Címszó: Kovács Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0024.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27436.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kovács Gyula

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527492.htm

 

Szócikk: Kovács Gyula (ecsedi), (megye) kiváló tragikus színművész, sz. 1839. (születés éve) február 14-én, Gebén (megye) (Szatmár m.), (megye) (információ)  megh. 1899. augusztus 2-án, Segesváron. (megye) Atyja Kovács Mihály, (személy) (információ)  református lelkész, anyja Kereszturi Julianna. (személy) A szülők a legjobb nevelésben részesítették és a fiú meg is felelt a várakozásnak, mert a debreceni (megye) kollégiumban 7 osztályt kitűnően végzett és egyben, mint jó szavaló és poéta szép hírnévre is tett szert. 1852. (időpont) telén Szatmáron, (megye) (információ)  Pázmán Mihály (személy) (információ)  színtársulatától látta az első színielőadást, ahol éppen Egressy Gábor (személy) (információ)  vendégszerepelt, aki felesége révén Kovácsnak (személy) (információ)  rokona volt. Ez az előadás olyan benyomást gyakorol ifjú lelkére, hogy elhatározta, hogy felcsap színésznek. 1856. (időpont) augusztus 17-én Lángh-nál (személy) (információ)  Debrecenben (megye) meg is kezdi működését, ahol, mint szerelmes-szinész lép fel. Első szerepe a „Pál fordulása (cím) című vígjátékban volt. De ezzel a társulattal, úgy látszik, nem igen tudott megbarátkozni, mert már egy hónap múlva Nagykárolyban (megye) találjuk, Fejér Károly (személy) (információ)  társulatánál és bejárja Mátészalkát, (megye) Ungvárt, (megye) Munkácsot, (megye) Beregszászt, (megye) Máramarosszigetet (megye) (információ)  és több felvidéki (ország) várost, mindenütt küzdve éhséggel, nyomorral, de vígan, belenyugodva, egy boldogító reményért harcolva. 1857-ben (időpont) Aradra (megye) (információ)  szerződik Budai Józsefhez, (személy) (információ)  ahol már nagy sikerrel játssza első nagy szerepét: Jókai (személy) (információ)  „Dózsa György-ében (cím) (információ)  Barnabást; (szerep) onnan Latabár Endréhez (személy) (információ)  hívják, ahol mint népszinműénekes is szerepel, mert szép bariton hangja volt. 1860-ban (időpont) megismerkedik költő rokonával, miskolci (megye) Kovács Gyulával (személy) (információ)  és amikor annak első verskötete megjelenik, megkülönböztetésül felveszi az „ecsedi (megye) előnevet. 1862-ben (időpont) Felekyné (személy) (információ)  és Egressy Gábor (személy) (információ)  közbenjárására felép a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a „Könyves Kálmán (cím) (információ)  című dráma Álmos (szerep) szerepében, de csak drámai segédszínésznek szerződtetik és dacára a közönség és a kritika elismerésének, nem tud nagyobb szerepekhez jutni, megválik a színháztól és 1865. (időpont) október 27-én Kolozsvárra (megye) szerződik, Follinusz János (személy) (információ)  társulatához, ahol Bánk bán-ban (cím) (információ)  lép fel először, óriási sikerrel. Egy év múlva házasságra lép Pataki Rózsa (személy) (információ)  színésznővel, Kolozsvárt. (megye) (Megh. 1909. (időpont) július 21- én, Kolozsvárt). (megye) 1866. (időpont) április havában újra meghívják a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  de csak egy évig marad itt, mert ámbár elsőrendű színésznek számít, de harmadrendű fizetéssel alkalmazzák. Három év múlva május 5-én újból fellép a Nemzetiben, (intézmény) (információ)  „Othello-ban (cím) (információ)  a címszerepet játssza. 1870. (időpont) április havától 1878-ig (időpont) a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  művezetője, ahol különösen Shakespeare (személy) (információ)  hőseinek alakításával aratja sikereit. 1878-ban (időpont) újra a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja lesz, ahol most már elsőrendű hősszerelmes szerepkört tölt be. 1881-ben (időpont) visszamegy Kolozsvárra, (megye) ahol 1885.március (időpont) Kovács Gyula (személy) (információ)  22- én ünneplik 25 éves jubileumát, ugyan­abban a daraban játszik, amelyben először lépett a világot jelentő deszkára: a „Pál fordulása cimű vígjátékban. Három nap múlva meg kellett ismételnie jubileumát, amikor „Julius Caesar (cím) (információ)  Antonius-át (szerep) (információ)  játszotta. 1882. (időpont) szept. 28-án Sztupa Andor (személy) (információ)  dési (megye) színtársulata dísztagnak választja meg. 1890. (időpont) jan. 9-én ötvenedszer játssza Hamlet-et. (cím) (információ)  1876-ban (időpont) a Petőfi - Társaság (intézmény) (információ)  a költő-művészt tagjai sorába választja. Hasonló megtiszteltetésben részesíti az Erdélyi Irodalmi Társaság, (intézmény) (információ)  a nagyváradi Szigligeti - Társaság (intézmény) (információ)  és a debreceni Csokonai-Kör (intézmény) (információ)  is. És amikor már művészi hírnevének tetőpontján állott, amikor a színpad fejedelmének tisztelték, eljött érte a Mors Imperátor és elragadta tőlünk ... Ott halt meg a szabad ég alatt, amikor Petőfi (személy) (információ)  halálának ötvenedik évfordulóját ünepelték Segesvárott. (megye) A nagy ünnep 1899. (időpont) julius 31-én volt. Első versei 1862-ben (időpont) jelentek meg a „Hölgyfutár­ban, (intézmény) az első könyve 1869-ben, (időpont) az utolsó 1892-ben (időpont) jelent meg. Számos eredeti színművet írt és sokat fordított. Fordításai : „Don Carlos, (cím) (információ)  drámai költemény 5 felv. Irta: Schiller Frigyes (személy) (információ)  (1881. (időpont) Budapest). (Budapest) „Mátyás király, (cím) (információ)  drámai prológ 2 képben (a kolozsvári (megye) Mátyás-szobor (személy) (információ)  alapkőletételének ünnepi előadása). Bem. 1896. (időpont) szeptember 30-án, Kolozsvárt. (megye) „Emlékezzünk régiekről, (cím) alkalmi költemény (a debreceni (megye) első magyar nyelvű színielőadás 100-ik évfordulójának emlékünnepélyére), bem. Debrecen, (megye) 1898. (időpont) nov. 27-én. „Bocskay István, (cím) (információ)  eredeti dráma, 1892. (időpont) „Petőfi ébredése, (cím) (információ)  dramolette, „Stuart Mária, (cím) (információ)  szomorújáték 5 felv. fordítás, 1887. (időpont) Színre alkalmazta: Vörösmarty (személy) (információ)  „Vérnász-át, (cím) Madách (személy) (információ)  „Csák végnapjai-t (cím) és „Mózes-ét, (cím) a „Férfi és a nő (cím) című tragédiáját, Goethe (személy) (információ)  „Faust-jának (cím) (információ)  első