Címszó: Lendvay Márton - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1807
SZULETESIEVTIZED 1805
CSALADTAGJA Lendvay József
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0120.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0120.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28164.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Lendvay
Márton
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528164.htm
Szócikk: Lendvay Márton idősb, színművész, sz. 1807.
(születés
éve) november 11-én, Nagybányán, (megye) megh.
1858. jan. 29-én, Pesten. (Budapest)
Éppen Szent Márton (személy) (információ)
napján született, mire atyja, L. József,
(személy)
aki sóházi mázsáló-tiszt volt, a Márton-nevet adta az újszülöttnek, mondván: »Magával
hozta nevét, kereszteljük. Mártonnak!« Anyja neve: Stang Julia. (személy) Elemi
iskoláit és 6 gimnáziális osztályt Nagybányán (megye) végezte,
de nem nagy sikerrel, mert 12 tanulótársa között ő volt a legutolsó. A színpad iránti
már serdülő korában rajongással viseltetett és az a körülmény, hogy Megyeri Károly
(személy)
(információ)
— aki akkor szülővárosában színigazgató volt
és a szüleinél lakott - csakhamar lehetővé tette, hogy színésszé legyen, amíhez
egy diákcsiny is hozzájárult. Ugyanis az iskolai érdemsorozatot rendesen a gimnázium
hosszú folyosóján olvasták föl nagy közönség jelenlétében. Az ítéleteket magas emelvényen
egyik jeles tanuló olvasta föl latinul, (nyelv) — mögötte
a cigányok voltak elhelyezve, kik kettős rézüstös dobbal s trombitákkal tust harsogtak,
amikor a »pater director« nádbotját fölemelte s az eminens nevének olvasásakor jelt
adott. Amikor azután a szekundába pónált diákokra került a sor, az emelvényről elhangzott
az »ultimus Martinus Lendvay!«, (személy) a
bosszus L. hirtelen fölemelte magával hozott nádbotját, mire a zavarba jött cigányok
doboltak, trombitáltak, a közönség élénk hahotája, között. Erre az iskoIából kimaradt
és 13 éves korában már szerepet kapott Megyeritől, (személy) (információ)
a »Benyovszky« (cím) (információ)
c.darabban Szerepe természetesen jelentéktelen
volt, de elegendő ahhoz, hogy belesüljön. Ugyanis egy árva szót sem tudott a színpadon
kimondani, annyira erőt vett rajta a tréma, - erre szégyenében elbujdosott az erdőbe
ahol három napig bogyóval és gyümölccsel táplálkozott. Később Keszy Józsefnél (személy) (információ)
működik, 1828-ban (időpont) Fehér
Károly (személy)
(információ)
tagja. 1831- (időpont) ben
Kolozsvárott (megye)
találjuk, azután Pestre (Budapest)
került. Itt a Beleznay-kertben játszik, Balla Károly (személy) (információ)
társulatánál. Egy év múlva elkerül Székesfehérvárra,
(megye) majd
1832. (időpont)
december 27-én nőül veszi Hivatal Anikó (személy) (információ)
(L. o.) színésznőt Győrött, (megye) kitől
később elvált. Az 1833-ik (időpont) év
elején alkalma nyílt a honatyák előtt is játszani Pozsonyban, (megye) hol ötödfél
hónapig tartott dicsősége. Ugyanez év nyarán meghívást kapott Budára, (Budapest)
ősszel pedig elfogadta gróf Csáky Tivadar (személy) (információ)
kassai (megye) intendáns
aránlatát. Kellemes tenorhangjáért az operai szerepekben is alkalmazták és 1834.
(időpont)
tavaszán Kolozsvárott, (megye) később
újra Budán (Budapest)
mint hősszerelmes és mint operai tenorista aratja sikereit. (Maga is komponált dalokat.)
Ezután két évig Kassán, (megye) Debrecenben,
(megye) Nagyváradon
(megye) működik.
A Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
1837-ben (időpont) szerződött
és a megnyitó előadáson Árpádot (szerep) (információ)
játszotta az előjátékban. Ez év augusztus
27-én Vörösmarty (személy) (információ)
ezt a kritikát írta róla: »Könnyű játéka
kivált társalkodási darabokban s fesztelen otthonisága a színen bélyegzik. Komoly
darabokban erősebb indulatokat, mint pld. haragot, bosszút, hathatósan, fejez ki,
de tragikai mélység s a szelídebb érzelmek bensősége még hibáznak előadásaiban.«
Két év után a »Honművész« (intézmény)
(információ)
így lelkesedik Lendvayért: (személy) (információ)
»Egy férfiút mutatok fel, ki a szíven, ezen
ezer húrú hangszeren kénye szerint játszik, ki kacajra gerjeszt, könnyükre fakaszt,
ki lelkesedésében magával ragad, csüggedésében elcsüggeszt, kinek valami örömért
mindenikünk adósa, ki mindennap új emléket emel magának s emléke mégis mulandóbb
a nyári fellegnél s legfeljebb egy nemzedéken át élő. Egy férfiút állítok elődbe,
kegyes olvasó, ki pelikánként tépi ki önkebléből örömeit s fájdalmait, hogy neked
kéjt szerezhessen, kinek napja akkor kel fel, midőn tied letűnik s e férjfiú — egy
színész s e színész: Lendvay Márton« (személy) (információ)
További pályafutása valóságos diadalmenet
volt egész korai haláláig. 1840-ben (időpont) külföldi
tanulmányútra ment, járt Bécsben, (ország) Németország
(ország)
nagyobb városaiban, figyelemmel tanulmányozta Seidelmannt, (személy) a
legnagyobb német (nemzetiség)
(információ)
színészt. Örömmel tanult, minden idejét a
művészetnek szentelte. Öltözködésében rendkívüli ízlést fejtett ki. Országszerte
rajongtak érte és a »Szép Marci«-nak (személy) (információ)
nevezték. természet ritka adományokkal áldotta
meg. Alakja délceg volt, sugármagas, járása ruganyos, mozdulatai kerekdedek, szabályosan
szép, kifejező arca volt és mindent kifejező arc- es szemjátéka, értelmet sugárzó
magas homloka, szemei ragyogók, dús, göndör a haja, hangja pedig hajlékony, terjedelmes
és csengő volt. Mindig jellegzetesen maszkírozta magát és már órákkal előbb bent
volt az öltözőjében, csak hogy tökéletes maszkkal lépjen a színpadra. Szerepét kifejező
előadásával folyton érdekessé tudta tenni. A részletekben mindig mutatott újat és
meglepőt és mindig következetes tudott maradni. Mint Romeót (szerep) sokáig
emlegették nevét. A jellem lélektani fejlődését rendkívüli szeretettel tanulmányozta.
Egressyvel (személy)
(információ)
nemes versenyre kelt az elsőség koszorújáért.
Sok szerepet játszott felváltva, így Bánk bánt, (szerep) (információ)
Hamletet, (szerep) (információ)
Ill-*ik Richárdot, (szerep) Othelló-t.
(szerep)
A művészi verseny eredményeképen bátran megállapíthatjuk, hogy azok a tragikus szerepek,
melyeknek indító okát és kifejlődését a szelelem alkotja, inkább illettek Lendvaynak.
(személy)
(információ)
Ő volt a magyar színészet első népszínmű
énekese, amennyiben a »Szökött katoná«-ban (cím) (információ)
ő játszotta először Gergelyt. (szerep) (információ)
(1843.) (időpont) 1844.november
(időpont)
havában Nagybánya (megye) városa
művészi érdemei elismeréséért tb. polgárrá választotta. A huszonnyolc éves pályafutás
gigászi munkája, szakadatlan erőfeszítése elcsigázta, testileg-lelkileg megtörte.
Emellett egész életén át a szegénységgel is meg kellett küzdenie s csodált elegánciáját
nagy önfeláldozásai tartotta fönn. Utolsó fellépte 1854.január (időpont) 31
-én volt a Lowoodi árvá«-ban (cím) mint Rochester
lord. (szerep)
Szerepe kimeritette erejét és előadás után összerogyott. Ezután évi 600 frttal nyugdíjazták.
Szenvedélyesen gitározott és betegsége alatt egy gyönyörű románcot szerzett, amelyet
Hollósy Kornélia (személy) (információ)
énekelt először. Utolsó idejét Gräfenberg
(ország)
gyógyfürdőben töltötte. Halálos ágyán így szólt Vadnay Károlyhoz: (személy) (információ)
^Örömmel halok meg, mert nem hiába szenvedtem,
nem hiába küzdöttem, a magyar „színészetnek jövője van!..« Utolsó szavai ezek voltak:
»Megtettem polgári kötelességemet..!« Temetésére Doppler Károly, (személy) (információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
karnagya gyász- indulót írt. Ravatalát az
intézet előtt állíttatták föl. Temetése napján a színház közelében levő összes ablakok
telve voltak nézőkkel és a messzebb eső Mátyás-vendéglő ablakai bérbe voltak adva.
A gyászoló tömeg 20—25 ezer emberből állott és úgy mondják, ily impozáns temetése
csak Vörösmartynak (személy) (információ)
volt. Sírját 24 fáklyás vette körül. Koporsója
egyszerű volt. Ezüst felíratának szövege: »LendvayMárton, (személy) 51
éves, meghalt Boldogasszony hava 29-én.« Eltemették a Kerepesi-úti temetőben, V.
tábla, II. sor, 12. sírba. Jókai, (személy) (információ)
— aki L. leglelkesebb bámulója volt. — így
emlékezik meg nekrológjában: »Két sírban nyugszik: egyik a föld, másik a feledékenység,—
mert a színészről csak a_neve marad fenn, anélkül, hogy szellemi nagyságáról fogalmunk
lenne! ...« Sírja fölé tisztelői díszes emléket emeltek, melynek szövegét Sárossy
Gyula (személy)
(információ)
írta. A sírírat így hangzik: » Végig játszottad
magadat százféle alakban, Míg szívednek örök képe az egy haza volt, Élve halott
voltál, élsz halva! — szerelmed örök mű, Életet életből így alakít a halál!.. «
A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
udvarán 1860.június (időpont) 4-én
leplezték le ércszobrát, melyet Dunaiszky Lászlószobrászunk (személy) (információ)
mintázott. Szülővárosa — Nagybánya (megye) — pedig
1881. (időpont)
május 29-én nagynevű fiának születési háza falába emléktáblát helyezett el, mely
alkalommal törökfalvi Papp Zsigmond (személy) L.
