyeri dezső yszemelynevy Megyeri Dezső yszemelynevy megyeri yszemelynevy
dezső yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy
lett, (L. o.) aki hasonló ügybuzalommal és hozzáértéssel vezette a színházat, 1905-ben
xevtizedx 1905 pedig a kormány dr. Janovics Jenőt yszemelynevy dr. janovics
jenő yszemelynevy dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy janovics
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Janovics
yszemelynevy Jenő yszemelynev (L. o.) nevezte ki a kolozsvári színház yintezmenyy
kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy igazgatójává. Janovics
yszemelynevy janovics yszemelynevy Janovics yszemelynevy janovics yszemelynevy
yszemelynevy Janovics yszemelynevy ykodvegy a régi színházban kezdette meg elődeihez
méltó működését, de az időközben felépült uj színházban folytatta. A „Farkas-ucca-i
öreg színháztól kétszer is elbúcsúztak a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy aktorok és a közönség. Először
1906. június 17-én, „Bánk bán-nal, ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk
ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Jászai Marival yszemelynevy
jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari
yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Gertrúdisz
yszerepy gertrúdisz yszerepy Gertrúdisz yszerepy gertrúdisz yszerepy yszerepy Gertrúdisz
yszerepy ykodvegy szerepében; másodszor u. a. év szept. 7-én, amikor is Rajnay Gábor
yszemelynevy rajnay gábor yszemelynevy Rajnay Gábor yszemelynevy rajnay
yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Rajnay yszemelynevy Gábor
yszemelynevy ykodvegy elszavalta az 1821- xevtizedx 1825 beli xtalanevtizedx
1835 xtalanevtizedx 1845 színháznyitó prológust, majd Körner yszemelynevy
körner yszemelynevy Körner yszemelynevy körner yszemelynevy yszemelynevy Körner
yszemelynevy ykodvegy „Zrinyi-jéből ycimy zrinyi ycimy Zrinyi ycimy zrinyi
ycimy ycimy Zrinyi ycimy ykodvegy következett három jelenet, azután Szentjóbi Szabó
László yszemelynevy szentjóbi szabó lászló yszemelynevy Szentjóbi Szabó László
yszemelynevy szentjóbi yszemelynevy szabó yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy Szentjóbi yszemelynevy Szabó yszemelynev „Mátyás király-át ycimy
mátyás király ycimy Mátyás király ycimy mátyás ycimy király ycimy ycimy Mátyás
ycimy király ycimy ykodvegy játszották. Végül Váradi Antal yszemelynevy váradi
antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal
yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy „Búcsú-ja
ycimy búcsú ycimy Búcsú ycimy búcsú ycimy ycimy Búcsú ycimy ykodvegy zárta be a
megható estét. A következő napon a Hunyadi téren felépült uj színházat avatták fel.
Janovics Jenő yszemelynevy janovics jenő yszemelynevy Janovics Jenő
yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Janovics
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy volt a régi szinház utolsó igazgatója s
ugyancsak ő az első igazgatója az uj színháznak. Ugyancsak Janovics Jenő yszemelynevy
janovics jenő yszemelynevy Janovics Jenő yszemelynevy janovics yszemelynevy
jenő yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy
nyitotta meg 1910. xevtizedx 1915 augusztus 28-án az uj nyári színházat. A változott
viszonyok következtében most télen is itt játszanak a kolozsvári ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy magyar színészek.
