Címszó: Lavotta János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1764

SZULETESIEVTIZED 1765

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0106.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0106.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28051.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Lavotta János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528051.htm

 

Szócikk: Lavotta János híres magyar zeneszerző. A pozsonymegyei (megye) Pusztafödémesen (megye) született, 1764. (időpont) júl. 5-én. Szülei előkelő nemes családhoz tartoztak. Előnevük Izsépfalvi (személy) volt. Korán mutatkozott benne a zenei hajlam. Végzetes befolyással volt további életfolyására mostoha anyjának túlszigorú, kegyetlen bánásmódja. A már fölserdült, nyugtalan vérű ifjú, megsokalta a házsártos asszony zsarnokoskodását, megszökött és beállt katonának. Édesapja utána utazott, felkutatta, kiszabadította és tudva, hogy a szülői háznál nincs maradása, Bécsbe (ország) vitte s zenei továbbképzéséről gondoskodott. Lavotta (személy) (információ)  meg akarta mostohájának mutatni, hogy nem volt igaza. Szenvedélyes szeretettel feküdt neki a zene tanulásának és már rövid egy év alatt annyira vitte, hogy első nyilvános fellépésekor egész Bécs (ország) hódolt művészetének. Az osztrák (nemzetiség) császárvárosból hazajött és Pesten (Budapest) mutatta be csodás játékát. Rövid idő múlva nemcsak a főváros, (Budapest) hanem az egész ország is hangoztatta a nevét. Szebbnél­szebb nótáit az úri kisasszonyok zongorázták, a cigánybandák húzták, a falusi leányok és legények dalolták. 1793. (időpont) jan. 4-én Protasevitz (személy) (információ)  magyar színtársulatához állt be zenekarigazgatónak. Ebben az időben komponálta — állítólag — a »Lavotta szerelrne«, (cím) (információ)  c. zeneművet. Azért mondjuk »állítólag«, mert a zenészek nincsenek tisztában annak eredetére nézve. Sokan határozottan Lavotta (személy) (információ)  szerzeményének tartják, mások ellenben úgy tudják, hogy a »Lavotta szerelme« (cím) (információ)  először egy Kossovits (személy) nevű kassai (megye) muzsikus neve alatt jelent meg, mint Csokonai (személy) (információ)  »A reményhez« (cím) c. költeményének megzenésítése. Ezt a hitet megerősíteni látszik Kazinczy Ferenc (személy) (információ)  levelezésének az a pontja, ahol Csokonai (személy) (információ)  még Lavotta (személy) (információ)  életében érdeklődött Kossovits (személy) iránt, amiből az lenne következtethető, hogy a költő tudott a kassai (megye) zeneszerző kompozíciójáról. Éppen olyan kevéssé látják bebizonyítottnak, hogy a »Cserebogár, sárga cserebogár...« (cím) kezdetű híres népdal Lavotta (személy) (információ)  műve lenne, bár ezt id. Ábrányi Kornél (személy) a leghatározottabban állította. Annál bizonyosabb, hogy Lavotta (személy) (információ)  ihletének majdnem százra menő, örökéletű dalt köszönhetünk. Mikor az első magyar színtársulat megbukott, L. ismét vándorútra megy. 1803-ban (időpont) Debrecenben (megye) volt karmester. Muzsikálással, komponálással és fájdalom, dorbézolással járta be Lavotta (személy) (információ)  az egész országot. Akárhányszor félesztendő előtt sem eresztették el egy-egy főúri kastélyból s állítólagos barátai és lelkiismeretlen mecénásai nem a lángészt becsülték benne, hanem a víg cimborát szerették, rontották s vitték a vesztébe. Lavottát (személy) (információ)  rendetlen életmódja ölte meg. Vízibetegségbe esett és Tályán, (megye) barátja Eöri Fülöp Gábor (személy) portáján halt meg, 1820. (időpont) aug. 10-én. Tályán (megye) nyugvó hamvai fölé 1831-ben (időpont) UjJalussy Mihály (személy) emeltetett emléket. Művei egy részét Káldy Gyula (személy) (információ)  gyűjtötte össze s adta ki »Régi magyar zene kincsei« (cím) c. gyűjteményében. Sírkőfelirata: »Nemes Lavotta János (személy) (információ)  híres magyar hangművész és nemzeti nótáik szerzője porai fölött a hangművész mesterségnek megtisztelésére. Ki meghalt 1820. esztendőben, életének 50-ik esztendejében. Itt nyugszik a maga idejének Orpheusa. A magyar muzsika egyik kedvelője által emeltetett Szatmárból (megye) (információ)  MDCCCXXXI. esztendőben. Remek tetemek, Isten veletek!