Címszó: Kolozsvári színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0606.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0606.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27188.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kolozsvári színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527187.htm

 

Szócikk: Kolozsvári színészet Pesten (Budapest) Kelemen László (személy) (információ)  (L. o.), itt a Fejér - testvérek (személy) (információ)  (L. o.) az úttörők. Ott 1790. (időpont) október 25, itt 1792. (időpont) november 11. a kezdet napja. Kelemen Lászlóék (személy) (információ)  az „Igazházi-val (cím) (információ)  nyitnak, a Fejér ­ testvérek (személy) (információ)  a „Titkos ellenkezés (cím) (információ)  című darabbal. Az ok s a cél itt is ugyanaz: nyelvpallérozás, nemzetvédelem. Az úttörő kolozsvári (megye) csapat hivatalos neve: „Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. (intézmény) (információ)  Tagjai csupa nemes erdélyi (ország) (információ)  ifjak és leányok: haralyi (megye) Fejér János, (személy) (információ)  Sándor és István (igazgatók), Kótsi Patkó János, (személy) örményszékesi (megye) Koncz József, (személy) (információ)  tordai (megye) Sáska János, (személy) (információ)  Verestóy Mihály, (személy) gidófalvi (megye) Jantsó Pál, (személy) haralyi (megye) Fejér Rozália, (személy) (információ)  Járdos Anna Mária, (személy) (információ)  Bajkó Teréz (személy) (információ)  és Kiss Teréz. (személy) (információ)  Később került a társasághoz: Láng Ádám János, (személy) (információ)  Ernyi Mihály (személy) (információ)  és neje, Andrád Elek (személy) stb., stb. Kolozsvár (megye) már ekkor is lelkesedett a magyar színészetért. Ez a magyarázata, hogy míg Pesten (Budapest) Kelemen Lászlóék (személy) (információ)  a lét és a nem lét kétségei között hányódtak, a kolozsvári (megye) úttörők minden nagyobb zökkenő nélkül, simán haladtak előre. Pesten (Budapest) a hatóságok rosszindulatúak, a mágnások közönyösek voltak; Kolozsvárott (megye) segítő kezet nyutottak a hatóságok is, a mágnások is. Az erdélyi (ország) (információ)  mágnások lelkes magyar emberek voltak és a játékszín hazafias ügyéért anyagi áldozatokat is hoztak. Gróf Bánffy György (személy) (információ)  gubernátor (kormányzó) 400, gróf Bethlen Sándor (személy) (információ)  100, báró Wesselényi Miklós (személy) (információ)  300 forintot adott mindjárt a kezdet kezdetén, gróf Rhédey Mihályné (személy) (információ)  pedig ugyanakkor teljesen díjtalanul engedte át háza nagy termét a játékszín céljaira. A Szén uccabeli (később Jókai ucca) Rhédey-ház volt Kolozsvárott (megye) az első játszóhely. 1793. (időpont) szeptember 15-én Kótsi Patkó János (személy) vette át az igazgatást, ő a főtéren állott Pataki Sámuel-féle (személy) (információ)  ház emeleti nagy termét bérelte ki és felszereltette két sor páhollyal. Kótsi Patkó (személy) úgy a játék, mint a műsor tekintetében emelte a színvonalat, ő kezdte a Shakespeare-előadásokat: (személy) (információ)  „Romeo és Julia. (cím) (információ)  Bem. 1794. (időpont) január 9. „Hamlet. (cím) (információ)  Bem. 1794. (időpont) január 27. „Othello. (cím) (információ)  Bem. 1794. (időpont) márc. 24. „Makrancos hölgy. (cím) (információ)  („Második Gaszner, v. a' megzabolázott feleslő (cím) (információ)  c. alatt.) Bem. 1800 (időpont) stb. Ezek voltak az első magyarnyelvű Shakespeare-előadások (személy) (információ)  s a pesti (Budapest) úttörők egyedül csak „Lear királyt (cím) (információ)  játszották előbb, mint a kolozsváriak. (megye) Pesten, (Budapest) illetve Budán (Budapest) „Szabolcs vezér (cím) (információ)  c. alatt 1795. (időpont) szept. 22-én játszották a darabot, míg Kolozsvárott (megye) „Lear király (cím) (információ)  címen 1811. (időpont) ápr. 4-én. Míg Kótsi Patkó János (személy) a művészi színvonal emelésén dolgozott, ugyanakkor az 1794-iki (időpont) erdélyi (ország) (információ)  országgyűlés is behatóan foglalkozott a játékszín ügyével. Határozatba ment egy állandó kolozsvári magyarszínház (intézmény) (információ)  építése, melynek költségeire országos gyűjtés engedélyeztetett. Továbbá Fritsi Fekete Ferenc (személy) indítványára az országgyűlés egy „theatrális commissió-t választott a színház élére, melynek elnöke az idősb báró Wesselényi Miklós (személy) lett, tagjai pedig ifj. gróf Bethlen Balázs, (személy) Fritsi Fekete Ferenc, (személy) akik mellé a főkormányszék gróf Teleki Lajost (személy) (információ)  és Ferencet küldötte ki. Így került az idősb Wesselényi (személy) az erdélyi (ország) (információ)  magyar színészet élére, melynek nemcsak szigorú intendása lett, hanem egyszersmind bőkezű patrónusa is. Ellentmondást nem tűrő szigorával véget vetett a viszályoknak, melyek addig meg-megzavarták a szín játszó társaság működését, gavalléros bő kezűségével pedig emelte a. társulat anyagi helyzetét, de egyúttal művészi szinvonalat is. Az erdélyi (ország) (információ)  játékszín minden tekintetben felvirágzott az ő keze alatt, s ezt első sorban nagy ügybuzgóságával és nem kisebb áldozatkészségével érte el. (1794-től (időpont) 1809 (időpont) ben bekövetkezett haláláig körülbelül 20.000 pengő forintot — tehát abban az időben rendkívüli nagy összeget költött az erdélyi (ország) (információ)  szinészetre.) Legnagyobb érdeme, hogy behozta az úgynevezett vándor-rendszert és hogy megnövekedett színjátszó csapatának a felét átadta nagy Magyarországnak, hogy ott az 1796-ban (időpont) feloszlott Kelemen-féle (személy) (információ)  színtársulat hiányát pótolják. A vándor-rendszer abból állt, hogy a társulat csak a téli hónapokban játszott Kolozsvárt, (megye) az év többi részében pedig sorra látogatták az erdélyi (ország) (információ)  városokat, melyekben Wesselényi (személy) (információ)  „filiális commisió-kat (szinügyi bizottságokat) szervezett kötelességükké tevén a társulat ügyeinek előmozdítását. Wesselényi (személy) (információ)  egyes magyarországi városokban is létesített ilyen filiális commissiokat, így elsősorban Debrecenben (megye) és Nagyváradon, (megye) az elsőt különösen híres vásárjai, az utóbbit fürdői révén tartotta megfelelő nyári állomásnak. Tehát Wesselényi (személy) (információ)  érdeme, hogy Debrecen (megye) 1798. (időpont) június 18-ától, Nagyvárad (megye) pedig 1798. (időpont) augusztus 26-ától datálhatja magyar színészetének kezdetét. Nem önálló színtársulata volt még ekkor a két városnak, hanem a kolozsvári (megye) játszótársaság kereste fel őket a nyári hónapok idején s ebbe a nyári útba Wesselényi (személy) (információ)  később (1801-ben) (időpont) bekapcsolta Miskolcot, (megye) sőt 1803-ban (időpont) Szegedet (megye) is. Ebben az időben tehát a kis Erdély (ország) (információ)  adta a magyarországi részeknek is a színészeket. S ez a vándor-rendszer as akkori viszonyok között a lehető legjobbnak bizonyult, hiszen nem volt egyetlen egy városunk sem az egész országban, amely állandó otthont tudót volna nyujtani egy jól megszervezett magyar játszótársaságnak. Kicsi volt erre Kolozsvár (megye) is, sőt Pest (Budapest) is. A vándorrendszer tehát a viszonyok helyes megismeréséből önként adódott, mint egyedüli életképes megoldás. A kolozsvári (megye) játszótársaság időközben oly népes lett, hogy 1806-ban (időpont) Wesselényi (személy) (információ)  ketté választotta azt. Az egyik rész Erdélyben (ország) (információ)  maradt, a másikat pedig Ernyi Mihály (személy) (információ)  vezetésével véglegesen kitelepítette a magyarországi részekre, hogy ott apostolkodjanak a magyar nyelv és nemzeti eszme érdekében. Ezzel a nagyjelentőségű eseménnyel Kolozsvár (megye) az egész magyar színészet irányítását a kezébe ragadta. Az Erdélyből (ország) (információ)  véglegesen kijött színjátszók előbb Debrecenbe, (megye) innen Szegedre, (megye) majdpedig Pestre (Budapest) mentek, ahol 1807.május (időpont) 8-án az úgynevezett „RondelIá-ban (intézmény) a „Virtus próbaköve (cím) c. játékkal kezdték meg előadásaikat. Ez a társulat ugyan gyengébb volt az Erdélyben (ország) (információ)  maradtnál, de idővel megerősödött. Tagjai voltak: Láng Ádám, (személy) (információ)  Lángné Járdos Anna (személy) Mária, laborfalvi Benke József, (személy) (információ)  Sáska János, (személy) (információ)  Sáskáné Koronka Borbála, (személy) Andrád Elek, (személy) Murányi Zsigmond, (személy) (információ)  Murányiné Lefévre Teréz, (személy) Ernyi Mihály (személy) (információ)  (igazgató), Ernyiné Ternetzky Franciska (személy) stb. stb. Pesten (Budapest) csatlakozott hozzájuk Balogh István, (személy) (információ)  Déry István, (személy) (információ)  Komlóssy Ferenc, (személy) (információ)  Kőszeghy Alajos, (személy) (információ)  Szilágyi Pál, (személy) (információ)  Széppataki Róza (személy) (a későbbi Déryné) (személy) (információ)  és Engelhardt Anna (személy) (információ)  (Kántorné). (személy) Mind csupa kezdő, de a legtöbbjük szép reményt keltő. E társaság előbb Wesselényi, (személy) (információ)  majd Pest vármegye (megye) pátrónussága alatt egész 1815-ig (időpont) állandóan Pesten (Budapest) játszott. Főigazgatójuk előbb Vida László (személy) (információ)  (L. o.) volt, aki — hogy a német (nemzetiség) (információ)  színháztól teljesen függetlenítse őket — a Rondellából (intézmény) (információ)  az átlala kibérelt és szinházza átalakított Hacker-szálába (intézmény) (információ)  (L. o.) költöztette át a magyar társulatot, ahol az addigi heti 2 előadás helyett hetenkint 4-szer is játszhattak. Itt működött a társulat Vida László (személy) (információ)  bőkezű főigazgatása alatt 1809. (időpont) február 24-től mindaddig, míg az új német szinház (intézmény) felépülésével szabaddá lett a Rondella. (intézmény) (információ)  Később Mérey Sándor, (személy) (információ)  majd Kultsár István (személy) (információ)  (L. o.)lett főigazgatójuk. Jelentőségben az volt e társulat legnagyobb sikere, hogy megszólaltatta Katona Józsefet (személy) (információ)  s így közvetve a legnagyobb magyar tragédia megszületésében tevékeny része volt. A társaság 1815-ben (időpont) kénytelen volt véglegesen eltávozni Pestről (Budapest) s így ha a pesti (Budapest) állandó magyar játékszínt nem is tudták megvalósítani, de lett legalább egy életképes állandó színtársulatunk, amely vándorútjain megnépesedvén, újabb és újabb rajokat bocsátott ki magából, úgy, hogy néhány év múlva hét magyar játszótársaság járta (Erdélyt (ország) (információ)  is beleszámítva) az országot. Ezt az életképes társulatot a kis Kolozsvár (megye) adta nagy Magyarországnak. De adott egyebet is. Az 1794-iki (időpont) erdélyi (ország) (információ)  országgyűlés határozata értelmében megindult a színház építésére való pénzgyűjtés. Néhány év alatt 12,572 frt gyűlt össze és megtörténhetett a telekvásár. Báró Wesselényi Miklós (személy) (információ)  és a Comissio tagjai előbb a Kül-Torda uccában vásároltak színháztelket. A vásártól azonban a hely alkalmatlan volta miatt hamar visszaléptek. Azután a református egyház beilFarkas uccai telkét vették meg 2000 rénes forintért s ehhez 525 frtért hozzávették Koncz András (személy) (információ)  Király-utcai szomszéd-telkét és az egyesített telken 1803. (időpont) szeptember 27-én ünnepélyesen lerakták az erdélyi Nemzeti Szinház (intézmény) (információ)  alapkövét. Az építkezés nagyon lassan haladt, különösen a Napóleoni (személy) hadjáratok következtében beállott pénzdevalváció hátráltatta, úgy, hogy csak 1821-ben (időpont) fejeződött be. Közben a társulat s általában az egész magyar színészet súlyos válságokba jutott, melyet különösen Wesselényi (személy) (információ)  halála idézett elő. Az erdélyi (ország) (információ)  színészetnek ő volt az életfenntartója. A másik súlyos válságot Kótsi Patkó János (személy) visszavonulása okozta. Benne nemcsak kitűnő tragikus színészét és igazgatóját, hanem kitűnő oktatóját veszítette az erdélyi (ország) (információ)  játékszín. Az ő lemondása után 1810-ben (időpont) Vándza Mihály (személy) lett a társulat igazgatója, ő már kénytelen volt a Wesselényi-ház (személy) (információ)  átalakított lóiskolájában játszani, mert a Rhédey-ház (személy) (információ)  díszesen átalakított nagytermét német szinészeknek adták bérbe. Ennek az áldatlan versenygésnek az lett a következménye, hogy Ernyi Mihály (személy) (információ)  vezetésével a társulat elhagyta Kolozsvárt (megye) s 1814-től (időpont) egész 1819-ig (időpont) Marosvásárhelyet (megye) választotta fő téli állomásául. Már-már úgy volt, hogy a társaság szétzüllik, amikor végre 1821-ben (időpont) teljesen elkészült a kolozsvári magyar színház (intézmény) (információ)  s azon év március 11-én P. Horváth Dániel (személy) prológusával — melyet ő maga szavalt el — s Körner (személy) (információ)  „Zrínyi-jével, (cím) melynek összes szerepeit főrangú műkedvelők játszották, meg is nyilt. Másnap már a színészek kezdették meg előadásaikat, Szentjobi Szabó László (személy) „Korvin Mátyás-ával. (cím) Ez volt az első állandó magyar szinház az országban a Királyhágón innen és túl. S hogy Miskolc (megye) mégis a magáét nevezgeti az ország „első kőszinházá-nak, azt a múltban csak ama közjogi tény alapján tehette, hogy Erdély (ország) (információ)  1848-ig (időpont) külön fejedelemség volt. A kolozsvári magyar szinház, (intézmény) (információ)  az erdélyiek (ország) (információ)  eme régi, országos Nemzeti Színháza, (intézmény) (információ)  még ma is megvan a Farkas uccában. Erős, hatalmas épület — 50 páhollyal s 1280 (időpont) személyt befogadó nézőhellyel; a színpad mélysége hét öl. A megnyitás idejében a nézőteret olajlámpákkal világították. A kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  létesítése — mintegy igazolásául annak, hogy az állandó színpad fejlesztőleg hat a drámairodalomra — a magyar színpadi költészetnek legjelentősebb eseményét idézte elő: t. i. „Bánk bán (cím) (információ)  megírását.. Még el sem készült a színház, de a megnyitásra hirdetett pályaművek között ott volt Katona (személy) (információ)  remekműve s csak a bírálók rövidlátásán múlt, hogy nem azzal nyitották az első állandó magyar színházat. A színház megnyitásakor a következő tagokból állt a színtársulat: Jantsó Pál, (személy) Némethy Sándor, (személy) (információ)  Székely József, (személy) (információ)  Székelyné Ungár Anna, (személy) Kemény, (személy) (információ)  Keményné, (személy) Pergő Celesztin, (személy) (információ)  ifj. Székely József, (személy) Cseh, (személy) (információ)  Rátz Sándor, (személy) Bartha Mózes, (személy) (információ)  Göde István, (személy) (információ)  Simén Borbála, (személy) Koronka Borbála, (személy) (információ)  Török István, (személy) (információ)  Farkas József, (személy) (információ)  Néb Mária, (személy) (információ)  Keresztes Julianna, (személy) (információ)  Kolozsváry Pál, (személy) Kónya László, (személy) (információ)  Gillyén Sándor (személy) (információ)  (súgó) és Simonfi György (személy) (díszmester). Az ünnepélyesen megnyitót színházat maga a „színházi bizottság igazgatta. E bizottságnak gróf Bánffy Dénes, (személy) (információ)  P. Horváth Dániel, (személy) gróf Lázár Miklós, (személy) (információ)  gróf Csáky József, (személy) (információ)  báró Naláczy József, (személy) (információ)  báró Kemény Miklós, (személy) (információ)  Hollaky Antal, (személy) Nagy Lázár (személy) (információ)  és Szentkirályi Mihály (személy) (információ)  voltak a tagjai. Ez a hatósági jellegű igazgatás azonban csak félévig tartott, azután Nagy Lázár, (személy) (információ)  majd Hollaky Antal, (személy) majd megint Nagy Lázár (személy) (információ)  vette bérbe, mint vállalkozó igazgató a színházat, melynek művészi vezetését 1823-ban (időpont) Udvarhelyi Miklós (személy) (információ)  és Székely József (személy) (információ)  színészeire bizta, akik aztán Déryné, (személy) (információ)  Szentpétery Zsigmond (személy) (információ)  és Szilágyi Pál (személy) (információ)  leszerződtetésével, továbbá ügybuzgóságukkal nemcsak jó drámai, hanem jó operaielőadásokat is produkáltak. Az állandó színház felépültével azonban nem szűnt meg a vándorrendszer. A társulat csak télen játszott Kolozsvárt, (megye) nyaranta pedig sorra járta a nagyobb erdélyi (ország) (információ)  városokat. Sőt volt rá eset, hogy télen is országos körúton jártak. 