Címszó: Kovács Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0024.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27436.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kovács
Gyula
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527492.htm
Szócikk: Kovács Gyula (ecsedi), (megye) kiváló
tragikus színművész, sz. 1839. (születés
éve) február 14-én, Gebén (megye) (Szatmár
m.), (megye)
(információ)
megh. 1899. augusztus 2-án, Segesváron. (megye) Atyja
Kovács Mihály, (személy) (információ)
református lelkész, anyja Kereszturi Julianna.
(személy)
A szülők a legjobb nevelésben részesítették és a fiú meg is felelt a várakozásnak,
mert a debreceni (megye) kollégiumban
7 osztályt kitűnően végzett és egyben, mint jó szavaló és poéta szép hírnévre is
tett szert. 1852. (időpont) telén
Szatmáron, (megye)
(információ)
Pázmán Mihály (személy) (információ)
színtársulatától látta az első színielőadást,
ahol éppen Egressy Gábor (személy) (információ)
vendégszerepelt, aki felesége révén Kovácsnak
(személy)
(információ)
rokona volt. Ez az előadás olyan benyomást
gyakorol ifjú lelkére, hogy elhatározta, hogy felcsap színésznek. 1856. (időpont) augusztus
17-én Lángh-nál (személy) (információ)
Debrecenben (megye) meg is
kezdi működését, ahol, mint szerelmes-szinész lép fel. Első szerepe a „Pál fordulása
(cím) című vígjátékban
volt. De ezzel a társulattal, úgy látszik, nem igen tudott megbarátkozni, mert már
egy hónap múlva Nagykárolyban (megye) találjuk,
Fejér Károly (személy)
(információ)
társulatánál és bejárja Mátészalkát, (megye) Ungvárt,
(megye) Munkácsot,
(megye) Beregszászt,
(megye) Máramarosszigetet
(megye) (információ)
és több felvidéki (ország) várost,
mindenütt küzdve éhséggel, nyomorral, de vígan, belenyugodva, egy boldogító reményért
harcolva. 1857-ben (időpont) Aradra
(megye) (információ)
szerződik Budai Józsefhez, (személy) (információ)
ahol már nagy sikerrel játssza első nagy
szerepét: Jókai (személy) (információ)
„Dózsa György-ében (cím) (információ)
Barnabást; (szerep) onnan
Latabár Endréhez (személy) (információ)
hívják, ahol mint népszinműénekes is szerepel,
mert szép bariton hangja volt. 1860-ban (időpont) megismerkedik
költő rokonával, miskolci (megye) Kovács
Gyulával (személy)
(információ)
és amikor annak első verskötete megjelenik,
megkülönböztetésül felveszi az „ecsedi (megye) előnevet.
1862-ben (időpont)
Felekyné (személy)
(információ)
és Egressy Gábor (személy) (információ)
közbenjárására felép a Nemzeti Színházban,
(intézmény)
(információ)
a „Könyves Kálmán (cím) (információ)
című dráma Álmos (szerep) szerepében,
de csak drámai segédszínésznek szerződtetik és dacára a közönség és a kritika elismerésének,
nem tud nagyobb szerepekhez jutni, megválik a színháztól és 1865. (időpont) október
27-én Kolozsvárra (megye) szerződik,
Follinusz János (személy) (információ)
társulatához, ahol Bánk bán-ban (cím) (információ)
lép fel először, óriási sikerrel. Egy év
múlva házasságra lép Pataki Rózsa (személy) (információ)
színésznővel, Kolozsvárt. (megye) (Megh.
1909. (időpont)
július 21- én, Kolozsvárt). (megye) 1866.
(időpont)
április havában újra meghívják a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
de csak egy évig marad itt, mert ámbár elsőrendű
színésznek számít, de harmadrendű fizetéssel alkalmazzák. Három év múlva május 5-én
újból fellép a Nemzetiben, (intézmény)
(információ)
„Othello-ban (cím) (információ)
a címszerepet játssza. 1870. (időpont) április
havától 1878-ig (időpont) a
kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
művezetője, ahol különösen Shakespeare (személy) (információ)
hőseinek alakításával aratja sikereit. 1878-ban
(időpont)
újra a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja lesz, ahol most már elsőrendű hősszerelmes
szerepkört tölt be. 1881-ben (időpont) visszamegy
Kolozsvárra, (megye)
ahol 1885.március (időpont) Kovács
Gyula (személy)
(információ)
22- én ünneplik 25 éves jubileumát, ugyanabban
a daraban játszik, amelyben először lépett a világot jelentő deszkára: a „Pál fordulása
cimű vígjátékban. Három nap múlva meg kellett ismételnie jubileumát, amikor „Julius
Caesar (cím)
(információ)
Antonius-át (szerep) (információ)
játszotta. 1882. (időpont) szept.
28-án Sztupa Andor (személy) (információ)
dési (megye) színtársulata
dísztagnak választja meg. 1890. (időpont) jan.
9-én ötvenedszer játssza Hamlet-et. (cím) (információ)
1876-ban (időpont) a
Petőfi - Társaság (intézmény)
(információ)
a költő-művészt tagjai sorába választja.
Hasonló megtiszteltetésben részesíti az Erdélyi Irodalmi Társaság, (intézmény)
(információ)
a nagyváradi Szigligeti - Társaság (intézmény)
(információ)
és a debreceni Csokonai-Kör (intézmény)
(információ)
is. És amikor már művészi hírnevének tetőpontján
állott, amikor a színpad fejedelmének tisztelték, eljött érte a Mors Imperátor és
elragadta tőlünk ... Ott halt meg a szabad ég alatt, amikor Petőfi (személy) (információ)
halálának ötvenedik évfordulóját ünepelték
Segesvárott. (megye)
A nagy ünnep 1899. (időpont) julius
31-én volt. Első versei 1862-ben (időpont) jelentek
meg a „Hölgyfutárban, (intézmény)
az első könyve 1869-ben, (időpont) az
utolsó 1892-ben (időpont) jelent
meg. Számos eredeti színművet írt és sokat fordított. Fordításai : „Don Carlos,
(cím) (információ)
drámai költemény 5 felv. Irta: Schiller Frigyes
(személy)
(információ)
(1881. (időpont) Budapest).
(Budapest)
„Mátyás király, (cím)
(információ)
drámai prológ 2 képben (a kolozsvári (megye) Mátyás-szobor
(személy)
(információ)
alapkőletételének ünnepi előadása). Bem.
1896. (időpont)
szeptember 30-án, Kolozsvárt. (megye) „Emlékezzünk
régiekről, (cím)
alkalmi költemény (a debreceni (megye) első
magyar nyelvű színielőadás 100-ik évfordulójának emlékünnepélyére), bem. Debrecen,
(megye) 1898.
(időpont)
nov. 27-én. „Bocskay István, (cím) (információ)
eredeti dráma, 1892. (időpont) „Petőfi
ébredése, (cím)
(információ)
dramolette, „Stuart Mária, (cím) (információ)
szomorújáték 5 felv. fordítás, 1887. (időpont) Színre
alkalmazta: Vörösmarty (személy) (információ)
„Vérnász-át, (cím) Madách (személy) (információ)
„Csák végnapjai-t (cím) és „Mózes-ét,
(cím) a „Férfi
és a nő (cím)
című tragédiáját, Goethe (személy) (információ)
„Faust-jának (cím) (információ)
első részét, „A süket-néma (cím) és „Az abbé
(cím) című francia
(nemzetiség)
(információ)
színművet fordította, bem. 1889. (időpont) júl.
