Címszó: Krecsányi Ignác - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1844
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0054.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0054.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27723.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Krecsányi
Ignác
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527723.htm
Szócikk: Krecsányi Ignác színigazgató (1844-1923).
(időpont)
Évekkel ezelőtt, 1923-ban (időpont) közölték
a lapok, hogy jubileum készül, ötvenesztendős. Magyar színigazgató ötvenesztendős
munkájára emlékeznek az emberek. Nagy szó! A munkát ünneplik! Nem a gazdagságot,
a hivatali méltóságot, a születést, rangot, de a munkát. Könnybe borult a szemem.
Előttem állott Krecsányi Ignác, (személy) (információ)
az ünnepelt. Láttam szikár, egyenes alakját,
magas homlokát, dús, ősz haját s a szemét, azokat a jóságos, becsületes szemeket,
melyek kutatóan, de véghetetlenül megnyerően néztek reám, mikor először fogtam vele
kezet. És azóta mindig látom ezeket a szemeket. A legbecsületesebb, legigazibb lélek
tükrét, melyhez hasonló nagyon kevés van ebben a mai időben. De a régiekben sincs.
És azóta mindig forrón tör elő szívemből az óhaj: Adj uram Isten ilyen embereket
ennek a mi szerencsétlen magyar hazánknak! A buda—temesvári színtársulat (intézmény)
1908-ban (időpont)
ünnepelte Krecsányi Ignác (személy) (információ)
budai (Budapest)
működésének huszonötödik évfordulóját. Az ünnepségre vonatkozó felhívásban utalt
arra, hogy „mikor a színészpálya még nem kecsegtetett kényelmes életmóddal, a tollnak
egy forróvérű, tettre vágyó lelkes harcosa letette a fegyvert, hogy helyébe olyan
fegyvert ragadjon, mellyel kitűzött szent céljának, a magyarság terjesztésének hathatósabb
diadalt szerezzen. Az „Athenaeum (intézmény)
(információ)
szorgalmas korrektora, később a „Fővárosi
Lapok (intézmény)
(információ)
jeles munkatársa otthagyta biztos állását
s kezébe vette a vidéki színigazgató vándorbotját s lelkes csapatával bejárta az
országot, diadalmasan küzdve nélkülözéssel, részvétlenséggel s a vidéki színigazgatók
rémével: a nemzetiséglakta vidék rideg közönyével. Küszködött, harcolt, járatlan
úton vágott irtást s feltartóztathatatlanul előre törtetett a magyarság zászlójával,
míg végre kitűzte a zászlót az ország szívébe: Budára! (Budapest)
És Krecsányi Ignác (személy) (információ)
kezében a koldusbot kivirágzott. Törhetetlen
akaratereje, lángoló lelkesedése, tudása, művészlelke kivívta a sikert, olyan erős
várat épített a német (nemzetiség)
(információ)
Budán (Budapest)
a magyarságnak, mely örök dicsősége a magyar kultúrának. De nagyok és elévülhetetlenek
az érdemei az igazi, szépirodalom terjesztésében is. Sohasem volt a sablonok embere.
Tudott önállóan dolgozni, senkit sem utánozva. Azt vallotta, hogy a „magyar kultúra
akkor lesz nagy és dicső, ha minden vidéki városban lesz önálló, a fővárostól (Budapest)
független, alkotni tudó és akaró szellemi élet. Sok eredeti magyar színpadi munkát
adott elő, mindig csak a munkát nézte s nem azt, hogy ki és mi a szerző. 1844. (időpont) ápr.
1-én született Margittán, (megye) Bihar
megyében. (megye)
(információ)
Atyja iparos volt. Színészi működését 1863-ban,
(időpont)
Molnár György (személy) (információ)
budai népszínházánál (intézmény)
(információ)
kezdte mint kardalos. 1867-ben (időpont) rövid
időre felhagyott a színészkedéssel s az Athenaeum nyomdai vállalatnál (intézmény)
(információ)
korrektor, majd a „Fővárosi Lapok (intézmény)
(információ)
munkatársa lett. Hat év után ismét színész
lett s többévi kóborlás után 1873-ban (időpont) 1600
(időpont)
forint összetakarított tőkével Kecskeméten (megye) kezdte
meg a „Szigetvári vértanuk (cím) (információ)
című drámával színigazgatói működését. Majd
Szatmár, (megye)
(információ)
Mármaros - sziget, (megye) Sátoraljaújhely,
(megye) Sárospatak,
(megye) Miskolc,
(megye) Szabadka,
(megye) Kassa,
(megye) Debrecen
(megye) közönsége
tapsol működésének. 1883. (időpont) jún.