1827-ben (időpont) például Arad, (megye) (információ)  Szabadka, (megye) Szeged, (megye) Baja, (megye) (információ)  Pécs (megye) és Székesfehérvár (megye) után még Pestre (Budapest) is feljöttek, ahol 1927. (időpont) okt. 27-én a német színházban (intézmény) (információ)  a „Sevillai borbély (cím) (információ)  c. énekes játékkal kezdették meg 1928. (időpont) február 5-ig terjedő előadásaikat. Ebből a társaságból alakult aztán a „Kassai dal- és színjátszó társaság, (intézmény) (információ)  melynek egy része 1833-ban (időpont) Budára (Budapest) jött, hol minden tekintetben megerősödve, 1837-ben (időpont) bevonult a pesti Nemzeti Színházba. (intézmény) (információ)  Ezeket a kitűnő színészeket tehát megint Kolozsvár (megye) adta, Kassa (megye) és Buda (Budapest) pedig felnevelte. A társulat . nélkül maradt kolozsvári színháznak (intézmény) (információ)  új társulatról kellett gondoskodnia. Nehéz dolog volt. Nem is egyhamar találtak megfelelőre. Ebben az időben ezért váltakoztak sűrűn a társulatok. 1828-ban (időpont) Udvarhelyi Miklós (személy) (információ)  bérelte a színházat. Utána Deáky F. Sámuel (személy) próbálkozott, 1832-ben (időpont) pedig Pergő Celesztin (személy) (információ)  vonult be társulatával. Ezután két esztendőn keresztül a „kassai dal- és színjátszó társaság (intézmény) (információ)  tagjai látogattak el nyaranta Kolozsvárra. (megye) Majd 1835-ben (időpont) Pály Elek, (személy) 36-ban Szerdahelyi József, (személy) (információ)  37-ben pedig Göde István (személy) (információ)  társulata vonult be. Huzamosabb ideig azonban csak Kilényi Dávid (személy) (információ)  igazgató tudott itt megmaradni (1838-tól (időpont) 1842-ig) (időpont) s bár ellene is voltak kifogások, de jó társulatával mégis jelentős korszakot tudott kivívni a kolozsvári színháznál. (intézmény) (információ)  (Tagjai között volt Déryné, (személy) (információ)  Füredi Mihály, (személy) (információ)  Hegedűs Lajos, (személy) Latabár Endre, (személy) (információ)  De Caux Mimi (személy) (információ)  stb. stb.) Kilényi (személy) (információ)  után megint sűrűn váltogatták egymást a társulatok. 1842—44 (időpont) Komlóssy Ferenc, (személy) (információ)  1844—46 (időpont) Szerdahelyi József, (személy) (információ)  Szabó József (személy) (információ)  és Havi Mihály (személy) (információ)  társigazgatók, 1846-1847-ben (időpont) Gyulai Ferenc, (személy) (információ)  Feleky Miklós (személy) (információ)  és Tóth István (személy) (információ)  társigazgatók bírták a szinházat. Az 1848-49-iki (időpont) szabadságharc idején Feleky Miklós (személy) (információ)  Bem hadvezér (személy) (információ)  parancsára megpróbált itt néhány előadást tartani, de a honvéd-szinészek visszaszökdöstek a harcterekre, végül Feleky (személy) (információ)  is, aki már ekkor hadnagy volt, kénytelen volt példájukat követni. A szabadságharc után német (nemzetiség) (információ)  színészek játszottak a kolozsvári színházban, (intézmény) (információ)  ahova azonban csak az osztrák (nemzetiség) tisztek jártak. A katonai kormányzó erre kénytelen volt a színházat a folyamodó Kaczvinszky János (személy) (információ)  magyar színigazgatónak kiadni, sőt 1852-ben (időpont) az intézetet visszautalta a „színházi választmány ügykörébe. A választmány egy ideig Follinusz János, (személy) (információ)  Stőger Béla, (személy) és Rónai Gyula (személy) (információ)  társulati tagok művezetésével maga igazgatta a színházat, majd gróf Bethlen Miklóst (személy) (információ)  és Páll Sándort (személy) kérték fel az igazgatásra. Ez sem tartott sokáig.1854—55-ben (időpont) már Károlyi Lajos (személy) (információ)  színigazgató vette bérbe a színházat, 1856-ban (időpont) Gyulai Ferenc (személy) (információ)  újra megpróbálkozott a színigazgatással, de még abban az évben kénytelen volt a színházat Láng Boldizsárnak (személy) (információ)  átengedni. Ez a sűrű igazgatóváltozás arra kényszerítette a színházi ügyek élén álló választmányt, hogy ne egy, hanem három évre adja bérbe a színházat s hogy évenkint 2000 forint szubvenciót adjon az igazgatónak. Ugyanekkor — 1856-ban (időpont) gróf Mikó Imre (személy) (információ)  választmányi elnök indítványára elhatározta a választmány egy színházi alaptőke létesítését. (Az adakozók névsorát gr. Mikó Imre (személy) nyitotta meg 5000 frt adományával). A gyűjtőíveken 40.000 forint gyűlt össze. Ehhez az összeghez csatolták 1865-ben (időpont) a 81.590 forintnyi „felkelési alap-ot és így az el nem költhető alaptőke 121.590 forintra emelkedett. Ez az összeg nem volt ugyan arra elegendő, hogy a választmány házi kezelésbe vegye a színházat, de a bérlő igazgatónak minden esetre nagyobb szubvenciót eredményezett s így a színház művészi fejlődését mégis előmozdí­totta. A következő évben ismét gyarapodott az alaptőke, amennyiben Ujfalvy Sándor (személy) 1866-ban (időpont) a szinháznak hagyományozta az akkori viszonyok szerint kb. 36.000 forint értékű szakatúrai (ország) birtokát. A gyarapodás 1870. (időpont) nov. 18-án ismét fokozódott, amennyiben ekkor elrendetle a király, hogy az udvartartási javadalomból a királyné ajándéka képpen évente 15.000 forint utalandó ki a kolozsvári Nemzeti Szinháznak. (intézmény) (információ)  Az első szubvenciós igazgató Havi Mihály (személy) (információ)  volt (L. o.), de őt a bukaresti (ország) vendégszereplése (ahova túlszervezett opera társulatot vitt) anyagilag úgy kimerítette, hogy 1861. (időpont) január 1-től a választmány kénytelen volt a színházat Follinusz János-nak (személy) (információ)  három esztendőre kiadni. Follinusz (személy) (információ)  kiváló színházember volt. Öt évi működése alatt sok kiváló előadást produkált. Tagjai sorában 1865-ben (időpont) először tűnik fel a kolozsvári (megye) szinlapokon E. Kovács Gyula (személy) neve. Follinusz (személy) (információ)  utóda (1866—79-ig) (időpont) Fehérváry Antal (személy) (információ)  volt, aki szintén művészi színvonalon tudta tartani a színházat. Az ő igazgatósága alatt — 1871.március (időpont) 11-én — ünnepelték meg a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  fennállásának 50-ik évfordulóját. A következő évben báró Huszár Sándor (személy) (információ)  intendáns vezetése alatt a kolozsvári színházat (intézmény) (információ)  „házi kezelés-ben igazgatták. Művezető ugyanakkor E. Kovács Gyula (személy) lett s rajta kivül Szentyörgyi István, (személy) Halmi Ferenc, (személy) (információ)  Mátrai B. Béla, (személy) (információ)  Szilágyi Béla, (személy) (információ)  Krasznay Mihály, (személy) (információ)  Egressy Ákos (személy) (információ)  stb. stb. voltak erősségei a társulatnak. Innen szerződtették ebben az esztendőben Jászai Marit, (személy) (információ)  a magyar tragédiajátszás nagyasszonyát Pestre (Budapest) a Nemzeti Színházhoz. (intézmény) (információ)  A házi kezdés korszaka nem végződött kellő anyagi eredménnyel, ennek következtében b. Huszár Sándor (személy) lemondott. A választmány erre — 1873-ban (időpont) Lugosi Józsefet (személy) (információ)  és László Józsefet, (személy) (információ)  a pesti Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  kitűnő nyugalmazott művészét tette melléje intendánsnak; a hármas intendatúra a takarékosság elvét írta zászlójára s alaposan megapasztotta a személyzet számát. Ennek azonban az lett szomorú következménye, hogy a közönség az olcsóbb s egyben gyengébb társulat előadásait nem igen látogatta. A nehéz helyzetből 1874-ben (időpont) Korbuly Bogdán (személy) (információ)  intendáns mentette ki a színházat, még pedig nemes áldozatkészséggel. Működése első évében a maga költségén nyári színházat épített a sétatéren, hogy egy-két hónappal megrövidítse a kolozsvári (megye) szinészek nyári vándorlásait. Korbuly Bogdán (személy) (információ)  4 év alatt 54,669 frt. 78 krajcárt költött a sajátjából. Pedig ekkor már 20.000 forint szubvenciója volt a kolozsvári szinháznak. (intézmény) (információ)  Később (1880-ban) (időpont) ez az összeg évi 30.000 forintra emelkedett, de még így sem volt elég arra, hogy a színház anyagilag is felvirágozzék. Ez magyarázza a sűrű intendánsváltozást. 1878—79-ben (időpont) gróf Eszterházy Kálmán, (személy) (információ)  Korbuly Bogdán, (személy) (információ)  és Ferenczy Miklós, (személy) (információ)  1880—81-ben (időpont) gróf Eszterházy Kálmán, (személy) (információ)  Korbuly Bogdán (személy) (információ)  és báró Kemény Endre, (személy) (információ)  1882-ben (időpont) Páll Sándor, (személy) Korbuly (személy) (információ)  és dr. Szász Béla, (személy) 1884—85-ben (időpont) pedig gróf Eszterházy Kálmán (személy) (információ)  állott a színház élén, míg a művezetést ezalatt E. Kovács Gyula, (személy) majd Mátrai Béla, (személy) (információ)  néha Fehérváry Antal, (személy) (információ)  vagy Benedek József (személy) (információ)  végezte. Ez években Szacsvay Imre, (személy) (információ)  Gabányi Árpád, (személy) (információ)  Makó Lajos, (személy) (információ)  Mihályfi Károly, (személy) (információ)  Molnár György (személy) (információ)  (művezető is), Bokody Antal, (személy) (információ)  Gyenes László, (személy) (információ)  Somló Sándor, (személy) (információ)  Ditrói, (személy) (információ)  Ditróiné, (személy) Pálmay Ilka, (személy) (információ)  Baloghné, (személy) Krasznayné (személy) stb. stb. voltak a társulat tagjai. A kolozsvári (megye) szinészek 1876-tól (időpont) kezdve nyarankint a nagyváradi színkörben (intézmény) (információ)  játszottak, 1881-ben (időpont) pedig Balogh György (személy) (információ)  és Ozorai Adolf (személy) (információ)  kolozsvári (megye) mecénások költségein Bécs (ország) városát is megjárták, ahol a Ring szinház (intézmény) színpadán 27 előadást tartottak s kitűnő előadásaikkal megnyerték nem a bécsi (ország) közönség és a sajtó tetszését, hanem még a Burg-Theater (intézmény) tagjainak kollegiális elismerését is. A szép bécsi (ország) sikerek után egy kis zökkenő következett. A választmány ugyanis szakított a házi kezeléssel és 1886-ban (időpont) Csóka Sándor (személy) (információ)  vállalkozó igazgatónak adta ki a színházat. Azonban 1887-ben (időpont) újra szép korszak következett. Intendáns Nagy- Bölöny József (személy) lett, igazgató pedig Ditrói Mór. (személy) (információ)  A kolozsvári színháznak (intézmény) (információ)  ez volt egyik legszebb korszaka. Intendánsa, igazgatója és művészi személyzete egyaránt kiváló volt. Bölöny József (személy) (információ)  intendáns bőkezű áldozatkészsége következtében anyagilag erősödött a színház. Ditrói (személy) (információ)  és a művészszemélyzet a művészi fellendülésen buzgólkodott. Ditrói (személy) (információ)  három ízben is tűzött ki 200— 200 arany pályadíjat eredeti színművekre, hogy meneküljön a pesti (Budapest) műsor gyámsága alól. Ditrói (személy) (információ)  működésének egyik kimagasló eseménye a Shakespeare-ciklus. (személy) (információ)  1892. (időpont) nov. 11-én és 12-én országos ünnepségek keretében ünnepelték meg az erdélyi (ország) (információ)  magyar színészet századik évfordulóját s a Jókai uccabeli Rhédey-házat (személy) (információ)  — Erdély (ország) (információ)  első magyar játékszínét márvány emléktáblával jelölték meg. A színház igazgatója Ditrói (személy) (információ)  után 1896-ban (időpont) Megyeri Dezső (személy) (információ)  lett, (L. o.) aki hasonló ügybuzalommal és hozzáértéssel vezette a színházat, 1905-ben (időpont) pedig a kormány dr. Janovics Jenőt (személy) (L. o.) nevezte ki a kolozsvári színház (intézmény) (információ)  igazgatójává. Janovics (személy) (információ)  a régi színházban kezdette meg elődeihez méltó működését, de az időközben felépült uj színházban folytatta. A „Farkas-ucca-i öreg színháztól kétszer is elbúcsúztak a kolozsvári (megye) aktorok és a közönség. Először 1906. (időpont) június 17-én, „Bánk bán-nal, (cím) (információ)  Jászai Marival (személy) (információ)  Gertrúdisz (szerep) szerepében; másodszor u. a. év szept. 7-én, amikor is Rajnay Gábor (személy) elszavalta az 1821- (időpont) beli színháznyitó prológust, majd Körner (személy) (információ)  „Zrinyi-jéből (cím) (információ)  következett három jelenet, azután Szentjóbi Szabó László (személy) (információ)  „Mátyás király-át (cím) (információ)  játszották. Végül Váradi Antal (személy) (információ)  „Búcsú-ja (cím) zárta be a megható estét. A következő napon a Hunyadi téren felépült uj színházat avatták fel. Janovics Jenő (személy) (információ)  volt a régi szinház utolsó igazgatója s ugyancsak ő az első igazgatója az uj színháznak. Ugyancsak Janovics Jenő (személy) (információ)  nyitotta meg 1910. (időpont) augusztus 28-án az uj nyári színházat. A változott viszonyok következtében most télen is itt játszanak a kolozsvári (megye) magyar színészek. A nevezetesebbek közülük: Poór Lili, (személy) (információ)  Laczkó Aranka, (személy) (információ)  Miklósi Margit, (személy) (információ)  Karácsonyi Ily, (személy) (információ)  Szentgyörgyi István, (személy) (információ)  Leövey Leó, (személy) Izsó Miklós, (személy) (információ)  Ihász Aladár, (személy) (információ)  Forgács Sándor. (személy) (információ)  A kolozsvári Nemzeti Szinház (intézmény) (információ)  az ország második drámai színháza volt és mintegy előiskolája a budapesti Nemzeti Színháznak. (intézmény) (információ)  Felnevelte a fiatal szinészcsemetéket és átadta őket a nagyobb testvérintézetnek. Alig van színész Budapesten, (Budapest) aki nem Kolozsvárról (megye) került ide: Delly Emma, (személy) (információ)  Küry Klára, (személy) (információ)  Gál Gyula, (személy) (információ)  Fenyvessi Emil, (személy) (információ)  Szathmáry Árpád (személy) (információ)  stb. De nemcsak színészeket adott, hanem még igazgatót a kitűnő Ditrói Mór (személy) (információ)  személyében, aki a Kolozsvárról (megye) magával hozott színészekkel tette rendkívül életképessé az 1896-ban (időpont) megnyílt Vígszínházát. (intézmény) (információ)  A kolozsvári színháznak (intézmény) (információ)  azonban volt konzerváló ereje is. Mert voltak színészek, akik — bár mehettek volna Pestre (Budapest) is — nem tudtak elszakadni Kolozsvártól (megye) és megmaradtak a régi játékszín kötelékében. Kolozsvár (megye) már a kezdet éveiben is kitűnő színházváros volt s a pesti (Budapest) úttörők németes (nemzetiség) (információ)  deklamációjával szemben Kótsi Patkó János (személy) irányítása mellett ott kezdődött meg a természetes magyar beszéd színpadi használata. A kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  mindig kimagaslott a vidéki színházak közül. Távol a fővárostól, (Budapest) nagy hegyláncokkal a világtól elzárva s egy rendkívül finom műértő közönség elismeréseért vetekedve ott önmagukból fejlődtek a színészek s ha valami különleges játékstílust nem teremtettek is, sokkal finomabbak voltak az átlagos vidéki színészeknél és magyarabbak Budapest (Budapest) átlagos színészeinél. A kolozsvári színház (intézmény) (információ)  művészi színvonalának emelésében különösen nagy érdeme volt E. Kovács Gyulának, (személy) aki — mint kiváló klasszikus színművész — nagy sikerrel hozta színre a magyar és a külföldi drámairodalom magasabbrendű termékeit, nem egyszer megelőzvén a színrehozatalban a budapesti Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  is. Kolozsvárt (megye) minden héten volt legalább egy klasszikus est. Néha több is. A kolozsvári szinház (intézmény) (információ)  múltja szép volt, nagy volt,.. (Pataki József) (személy) (információ)  szin_II.0606.