A nevezetesebbek közülük: Poór Lili, yszemelynevy poór lili yszemelynevy Poór
Lili yszemelynevy poór yszemelynevy lili yszemelynevy yszemelynevy Poór
yszemelynevy Lili yszemelynevy ykodvegy Laczkó Aranka, yszemelynevy laczkó
aranka yszemelynevy Laczkó Aranka yszemelynevy laczkó yszemelynevy aranka
yszemelynevy yszemelynevy Laczkó yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy Miklósi
Margit, yszemelynevy miklósi margit yszemelynevy Miklósi Margit yszemelynevy
miklósi yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Miklósi yszemelynevy
Margit yszemelynevy ykodvegy Karácsonyi Ily, yszemelynevy karácsonyi ily
yszemelynevy Karácsonyi Ily yszemelynevy karácsonyi yszemelynevy ily
yszemelynevy yszemelynevy Karácsonyi yszemelynevy Ily yszemelynevy ykodvegy Szentgyörgyi
István, yszemelynevy szentgyörgyi istván yszemelynevy Szentgyörgyi István
yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy
Szentgyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Leövey Leó, yszemelynevy
leövey leó yszemelynevy Leövey Leó yszemelynevy leövey yszemelynevy leó
yszemelynevy yszemelynevy Leövey yszemelynevy Leó yszemelynevy ykodvegy Izsó Miklós,
yszemelynevy izsó miklós yszemelynevy Izsó Miklós yszemelynevy izsó yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Izsó yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy
Ihász Aladár, yszemelynevy ihász aladár yszemelynevy Ihász Aladár yszemelynevy
ihász yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Ihász yszemelynevy Aladár
yszemelynevy ykodvegy Forgács Sándor. yszemelynevy forgács sándor yszemelynevy
Forgács Sándor yszemelynevy forgács yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Forgács yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy A kolozsvári Nemzeti
Szinház yintezmenyy kolozsvári nemzeti szinház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy
kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy ykodvegy az ország második drámai színháza volt és mintegy
előiskolája a budapesti Nemzeti Színháznak. yintezmenyy budapesti nemzeti
színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy Felnevelte
a fiatal szinészcsemetéket és átadta őket a nagyobb testvérintézetnek. Alig van
színész Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy aki nem Kolozsvárról ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy került ide: Delly Emma, yszemelynevy delly emma
yszemelynevy Delly Emma yszemelynevy delly yszemelynevy emma yszemelynevy
yszemelynevy Delly yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Küry Klára, yszemelynevy
küry klára yszemelynevy Küry Klára yszemelynevy küry yszemelynevy klára
yszemelynevy yszemelynevy Küry yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy Gál Gyula,
yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Fenyvessi
Emil, yszemelynevy fenyvessi emil yszemelynevy Fenyvessi Emil yszemelynevy
fenyvessi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Fenyvessi yszemelynevy
Emil yszemelynevy ykodvegy Szathmáry Árpád yszemelynevy szathmáry árpád
yszemelynevy Szathmáry Árpád yszemelynevy szathmáry yszemelynevy árpád
yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy stb.
De nemcsak színészeket adott, hanem még igazgatót a kitűnő Ditrói Mór yszemelynevy
ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór
yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy személyében,
aki a Kolozsvárról ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy magával hozott színészekkel tette rendkívül életképessé az 1896-ban
xevtizedx 1895 megnyílt xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Vígszínházát. yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy A kolozsvári színháznak yintezmenyy kolozsvári
színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy azonban volt konzerváló ereje
is. Mert voltak színészek, akik — bár mehettek volna Pestre pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is — nem tudtak elszakadni Kolozsvártól
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy és megmaradtak
a régi játékszín kötelékében. Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy már a kezdet éveiben is kitűnő színházváros
volt s a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy úttörők
németes ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy deklamációjával szemben Kótsi Patkó János
yszemelynevy kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy
kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi
yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev irányítása mellett ott kezdődött
meg a természetes magyar beszéd színpadi használata. A kolozsvári Nemzeti Színház
yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy
kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy ykodvegy mindig kimagaslott a vidéki színházak közül. Távol
a fővárostól, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nagy
hegyláncokkal a világtól elzárva s egy rendkívül finom műértő közönség elismeréseért
vetekedve ott önmagukból fejlődtek a színészek s ha valami különleges játékstílust
nem teremtettek is, sokkal finomabbak voltak az átlagos vidéki színészeknél és magyarabbak
Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy átlagos
színészeinél. A kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy ykodvegy művészi színvonalának emelésében különösen nagy érdeme
volt E. Kovács Gyulának, yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács
Gyulá yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodve aki —
mint kiváló klasszikus színművész — nagy sikerrel hozta színre a magyar és a külföldi
drámairodalom magasabbrendű termékeit, nem egyszer megelőzvén a színrehozatalban
a budapesti Nemzeti Színházat yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy
budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy is. Kolozsvárt ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy minden héten volt
legalább egy klasszikus est. Néha több is. A kolozsvári szinház yintezmenyy
kolozsvári szinház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
szinház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy múltja szép volt,
nagy volt,.. (Pataki József) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki
József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy szin_II.0606.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kolozsvári színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0606.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0606.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27188.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kolozsvári
színészet
Szócikk: Kolozsvári színészet Pesten Kelemen László
(L. o.), itt a Fejér - testvérek (L. o.) az úttörők. Ott 1790. október 25, itt 1792.