« Alakját színpadra vitte Hubay Jenő (személy) (információ)  »Lavotta szerelme« (cím) (információ)  c. 3 felvonásos operájában, 1906. (időpont) nov. 17-én. (M. Kir. Operaház). (intézmény) Szövegét írta Berczik Árpád (személy) (információ)  és Farkas Imre. (személy) (információ)  A Népopera (intézmény) (információ)  is színre hozta alakját, 1917. (időpont) ápr. 13-án. Ekkor ott színre került a »Lavotta szerelme« (cím) (információ)  c. felvonásos énekes játék, szövegét írta Vágó Géza. (személy) (információ)  Zen. szerz. Barna Izsó. (személy) (információ)  A Budai Színkör (intézmény) (információ)  1923. (időpont) szept. 16-án előadta »Lavotta« (cím) (információ)  c. zenés színművét. Szövegét írta Géczy István. (személy) (információ)  Zen. szerz. Barna Izsó. (személy) (információ)  Halála százados évfordulója alkalmából, 1920. (időpont) júl. 18-án, Tályán, (megye) a Területvédő Liga, (intézmény) majd a budapesti (Budapest) kir. Magy. Tudományegyetem orvostanhallgatói is 1921. (időpont) máj. havában ünnepséget rendeztek. szin_III.0106.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Lavotta János címszóvég 28051 Szócikk: Lavotta János híres magyar zeneszerző. A pozsonymegyei ytelepulesy pozsonymegye ytelepulesy pozsonymegye ymegyey pozsony megye ykodvegy Pusztafödémesen ytelepulesy pusztafödémes ytelepulesy Pusztafödémes ymegyey pozsony megye ykodvegy született, 1764. júl. xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 5-én. Szülei előkelő nemes családhoz tartoztak. Előnevük Izsépfalvi yszemelynevy izsépfalvi yszemelynevy Izsépfalvi yszemelynevy izsépfalvi yszemelynevy yszemelynevy Izsépfalvi yszemelynevy ykodvegy volt. Korán mutatkozott benne a zenei hajlam. Végzetes befolyással volt további életfolyására mostoha anyjának túlszigorú, kegyetlen bánásmódja. A már fölserdült, nyugtalan vérű ifjú, megsokalta a házsártos asszony zsarnokoskodását, megszökött és beállt katonának. Édesapja utána utazott, felkutatta, kiszabadította és tudva, hogy a szülői háznál nincs maradása, Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vitte s zenei továbbképzéséről gondoskodott. Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy ykodvegy meg akarta mostohájának mutatni, hogy nem volt igaza. Szenvedélyes szeretettel feküdt neki a zene tanulásának és már rövid egy év alatt annyira vitte, hogy első nyilvános fellépésekor egész Bécs ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy hódolt művészetének. Az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy császárvárosból hazajött és Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mutatta be csodás játékát. Rövid idő múlva nemcsak a főváros, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hanem az egész ország is hangoztatta a nevét. Szebbnél­szebb nótáit az úri kisasszonyok zongorázták, a cigánybandák húzták, a falusi leányok és legények dalolták. 