életéről tartott felolvasást, Feleky Miklós (személy) (információ)
pedig Jókai Mór (személy) (információ)
ünnepi versét szavalta el, melynek gyönyörű
befejezőrésze ekképen szól: A kortársak tudják csupán, ki volt ő, Bánk bántól (szerep) (információ)
Romeóig (szerep) egy
remek. Alakja oly délceg, oly hódító, Arcán a lélek minden indulatja. Sötét szemében
csáb, varázs, harag. Szerelmet, hogy ha zengett, a ligetben Elhallgatott versenyző
csalogány, Mert édesebb volt a művész beszéde S ez édes hang dörgött az indulattól,
Haragban, ádáz szenvedély-viharban És honszerelemre hevítő szavától Megdobbant az
alvó halottban a szív, Igaz volt mindig s mégis ideál, Az volt nekünk, mi Kean (szerep) (információ)
és Roscius (szerep) És
Talma (szerep)
a világ nagy nemzeteinek.« Az emléktábla felírása a következő: Márványlap, hirdesd
nagyságát, Tiszteletünknek: Nagy színművészünk Lendvay. (személy) (információ)
Itt született 1807. (időpont) november
11. 1900. (időpont)
november 11-én ugyancsak Nagybányán (megye) leplezték
le ércszobrát. L. kiválóbb szerepei: Almaviva (szerep) (Sevillai
borbély), (cím)
(információ)
Zampa, (szerep) Fra
Diavolo, (szerep)
(információ)
V. László, (szerep) Fiesco,
(szerep)
(információ)
Dávid, (szerep) (információ)
Bod, (szerep) Hunyadi
László, (szerep)
(információ)
Tára gróf, (szerep) Walter
Ferdinand, (szerep)
(információ)
Robin des Bois, (szerep) Don
Carlos, (szerep)
(információ)
Moor Károly, (szerep) Don
Caesar, (szerep)
(információ)
Hamlet, (szerep) (információ)
Romeo, (szerep) (információ)
Bánk, (szerep) (információ)
Gergely (szerep) (információ)
(Szökött katona), (cím) (információ)
Parlagi Jancsi, (szerep) (információ)
Kemény Simon (szerep) (információ)
stb. Arcképe a debreceni (megye) színpad
homlokzatán. A fővárosban, (Budapest)
a VI. kerületben, Bajza ucca 17. számtól Aréna-út 96. számig terjedő uccát az ő
nevéről nevezték el. — Neje: Hivatal Anikó, (személy) (információ)
színésznő, 1814. (időpont) február
8-án, Pesten, (Budapest)
megh.1891. (időpont)
aug.6--án, u.o. Atyja, Hivatal Ferenc, (személy) (információ)
szegénysorsú mesterember volt, ki leánya
születése után egy év múlva az inszurrekcióban elesett. Édesanyja, Balogh Juliska.
(személy)
(információ)
Pesten (Budapest)
a Szilassy-csaIádnál (személy) kulcsárnő
volt. A kis Anikó gyermekkorát Pesten (Budapest)
töltötte és már ezidőben nagy hajlandóságot mutatott a színészet iránt. Pályáját
nagybátyjánál, Balogh István (személy) (információ)
színigazgatónál kezdte, 1835. (időpont) szeptember
16-án, amidőn a koronázó országgyűlés idején gyermekszerepet játszott Pozsonyban,
(megye) hol
első szerepe a »Bujdosó Ámor«-ban (cím) Amália (szerep) (információ)
volt. Mint bájos, szőke leány, fekete szemeivel
már a puszta megjelenésével is sikert ért el. Nemsokára Komlóssy Ferenc (személy) (információ)
híres színtársulatánál találkozunk nevével,
ahol évek hosszú során át működik. Harmadik igazgatója Fekete Károly (személy) (információ)
volt Pesten, (Budapest)
itt bőven kivette részét a nyomorból, tűrte a mellőzést, majd ismét járja a vidéki
városokat és hirdeti a kultúrát Sopron, (megye) Kolozsvár,
(megye) Kassa
(megye) színpadjain.
1829-ben (időpont)
Balla Károlynál (személy) (információ)
működik, 1830-ban (időpont) Győrött
(megye) aratja
sikereit. Nemsokára megismerkedik Balatonfüreden (megye) Lendvay
Mártonnal, (személy)
(információ)
kivel Győrben (megye) házasságra
lép. 1834-ben (időpont) Budán
(Budapest)
játszik, ahol sokat tanult Kántornétól, (személy) kinek
lelkesítése kihatással volt pályájára. 1837-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja, hol első szerepe »Belizár« (cím) (információ)
leánya volt. Itt igen gyorsan emelkedett
hírnévben, ugy, hogy rövid időn belül a legkitűnőbb magyar színésznőnek tartották.
Hangjának csodálatos csengése ellenállhatatlanul vonzotta feléje a nézők rokonszenvét
és kivált a naiva és szende női alakok ábrázolásával ragadta el a hozzáértők lelkét.