november 11. a kezdet napja. Kelemen Lászlóék az „Igazházi-val nyitnak, a Fejér
testvérek a „Titkos ellenkezés című darabbal. Az ok s a cél itt is ugyanaz: nyelvpallérozás,
nemzetvédelem. Az úttörő kolozsvári csapat hivatalos neve: „Erdélyi Magyar Nemes
Színjátszó Társaság. Tagjai csupa nemes erdélyi ifjak és leányok: haralyi Fejér
János, Sándor és István (igazgatók), Kótsi Patkó János, örményszékesi Koncz József,
tordai Sáska János, Verestóy Mihály, gidófalvi Jantsó Pál, haralyi Fejér Rozália,
Járdos Anna Mária, Bajkó Teréz és Kiss Teréz. Később került a társasághoz: Láng
Ádám János, Ernyi Mihály és neje, Andrád Elek stb., stb. Kolozsvár már ekkor is
lelkesedett a magyar színészetért. Ez a magyarázata, hogy míg Pesten Kelemen Lászlóék
a lét és a nem lét kétségei között hányódtak, a kolozsvári úttörők minden nagyobb
zökkenő nélkül, simán haladtak előre. Pesten a hatóságok rosszindulatúak, a mágnások
közönyösek voltak; Kolozsvárott segítő kezet nyutottak a hatóságok is, a mágnások
is. Az erdélyi mágnások lelkes magyar emberek voltak és a játékszín hazafias ügyéért
anyagi áldozatokat is hoztak. Gróf Bánffy György gubernátor (kormányzó) 400, gróf
Bethlen Sándor 100, báró Wesselényi Miklós 300 forintot adott mindjárt a kezdet
kezdetén, gróf Rhédey Mihályné pedig ugyanakkor teljesen díjtalanul engedte át háza
nagy termét a játékszín céljaira. A Szén uccabeli (később Jókai ucca) Rhédey-ház
volt Kolozsvárott az első játszóhely. 1793. szeptember 15-én Kótsi Patkó János vette
át az igazgatást, ő a főtéren állott Pataki Sámuel-féle ház emeleti nagy termét
bérelte ki és felszereltette két sor páhollyal. Kótsi Patkó úgy a játék, mint a
műsor tekintetében emelte a színvonalat, ő kezdte a Shakespeare-előadásokat: „Romeo
és Julia. Bem. 1794. január 9. „Hamlet. Bem. 1794. január 27. „Othello. Bem. 1794.
márc. 24. „Makrancos hölgy. („Második Gaszner, v. a' megzabolázott feleslő c. alatt.)
Bem. 1800 stb. Ezek voltak az első magyarnyelvű Shakespeare-előadások s a pesti
úttörők egyedül csak „Lear királyt játszották előbb, mint a kolozsváriak. Pesten,
illetve Budán „Szabolcs vezér c. alatt 1795. szept. 22-én játszották a darabot,
míg Kolozsvárott „Lear király címen 1811. ápr. 4-én. Míg Kótsi Patkó János a művészi
színvonal emelésén dolgozott, ugyanakkor az 1794-iki erdélyi országgyűlés is behatóan
foglalkozott a játékszín ügyével. Határozatba ment egy állandó kolozsvári magyarszínház
építése, melynek költségeire országos gyűjtés engedélyeztetett. Továbbá Fritsi Fekete
Ferenc indítványára az országgyűlés egy „theatrális commissió-t választott a színház
élére, melynek elnöke az idősb báró Wesselényi Miklós lett, tagjai pedig ifj. gróf
Bethlen Balázs, Fritsi Fekete Ferenc, akik mellé a főkormányszék gróf Teleki Lajost
és Ferencet küldötte ki. Így került az idősb Wesselényi az erdélyi magyar színészet
élére, melynek nemcsak szigorú intendása lett, hanem egyszersmind bőkezű patrónusa
is. Ellentmondást nem tűrő szigorával véget vetett a viszályoknak, melyek addig
meg-megzavarták a szín játszó társaság működését, gavalléros bő kezűségével pedig
emelte a. társulat anyagi helyzetét, de egyúttal művészi szinvonalat is. Az erdélyi
játékszín minden tekintetben felvirágzott az ő keze alatt, s ezt első sorban nagy
ügybuzgóságával és nem kisebb áldozatkészségével érte el. (1794-től 1809 ben bekövetkezett
haláláig körülbelül 20.000 pengő forintot — tehát abban az időben rendkívüli nagy
összeget költött az erdélyi szinészetre.) Legnagyobb érdeme, hogy behozta az úgynevezett
vándor-rendszert és hogy megnövekedett színjátszó csapatának a felét átadta nagy
Magyarországnak, hogy ott az 1796-ban feloszlott Kelemen-féle színtársulat hiányát
pótolják. A vándor-rendszer abból állt, hogy a társulat csak a téli hónapokban játszott
Kolozsvárt, az év többi részében pedig sorra látogatták az erdélyi városokat, melyekben
Wesselényi „filiális commisió-kat (szinügyi bizottságokat) szervezett kötelességükké
tevén a társulat ügyeinek előmozdítását. Wesselényi egyes magyarországi városokban
is létesített ilyen filiális commissiokat, így elsősorban Debrecenben és Nagyváradon,
az elsőt különösen híres vásárjai, az utóbbit fürdői révén tartotta megfelelő nyári
állomásnak. Tehát Wesselényi érdeme, hogy Debrecen 1798. június 18-ától, Nagyvárad