részét, „A süket-néma (cím) és „Az abbé (cím) című francia (nemzetiség) (információ)  színművet fordította, bem. 1889. (időpont) júl. 5-én, Kolozsvárott. (megye) „Brutus és Lucrétia (cím) című színművet. Írta Hugó Károly, (személy) (információ)  fordította, bem. 1890. (időpont) február 22-én, Kolozsvárt. (megye) Főbb szerepei: Bánk bán, (szerep) (információ)  Maróth bán, (szerep) Béldi Pál, (szerep) (információ)  Dózsa György, (szerep) (információ)  Maximus (szerep) (Kegyenc), (cím) (információ)  Ádám (szerep) (információ)  (Ember tragédiája), (cím) (információ)  Gritti, (szerep) (információ)  Toldi, (szerep) (információ)  Rákóczi, (szerep) (információ)  Hamlet, (szerep) (információ)  Macbeth, (szerep) Athéni Timon, (szerep) (információ)  János király, (szerep) (információ)  Telegdy, (szerep) Zách Felicián, (szerep) Othello, (szerep) (információ)  Coriolanus, (szerep) (információ)  Don Caesar, (szerep) (információ)  Báró és bankárban (cím) (információ)  a bankár, (szerep) Pósa márki, (szerep) (információ)  Ferdinánd (szerep) (információ)  (Ármány és szerelem), (cím) (információ)  Essex gróf, (szerep) (információ)  Rantzauk, (szerep) III. Richard, (szerep) Lear, (szerep) (információ)  Antonius, (szerep) (információ)  Shylock, (szerep) (információ)  Faust, (szerep) (információ)  Edmond, (szerep) Tell Vilmos, (szerep) (információ)  Vasgyáros, (szerep) Petruccio, (szerep) Kean (szerep) (információ)  stb. E. Kovács Gyula (személy) egyet jelentett a kolozsvári Nemzeti Színházzal, (intézmény) (információ)  ott zajlottak le országraszóló sikerei, nem hiába legelső drámai színháza volt az országnak, megvoltak a maga örökszép hagyományai, s E. Kovács Gyula (személy) akkor se jött fel Budapestre, (Budapest) amikor erősen hívták, mert érezte, tudta, hogy ő a legelső tragikus színész az országban, s ő adja meg a színpad jelentőségét, nem az a város, mely a színház körül épült. És a híres kolozsvári színház (intézmény) (információ)  féltett büszkesége volt, büszke volt a város polgármestere, ha vele a Mátyás király-téren, (személy) (információ)  a Szent Mihály (személy) (információ)  templom körül végig sétált. Az egyetemi és középiskolai tanárok büszkén hivatkoztak rá s mikor fellépett, méltató előadást tartottak művészi játékáról, mesteri felfogásáról. Ahogy ő játszott: az volt a drámajáték, a tragikusművészet iskolapéldája. Abból sem elvenni, se hozzá tenni nem lehetett. Ami Jászai Mari (személy) (információ)  az angol (nemzetiség) és görög (nemzetiség) (információ)  tragédiákban: a felséges erő, az egekig viharzó, benső szenvedély, mely összetöri magával együtt az elébe tornyosuló akadályokat: ez volt E. Kovács Gyula (személy) is, csakhogy még közelebb férkőzött a magyar szivekhez, mint a nagy tragika, mert mint emberideál keményebb tölgyből volt faragva; csodálatos tiszta magyar beszéde, tipikusan magyar úri megjelenése, hangjának a szellő suhogásától az alföldi mennydörgős vihar csattogásáig ható emberfeletti skálája parancsolón uralkodott a lelkeken s a hét vezérre, Szent Lászlóra, (személy) (információ)  legendás magyar királyok nagyságára emlékeztetett. Mikor Marosvásárhelyen (megye) a szentkirály- uccai nyári színkörben (intézmény) minden évben vendégszerepelt a kolozsvári Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  voltak ott kiváló női primadonnák (Turcsányi Olga, (személy) (információ)  Áldor Juliska, (személy) (információ)  Küry Klára), (személy) (információ)  de a legszélesebb érdeklődés, rajongás és tisztelet E. Kovács Gyula (személy) magas, lovagi, mindig komoly és ünnepélyes alakját vette körül s nagy ünnepnapja volt a színháznak és zsúfolt telt háza, mikor őt hirdette a színlap. Nem is az operett, népszínmű, vígjáték volt akkor a fő, hanem a dráma, s férfi korban Caruso, (személy) (információ)  Lauri Volpi (személy) világhíres tenoristák minden skálán, hangjegyen mesze diadalmaskodó énekművészete tette rám azt a végtelenségbe ringató, földieken túlemelkedő hatást, amit E. Kovács Gyula (személy) tragikus játéka, a Kárpátok fergete- gének búgásához hasonló hangja, s igazi könyek tengerében fuldokló zokogása, mely a legkérgesebb, legelfásultabb emberek szívét is meglágyította. S ha a trianoni ország romjai körül visszanézünk a múltba, igazságosan, tényeknek megfelelően kell megállapítani, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  fénykora egybeesik E. Kovács Gyula (személy) művészi pályafutásával. Amily egyéni és páratlan zamatu magyar karakterszínész, a másik kolozsvári (megye) nagyság: Szentgyörgyi István, (személy) (információ)  oly egyéni, összehasonlíthatatlan Bánk bán, (szerep) (információ)  Othello, (szerep) (információ)  Julius Caesar, (szerep) (információ)  Lear király, (szerep) (információ)  Ádám (szerep) (információ)  E. Kovács Gyula. (személy) És ő nem elégedett meg a született tehetség kifogyhatatlan intencióival, megérzéseivel, az életét sem fogta fel komédiaként, mint igen sok komédiás, ki könnyelműen, két kézzel pazarolja szét élete drága kincseit. Komolyan élt, szentnek tartotta hivatását, s tanult, olvasott éjjel-nappal, szakadatlanul. Irodalmi munkássága, fordításai, eredeti költeményei, ódái, drámái egy küldetéses nagy művész ragyogó alkotásai, melyek várják a méltó irodalomtudóst, ki érdemük szerint méltatja, s megjelöli helyüket a magyar irodalomban. Néha-néha el-eljárt szamosparti kis kocsmák benső szobáiba, hol meghitt baráti kör rajongással vette körül. Itt született a „Kétszer is nyit (cím) (információ)  cimű népdala, melyet ma is énekelnek s fognak is mindig énekelni: Kétszer is nyit az akácfa virága, Megbánod még galambom, de hiába, Megbánod még visszasírsz még engemet, De a szívnek kétszer nyitni nem lehet. Azt szerettem, aki megcsalt, kijátszott, Az igaz szív mindig egyszer virágzott. A híres „rózsamáli, vagy „plébános borvizes bor mellett el-eldalolgatott, mert férfias, mély zengésű baritonhangja is volt, nem hiába játszott ifjú korában népszínmű alakokat is. E tekintetben hozzá hasonló módon indultak a drámai színjátszás terén Bakó László (személy) (információ)  és Kiss Ferenc, (személy) (információ)  Kiss Ferenc (személy) (információ)  kényszerűségből, vagy a mai súlyos helyzetben, még fellép énekes darabokban, de komoly perceiben bizonyára megszólal benne az e.kovácsgyulai lelkiismeret: drámai művész