Címszó: Lángh Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1799

SZULETESIEVTIZED 1795

CSALADTAGJA Lángh Ádám

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0092.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0092.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27949.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Lángh Lajos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527934.htm

 

Szócikk: Lángh Lajos (jászai), (megye) (információ)  úttörő színész, L. Ádám (személy) és Járdos Anna Mária (személy) (információ)  színészpár gyermeke, sz. 1799-ben, (születés éve) Nagyváradon, (megye) megh. 1872. aug. 22-én, Nyírbátorban. (megye) Első színpadi kísérlete 1809. (időpont) február 26-án volt, »Az indusok Angliában« (cím) c. színműben, Pesten, (Budapest) gyermekszerepben. Ezután is atyja mellett maradt és vele együtt volt Pesten (Budapest) 1815-ig, (időpont) majd Erdélybe (ország) (információ)  került. Marosvásárhelyre, (megye) utóbb atyja társulatával bejárja Magyarországot. 1848-ban (időpont) Debrecenben (megye) volt igazgató. Megfordult társaságával Bereg, (megye) Ung (megye) és Szabolcs megyében. (megye) (információ)  1849-ben (időpont) átadta az igazgatást Boldizsár fiának és a társulatnál mint pénztárnok működött. Nem volt kiváló tehetség, hanem jó hangjával és kitűnő táncprodukciójával hasznossá tudta magát tenni. 1864-ben (időpont) búcsút mond a színpadnak és telekkönyvi napidíjas lett. Munkája: »Az álmos fonó-lányok«, (cím) ballet. 1830. (időpont) november 4-én mutatták be Rozsnyón. (megye) »Nőudvarlás«, (cím) vígjáték. Neje: Csepreghy Anna, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1801-ben, (születés éve) Nagyváradon, (megye) megh. 1862. február 25-én, Szatmárt. (megye) (információ)  Atyja Cs. Mihály, (személy) biharmegyei (megye) szolgabíró volt. Miután rosszlelkű gyámja kifosztotta örökségéből, a színipályára lépett. Itt ismerkedett meg Lángh Lajossal, (személy) (információ)  kivel frigyre lépett. Kitűnő komika volt, úgy, hogy többízben kapott meghívást a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  is. A miskolci (megye) és debreceni (megye) közönség nagyon szerette vén anyóka és nyelvelő gazdasszonyi szerepeiért. szin_III.0092.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Lángh Lajos címszóvég 27949 Szócikk: Lángh Lajos (jászai), ytelepulesy jászai ytelepulesy jászai ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy úttörő színész, L. Ádám yszemelynevy l. ádám yszemelynevy L. Ádám yszemelynevy l. yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy L. yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy és Járdos Anna Mária yszemelynevy járdos anna mária yszemelynevy Járdos Anna Mária yszemelynevy járdos yszemelynevy anna yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Járdos yszemelynevy Anna yszemelynevy Mária yszemelynev színészpár gyermeke, sz. 1799-ben, Nagyváradon, xtalanevtizedx 1805 ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1872. aug. 22-én, Nyírbátorban. ytelepulesy nyírbátor ytelepulesy Nyírbátor ymegyey szabolcs megye ykodvegy Első színpadi kísérlete 1809. xevtizedx 1805 február xtalanevtizedx 1815 26-án volt, »Az indusok Angliában« ycimy az indusok angliában ycimy Az indusok Angliában ycimy az ycimy indusok ycimy angliában ycimy ycimy Az ycimy indusok ycimy Angliában ycimy ykodvegy c. színműben, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy gyermekszerepben. Ezután is atyja mellett maradt és vele együtt volt Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1815-ig, xevtizedx 1815 majd xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 Erdélybe ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy került. Marosvásárhelyre, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy utóbb atyja társulatával bejárja Magyarországot. 1848-ban xevtizedx 1845 Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy volt igazgató. Megfordult társaságával Bereg, ytelepulesy bereg ytelepulesy Bereg ymegyey bereg megye ykodvegy Ung ytelepulesy ung ytelepulesy Ung ymegyey ung megye ykodvegy és Szabolcs megyében. ytelepulesy szabolcs megye ytelepulesy Szabolcs megyé ymegyey szabolcs megye ykodvegy 1849-ben átadta xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 az igazgatást Boldizsár fiának és a társulatnál mint pénztárnok működött. Nem volt kiváló tehetség, hanem jó hangjával és kitűnő táncprodukciójával hasznossá tudta magát tenni. 1864-ben xevtizedx 1865 búcsút mond a színpadnak és telekkönyvi napidíjas lett. Munkája: »Az álmos fonó-lányok«, ycimy az álmos fonó-lányok ycimy Az álmos fonó-lányok ycimy az ycimy álmos ycimy fonó-lányok ycimy ycimy Az ycimy álmos ycimy fonó-lányok ycimy ykodvegy ballet. 1830. xevtizedx 1835 november 4-én mutatták be Rozsnyón. ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy »Nőudvarlás«, ycimy nőudvarlás ycimy Nőudvarlás ycimy nőudvarlás ycimy ycimy Nőudvarlás ycimy ykodvegy vígjáték. Neje: Csepreghy Anna, yszemelynevy csepreghy anna yszemelynevy Csepreghy Anna yszemelynevy csepreghy yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Csepreghy yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1801-ben, xevtizedx 1805 Nagyváradon, xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1862. február 25-én, Szatmárt. ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Atyja Cs. Mihály, yszemelynevy cs. mihály yszemelynevy Cs. Mihály yszemelynevy cs. yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Cs. yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy biharmegyei ytelepulesy biharmegye ytelepulesy biharmegye ymegyey bihar megye ykodvegy szolgabíró volt. Miután rosszlelkű gyámja kifosztotta örökségéből, a színipályára lépett. Itt ismerkedett meg Lángh Lajossal, yszemelynevy lángh lajos yszemelynevy Lángh Lajos yszemelynevy lángh yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy kivel frigyre lépett. Kitűnő komika volt, úgy, hogy többízben kapott meghívást a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is. A miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy és debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy közönség nagyon szerette vén anyóka és nyelvelő gazdasszonyi szerepeiért. szin_III.0092.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Lángh Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1799