pedig 1798. augusztus 26-ától datálhatja magyar színészetének kezdetét. Nem önálló
színtársulata volt még ekkor a két városnak, hanem a kolozsvári játszótársaság kereste
fel őket a nyári hónapok idején s ebbe a nyári útba Wesselényi később (1801-ben)
bekapcsolta Miskolcot, sőt 1803-ban Szegedet is. Ebben az időben tehát a kis Erdély
adta a magyarországi részeknek is a színészeket. S ez a vándor-rendszer as akkori
viszonyok között a lehető legjobbnak bizonyult, hiszen nem volt egyetlen egy városunk
sem az egész országban, amely állandó otthont tudót volna nyujtani egy jól megszervezett
magyar játszótársaságnak. Kicsi volt erre Kolozsvár is, sőt Pest is. A vándorrendszer
tehát a viszonyok helyes megismeréséből önként adódott, mint egyedüli életképes
megoldás. A kolozsvári játszótársaság időközben oly népes lett, hogy 1806-ban Wesselényi
ketté választotta azt. Az egyik rész Erdélyben maradt, a másikat pedig Ernyi Mihály
vezetésével véglegesen kitelepítette a magyarországi részekre, hogy ott apostolkodjanak
a magyar nyelv és nemzeti eszme érdekében. Ezzel a nagyjelentőségű eseménnyel Kolozsvár
az egész magyar színészet irányítását a kezébe ragadta. Az Erdélyből véglegesen
kijött színjátszók előbb Debrecenbe, innen Szegedre, majdpedig Pestre mentek, ahol
1807.május 8-án az úgynevezett „RondelIá-ban a „Virtus próbaköve c. játékkal kezdték
meg előadásaikat. Ez a társulat ugyan gyengébb volt az Erdélyben maradtnál, de idővel
megerősödött. Tagjai voltak: Láng Ádám, Lángné Járdos Anna Mária, laborfalvi Benke
József, Sáska János, Sáskáné Koronka Borbála, Andrád Elek, Murányi Zsigmond, Murányiné
Lefévre Teréz, Ernyi Mihály (igazgató), Ernyiné Ternetzky Franciska stb. stb. Pesten
csatlakozott hozzájuk Balogh István, Déry István, Komlóssy Ferenc, Kőszeghy Alajos,
Szilágyi Pál, Széppataki Róza (a későbbi Déryné) és Engelhardt Anna (Kántorné).
Mind csupa kezdő, de a legtöbbjük szép reményt keltő. E társaság előbb Wesselényi,
majd Pest vármegye pátrónussága alatt egész 1815-ig állandóan Pesten játszott. Főigazgatójuk
előbb Vida László (L. o.) volt, aki — hogy a német színháztól teljesen függetlenítse
őket — a Rondellából az átlala kibérelt és szinházza átalakított Hacker-szálába
(L. o.) költöztette át a magyar társulatot, ahol az addigi heti 2 előadás helyett
hetenkint 4-szer is játszhattak. Itt működött a társulat Vida László bőkezű főigazgatása
alatt 1809. február 24-től mindaddig, míg az új német szinház felépülésével szabaddá
lett a Rondella. Később Mérey Sándor, majd Kultsár István (L. o.)lett főigazgatójuk.
Jelentőségben az volt e társulat legnagyobb sikere, hogy megszólaltatta Katona Józsefet
s így közvetve a legnagyobb magyar tragédia megszületésében tevékeny része volt.
A társaság 1815-ben kénytelen volt véglegesen eltávozni Pestről s így ha a pesti
állandó magyar játékszínt nem is tudták megvalósítani, de lett legalább egy életképes
állandó színtársulatunk, amely vándorútjain megnépesedvén, újabb és újabb rajokat
bocsátott ki magából, úgy, hogy néhány év múlva hét magyar játszótársaság járta
(Erdélyt is beleszámítva) az országot. Ezt az életképes társulatot a kis Kolozsvár
adta nagy Magyarországnak. De adott egyebet is. Az 1794-iki erdélyi országgyűlés
határozata értelmében megindult a színház építésére való pénzgyűjtés. Néhány év
alatt 12,572 frt gyűlt össze és megtörténhetett a telekvásár. Báró Wesselényi Miklós
és a Comissio tagjai előbb a Kül-Torda uccában vásároltak színháztelket. A vásártól
azonban a hely alkalmatlan volta miatt hamar visszaléptek. Azután a református egyház
beilFarkas uccai telkét vették meg 2000 rénes forintért s ehhez 525 frtért hozzávették
Koncz András Király-utcai szomszéd-telkét és az egyesített telken 1803. szeptember
27-én ünnepélyesen lerakták az erdélyi Nemzeti Szinház alapkövét. Az építkezés nagyon
lassan haladt, különösen a Napóleoni hadjáratok következtében beállott pénzdevalváció
hátráltatta, úgy, hogy csak 1821-ben fejeződött be. Közben a társulat s általában
az egész magyar színészet súlyos válságokba jutott, melyet különösen Wesselényi
halála idézett elő. Az erdélyi színészetnek ő volt az életfenntartója. A másik súlyos
válságot Kótsi Patkó János visszavonulása okozta. Benne nemcsak kitűnő tragikus
színészét és igazgatóját, hanem kitűnő oktatóját veszítette az erdélyi játékszín.