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kolozsvári színészet címszóvég 27188 Szócikk: Kolozsvári színészet Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy (L. o.), itt a Fejér - testvérek yszemelynevy fejér - testvérek yszemelynevy Fejér - testvérek yszemelynevy fejér yszemelynevy - yszemelynevy testvérek yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy - yszemelynevy testvérek yszemelynev (L. o.) az úttörők. Ott 1790. október 25, itt 1792. november 11. a kezdet napja. Kelemen Lászlóék yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy az „Igazházi-val ycimy igazházi ycimy Igazházi ycimy igazházi ycimy ycimy Igazházi ycimy ykodvegy nyitnak, a Fejér ­ testvérek yszemelynevy fejér ­ testvérek yszemelynevy Fejér ­ testvérek yszemelynevy fejér yszemelynevy ­ yszemelynevy testvérek yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy ­ yszemelynevy testvérek yszemelynev a „Titkos ellenkezés ycimy titkos ellenkezés ycimy Titkos ellenkezés ycimy titkos ycimy ellenkezés ycimy ycimy Titkos ycimy ellenkezés ycimy ykodvegy című darabbal. Az ok s a cél itt is ugyanaz: nyelvpallérozás, nemzetvédelem. Az úttörő kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy csapat hivatalos neve: „Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. yintezmenyy erdélyi magyar nemes színjátszó társaság yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy magyar yintezmenyy nemes yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy E Tagjai csupa nemes erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy ifjak és leányok: haralyi ytelepulesy haraly ytelepulesy haraly ymegyey háromszék megye ykodvegy Fejér János, yszemelynevy fejér jános yszemelynevy Fejér János yszemelynevy fejér yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Sándor és István (igazgatók), Kótsi Patkó János, yszemelynevy kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev örményszékesi ytelepulesy örményszékes ytelepulesy örményszékes ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Koncz József, yszemelynevy koncz józsef yszemelynevy Koncz József yszemelynevy koncz yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Koncz yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy tordai ytelepulesy torda ytelepulesy torda ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy Sáska János, yszemelynevy sáska jános yszemelynevy Sáska János yszemelynevy sáska yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Sáska yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Verestóy Mihály, yszemelynevy verestóy mihály yszemelynevy Verestóy Mihály yszemelynevy verestóy yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Verestóy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy gidófalvi ytelepulesy gidófalva ytelepulesy gidófalv ymegyey háromszék megye ykodvegy Jantsó Pál, yszemelynevy jantsó pál yszemelynevy Jantsó Pál yszemelynevy jantsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jantsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy haralyi ytelepulesy haraly ytelepulesy haraly ymegyey háromszék megye ykodvegy Fejér Rozália, yszemelynevy fejér rozália yszemelynevy Fejér Rozália yszemelynevy fejér yszemelynevy rozália yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Rozália yszemelynevy ykodvegy Járdos Anna Mária, yszemelynevy járdos anna mária yszemelynevy Járdos Anna Mária yszemelynevy járdos yszemelynevy anna yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Járdos yszemelynevy Anna yszemelynevy Mária yszemelynev Bajkó Teréz yszemelynevy bajkó teréz yszemelynevy Bajkó Teréz yszemelynevy bajkó yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Bajkó yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy és Kiss Teréz. yszemelynevy kiss teréz yszemelynevy Kiss Teréz yszemelynevy kiss yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Később került a társasághoz: Láng Ádám János, yszemelynevy láng ádám jános yszemelynevy Láng Ádám János yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy János yszemelynevy ykodve Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy és neje, Andrád Elek yszemelynevy andrád elek yszemelynevy Andrád Elek yszemelynevy andrád yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Andrád yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy stb., stb. Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy már ekkor is lelkesedett a magyar színészetért. Ez a magyarázata, hogy míg Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Kelemen Lászlóék yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy a lét és a nem lét kétségei között hányódtak, a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy úttörők minden nagyobb zökkenő nélkül, simán haladtak előre. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a hatóságok rosszindulatúak, a mágnások közönyösek voltak; Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy segítő kezet nyutottak a hatóságok is, a mágnások is. Az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy mágnások lelkes magyar emberek voltak és a játékszín hazafias ügyéért anyagi áldozatokat is hoztak. Gróf Bánffy György yszemelynevy gróf bánffy györgy yszemelynevy Gróf Bánffy György yszemelynevy gróf yszemelynevy bánffy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Bánffy yszemelynevy György yszemel gubernátor (kormányzó) 400, gróf Bethlen Sándor yszemelynevy gróf bethlen sándor yszemelynevy gróf Bethlen Sándor yszemelynevy gróf yszemelynevy bethlen yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Bethlen yszemelynevy Sándor ysz 100, báró Wesselényi Miklós yszemelynevy báró wesselényi miklós yszemelynevy báró Wesselényi Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wesselényi yszemelynev 300 forintot adott mindjárt a kezdet kezdetén, gróf Rhédey Mihályné yszemelynevy gróf rhédey mihályne yszemelynevy gróf Rhédey Mihályné yszemelynevy gróf yszemelynevy rhédey yszemelynevy mihályne yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Rhédey yszemelynevy Mihályné pedig ugyanakkor teljesen díjtalanul engedte át háza nagy termét a játékszín céljaira. A Szén uccabeli (később Jókai ucca) Rhédey-ház volt Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy az első játszóhely. 1793. szeptember 15-én Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev vette át az igazgatást, ő a főtéren állott Pataki Sámuel-féle yszemelynevy pataki sámuel yszemelynevy Pataki Sámuel yszemelynevy pataki yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy Sámuel yszemelynevy ykodvegy ház emeleti nagy termét bérelte ki és felszereltette két sor páhollyal. Kótsi Patkó yszemelynevy kótsi patkó yszemelynevy Kótsi Patkó yszemelynevy kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy yszemelynevy Kótsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy ykodvegy úgy a játék, mint a műsor tekintetében emelte a színvonalat, ő kezdte a Shakespeare-előadásokat: yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy „Romeo és Julia. ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy Bem. 1794. január 9. „Hamlet. ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy Bem. 1794. január 27. „Othello. ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy Bem. 1794. márc. xtalanevtizedx 1805 24. „Makrancos hölgy. ycimy makrancos hölgy ycimy Makrancos hölgy ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ycimy Makrancos ycimy hölgy ycimy ykodvegy („Második Gaszner, v. a' megzabolázott feleslő ycimy második gaszner, v. a' megzabolázott feleslő ycimy Második Gaszner, v. a' megzabolázott feleslő ycimy második ycimy gaszner, ycimy v. ycimy a' ycimy megzabolázott ycimy feleslő ycimy ycimy Más c. alatt.) Bem. 1800 xevtizedx 1805 stb. Ezek voltak az első magyarnyelvű Shakespeare-előadások yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy s a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy úttörők egyedül csak „Lear királyt ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy játszották előbb, mint a kolozsváriak. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy illetve Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy „Szabolcs vezér ycimy szabolcs vezér ycimy Szabolcs vezér ycimy szabolcs ycimy vezér ycimy ycimy Szabolcs ycimy vezér ycimy ykodvegy c. alatt 1795. xevtizedx 1795 szept. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 22-én játszották a darabot, míg Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy „Lear király ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy címen 1811. xevtizedx 1815 ápr. 4-én. Míg Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev a művészi színvonal emelésén dolgozott, ugyanakkor az 1794-iki xevtizedx 1795 erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy országgyűlés is behatóan foglalkozott a játékszín ügyével. Határozatba ment egy állandó kolozsvári magyarszínház yintezmenyy kolozsvári magyarszínház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy magyarszínház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy építése, melynek költségeire országos gyűjtés engedélyeztetett. Továbbá Fritsi Fekete Ferenc yszemelynevy fritsi fekete ferenc yszemelynevy Fritsi Fekete Ferenc yszemelynevy fritsi yszemelynevy fekete yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Fritsi yszemelynevy Fekete yszemelynevy Ferenc indítványára az országgyűlés egy „theatrális commissió-t választott a színház élére, melynek elnöke az idősb báró Wesselényi Miklós yszemelynevy idősb báró wesselényi miklós yszemelynevy idősb báró Wesselényi Miklós yszemelynevy idősb yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy idősb ysz lett, tagjai pedig ifj. gróf Bethlen Balázs, yszemelynevy ifj. gróf bethlen balázs yszemelynevy ifj. gróf Bethlen Balázs yszemelynevy ifj. yszemelynevy gróf yszemelynevy bethlen yszemelynevy balázs yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy gró Fritsi Fekete Ferenc, yszemelynevy fritsi fekete ferenc yszemelynevy Fritsi Fekete Ferenc yszemelynevy fritsi yszemelynevy fekete yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Fritsi yszemelynevy Fekete yszemelynevy Ferenc akik mellé a főkormányszék gróf Teleki Lajost yszemelynevy gróf teleki lajos yszemelynevy gróf Teleki Lajos yszemelynevy gróf yszemelynevy teleki yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Teleki yszemelynevy Lajos yszemelynev és Ferencet küldötte ki. Így került az idősb Wesselényi yszemelynevy idősb wesselényi yszemelynevy idősb Wesselényi yszemelynevy idősb yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy idősb yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színészet élére, melynek nemcsak szigorú intendása lett, hanem egyszersmind bőkezű patrónusa is. Ellentmondást nem tűrő szigorával véget vetett a viszályoknak, melyek addig meg-megzavarták a szín játszó társaság működését, gavalléros bő kezűségével pedig emelte a. társulat anyagi helyzetét, de egyúttal művészi szinvonalat is. Az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy játékszín minden tekintetben felvirágzott az ő keze alatt, s ezt első sorban nagy ügybuzgóságával és nem kisebb áldozatkészségével érte el. (1794-től 1809 xevtizedx 1805 ben bekövetkezett haláláig körülbelül 20.000 pengő forintot — tehát abban az időben rendkívüli nagy összeget költött az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy szinészetre.) Legnagyobb érdeme, hogy behozta az úgynevezett vándor-rendszert és hogy megnövekedett színjátszó csapatának a felét átadta nagy Magyarországnak, hogy ott az 1796-ban xevtizedx 1795 feloszlott Kelemen-féle yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy színtársulat hiányát pótolják. A vándor-rendszer abból állt, hogy a társulat csak a téli hónapokban játszott Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy az év többi részében pedig sorra látogatták az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy városokat, melyekben Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy „filiális commisió-kat (szinügyi bizottságokat) szervezett kötelességükké tevén a társulat ügyeinek előmozdítását. Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy egyes magyarországi városokban is létesített ilyen filiális commissiokat, így elsősorban Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy és Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy az elsőt különösen híres vásárjai, az utóbbit fürdői révén tartotta megfelelő nyári állomásnak. Tehát Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy érdeme, hogy Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1798. június 18-ától, Nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy pedig 1798. augusztus xtalanevtizedx 1805 26-ától datálhatja magyar színészetének kezdetét. Nem önálló színtársulata volt még ekkor a két városnak, hanem a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszótársaság kereste fel őket a nyári hónapok idején s ebbe a nyári útba Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy később (1801-ben) xevtizedx 1805 bekapcsolta Miskolcot, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy sőt 1803-ban Szegedet ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy is. Ebben az időben tehát a kis Erdély ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy adta a magyarországi részeknek is a színészeket. S ez a vándor-rendszer as akkori viszonyok között a lehető legjobbnak bizonyult, hiszen nem volt egyetlen egy városunk sem az egész országban, amely állandó otthont tudót volna nyujtani egy jól megszervezett magyar játszótársaságnak. Kicsi volt erre Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy is, sőt Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is. A vándorrendszer tehát a viszonyok helyes megismeréséből önként adódott, mint egyedüli életképes megoldás. A kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszótársaság időközben oly népes lett, hogy 1806-ban Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy ketté választotta azt. Az egyik rész Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy maradt, a másikat pedig Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy vezetésével véglegesen kitelepítette a magyarországi részekre, hogy ott apostolkodjanak a magyar nyelv és nemzeti eszme érdekében. Ezzel a nagyjelentőségű eseménnyel Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy az egész magyar színészet irányítását a kezébe ragadta. Az Erdélyből ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy véglegesen kijött színjátszók előbb Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy innen Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy majdpedig Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mentek, ahol 1807.május 8-án xtalanevtizedx 1815 az úgynevezett „RondelIá-ban yintezmenyy rondelia yintezmenyy RondelIá yintezmenyy rondelia yintezmenyy yintezmenyy RondelIá yintezmenyy ykodvegy a „Virtus próbaköve ycimy virtus próbaköve ycimy Virtus próbaköve ycimy virtus ycimy próbaköve ycimy ycimy Virtus ycimy próbaköve ycimy ykodvegy c. játékkal kezdték meg előadásaikat. Ez a társulat ugyan gyengébb volt az Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy maradtnál, de idővel megerősödött. Tagjai voltak: Láng Ádám, yszemelynevy láng ádám yszemelynevy Láng Ádám yszemelynevy láng yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy Lángné Járdos Anna yszemelynevy lángné járdos anna yszemelynevy Lángné Járdos Anna yszemelynevy lángné yszemelynevy járdos yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Lángné yszemelynevy Járdos yszemelynevy Anna yszemel Mária, laborfalvi Benke József, yszemelynevy laborfalvi benke józsef yszemelynevy laborfalvi Benke József yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy benke yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy Benke yszemel Sáska János, yszemelynevy sáska jános yszemelynevy Sáska János yszemelynevy sáska yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Sáska yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Sáskáné Koronka Borbála, yszemelynevy sáskáné koronka borbála yszemelynevy Sáskáné Koronka Borbála yszemelynevy sáskáné yszemelynevy koronka yszemelynevy borbála yszemelynevy yszemelynevy Sáskáné yszemelynevy Koronka yszemely Andrád Elek, yszemelynevy andrád elek yszemelynevy Andrád Elek yszemelynevy andrád yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Andrád yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Murányi Zsigmond, yszemelynevy murányi zsigmond yszemelynevy Murányi Zsigmond yszemelynevy murányi yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Murányi yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy Murányiné Lefévre Teréz, yszemelynevy murányiné lefévre teréz yszemelynevy Murányiné Lefévre Teréz yszemelynevy murányiné yszemelynevy lefévre yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Murányiné yszemelynevy Lefévre yszeme Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy (igazgató), Ernyiné Ternetzky Franciska yszemelynevy ernyiné ternetzky franciska yszemelynevy Ernyiné Ternetzky Franciska yszemelynevy ernyiné yszemelynevy ternetzky yszemelynevy franciska yszemelynevy yszemelynevy Ernyiné yszemelynevy Tern stb. stb. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy csatlakozott hozzájuk Balogh István, yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Déry István, yszemelynevy déry istván yszemelynevy Déry István yszemelynevy déry yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Déry yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Komlóssy Ferenc, yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Kőszeghy Alajos, yszemelynevy kőszeghy alajos yszemelynevy Kőszeghy Alajos yszemelynevy kőszeghy yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Kőszeghy yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy Szilágyi Pál, yszemelynevy szilágyi pál yszemelynevy Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Széppataki Róza yszemelynevy széppataki róza yszemelynevy Széppataki Róza yszemelynevy széppataki yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Széppataki yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy (a későbbi Déryné) yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy és Engelhardt Anna yszemelynevy engelhardt anna yszemelynevy Engelhardt Anna yszemelynevy engelhardt yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Engelhardt yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy (Kántorné). yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy Mind csupa kezdő, de a legtöbbjük szép reményt keltő. E társaság előbb Wesselényi, yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy majd Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy pátrónussága alatt egész 1815-ig xevtizedx 1815 állandóan Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszott. Főigazgatójuk előbb Vida László yszemelynevy vida lászló yszemelynevy Vida László yszemelynevy vida yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Vida yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy (L. o.) volt, aki — hogy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színháztól teljesen függetlenítse őket — a Rondellából yintezmenyy rondella yintezmenyy Rondellá yintezmenyy rondella yintezmenyy yintezmenyy Rondellá yintezmenyy ykodvegy az átlala kibérelt és szinházza átalakított Hacker-szálába yintezmenyy hacker-szála yintezmenyy Hacker-s yintezmenyy hacker-szála yintezmenyy yintezmenyy Hacker-s yintezmenyy ykodvegy (L. o.) költöztette át a magyar társulatot, ahol az addigi heti 2 előadás helyett hetenkint 4-szer is játszhattak. Itt működött a társulat Vida László yszemelynevy vida lászló yszemelynevy Vida László yszemelynevy vida yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Vida yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy bőkezű főigazgatása alatt 1809. xevtizedx 1805 február xtalanevtizedx 1815 24-től mindaddig, míg az új német szinház yintezmenyy új német szinház yintezmenyy új német yintezmenyy új yintezmenyy német yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy új yintezmenyy német yintezmenyy ykodvegy felépülésével szabaddá lett a Rondella. yintezmenyy rondella yintezmenyy Rondella yintezmenyy rondella yintezmenyy yintezmenyy Rondella yintezmenyy ykodvegy Később Mérey Sándor, yszemelynevy mérey sándor yszemelynevy Mérey Sándor yszemelynevy mérey yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Mérey yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy majd Kultsár István yszemelynevy kultsár istván yszemelynevy Kultsár István yszemelynevy kultsár yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kultsár yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (L. o.)lett főigazgatójuk. Jelentőségben az volt e társulat legnagyobb sikere, hogy megszólaltatta Katona Józsefet yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy s így közvetve a legnagyobb magyar tragédia megszületésében tevékeny része volt. A társaság 1815-ben xevtizedx 1815 kénytelen volt véglegesen eltávozni Pestről pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s így ha a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy állandó magyar játékszínt nem is tudták megvalósítani, de lett legalább egy életképes állandó színtársulatunk, amely vándorútjain megnépesedvén, újabb és újabb rajokat bocsátott ki magából, úgy, hogy néhány év múlva hét magyar játszótársaság járta (Erdélyt ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy is beleszámítva) az országot. Ezt az életképes társulatot a kis Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy adta nagy Magyarországnak. De adott egyebet is. Az 1794-iki xevtizedx 1795 erdélyi xtalanevtizedx 1805 ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy országgyűlés határozata értelmében megindult a színház építésére való pénzgyűjtés. Néhány év alatt 12,572 frt gyűlt össze és megtörténhetett a telekvásár. Báró Wesselényi Miklós yszemelynevy báró wesselényi miklós yszemelynevy Báró Wesselényi Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Báró yszemelynevy Wesselényi yszemelynev és a Comissio tagjai előbb a Kül-Torda uccában vásároltak színháztelket. A vásártól azonban a hely alkalmatlan volta miatt hamar visszaléptek. Azután a református egyház beilFarkas uccai telkét vették meg 2000 rénes forintért s ehhez 525 frtért hozzávették Koncz András yszemelynevy koncz andrás yszemelynevy Koncz András yszemelynevy koncz yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Koncz yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy Király-utcai szomszéd-telkét és az egyesített telken 1803. xevtizedx 1805 szeptember xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 27-én ünnepélyesen lerakták az erdélyi Nemzeti Szinház yintezmenyy erdélyi nemzeti szinház yintezmenyy erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy erdélyi yintezmenyy ykodvegy alapkövét. Az építkezés nagyon lassan haladt, különösen a Napóleoni yszemelynevy napóleon yszemelynevy Napóleon yszemelynevy napóleon yszemelynevy yszemelynevy Napóleon yszemelynevy ykodvegy hadjáratok következtében beállott pénzdevalváció hátráltatta, úgy, hogy csak 1821-ben xevtizedx 1825 fejeződött be. Közben a társulat s általában az egész magyar színészet súlyos válságokba jutott, melyet különösen Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy halála idézett elő. Az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészetnek ő volt az életfenntartója. A másik súlyos válságot Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev visszavonulása okozta. Benne nemcsak kitűnő tragikus színészét és igazgatóját, hanem kitűnő oktatóját veszítette az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy játékszín. Az ő lemondása után 1810-ben xevtizedx 1815 Vándza Mihály yszemelynevy vándza mihály yszemelynevy Vándza Mihály yszemelynevy vándza yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Vándza yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy lett a társulat igazgatója, ő már kénytelen volt a Wesselényi-ház yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy átalakított lóiskolájában játszani, mert a Rhédey-ház yszemelynevy rhédey yszemelynevy Rhédey yszemelynevy rhédey yszemelynevy yszemelynevy Rhédey yszemelynevy ykodvegy díszesen átalakított nagytermét német szinészeknek adták bérbe. Ennek az áldatlan versenygésnek az lett a következménye, hogy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi mihály yszemelynevy Ernyi Mihály yszemelynevy ernyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Ernyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy vezetésével a társulat elhagyta Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy s 1814-től egész 1819-ig Marosvásárhelyet xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy választotta fő téli állomásául. Már-már úgy volt, hogy a társaság szétzüllik, amikor végre 1821-ben xevtizedx 1825 teljesen xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 elkészült a kolozsvári magyar színház yintezmenyy kolozsvári magyar színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy s azon év március 11-én P. Horváth Dániel yszemelynevy p. horváth dániel yszemelynevy P. Horváth Dániel yszemelynevy p. yszemelynevy horváth yszemelynevy dániel yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Horváth yszemelynevy Dániel yszemelynev prológusával — melyet ő maga szavalt el — s Körner yszemelynevy körner yszemelynevy Körner yszemelynevy körner yszemelynevy yszemelynevy Körner yszemelynevy ykodvegy „Zrínyi-jével, ycimy zrínyi ycimy Zrínyi ycimy zrínyi ycimy ycimy Zrínyi ycimy ykodvegy melynek összes szerepeit főrangú műkedvelők játszották, meg is nyilt. Másnap már a színészek kezdették meg előadásaikat, Szentjobi Szabó László yszemelynevy szentjobi szabó lászló yszemelynevy Szentjobi Szabó László yszemelynevy szentjobi yszemelynevy szabó yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Szentjobi yszemelynevy Szabó yszemelynev „Korvin Mátyás-ával. ycimy korvin mátyás ycimy Korvin Mátyás ycimy korvin ycimy mátyás ycimy ycimy Korvin ycimy Mátyás ycimy ykodvegy Ez volt az első állandó magyar szinház az országban a Királyhágón innen és túl. S hogy Miskolc ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy mégis a magáét nevezgeti az ország „első kőszinházá-nak, azt a múltban csak ama közjogi tény alapján tehette, hogy Erdély ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy 1848-ig xevtizedx 1845 külön fejedelemség volt. A kolozsvári magyar szinház, yintezmenyy kolozsvári magyar szinház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy magyar yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy az erdélyiek ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy eme régi, országos Nemzeti Színháza, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy még ma is megvan a Farkas uccában. Erős, hatalmas épület — 50 páhollyal s 1280 xevtizedx 1285 személyt xtalanevtizedx 1295 xtalanevtizedx 1305 befogadó nézőhellyel; a színpad mélysége hét öl. A megnyitás idejében a nézőteret olajlámpákkal világították. A kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy létesítése — mintegy igazolásául annak, hogy az állandó színpad fejlesztőleg hat a drámairodalomra — a magyar színpadi költészetnek legjelentősebb eseményét idézte elő: t. i. „Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy megírását.. Még el sem készült a színház, de a megnyitásra hirdetett pályaművek között ott volt Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy remekműve s csak a bírálók rövidlátásán múlt, hogy nem azzal nyitották az első állandó magyar színházat. A színház megnyitásakor a következő tagokból állt a színtársulat: Jantsó Pál, yszemelynevy jantsó pál yszemelynevy Jantsó Pál yszemelynevy jantsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jantsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Némethy Sándor, yszemelynevy némethy sándor yszemelynevy Némethy Sándor yszemelynevy némethy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Székely József, yszemelynevy székely józsef yszemelynevy Székely József yszemelynevy székely yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Székely yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Székelyné Ungár Anna, yszemelynevy székelyné ungár anna yszemelynevy Székelyné Ungár Anna yszemelynevy székelyné yszemelynevy ungár yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Székelyné yszemelynevy Ungár yszemelynevy Anna Kemény, yszemelynevy kemény yszemelynevy Kemény yszemelynevy kemény yszemelynevy yszemelynevy Kemény yszemelynevy ykodvegy Keményné, yszemelynevy keményne yszemelynevy Keményné yszemelynevy keményne yszemelynevy yszemelynevy Keményné yszemelynevy ykodvegy Pergő Celesztin, yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy ifj. Székely József, yszemelynevy ifj. székely józsef yszemelynevy ifj. Székely József yszemelynevy ifj. yszemelynevy székely yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Székely yszemelynevy József ysz Cseh, yszemelynevy cseh yszemelynevy Cseh yszemelynevy cseh yszemelynevy yszemelynevy Cseh yszemelynevy ykodvegy Rátz Sándor, yszemelynevy rátz sándor yszemelynevy Rátz Sándor yszemelynevy rátz yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Rátz yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bartha Mózes, yszemelynevy bartha mózes yszemelynevy Bartha Mózes yszemelynevy bartha yszemelynevy mózes yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy Mózes yszemelynevy ykodvegy Göde István, yszemelynevy göde istván yszemelynevy Göde István yszemelynevy göde yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Göde yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Simén Borbála, yszemelynevy simén borbála yszemelynevy Simén Borbála yszemelynevy simén yszemelynevy borbála yszemelynevy yszemelynevy Simén yszemelynevy Borbála yszemelynevy ykodvegy Koronka Borbála, yszemelynevy koronka borbála yszemelynevy Koronka Borbála yszemelynevy koronka yszemelynevy borbála yszemelynevy yszemelynevy Koronka yszemelynevy Borbála yszemelynevy ykodvegy Török István, yszemelynevy török istván yszemelynevy Török István yszemelynevy török yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Török yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Farkas József, yszemelynevy farkas józsef yszemelynevy Farkas József yszemelynevy farkas yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Néb Mária, yszemelynevy néb mária yszemelynevy Néb Mária yszemelynevy néb yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Néb yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Keresztes Julianna, yszemelynevy keresztes julianna yszemelynevy Keresztes Julianna yszemelynevy keresztes yszemelynevy julianna yszemelynevy yszemelynevy Keresztes yszemelynevy Julianna yszemelynevy ykodvegy Kolozsváry Pál, yszemelynevy kolozsváry pál yszemelynevy Kolozsváry Pál yszemelynevy kolozsváry yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kolozsváry yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Kónya László, yszemelynevy kónya lászló yszemelynevy Kónya László yszemelynevy kónya yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kónya yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Gillyén Sándor yszemelynevy gillyén sándor yszemelynevy Gillyén Sándor yszemelynevy gillyén yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Gillyén yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (súgó) és Simonfi György yszemelynevy simonfi györgy yszemelynevy Simonfi György yszemelynevy simonfi yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Simonfi yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy (díszmester). Az ünnepélyesen megnyitót színházat maga a „színházi bizottság igazgatta. E bizottságnak gróf Bánffy Dénes, yszemelynevy gróf bánffy dénes yszemelynevy gróf Bánffy Dénes yszemelynevy gróf yszemelynevy bánffy yszemelynevy dénes yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Dénes yszemelynev P. Horváth Dániel, yszemelynevy p. horváth dániel yszemelynevy P. Horváth Dániel yszemelynevy p. yszemelynevy horváth yszemelynevy dániel yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Horváth yszemelynevy Dániel yszemelynev gróf Lázár Miklós, yszemelynevy gróf lázár miklós yszemelynevy gróf Lázár Miklós yszemelynevy gróf yszemelynevy lázár yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Lázár yszemelynevy Miklós yszemelynev gróf Csáky József, yszemelynevy gróf csáky józsef yszemelynevy gróf Csáky József yszemelynevy gróf yszemelynevy csáky yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Csáky yszemelynevy József yszemelynev báró Naláczy József, yszemelynevy báró naláczy józsef yszemelynevy báró Naláczy József yszemelynevy báró yszemelynevy naláczy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Naláczy yszemelynevy József ysz báró Kemény Miklós, yszemelynevy báró kemény miklós yszemelynevy báró Kemény Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy kemény yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Kemény yszemelynevy Miklós yszemel Hollaky Antal, yszemelynevy hollaky antal yszemelynevy Hollaky Antal yszemelynevy hollaky yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Hollaky yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Nagy Lázár yszemelynevy nagy lázár yszemelynevy Nagy Lázár yszemelynevy nagy yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Lázár yszemelynevy ykodvegy és Szentkirályi Mihály yszemelynevy szentkirályi mihály yszemelynevy Szentkirályi Mihály yszemelynevy szentkirályi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szentkirályi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy voltak a tagjai. Ez a hatósági jellegű igazgatás azonban csak félévig tartott, azután Nagy Lázár, yszemelynevy nagy lázár yszemelynevy Nagy Lázár yszemelynevy nagy yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Lázár yszemelynevy ykodvegy majd Hollaky Antal, yszemelynevy hollaky antal yszemelynevy Hollaky Antal yszemelynevy hollaky yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Hollaky yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy majd megint Nagy Lázár yszemelynevy nagy lázár yszemelynevy Nagy Lázár yszemelynevy nagy yszemelynevy lázár yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Lázár yszemelynevy ykodvegy vette bérbe, mint vállalkozó igazgató a színházat, melynek művészi vezetését 1823-ban xevtizedx 1825 Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy és Székely József yszemelynevy székely józsef yszemelynevy Székely József yszemelynevy székely yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Székely yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színészeire bizta, akik aztán Déryné, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy és Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi pál yszemelynevy Szilágyi Pál yszemelynevy szilágyi yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy leszerződtetésével, továbbá ügybuzgóságukkal nemcsak jó drámai, hanem jó operaielőadásokat is produkáltak. Az állandó színház felépültével azonban nem szűnt meg a vándorrendszer. A társulat csak télen játszott Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy nyaranta pedig sorra járta a nagyobb erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy városokat. Sőt volt rá eset, hogy télen is országos körúton jártak. 1827-ben például xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Szabadka, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Baja, ytelepulesy baja ytelepulesy Baja ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Pécs ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy és Székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy után még Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is feljöttek, ahol 1927. xevtizedx 1925 okt. 27-én a német színházban yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy a „Sevillai borbély ycimy sevillai borbély ycimy Sevillai borbély ycimy sevillai ycimy borbély ycimy ycimy Sevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy c. énekes játékkal kezdették meg 1928. február 5-ig terjedő előadásaikat. Ebből a társaságból alakult aztán a „Kassai dal- és színjátszó társaság, yintezmenyy kassai dal- és színjátszó társaság yintezmenyy Kassai d yintezmenyy kassai yintezmenyy dal- yintezmenyy és yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kassai yinte melynek egy része 1833-ban xevtizedx 1835 Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött, hol minden tekintetben megerősödve, 1837-ben bevonult a pesti Nemzeti Színházba. yintezmenyy pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy Ezeket a kitűnő színészeket tehát megint Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy adta, Kassa ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy és Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy pedig felnevelte. A társulat . nélkül maradt kolozsvári színháznak yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy új társulatról kellett gondoskodnia. Nehéz dolog volt. Nem is egyhamar találtak megfelelőre. Ebben az időben ezért váltakoztak sűrűn a társulatok. 1828-ban xevtizedx 1825 Udvarhelyi xtalanevtizedx 1835 Miklós yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy bérelte a színházat. Utána Deáky F. Sámuel yszemelynevy deáky f. sámuel yszemelynevy Deáky F. Sámuel yszemelynevy deáky yszemelynevy f. yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Deáky yszemelynevy F. yszemelynevy Sámuel yszemelynevy ykodve próbálkozott, 1832-ben xevtizedx 1835 pedig Pergő Celesztin yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy vonult be társulatával. Ezután két esztendőn keresztül a „kassai dal- és színjátszó társaság yintezmenyy kassai dal- és színjátszó társaság yintezmenyy kassai d yintezmenyy kassai yintezmenyy dal- yintezmenyy és yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy kassai yinte tagjai látogattak el nyaranta Kolozsvárra. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Majd 1835-ben Pály Elek, yszemelynevy pály elek yszemelynevy Pály Elek yszemelynevy pály yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Pály yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy 36-ban Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 37-ben pedig Göde István yszemelynevy göde istván yszemelynevy Göde István yszemelynevy göde yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Göde yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy társulata vonult be. Huzamosabb ideig azonban csak Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy igazgató tudott itt megmaradni (1838-tól 1842-ig) xevtizedx 1845 s bár ellene is voltak kifogások, de jó társulatával mégis jelentős korszakot tudott kivívni a kolozsvári színháznál. yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy (Tagjai között volt Déryné, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy Füredi Mihály, yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Hegedűs Lajos, yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Latabár Endre, yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy De Caux Mimi yszemelynevy de caux mimi yszemelynevy De Caux Mimi yszemelynevy de yszemelynevy caux yszemelynevy mimi yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Caux yszemelynevy Mimi yszemelynevy ykodvegy stb. stb.) Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy után megint sűrűn váltogatták egymást a társulatok. 1842—44 Komlóssy Ferenc, yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy 1844—46 Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Havi Mihály yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy társigazgatók, 1846-1847-ben Gyulai Ferenc, yszemelynevy gyulai ferenc yszemelynevy Gyulai Ferenc yszemelynevy gyulai yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy és Tóth István yszemelynevy tóth istván yszemelynevy Tóth István yszemelynevy tóth yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy társigazgatók bírták a szinházat. Az 1848-49-iki szabadságharc xtalanevtizedx 1855 idején Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Bem hadvezér yszemelynevy bem hadvezér yszemelynevy Bem hadvezér yszemelynevy bem yszemelynevy hadvezér yszemelynevy yszemelynevy Bem yszemelynevy hadvezér yszemelynevy ykodvegy parancsára megpróbált itt néhány előadást tartani, de a honvéd-szinészek visszaszökdöstek a harcterekre, végül Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy is, aki már ekkor hadnagy volt, kénytelen volt példájukat követni. A szabadságharc után német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek játszottak a kolozsvári színházban, yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy ahova azonban csak az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy tisztek jártak. A katonai kormányzó erre kénytelen volt a színházat a folyamodó Kaczvinszky János yszemelynevy kaczvinszky jános yszemelynevy Kaczvinszky János yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy magyar színigazgatónak kiadni, sőt 1852-ben xevtizedx 1855 az intézetet visszautalta a „színházi választmány ügykörébe. A választmány egy ideig Follinusz János, yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Stőger Béla, yszemelynevy stőger béla yszemelynevy Stőger Béla yszemelynevy stőger yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Stőger yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és Rónai Gyula yszemelynevy rónai gyula yszemelynevy Rónai Gyula yszemelynevy rónai yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Rónai yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy társulati tagok művezetésével maga igazgatta a színházat, majd gróf Bethlen Miklóst yszemelynevy gróf bethlen miklós yszemelynevy gróf Bethlen Miklós yszemelynevy gróf yszemelynevy bethlen yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Bethlen yszemelynevy Miklós ysz és Páll Sándort yszemelynevy páll sándor yszemelynevy Páll Sándor yszemelynevy páll yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Páll yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy kérték fel az igazgatásra. Ez sem tartott sokáig.1854—55-ben már Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi lajos yszemelynevy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színigazgató vette bérbe a színházat, 1856-ban Gyulai Ferenc yszemelynevy gyulai ferenc yszemelynevy Gyulai Ferenc yszemelynevy gyulai yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy újra megpróbálkozott a színigazgatással, de még abban az évben kénytelen volt a színházat Láng Boldizsárnak yszemelynevy láng boldizsár yszemelynevy Láng Boldizsár yszemelynevy láng yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy átengedni. Ez a sűrű igazgatóváltozás arra kényszerítette a színházi ügyek élén álló választmányt, hogy ne egy, hanem három évre adja bérbe a színházat s hogy évenkint 2000 forint szubvenciót adjon az igazgatónak. Ugyanekkor — 1856-ban gróf xtalanevtizedx 1865 Mikó Imre yszemelynevy gróf mikó imre yszemelynevy gróf Mikó Imre yszemelynevy gróf yszemelynevy mikó yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Mikó yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy választmányi elnök indítványára elhatározta a választmány egy színházi alaptőke létesítését. (Az adakozók névsorát gr. Mikó Imre yszemelynevy gr. mikó imre yszemelynevy gr. Mikó Imre yszemelynevy gr. yszemelynevy mikó yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Mikó yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy nyitotta meg 5000 frt adományával). A gyűjtőíveken 40.000 forint gyűlt össze. Ehhez az összeghez csatolták 1865-ben xevtizedx 1865 a 81.590 forintnyi „felkelési alap-ot és így az el nem költhető alaptőke 121.590 forintra emelkedett. Ez az összeg nem volt ugyan arra elegendő, hogy a választmány házi kezelésbe vegye a színházat, de a bérlő igazgatónak minden esetre nagyobb szubvenciót eredményezett s így a színház művészi fejlődését mégis előmozdí­totta. A következő évben ismét gyarapodott az alaptőke, amennyiben Ujfalvy Sándor yszemelynevy ujfalvy sándor yszemelynevy Ujfalvy Sándor yszemelynevy ujfalvy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Ujfalvy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1866-ban a xtalanevtizedx 1875 szinháznak hagyományozta az akkori viszonyok szerint kb. 36.000 forint értékű szakatúrai ytelepulesy szakatúra ytelepulesy szakatúra yorszagy Románia ykodvegy birtokát. A gyarapodás 1870. xevtizedx 1875 nov. 18-án ismét fokozódott, amennyiben ekkor elrendetle a király, hogy az udvartartási javadalomból a királyné ajándéka képpen évente 15.000 forint utalandó ki a kolozsvári Nemzeti Szinháznak. yintezmenyy kolozsvári nemzeti szinház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy Az első szubvenciós igazgató Havi Mihály yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy volt (L. o.), de őt a bukaresti ytelepulesy bukarest ytelepulesy bukarest yorszagy Románia ykodvegy vendégszereplése (ahova túlszervezett opera társulatot vitt) anyagilag úgy kimerítette, hogy 1861. xevtizedx 1865 január 1-től a választmány kénytelen volt a színházat Follinusz János-nak yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy három esztendőre kiadni. Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy kiváló színházember volt. Öt évi működése alatt sok kiváló előadást produkált. Tagjai sorában 1865-ben először tűnik fel a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szinlapokon E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve neve. Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy utóda (1866—79-ig) Fehérváry xtalanevtizedx 1875 Antal yszemelynevy fehérváry antal yszemelynevy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy volt, aki szintén művészi színvonalon tudta tartani a színházat. Az ő igazgatósága alatt — 1871.március xevtizedx 1875 11-én — ünnepelték meg a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy fennállásának 50-ik évfordulóját. A következő évben báró Huszár Sándor yszemelynevy báró huszár sándor yszemelynevy báró Huszár Sándor yszemelynevy báró yszemelynevy huszár yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Huszár yszemelynevy Sándor yszemel intendáns vezetése alatt a kolozsvári színházat yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy „házi kezelés-ben igazgatták. Művezető ugyanakkor E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve lett s rajta kivül Szentyörgyi István, yszemelynevy szentyörgyi istván yszemelynevy Szentyörgyi István yszemelynevy szentyörgyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Halmi Ferenc, yszemelynevy halmi ferenc yszemelynevy Halmi Ferenc yszemelynevy halmi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Mátrai B. Béla, yszemelynevy mátrai b. béla yszemelynevy Mátrai B. Béla yszemelynevy mátrai yszemelynevy b. yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mátrai yszemelynevy B. yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Szilágyi Béla, yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Krasznay Mihály, yszemelynevy krasznay mihály yszemelynevy Krasznay Mihály yszemelynevy krasznay yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Krasznay yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Egressy Ákos yszemelynevy egressy ákos yszemelynevy Egressy Ákos yszemelynevy egressy yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy stb. stb. voltak erősségei a társulatnak. Innen szerződtették ebben az esztendőben Jászai Marit, yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy a magyar tragédiajátszás nagyasszonyát Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A házi kezdés korszaka nem végződött kellő anyagi eredménnyel, ennek következtében b. Huszár Sándor yszemelynevy b. huszár sándor yszemelynevy b. Huszár Sándor yszemelynevy b. yszemelynevy huszár yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy b. yszemelynevy Huszár yszemelynevy Sándor yszemelynevy yk lemondott. A választmány erre — 1873-ban Lugosi Józsefet yszemelynevy lugosi józsef yszemelynevy Lugosi József yszemelynevy lugosi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Lugosi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és László Józsefet, yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a pesti Nemzeti Színház yintezmenyy pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy kitűnő nyugalmazott művészét tette melléje intendánsnak; a hármas intendatúra a takarékosság elvét írta zászlójára s alaposan megapasztotta a személyzet számát. Ennek azonban az lett szomorú következménye, hogy a közönség az olcsóbb s egyben gyengébb társulat előadásait nem igen látogatta. A nehéz helyzetből 1874-ben Korbuly xtalanevtizedx 1885 Bogdán yszemelynevy korbuly bogdán yszemelynevy Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly yszemelynevy bogdán yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy Bogdán yszemelynevy ykodvegy intendáns mentette ki a színházat, még pedig nemes áldozatkészséggel. Működése első évében a maga költségén nyári színházat épített a sétatéren, hogy egy-két hónappal megrövidítse a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szinészek nyári vándorlásait. Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly bogdán yszemelynevy Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly yszemelynevy bogdán yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy Bogdán yszemelynevy ykodvegy 4 év alatt 54,669 frt. 78 krajcárt költött a sajátjából. Pedig ekkor már 20.000 forint szubvenciója volt a kolozsvári szinháznak. yintezmenyy kolozsvári szinház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy Később (1880-ban) xevtizedx 1885 ez az összeg évi 30.000 forintra emelkedett, de még így sem volt elég arra, hogy a színház anyagilag is felvirágozzék. Ez magyarázza a sűrű intendánsváltozást. 1878—79-ben xevtizedx 1875 gróf xtalanevtizedx 1885 Eszterházy Kálmán, yszemelynevy gróf eszterházy kálmán yszemelynevy gróf Eszterházy Kálmán yszemelynevy gróf yszemelynevy eszterházy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Eszterházy yszemelynev Korbuly Bogdán, yszemelynevy korbuly bogdán yszemelynevy Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly yszemelynevy bogdán yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy Bogdán yszemelynevy ykodvegy és Ferenczy Miklós, yszemelynevy ferenczy miklós yszemelynevy Ferenczy Miklós yszemelynevy ferenczy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Ferenczy yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy 1880—81-ben xevtizedx 1885 gróf Eszterházy Kálmán, yszemelynevy gróf eszterházy kálmán yszemelynevy gróf Eszterházy Kálmán yszemelynevy gróf yszemelynevy eszterházy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Eszterházy yszemelynev Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly bogdán yszemelynevy Korbuly Bogdán yszemelynevy korbuly yszemelynevy bogdán yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy Bogdán yszemelynevy ykodvegy és báró Kemény Endre, yszemelynevy báró kemény endre yszemelynevy báró Kemény Endre yszemelynevy báró yszemelynevy kemény yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Kemény yszemelynevy Endre yszemelynev 1882-ben Páll Sándor, yszemelynevy páll sándor yszemelynevy Páll Sándor yszemelynevy páll yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Páll yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Korbuly yszemelynevy korbuly yszemelynevy Korbuly yszemelynevy korbuly yszemelynevy yszemelynevy Korbuly yszemelynevy ykodvegy és dr. Szász Béla, yszemelynevy dr. szász béla yszemelynevy dr. Szász Béla yszemelynevy dr. yszemelynevy szász yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Szász yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy 1884—85-ben pedig gróf Eszterházy Kálmán yszemelynevy gróf eszterházy kálmán yszemelynevy gróf Eszterházy Kálmán yszemelynevy gróf yszemelynevy eszterházy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Eszterházy yszemelynev állott a színház élén, míg a művezetést ezalatt E. Kovács Gyula, yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve majd Mátrai Béla, yszemelynevy mátrai béla yszemelynevy Mátrai Béla yszemelynevy mátrai yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mátrai yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy néha Fehérváry Antal, yszemelynevy fehérváry antal yszemelynevy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy vagy Benedek József yszemelynevy benedek józsef yszemelynevy Benedek József yszemelynevy benedek yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy végezte. Ez években Szacsvay Imre, yszemelynevy szacsvay imre yszemelynevy Szacsvay Imre yszemelynevy szacsvay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Gabányi Árpád, yszemelynevy gabányi árpád yszemelynevy Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Makó Lajos, yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Mihályfi Károly, yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy (művezető is), Bokody Antal, yszemelynevy bokody antal yszemelynevy Bokody Antal yszemelynevy bokody yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Bokody yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Gyenes László, yszemelynevy gyenes lászló yszemelynevy Gyenes László yszemelynevy gyenes yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Somló Sándor, yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Ditrói, yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy Ditróiné, yszemelynevy ditróine yszemelynevy Ditróiné yszemelynevy ditróine yszemelynevy yszemelynevy Ditróiné yszemelynevy ykodvegy Pálmay Ilka, yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy Baloghné, yszemelynevy baloghne yszemelynevy Baloghné yszemelynevy baloghne yszemelynevy yszemelynevy Baloghné yszemelynevy ykodvegy Krasznayné yszemelynevy krasznayne yszemelynevy Krasznayné yszemelynevy krasznayne yszemelynevy yszemelynevy Krasznayné yszemelynevy ykodvegy stb. stb. voltak a társulat tagjai. A kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szinészek 1876-tól xevtizedx 1875 kezdve xtalanevtizedx 1885 nyarankint a nagyváradi színkörben yintezmenyy nagyváradi színkör yintezmenyy nagyvára yintezmenyy nagyváradi yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy nagyvára yintezmenyy ykodvegy játszottak, 1881-ben xevtizedx 1885 pedig Balogh György yszemelynevy balogh györgy yszemelynevy Balogh György yszemelynevy balogh yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy és Ozorai Adolf yszemelynevy ozorai adolf yszemelynevy Ozorai Adolf yszemelynevy ozorai yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Ozorai yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy mecénások költségein Bécs ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy városát is megjárták, ahol a Ring szinház yintezmenyy ring szinház yintezmenyy Ring szi yintezmenyy ring yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy Ring yintezmenyy szi yintezmenyy ykodvegy színpadán 27 előadást tartottak s kitűnő előadásaikkal megnyerték nem a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy közönség és a sajtó tetszését, hanem még a Burg-Theater yintezmenyy burg-theater yintezmenyy Burg-The yintezmenyy burg-theater yintezmenyy yintezmenyy Burg-The yintezmenyy ykodvegy tagjainak kollegiális elismerését is. A szép bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy sikerek után egy kis zökkenő következett. A választmány ugyanis szakított a házi kezeléssel és 1886-ban Csóka Sándor yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy vállalkozó igazgatónak adta ki a színházat. Azonban 1887-ben újra xtalanevtizedx 1895 szép korszak következett. Intendáns Nagy- Bölöny József yszemelynevy nagy- bölöny józsef yszemelynevy Nagy- Bölöny József yszemelynevy nagy- yszemelynevy bölöny yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Nagy- yszemelynevy Bölöny yszemelynevy József ysz lett, igazgató pedig Ditrói Mór. yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy A kolozsvári színháznak yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy ez volt egyik legszebb korszaka. Intendánsa, igazgatója és művészi személyzete egyaránt kiváló volt. Bölöny József yszemelynevy bölöny józsef yszemelynevy Bölöny József yszemelynevy bölöny yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bölöny yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy intendáns bőkezű áldozatkészsége következtében anyagilag erősödött a színház. Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy és a művészszemélyzet a művészi fellendülésen buzgólkodott. Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy három ízben is tűzött ki 200— 200 arany pályadíjat eredeti színművekre, hogy meneküljön a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy műsor gyámsága alól. Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy működésének egyik kimagasló eseménye a Shakespeare-ciklus. yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy 1892. xevtizedx 1895 nov. 11-én és 12-én országos ünnepségek keretében ünnepelték meg az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színészet századik évfordulóját s a Jókai uccabeli Rhédey-házat yszemelynevy rhédey yszemelynevy Rhédey yszemelynevy rhédey yszemelynevy yszemelynevy Rhédey yszemelynevy ykodvegy — Erdély ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy első magyar játékszínét márvány emléktáblával jelölték meg. A színház igazgatója Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy után 1896-ban Megyeri xtalanevtizedx 1905 Dezső yszemelynevy megyeri dezső yszemelynevy Megyeri Dezső yszemelynevy megyeri yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy lett, (L. o.) aki hasonló ügybuzalommal és hozzáértéssel vezette a színházat, 1905-ben xevtizedx 1905 pedig a kormány dr. Janovics Jenőt yszemelynevy dr. janovics jenő yszemelynevy dr. Janovics Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynev (L. o.) nevezte ki a kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy igazgatójává. Janovics yszemelynevy janovics yszemelynevy Janovics yszemelynevy janovics yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy ykodvegy a régi színházban kezdette meg elődeihez méltó működését, de az időközben felépült uj színházban folytatta. A „Farkas-ucca-i öreg színháztól kétszer is elbúcsúztak a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy aktorok és a közönség. Először 1906. június 17-én, „Bánk bán-nal, ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Jászai Marival yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Gertrúdisz yszerepy gertrúdisz yszerepy Gertrúdisz yszerepy gertrúdisz yszerepy yszerepy Gertrúdisz yszerepy ykodvegy szerepében; másodszor u. a. év szept. 