SZULETESIEVTIZED 1795

CSALADTAGJA Lángh Ádám

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0092.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0092.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27949.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Lángh Lajos

Szócikk: Lángh Lajos (jászai), úttörő színész, L. Ádám és Járdos Anna Mária színészpár gyermeke, sz. 1799-ben, Nagyváradon, megh. 1872. aug. 22-én, Nyírbátorban. Első színpadi kísérlete 1809. február 26-án volt, »Az indusok Angliában« c. színműben, Pesten, gyermekszerepben. Ezután is atyja mellett maradt és vele együtt volt Pesten 1815-ig, majd Erdélybe került. Marosvásárhelyre, utóbb atyja társulatával bejárja Magyarországot. 1848-ban Debrecenben volt igazgató. Megfordult társaságával Bereg, Ung és Szabolcs megyében. 1849-ben átadta az igazgatást Boldizsár fiának és a társulatnál mint pénztárnok működött. Nem volt kiváló tehetség, hanem jó hangjával és kitűnő táncprodukciójával hasznossá tudta magát tenni. 1864-ben búcsút mond a színpadnak és telekkönyvi napidíjas lett. Munkája: »Az álmos fonó-lányok«, ballet. 1830. november 4-én mutatták be Rozsnyón. »Nőudvarlás«, vígjáték. Neje: Csepreghy Anna, színésznő, sz. 1801-ben, Nagyváradon, megh. 1862. február 25-én, Szatmárt. Atyja Cs. Mihály, biharmegyei szolgabíró volt. Miután rosszlelkű gyámja kifosztotta örökségéből, a színipályára lépett. Itt ismerkedett meg Lángh Lajossal, kivel frigyre lépett. Kitűnő komika volt, úgy, hogy többízben kapott meghívást a Nemzeti Színházhoz is. A miskolci és debreceni közönség nagyon szerette vén anyóka és nyelvelő gazdasszonyi szerepeiért. szin_III.0092.pdf III