Az ő lemondása után 1810-ben Vándza Mihály lett a társulat igazgatója, ő már kénytelen
volt a Wesselényi-ház átalakított lóiskolájában játszani, mert a Rhédey-ház díszesen
átalakított nagytermét német szinészeknek adták bérbe. Ennek az áldatlan versenygésnek
az lett a következménye, hogy Ernyi Mihály vezetésével a társulat elhagyta Kolozsvárt
s 1814-től egész 1819-ig Marosvásárhelyet választotta fő téli állomásául. Már-már
úgy volt, hogy a társaság szétzüllik, amikor végre 1821-ben teljesen elkészült a
kolozsvári magyar színház s azon év március 11-én P. Horváth Dániel prológusával
— melyet ő maga szavalt el — s Körner „Zrínyi-jével, melynek összes szerepeit főrangú
műkedvelők játszották, meg is nyilt. Másnap már a színészek kezdették meg előadásaikat,
Szentjobi Szabó László „Korvin Mátyás-ával. Ez volt az első állandó magyar szinház
az országban a Királyhágón innen és túl. S hogy Miskolc mégis a magáét nevezgeti
az ország „első kőszinházá-nak, azt a múltban csak ama közjogi tény alapján tehette,
hogy Erdély 1848-ig külön fejedelemség volt. A kolozsvári magyar szinház, az erdélyiek
eme régi, országos Nemzeti Színháza, még ma is megvan a Farkas uccában. Erős, hatalmas
épület — 50 páhollyal s 1280 személyt befogadó nézőhellyel; a színpad mélysége hét
öl. A megnyitás idejében a nézőteret olajlámpákkal világították. A kolozsvári Nemzeti
Színház létesítése — mintegy igazolásául annak, hogy az állandó színpad fejlesztőleg
hat a drámairodalomra — a magyar színpadi költészetnek legjelentősebb eseményét
idézte elő: t. i. „Bánk bán megírását.. Még el sem készült a színház, de a megnyitásra
hirdetett pályaművek között ott volt Katona remekműve s csak a bírálók rövidlátásán
múlt, hogy nem azzal nyitották az első állandó magyar színházat. A színház megnyitásakor
a következő tagokból állt a színtársulat: Jantsó Pál, Némethy Sándor, Székely József,
Székelyné Ungár Anna, Kemény, Keményné, Pergő Celesztin, ifj. Székely József, Cseh,
Rátz Sándor, Bartha Mózes, Göde István, Simén Borbála, Koronka Borbála, Török István,
Farkas József, Néb Mária, Keresztes Julianna, Kolozsváry Pál, Kónya László, Gillyén
Sándor (súgó) és Simonfi György (díszmester). Az ünnepélyesen megnyitót színházat
maga a „színházi bizottság igazgatta. E bizottságnak gróf Bánffy Dénes, P. Horváth
Dániel, gróf Lázár Miklós, gróf Csáky József, báró Naláczy József, báró Kemény Miklós,
Hollaky Antal, Nagy Lázár és Szentkirályi Mihály voltak a tagjai. Ez a hatósági
jellegű igazgatás azonban csak félévig tartott, azután Nagy Lázár, majd Hollaky
Antal, majd megint Nagy Lázár vette bérbe, mint vállalkozó igazgató a színházat,
melynek művészi vezetését 1823-ban Udvarhelyi Miklós és Székely József színészeire
bizta, akik aztán Déryné, Szentpétery Zsigmond és Szilágyi Pál leszerződtetésével,
továbbá ügybuzgóságukkal nemcsak jó drámai, hanem jó operaielőadásokat is produkáltak.
Az állandó színház felépültével azonban nem szűnt meg a vándorrendszer. A társulat
csak télen játszott Kolozsvárt, nyaranta pedig sorra járta a nagyobb erdélyi városokat.