vagyok, testestül-lelkestül, s a dráma a színpad legnagyobb művészete. E. Kovács Gyula (személy) fényes irodalmi műveltségével, költői alkotásaival, s Petőfi (személy) (információ)  költeményeinek megrázó előadásával nyerte meg a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  tagjainak becsülését, kik már 1876-ban (időpont) megtisztelték őt a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  tagsági koszorújával. S stílszerűen a görög (nemzetiség) (információ)  és shakespeari (személy) tragikus hősökhöz, kiknek míg élt, eleven testet és lelket adott: tragikusan halt meg, a legszebb színházban: Isten szabad ege alatt, a segesvári (megye) csatasíkon, a világhírű szabadságköltő: Petőfi Sándor (személy) (információ)  titokzatos sírjánál emelt színpadon Petőfiről (személy) (információ)  mondott fenséges éneket, tízezrek szeme láttára esett össze és halt meg, mint Zrínyi Miklós (személy) seregei élén, vagy a lánglelkű Prohászka Ottokár (személy) az egyetemi templom szószékén. És nem volt ő kisebb sem a hadvezérnél, sem a lángeszű püspöknél. A magyar drámai színjáték királya és pápája volt... (Dr. Kiss Menyhért.) (személy) szin_III.0024.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kovács Gyula címszóvég 27436 Szócikk: Kovács Gyula (ecsedi), ytelepulesy ecsed ytelepulesy ecsed ymegyey szatmár megye ykodvegy kiváló tragikus színművész, sz. 1839. február xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 14-én, Gebén ytelepulesy gebe ytelepulesy Gebé ymegyey szatmár megye ykodvegy (Szatmár m.), ytelepulesy szatmár m. ytelepulesy Szatmár m. ymegyey szatmár megye ykodvegy megh. 1899. augusztus 2-án, Segesváron. ytelepulesy segesvár ytelepulesy Segesvár ymegyey nagy-küküllő megye ykodvegy Atyja Kovács Mihály, yszemelynevy kovács mihály yszemelynevy Kovács Mihály yszemelynevy kovács yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy református lelkész, anyja Kereszturi Julianna. yszemelynevy kereszturi julianna yszemelynevy Kereszturi Julianna yszemelynevy kereszturi yszemelynevy julianna yszemelynevy yszemelynevy Kereszturi yszemelynevy Julianna yszemelynevy ykodvegy A szülők a legjobb nevelésben részesítették és a fiú meg is felelt a várakozásnak, mert a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy kollégiumban 7 osztályt kitűnően végzett és egyben, mint jó szavaló és poéta szép hírnévre is tett szert. 1852. xevtizedx 1855 telén Szatmáron, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Pázmán Mihály yszemelynevy pázmán mihály yszemelynevy Pázmán Mihály yszemelynevy pázmán yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Pázmán yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy színtársulatától látta az első színielőadást, ahol éppen Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy vendégszerepelt, aki felesége révén Kovácsnak yszemelynevy kovács yszemelynevy Kovács yszemelynevy kovács yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy ykodvegy rokona volt. Ez az előadás olyan benyomást gyakorol ifjú lelkére, hogy elhatározta, hogy felcsap színésznek. 1856. augusztus 17-én Lángh-nál yszemelynevy lángh yszemelynevy Lángh yszemelynevy lángh yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy ykodvegy Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy meg is kezdi működését, ahol, mint szerelmes-szinész lép fel. Első szerepe a „Pál fordulása ycimy pál fordulása ycimy Pál fordulása ycimy pál ycimy fordulása ycimy ycimy Pál ycimy fordulása ycimy ykodvegy című vígjátékban volt. De ezzel a társulattal, úgy látszik, nem igen tudott megbarátkozni, mert már egy hónap múlva Nagykárolyban ytelepulesy nagykároly ytelepulesy Nagykároly ymegyey szatmár megye ykodvegy találjuk, Fejér Károly yszemelynevy fejér károly yszemelynevy Fejér Károly yszemelynevy fejér yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulatánál és bejárja Mátészalkát, ytelepulesy mátészalka ytelepulesy Mátészalká ymegyey szatmár megye ykodvegy Ungvárt, ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy Munkácsot, ytelepulesy munkács ytelepulesy Munkács ymegyey bereg megye ykodvegy Beregszászt, ytelepulesy beregszász ytelepulesy Beregszász ymegyey bereg megye ykodvegy Máramarosszigetet ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy Máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy és több felvidéki ytelepulesy felvidék ytelepulesy felvidék yorszagy Szlovákia ykodvegy várost, mindenütt küzdve éhséggel, nyomorral, de vígan, belenyugodva, egy boldogító reményért harcolva. 1857-ben Aradra xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy szerződik Budai Józsefhez, yszemelynevy budai józsef yszemelynevy Budai József yszemelynevy budai yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Budai yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy ahol már nagy sikerrel játssza első nagy szerepét: Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy „Dózsa György-ében ycimy dózsa györgy ycimy Dózsa György ycimy dózsa ycimy györgy ycimy ycimy Dózsa ycimy György ycimy ykodvegy Barnabást; yszerepy barnabás yszerepy Barnabás yszerepy barnabás yszerepy yszerepy Barnabás yszerepy ykodvegy onnan Latabár Endréhez yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy hívják, ahol mint népszinműénekes is szerepel, mert szép bariton hangja volt. 1860-ban xevtizedx 1865 megismerkedik költő rokonával, miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Kovács Gyulával yszemelynevy kovács gyula yszemelynevy Kovács Gyulá yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy és amikor annak első verskötete megjelenik, megkülönböztetésül felveszi az „ecsedi ytelepulesy ecsed ytelepulesy ecsed ymegyey szatmár megye ykodvegy előnevet. 