Pályáján Vörösmarty, (személy) (információ)
Bajza, (személy) (információ)
Fáy András, (személy) (információ)
Földváry (személy) (információ)
alispán hathatósan pártfogolták. Egykorú
jellemzés így ír róla: »Annyi érzés, bensőség a játékban, csáb és varázs az arckifejezésben
más hazák leányát világhírűvé tudta volna tenni!« Eleven, kifejező játékához, elragadó
beszédéhez járult feltűnő szép megjelenése s mint drámai hősnő e kiváló tulajdonságával
is elérte az igazi művésznők tiszteletét, becsülését. Petőfi (személy) (információ)
1843-iki (időpont) költeményei
közt van egy két versszakos kis költemény, melyben Lendvaynét (személy) dicsőíti,
mondván: Midőn ajkán a vallomásnak Első szent hangja reszkete, S ott én legyek,
kit csókra hí fel Édes, kedves tekintete. Garay János (személy) (információ)
pedig így énekelt róla: A szíven, e százhúrú
hangszeren Magas játékod mesterré teszen!... Később Lendvaytól (személy) (információ)
elvált és 1848-ban (időpont) Latkóczy
Lajos (személy)
festőművész felesége lett. (Megh. 1875. (időpont) április
havában, Miskolcon.) (megye) Élete
alkonyán ingyen támlásszéket kapott a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Volt egy kis vagyonkája is. Ugyanis midőn
Fáy András (személy)
(információ)
megalapította Pesten (Budapest)
az első takarékpénztárt, L. több részvényt vásárolt olcsón. Mindig takarékosan élt.
Néhány hónappal halála előtt ideges agykórság tünetei mutatkoztak rajta, azt hitte,
hogy üldözik s különösen a rokonairól azt vélte, hogy a vagyonára áhítoznak. Emiatt
beszállították a Szent Jánoskórház megfigyelő osztályába, onnan a Schwartzer -
idegigyógyintézetbe, ahol állapota mind válságosabbá vált és csendesen elszenderült.
Gyászlapján e sorokat olvassuk: »Első volt az elsők között és utolsónak maradt azok
közül, akik hatalmas alkotóképességeikkel félszázadon át bolyongó színészetünket
az első állandó magyar színház biztos révébe vezették. A színésznőt személyesítette
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyitásának ünnepén és amily ihletetten
szavalta a koszorús költő e sorait: »Csekély erőmet százszorozni kész Szorgalmam
és búzgó hitem vala: A színvilágot, vágyaim honát, Bár áldozattal, nagyra vinni
egykor!...« oly igazán betelt e hit, oly igazán sikerült társaival a színvilágot
nagyra vinnie!« (Paulay Ede (személy) (információ)
búcsúztatta.) Eltemették a kerepesi úti temetőbe,
a XXI. tábla, 74. sírhelyére. Főbb szerepei: Julia, (szerep) Ophelia,
(szerep)
Bragadini Katalin (szerep) (Angelo),
(cím) Lignerolles
Lujza, (szerep)
Veszedelmes nagynéni (cím) (Obernyik
(személy)
(információ)
darabjában a főszerep), Melinda, (szerep) Donna
Diana, (szerep)
Józsi (szerep)
(Párisi naplopó), (cím) (információ)
Griseldis, (szerep) (információ)
stb. Síremlékét 1906. (időpont) szeptember
23-án leplezték le. Emelte unokahuga: Bakonyiné Balogh Etel. (személy) Sírkőfeliratának
szövege azonos Vörösmartynak (személy) (információ)
1839-ben (időpont) hozzá
írt emlékversével :»Játszol örömmel, bánattal, játékodon ámul A sokaság s tapssal
tiszteli szózatidat, Nem tudják, hogy mindén szó, mely szíveket áthat, Szűdnek egy
eltépett életörömbe került.« A síremléket Füredi Richárd (személy) (információ)
faragta. szin_III.0120.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Lendvay Márton címszóvég 28164 Szócikk:
Lendvay Márton idősb, színművész, sz. 1807. november xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx
1825 11-én, Nagybányán, ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey
szatmár megye ykodvegy megh. 1858. jan. 29-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Éppen Szent Márton yszemelynevy szent márton
yszemelynevy Szent Márton yszemelynevy szent yszemelynevy márton yszemelynevy
yszemelynevy Szent yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy napján született, mire
atyja, L. József, yszemelynevy l. józsef yszemelynevy L. József yszemelynevy l.
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy L. yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy aki sóházi mázsáló-tiszt volt, a Márton-nevet adta az újszülöttnek,
mondván: »Magával hozta nevét, kereszteljük. Mártonnak!« Anyja neve: Stang Julia.