Sőt volt rá eset, hogy télen is országos körúton jártak. 1827-ben például Arad,
Szabadka, Szeged, Baja, Pécs és Székesfehérvár után még Pestre is feljöttek, ahol
1927. okt. 27-én a német színházban a „Sevillai borbély c. énekes játékkal kezdették
meg 1928. február 5-ig terjedő előadásaikat. Ebből a társaságból alakult aztán a
„Kassai dal- és színjátszó társaság, melynek egy része 1833-ban Budára jött, hol
minden tekintetben megerősödve, 1837-ben bevonult a pesti Nemzeti Színházba. Ezeket
a kitűnő színészeket tehát megint Kolozsvár adta, Kassa és Buda pedig felnevelte.
A társulat . nélkül maradt kolozsvári színháznak új társulatról kellett gondoskodnia.
Nehéz dolog volt. Nem is egyhamar találtak megfelelőre. Ebben az időben ezért váltakoztak
sűrűn a társulatok. 1828-ban Udvarhelyi Miklós bérelte a színházat. Utána Deáky
F. Sámuel próbálkozott, 1832-ben pedig Pergő Celesztin vonult be társulatával. Ezután
két esztendőn keresztül a „kassai dal- és színjátszó társaság tagjai látogattak
el nyaranta Kolozsvárra. Majd 1835-ben Pály Elek, 36-ban Szerdahelyi József, 37-ben
pedig Göde István társulata vonult be. Huzamosabb ideig azonban csak Kilényi Dávid
igazgató tudott itt megmaradni (1838-tól 1842-ig) s bár ellene is voltak kifogások,
de jó társulatával mégis jelentős korszakot tudott kivívni a kolozsvári színháznál.
(Tagjai között volt Déryné, Füredi Mihály, Hegedűs Lajos, Latabár Endre, De Caux
Mimi stb. stb.) Kilényi után megint sűrűn váltogatták egymást a társulatok. 1842—44
Komlóssy Ferenc, 1844—46 Szerdahelyi József, Szabó József és Havi Mihály társigazgatók,
1846-1847-ben Gyulai Ferenc, Feleky Miklós és Tóth István társigazgatók bírták a
szinházat. Az 1848-49-iki szabadságharc idején Feleky Miklós Bem hadvezér parancsára
megpróbált itt néhány előadást tartani, de a honvéd-szinészek visszaszökdöstek a
harcterekre, végül Feleky is, aki már ekkor hadnagy volt, kénytelen volt példájukat
követni. A szabadságharc után német színészek játszottak a kolozsvári színházban,
ahova azonban csak az osztrák tisztek jártak. A katonai kormányzó erre kénytelen
volt a színházat a folyamodó Kaczvinszky János magyar színigazgatónak kiadni, sőt
1852-ben az intézetet visszautalta a „színházi választmány ügykörébe. A választmány
egy ideig Follinusz János, Stőger Béla, és Rónai Gyula társulati tagok művezetésével
maga igazgatta a színházat, majd gróf Bethlen Miklóst és Páll Sándort kérték fel
az igazgatásra. Ez sem tartott sokáig.1854—55-ben már Károlyi Lajos színigazgató
vette bérbe a színházat, 1856-ban Gyulai Ferenc újra megpróbálkozott a színigazgatással,
de még abban az évben kénytelen volt a színházat Láng Boldizsárnak átengedni. Ez
a sűrű igazgatóváltozás arra kényszerítette a színházi ügyek élén álló választmányt,
hogy ne egy, hanem három évre adja bérbe a színházat s hogy évenkint 2000 forint
szubvenciót adjon az igazgatónak. Ugyanekkor — 1856-ban gróf Mikó Imre választmányi
elnök indítványára elhatározta a választmány egy színházi alaptőke létesítését.
(Az adakozók névsorát gr. Mikó Imre nyitotta meg 5000 frt adományával). A gyűjtőíveken
40.000 forint gyűlt össze. Ehhez az összeghez csatolták 1865-ben a 81.590 forintnyi
„felkelési alap-ot és így az el nem költhető alaptőke 121.590 forintra emelkedett.