5-én, Kolozsvárott. (megye) „Brutus
és Lucrétia (cím)
című színművet. Írta Hugó Károly, (személy) (információ)
fordította, bem. 1890. (időpont) február
22-én, Kolozsvárt. (megye) Főbb
szerepei: Bánk bán, (szerep) (információ)
Maróth bán, (szerep) Béldi
Pál, (szerep)
(információ)
Dózsa György, (szerep) (információ)
Maximus (szerep) (Kegyenc),
(cím) (információ)
Ádám (szerep) (információ)
(Ember tragédiája), (cím) (információ)
Gritti, (szerep) (információ)
Toldi, (szerep) (információ)
Rákóczi, (szerep) (információ)
Hamlet, (szerep) (információ)
Macbeth, (szerep) Athéni
Timon, (szerep)
(információ)
János király, (szerep) (információ)
Telegdy, (szerep) Zách
Felicián, (szerep)
Othello, (szerep)
(információ)
Coriolanus, (szerep) (információ)
Don Caesar, (szerep) (információ)
Báró és bankárban (cím) (információ)
a bankár, (szerep) Pósa
márki, (szerep)
(információ)
Ferdinánd (szerep) (információ)
(Ármány és szerelem), (cím) (információ)
Essex gróf, (szerep) (információ)
Rantzauk, (szerep) III.
Richard, (szerep)
Lear, (szerep)
(információ)
Antonius, (szerep) (információ)
Shylock, (szerep) (információ)
Faust, (szerep) (információ)
Edmond, (szerep) Tell
Vilmos, (szerep)
(információ)
Vasgyáros, (szerep) Petruccio,
(szerep)
Kean (szerep)
(információ)
stb. E. Kovács Gyula (személy) egyet
jelentett a kolozsvári Nemzeti Színházzal, (intézmény)
(információ)
ott zajlottak le országraszóló sikerei, nem
hiába legelső drámai színháza volt az országnak, megvoltak a maga örökszép hagyományai,
s E. Kovács Gyula (személy) akkor
se jött fel Budapestre, (Budapest)
amikor erősen hívták, mert érezte, tudta, hogy ő a legelső tragikus színész az országban,
s ő adja meg a színpad jelentőségét, nem az a város, mely a színház körül épült.
És a híres kolozsvári színház (intézmény)
(információ)
féltett büszkesége volt, büszke volt a város
polgármestere, ha vele a Mátyás király-téren, (személy) (információ)
a Szent Mihály (személy) (információ)
templom körül végig sétált. Az egyetemi és
középiskolai tanárok büszkén hivatkoztak rá s mikor fellépett, méltató előadást
tartottak művészi játékáról, mesteri felfogásáról. Ahogy ő játszott: az volt a drámajáték,
a tragikusművészet iskolapéldája. Abból sem elvenni, se hozzá tenni nem lehetett.
Ami Jászai Mari (személy) (információ)
az angol (nemzetiség)
és görög (nemzetiség)
(információ)
tragédiákban: a felséges erő, az egekig viharzó,
benső szenvedély, mely összetöri magával együtt az elébe tornyosuló akadályokat:
ez volt E. Kovács Gyula (személy) is,
csakhogy még közelebb férkőzött a magyar szivekhez, mint a nagy tragika, mert mint
emberideál keményebb tölgyből volt faragva; csodálatos tiszta magyar beszéde, tipikusan
magyar úri megjelenése, hangjának a szellő suhogásától az alföldi mennydörgős vihar
csattogásáig ható emberfeletti skálája parancsolón uralkodott a lelkeken s a hét
vezérre, Szent Lászlóra, (személy) (információ)
legendás magyar királyok nagyságára emlékeztetett.
Mikor Marosvásárhelyen (megye) a szentkirály-
uccai nyári színkörben (intézmény)
minden évben vendégszerepelt a kolozsvári Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
voltak ott kiváló női primadonnák (Turcsányi
Olga, (személy)
(információ)
Áldor Juliska, (személy) (információ)
Küry Klára), (személy) (információ)
de a legszélesebb érdeklődés, rajongás és
tisztelet E. Kovács Gyula (személy) magas,
lovagi, mindig komoly és ünnepélyes alakját vette körül s nagy ünnepnapja volt a
színháznak és zsúfolt telt háza, mikor őt hirdette a színlap. Nem is az operett,
népszínmű, vígjáték volt akkor a fő, hanem a dráma, s férfi korban Caruso, (személy) (információ)
Lauri Volpi (személy) világhíres
tenoristák minden skálán, hangjegyen mesze diadalmaskodó énekművészete tette rám
azt a végtelenségbe ringató, földieken túlemelkedő hatást, amit E. Kovács Gyula
(személy)
tragikus játéka, a Kárpátok fergete- gének búgásához hasonló hangja, s igazi könyek
tengerében fuldokló zokogása, mely a legkérgesebb, legelfásultabb emberek szívét
is meglágyította. S ha a trianoni ország romjai körül visszanézünk a múltba, igazságosan,
tényeknek megfelelően kell megállapítani, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
fénykora egybeesik E. Kovács Gyula (személy) művészi
pályafutásával. Amily egyéni és páratlan zamatu magyar karakterszínész, a másik
kolozsvári (megye)
nagyság: Szentgyörgyi István, (személy) (információ)
oly egyéni, összehasonlíthatatlan Bánk bán,
(szerep)
(információ)
Othello, (szerep) (információ)
Julius Caesar, (szerep) (információ)
Lear király, (szerep) (információ)
Ádám (szerep) (információ)
E. Kovács Gyula. (személy) És
ő nem elégedett meg a született tehetség kifogyhatatlan intencióival, megérzéseivel,
az életét sem fogta fel komédiaként, mint igen sok komédiás, ki könnyelműen, két
kézzel pazarolja szét élete drága kincseit. Komolyan élt, szentnek tartotta hivatását,
s tanult, olvasott éjjel-nappal, szakadatlanul. Irodalmi munkássága, fordításai,
eredeti költeményei, ódái, drámái egy küldetéses nagy művész ragyogó alkotásai,
melyek várják a méltó irodalomtudóst, ki érdemük szerint méltatja, s megjelöli helyüket
a magyar irodalomban. Néha-néha el-eljárt szamosparti kis kocsmák benső szobáiba,
hol meghitt baráti kör rajongással vette körül. Itt született a „Kétszer is nyit
(cím) (információ)
cimű népdala, melyet ma is énekelnek s fognak
is mindig énekelni: Kétszer is nyit az akácfa virága, Megbánod még galambom, de
hiába, Megbánod még visszasírsz még engemet, De a szívnek kétszer nyitni nem lehet.
Azt szerettem, aki megcsalt, kijátszott, Az igaz szív mindig egyszer virágzott.