yszemelynevy stang julia yszemelynevy Stang Julia yszemelynevy stang
yszemelynevy julia yszemelynevy yszemelynevy Stang yszemelynevy Julia
yszemelynevy ykodvegy Elemi iskoláit és 6 gimnáziális osztályt Nagybányán ytelepulesy
nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy végezte, de nem nagy
sikerrel, mert 12 tanulótársa között ő volt a legutolsó. A színpad iránti már serdülő
korában rajongással viseltetett és az a körülmény, hogy Megyeri Károly yszemelynevy
megyeri károly yszemelynevy Megyeri Károly yszemelynevy megyeri yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy — aki akkor szülővárosában színigazgató volt és a szüleinél lakott - csakhamar
lehetővé tette, hogy színésszé legyen, amíhez egy diákcsiny is hozzájárult. Ugyanis
az iskolai érdemsorozatot rendesen a gimnázium hosszú folyosóján olvasták föl nagy
közönség jelenlétében. Az ítéleteket magas emelvényen egyik jeles tanuló olvasta
föl latinul, ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin
ynyelvy ykodvegy — mögötte a cigányok voltak elhelyezve, kik kettős rézüstös dobbal
s trombitákkal tust harsogtak, amikor a »pater director« nádbotját fölemelte s az
eminens nevének olvasásakor jelt adott. Amikor azután a szekundába pónált diákokra
került a sor, az emelvényről elhangzott az »ultimus Martinus Lendvay!«, yszemelynevy
martinus lendvay yszemelynevy Martinus Lendvay yszemelynevy martinus
yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Martinus yszemelynevy Lendvay
yszemelynevy ykodvegy a bosszus L. hirtelen fölemelte magával hozott nádbotját,
mire a zavarba jött cigányok doboltak, trombitáltak, a közönség élénk hahotája,
között. Erre az iskoIából kimaradt és 13 éves korában már szerepet kapott Megyeritől,
yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy
yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy a »Benyovszky« ycimy benyovszky
ycimy Benyovszky ycimy benyovszky ycimy ycimy Benyovszky ycimy ykodvegy c.darabban
Szerepe természetesen jelentéktelen volt, de elegendő ahhoz, hogy belesüljön. Ugyanis
egy árva szót sem tudott a színpadon kimondani, annyira erőt vett rajta a tréma,
- erre szégyenében elbujdosott az erdőbe ahol három napig bogyóval és gyümölccsel
táplálkozott. Később Keszy Józsefnél yszemelynevy keszy józsef yszemelynevy
Keszy József yszemelynevy keszy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Keszy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy működik, 1828-ban xevtizedx
1825 Fehér xtalanevtizedx 1835 Károly yszemelynevy fehér károly yszemelynevy
Fehér Károly yszemelynevy fehér yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Fehér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy tagja. 1831- xevtizedx 1835 ben
Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy találjuk, azután Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy került. Itt a Beleznay-kertben játszik, Balla Károly yszemelynevy
balla károly yszemelynevy Balla Károly yszemelynevy balla yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulatánál.
Egy év múlva elkerül Székesfehérvárra, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy
Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy majd 1832. december 27-én nőül veszi
Hivatal Anikó yszemelynevy hivatal anikó yszemelynevy Hivatal Anikó
yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Hivatal
yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy (L. o.) színésznőt Győrött, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy kitől később elvált. Az 1833-ik
év elején alkalma nyílt a honatyák előtt is játszani Pozsonyban, ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy hol ötödfél hónapig tartott
dicsősége. Ugyanez év nyarán meghívást kapott Budára, buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ősszel pedig elfogadta gróf Csáky Tivadar
yszemelynevy gróf csáky tivadar yszemelynevy gróf Csáky Tivadar yszemelynevy
gróf yszemelynevy csáky yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy gróf
yszemelynevy Csáky yszemelynevy Tivadar yszemel kassai ytelepulesy kassa
ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy intendáns aránlatát. Kellemes
tenorhangjáért az operai szerepekben is alkalmazták és 1834. tavaszán Kolozsvárott,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy később
újra Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint hősszerelmes
és mint operai tenorista aratja sikereit. (Maga is komponált dalokat.) Ezután két
évig Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey
bihar megye ykodvegy működik. A Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1837-ben szerződött xtalanevtizedx
1845 és a megnyitó előadáson Árpádot yszerepy árpád yszerepy Árpád yszerepy
árpád yszerepy yszerepy Árpád yszerepy ykodvegy játszotta az előjátékban. Ez év
augusztus 27-én Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy
ykodvegy ezt a kritikát írta róla: »Könnyű játéka kivált társalkodási darabokban
s fesztelen otthonisága a színen bélyegzik. Komoly darabokban erősebb indulatokat,
mint pld. haragot, bosszút, hathatósan, fejez ki, de tragikai mélység s a szelídebb
érzelmek bensősége még hibáznak előadásaiban.« Két év után a »Honművész« yintezmenyy
honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy
Honművés yintezmenyy ykodvegy így lelkesedik Lendvayért: yszemelynevy lendvay
yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay
yszemelynevy ykodvegy »Egy férfiút mutatok fel, ki a szíven, ezen ezer húrú hangszeren
kénye szerint játszik, ki kacajra gerjeszt, könnyükre fakaszt, ki lelkesedésében
magával ragad, csüggedésében elcsüggeszt, kinek valami örömért mindenikünk adósa,
ki mindennap új emléket emel magának s emléke mégis mulandóbb a nyári fellegnél
s legfeljebb egy nemzedéken át élő. Egy férfiút állítok elődbe, kegyes olvasó, ki
pelikánként tépi ki önkebléből örömeit s fájdalmait, hogy neked kéjt szerezhessen,
kinek napja akkor kel fel, midőn tied letűnik s e férjfiú — egy színész s e színész:
Lendvay Márton« yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton
yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy
Márton yszemelynevy ykodvegy További pályafutása valóságos diadalmenet volt egész
korai haláláig. 1840-ben xevtizedx 1845 külföldi tanulmányútra ment, járt Bécsben,
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Németország ytelepulesy
németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy nagyobb városaiban,
figyelemmel tanulmányozta Seidelmannt, yszemelynevy seidelmann yszemelynevy
Seidelmann yszemelynevy seidelmann yszemelynevy yszemelynevy Seidelmann
yszemelynevy ykodvegy a legnagyobb német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészt.