1793. xevtizedx 1795 jan. xtalanevtizedx 1805 4-én Protasevitz yszemelynevy protasevitz yszemelynevy Protasevitz yszemelynevy protasevitz yszemelynevy yszemelynevy Protasevitz yszemelynevy ykodvegy magyar színtársulatához állt be zenekarigazgatónak. Ebben az időben komponálta — állítólag — a »Lavotta szerelrne«, ycimy lavotta szerelrne ycimy Lavotta szerelrne ycimy lavotta ycimy szerelrne ycimy ycimy Lavotta ycimy szerelrne ycimy ykodvegy c. zeneművet. Azért mondjuk »állítólag«, mert a zenészek nincsenek tisztában annak eredetére nézve. Sokan határozottan Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy ykodvegy szerzeményének tartják, mások ellenben úgy tudják, hogy a »Lavotta szerelme« ycimy lavotta szerelme ycimy Lavotta szerelme ycimy lavotta ycimy szerelme ycimy ycimy Lavotta ycimy szerelme ycimy ykodvegy először egy Kossovits yszemelynevy kossovits yszemelynevy Kossovits yszemelynevy kossovits yszemelynevy yszemelynevy Kossovits yszemelynevy ykodvegy nevű kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy muzsikus neve alatt jelent meg, mint Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy »A reményhez« ycimy a reményhez ycimy A reményhez ycimy a ycimy reményhez ycimy ycimy A ycimy reményhez ycimy ykodvegy c. költeményének megzenésítése. Ezt a hitet megerősíteni látszik Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy ferenc yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy levelezésének az a pontja, ahol Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy még Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy ykodvegy életében érdeklődött Kossovits yszemelynevy kossovits yszemelynevy Kossovits yszemelynevy kossovits yszemelynevy yszemelynevy Kossovits yszemelynevy ykodvegy iránt, amiből az lenne következtethető, hogy a költő tudott a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy zeneszerző kompozíciójáról. Éppen olyan kevéssé látják bebizonyítottnak, hogy a »Cserebogár, sárga cserebogár...« ycimy cserebogár, sárga cserebogár... ycimy Cserebogár, sárga cserebogár... ycimy cserebogár, ycimy sárga ycimy cserebogár... ycimy ycimy Cserebogár, ycimy sárga ycimy cserebogár... ycimy ykodvegy kezdetű híres népdal Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy ykodvegy műve lenne, bár ezt id. Ábrányi Kornél yszemelynevy id. ábrányi kornél yszemelynevy id. Ábrányi Kornél yszemelynevy id. yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemel a leghatározottabban állította. Annál bizonyosabb, hogy Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy ykodvegy ihletének majdnem százra menő, örökéletű dalt köszönhetünk. Mikor az első magyar színtársulat megbukott, L. ismét vándorútra megy. 1803-ban xevtizedx 1805 Debrecenben xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy volt karmester. Muzsikálással, komponálással és fájdalom, dorbézolással járta be Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy ykodvegy az egész országot. Akárhányszor félesztendő előtt sem eresztették el egy-egy főúri kastélyból s állítólagos barátai és lelkiismeretlen mecénásai nem a lángészt becsülték benne, hanem a víg cimborát szerették, rontották s vitték a vesztébe. Lavottát yszemelynevy lavotta yszemelynevy Lavottá yszemelynevy lavotta yszemelynevy yszemelynevy Lavottá yszemelynevy ykodvegy rendetlen életmódja ölte meg. Vízibetegségbe esett és Tályán, ytelepulesy tálya ytelepulesy Tályá ymegyey zemplén megye ykodvegy barátja Eöri Fülöp Gábor yszemelynevy eöri fülöp gábor yszemelynevy Eöri Fülöp Gábor yszemelynevy eöri yszemelynevy fülöp yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Eöri yszemelynevy Fülöp yszemelynevy Gábor yszemelynevy yk portáján halt meg, 1820. xevtizedx 1825 aug. xtalanevtizedx 1835 10-én. Tályán ytelepulesy tálya ytelepulesy Tályá ymegyey zemplén megye ykodvegy nyugvó hamvai fölé 1831-ben xevtizedx 1835 UjJalussy xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Mihály yszemelynevy ujjalussy mihály yszemelynevy UjJalussy Mihály yszemelynevy ujjalussy yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy UjJalussy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy emeltetett emléket. Művei egy részét Káldy Gyula yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy gyűjtötte össze s adta ki »Régi magyar zene kincsei« ycimy régi magyar zene kincsei ycimy Régi magyar zene kincsei ycimy régi ycimy magyar ycimy zene ycimy kincsei ycimy ycimy Régi ycimy magyar ycimy zene ycimy kincsei ycimy ykodvegy c. gyűjteményében. Sírkőfelirata: »Nemes Lavotta János yszemelynevy lavotta jános yszemelynevy Lavotta János yszemelynevy lavotta yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy híres magyar hangművész és nemzeti nótáik szerzője porai fölött a hangművész mesterségnek megtisztelésére. Ki meghalt 1820. esztendőben, életének 50-ik esztendejében. Itt nyugszik a maga idejének Orpheusa. A magyar muzsika egyik kedvelője által emeltetett Szatmárból ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy MDCCCXXXI. esztendőben. Remek tetemek, Isten veletek!« Alakját színpadra vitte Hubay Jenő yszemelynevy hubay jenő yszemelynevy Hubay Jenő yszemelynevy hubay yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy »Lavotta szerelme« ycimy lavotta szerelme ycimy Lavotta szerelme ycimy lavotta ycimy szerelme ycimy ycimy Lavotta ycimy szerelme ycimy ykodvegy c. 3 felvonásos operájában, 1906. xevtizedx 1905 nov. 17-én. (M. Kir. Operaház). yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy Szövegét írta Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy és Farkas Imre. yszemelynevy farkas imre yszemelynevy Farkas Imre yszemelynevy farkas yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy A Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy is színre hozta alakját, 1917. xevtizedx 1915 ápr. 13-án. Ekkor ott színre került a »Lavotta szerelme« ycimy lavotta szerelme ycimy Lavotta szerelme ycimy lavotta ycimy szerelme ycimy ycimy Lavotta ycimy szerelme ycimy ykodvegy c. felvonásos énekes játék, szövegét írta Vágó Géza. yszemelynevy vágó géza yszemelynevy Vágó Géza yszemelynevy vágó yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Vágó yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Barna Izsó. yszemelynevy barna izsó yszemelynevy Barna Izsó yszemelynevy barna yszemelynevy izsó yszemelynevy yszemelynevy Barna yszemelynevy Izsó yszemelynevy ykodvegy A Budai Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy 1923. xevtizedx 1925 szept. 16-án előadta »Lavotta« ycimy lavotta ycimy Lavotta ycimy lavotta ycimy ycimy Lavotta ycimy ykodvegy c. zenés színművét. Szövegét írta Géczy István. yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Barna Izsó. yszemelynevy barna izsó yszemelynevy Barna Izsó yszemelynevy barna yszemelynevy izsó yszemelynevy yszemelynevy Barna yszemelynevy Izsó yszemelynevy ykodvegy Halála százados évfordulója alkalmából, 1920. júl. 18-án, Tályán, ytelepulesy tálya ytelepulesy Tályá ymegyey zemplén megye ykodvegy a Területvédő Liga, yintezmenyy területvédő liga yintezmenyy Területv yintezmenyy területvédő yintezmenyy liga yintezmenyy yintezmenyy Területv yintezmenyy ykodvegy majd a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kir. Magy. Tudományegyetem orvostanhallgatói is 1921. máj. havában ünnepséget rendeztek. szin_III.0106.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Lavotta János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1764

SZULETESIEVTIZED 1765

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0106.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0106.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28051.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Lavotta János