A híres „rózsamáli, vagy „plébános borvizes bor mellett el-eldalolgatott, mert férfias,
mély zengésű baritonhangja is volt, nem hiába játszott ifjú korában népszínmű alakokat
is. E tekintetben hozzá hasonló módon indultak a drámai színjátszás terén Bakó László
(személy)
(információ)
és Kiss Ferenc, (személy) (információ)
Kiss Ferenc (személy) (információ)
kényszerűségből, vagy a mai súlyos helyzetben,
még fellép énekes darabokban, de komoly perceiben bizonyára megszólal benne az e.kovácsgyulai
lelkiismeret: drámai művész vagyok, testestül-lelkestül, s a dráma a színpad legnagyobb
művészete. E. Kovács Gyula (személy) fényes
irodalmi műveltségével, költői alkotásaival, s Petőfi (személy) (információ)
költeményeinek megrázó előadásával nyerte
meg a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
tagjainak becsülését, kik már 1876-ban (időpont) megtisztelték
őt a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
tagsági koszorújával. S stílszerűen a görög
(nemzetiség)
(információ)
és shakespeari (személy) tragikus
hősökhöz, kiknek míg élt, eleven testet és lelket adott: tragikusan halt meg, a
legszebb színházban: Isten szabad ege alatt, a segesvári (megye) csatasíkon,
a világhírű szabadságköltő: Petőfi Sándor (személy) (információ)
titokzatos sírjánál emelt színpadon Petőfiről
(személy)
(információ)
mondott fenséges éneket, tízezrek szeme láttára
esett össze és halt meg, mint Zrínyi Miklós (személy) seregei
élén, vagy a lánglelkű Prohászka Ottokár (személy) az
egyetemi templom szószékén. És nem volt ő kisebb sem a hadvezérnél, sem a lángeszű
püspöknél. A magyar drámai színjáték királya és pápája volt... (Dr. Kiss Menyhért.)
(személy)
szin_III.0024.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kovács Gyula címszóvég 27436 Szócikk: Kovács
Gyula (ecsedi), ytelepulesy ecsed ytelepulesy ecsed ymegyey szatmár megye
ykodvegy kiváló tragikus színművész, sz. 1839. február xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 14-én, Gebén ytelepulesy gebe ytelepulesy Gebé ymegyey szatmár megye
ykodvegy (Szatmár m.), ytelepulesy szatmár m. ytelepulesy Szatmár m. ymegyey
szatmár megye ykodvegy megh. 1899. augusztus 2-án, Segesváron. ytelepulesy
segesvár ytelepulesy Segesvár ymegyey nagy-küküllő megye ykodvegy Atyja Kovács Mihály,
yszemelynevy kovács mihály yszemelynevy Kovács Mihály yszemelynevy kovács
yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy református lelkész, anyja Kereszturi Julianna. yszemelynevy
kereszturi julianna yszemelynevy Kereszturi Julianna yszemelynevy kereszturi
yszemelynevy julianna yszemelynevy yszemelynevy Kereszturi yszemelynevy
Julianna yszemelynevy ykodvegy A szülők a legjobb nevelésben részesítették és a
fiú meg is felelt a várakozásnak, mert a debreceni ytelepulesy debrecen
ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy kollégiumban 7 osztályt kitűnően
végzett és egyben, mint jó szavaló és poéta szép hírnévre is tett szert. 1852. xevtizedx
1855 telén Szatmáron, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár
megye ykodvegy Pázmán Mihály yszemelynevy pázmán mihály yszemelynevy Pázmán
Mihály yszemelynevy pázmán yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Pázmán
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy színtársulatától látta az első színielőadást,
ahol éppen Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor
yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy vendégszerepelt, aki felesége révén Kovácsnak
yszemelynevy kovács yszemelynevy Kovács yszemelynevy kovács yszemelynevy
yszemelynevy Kovács yszemelynevy ykodvegy rokona volt. Ez az előadás olyan benyomást
gyakorol ifjú lelkére, hogy elhatározta, hogy felcsap színésznek. 1856. augusztus
17-én Lángh-nál yszemelynevy lángh yszemelynevy Lángh yszemelynevy lángh yszemelynevy
yszemelynevy Lángh yszemelynevy ykodvegy Debrecenben ytelepulesy debrecen
ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy meg is kezdi működését, ahol,
mint szerelmes-szinész lép fel. Első szerepe a „Pál fordulása ycimy pál fordulása
ycimy Pál fordulása ycimy pál ycimy fordulása ycimy ycimy Pál ycimy fordulása
ycimy ykodvegy című vígjátékban volt. De ezzel a társulattal, úgy látszik, nem igen
tudott megbarátkozni, mert már egy hónap múlva Nagykárolyban ytelepulesy
nagykároly ytelepulesy Nagykároly ymegyey szatmár megye ykodvegy találjuk, Fejér
Károly yszemelynevy fejér károly yszemelynevy Fejér Károly yszemelynevy fejér
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fejér yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy társulatánál és bejárja Mátészalkát, ytelepulesy
mátészalka ytelepulesy Mátészalká ymegyey szatmár megye ykodvegy Ungvárt, ytelepulesy
ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy Munkácsot, ytelepulesy
munkács ytelepulesy Munkács ymegyey bereg megye ykodvegy Beregszászt, ytelepulesy
beregszász ytelepulesy Beregszász ymegyey bereg megye ykodvegy Máramarosszigetet
ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy Máramarossziget ymegyey máramaros megye
ykodvegy és több felvidéki ytelepulesy felvidék ytelepulesy felvidék yorszagy
Szlovákia ykodvegy várost, mindenütt küzdve éhséggel, nyomorral, de vígan, belenyugodva,
egy boldogító reményért harcolva. 1857-ben Aradra xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy szerződik Budai Józsefhez, yszemelynevy
budai józsef yszemelynevy Budai József yszemelynevy budai yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Budai yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy ahol már
nagy sikerrel játssza első nagy szerepét: Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy
Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy „Dózsa
György-ében ycimy dózsa györgy ycimy Dózsa György ycimy dózsa ycimy györgy
ycimy ycimy Dózsa ycimy György ycimy ykodvegy Barnabást; yszerepy barnabás
yszerepy Barnabás yszerepy barnabás yszerepy yszerepy Barnabás yszerepy
ykodvegy onnan Latabár Endréhez yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár
Endré yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár
yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy hívják, ahol mint népszinműénekes is szerepel,
mert szép bariton hangja volt. 1860-ban xevtizedx 1865 megismerkedik költő rokonával,
miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Kovács
Gyulával yszemelynevy kovács gyula yszemelynevy Kovács Gyulá yszemelynevy
kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyulá
yszemelynevy ykodvegy és amikor annak első verskötete megjelenik, megkülönböztetésül
felveszi az „ecsedi ytelepulesy ecsed ytelepulesy ecsed ymegyey szatmár megye
ykodvegy előnevet. 1862-ben Felekyné yszemelynevy felekyne yszemelynevy
Felekyné yszemelynevy felekyne yszemelynevy yszemelynevy Felekyné yszemelynevy
ykodvegy és Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor
yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy közbenjárására felép a Nemzeti Színházban,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Könyves Kálmán ycimy
könyves kálmán ycimy Könyves Kálmán ycimy könyves ycimy kálmán ycimy ycimy
Könyves ycimy Kálmán ycimy ykodvegy című dráma Álmos yszerepy álmos yszerepy
Álmos yszerepy álmos yszerepy yszerepy Álmos yszerepy ykodvegy szerepében, de csak
drámai segédszínésznek szerződtetik és dacára a közönség és a kritika elismerésének,
nem tud nagyobb szerepekhez jutni, megválik a színháztól és 1865. október xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 27-én Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződik, Follinusz János yszemelynevy
follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy társulatához, ahol Bánk bán-ban ycimy bánk bán ycimy Bánk
bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy lép fel először,
óriási sikerrel. Egy év múlva házasságra lép Pataki Rózsa yszemelynevy pataki
rózsa yszemelynevy Pataki Rózsa yszemelynevy pataki yszemelynevy rózsa yszemelynevy
yszemelynevy Pataki yszemelynevy Rózsa yszemelynevy ykodvegy színésznővel, Kolozsvárt.