Örömmel tanult, minden idejét a művészetnek szentelte. Öltözködésében rendkívüli
ízlést fejtett ki. Országszerte rajongtak érte és a »Szép Marci«-nak yszemelynevy
szép marci yszemelynevy Szép Marci yszemelynevy szép yszemelynevy marci
yszemelynevy yszemelynevy Szép yszemelynevy Marci yszemelynevy ykodvegy nevezték.
természet ritka adományokkal áldotta meg. Alakja délceg volt, sugármagas, járása
ruganyos, mozdulatai kerekdedek, szabályosan szép, kifejező arca volt és mindent
kifejező arc- es szemjátéka, értelmet sugárzó magas homloka, szemei ragyogók, dús,
göndör a haja, hangja pedig hajlékony, terjedelmes és csengő volt. Mindig jellegzetesen
maszkírozta magát és már órákkal előbb bent volt az öltözőjében, csak hogy tökéletes
maszkkal lépjen a színpadra. Szerepét kifejező előadásával folyton érdekessé tudta
tenni. A részletekben mindig mutatott újat és meglepőt és mindig következetes tudott
maradni. Mint Romeót yszerepy romeó yszerepy Romeó yszerepy romeó yszerepy
yszerepy Romeó yszerepy ykodvegy sokáig emlegették nevét. A jellem lélektani fejlődését
rendkívüli szeretettel tanulmányozta. Egressyvel yszemelynevy egressy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy ykodvegy nemes versenyre kelt az elsőség koszorújáért. Sok szerepet
játszott felváltva, így Bánk bánt, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy
bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Hamletet,
yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet
yszerepy ykodvegy Ill-*ik Richárdot, yszerepy ill-*ik richárd yszerepy Ill-*ik
Richárd yszerepy ill-*ik yszerepy richárd yszerepy yszerepy Ill-*ik yszerepy
Richárd yszerepy ykodvegy Othelló-t. yszerepy othelló yszerepy Othelló yszerepy
othelló yszerepy yszerepy Othelló yszerepy ykodvegy A művészi verseny eredményeképen
bátran megállapíthatjuk, hogy azok a tragikus szerepek, melyeknek indító okát és
kifejlődését a szelelem alkotja, inkább illettek Lendvaynak. yszemelynevy
lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy
Lendvay yszemelynevy ykodvegy Ő volt a magyar színészet első népszínmű énekese,
amennyiben a »Szökött katoná«-ban ycimy szökött katona ycimy Szökött katoná
ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy ő játszotta
először Gergelyt. yszerepy gergely yszerepy Gergely yszerepy gergely yszerepy
yszerepy Gergely yszerepy ykodvegy (1843.) 1844.november havában xtalanevtizedx
1855 Nagybánya ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybánya ymegyey szatmár
megye ykodvegy városa művészi érdemei elismeréséért tb. polgárrá választotta. A
huszonnyolc éves pályafutás gigászi munkája, szakadatlan erőfeszítése elcsigázta,
testileg-lelkileg megtörte. Emellett egész életén át a szegénységgel is meg kellett
küzdenie s csodált elegánciáját nagy önfeláldozásai tartotta fönn. Utolsó fellépte
1854.január xevtizedx 1855 31 -én volt a Lowoodi árvá«-ban ycimy lowoodi árva
ycimy Lowoodi árvá ycimy lowoodi ycimy árva ycimy ycimy Lowoodi ycimy árvá
ycimy ykodvegy mint Rochester lord. yszerepy rochester lord yszerepy Rochester
lord yszerepy rochester yszerepy lord yszerepy yszerepy Rochester yszerepy lord
yszerepy ykodvegy Szerepe kimeritette erejét és előadás után összerogyott. Ezután
évi 600 frttal nyugdíjazták. Szenvedélyesen gitározott és betegsége alatt egy gyönyörű
románcot szerzett, amelyet Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia
yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia
yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy énekelt
először. Utolsó idejét Gräfenberg ytelepulesy gräfenberg ytelepulesy Gräfenberg
yorszagy Németország ykodvegy gyógyfürdőben töltötte. Halálos ágyán így szólt Vadnay
Károlyhoz: yszemelynevy vadnay károly yszemelynevy Vadnay Károly yszemelynevy
vadnay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Vadnay yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy ^Örömmel halok meg, mert nem hiába szenvedtem, nem hiába küzdöttem,
a magyar „színészetnek jövője van!..« Utolsó szavai ezek voltak: »Megtettem polgári
kötelességemet..!« Temetésére Doppler Károly, yszemelynevy doppler károly
yszemelynevy Doppler Károly yszemelynevy doppler yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy karnagya
gyász- indulót írt. Ravatalát az intézet előtt állíttatták föl. Temetése napján
a színház közelében levő összes ablakok telve voltak nézőkkel és a messzebb eső
Mátyás-vendéglő ablakai bérbe voltak adva. A gyászoló tömeg 20—25 ezer emberből
állott és úgy mondják, ily impozáns temetése csak Vörösmartynak yszemelynevy
vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy
yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy volt. Sírját 24 fáklyás vette körül.