Ez az összeg nem volt ugyan arra elegendő, hogy a választmány házi kezelésbe vegye
a színházat, de a bérlő igazgatónak minden esetre nagyobb szubvenciót eredményezett
s így a színház művészi fejlődését mégis előmozdította. A következő évben ismét
gyarapodott az alaptőke, amennyiben Ujfalvy Sándor 1866-ban a szinháznak hagyományozta
az akkori viszonyok szerint kb. 36.000 forint értékű szakatúrai birtokát. A gyarapodás
1870. nov. 18-án ismét fokozódott, amennyiben ekkor elrendetle a király, hogy az
udvartartási javadalomból a királyné ajándéka képpen évente 15.000 forint utalandó
ki a kolozsvári Nemzeti Szinháznak. Az első szubvenciós igazgató Havi Mihály volt
(L. o.), de őt a bukaresti vendégszereplése (ahova túlszervezett opera társulatot
vitt) anyagilag úgy kimerítette, hogy 1861. január 1-től a választmány kénytelen
volt a színházat Follinusz János-nak három esztendőre kiadni. Follinusz kiváló színházember
volt. Öt évi működése alatt sok kiváló előadást produkált. Tagjai sorában 1865-ben
először tűnik fel a kolozsvári szinlapokon E. Kovács Gyula neve. Follinusz utóda
(1866—79-ig) Fehérváry Antal volt, aki szintén művészi színvonalon tudta tartani
a színházat. Az ő igazgatósága alatt — 1871.március 11-én — ünnepelték meg a kolozsvári
Nemzeti Színház fennállásának 50-ik évfordulóját. A következő évben báró Huszár
Sándor intendáns vezetése alatt a kolozsvári színházat „házi kezelés-ben igazgatták.
Művezető ugyanakkor E. Kovács Gyula lett s rajta kivül Szentyörgyi István, Halmi
Ferenc, Mátrai B. Béla, Szilágyi Béla, Krasznay Mihály, Egressy Ákos stb. stb. voltak
erősségei a társulatnak. Innen szerződtették ebben az esztendőben Jászai Marit,
a magyar tragédiajátszás nagyasszonyát Pestre a Nemzeti Színházhoz. A házi kezdés
korszaka nem végződött kellő anyagi eredménnyel, ennek következtében b. Huszár Sándor
lemondott. A választmány erre — 1873-ban Lugosi Józsefet és László Józsefet, a pesti
Nemzeti Színház kitűnő nyugalmazott művészét tette melléje intendánsnak; a hármas
intendatúra a takarékosság elvét írta zászlójára s alaposan megapasztotta a személyzet
számát. Ennek azonban az lett szomorú következménye, hogy a közönség az olcsóbb
s egyben gyengébb társulat előadásait nem igen látogatta. A nehéz helyzetből 1874-ben
Korbuly Bogdán intendáns mentette ki a színházat, még pedig nemes áldozatkészséggel.
Működése első évében a maga költségén nyári színházat épített a sétatéren, hogy
egy-két hónappal megrövidítse a kolozsvári szinészek nyári vándorlásait. Korbuly
Bogdán 4 év alatt 54,669 frt. 78 krajcárt költött a sajátjából. Pedig ekkor már
20.000 forint szubvenciója volt a kolozsvári szinháznak. Később (1880-ban) ez az
összeg évi 30.000 forintra emelkedett, de még így sem volt elég arra, hogy a színház
anyagilag is felvirágozzék. Ez magyarázza a sűrű intendánsváltozást. 1878—79-ben
gróf Eszterházy Kálmán, Korbuly Bogdán, és Ferenczy Miklós, 1880—81-ben gróf Eszterházy
Kálmán, Korbuly Bogdán és báró Kemény Endre, 1882-ben Páll Sándor, Korbuly és dr.
Szász Béla, 1884—85-ben pedig gróf Eszterházy Kálmán állott a színház élén, míg
a művezetést ezalatt E. Kovács Gyula, majd Mátrai Béla, néha Fehérváry Antal, vagy
Benedek József végezte. Ez években Szacsvay Imre, Gabányi Árpád, Makó Lajos, Mihályfi
Károly, Molnár György (művezető is), Bokody Antal, Gyenes László, Somló Sándor,
Ditrói, Ditróiné, Pálmay Ilka, Baloghné, Krasznayné stb. stb. voltak a társulat
tagjai. A kolozsvári szinészek 1876-tól kezdve nyarankint a nagyváradi színkörben
játszottak, 1881-ben pedig Balogh György és Ozorai Adolf kolozsvári mecénások költségein
Bécs városát is megjárták, ahol a Ring szinház színpadán 27 előadást tartottak s
kitűnő előadásaikkal megnyerték nem a bécsi közönség és a sajtó tetszését, hanem
még a Burg-Theater tagjainak kollegiális elismerését is. A szép bécsi sikerek után
egy kis zökkenő következett. A választmány ugyanis szakított a házi kezeléssel és
1886-ban Csóka Sándor vállalkozó igazgatónak adta ki a színházat. Azonban 1887-ben
újra szép korszak következett. Intendáns Nagy- Bölöny József lett, igazgató pedig
Ditrói Mór. A kolozsvári színháznak ez volt egyik legszebb korszaka. Intendánsa,
igazgatója és művészi személyzete egyaránt kiváló volt. Bölöny József intendáns
bőkezű áldozatkészsége következtében anyagilag erősödött a színház. Ditrói és a
művészszemélyzet a művészi fellendülésen buzgólkodott. Ditrói három ízben is tűzött
ki 200— 200 arany pályadíjat eredeti színművekre, hogy meneküljön a pesti műsor
gyámsága alól. Ditrói működésének egyik kimagasló eseménye a Shakespeare-ciklus.