9-én nyitja meg a budai színkört. (intézmény)
(információ)
Váradi Antal (személy) (információ)
„Buda ébredése (cím) (információ)
című prológjával. Sikeres műkődése után Aradon,
(megye) (információ)
Temesvárott, (megye) Pozsonyban
(megye) játszik,
kitűnő társulatával. Temesvár (megye) városát
valósággal a magyar színművészet végvárává tette. Megfordult Fiúméban, (megye) Triesztben
(ország)
is, dicsőséget szerezve a magyar művészetnek. Sok kitűnő magyar színésztehetséget
fedezett fel. Medgyaszay Vilma, (személy) (információ)
Pethes Imre, (személy) (információ)
Környei Béla, (személy) (információ)
Somló Sándor, (személy) (információ)
Rózsa S. Lajos (személy) (információ)
nála kezdték pályájukat. 1913. (időpont) aug.
3-án tartotta utolsó előadását Budán. (Budapest)
Nyugdíjba vonult, majd később a Haditermény Rt.-nál (intézmény)
vállalt állást. Sok éven át buzgó tanácsosa volt a Színészegyesületnek, (intézmény)
(információ)
mely 1914. (időpont) márc.
17-én dísztagjává választotta. A temesvári (megye) „Arany
János Társaság (intézmény)
(információ)
1910-ben (időpont) tüntette
ki a tagsági oklevéllel. Szerkesztette a „Színházi Naptár-t, (intézmény)
(információ)
a „Thália Emléklap-ot. (intézmény)
1914-ben (időpont)
jelent meg Temesvárott (megye) „Régi
dolgok régi színészetről (cím) című munkája.
„Huszonhárom esztendő (cím) címmel Temesvár
(megye) huszonhárom
esztendős, „A budai (Budapest)
nyári színészet története (cím) címmel pedig
Buda (Budapest)
nyári színészetének harmincesztendős történetét írta meg. Van egy színdarabja is:
„Strikeoljunk-e vagy ne... (cím) címmel. Ötvenesztendős
színigazgatói jubileumát 1923. (időpont) aug.
18-án ünnepelte a magyar közönség. Négy hónappal ezután 1923. (időpont) dec.
13 -án húnyta le örök álomra szemeit. A tabáni temetőben levő családi sírboltban
temették el. Gazdag színészettörténeti hagyatékát, mely három kötet kéziratból,
1139 (időpont)
színlapból és egy albumból áll, a Nemzeti Múzeum (intézmény)
(információ)
őrzi. Nagyértékű okmánytára ez a magyar színészet
történetének s az irodalomnak is. Krecsányi Ignác (személy) (információ)
pályája feledhetetlen a magyar színészet
történetében. A magyar kultúra apostola, az irodalom forrószívű rajongója volt.
Méltó arra, hogy méltányolják és kövessék példáját a maiak is. Kell hogy mindnyájan
olyan becsületes érzésű, nemesgondolkozású, hivatásukért önzetlenül rajongó munkásai
legyenek — a legmostohább viszonyok mellett is — a színháznak, irodalomnak, a magyar
kultúrának, mint Krecsányi Ignác (személy) (információ)
volt. Hogy a magyar színigazgatók munkája
nyomán élet fakadjon a magyar föld legkopárabb rögén is. Hogy minden cselekedetük
hirdesse, terjessze, bizonyítsa a magyar irodalom, a magyar művészet erejét, hatalmát,
szeplőtlen dicsőségét. (Serédi Jenő dr.) (személy) (információ)
szin_III.0054.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Krecsányi Ignác címszóvég 27723 Szócikk:
Krecsányi Ignác színigazgató (1844-1923). Évekkel ezelőtt, 1923-ban közölték a lapok,
hogy jubileum készül, ötvenesztendős. Magyar színigazgató ötvenesztendős munkájára
emlékeznek az emberek. Nagy szó! A munkát ünneplik! Nem a gazdagságot, a hivatali
méltóságot, a születést, rangot, de a munkát. Könnybe borult a szemem. Előttem állott
Krecsányi Ignác, yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác
yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi
yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy az ünnepelt. Láttam szikár, egyenes alakját,
magas homlokát, dús, ősz haját s a szemét, azokat a jóságos, becsületes szemeket,
melyek kutatóan, de véghetetlenül megnyerően néztek reám, mikor először fogtam vele
kezet. És azóta mindig látom ezeket a szemeket. A legbecsületesebb, legigazibb lélek
tükrét, melyhez hasonló nagyon kevés van ebben a mai időben. De a régiekben sincs.