Koporsója egyszerű volt. Ezüst felíratának szövege: »LendvayMárton, yszemelynevy
lendvaymárton yszemelynevy LendvayMárton yszemelynevy lendvaymárton
yszemelynevy yszemelynevy LendvayMárton yszemelynevy ykodvegy 51 éves, meghalt Boldogasszony
hava 29-én.« Eltemették a Kerepesi-úti temetőben, V. tábla, II. sor, 12. sírba.
Jókai, yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy
yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy — aki L. leglelkesebb bámulója volt. —
így emlékezik meg nekrológjában: »Két sírban nyugszik: egyik a föld, másik a feledékenység,—
mert a színészről csak a_neve marad fenn, anélkül, hogy szellemi nagyságáról fogalmunk
lenne! ...« Sírja fölé tisztelői díszes emléket emeltek, melynek szövegét Sárossy
Gyula yszemelynevy sárossy gyula yszemelynevy Sárossy Gyula yszemelynevy
sárossy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Sárossy yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy írta. A sírírat így hangzik: » Végig játszottad magadat százféle
alakban, Míg szívednek örök képe az egy haza volt, Élve halott voltál, élsz halva!
— szerelmed örök mű, Életet életből így alakít a halál!.. « A Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy udvarán 1860.június xevtizedx
1865 4-én leplezték le ércszobrát, melyet Dunaiszky Lászlószobrászunk yszemelynevy
dunaiszky lászló yszemelynevy Dunaiszky László yszemelynevy dunaiszky
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Dunaiszky yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy mintázott. Szülővárosa — Nagybánya ytelepulesy nagybánya
ytelepulesy Nagybánya ymegyey szatmár megye ykodvegy — pedig 1881. xevtizedx
1885 május 29-én nagynevű fiának születési háza falába emléktáblát helyezett el,
mely alkalommal törökfalvi Papp Zsigmond yszemelynevy törökfalvi papp zsigmond
yszemelynevy törökfalvi Papp Zsigmond yszemelynevy törökfalvi yszemelynevy papp
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy törökfalvi yszemelynevy Papp
yszem L. életéről tartott felolvasást, Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós
yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy pedig Jókai Mór yszemelynevy
jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór
yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy ünnepi versét
szavalta el, melynek gyönyörű befejezőrésze ekképen szól: A kortársak tudják csupán,
ki volt ő, Bánk bántól yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk
yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Romeóig yszerepy
romeó yszerepy Romeó yszerepy romeó yszerepy yszerepy Romeó yszerepy ykodvegy egy
remek. Alakja oly délceg, oly hódító, Arcán a lélek minden indulatja. Sötét szemében
csáb, varázs, harag. Szerelmet, hogy ha zengett, a ligetben Elhallgatott versenyző
csalogány, Mert édesebb volt a művész beszéde S ez édes hang dörgött az indulattól,
Haragban, ádáz szenvedély-viharban És honszerelemre hevítő szavától Megdobbant az
alvó halottban a szív, Igaz volt mindig s mégis ideál, Az volt nekünk, mi Kean yszerepy
kean yszerepy Kean yszerepy kean yszerepy yszerepy Kean yszerepy ykodvegy és Roscius
yszerepy roscius yszerepy Roscius yszerepy roscius yszerepy yszerepy Roscius
yszerepy ykodvegy És Talma yszerepy talma yszerepy Talma yszerepy talma
yszerepy yszerepy Talma yszerepy ykodvegy a világ nagy nemzeteinek.« Az emléktábla
felírása a következő: Márványlap, hirdesd nagyságát, Tiszteletünknek: Nagy színművészünk
Lendvay. yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay
yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy Itt született 1807. xevtizedx
1805 november xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 11. 1900. xevtizedx 1905 november
11-én ugyancsak Nagybányán ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey
szatmár megye ykodvegy leplezték le ércszobrát. L. kiválóbb szerepei: Almaviva yszerepy
almaviva yszerepy Almaviva yszerepy almaviva yszerepy yszerepy Almaviva
yszerepy ykodvegy (Sevillai borbély), ycimy sevillai borbély ycimy Sevillai
borbély ycimy sevillai ycimy borbély ycimy ycimy Sevillai ycimy borbély ycimy
ykodvegy Zampa, yszerepy zampa yszerepy Zampa yszerepy zampa yszerepy yszerepy
Zampa yszerepy ykodvegy Fra Diavolo, yszerepy fra diavolo yszerepy Fra Diavolo
yszerepy fra yszerepy diavolo yszerepy yszerepy Fra yszerepy Diavolo yszerepy
ykodvegy V. László, yszerepy v. lászló yszerepy V. László yszerepy v. yszerepy
lászló yszerepy yszerepy V. yszerepy László yszerepy ykodvegy Fiesco, yszerepy
fiesco yszerepy Fiesco yszerepy fiesco yszerepy yszerepy Fiesco yszerepy
ykodvegy Dávid, yszerepy dávid yszerepy Dávid yszerepy dávid yszerepy yszerepy
Dávid yszerepy ykodvegy Bod, yszerepy bod yszerepy Bod yszerepy bod yszerepy