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy (Megh.
1909. xevtizedx 1905 július 21- én, Kolozsvárt). ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1866. xevtizedx 1865 április
xtalanevtizedx 1875 havában újra meghívják a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy de csak egy évig marad itt,
mert ámbár elsőrendű színésznek számít, de harmadrendű fizetéssel alkalmazzák. Három
év múlva május 5-én újból fellép a Nemzetiben, yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy „Othello-ban ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy
Othello ycimy ykodvegy a címszerepet játssza. 1870. xevtizedx 1875 április havától
1878-ig a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy művezetője, ahol különösen
Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy hőseinek
alakításával aratja sikereit. 1878-ban újra xtalanevtizedx 1885 a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lesz, ahol most
már elsőrendű hősszerelmes szerepkört tölt be. 1881-ben xevtizedx 1885 visszamegy
Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy ahol 1885.március Kovács Gyula yszemelynevy kovács gyula yszemelynevy
Kovács Gyula yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy
Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy 22- én ünneplik 25 éves jubileumát,
ugyanabban a daraban játszik, amelyben először lépett a világot jelentő deszkára:
a „Pál fordulása cimű vígjátékban. Három nap múlva meg kellett ismételnie jubileumát,
amikor „Julius Caesar ycimy julius caesar ycimy Julius Caesar ycimy julius
ycimy caesar ycimy ycimy Julius ycimy Caesar ycimy ykodvegy Antonius-át yszerepy
antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy Antonius
yszerepy ykodvegy játszotta. 1882. szept. xtalanevtizedx 1895 28-án Sztupa Andor
yszemelynevy sztupa andor yszemelynevy Sztupa Andor yszemelynevy sztupa
yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Sztupa yszemelynevy Andor
yszemelynevy ykodvegy dési ytelepulesy dés ytelepulesy dés ymegyey
szolnok-doboka megye ykodvegy színtársulata dísztagnak választja meg. 1890. xevtizedx
1895 jan. 9-én ötvenedszer játssza Hamlet-et. ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy
hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy 1876-ban xevtizedx 1875 a xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 Petőfi - Társaság yintezmenyy petőfi - társaság
yintezmenyy Petőfi - yintezmenyy petőfi yintezmenyy - yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy a költő-művészt
tagjai sorába választja. Hasonló megtiszteltetésben részesíti az Erdélyi Irodalmi
Társaság, yintezmenyy erdélyi irodalmi társaság yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy
erdélyi yintezmenyy irodalmi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy
Erdélyi yintezmenyy ykodvegy a nagyváradi Szigligeti - Társaság yintezmenyy
nagyváradi szigligeti - társaság yintezmenyy nagyvára yintezmenyy nagyváradi
yintezmenyy szigligeti yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy nagyvára yintezmenyy ykodvegy és a debreceni Csokonai-Kör yintezmenyy
debreceni csokonai-kör yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy
csokonai-kör yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy is. És amikor
már művészi hírnevének tetőpontján állott, amikor a színpad fejedelmének tisztelték,
eljött érte a Mors Imperátor és elragadta tőlünk ... Ott halt meg a szabad ég alatt,
amikor Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy halálának ötvenedik évfordulóját
ünepelték Segesvárott. ytelepulesy segesvár ytelepulesy Segesvár ymegyey
nagy-küküllő megye ykodvegy A nagy ünnep 1899. xevtizedx 1895 julius 31-én volt.
Első versei 1862-ben xevtizedx 1865 jelentek meg a „Hölgyfutárban, yintezmenyy
hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy
Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy az első könyve 1869-ben, az xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 utolsó 1892-ben xevtizedx 1895 jelent meg. Számos eredeti színművet írt és
sokat fordított. Fordításai : „Don Carlos, ycimy don carlos ycimy Don Carlos
ycimy don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy Carlos ycimy ykodvegy drámai költemény
5 felv. Irta: Schiller Frigyes yszemelynevy schiller frigyes yszemelynevy
Schiller Frigyes yszemelynevy schiller yszemelynevy frigyes yszemelynevy
yszemelynevy Schiller yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy (1881. xevtizedx
1885 Budapest). xtalanevtizedx 1895 Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy „Mátyás király, ycimy mátyás király ycimy Mátyás király
ycimy mátyás ycimy király ycimy ycimy Mátyás ycimy király ycimy ykodvegy drámai
prológ 2 képben (a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy Mátyás-szobor yszemelynevy mátyás yszemelynevy
Mátyás yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy Mátyás yszemelynevy
ykodvegy alapkőletételének ünnepi előadása). Bem. 1896. xevtizedx 1895 szeptember
30-án, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy „Emlékezzünk régiekről, ycimy emlékezzünk régiekről ycimy
Emlékezzünk régiekről ycimy emlékezzünk ycimy régiekről ycimy ycimy Emlékezzünk
ycimy régiekről ycimy ykodvegy alkalmi költemény (a debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy első magyar nyelvű színielőadás
100-ik évfordulójának emlékünnepélyére), bem. Debrecen, ytelepulesy debrecen
ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1898. nov. 27-én. „Bocskay István,
ycimy bocskay istván ycimy Bocskay István ycimy bocskay ycimy istván ycimy
ycimy Bocskay ycimy István ycimy ykodvegy eredeti dráma, 1892. „Petőfi ébredése,
ycimy petőfi ébredése ycimy Petőfi ébredése ycimy petőfi ycimy ébredése ycimy
ycimy Petőfi ycimy ébredése ycimy ykodvegy dramolette, „Stuart Mária, ycimy
stuart mária ycimy Stuart Mária ycimy stuart ycimy mária ycimy ycimy Stuart
ycimy Mária ycimy ykodvegy szomorújáték 5 felv. fordítás, 1887. xevtizedx 1885 Színre
alkalmazta: Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy
ykodvegy „Vérnász-át, ycimy vérnász ycimy Vérnász ycimy vérnász ycimy ycimy
Vérnász ycimy ykodvegy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy Madách
yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy „Csák
végnapjai-t ycimy csák végnapjai ycimy Csák végnapjai ycimy csák ycimy
végnapjai ycimy ycimy Csák ycimy végnapjai ycimy ykodvegy és „Mózes-ét, ycimy
mózes ycimy Mózes ycimy mózes ycimy ycimy Mózes ycimy ykodvegy a „Férfi és a nő
ycimy férfi és a nő ycimy Férfi és a nő ycimy férfi ycimy és ycimy a ycimy nő
ycimy ycimy Férfi ycimy és ycimy a ycimy nő ycimy ykodvegy című tragédiáját, Goethe
yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy
yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy „Faust-jának ycimy faust ycimy Faust
ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy első részét, „A süket-néma ycimy a
süket-néma ycimy A süket-néma ycimy a ycimy süket-néma ycimy ycimy A ycimy
süket-néma ycimy ykodvegy és „Az abbé ycimy az abbe ycimy Az abbé ycimy az
ycimy abbe ycimy ycimy Az ycimy abbé ycimy ykodvegy című francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy színművet fordította, bem. 1889. júl. xtalanevtizedx
1895 5-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy „Brutus és Lucrétia ycimy brutus és lucrétia ycimy Brutus
és Lucrétia ycimy brutus ycimy és ycimy lucrétia ycimy ycimy Brutus ycimy és
ycimy Lucrétia ycimy ykodvegy című színművet. Írta Hugó Károly, yszemelynevy
hugó károly yszemelynevy Hugó Károly yszemelynevy hugó yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Hugó yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy fordította,
bem. 1890. xevtizedx 1895 február 22-én, Kolozsvárt. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Főbb szerepei: Bánk bán, yszerepy
bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk
yszerepy bán yszerepy ykodvegy Maróth bán, yszerepy maróth bán yszerepy Maróth
bán yszerepy maróth yszerepy bán yszerepy yszerepy Maróth yszerepy bán yszerepy
ykodvegy Béldi Pál, yszerepy béldi pál yszerepy Béldi Pál yszerepy béldi
yszerepy pál yszerepy yszerepy Béldi yszerepy Pál yszerepy ykodvegy Dózsa György,
yszerepy dózsa györgy yszerepy Dózsa György yszerepy dózsa yszerepy györgy
yszerepy yszerepy Dózsa yszerepy György yszerepy ykodvegy Maximus yszerepy
maximus yszerepy Maximus yszerepy maximus yszerepy yszerepy Maximus yszerepy
ykodvegy (Kegyenc), ycimy kegyenc ycimy Kegyenc ycimy kegyenc ycimy ycimy
Kegyenc ycimy ykodvegy Ádám yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy
yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy (Ember tragédiája), ycimy ember tragédiája ycimy
Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy
tragédiája ycimy ykodvegy Gritti, yszerepy gritti yszerepy Gritti yszerepy
gritti yszerepy yszerepy Gritti yszerepy ykodvegy Toldi, yszerepy toldi
yszerepy Toldi yszerepy toldi yszerepy yszerepy Toldi yszerepy ykodvegy Rákóczi,
yszerepy rákóczi yszerepy Rákóczi yszerepy rákóczi yszerepy yszerepy Rákóczi
yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet
yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Macbeth, yszerepy macbeth yszerepy
Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Athéni Timon,
yszerepy athéni timon yszerepy Athéni Timon yszerepy athéni yszerepy timon
yszerepy yszerepy Athéni yszerepy Timon yszerepy ykodvegy János király, yszerepy
jános király yszerepy János király yszerepy jános yszerepy király yszerepy
yszerepy János yszerepy király yszerepy ykodvegy Telegdy, yszerepy telegdy
yszerepy Telegdy yszerepy telegdy yszerepy yszerepy Telegdy yszerepy ykodvegy Zách
Felicián, yszerepy zách felicián yszerepy Zách Felicián yszerepy zách yszerepy
felicián yszerepy yszerepy Zách yszerepy Felicián yszerepy ykodvegy Othello, yszerepy
othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy
ykodvegy Coriolanus, yszerepy coriolanus yszerepy Coriolanus yszerepy
coriolanus yszerepy yszerepy Coriolanus yszerepy ykodvegy Don Caesar, yszerepy
don caesar yszerepy Don Caesar yszerepy don yszerepy caesar yszerepy yszerepy
Don yszerepy Caesar yszerepy ykodvegy Báró és bankárban ycimy báró és bankár
ycimy Báró és bankár ycimy báró ycimy és ycimy bankár ycimy ycimy Báró ycimy és
ycimy bankár ycimy ykodvegy a bankár, yszerepy bankár yszerepy bankár yszerepy
bankár yszerepy yszerepy bankár yszerepy ykodvegy Pósa márki, yszerepy pósa
márki yszerepy Pósa márki yszerepy pósa yszerepy márki yszerepy yszerepy Pósa
yszerepy márki yszerepy ykodvegy Ferdinánd yszerepy ferdinánd yszerepy
Ferdinánd yszerepy ferdinánd yszerepy yszerepy Ferdinánd yszerepy ykodvegy (Ármány
és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány
ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy
ykodvegy Essex gróf, yszerepy essex gróf yszerepy Essex gróf yszerepy essex
yszerepy gróf yszerepy yszerepy Essex yszerepy gróf yszerepy ykodvegy Rantzauk,
yszerepy rantzauk yszerepy Rantzauk yszerepy rantzauk yszerepy yszerepy
Rantzauk yszerepy ykodvegy III. Richard, yszerepy iii. richard yszerepy III.
Richard yszerepy iii. yszerepy richard yszerepy yszerepy III. yszerepy Richard
yszerepy ykodvegy Lear, yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy
yszerepy Lear yszerepy ykodvegy Antonius, yszerepy antonius yszerepy Antonius
yszerepy antonius yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy Shylock, yszerepy
shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy
ykodvegy Faust, yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy
Faust yszerepy ykodvegy Edmond, yszerepy edmond yszerepy Edmond yszerepy edmond
yszerepy yszerepy Edmond yszerepy ykodvegy Tell Vilmos, yszerepy tell vilmos
yszerepy Tell Vilmos yszerepy tell yszerepy vilmos yszerepy yszerepy Tell
yszerepy Vilmos yszerepy ykodvegy Vasgyáros, yszerepy vasgyáros yszerepy
Vasgyáros yszerepy vasgyáros yszerepy yszerepy Vasgyáros yszerepy ykodvegy Petruccio,
yszerepy petruccio yszerepy Petruccio yszerepy petruccio yszerepy yszerepy
Petruccio yszerepy ykodvegy Kean yszerepy kean yszerepy Kean yszerepy kean
yszerepy yszerepy Kean yszerepy ykodvegy stb. E. Kovács Gyula yszemelynevy e.
kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve egyet jelentett a kolozsvári Nemzeti Színházzal,
yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy
kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
kolozsvá yintezmenyy ykodvegy ott zajlottak le országraszóló sikerei, nem hiába
legelső drámai színháza volt az országnak, megvoltak a maga örökszép hagyományai,
s E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula
yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve akkor
se jött fel Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy amikor erősen hívták, mert érezte, tudta, hogy ő a legelső tragikus színész
az országban, s ő adja meg a színpad jelentőségét, nem az a város, mely a színház
körül épült. És a híres kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy féltett büszkesége volt, büszke volt a
város polgármestere, ha vele a Mátyás király-téren, yszemelynevy mátyás király
yszemelynevy Mátyás király yszemelynevy mátyás yszemelynevy király yszemelynevy
yszemelynevy Mátyás yszemelynevy király yszemelynevy ykodvegy a Szent Mihály yszemelynevy
szent mihály yszemelynevy Szent Mihály yszemelynevy szent yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy templom
körül végig sétált. Az egyetemi és középiskolai tanárok büszkén hivatkoztak rá s
mikor fellépett, méltató előadást tartottak művészi játékáról, mesteri felfogásáról.