Szócikk: Lavotta János híres magyar zeneszerző. A pozsonymegyei Pusztafödémesen született, 1764. júl. 5-én. Szülei előkelő nemes családhoz tartoztak. Előnevük Izsépfalvi volt. Korán mutatkozott benne a zenei hajlam. Végzetes befolyással volt további életfolyására mostoha anyjának túlszigorú, kegyetlen bánásmódja. A már fölserdült, nyugtalan vérű ifjú, megsokalta a házsártos asszony zsarnokoskodását, megszökött és beállt katonának. Édesapja utána utazott, felkutatta, kiszabadította és tudva, hogy a szülői háznál nincs maradása, Bécsbe vitte s zenei továbbképzéséről gondoskodott. Lavotta meg akarta mostohájának mutatni, hogy nem volt igaza. Szenvedélyes szeretettel feküdt neki a zene tanulásának és már rövid egy év alatt annyira vitte, hogy első nyilvános fellépésekor egész Bécs hódolt művészetének. Az osztrák császárvárosból hazajött és Pesten mutatta be csodás játékát. Rövid idő múlva nemcsak a főváros, hanem az egész ország is hangoztatta a nevét. Szebbnél­szebb nótáit az úri kisasszonyok zongorázták, a cigánybandák húzták, a falusi leányok és legények dalolták. 1793. jan. 4-én Protasevitz magyar színtársulatához állt be zenekarigazgatónak. Ebben az időben komponálta — állítólag — a »Lavotta szerelrne«, c. zeneművet. Azért mondjuk »állítólag«, mert a zenészek nincsenek tisztában annak eredetére nézve. Sokan határozottan Lavotta szerzeményének tartják, mások ellenben úgy tudják, hogy a »Lavotta szerelme« először egy Kossovits nevű kassai muzsikus neve alatt jelent meg, mint Csokonai »A reményhez« c. költeményének megzenésítése. Ezt a hitet megerősíteni látszik Kazinczy Ferenc levelezésének az a pontja, ahol Csokonai még Lavotta életében érdeklődött Kossovits iránt, amiből az lenne következtethető, hogy a költő tudott a kassai zeneszerző kompozíciójáról. Éppen olyan kevéssé látják bebizonyítottnak, hogy a »Cserebogár, sárga cserebogár...« kezdetű híres népdal Lavotta műve lenne, bár ezt id. Ábrányi Kornél a leghatározottabban állította. Annál bizonyosabb, hogy Lavotta ihletének majdnem százra menő, örökéletű dalt köszönhetünk. Mikor az első magyar színtársulat megbukott, L. ismét vándorútra megy. 1803-ban Debrecenben volt karmester. Muzsikálással, komponálással és fájdalom, dorbézolással járta be Lavotta az egész országot. Akárhányszor félesztendő előtt sem eresztették el egy-egy főúri kastélyból s állítólagos barátai és lelkiismeretlen mecénásai nem a lángészt becsülték benne, hanem a víg cimborát szerették, rontották s vitték a vesztébe. Lavottát rendetlen életmódja ölte meg. Vízibetegségbe esett és Tályán, barátja Eöri Fülöp Gábor portáján halt meg, 1820. aug. 10-én. Tályán nyugvó hamvai fölé 1831-ben UjJalussy Mihály emeltetett emléket. Művei egy részét Káldy Gyula gyűjtötte össze s adta ki »Régi magyar zene kincsei« c. gyűjteményében. Sírkőfelirata: »Nemes Lavotta János híres magyar hangművész és nemzeti nótáik szerzője porai fölött a hangművész mesterségnek megtisztelésére. Ki meghalt 1820. esztendőben, életének 50-ik esztendejében. Itt nyugszik a maga idejének Orpheusa. A magyar muzsika egyik kedvelője által emeltetett Szatmárból MDCCCXXXI. esztendőben. Remek tetemek, Isten veletek!« Alakját színpadra vitte Hubay Jenő »Lavotta szerelme« c. 3 felvonásos operájában, 1906. nov. 17-én. (M. Kir. Operaház). Szövegét írta Berczik Árpád és Farkas Imre. A Népopera is színre hozta alakját, 1917. ápr. 13-án. Ekkor ott színre került a »Lavotta szerelme« c. felvonásos énekes játék, szövegét írta Vágó Géza. Zen. szerz. Barna Izsó. A Budai Színkör 1923. szept. 16-án előadta »Lavotta« c. zenés színművét. Szövegét írta Géczy István. Zen. szerz. Barna Izsó. Halála százados évfordulója alkalmából, 1920. júl. 18-án, Tályán, a Területvédő Liga, majd a budapesti kir. Magy. Tudományegyetem orvostanhallgatói is 1921. máj. havában ünnepséget rendeztek. szin_III.0106.pdf III