És azóta mindig forrón tör elő szívemből az óhaj: Adj uram Isten ilyen embereket
ennek a mi szerencsétlen magyar hazánknak! A buda—temesvári színtársulat yintezmenyy
buda—temesvári színtársulat yintezmenyy buda—tem yintezmenyy buda—temesvári
yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy buda—tem yintezmenyy ykodvegy 1908-ban
xevtizedx 1905 ünnepelte Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác
yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác
yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy budai
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy működésének huszonötödik
évfordulóját. Az ünnepségre vonatkozó felhívásban utalt arra, hogy „mikor a színészpálya
még nem kecsegtetett kényelmes életmóddal, a tollnak egy forróvérű, tettre vágyó
lelkes harcosa letette a fegyvert, hogy helyébe olyan fegyvert ragadjon, mellyel
kitűzött szent céljának, a magyarság terjesztésének hathatósabb diadalt szerezzen.
Az „Athenaeum yintezmenyy athenaeum yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy athenaeum
yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy szorgalmas korrektora, később
a „Fővárosi Lapok yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy
fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy
ykodvegy jeles munkatársa otthagyta biztos állását s kezébe vette a vidéki színigazgató
vándorbotját s lelkes csapatával bejárta az országot, diadalmasan küzdve nélkülözéssel,
részvétlenséggel s a vidéki színigazgatók rémével: a nemzetiséglakta vidék rideg
közönyével. Küszködött, harcolt, járatlan úton vágott irtást s feltartóztathatatlanul
előre törtetett a magyarság zászlójával, míg végre kitűzte a zászlót az ország szívébe:
Budára! buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy És Krecsányi
Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy
Ignác yszemelynevy ykodvegy kezében a koldusbot kivirágzott. Törhetetlen akaratereje,
lángoló lelkesedése, tudása, művészlelke kivívta a sikert, olyan erős várat épített
a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Budán buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy a magyarságnak, mely örök dicsősége a magyar kultúrának.
De nagyok és elévülhetetlenek az érdemei az igazi, szépirodalom terjesztésében is.
Sohasem volt a sablonok embere. Tudott önállóan dolgozni, senkit sem utánozva. Azt
vallotta, hogy a „magyar kultúra akkor lesz nagy és dicső, ha minden vidéki városban
lesz önálló, a fővárostól főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy független, alkotni tudó és akaró szellemi élet. Sok eredeti magyar színpadi
munkát adott elő, mindig csak a munkát nézte s nem azt, hogy ki és mi a szerző.
1844. xevtizedx 1845 ápr. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1-én született
Margittán, ytelepulesy margitta ytelepulesy Margittá ymegyey bihar megye
ykodvegy Bihar megyében. ytelepulesy bihar megye ytelepulesy Bihar megyé
ymegyey bihar megye ykodvegy Atyja iparos volt. Színészi működését 1863-ban, xevtizedx
1865 Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy
molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy budai népszínházánál yintezmenyy budai népszínház
yintezmenyy budai né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy budai yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy kezdte mint kardalos. 1867-ben
rövid xtalanevtizedx 1875 időre felhagyott a színészkedéssel s az Athenaeum nyomdai
vállalatnál yintezmenyy athenaeum nyomdai vállalat yintezmenyy Athenaeu
yintezmenyy athenaeum yintezmenyy nyomdai yintezmenyy vállalat yintezmenyy
yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy korrektor, majd a „Fővárosi Lapok yintezmenyy
fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy
yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy munkatársa lett. Hat év után ismét színész
lett s többévi kóborlás után 1873-ban xevtizedx 1875 1600 xevtizedx 1605 forint
xtalanevtizedx 1615 xtalanevtizedx 1625 összetakarított tőkével Kecskeméten ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy kezdte
meg a „Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk
ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy
ykodvegy című drámával színigazgatói működését. Majd Szatmár, ytelepulesy
szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Mármaros - sziget, ytelepulesy
mármaros - sziget ytelepulesy Mármaros - sziget ymegyey máramaros megye
ykodvegy Sátoraljaújhely, ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy
Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy Sárospatak, ytelepulesy
sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy Miskolc, ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Szabadka, ytelepulesy
szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Debrecen ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy közönsége tapsol működésének.