Ahogy ő játszott: az volt a drámajáték, a tragikusművészet iskolapéldája. Abból
sem elvenni, se hozzá tenni nem lehetett. Ami Jászai Mari yszemelynevy jászai
mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari
yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy az angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy
ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy és görög ynemzetisegy görög
ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög
ynemzetisegy ykodvegy tragédiákban: a felséges erő, az egekig viharzó, benső szenvedély,
mely összetöri magával együtt az elébe tornyosuló akadályokat: ez volt E. Kovács
Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e.
yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E.
yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve is, csakhogy még közelebb
férkőzött a magyar szivekhez, mint a nagy tragika, mert mint emberideál keményebb
tölgyből volt faragva; csodálatos tiszta magyar beszéde, tipikusan magyar úri megjelenése,
hangjának a szellő suhogásától az alföldi mennydörgős vihar csattogásáig ható emberfeletti
skálája parancsolón uralkodott a lelkeken s a hét vezérre, Szent Lászlóra, yszemelynevy
szent lászló yszemelynevy Szent László yszemelynevy szent yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy legendás
magyar királyok nagyságára emlékeztetett. Mikor Marosvásárhelyen ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy a szentkirály-
uccai nyári színkörben yintezmenyy szentkirály- uccai nyári színkör yintezmenyy
szentkir yintezmenyy szentkirály- yintezmenyy uccai yintezmenyy nyári
yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy szentkir yintezmenyy ykodvegy minden
évben vendégszerepelt a kolozsvári Nemzeti Színház, yintezmenyy kolozsvári
nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy voltak
ott kiváló női primadonnák (Turcsányi Olga, yszemelynevy turcsányi olga
yszemelynevy Turcsányi Olga yszemelynevy turcsányi yszemelynevy olga
yszemelynevy yszemelynevy Turcsányi yszemelynevy Olga yszemelynevy ykodvegy Áldor
Juliska, yszemelynevy áldor juliska yszemelynevy Áldor Juliska yszemelynevy
áldor yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Áldor yszemelynevy Juliska
yszemelynevy ykodvegy Küry Klára), yszemelynevy küry klára yszemelynevy Küry
Klára yszemelynevy küry yszemelynevy klára yszemelynevy yszemelynevy Küry
yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy de a legszélesebb érdeklődés, rajongás
és tisztelet E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E.
Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodve magas, lovagi, mindig komoly és ünnepélyes alakját vette körül
s nagy ünnepnapja volt a színháznak és zsúfolt telt háza, mikor őt hirdette a színlap.
Nem is az operett, népszínmű, vígjáték volt akkor a fő, hanem a dráma, s férfi korban
Caruso, yszemelynevy caruso yszemelynevy Caruso yszemelynevy caruso
yszemelynevy yszemelynevy Caruso yszemelynevy ykodvegy Lauri Volpi yszemelynevy
lauri volpi yszemelynevy Lauri Volpi yszemelynevy lauri yszemelynevy volpi
yszemelynevy yszemelynevy Lauri yszemelynevy Volpi yszemelynevy ykodvegy világhíres
tenoristák minden skálán, hangjegyen mesze diadalmaskodó énekművészete tette rám
azt a végtelenségbe ringató, földieken túlemelkedő hatást, amit E. Kovács Gyula
yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e.
yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E.
yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve tragikus játéka, a Kárpátok
fergete- gének búgásához hasonló hangja, s igazi könyek tengerében fuldokló zokogása,
mely a legkérgesebb, legelfásultabb emberek szívét is meglágyította. S ha a trianoni
ország romjai körül visszanézünk a múltba, igazságosan, tényeknek megfelelően kell
megállapítani, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti
színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy fénykora
egybeesik E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács
Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve művészi
pályafutásával. Amily egyéni és páratlan zamatu magyar karakterszínész, a másik
kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy nagyság: Szentgyörgyi István, yszemelynevy szentgyörgyi istván
yszemelynevy Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy oly egyéni, összehasonlíthatatlan Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy
Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán
yszerepy ykodvegy Othello, yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello
yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Julius Caesar, yszerepy julius
caesar yszerepy Julius Caesar yszerepy julius yszerepy caesar yszerepy yszerepy
Julius yszerepy Caesar yszerepy ykodvegy Lear király, yszerepy lear király
yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy Lear
yszerepy király yszerepy ykodvegy Ádám yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy
ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy E. Kovács Gyula. yszemelynevy e.
kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve És ő nem elégedett meg a született tehetség
kifogyhatatlan intencióival, megérzéseivel, az életét sem fogta fel komédiaként,
mint igen sok komédiás, ki könnyelműen, két kézzel pazarolja szét élete drága kincseit.
Komolyan élt, szentnek tartotta hivatását, s tanult, olvasott éjjel-nappal, szakadatlanul.
Irodalmi munkássága, fordításai, eredeti költeményei, ódái, drámái egy küldetéses
nagy művész ragyogó alkotásai, melyek várják a méltó irodalomtudóst, ki érdemük
szerint méltatja, s megjelöli helyüket a magyar irodalomban. Néha-néha el-eljárt
szamosparti kis kocsmák benső szobáiba, hol meghitt baráti kör rajongással vette
körül. Itt született a „Kétszer is nyit ycimy kétszer is nyit ycimy Kétszer is nyit
ycimy kétszer ycimy is ycimy nyit ycimy ycimy Kétszer ycimy is ycimy nyit ycimy
ykodvegy cimű népdala, melyet ma is énekelnek s fognak is mindig énekelni: Kétszer
is nyit az akácfa virága, Megbánod még galambom, de hiába, Megbánod még visszasírsz
még engemet, De a szívnek kétszer nyitni nem lehet. Azt szerettem, aki megcsalt,
kijátszott, Az igaz szív mindig egyszer virágzott. A híres „rózsamáli, vagy „plébános
borvizes bor mellett el-eldalolgatott, mert férfias, mély zengésű baritonhangja
is volt, nem hiába játszott ifjú korában népszínmű alakokat is. E tekintetben hozzá
hasonló módon indultak a drámai színjátszás terén Bakó László yszemelynevy bakó
lászló yszemelynevy Bakó László yszemelynevy bakó yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Bakó yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és Kiss
Ferenc, yszemelynevy kiss ferenc yszemelynevy Kiss Ferenc yszemelynevy kiss
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy Kiss Ferenc yszemelynevy kiss ferenc yszemelynevy Kiss Ferenc
yszemelynevy kiss yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kiss
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy kényszerűségből, vagy a mai súlyos helyzetben,
még fellép énekes darabokban, de komoly perceiben bizonyára megszólal benne az e.kovácsgyulai
lelkiismeret: drámai művész vagyok, testestül-lelkestül, s a dráma a színpad legnagyobb
művészete. E. Kovács Gyula yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács
Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve fényes
irodalmi műveltségével, költői alkotásaival, s Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy költeményeinek megrázó előadásával nyerte meg a Petőfi Társaság
yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy
társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagjainak
becsülését, kik már 1876-ban xevtizedx 1875 megtisztelték xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 őt a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T
yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi
yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagsági koszorújával. S stílszerűen a görög ynemzetisegy
görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög
ynemzetisegy ykodvegy és shakespeari yszemelynevy shakespear yszemelynevy
shakespear yszemelynevy shakespear yszemelynevy yszemelynevy shakespear
yszemelynevy ykodvegy tragikus hősökhöz, kiknek míg élt, eleven testet és lelket
adott: tragikusan halt meg, a legszebb színházban: Isten szabad ege alatt, a segesvári
ytelepulesy segesvár ytelepulesy segesvár ymegyey nagy-küküllő megye ykodvegy csatasíkon,
a világhírű szabadságköltő: Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi sándor
yszemelynevy Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy titokzatos sírjánál
emelt színpadon Petőfiről yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy mondott fenséges éneket,
tízezrek szeme láttára esett össze és halt meg, mint Zrínyi Miklós yszemelynevy
zrínyi miklós yszemelynevy Zrínyi Miklós yszemelynevy zrínyi yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Zrínyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy
ykodvegy seregei élén, vagy a lánglelkű Prohászka Ottokár yszemelynevy
prohászka ottokár yszemelynevy Prohászka Ottokár yszemelynevy prohászka
yszemelynevy ottokár yszemelynevy yszemelynevy Prohászka yszemelynevy Ottokár
yszemelynevy ykodvegy az egyetemi templom szószékén. És nem volt ő kisebb sem a
hadvezérnél, sem a lángeszű püspöknél. A magyar drámai színjáték királya és pápája
volt... (Dr. Kiss Menyhért.) yszemelynevy dr. kiss menyhért yszemelynevy Dr.
