Címszó: Lángh Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1799
SZULETESIEVTIZED 1795
CSALADTAGJA Lángh Ádám
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0092.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0092.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27949.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az oldalon.
Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló
technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Lángh
Lajos
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527934.htm
Szócikk: Lángh Lajos (jászai), (megye) (információ)
úttörő színész, L. Ádám (személy) és
Járdos Anna Mária (személy) (információ)
színészpár gyermeke, sz. 1799-ben, (születés
éve) Nagyváradon, (megye) megh.
1872. aug. 22-én, Nyírbátorban. (megye) Első
színpadi kísérlete 1809. (időpont) február
26-án volt, »Az indusok Angliában« (cím) c. színműben,
Pesten, (Budapest)
gyermekszerepben. Ezután is atyja mellett maradt és vele együtt volt Pesten (Budapest)
1815-ig, (időpont)
majd Erdélybe (ország)
(információ)
került. Marosvásárhelyre, (megye) utóbb
atyja társulatával bejárja Magyarországot. 1848-ban (időpont) Debrecenben
(megye) volt
igazgató. Megfordult társaságával Bereg, (megye) Ung (megye) és Szabolcs
megyében. (megye)
(információ)
1849-ben (időpont) átadta
az igazgatást Boldizsár fiának és a társulatnál mint pénztárnok működött. Nem volt
kiváló tehetség, hanem jó hangjával és kitűnő táncprodukciójával hasznossá tudta
magát tenni. 1864-ben (időpont) búcsút
mond a színpadnak és telekkönyvi napidíjas lett. Munkája: »Az álmos fonó-lányok«,
(cím) ballet.
1830. (időpont)
november 4-én mutatták be Rozsnyón. (megye) »Nőudvarlás«,
(cím) vígjáték.
Neje: Csepreghy Anna, (személy) (információ)
színésznő, sz. 1801-ben, (születés
éve) Nagyváradon, (megye) megh.
1862. február 25-én, Szatmárt. (megye) (információ)
Atyja Cs. Mihály, (személy) biharmegyei
(megye) szolgabíró
volt. Miután rosszlelkű gyámja kifosztotta örökségéből, a színipályára lépett. Itt
ismerkedett meg Lángh Lajossal, (személy) (információ)
kivel frigyre lépett. Kitűnő komika volt,
úgy, hogy többízben kapott meghívást a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
is. A miskolci (megye) és debreceni
(megye) közönség
nagyon szerette vén anyóka és nyelvelő gazdasszonyi szerepeiért. szin_III.0092.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Lángh Lajos címszóvég 27949 Szócikk: Lángh
Lajos (jászai), ytelepulesy jászai ytelepulesy jászai ymegyey
jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy úttörő színész, L. Ádám yszemelynevy l.
ádám yszemelynevy L. Ádám yszemelynevy l. yszemelynevy ádám yszemelynevy
yszemelynevy L. yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy és Járdos Anna Mária yszemelynevy
járdos anna mária yszemelynevy Járdos Anna Mária yszemelynevy járdos
yszemelynevy anna yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Járdos
yszemelynevy Anna yszemelynevy Mária yszemelynev színészpár gyermeke, sz. 1799-ben,
Nagyváradon, xtalanevtizedx 1805 ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad
ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1872. aug. 22-én, Nyírbátorban. ytelepulesy
nyírbátor ytelepulesy Nyírbátor ymegyey szabolcs megye ykodvegy Első színpadi kísérlete
1809. xevtizedx 1805 február xtalanevtizedx 1815 26-án volt, »Az indusok Angliában«
ycimy az indusok angliában ycimy Az indusok Angliában ycimy az ycimy indusok
ycimy angliában ycimy ycimy Az ycimy indusok ycimy Angliában ycimy ykodvegy c. színműben,
Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy gyermekszerepben.