1862-ben Felekyné yszemelynevy felekyne yszemelynevy Felekyné yszemelynevy felekyne yszemelynevy yszemelynevy Felekyné yszemelynevy ykodvegy és Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy közbenjárására felép a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Könyves Kálmán ycimy könyves kálmán ycimy Könyves Kálmán ycimy könyves ycimy kálmán ycimy ycimy Könyves ycimy Kálmán ycimy ykodvegy című dráma Álmos yszerepy álmos yszerepy Álmos yszerepy álmos yszerepy yszerepy Álmos yszerepy ykodvegy szerepében, de csak drámai segédszínésznek szerződtetik és dacára a közönség és a kritika elismerésének, nem tud nagyobb szerepekhez jutni, megválik a színháztól és 1865. október xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 27-én Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződik, Follinusz János yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy társulatához, ahol Bánk bán-ban ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy lép fel először, óriási sikerrel. Egy év múlva házasságra lép Pataki Rózsa yszemelynevy pataki rózsa yszemelynevy Pataki Rózsa yszemelynevy pataki yszemelynevy rózsa yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy Rózsa yszemelynevy ykodvegy színésznővel, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy (Megh. 1909. xevtizedx 1905 július 21- én, Kolozsvárt). ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1866. xevtizedx 1865 április xtalanevtizedx 1875 havában újra meghívják a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy de csak egy évig marad itt, mert ámbár elsőrendű színésznek számít, de harmadrendű fizetéssel alkalmazzák. Három év múlva május 5-én újból fellép a Nemzetiben, yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Othello-ban ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy a címszerepet játssza. 1870. xevtizedx 1875 április havától 1878-ig a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy művezetője, ahol különösen Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy hőseinek alakításával aratja sikereit. 1878-ban újra xtalanevtizedx 1885 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lesz, ahol most már elsőrendű hősszerelmes szerepkört tölt be. 1881-ben xevtizedx 1885 visszamegy Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol 1885.március Kovács Gyula yszemelynevy kovács gyula yszemelynevy Kovács Gyula yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy 22- én ünneplik 25 éves jubileumát, ugyan­abban a daraban játszik, amelyben először lépett a világot jelentő deszkára: a „Pál fordulása cimű vígjátékban. Három nap múlva meg kellett ismételnie jubileumát, amikor „Julius Caesar ycimy julius caesar ycimy Julius Caesar ycimy julius ycimy caesar ycimy ycimy Julius ycimy Caesar ycimy ykodvegy Antonius-át yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy játszotta. 1882. szept. xtalanevtizedx 1895 28-án Sztupa Andor yszemelynevy sztupa andor yszemelynevy Sztupa Andor yszemelynevy sztupa yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Sztupa yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy dési ytelepulesy dés ytelepulesy dés ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy színtársulata dísztagnak választja meg. 1890. xevtizedx 1895 jan. 9-én ötvenedszer játssza Hamlet-et. ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy 1876-ban xevtizedx 1875 a xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Petőfi - Társaság yintezmenyy petőfi - társaság yintezmenyy Petőfi - yintezmenyy petőfi yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy a költő-művészt tagjai sorába választja. Hasonló megtiszteltetésben részesíti az Erdélyi Irodalmi Társaság, yintezmenyy erdélyi irodalmi társaság yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy irodalmi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy ykodvegy a nagyváradi Szigligeti - Társaság yintezmenyy nagyváradi szigligeti - társaság yintezmenyy nagyvára yintezmenyy nagyváradi yintezmenyy szigligeti yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy nagyvára yintezmenyy ykodvegy és a debreceni Csokonai-Kör yintezmenyy debreceni csokonai-kör yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy is. És amikor már művészi hírnevének tetőpontján állott, amikor a színpad fejedelmének tisztelték, eljött érte a Mors Imperátor és elragadta tőlünk ... Ott halt meg a szabad ég alatt, amikor Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy halálának ötvenedik évfordulóját ünepelték Segesvárott. ytelepulesy segesvár ytelepulesy Segesvár ymegyey nagy-küküllő megye ykodvegy A nagy ünnep 1899. xevtizedx 1895 julius 31-én volt. Első versei 1862-ben xevtizedx 1865 jelentek meg a „Hölgyfutár­ban, yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy az első könyve 1869-ben, az xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 utolsó 1892-ben xevtizedx 1895 jelent meg. Számos eredeti színművet írt és sokat fordított. Fordításai : „Don Carlos, ycimy don carlos ycimy Don Carlos ycimy don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy Carlos ycimy ykodvegy drámai költemény 5 felv. Irta: Schiller Frigyes yszemelynevy schiller frigyes yszemelynevy Schiller Frigyes yszemelynevy schiller yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy (1881. xevtizedx 1885 Budapest). xtalanevtizedx 1895 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy „Mátyás király, ycimy mátyás király ycimy Mátyás király ycimy mátyás ycimy király ycimy ycimy Mátyás ycimy király ycimy ykodvegy drámai prológ 2 képben (a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Mátyás-szobor yszemelynevy mátyás yszemelynevy Mátyás yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy alapkőletételének ünnepi előadása). Bem. 1896. xevtizedx 1895 szeptember 30-án, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy „Emlékezzünk régiekről, ycimy emlékezzünk régiekről ycimy Emlékezzünk régiekről ycimy emlékezzünk ycimy régiekről ycimy ycimy Emlékezzünk ycimy régiekről ycimy ykodvegy alkalmi költemény (a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy első magyar nyelvű színielőadás 100-ik évfordulójának emlékünnepélyére), bem. Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1898. nov. 27-én. „Bocskay István, ycimy bocskay istván ycimy Bocskay István ycimy bocskay ycimy istván ycimy ycimy Bocskay ycimy István ycimy ykodvegy eredeti dráma, 1892. „Petőfi ébredése, ycimy petőfi ébredése ycimy Petőfi ébredése ycimy petőfi ycimy ébredése ycimy ycimy Petőfi ycimy ébredése ycimy ykodvegy dramolette, „Stuart Mária, ycimy stuart mária ycimy Stuart Mária ycimy stuart ycimy mária ycimy ycimy Stuart ycimy Mária ycimy ykodvegy szomorújáték 5 felv. fordítás, 1887. xevtizedx 1885 Színre alkalmazta: Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy „Vérnász-át, ycimy vérnász ycimy Vérnász ycimy vérnász ycimy ycimy Vérnász ycimy ykodvegy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy „Csák végnapjai-t ycimy csák végnapjai ycimy Csák végnapjai ycimy csák ycimy végnapjai ycimy ycimy Csák ycimy végnapjai ycimy ykodvegy és „Mózes-ét, ycimy mózes ycimy Mózes ycimy mózes ycimy ycimy Mózes ycimy ykodvegy a „Férfi és a nő ycimy férfi és a nő ycimy Férfi és a nő ycimy férfi ycimy és ycimy a ycimy nő ycimy ycimy Férfi ycimy és ycimy a ycimy nő ycimy ykodvegy című tragédiáját, Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy „Faust-jának ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy első részét, „A süket-néma ycimy a süket-néma ycimy A süket-néma ycimy a ycimy süket-néma ycimy ycimy A ycimy süket-néma ycimy ykodvegy és „Az abbé ycimy az abbe ycimy Az abbé ycimy az ycimy abbe ycimy ycimy Az ycimy abbé ycimy ykodvegy című francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színművet fordította, bem. 1889. júl. xtalanevtizedx 1895 5-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy „Brutus és Lucrétia ycimy brutus és lucrétia ycimy Brutus és Lucrétia ycimy brutus ycimy és ycimy lucrétia ycimy ycimy Brutus ycimy és ycimy Lucrétia ycimy ykodvegy című színművet. Írta Hugó Károly, yszemelynevy hugó károly yszemelynevy Hugó Károly yszemelynevy hugó yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Hugó yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy fordította, bem. 1890. xevtizedx 1895 február 22-én, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Főbb szerepei: Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Maróth bán, yszerepy maróth bán yszerepy Maróth bán yszerepy maróth yszerepy bán yszerepy yszerepy Maróth yszerepy bán yszerepy ykodvegy Béldi Pál, yszerepy béldi pál yszerepy Béldi Pál yszerepy béldi yszerepy pál yszerepy yszerepy Béldi yszerepy Pál yszerepy ykodvegy Dózsa György, yszerepy dózsa györgy yszerepy Dózsa György yszerepy dózsa yszerepy györgy yszerepy yszerepy Dózsa yszerepy György yszerepy ykodvegy Maximus yszerepy maximus yszerepy Maximus yszerepy maximus yszerepy yszerepy Maximus yszerepy ykodvegy (Kegyenc), ycimy kegyenc ycimy Kegyenc ycimy kegyenc ycimy ycimy Kegyenc ycimy ykodvegy Ádám yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy (Ember tragédiája), ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy Gritti, yszerepy gritti yszerepy Gritti yszerepy gritti yszerepy yszerepy Gritti yszerepy ykodvegy Toldi, yszerepy toldi yszerepy Toldi yszerepy toldi yszerepy yszerepy Toldi yszerepy ykodvegy Rákóczi, yszerepy rákóczi yszerepy Rákóczi yszerepy rákóczi yszerepy yszerepy Rákóczi yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Macbeth, yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Athéni Timon, yszerepy athéni timon yszerepy Athéni Timon yszerepy athéni yszerepy timon yszerepy yszerepy Athéni yszerepy Timon yszerepy ykodvegy János király, yszerepy jános király yszerepy János király yszerepy jános yszerepy király yszerepy yszerepy János yszerepy király yszerepy ykodvegy Telegdy, yszerepy telegdy yszerepy Telegdy yszerepy telegdy yszerepy yszerepy Telegdy yszerepy ykodvegy Zách Felicián, yszerepy zách felicián yszerepy Zách Felicián yszerepy zách yszerepy felicián yszerepy yszerepy Zách yszerepy Felicián yszerepy ykodvegy Othello, yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Coriolanus, yszerepy coriolanus yszerepy Coriolanus yszerepy coriolanus yszerepy yszerepy Coriolanus yszerepy ykodvegy Don Caesar, yszerepy don caesar yszerepy Don Caesar yszerepy don yszerepy caesar yszerepy yszerepy Don yszerepy Caesar yszerepy ykodvegy Báró és bankárban ycimy báró és bankár ycimy Báró és bankár ycimy báró ycimy és ycimy bankár ycimy ycimy Báró ycimy és ycimy bankár ycimy ykodvegy a bankár, yszerepy bankár yszerepy bankár yszerepy bankár yszerepy yszerepy bankár yszerepy ykodvegy Pósa márki, yszerepy pósa márki yszerepy Pósa márki yszerepy pósa yszerepy márki yszerepy yszerepy Pósa yszerepy márki yszerepy ykodvegy Ferdinánd yszerepy ferdinánd yszerepy Ferdinánd yszerepy ferdinánd yszerepy yszerepy Ferdinánd yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Essex gróf, yszerepy essex gróf yszerepy Essex gróf yszerepy essex yszerepy gróf yszerepy yszerepy Essex yszerepy gróf yszerepy ykodvegy Rantzauk, yszerepy rantzauk yszerepy Rantzauk yszerepy rantzauk yszerepy yszerepy Rantzauk yszerepy ykodvegy III. Richard, yszerepy iii. richard yszerepy III. Richard yszerepy iii. yszerepy richard yszerepy yszerepy III. yszerepy Richard yszerepy ykodvegy Lear, yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy Antonius, yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy Shylock, yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy Faust, yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy Edmond, yszerepy edmond yszerepy Edmond yszerepy edmond yszerepy yszerepy Edmond yszerepy ykodvegy Tell Vilmos, yszerepy tell vilmos yszerepy Tell Vilmos yszerepy tell yszerepy vilmos yszerepy yszerepy Tell yszerepy Vilmos yszerepy ykodvegy Vasgyáros, yszerepy vasgyáros yszerepy Vasgyáros yszerepy vasgyáros yszerepy yszerepy Vasgyáros yszerepy ykodvegy Petruccio, yszerepy petruccio yszerepy Petruccio yszerepy petruccio yszerepy yszerepy Petruccio yszerepy ykodvegy Kean yszerepy kean yszerepy Kean yszerepy kean yszerepy yszerepy Kean yszerepy ykodvegy stb. E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve egyet jelentett a kolozsvári Nemzeti Színházzal, yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy ott zajlottak le országraszóló sikerei, nem hiába legelső drámai színháza volt az országnak, megvoltak a maga örökszép hagyományai, s E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve akkor se jött fel Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy amikor erősen hívták, mert érezte, tudta, hogy ő a legelső tragikus színész az országban, s ő adja meg a színpad jelentőségét, nem az a város, mely a színház körül épült. És a híres kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy féltett büszkesége volt, büszke volt a város polgármestere, ha vele a Mátyás király-téren, yszemelynevy mátyás király yszemelynevy Mátyás király yszemelynevy mátyás yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Mátyás yszemelynevy király yszemelynevy ykodvegy a Szent Mihály yszemelynevy szent mihály yszemelynevy Szent Mihály yszemelynevy szent yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy templom körül végig sétált. Az egyetemi és középiskolai tanárok büszkén hivatkoztak rá s mikor fellépett, méltató előadást tartottak művészi játékáról, mesteri felfogásáról. Ahogy ő játszott: az volt a drámajáték, a tragikusművészet iskolapéldája. Abból sem elvenni, se hozzá tenni nem lehetett. Ami Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy az angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy és görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy tragédiákban: a felséges erő, az egekig viharzó, benső szenvedély, mely összetöri magával együtt az elébe tornyosuló akadályokat: ez volt E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve is, csakhogy még közelebb férkőzött a magyar szivekhez, mint a nagy tragika, mert mint emberideál keményebb tölgyből volt faragva; csodálatos tiszta magyar beszéde, tipikusan magyar úri megjelenése, hangjának a szellő suhogásától az alföldi mennydörgős vihar csattogásáig ható emberfeletti skálája parancsolón uralkodott a lelkeken s a hét vezérre, Szent Lászlóra, yszemelynevy szent lászló yszemelynevy Szent László yszemelynevy szent yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy legendás magyar királyok nagyságára emlékeztetett. Mikor Marosvásárhelyen ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy a szentkirály- uccai nyári színkörben yintezmenyy szentkirály- uccai nyári színkör yintezmenyy szentkir yintezmenyy szentkirály- yintezmenyy uccai yintezmenyy nyári yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy szentkir yintezmenyy ykodvegy minden évben vendégszerepelt a kolozsvári Nemzeti Színház, yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy voltak ott kiváló női primadonnák (Turcsányi Olga, yszemelynevy turcsányi olga yszemelynevy Turcsányi Olga yszemelynevy turcsányi yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Turcsányi yszemelynevy Olga yszemelynevy ykodvegy Áldor Juliska, yszemelynevy áldor juliska yszemelynevy Áldor Juliska yszemelynevy áldor yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Áldor yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy Küry Klára), yszemelynevy küry klára yszemelynevy Küry Klára yszemelynevy küry yszemelynevy klára yszemelynevy yszemelynevy Küry yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy de a legszélesebb érdeklődés, rajongás és tisztelet E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve magas, lovagi, mindig komoly és ünnepélyes alakját vette körül s nagy ünnepnapja volt a színháznak és zsúfolt telt háza, mikor őt hirdette a színlap. Nem is az operett, népszínmű, vígjáték volt akkor a fő, hanem a dráma, s férfi korban Caruso, yszemelynevy caruso yszemelynevy Caruso yszemelynevy caruso yszemelynevy yszemelynevy Caruso yszemelynevy ykodvegy Lauri Volpi yszemelynevy lauri volpi yszemelynevy Lauri Volpi yszemelynevy lauri yszemelynevy volpi yszemelynevy yszemelynevy Lauri yszemelynevy Volpi yszemelynevy ykodvegy világhíres tenoristák minden skálán, hangjegyen mesze diadalmaskodó énekművészete tette rám azt a végtelenségbe ringató, földieken túlemelkedő hatást, amit E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve tragikus játéka, a Kárpátok fergete- gének búgásához hasonló hangja, s igazi könyek tengerében fuldokló zokogása, mely a legkérgesebb, legelfásultabb emberek szívét is meglágyította. S ha a trianoni ország romjai körül visszanézünk a múltba, igazságosan, tényeknek megfelelően kell megállapítani, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy fénykora egybeesik E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve művészi pályafutásával. Amily egyéni és páratlan zamatu magyar karakterszínész, a másik kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy nagyság: Szentgyörgyi István, yszemelynevy szentgyörgyi istván yszemelynevy Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy oly egyéni, összehasonlíthatatlan Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Othello, yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Julius Caesar, yszerepy julius caesar yszerepy Julius Caesar yszerepy julius yszerepy caesar yszerepy yszerepy Julius yszerepy Caesar yszerepy ykodvegy Lear király, yszerepy lear király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy Ádám yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy E. Kovács Gyula. yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve És ő nem elégedett meg a született tehetség kifogyhatatlan intencióival, megérzéseivel, az életét sem fogta fel komédiaként, mint igen sok komédiás, ki könnyelműen, két kézzel pazarolja szét élete drága kincseit. Komolyan élt, szentnek tartotta hivatását, s tanult, olvasott éjjel-nappal, szakadatlanul. Irodalmi munkássága, fordításai, eredeti költeményei, ódái, drámái egy küldetéses nagy művész ragyogó alkotásai, melyek várják a méltó irodalomtudóst, ki érdemük szerint méltatja, s megjelöli helyüket a magyar irodalomban. Néha-néha el-eljárt szamosparti kis kocsmák benső szobáiba, hol meghitt baráti kör rajongással vette körül. Itt született a „Kétszer is nyit ycimy kétszer is nyit ycimy Kétszer is nyit ycimy kétszer ycimy is ycimy nyit ycimy ycimy Kétszer ycimy is ycimy nyit ycimy ykodvegy cimű népdala, melyet ma is énekelnek s fognak is mindig énekelni: Kétszer is nyit az akácfa virága, Megbánod még galambom, de hiába, Megbánod még visszasírsz még engemet, De a szívnek kétszer nyitni nem lehet. Azt szerettem, aki megcsalt, kijátszott, Az igaz szív mindig egyszer virágzott. A híres „rózsamáli, vagy „plébános borvizes bor mellett el-eldalolgatott, mert férfias, mély zengésű baritonhangja is volt, nem hiába játszott ifjú korában népszínmű alakokat is. E tekintetben hozzá hasonló módon indultak a drámai színjátszás terén Bakó László yszemelynevy bakó lászló yszemelynevy Bakó László yszemelynevy bakó yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Bakó yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és Kiss Ferenc, yszemelynevy kiss ferenc yszemelynevy Kiss Ferenc yszemelynevy kiss yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Kiss Ferenc yszemelynevy kiss ferenc yszemelynevy Kiss Ferenc yszemelynevy kiss yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy kényszerűségből, vagy a mai súlyos helyzetben, még fellép énekes darabokban, de komoly perceiben