1892. nov. 11-én és 12-én országos ünnepségek keretében ünnepelték meg az erdélyi
magyar színészet századik évfordulóját s a Jókai uccabeli Rhédey-házat — Erdély
első magyar játékszínét márvány emléktáblával jelölték meg. A színház igazgatója
Ditrói után 1896-ban Megyeri Dezső lett, (L. o.) aki hasonló ügybuzalommal és hozzáértéssel
vezette a színházat, 1905-ben pedig a kormány dr. Janovics Jenőt (L. o.) nevezte
ki a kolozsvári színház igazgatójává. Janovics a régi színházban kezdette meg elődeihez
méltó működését, de az időközben felépült uj színházban folytatta. A „Farkas-ucca-i
öreg színháztól kétszer is elbúcsúztak a kolozsvári aktorok és a közönség. Először
1906. június 17-én, „Bánk bán-nal, Jászai Marival Gertrúdisz szerepében; másodszor
u. a. év szept. 7-én, amikor is Rajnay Gábor elszavalta az 1821- beli színháznyitó
prológust, majd Körner „Zrinyi-jéből következett három jelenet, azután Szentjóbi
Szabó László „Mátyás király-át játszották. Végül Váradi Antal „Búcsú-ja zárta be
a megható estét. A következő napon a Hunyadi téren felépült uj színházat avatták
fel. Janovics Jenő volt a régi szinház utolsó igazgatója s ugyancsak ő az első igazgatója
az uj színháznak. Ugyancsak Janovics Jenő nyitotta meg 1910. augusztus 28-án az
uj nyári színházat. A változott viszonyok következtében most télen is itt játszanak
a kolozsvári magyar színészek. A nevezetesebbek közülük: Poór Lili, Laczkó Aranka,
Miklósi Margit, Karácsonyi Ily, Szentgyörgyi István, Leövey Leó, Izsó Miklós, Ihász
Aladár, Forgács Sándor. A kolozsvári Nemzeti Szinház az ország második drámai színháza
volt és mintegy előiskolája a budapesti Nemzeti Színháznak. Felnevelte a fiatal
szinészcsemetéket és átadta őket a nagyobb testvérintézetnek. Alig van színész Budapesten,
aki nem Kolozsvárról került ide: Delly Emma, Küry Klára, Gál Gyula, Fenyvessi Emil,
Szathmáry Árpád stb. De nemcsak színészeket adott, hanem még igazgatót a kitűnő
Ditrói Mór személyében, aki a Kolozsvárról magával hozott színészekkel tette rendkívül
életképessé az 1896-ban megnyílt Vígszínházát. A kolozsvári színháznak azonban volt
konzerváló ereje is. Mert voltak színészek, akik — bár mehettek volna Pestre is
— nem tudtak elszakadni Kolozsvártól és megmaradtak a régi játékszín kötelékében.
Kolozsvár már a kezdet éveiben is kitűnő színházváros volt s a pesti úttörők németes
deklamációjával szemben Kótsi Patkó János irányítása mellett ott kezdődött meg a
természetes magyar beszéd színpadi használata. A kolozsvári Nemzeti Színház mindig
kimagaslott a vidéki színházak közül. Távol a fővárostól, nagy hegyláncokkal a világtól
elzárva s egy rendkívül finom műértő közönség elismeréseért vetekedve ott önmagukból
fejlődtek a színészek s ha valami különleges játékstílust nem teremtettek is, sokkal
finomabbak voltak az átlagos vidéki színészeknél és magyarabbak Budapest átlagos
színészeinél. A kolozsvári színház művészi színvonalának emelésében különösen nagy
érdeme volt E. Kovács Gyulának, aki — mint kiváló klasszikus színművész — nagy sikerrel
hozta színre a magyar és a külföldi drámairodalom magasabbrendű termékeit, nem egyszer
megelőzvén a színrehozatalban a budapesti Nemzeti Színházat is. Kolozsvárt minden
héten volt legalább egy klasszikus est. Néha több is. A kolozsvári szinház múltja
szép volt, nagy volt,.. (Pataki József) szin_II.0606.pdf II