1883. xevtizedx 1885 jún. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 9-én nyitja meg
a budai színkört. yintezmenyy budai színkör yintezmenyy budai sz yintezmenyy
budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz
yintezmenyy ykodvegy Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi
Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy „Buda ébredése ycimy buda ébredése
ycimy Buda ébredése ycimy buda ycimy ébredése ycimy ycimy Buda ycimy ébredése
ycimy ykodvegy című prológjával. Sikeres műkődése után Aradon, ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Temesvárott, ytelepulesy temesvár
ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Pozsonyban ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy játszik, kitűnő társulatával.
Temesvár ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy
városát valósággal a magyar színművészet végvárává tette. Megfordult Fiúméban, ytelepulesy
fiúme ytelepulesy Fiúmé ymegyey fiume város és kerülete ykodvegy Triesztben ytelepulesy
trieszt ytelepulesy Trieszt yorszagy Olaszország ykodvegy is, dicsőséget szerezve
a magyar művészetnek. Sok kitűnő magyar színésztehetséget fedezett fel. Medgyaszay
Vilma, yszemelynevy medgyaszay vilma yszemelynevy Medgyaszay Vilma yszemelynevy
medgyaszay yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszay yszemelynevy
Vilma yszemelynevy ykodvegy Pethes Imre, yszemelynevy pethes imre yszemelynevy
Pethes Imre yszemelynevy pethes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy
Pethes yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Környei Béla, yszemelynevy
környei béla yszemelynevy Környei Béla yszemelynevy környei yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Somló
Sándor, yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy Rózsa S. Lajos yszemelynevy rózsa s. lajos yszemelynevy
Rózsa S. Lajos yszemelynevy rózsa yszemelynevy s. yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Rózsa yszemelynevy S. yszemelynevy Lajos yszemelynevy
ykodvegy nála kezdték pályájukat. 1913. xevtizedx 1915 aug. 3-án tartotta utolsó
előadását Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nyugdíjba
vonult, majd később a Haditermény Rt.-nál yintezmenyy haditermény rt.
yintezmenyy Haditerm yintezmenyy haditermény yintezmenyy rt. yintezmenyy
yintezmenyy Haditerm yintezmenyy ykodvegy vállalt állást. Sok éven át buzgó tanácsosa
volt a Színészegyesületnek, yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy
ykodvegy mely 1914. márc. 17-én dísztagjává választotta. A temesvári ytelepulesy
temesvár ytelepulesy temesvár ymegyey temes megye ykodvegy „Arany János Társaság
yintezmenyy arany jános társaság yintezmenyy Arany Já yintezmenyy arany
yintezmenyy jános yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Arany
yintezmenyy Já yintezmenyy ykodvegy 1910-ben tüntette ki a tagsági oklevéllel. Szerkesztette
a „Színházi Naptár-t, yintezmenyy színházi naptár yintezmenyy Színházi
yintezmenyy színházi yintezmenyy naptár yintezmenyy yintezmenyy Színházi
yintezmenyy ykodvegy a „Thália Emléklap-ot. yintezmenyy thália emléklap
yintezmenyy Thália yintezmenyy thália yintezmenyy emléklap yintezmenyy
yintezmenyy Thália yintezmenyy ykodvegy 1914-ben jelent xtalanevtizedx 1925 meg
Temesvárott ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye
ykodvegy „Régi dolgok régi színészetről ycimy régi dolgok régi színészetről
ycimy Régi dolgok régi színészetről ycimy régi ycimy dolgok ycimy régi ycimy
színészetről ycimy ycimy Régi ycimy dolgok ycimy régi ycimy színészetről ycimy
ykodve című munkája. „Huszonhárom esztendő ycimy huszonhárom esztendő ycimy
Huszonhárom esztendő ycimy huszonhárom ycimy esztendő ycimy ycimy Huszonhárom
ycimy esztendő ycimy ykodvegy címmel Temesvár ytelepulesy temesvár ytelepulesy
Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy huszonhárom esztendős, „A budai buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nyári színészet története
ycimy a budai nyári színészet története ycimy A budai nyári színészet története
ycimy a ycimy budai ycimy nyári ycimy színészet ycimy története ycimy ycimy A
ycimy budai ycimy nyári ycimy színészet címmel pedig Buda buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nyári színészetének harmincesztendős
történetét írta meg. Van egy színdarabja is: „Strikeoljunk-e vagy ne... ycimy
strikeoljunk-e vagy ne... ycimy Strikeoljunk-e vagy ne... ycimy strikeoljunk-e
ycimy vagy ycimy ne... ycimy ycimy Strikeoljunk-e ycimy vagy ycimy ne... ycimy
ykodvegy címmel. Ötvenesztendős színigazgatói jubileumát 1923. xevtizedx 1925 aug.