bizonyára megszólal benne az e.kovácsgyulai lelkiismeret: drámai művész vagyok, testestül-lelkestül, s a dráma a színpad legnagyobb művészete. E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve fényes irodalmi műveltségével, költői alkotásaival, s Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy költeményeinek megrázó előadásával nyerte meg a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagjainak becsülését, kik már 1876-ban xevtizedx 1875 megtisztelték xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 őt a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagsági koszorújával. S stílszerűen a görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy és shakespeari yszemelynevy shakespear yszemelynevy shakespear yszemelynevy shakespear yszemelynevy yszemelynevy shakespear yszemelynevy ykodvegy tragikus hősökhöz, kiknek míg élt, eleven testet és lelket adott: tragikusan halt meg, a legszebb színházban: Isten szabad ege alatt, a segesvári ytelepulesy segesvár ytelepulesy segesvár ymegyey nagy-küküllő megye ykodvegy csatasíkon, a világhírű szabadságköltő: Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi sándor yszemelynevy Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy titokzatos sírjánál emelt színpadon Petőfiről yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy mondott fenséges éneket, tízezrek szeme láttára esett össze és halt meg, mint Zrínyi Miklós yszemelynevy zrínyi miklós yszemelynevy Zrínyi Miklós yszemelynevy zrínyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Zrínyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy seregei élén, vagy a lánglelkű Prohászka Ottokár yszemelynevy prohászka ottokár yszemelynevy Prohászka Ottokár yszemelynevy prohászka yszemelynevy ottokár yszemelynevy yszemelynevy Prohászka yszemelynevy Ottokár yszemelynevy ykodvegy az egyetemi templom szószékén. És nem volt ő kisebb sem a hadvezérnél, sem a lángeszű püspöknél. A magyar drámai színjáték királya és pápája volt... (Dr. Kiss Menyhért.) yszemelynevy dr. kiss menyhért yszemelynevy Dr. Kiss Menyhért yszemelynevy dr. yszemelynevy kiss yszemelynevy menyhért yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Kiss yszemelynevy Menyhért yszemelyn yszocikkszerzoy dr. kiss menyhért szin_III.0024.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kovács Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0024.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27436.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kovács Gyula

Szócikk: Kovács Gyula (ecsedi), kiváló tragikus színművész, sz. 1839. február 14-én, Gebén (Szatmár m.), megh. 1899. augusztus 2-án, Segesváron. Atyja Kovács Mihály, református lelkész, anyja Kereszturi Julianna. A szülők a legjobb nevelésben részesítették és a fiú meg is felelt a várakozásnak, mert a debreceni kollégiumban 7 osztályt kitűnően végzett és egyben, mint jó szavaló és poéta szép hírnévre is tett szert. 1852. telén Szatmáron, Pázmán Mihály színtársulatától látta az első színielőadást, ahol éppen Egressy Gábor vendégszerepelt, aki felesége révén Kovácsnak rokona volt. Ez az előadás olyan benyomást gyakorol ifjú lelkére, hogy elhatározta, hogy felcsap színésznek. 1856. augusztus 17-én Lángh-nál Debrecenben meg is kezdi működését, ahol, mint szerelmes-szinész lép fel. Első szerepe a „Pál fordulása című vígjátékban volt. De ezzel a társulattal, úgy látszik, nem igen tudott megbarátkozni, mert már egy hónap múlva Nagykárolyban találjuk, Fejér Károly társulatánál és bejárja Mátészalkát, Ungvárt, Munkácsot, Beregszászt, Máramarosszigetet és több felvidéki várost, mindenütt küzdve éhséggel, nyomorral, de vígan, belenyugodva, egy boldogító reményért harcolva. 1857-ben Aradra szerződik Budai Józsefhez, ahol már nagy sikerrel játssza első nagy szerepét: Jókai „Dózsa György-ében Barnabást; onnan Latabár Endréhez hívják, ahol mint népszinműénekes is szerepel, mert szép bariton hangja volt. 1860-ban megismerkedik költő rokonával, miskolci Kovács Gyulával és amikor annak első verskötete megjelenik, megkülönböztetésül felveszi az „ecsedi előnevet. 1862-ben Felekyné és Egressy Gábor közbenjárására felép a Nemzeti Színházban, a „Könyves Kálmán című dráma Álmos szerepében, de csak drámai segédszínésznek szerződtetik és dacára a közönség és a kritika elismerésének, nem tud nagyobb szerepekhez jutni, megválik a színháztól és 1865. október 27-én Kolozsvárra szerződik, Follinusz János társulatához, ahol Bánk bán-ban lép fel először, óriási sikerrel. Egy év múlva házasságra lép Pataki Rózsa színésznővel, Kolozsvárt. (Megh. 1909. július 21- én, Kolozsvárt). 1866. április havában újra meghívják a Nemzeti Színházhoz, de csak egy évig marad itt, mert ámbár elsőrendű színésznek számít, de harmadrendű fizetéssel alkalmazzák. Három év múlva május 5-én újból fellép a Nemzetiben, „Othello-ban a címszerepet játssza. 1870. április havától 1878-ig a kolozsvári Nemzeti Színház művezetője, ahol különösen Shakespeare hőseinek alakításával aratja sikereit. 1878-ban újra a Nemzeti Színház tagja lesz, ahol most már elsőrendű hősszerelmes szerepkört tölt be. 1881-ben visszamegy Kolozsvárra, ahol 1885.március Kovács Gyula 22- én ünneplik 25 éves jubileumát, ugyan­abban a daraban játszik, amelyben először lépett a világot jelentő deszkára: a „Pál fordulása cimű vígjátékban. Három nap múlva meg kellett ismételnie jubileumát, amikor „Julius Caesar Antonius-át játszotta. 1882. szept. 