Címszó: Kultsár István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1760

SZULETESIEVTIZED 1765

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0062.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0062.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27789.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kultsár István

Szócikk: Kultsár István író, a magyar színészet egyik előharcosa, sz. 1760. (születés éve) szept. 16-án, Komáromban, (megye) (információ)  megh. 1828. márc. 30-án, Pesten. (Budapest) Régi nemesi családból származott. Előbb bencésrendi pap volt, majd tanárkodott és nevelősködött főúri házaknál. 1806-ban (időpont) Pestre (Budapest) jött és megindította a „Hazai és külföldi Tudósítások (intézmény) (információ)  c. nagyobblélekzetű lapot. Mindig rajongott a magyar színészetért és habár a kezdet nehézségeit leküzdeni nem tudó színészetünk már-már hanyatlásnak indult: 1813. (időpont) szept. havában elvállalta a pesti (Budapest) színésztársaság igazgatását és a társaságot tetemes áldozattal 1815. (időpont) júliusáig fenntartotta. Saját pénzéből rendbeszedte a könyvtárt, a ruhatárt felfrissítette és új díszletekről gondoskodott; sokat fáradozott, hogy a honi művészet hazánkban is virágozzék. 1814.október (időpont) 25-én az állandó színpad megépítése érdekében egy röpiratot adott ki: „Hazafiúi javallás magyar nemzeti theatrum építéséről (cím) és „Buzdítás a nemzeti theatrom fölépítésére (cím) címmel (1815. (időpont) április 25.), melyben az építendő színház érdekében telket ajánlt föl, de eszméjét akkor még korainak tartották s szavai a pusztában hangzottak el. (A nemzeti „theatrom csak 23 év múlva épült föl.) Lapjában a nemzeti színészet állandósításának eszméjét így fejtegeti: „Egy országos nemzetnek a nyelve az ő palladiuma. Ezzel emelkedik vagy alkonyodik az ő dicsősége. Dicséretes tehát minden igyekezet, mely azt terjeszteni s megkedveltetni törekszik. Azért a Pesti Theatromi Társaság (intézmény) (információ)  az egész nemzetnek figyelmességét megérdemli, mely minden viszontagságokat állhatatosan kiállván, most is nagy buzgósággal iparkodik jeles játék darabokat válogatni és azokat mennél tökéletesebben előadni. szin_III.0062.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kultsár István címszóvég 27789 Szócikk: Kultsár István író, a magyar színészet egyik előharcosa, sz. 1760. szept. xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 16-án, Komáromban, ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy megh. 1828. márc. 30-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Régi nemesi családból származott. Előbb bencésrendi pap volt, majd tanárkodott és nevelősködött főúri házaknál. 1806-ban xevtizedx 1805 Pestre xtalanevtizedx 1815 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött és megindította a „Hazai és külföldi Tudósítások yintezmenyy hazai és külföldi tudósítások yintezmenyy Hazai és yintezmenyy hazai yintezmenyy és yintezmenyy külföldi yintezmenyy tudósítások yintezmenyy yintezmenyy Hazai yintezmenyy és yintezmenyy y c. nagyobblélekzetű lapot. Mindig rajongott a magyar színészetért és habár a kezdet nehézségeit leküzdeni nem tudó színészetünk már-már hanyatlásnak indult: 1813. xevtizedx 1815 szept. havában elvállalta a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színésztársaság igazgatását és a társaságot tetemes áldozattal 1815. júliusáig fenntartotta. Saját pénzéből rendbeszedte a könyvtárt, a ruhatárt felfrissítette és új díszletekről gondoskodott; sokat fáradozott, hogy a honi művészet hazánkban is virágozzék. 1814.október 25-én az állandó színpad megépítése érdekében egy röpiratot adott ki: „Hazafiúi javallás magyar nemzeti theatrum építéséről ycimy hazafiúi javallás magyar nemzeti theatrum építéséről ycimy Hazafiúi javallás magyar nemzeti theatrum építéséről ycimy hazafiúi ycimy javallás ycimy magyar ycimy nemzeti ycimy theatrum ycimy ép és „Buzdítás a nemzeti theatrom fölépítésére ycimy buzdítás a nemzeti theatrom fölépítésére ycimy Buzdítás a nemzeti theatrom fölépítésére ycimy buzdítás ycimy a ycimy nemzeti ycimy theatrom ycimy fölépítésére ycimy ycimy Buzdítás ycimy a ycim címmel (1815. április xtalanevtizedx 1825 25.), melyben az építendő színház érdekében telket ajánlt föl, de eszméjét akkor még korainak tartották s szavai a pusztában hangzottak el. (A nemzeti „theatrom csak 23 év múlva épült föl.) Lapjában a nemzeti színészet állandósításának eszméjét így fejtegeti: „Egy országos nemzetnek a nyelve az ő palladiuma. Ezzel emelkedik vagy alkonyodik az ő dicsősége. Dicséretes tehát minden igyekezet, mely azt terjeszteni s megkedveltetni törekszik. Azért a Pesti Theatromi Társaság yintezmenyy pesti theatromi társaság yintezmenyy Pesti Th yintezmenyy pesti yintezmenyy theatromi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Th yintezmenyy ykodvegy az egész nemzetnek figyelmességét megérdemli, mely minden viszontagságokat állhatatosan kiállván, most is nagy buzgósággal iparkodik jeles játék darabokat válogatni és azokat mennél tökéletesebben előadni. szin_III.0062.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kultsár István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1760

SZULETESIEVTIZED 1765

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0062.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0062.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27789.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kultsár István

Szócikk: Kultsár István író, a magyar színészet egyik előharcosa, sz. 1760. szept. 16-án, Komáromban, megh. 1828. márc. 30-án, Pesten. Régi nemesi családból származott. Előbb bencésrendi pap volt, majd tanárkodott és nevelősködött főúri házaknál. 1806-ban Pestre jött és megindította a „Hazai és külföldi Tudósítások c. nagyobblélekzetű lapot. Mindig rajongott a magyar színészetért és habár a kezdet nehézségeit leküzdeni nem tudó színészetünk már-már hanyatlásnak indult: 1813. szept. havában elvállalta a pesti színésztársaság igazgatását és a társaságot tetemes áldozattal 1815. júliusáig fenntartotta. Saját pénzéből rendbeszedte a könyvtárt, a ruhatárt felfrissítette és új díszletekről gondoskodott; sokat fáradozott, hogy a honi művészet hazánkban is virágozzék. 1814.október 25-én az állandó színpad megépítése érdekében egy röpiratot adott ki: „Hazafiúi javallás magyar nemzeti theatrum építéséről és „Buzdítás a nemzeti theatrom fölépítésére címmel (1815. április 25.), melyben az építendő színház érdekében telket ajánlt föl, de eszméjét akkor még korainak tartották s szavai a pusztában hangzottak el. (A nemzeti „theatrom csak 23 év múlva épült föl.) Lapjában a nemzeti színészet állandósításának eszméjét így fejtegeti: „Egy országos nemzetnek a nyelve az ő palladiuma. Ezzel emelkedik vagy alkonyodik az ő dicsősége. Dicséretes tehát minden igyekezet, mely azt terjeszteni s megkedveltetni törekszik. Azért a Pesti Theatromi Társaság az egész nemzetnek figyelmességét megérdemli, mely minden viszontagságokat állhatatosan kiállván, most is nagy buzgósággal iparkodik jeles játék darabokat válogatni és azokat mennél tökéletesebben előadni. szin_III.0062.pdf III