Kiss Menyhért yszemelynevy dr. yszemelynevy kiss yszemelynevy menyhért
yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Kiss yszemelynevy Menyhért yszemelyn
yszocikkszerzoy dr. kiss menyhért szin_III.0024.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kovács Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0024.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27436.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kovács
Gyula
Szócikk: Kovács Gyula (ecsedi), kiváló tragikus
színművész, sz. 1839. február 14-én, Gebén (Szatmár m.), megh. 1899. augusztus 2-án,
Segesváron. Atyja Kovács Mihály, református lelkész, anyja Kereszturi Julianna.
A szülők a legjobb nevelésben részesítették és a fiú meg is felelt a várakozásnak,
mert a debreceni kollégiumban 7 osztályt kitűnően végzett és egyben, mint jó szavaló
és poéta szép hírnévre is tett szert. 1852. telén Szatmáron, Pázmán Mihály színtársulatától
látta az első színielőadást, ahol éppen Egressy Gábor vendégszerepelt, aki felesége
révén Kovácsnak rokona volt. Ez az előadás olyan benyomást gyakorol ifjú lelkére,
hogy elhatározta, hogy felcsap színésznek. 1856. augusztus 17-én Lángh-nál Debrecenben
meg is kezdi működését, ahol, mint szerelmes-szinész lép fel. Első szerepe a „Pál
fordulása című vígjátékban volt. De ezzel a társulattal, úgy látszik, nem igen tudott
megbarátkozni, mert már egy hónap múlva Nagykárolyban találjuk, Fejér Károly társulatánál
és bejárja Mátészalkát, Ungvárt, Munkácsot, Beregszászt, Máramarosszigetet és több
felvidéki várost, mindenütt küzdve éhséggel, nyomorral, de vígan, belenyugodva,
egy boldogító reményért harcolva. 1857-ben Aradra szerződik Budai Józsefhez, ahol
már nagy sikerrel játssza első nagy szerepét: Jókai „Dózsa György-ében Barnabást;
onnan Latabár Endréhez hívják, ahol mint népszinműénekes is szerepel, mert szép
bariton hangja volt. 1860-ban megismerkedik költő rokonával, miskolci Kovács Gyulával
és amikor annak első verskötete megjelenik, megkülönböztetésül felveszi az „ecsedi
előnevet. 1862-ben Felekyné és Egressy Gábor közbenjárására felép a Nemzeti Színházban,
a „Könyves Kálmán című dráma Álmos szerepében, de csak drámai segédszínésznek szerződtetik
és dacára a közönség és a kritika elismerésének, nem tud nagyobb szerepekhez jutni,
megválik a színháztól és 1865. október 27-én Kolozsvárra szerződik, Follinusz János
társulatához, ahol Bánk bán-ban lép fel először, óriási sikerrel. Egy év múlva házasságra
lép Pataki Rózsa színésznővel, Kolozsvárt. (Megh. 1909. július 21- én, Kolozsvárt).
1866. április havában újra meghívják a Nemzeti Színházhoz, de csak egy évig marad
itt, mert ámbár elsőrendű színésznek számít, de harmadrendű fizetéssel alkalmazzák.
Három év múlva május 5-én újból fellép a Nemzetiben, „Othello-ban a címszerepet
játssza. 1870. április havától 1878-ig a kolozsvári Nemzeti Színház művezetője,
ahol különösen Shakespeare hőseinek alakításával aratja sikereit. 1878-ban újra
a Nemzeti Színház tagja lesz, ahol most már elsőrendű hősszerelmes szerepkört tölt
be. 1881-ben visszamegy Kolozsvárra, ahol 1885.március Kovács Gyula 22- én ünneplik
25 éves jubileumát, ugyanabban a daraban játszik, amelyben először lépett a világot
jelentő deszkára: a „Pál fordulása cimű vígjátékban. Három nap múlva meg kellett
ismételnie jubileumát, amikor „Julius Caesar Antonius-át játszotta. 1882. szept.