18-án ünnepelte a magyar közönség. Négy hónappal ezután 1923. dec. 13 -án húnyta
le örök álomra szemeit. A tabáni temetőben levő családi sírboltban temették el.
Gazdag színészettörténeti hagyatékát, mely három kötet kéziratból, 1139 xevtizedx
1135 színlapból xtalanevtizedx 1145 xtalanevtizedx 1155 és egy albumból áll, a Nemzeti
Múzeum yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy őrzi. Nagyértékű
okmánytára ez a magyar színészet történetének s az irodalomnak is. Krecsányi Ignác
yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy
Ignác yszemelynevy ykodvegy pályája feledhetetlen a magyar színészet történetében.
A magyar kultúra apostola, az irodalom forrószívű rajongója volt. Méltó arra, hogy
méltányolják és kövessék példáját a maiak is. Kell hogy mindnyájan olyan becsületes
érzésű, nemesgondolkozású, hivatásukért önzetlenül rajongó munkásai legyenek — a
legmostohább viszonyok mellett is — a színháznak, irodalomnak, a magyar kultúrának,
mint Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác
yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi
yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy volt. Hogy a magyar színigazgatók munkája
nyomán élet fakadjon a magyar föld legkopárabb rögén is. Hogy minden cselekedetük
hirdesse, terjessze, bizonyítsa a magyar irodalom, a magyar művészet erejét, hatalmát,
szeplőtlen dicsőségét. (Serédi Jenő dr.) yszemelynevy serédi jenő dr.
yszemelynevy Serédi Jenő dr. yszemelynevy serédi yszemelynevy jenő yszemelynevy
dr. yszemelynevy yszemelynevy Serédi yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr.
yszemelynevy ykod yszocikkszerzoy serédi jenő dr. szin_III.0054.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Krecsányi Ignác - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1844
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0054.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0054.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27723.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Krecsányi
Ignác
Szócikk: Krecsányi Ignác színigazgató (1844-1923).
Évekkel ezelőtt, 1923-ban közölték a lapok, hogy jubileum készül, ötvenesztendős.
Magyar színigazgató ötvenesztendős munkájára emlékeznek az emberek. Nagy szó! A
munkát ünneplik! Nem a gazdagságot, a hivatali méltóságot, a születést, rangot,
de a munkát. Könnybe borult a szemem. Előttem állott Krecsányi Ignác, az ünnepelt.
Láttam szikár, egyenes alakját, magas homlokát, dús, ősz haját s a szemét, azokat
a jóságos, becsületes szemeket, melyek kutatóan, de véghetetlenül megnyerően néztek
reám, mikor először fogtam vele kezet. És azóta mindig látom ezeket a szemeket.
A legbecsületesebb, legigazibb lélek tükrét, melyhez hasonló nagyon kevés van ebben
a mai időben. De a régiekben sincs. És azóta mindig forrón tör elő szívemből az
óhaj: Adj uram Isten ilyen embereket ennek a mi szerencsétlen magyar hazánknak!
A buda—temesvári színtársulat 1908-ban ünnepelte Krecsányi Ignác budai működésének
huszonötödik évfordulóját. Az ünnepségre vonatkozó felhívásban utalt arra, hogy
„mikor a színészpálya még nem kecsegtetett kényelmes életmóddal, a tollnak egy forróvérű,
tettre vágyó lelkes harcosa letette a fegyvert, hogy helyébe olyan fegyvert ragadjon,
mellyel kitűzött szent céljának, a magyarság terjesztésének hathatósabb diadalt
szerezzen. Az „Athenaeum szorgalmas korrektora, később a „Fővárosi Lapok jeles munkatársa
otthagyta biztos állását s kezébe vette a vidéki színigazgató vándorbotját s lelkes
csapatával bejárta az országot, diadalmasan küzdve nélkülözéssel, részvétlenséggel
s a vidéki színigazgatók rémével: a nemzetiséglakta vidék rideg közönyével. Küszködött,
harcolt, járatlan úton vágott irtást s feltartóztathatatlanul előre törtetett a
magyarság zászlójával, míg végre kitűzte a zászlót az ország szívébe: Budára! És
Krecsányi Ignác kezében a koldusbot kivirágzott. Törhetetlen akaratereje, lángoló
lelkesedése, tudása, művészlelke kivívta a sikert, olyan erős várat épített a német
Budán a magyarságnak, mely örök dicsősége a magyar kultúrának. De nagyok és elévülhetetlenek
az érdemei az igazi, szépirodalom terjesztésében is. Sohasem volt a sablonok embere.