28-án Sztupa Andor dési színtársulata dísztagnak választja meg. 1890. jan. 9-én ötvenedszer játssza Hamlet-et. 1876-ban a Petőfi - Társaság a költő-művészt tagjai sorába választja. Hasonló megtiszteltetésben részesíti az Erdélyi Irodalmi Társaság, a nagyváradi Szigligeti - Társaság és a debreceni Csokonai-Kör is. És amikor már művészi hírnevének tetőpontján állott, amikor a színpad fejedelmének tisztelték, eljött érte a Mors Imperátor és elragadta tőlünk ... Ott halt meg a szabad ég alatt, amikor Petőfi halálának ötvenedik évfordulóját ünepelték Segesvárott. A nagy ünnep 1899. julius 31-én volt. Első versei 1862-ben jelentek meg a „Hölgyfutár­ban, az első könyve 1869-ben, az utolsó 1892-ben jelent meg. Számos eredeti színművet írt és sokat fordított. Fordításai : „Don Carlos, drámai költemény 5 felv. Irta: Schiller Frigyes (1881. Budapest). „Mátyás király, drámai prológ 2 képben (a kolozsvári Mátyás-szobor alapkőletételének ünnepi előadása). Bem. 1896. szeptember 30-án, Kolozsvárt. „Emlékezzünk régiekről, alkalmi költemény (a debreceni első magyar nyelvű színielőadás 100-ik évfordulójának emlékünnepélyére), bem. Debrecen, 1898. nov. 27-én. „Bocskay István, eredeti dráma, 1892. „Petőfi ébredése, dramolette, „Stuart Mária, szomorújáték 5 felv. fordítás, 1887. Színre alkalmazta: Vörösmarty „Vérnász-át, Madách „Csák végnapjai-t és „Mózes-ét, a „Férfi és a nő című tragédiáját, Goethe „Faust-jának első részét, „A süket-néma és „Az abbé című francia színművet fordította, bem. 1889. júl. 5-én, Kolozsvárott. „Brutus és Lucrétia című színművet. Írta Hugó Károly, fordította, bem. 1890. február 22-én, Kolozsvárt. Főbb szerepei: Bánk bán, Maróth bán, Béldi Pál, Dózsa György, Maximus (Kegyenc), Ádám (Ember tragédiája), Gritti, Toldi, Rákóczi, Hamlet, Macbeth, Athéni Timon, János király, Telegdy, Zách Felicián, Othello, Coriolanus, Don Caesar, Báró és bankárban a bankár, Pósa márki, Ferdinánd (Ármány és szerelem), Essex gróf, Rantzauk, III. Richard, Lear, Antonius, Shylock, Faust, Edmond, Tell Vilmos, Vasgyáros, Petruccio, Kean stb. E. Kovács Gyula egyet jelentett a kolozsvári Nemzeti Színházzal, ott zajlottak le országraszóló sikerei, nem hiába legelső drámai színháza volt az országnak, megvoltak a maga örökszép hagyományai, s E. Kovács Gyula akkor se jött fel Budapestre, amikor erősen hívták, mert érezte, tudta, hogy ő a legelső tragikus színész az országban, s ő adja meg a színpad jelentőségét, nem az a város, mely a színház körül épült. És a híres kolozsvári színház féltett büszkesége volt, büszke volt a város polgármestere, ha vele a Mátyás király-téren, a Szent Mihály templom körül végig sétált. Az egyetemi és középiskolai tanárok büszkén hivatkoztak rá s mikor fellépett, méltató előadást tartottak művészi játékáról, mesteri felfogásáról. Ahogy ő játszott: az volt a drámajáték, a tragikusművészet iskolapéldája. Abból sem elvenni, se hozzá tenni nem lehetett. Ami Jászai Mari az angol és görög tragédiákban: a felséges erő, az egekig viharzó, benső szenvedély, mely összetöri magával együtt az elébe tornyosuló akadályokat: ez volt E. Kovács Gyula is, csakhogy még közelebb férkőzött a magyar szivekhez, mint a nagy tragika, mert mint emberideál keményebb tölgyből volt faragva; csodálatos tiszta magyar beszéde, tipikusan magyar úri megjelenése, hangjának a szellő suhogásától az alföldi mennydörgős vihar csattogásáig ható emberfeletti skálája parancsolón uralkodott a lelkeken s a hét vezérre, Szent Lászlóra, legendás magyar királyok nagyságára emlékeztetett. Mikor Marosvásárhelyen a szentkirály- uccai nyári színkörben minden évben vendégszerepelt a kolozsvári Nemzeti Színház, voltak ott kiváló női primadonnák (Turcsányi Olga, Áldor Juliska, Küry Klára), de a legszélesebb érdeklődés, rajongás és tisztelet E. Kovács Gyula magas, lovagi, mindig komoly és ünnepélyes alakját vette körül s nagy ünnepnapja volt a színháznak és zsúfolt telt háza, mikor őt hirdette a színlap. Nem is az operett, népszínmű, vígjáték volt akkor a fő, hanem a dráma, s férfi korban Caruso, Lauri Volpi világhíres tenoristák minden skálán, hangjegyen mesze diadalmaskodó énekművészete tette rám azt a végtelenségbe ringató, földieken túlemelkedő hatást, amit E. Kovács Gyula tragikus játéka, a Kárpátok fergete- gének búgásához hasonló hangja, s igazi könyek tengerében fuldokló zokogása, mely a legkérgesebb, legelfásultabb emberek szívét is meglágyította. S ha a trianoni ország romjai körül visszanézünk a múltba, igazságosan, tényeknek megfelelően kell megállapítani, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház fénykora egybeesik E. Kovács Gyula művészi pályafutásával. Amily egyéni és páratlan zamatu magyar karakterszínész, a másik kolozsvári nagyság: Szentgyörgyi István, oly egyéni, összehasonlíthatatlan Bánk bán, Othello, Julius Caesar, Lear király, Ádám E. Kovács Gyula. És ő nem elégedett meg a született tehetség kifogyhatatlan intencióival, megérzéseivel, az életét sem fogta fel komédiaként, mint igen sok komédiás, ki könnyelműen, két kézzel pazarolja szét élete drága kincseit. Komolyan élt, szentnek tartotta hivatását, s tanult, olvasott éjjel-nappal, szakadatlanul. Irodalmi munkássága, fordításai, eredeti költeményei, ódái, drámái egy küldetéses nagy művész ragyogó alkotásai, melyek várják a méltó irodalomtudóst, ki érdemük szerint méltatja, s megjelöli helyüket a magyar irodalomban. Néha-néha el-eljárt szamosparti kis kocsmák benső szobáiba, hol meghitt baráti kör rajongással vette körül. Itt született a „Kétszer is nyit cimű népdala, melyet ma is énekelnek s fognak is mindig énekelni: Kétszer is nyit az akácfa virága, Megbánod még galambom, de hiába, Megbánod még visszasírsz még engemet, De a szívnek kétszer nyitni nem lehet. Azt szerettem, aki megcsalt, kijátszott, Az igaz szív mindig egyszer virágzott. A híres „rózsamáli, vagy „plébános borvizes bor mellett el-eldalolgatott, mert férfias, mély zengésű baritonhangja is volt, nem hiába játszott ifjú korában népszínmű alakokat is. E tekintetben hozzá hasonló módon indultak a drámai színjátszás terén Bakó László és Kiss Ferenc, Kiss Ferenc kényszerűségből, vagy a mai súlyos helyzetben, még fellép énekes darabokban, de komoly perceiben bizonyára megszólal benne az e.kovácsgyulai lelkiismeret: drámai művész vagyok, testestül-lelkestül, s a dráma a színpad legnagyobb művészete. E. Kovács Gyula fényes irodalmi műveltségével, költői alkotásaival, s Petőfi költeményeinek megrázó előadásával nyerte meg a Petőfi Társaság tagjainak becsülését, kik már 1876-ban megtisztelték őt a Petőfi Társaság tagsági koszorújával. S stílszerűen a görög és shakespeari tragikus hősökhöz, kiknek míg élt, eleven testet és lelket adott: tragikusan halt meg, a legszebb színházban: Isten szabad ege alatt, a segesvári csatasíkon, a világhírű szabadságköltő: Petőfi Sándor titokzatos sírjánál emelt színpadon Petőfiről mondott fenséges éneket, tízezrek szeme láttára esett össze és halt meg, mint Zrínyi Miklós seregei élén, vagy a lánglelkű Prohászka Ottokár az egyetemi templom szószékén. És nem volt ő kisebb sem a hadvezérnél, sem a lángeszű püspöknél. A magyar drámai színjáték királya és pápája volt... (Dr. Kiss Menyhért.) szin_III.0024.pdf III