28-án Sztupa Andor dési színtársulata dísztagnak választja meg. 1890. jan. 9-én
ötvenedszer játssza Hamlet-et. 1876-ban a Petőfi - Társaság a költő-művészt tagjai
sorába választja. Hasonló megtiszteltetésben részesíti az Erdélyi Irodalmi Társaság,
a nagyváradi Szigligeti - Társaság és a debreceni Csokonai-Kör is. És amikor már
művészi hírnevének tetőpontján állott, amikor a színpad fejedelmének tisztelték,
eljött érte a Mors Imperátor és elragadta tőlünk ... Ott halt meg a szabad ég alatt,
amikor Petőfi halálának ötvenedik évfordulóját ünepelték Segesvárott. A nagy ünnep
1899. julius 31-én volt. Első versei 1862-ben jelentek meg a „Hölgyfutárban, az
első könyve 1869-ben, az utolsó 1892-ben jelent meg. Számos eredeti színművet írt
és sokat fordított. Fordításai : „Don Carlos, drámai költemény 5 felv. Irta: Schiller
Frigyes (1881. Budapest). „Mátyás király, drámai prológ 2 képben (a kolozsvári Mátyás-szobor
alapkőletételének ünnepi előadása). Bem. 1896. szeptember 30-án, Kolozsvárt. „Emlékezzünk
régiekről, alkalmi költemény (a debreceni első magyar nyelvű színielőadás 100-ik
évfordulójának emlékünnepélyére), bem. Debrecen, 1898. nov. 27-én. „Bocskay István,
eredeti dráma, 1892. „Petőfi ébredése, dramolette, „Stuart Mária, szomorújáték 5
felv. fordítás, 1887. Színre alkalmazta: Vörösmarty „Vérnász-át, Madách „Csák végnapjai-t
és „Mózes-ét, a „Férfi és a nő című tragédiáját, Goethe „Faust-jának első részét,
„A süket-néma és „Az abbé című francia színművet fordította, bem. 1889. júl. 5-én,
Kolozsvárott. „Brutus és Lucrétia című színművet. Írta Hugó Károly, fordította,
bem. 1890. február 22-én, Kolozsvárt. Főbb szerepei: Bánk bán, Maróth bán, Béldi
Pál, Dózsa György, Maximus (Kegyenc), Ádám (Ember tragédiája), Gritti, Toldi, Rákóczi,
Hamlet, Macbeth, Athéni Timon, János király, Telegdy, Zách Felicián, Othello, Coriolanus,
Don Caesar, Báró és bankárban a bankár, Pósa márki, Ferdinánd (Ármány és szerelem),
Essex gróf, Rantzauk, III. Richard, Lear, Antonius, Shylock, Faust, Edmond, Tell
Vilmos, Vasgyáros, Petruccio, Kean stb. E. Kovács Gyula egyet jelentett a kolozsvári
Nemzeti Színházzal, ott zajlottak le országraszóló sikerei, nem hiába legelső drámai
színháza volt az országnak, megvoltak a maga örökszép hagyományai, s E. Kovács Gyula
akkor se jött fel Budapestre, amikor erősen hívták, mert érezte, tudta, hogy ő a
legelső tragikus színész az országban, s ő adja meg a színpad jelentőségét, nem
az a város, mely a színház körül épült. És a híres kolozsvári színház féltett büszkesége
volt, büszke volt a város polgármestere, ha vele a Mátyás király-téren, a Szent
Mihály templom körül végig sétált. Az egyetemi és középiskolai tanárok büszkén hivatkoztak
rá s mikor fellépett, méltató előadást tartottak művészi játékáról, mesteri felfogásáról.
Ahogy ő játszott: az volt a drámajáték, a tragikusművészet iskolapéldája. Abból
sem elvenni, se hozzá tenni nem lehetett. Ami Jászai Mari az angol és görög tragédiákban:
a felséges erő, az egekig viharzó, benső szenvedély, mely összetöri magával együtt
az elébe tornyosuló akadályokat: ez volt E. Kovács Gyula is, csakhogy még közelebb
férkőzött a magyar szivekhez, mint a nagy tragika, mert mint emberideál keményebb
tölgyből volt faragva; csodálatos tiszta magyar beszéde, tipikusan magyar úri megjelenése,
hangjának a szellő suhogásától az alföldi mennydörgős vihar csattogásáig ható emberfeletti
skálája parancsolón uralkodott a lelkeken s a hét vezérre, Szent Lászlóra, legendás
magyar királyok nagyságára emlékeztetett. Mikor Marosvásárhelyen a szentkirály-
uccai nyári színkörben minden évben vendégszerepelt a kolozsvári Nemzeti Színház,
voltak ott kiváló női primadonnák (Turcsányi Olga, Áldor Juliska, Küry Klára), de
a legszélesebb érdeklődés, rajongás és tisztelet E. Kovács Gyula magas, lovagi,
mindig komoly és ünnepélyes alakját vette körül s nagy ünnepnapja volt a színháznak
és zsúfolt telt háza, mikor őt hirdette a színlap. Nem is az operett, népszínmű,
vígjáték volt akkor a fő, hanem a dráma, s férfi korban Caruso, Lauri Volpi világhíres
tenoristák minden skálán, hangjegyen mesze diadalmaskodó énekművészete tette rám
azt a végtelenségbe ringató, földieken túlemelkedő hatást, amit E. Kovács Gyula
tragikus játéka, a Kárpátok fergete- gének búgásához hasonló hangja, s igazi könyek
tengerében fuldokló zokogása, mely a legkérgesebb, legelfásultabb emberek szívét
is meglágyította. S ha a trianoni ország romjai körül visszanézünk a múltba, igazságosan,
tényeknek megfelelően kell megállapítani, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház fénykora
egybeesik E. Kovács Gyula művészi pályafutásával. Amily egyéni és páratlan zamatu
magyar karakterszínész, a másik kolozsvári nagyság: Szentgyörgyi István, oly egyéni,
összehasonlíthatatlan Bánk bán, Othello, Julius Caesar, Lear király, Ádám E. Kovács
Gyula. És ő nem elégedett meg a született tehetség kifogyhatatlan intencióival,
megérzéseivel, az életét sem fogta fel komédiaként, mint igen sok komédiás, ki könnyelműen,
két kézzel pazarolja szét élete drága kincseit. Komolyan élt, szentnek tartotta
hivatását, s tanult, olvasott éjjel-nappal, szakadatlanul. Irodalmi munkássága,
fordításai, eredeti költeményei, ódái, drámái egy küldetéses nagy művész ragyogó
alkotásai, melyek várják a méltó irodalomtudóst, ki érdemük szerint méltatja, s
megjelöli helyüket a magyar irodalomban. Néha-néha el-eljárt szamosparti kis kocsmák
benső szobáiba, hol meghitt baráti kör rajongással vette körül. Itt született a
„Kétszer is nyit cimű népdala, melyet ma is énekelnek s fognak is mindig énekelni:
Kétszer is nyit az akácfa virága, Megbánod még galambom, de hiába, Megbánod még
visszasírsz még engemet, De a szívnek kétszer nyitni nem lehet. Azt szerettem, aki
megcsalt, kijátszott, Az igaz szív mindig egyszer virágzott. A híres „rózsamáli,
vagy „plébános borvizes bor mellett el-eldalolgatott, mert férfias, mély zengésű
baritonhangja is volt, nem hiába játszott ifjú korában népszínmű alakokat is. E
tekintetben hozzá hasonló módon indultak a drámai színjátszás terén Bakó László
és Kiss Ferenc, Kiss Ferenc kényszerűségből, vagy a mai súlyos helyzetben, még fellép
énekes darabokban, de komoly perceiben bizonyára megszólal benne az e.kovácsgyulai
lelkiismeret: drámai művész vagyok, testestül-lelkestül, s a dráma a színpad legnagyobb
művészete. E. Kovács Gyula fényes irodalmi műveltségével, költői alkotásaival, s
Petőfi költeményeinek megrázó előadásával nyerte meg a Petőfi Társaság tagjainak
becsülését, kik már 1876-ban megtisztelték őt a Petőfi Társaság tagsági koszorújával.
S stílszerűen a görög és shakespeari tragikus hősökhöz, kiknek míg élt, eleven testet
és lelket adott: tragikusan halt meg, a legszebb színházban: Isten szabad ege alatt,
a segesvári csatasíkon, a világhírű szabadságköltő: Petőfi Sándor titokzatos sírjánál
emelt színpadon Petőfiről mondott fenséges éneket, tízezrek szeme láttára esett
össze és halt meg, mint Zrínyi Miklós seregei élén, vagy a lánglelkű Prohászka Ottokár
az egyetemi templom szószékén. És nem volt ő kisebb sem a hadvezérnél, sem a lángeszű
püspöknél. A magyar drámai színjáték királya és pápája volt... (Dr. Kiss Menyhért.)
szin_III.0024.pdf III