7-én, amikor is Rajnay Gábor yszemelynevy rajnay gábor yszemelynevy Rajnay Gábor yszemelynevy rajnay yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Rajnay yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy elszavalta az 1821- xevtizedx 1825 beli xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 színháznyitó prológust, majd Körner yszemelynevy körner yszemelynevy Körner yszemelynevy körner yszemelynevy yszemelynevy Körner yszemelynevy ykodvegy „Zrinyi-jéből ycimy zrinyi ycimy Zrinyi ycimy zrinyi ycimy ycimy Zrinyi ycimy ykodvegy következett három jelenet, azután Szentjóbi Szabó László yszemelynevy szentjóbi szabó lászló yszemelynevy Szentjóbi Szabó László yszemelynevy szentjóbi yszemelynevy szabó yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Szentjóbi yszemelynevy Szabó yszemelynev „Mátyás király-át ycimy mátyás király ycimy Mátyás király ycimy mátyás ycimy király ycimy ycimy Mátyás ycimy király ycimy ykodvegy játszották. Végül Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy „Búcsú-ja ycimy búcsú ycimy Búcsú ycimy búcsú ycimy ycimy Búcsú ycimy ykodvegy zárta be a megható estét. A következő napon a Hunyadi téren felépült uj színházat avatták fel. Janovics Jenő yszemelynevy janovics jenő yszemelynevy Janovics Jenő yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy volt a régi szinház utolsó igazgatója s ugyancsak ő az első igazgatója az uj színháznak. Ugyancsak Janovics Jenő yszemelynevy janovics jenő yszemelynevy Janovics Jenő yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy nyitotta meg 1910. xevtizedx 1915 augusztus 28-án az uj nyári színházat. A változott viszonyok következtében most télen is itt játszanak a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy magyar színészek. A nevezetesebbek közülük: Poór Lili, yszemelynevy poór lili yszemelynevy Poór Lili yszemelynevy poór yszemelynevy lili yszemelynevy yszemelynevy Poór yszemelynevy Lili yszemelynevy ykodvegy Laczkó Aranka, yszemelynevy laczkó aranka yszemelynevy Laczkó Aranka yszemelynevy laczkó yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Laczkó yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy Miklósi Margit, yszemelynevy miklósi margit yszemelynevy Miklósi Margit yszemelynevy miklósi yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Miklósi yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy Karácsonyi Ily, yszemelynevy karácsonyi ily yszemelynevy Karácsonyi Ily yszemelynevy karácsonyi yszemelynevy ily yszemelynevy yszemelynevy Karácsonyi yszemelynevy Ily yszemelynevy ykodvegy Szentgyörgyi István, yszemelynevy szentgyörgyi istván yszemelynevy Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Leövey Leó, yszemelynevy leövey leó yszemelynevy Leövey Leó yszemelynevy leövey yszemelynevy leó yszemelynevy yszemelynevy Leövey yszemelynevy Leó yszemelynevy ykodvegy Izsó Miklós, yszemelynevy izsó miklós yszemelynevy Izsó Miklós yszemelynevy izsó yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Izsó yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Ihász Aladár, yszemelynevy ihász aladár yszemelynevy Ihász Aladár yszemelynevy ihász yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Ihász yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy Forgács Sándor. yszemelynevy forgács sándor yszemelynevy Forgács Sándor yszemelynevy forgács yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Forgács yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy A kolozsvári Nemzeti Szinház yintezmenyy kolozsvári nemzeti szinház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy az ország második drámai színháza volt és mintegy előiskolája a budapesti Nemzeti Színháznak. yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy Felnevelte a fiatal szinészcsemetéket és átadta őket a nagyobb testvérintézetnek. Alig van színész Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy aki nem Kolozsvárról ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy került ide: Delly Emma, yszemelynevy delly emma yszemelynevy Delly Emma yszemelynevy delly yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Delly yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Küry Klára, yszemelynevy küry klára yszemelynevy Küry Klára yszemelynevy küry yszemelynevy klára yszemelynevy yszemelynevy Küry yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy Gál Gyula, yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Fenyvessi Emil, yszemelynevy fenyvessi emil yszemelynevy Fenyvessi Emil yszemelynevy fenyvessi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Fenyvessi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Szathmáry Árpád yszemelynevy szathmáry árpád yszemelynevy Szathmáry Árpád yszemelynevy szathmáry yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy stb. De nemcsak színészeket adott, hanem még igazgatót a kitűnő Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy személyében, aki a Kolozsvárról ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy magával hozott színészekkel tette rendkívül életképessé az 1896-ban xevtizedx 1895 megnyílt xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Vígszínházát. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy A kolozsvári színháznak yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy azonban volt konzerváló ereje is. Mert voltak színészek, akik — bár mehettek volna Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is — nem tudtak elszakadni Kolozsvártól ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy és megmaradtak a régi játékszín kötelékében. Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy már a kezdet éveiben is kitűnő színházváros volt s a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy úttörők németes ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy deklamációjával szemben Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev irányítása mellett ott kezdődött meg a természetes magyar beszéd színpadi használata. A kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy mindig kimagaslott a vidéki színházak közül. Távol a fővárostól, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nagy hegyláncokkal a világtól elzárva s egy rendkívül finom műértő közönség elismeréseért vetekedve ott önmagukból fejlődtek a színészek s ha valami különleges játékstílust nem teremtettek is, sokkal finomabbak voltak az átlagos vidéki színészeknél és magyarabbak Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy átlagos színészeinél. A kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy művészi színvonalának emelésében különösen nagy érdeme volt E. Kovács Gyulának, yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyulá yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodve aki — mint kiváló klasszikus színművész — nagy sikerrel hozta színre a magyar és a külföldi drámairodalom magasabbrendű termékeit, nem egyszer megelőzvén a színrehozatalban a budapesti Nemzeti Színházat yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy is. Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy minden héten volt legalább egy klasszikus est. Néha több is. A kolozsvári szinház yintezmenyy kolozsvári szinház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy múltja szép volt, nagy volt,.. (Pataki József) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy szin_II.0606.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kolozsvári színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0606.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0606.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27188.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kolozsvári színészet

Szócikk: Kolozsvári színészet Pesten Kelemen László (L. o.), itt a Fejér - testvérek (L. o.) az úttörők. Ott 1790. október 25, itt 1792. november 11. a kezdet napja. Kelemen Lászlóék az „Igazházi-val nyitnak, a Fejér ­ testvérek a „Titkos ellenkezés című darabbal. Az ok s a cél itt is ugyanaz: nyelvpallérozás, nemzetvédelem. Az úttörő kolozsvári csapat hivatalos neve: „Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. Tagjai csupa nemes erdélyi ifjak és leányok: haralyi Fejér János, Sándor és István (igazgatók), Kótsi Patkó János, örményszékesi Koncz József, tordai Sáska János, Verestóy Mihály, gidófalvi Jantsó Pál, haralyi Fejér Rozália, Járdos Anna Mária, Bajkó Teréz és Kiss Teréz. Később került a társasághoz: Láng Ádám János, Ernyi Mihály és neje, Andrád Elek stb., stb. Kolozsvár már ekkor is lelkesedett a magyar színészetért. Ez a magyarázata, hogy míg Pesten Kelemen Lászlóék a lét és a nem lét kétségei között hányódtak, a kolozsvári úttörők minden nagyobb zökkenő nélkül, simán haladtak előre. Pesten a hatóságok rosszindulatúak, a mágnások közönyösek voltak; Kolozsvárott segítő kezet nyutottak a hatóságok is, a mágnások is. Az erdélyi mágnások lelkes magyar emberek voltak és a játékszín hazafias ügyéért anyagi áldozatokat is hoztak. Gróf Bánffy György gubernátor (kormányzó) 400, gróf Bethlen Sándor 100, báró Wesselényi Miklós 300 forintot adott mindjárt a kezdet kezdetén, gróf Rhédey Mihályné pedig ugyanakkor teljesen díjtalanul engedte át háza nagy termét a játékszín céljaira. A Szén uccabeli (később Jókai ucca) Rhédey-ház volt Kolozsvárott az első játszóhely. 1793. szeptember 15-én Kótsi Patkó János vette át az igazgatást, ő a főtéren állott Pataki Sámuel-féle ház emeleti nagy termét bérelte ki és felszereltette két sor páhollyal. Kótsi Patkó úgy a játék, mint a műsor tekintetében emelte a színvonalat, ő kezdte a Shakespeare-előadásokat: „Romeo és Julia. Bem. 1794. január 9. „Hamlet. Bem. 1794. január 27. „Othello. Bem. 1794. márc. 24. „Makrancos hölgy. („Második Gaszner, v. a' megzabolázott feleslő c. alatt.) Bem. 1800 stb. Ezek voltak az első magyarnyelvű Shakespeare-előadások s a pesti úttörők egyedül csak „Lear királyt játszották előbb, mint a kolozsváriak. Pesten, illetve Budán „Szabolcs vezér c. alatt 1795. szept. 22-én játszották a darabot, míg Kolozsvárott „Lear király címen 1811. ápr. 4-én. Míg Kótsi Patkó János a művészi színvonal emelésén dolgozott, ugyanakkor az 1794-iki erdélyi országgyűlés is behatóan foglalkozott a játékszín ügyével. Határozatba ment egy állandó kolozsvári magyarszínház építése, melynek költségeire országos gyűjtés engedélyeztetett. Továbbá Fritsi Fekete Ferenc indítványára az országgyűlés egy „theatrális commissió-t választott a színház élére, melynek elnöke az idősb báró Wesselényi Miklós lett, tagjai pedig ifj. gróf Bethlen Balázs, Fritsi Fekete Ferenc, akik mellé a főkormányszék gróf Teleki Lajost és Ferencet küldötte ki. Így került az idősb Wesselényi az erdélyi magyar színészet élére, melynek nemcsak szigorú intendása lett, hanem egyszersmind bőkezű patrónusa is. Ellentmondást nem tűrő szigorával véget vetett a viszályoknak, melyek addig meg-megzavarták a szín játszó társaság működését, gavalléros bő kezűségével pedig emelte a. társulat anyagi helyzetét, de egyúttal művészi szinvonalat is. Az erdélyi játékszín minden tekintetben felvirágzott az ő keze alatt, s ezt első sorban nagy ügybuzgóságával és nem kisebb áldozatkészségével érte el. (1794-től 1809 ben bekövetkezett haláláig körülbelül 20.000 pengő forintot — tehát abban az időben rendkívüli nagy összeget költött az erdélyi szinészetre.) Legnagyobb érdeme, hogy behozta az úgynevezett vándor-rendszert és hogy megnövekedett színjátszó csapatának a felét átadta nagy Magyarországnak, hogy ott az 1796-ban feloszlott Kelemen-féle színtársulat hiányát pótolják. A vándor-rendszer abból állt, hogy a társulat csak a téli hónapokban játszott Kolozsvárt, az év többi részében pedig sorra látogatták az erdélyi városokat, melyekben Wesselényi „filiális commisió-kat (szinügyi bizottságokat) szervezett kötelességükké tevén a társulat ügyeinek előmozdítását. Wesselényi egyes magyarországi városokban is létesített ilyen filiális commissiokat, így elsősorban Debrecenben és Nagyváradon, az elsőt különösen híres vásárjai, az utóbbit fürdői révén tartotta megfelelő nyári állomásnak. Tehát Wesselényi érdeme, hogy Debrecen 1798. június 18-ától, Nagyvárad pedig 1798. augusztus 26-ától datálhatja magyar színészetének kezdetét. Nem önálló színtársulata volt még ekkor a két városnak, hanem a kolozsvári játszótársaság kereste fel őket a nyári hónapok idején s ebbe a nyári útba Wesselényi később (1801-ben) bekapcsolta Miskolcot, sőt 1803-ban Szegedet is. Ebben az időben tehát a kis Erdély adta a magyarországi részeknek is a színészeket. S ez a vándor-rendszer as akkori viszonyok között a lehető legjobbnak bizonyult, hiszen nem volt egyetlen egy városunk sem az egész országban, amely állandó otthont tudót volna nyujtani egy jól megszervezett magyar játszótársaságnak. Kicsi volt erre Kolozsvár is, sőt Pest is. A vándorrendszer tehát a viszonyok helyes megismeréséből önként adódott, mint egyedüli életképes megoldás. A kolozsvári játszótársaság időközben oly népes lett, hogy 1806-ban Wesselényi ketté választotta azt. Az egyik rész Erdélyben maradt, a másikat pedig Ernyi Mihály vezetésével véglegesen kitelepítette a magyarországi részekre, hogy ott apostolkodjanak a magyar nyelv és nemzeti eszme érdekében. Ezzel a nagyjelentőségű eseménnyel Kolozsvár az egész magyar színészet irányítását a kezébe ragadta. Az Erdélyből véglegesen kijött színjátszók előbb Debrecenbe, innen Szegedre, majdpedig Pestre mentek, ahol 1807.május 8-án az úgynevezett „RondelIá-ban a „Virtus próbaköve c. játékkal kezdték meg előadásaikat. Ez a társulat ugyan gyengébb volt az Erdélyben maradtnál, de idővel megerősödött. Tagjai voltak: Láng Ádám, Lángné Járdos Anna Mária, laborfalvi Benke József, Sáska János, Sáskáné Koronka Borbála, Andrád Elek, Murányi Zsigmond, Murányiné Lefévre Teréz, Ernyi Mihály (igazgató), Ernyiné Ternetzky Franciska stb. stb. Pesten csatlakozott hozzájuk Balogh István, Déry István, Komlóssy Ferenc, Kőszeghy Alajos, Szilágyi Pál, Széppataki Róza (a későbbi Déryné) és Engelhardt Anna (Kántorné). Mind csupa kezdő, de a legtöbbjük szép reményt keltő. E társaság előbb Wesselényi, majd Pest vármegye pátrónussága alatt egész 1815-ig állandóan Pesten játszott. Főigazgatójuk előbb Vida László (L. o.) volt, aki — hogy a német színháztól teljesen függetlenítse őket — a Rondellából az átlala kibérelt és szinházza átalakított Hacker-szálába (L. o.) költöztette át a magyar társulatot, ahol az addigi heti 2 előadás helyett hetenkint 4-szer is játszhattak. Itt működött a társulat Vida László bőkezű főigazgatása alatt 1809. február 24-től mindaddig, míg az új német szinház felépülésével szabaddá lett a Rondella. Később Mérey Sándor, majd Kultsár István (L. o.)lett főigazgatójuk. Jelentőségben az volt e társulat legnagyobb sikere, hogy megszólaltatta Katona Józsefet s így közvetve a legnagyobb magyar tragédia megszületésében tevékeny része volt. A társaság 1815-ben kénytelen volt véglegesen eltávozni Pestről s így ha a pesti állandó magyar játékszínt nem is tudták megvalósítani, de lett legalább egy életképes állandó színtársulatunk, amely vándorútjain megnépesedvén, újabb és újabb rajokat bocsátott ki magából, úgy, hogy néhány év múlva hét magyar játszótársaság járta (Erdélyt is beleszámítva) az országot. Ezt az életképes társulatot a kis Kolozsvár adta nagy Magyarországnak. De adott egyebet is. Az 1794-iki erdélyi országgyűlés határozata értelmében megindult a színház építésére való pénzgyűjtés. Néhány év alatt 12,572 frt gyűlt össze és megtörténhetett a telekvásár. Báró Wesselényi Miklós és a Comissio tagjai előbb a