Ezután is atyja mellett maradt és vele együtt volt Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1815-ig, xevtizedx 1815 majd xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 Erdélybe ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély
yorszagy Románia ykodvegy került. Marosvásárhelyre, ytelepulesy marosvásárhely
ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy utóbb atyja társulatával
bejárja Magyarországot. 1848-ban xevtizedx 1845 Debrecenben ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy volt igazgató. Megfordult
társaságával Bereg, ytelepulesy bereg ytelepulesy Bereg ymegyey bereg megye
ykodvegy Ung ytelepulesy ung ytelepulesy Ung ymegyey ung megye ykodvegy és Szabolcs
megyében. ytelepulesy szabolcs megye ytelepulesy Szabolcs megyé ymegyey
szabolcs megye ykodvegy 1849-ben átadta xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865
az igazgatást Boldizsár fiának és a társulatnál mint pénztárnok működött. Nem volt
kiváló tehetség, hanem jó hangjával és kitűnő táncprodukciójával hasznossá tudta
magát tenni. 1864-ben xevtizedx 1865 búcsút mond a színpadnak és telekkönyvi napidíjas
lett. Munkája: »Az álmos fonó-lányok«, ycimy az álmos fonó-lányok ycimy Az
álmos fonó-lányok ycimy az ycimy álmos ycimy fonó-lányok ycimy ycimy Az ycimy
álmos ycimy fonó-lányok ycimy ykodvegy ballet. 1830. xevtizedx 1835 november 4-én
mutatták be Rozsnyón. ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és
kis-hont megye ykodvegy »Nőudvarlás«, ycimy nőudvarlás ycimy Nőudvarlás ycimy
nőudvarlás ycimy ycimy Nőudvarlás ycimy ykodvegy vígjáték. Neje: Csepreghy Anna,
yszemelynevy csepreghy anna yszemelynevy Csepreghy Anna yszemelynevy csepreghy
yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Csepreghy yszemelynevy Anna
yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1801-ben, xevtizedx 1805 Nagyváradon, xtalanevtizedx
1815 xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey
bihar megye ykodvegy megh. 1862. február 25-én, Szatmárt. ytelepulesy szatmár
ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Atyja Cs. Mihály, yszemelynevy
cs. mihály yszemelynevy Cs. Mihály yszemelynevy cs. yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Cs. yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy biharmegyei
ytelepulesy biharmegye ytelepulesy biharmegye ymegyey bihar megye ykodvegy szolgabíró
volt. Miután rosszlelkű gyámja kifosztotta örökségéből, a színipályára lépett. Itt
ismerkedett meg Lángh Lajossal, yszemelynevy lángh lajos yszemelynevy Lángh
Lajos yszemelynevy lángh yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Lángh
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy kivel frigyre lépett. Kitűnő komika volt,
úgy, hogy többízben kapott meghívást a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is. A miskolci ytelepulesy miskolc
ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy és debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy közönség nagyon szerette
vén anyóka és nyelvelő gazdasszonyi szerepeiért. szin_III.0092.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Lángh Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1799
SZULETESIEVTIZED 1795
CSALADTAGJA Lángh Ádám
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0092.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0092.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27949.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Lángh
Lajos
Szócikk: Lángh Lajos (jászai), úttörő színész, L.
Ádám és Járdos Anna Mária színészpár gyermeke, sz. 1799-ben, Nagyváradon, megh.
1872. aug. 22-én, Nyírbátorban. Első színpadi kísérlete 1809. február 26-án volt,
»Az indusok Angliában« c. színműben, Pesten, gyermekszerepben. Ezután is atyja mellett
maradt és vele együtt volt Pesten 1815-ig, majd Erdélybe került. Marosvásárhelyre,
utóbb atyja társulatával bejárja Magyarországot. 1848-ban Debrecenben volt igazgató.
Megfordult társaságával Bereg, Ung és Szabolcs megyében. 1849-ben átadta az igazgatást
Boldizsár fiának és a társulatnál mint pénztárnok működött. Nem volt kiváló tehetség,
hanem jó hangjával és kitűnő táncprodukciójával hasznossá tudta magát tenni. 1864-ben
búcsút mond a színpadnak és telekkönyvi napidíjas lett. Munkája: »Az álmos fonó-lányok«,
ballet. 1830. november 4-én mutatták be Rozsnyón. »Nőudvarlás«, vígjáték. Neje:
Csepreghy Anna, színésznő, sz. 1801-ben, Nagyváradon, megh. 1862. február 25-én,
Szatmárt. Atyja Cs. Mihály, biharmegyei szolgabíró volt. Miután rosszlelkű gyámja
kifosztotta örökségéből, a színipályára lépett. Itt ismerkedett meg Lángh Lajossal,
kivel frigyre lépett. Kitűnő komika volt, úgy, hogy többízben kapott meghívást a
Nemzeti Színházhoz is. A miskolci és debreceni közönség nagyon szerette vén anyóka
és nyelvelő gazdasszonyi szerepeiért. szin_III.0092.pdf III