Tudott önállóan dolgozni, senkit sem utánozva. Azt vallotta, hogy a „magyar kultúra
akkor lesz nagy és dicső, ha minden vidéki városban lesz önálló, a fővárostól független,
alkotni tudó és akaró szellemi élet. Sok eredeti magyar színpadi munkát adott elő,
mindig csak a munkát nézte s nem azt, hogy ki és mi a szerző. 1844. ápr. 1-én született
Margittán, Bihar megyében. Atyja iparos volt. Színészi működését 1863-ban, Molnár
György budai népszínházánál kezdte mint kardalos. 1867-ben rövid időre felhagyott
a színészkedéssel s az Athenaeum nyomdai vállalatnál korrektor, majd a „Fővárosi
Lapok munkatársa lett. Hat év után ismét színész lett s többévi kóborlás után 1873-ban
1600 forint összetakarított tőkével Kecskeméten kezdte meg a „Szigetvári vértanuk
című drámával színigazgatói működését. Majd Szatmár, Mármaros - sziget, Sátoraljaújhely,
Sárospatak, Miskolc, Szabadka, Kassa, Debrecen közönsége tapsol működésének. 1883.
jún. 9-én nyitja meg a budai színkört. Váradi Antal „Buda ébredése című prológjával.
Sikeres műkődése után Aradon, Temesvárott, Pozsonyban játszik, kitűnő társulatával.
Temesvár városát valósággal a magyar színművészet végvárává tette. Megfordult Fiúméban,
Triesztben is, dicsőséget szerezve a magyar művészetnek. Sok kitűnő magyar színésztehetséget
fedezett fel. Medgyaszay Vilma, Pethes Imre, Környei Béla, Somló Sándor, Rózsa S.
Lajos nála kezdték pályájukat. 1913. aug. 3-án tartotta utolsó előadását Budán.
Nyugdíjba vonult, majd később a Haditermény Rt.-nál vállalt állást. Sok éven át
buzgó tanácsosa volt a Színészegyesületnek, mely 1914. márc. 17-én dísztagjává választotta.
A temesvári „Arany János Társaság 1910-ben tüntette ki a tagsági oklevéllel. Szerkesztette
a „Színházi Naptár-t, a „Thália Emléklap-ot. 1914-ben jelent meg Temesvárott „Régi
dolgok régi színészetről című munkája. „Huszonhárom esztendő címmel Temesvár huszonhárom
esztendős, „A budai nyári színészet története címmel pedig Buda nyári színészetének
harmincesztendős történetét írta meg. Van egy színdarabja is: „Strikeoljunk-e vagy
ne... címmel. Ötvenesztendős színigazgatói jubileumát 1923. aug. 18-án ünnepelte
a magyar közönség. Négy hónappal ezután 1923. dec. 13 -án húnyta le örök álomra
szemeit. A tabáni temetőben levő családi sírboltban temették el. Gazdag színészettörténeti
hagyatékát, mely három kötet kéziratból, 1139 színlapból és egy albumból áll, a
Nemzeti Múzeum őrzi. Nagyértékű okmánytára ez a magyar színészet történetének s
az irodalomnak is. Krecsányi Ignác pályája feledhetetlen a magyar színészet történetében.
A magyar kultúra apostola, az irodalom forrószívű rajongója volt. Méltó arra, hogy
méltányolják és kövessék példáját a maiak is. Kell hogy mindnyájan olyan becsületes
érzésű, nemesgondolkozású, hivatásukért önzetlenül rajongó munkásai legyenek — a
legmostohább viszonyok mellett is — a színháznak, irodalomnak, a magyar kultúrának,
mint Krecsányi Ignác volt. Hogy a magyar színigazgatók munkája nyomán élet fakadjon
a magyar föld legkopárabb rögén is. Hogy minden cselekedetük hirdesse, terjessze,
bizonyítsa a magyar irodalom, a magyar művészet erejét, hatalmát, szeplőtlen dicsőségét.
(Serédi Jenő dr.) szin_III.0054.pdf III