Kül-Torda uccában vásároltak színháztelket. A vásártól azonban a hely alkalmatlan volta miatt hamar visszaléptek. Azután a református egyház beilFarkas uccai telkét vették meg 2000 rénes forintért s ehhez 525 frtért hozzávették Koncz András Király-utcai szomszéd-telkét és az egyesített telken 1803. szeptember 27-én ünnepélyesen lerakták az erdélyi Nemzeti Szinház alapkövét. Az építkezés nagyon lassan haladt, különösen a Napóleoni hadjáratok következtében beállott pénzdevalváció hátráltatta, úgy, hogy csak 1821-ben fejeződött be. Közben a társulat s általában az egész magyar színészet súlyos válságokba jutott, melyet különösen Wesselényi halála idézett elő. Az erdélyi színészetnek ő volt az életfenntartója. A másik súlyos válságot Kótsi Patkó János visszavonulása okozta. Benne nemcsak kitűnő tragikus színészét és igazgatóját, hanem kitűnő oktatóját veszítette az erdélyi játékszín. Az ő lemondása után 1810-ben Vándza Mihály lett a társulat igazgatója, ő már kénytelen volt a Wesselényi-ház átalakított lóiskolájában játszani, mert a Rhédey-ház díszesen átalakított nagytermét német szinészeknek adták bérbe. Ennek az áldatlan versenygésnek az lett a következménye, hogy Ernyi Mihály vezetésével a társulat elhagyta Kolozsvárt s 1814-től egész 1819-ig Marosvásárhelyet választotta fő téli állomásául. Már-már úgy volt, hogy a társaság szétzüllik, amikor végre 1821-ben teljesen elkészült a kolozsvári magyar színház s azon év március 11-én P. Horváth Dániel prológusával — melyet ő maga szavalt el — s Körner „Zrínyi-jével, melynek összes szerepeit főrangú műkedvelők játszották, meg is nyilt. Másnap már a színészek kezdették meg előadásaikat, Szentjobi Szabó László „Korvin Mátyás-ával. Ez volt az első állandó magyar szinház az országban a Királyhágón innen és túl. S hogy Miskolc mégis a magáét nevezgeti az ország „első kőszinházá-nak, azt a múltban csak ama közjogi tény alapján tehette, hogy Erdély 1848-ig külön fejedelemség volt. A kolozsvári magyar szinház, az erdélyiek eme régi, országos Nemzeti Színháza, még ma is megvan a Farkas uccában. Erős, hatalmas épület — 50 páhollyal s 1280 személyt befogadó nézőhellyel; a színpad mélysége hét öl. A megnyitás idejében a nézőteret olajlámpákkal világították. A kolozsvári Nemzeti Színház létesítése — mintegy igazolásául annak, hogy az állandó színpad fejlesztőleg hat a drámairodalomra — a magyar színpadi költészetnek legjelentősebb eseményét idézte elő: t. i. „Bánk bán megírását.. Még el sem készült a színház, de a megnyitásra hirdetett pályaművek között ott volt Katona remekműve s csak a bírálók rövidlátásán múlt, hogy nem azzal nyitották az első állandó magyar színházat. A színház megnyitásakor a következő tagokból állt a színtársulat: Jantsó Pál, Némethy Sándor, Székely József, Székelyné Ungár Anna, Kemény, Keményné, Pergő Celesztin, ifj. Székely József, Cseh, Rátz Sándor, Bartha Mózes, Göde István, Simén Borbála, Koronka Borbála, Török István, Farkas József, Néb Mária, Keresztes Julianna, Kolozsváry Pál, Kónya László, Gillyén Sándor (súgó) és Simonfi György (díszmester). Az ünnepélyesen megnyitót színházat maga a „színházi bizottság igazgatta. E bizottságnak gróf Bánffy Dénes, P. Horváth Dániel, gróf Lázár Miklós, gróf Csáky József, báró Naláczy József, báró Kemény Miklós, Hollaky Antal, Nagy Lázár és Szentkirályi Mihály voltak a tagjai. Ez a hatósági jellegű igazgatás azonban csak félévig tartott, azután Nagy Lázár, majd Hollaky Antal, majd megint Nagy Lázár vette bérbe, mint vállalkozó igazgató a színházat, melynek művészi vezetését 1823-ban Udvarhelyi Miklós és Székely József színészeire bizta, akik aztán Déryné, Szentpétery Zsigmond és Szilágyi Pál leszerződtetésével, továbbá ügybuzgóságukkal nemcsak jó drámai, hanem jó operaielőadásokat is produkáltak. Az állandó színház felépültével azonban nem szűnt meg a vándorrendszer. A társulat csak télen játszott Kolozsvárt, nyaranta pedig sorra járta a nagyobb erdélyi városokat. Sőt volt rá eset, hogy télen is országos körúton jártak. 1827-ben például Arad, Szabadka, Szeged, Baja, Pécs és Székesfehérvár után még Pestre is feljöttek, ahol 1927. okt. 27-én a német színházban a „Sevillai borbély c. énekes játékkal kezdették meg 1928. február 5-ig terjedő előadásaikat. Ebből a társaságból alakult aztán a „Kassai dal- és színjátszó társaság, melynek egy része 1833-ban Budára jött, hol minden tekintetben megerősödve, 1837-ben bevonult a pesti Nemzeti Színházba. Ezeket a kitűnő színészeket tehát megint Kolozsvár adta, Kassa és Buda pedig felnevelte. A társulat . nélkül maradt kolozsvári színháznak új társulatról kellett gondoskodnia. Nehéz dolog volt. Nem is egyhamar találtak megfelelőre. Ebben az időben ezért váltakoztak sűrűn a társulatok. 1828-ban Udvarhelyi Miklós bérelte a színházat. Utána Deáky F. Sámuel próbálkozott, 1832-ben pedig Pergő Celesztin vonult be társulatával. Ezután két esztendőn keresztül a „kassai dal- és színjátszó társaság tagjai látogattak el nyaranta Kolozsvárra. Majd 1835-ben Pály Elek, 36-ban Szerdahelyi József, 37-ben pedig Göde István társulata vonult be. Huzamosabb ideig azonban csak Kilényi Dávid igazgató tudott itt megmaradni (1838-tól 1842-ig) s bár ellene is voltak kifogások, de jó társulatával mégis jelentős korszakot tudott kivívni a kolozsvári színháznál. (Tagjai között volt Déryné, Füredi Mihály, Hegedűs Lajos, Latabár Endre, De Caux Mimi stb. stb.) Kilényi után megint sűrűn váltogatták egymást a társulatok. 1842—44 Komlóssy Ferenc, 1844—46 Szerdahelyi József, Szabó József és Havi Mihály társigazgatók, 1846-1847-ben Gyulai Ferenc, Feleky Miklós és Tóth István társigazgatók bírták a szinházat. Az 1848-49-iki szabadságharc idején Feleky Miklós Bem hadvezér parancsára megpróbált itt néhány előadást tartani, de a honvéd-szinészek visszaszökdöstek a harcterekre, végül Feleky is, aki már ekkor hadnagy volt, kénytelen volt példájukat követni. A szabadságharc után német színészek játszottak a kolozsvári színházban, ahova azonban csak az osztrák tisztek jártak. A katonai kormányzó erre kénytelen volt a színházat a folyamodó Kaczvinszky János magyar színigazgatónak kiadni, sőt 1852-ben az intézetet visszautalta a „színházi választmány ügykörébe. A választmány egy ideig Follinusz János, Stőger Béla, és Rónai Gyula társulati tagok művezetésével maga igazgatta a színházat, majd gróf Bethlen Miklóst és Páll Sándort kérték fel az igazgatásra. Ez sem tartott sokáig.1854—55-ben már Károlyi Lajos színigazgató vette bérbe a színházat, 1856-ban Gyulai Ferenc újra megpróbálkozott a színigazgatással, de még abban az évben kénytelen volt a színházat Láng Boldizsárnak átengedni. Ez a sűrű igazgatóváltozás arra kényszerítette a színházi ügyek élén álló választmányt, hogy ne egy, hanem három évre adja bérbe a színházat s hogy évenkint 2000 forint szubvenciót adjon az igazgatónak. Ugyanekkor — 1856-ban gróf Mikó Imre választmányi elnök indítványára elhatározta a választmány egy színházi alaptőke létesítését. (Az adakozók névsorát gr. Mikó Imre nyitotta meg 5000 frt adományával). A gyűjtőíveken 40.000 forint gyűlt össze. Ehhez az összeghez csatolták 1865-ben a 81.590 forintnyi „felkelési alap-ot és így az el nem költhető alaptőke 121.590 forintra emelkedett. Ez az összeg nem volt ugyan arra elegendő, hogy a választmány házi kezelésbe vegye a színházat, de a bérlő igazgatónak minden esetre nagyobb szubvenciót eredményezett s így a színház művészi fejlődését mégis előmozdí­totta. A következő évben ismét gyarapodott az alaptőke, amennyiben Ujfalvy Sándor 1866-ban a szinháznak hagyományozta az akkori viszonyok szerint kb. 36.000 forint értékű szakatúrai birtokát. A gyarapodás 1870. nov. 18-án ismét fokozódott, amennyiben ekkor elrendetle a király, hogy az udvartartási javadalomból a királyné ajándéka képpen évente 15.000 forint utalandó ki a kolozsvári Nemzeti Szinháznak. Az első szubvenciós igazgató Havi Mihály volt (L. o.), de őt a bukaresti vendégszereplése (ahova túlszervezett opera társulatot vitt) anyagilag úgy kimerítette, hogy 1861. január 1-től a választmány kénytelen volt a színházat Follinusz János-nak három esztendőre kiadni. Follinusz kiváló színházember volt. Öt évi működése alatt sok kiváló előadást produkált. Tagjai sorában 1865-ben először tűnik fel a kolozsvári szinlapokon E. Kovács Gyula neve. Follinusz utóda (1866—79-ig) Fehérváry Antal volt, aki szintén művészi színvonalon tudta tartani a színházat. Az ő igazgatósága alatt — 1871.március 11-én — ünnepelték meg a kolozsvári Nemzeti Színház fennállásának 50-ik évfordulóját. A következő évben báró Huszár Sándor intendáns vezetése alatt a kolozsvári színházat „házi kezelés-ben igazgatták. Művezető ugyanakkor E. Kovács Gyula lett s rajta kivül Szentyörgyi István, Halmi Ferenc, Mátrai B. Béla, Szilágyi Béla, Krasznay Mihály, Egressy Ákos stb. stb. voltak erősségei a társulatnak. Innen szerződtették ebben az esztendőben Jászai Marit, a magyar tragédiajátszás nagyasszonyát Pestre a Nemzeti Színházhoz. A házi kezdés korszaka nem végződött kellő anyagi eredménnyel, ennek következtében b. Huszár Sándor lemondott. A választmány erre — 1873-ban Lugosi Józsefet és László Józsefet, a pesti Nemzeti Színház kitűnő nyugalmazott művészét tette melléje intendánsnak; a hármas intendatúra a takarékosság elvét írta zászlójára s alaposan megapasztotta a személyzet számát. Ennek azonban az lett szomorú következménye, hogy a közönség az olcsóbb s egyben gyengébb társulat előadásait nem igen látogatta. A nehéz helyzetből 1874-ben Korbuly Bogdán intendáns mentette ki a színházat, még pedig nemes áldozatkészséggel. Működése első évében a maga költségén nyári színházat épített a sétatéren, hogy egy-két hónappal megrövidítse a kolozsvári szinészek nyári vándorlásait. Korbuly Bogdán 4 év alatt 54,669 frt. 78 krajcárt költött a sajátjából. Pedig ekkor már 20.000 forint szubvenciója volt a kolozsvári szinháznak. Később (1880-ban) ez az összeg évi 30.000 forintra emelkedett, de még így sem volt elég arra, hogy a színház anyagilag is felvirágozzék. Ez magyarázza a sűrű intendánsváltozást. 1878—79-ben gróf Eszterházy Kálmán, Korbuly Bogdán, és Ferenczy Miklós, 1880—81-ben gróf Eszterházy Kálmán, Korbuly Bogdán és báró Kemény Endre, 1882-ben Páll Sándor, Korbuly és dr. Szász Béla, 1884—85-ben pedig gróf Eszterházy Kálmán állott a színház élén, míg a művezetést ezalatt E. Kovács Gyula, majd Mátrai Béla, néha Fehérváry Antal, vagy Benedek József végezte. Ez években Szacsvay Imre, Gabányi Árpád, Makó Lajos, Mihályfi Károly, Molnár György (művezető is), Bokody Antal, Gyenes László, Somló Sándor, Ditrói, Ditróiné, Pálmay Ilka, Baloghné, Krasznayné stb. stb. voltak a társulat tagjai. A kolozsvári szinészek 1876-tól kezdve nyarankint a nagyváradi színkörben játszottak, 1881-ben pedig Balogh György és Ozorai Adolf kolozsvári mecénások költségein Bécs városát is megjárták, ahol a Ring szinház színpadán 27 előadást tartottak s kitűnő előadásaikkal megnyerték nem a bécsi közönség és a sajtó tetszését, hanem még a Burg-Theater tagjainak kollegiális elismerését is. A szép bécsi sikerek után egy kis zökkenő következett. A választmány ugyanis szakított a házi kezeléssel és 1886-ban Csóka Sándor vállalkozó igazgatónak adta ki a színházat. Azonban 1887-ben újra szép korszak következett. Intendáns Nagy- Bölöny József lett, igazgató pedig Ditrói Mór. A kolozsvári színháznak ez volt egyik legszebb korszaka. Intendánsa, igazgatója és művészi személyzete egyaránt kiváló volt. Bölöny József intendáns bőkezű áldozatkészsége következtében anyagilag erősödött a színház. Ditrói és a művészszemélyzet a művészi fellendülésen buzgólkodott. Ditrói három ízben is tűzött ki 200— 200 arany pályadíjat eredeti színművekre, hogy meneküljön a pesti műsor gyámsága alól. Ditrói működésének egyik kimagasló eseménye a Shakespeare-ciklus. 1892. nov. 11-én és 12-én országos ünnepségek keretében ünnepelték meg az erdélyi magyar színészet századik évfordulóját s a Jókai uccabeli Rhédey-házat — Erdély első magyar játékszínét márvány emléktáblával jelölték meg. A színház igazgatója Ditrói után 1896-ban Megyeri Dezső lett, (L. o.) aki hasonló ügybuzalommal és hozzáértéssel vezette a színházat, 1905-ben pedig a kormány dr. Janovics Jenőt (L. o.) nevezte ki a kolozsvári színház igazgatójává. Janovics a régi színházban kezdette meg elődeihez méltó működését, de az időközben felépült uj színházban folytatta. A „Farkas-ucca-i öreg színháztól kétszer is elbúcsúztak a kolozsvári aktorok és a közönség. Először 1906. június 17-én, „Bánk bán-nal, Jászai Marival Gertrúdisz szerepében; másodszor u. a. év szept. 7-én, amikor is Rajnay Gábor elszavalta az 1821- beli színháznyitó prológust, majd Körner „Zrinyi-jéből következett három jelenet, azután Szentjóbi Szabó László „Mátyás király-át játszották. Végül Váradi Antal „Búcsú-ja zárta be a megható estét. A következő napon a Hunyadi téren felépült uj színházat avatták fel. Janovics Jenő volt a régi szinház utolsó igazgatója s ugyancsak ő az első igazgatója az uj színháznak. Ugyancsak Janovics Jenő nyitotta meg 1910. augusztus 28-án az uj nyári színházat. A változott viszonyok következtében most télen is itt játszanak a kolozsvári magyar színészek. A nevezetesebbek közülük: Poór Lili, Laczkó Aranka, Miklósi Margit, Karácsonyi Ily, Szentgyörgyi István, Leövey Leó, Izsó Miklós, Ihász Aladár, Forgács Sándor. A kolozsvári Nemzeti Szinház az ország második drámai színháza volt és mintegy előiskolája a budapesti Nemzeti Színháznak. Felnevelte a fiatal szinészcsemetéket és átadta őket a nagyobb testvérintézetnek. Alig van színész Budapesten, aki nem Kolozsvárról került ide: Delly Emma, Küry Klára, Gál Gyula, Fenyvessi Emil, Szathmáry Árpád stb. De nemcsak színészeket adott, hanem még igazgatót a kitűnő Ditrói Mór személyében, aki a Kolozsvárról magával hozott színészekkel tette rendkívül életképessé az 1896-ban megnyílt Vígszínházát. A kolozsvári színháznak azonban volt konzerváló ereje is. Mert voltak színészek, akik — bár mehettek volna Pestre is — nem tudtak elszakadni Kolozsvártól és megmaradtak a régi játékszín kötelékében. Kolozsvár már a kezdet éveiben is kitűnő színházváros volt s a pesti úttörők németes deklamációjával szemben Kótsi Patkó János irányítása mellett ott kezdődött meg a természetes magyar beszéd színpadi használata. A kolozsvári Nemzeti Színház mindig kimagaslott a vidéki színházak közül. Távol a fővárostól, nagy hegyláncokkal a világtól elzárva s egy rendkívül finom műértő közönség elismeréseért vetekedve ott önmagukból fejlődtek a színészek s ha valami különleges játékstílust nem teremtettek is, sokkal finomabbak voltak az átlagos vidéki színészeknél és magyarabbak Budapest átlagos színészeinél. A kolozsvári színház művészi színvonalának emelésében különösen nagy érdeme volt E. Kovács Gyulának, aki — mint kiváló klasszikus színművész — nagy sikerrel hozta színre a magyar és a külföldi drámairodalom magasabbrendű termékeit, nem egyszer megelőzvén a színrehozatalban a budapesti Nemzeti Színházat is. Kolozsvárt minden héten volt legalább egy klasszikus est. Néha több is. A kolozsvári szinház múltja szép volt, nagy volt,.. (Pataki József) szin_II.0606.pdf II