yszerepy Bod yszerepy ykodvegy Hunyadi László, yszerepy hunyadi lászló yszerepy
Hunyadi László yszerepy hunyadi yszerepy lászló yszerepy yszerepy Hunyadi
yszerepy László yszerepy ykodvegy Tára gróf, yszerepy tára gróf yszerepy Tára
gróf yszerepy tára yszerepy gróf yszerepy yszerepy Tára yszerepy gróf yszerepy
ykodvegy Walter Ferdinand, yszerepy walter ferdinand yszerepy Walter Ferdinand
yszerepy walter yszerepy ferdinand yszerepy yszerepy Walter yszerepy Ferdinand
yszerepy ykodvegy Robin des Bois, yszerepy robin des bois yszerepy Robin des
Bois yszerepy robin yszerepy des yszerepy bois yszerepy yszerepy Robin yszerepy
des yszerepy Bois yszerepy ykodvegy Don Carlos, yszerepy don carlos yszerepy
Don Carlos yszerepy don yszerepy carlos yszerepy yszerepy Don yszerepy Carlos
yszerepy ykodvegy Moor Károly, yszerepy moor károly yszerepy Moor Károly
yszerepy moor yszerepy károly yszerepy yszerepy Moor yszerepy Károly yszerepy
ykodvegy Don Caesar, yszerepy don caesar yszerepy Don Caesar yszerepy don
yszerepy caesar yszerepy yszerepy Don yszerepy Caesar yszerepy ykodvegy Hamlet,
yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet
yszerepy ykodvegy Romeo, yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo yszerepy
yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy Bánk, yszerepy bánk yszerepy Bánk yszerepy
bánk yszerepy yszerepy Bánk yszerepy ykodvegy Gergely yszerepy gergely yszerepy
Gergely yszerepy gergely yszerepy yszerepy Gergely yszerepy ykodvegy (Szökött katona),
ycimy szökött katona ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy
ycimy Szökött ycimy katona ycimy ykodvegy Parlagi Jancsi, yszerepy parlagi
jancsi yszerepy Parlagi Jancsi yszerepy parlagi yszerepy jancsi yszerepy
yszerepy Parlagi yszerepy Jancsi yszerepy ykodvegy Kemény Simon yszerepy kemény
simon yszerepy Kemény Simon yszerepy kemény yszerepy simon yszerepy yszerepy
Kemény yszerepy Simon yszerepy ykodvegy stb. Arcképe a debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színpad homlokzatán.
A fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a VI.
kerületben, Bajza ucca 17. számtól Aréna-út 96. számig terjedő uccát az ő nevéről
nevezték el. — Neje: Hivatal Anikó, yszemelynevy hivatal anikó yszemelynevy
Hivatal Anikó yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy
Hivatal yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy színésznő, 1814. xevtizedx
1815 február xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 8-án, Pesten, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh.1891. xevtizedx
1895 aug.6--án, u.o. Atyja, Hivatal Ferenc, yszemelynevy hivatal ferenc
yszemelynevy Hivatal Ferenc yszemelynevy hivatal yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Hivatal yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy szegénysorsú
mesterember volt, ki leánya születése után egy év múlva az inszurrekcióban elesett.
Édesanyja, Balogh Juliska. yszemelynevy balogh juliska yszemelynevy Balogh
Juliska yszemelynevy balogh yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy
Balogh yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Szilassy-csaIádnál yszemelynevy
szilassy yszemelynevy Szilassy yszemelynevy szilassy yszemelynevy yszemelynevy
Szilassy yszemelynevy ykodvegy kulcsárnő volt. A kis Anikó gyermekkorát Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy töltötte és már ezidőben
nagy hajlandóságot mutatott a színészet iránt. Pályáját nagybátyjánál, Balogh István
yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál kezdte, 1835. xevtizedx 1835 szeptember 16-án,
amidőn a koronázó országgyűlés idején gyermekszerepet játszott Pozsonyban, ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy hol első szerepe a »Bujdosó
Ámor«-ban ycimy bujdosó ámor ycimy Bujdosó Ámor ycimy bujdosó ycimy ámor ycimy
ycimy Bujdosó ycimy Ámor ycimy ykodvegy Amália yszerepy amália yszerepy Amália
yszerepy amália yszerepy yszerepy Amália yszerepy ykodvegy volt. Mint bájos, szőke
leány, fekete szemeivel már a puszta megjelenésével is sikert ért el. Nemsokára
Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc
yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy híres színtársulatánál találkozunk nevével,
ahol évek hosszú során át működik. Harmadik igazgatója Fekete Károly yszemelynevy
fekete károly yszemelynevy Fekete Károly yszemelynevy fekete yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy volt Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy itt bőven kivette részét a nyomorból, tűrte a mellőzést, majd ismét járja
a vidéki városokat és hirdeti a kultúrát Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy
Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Kassa ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy színpadjain. 1829-ben xevtizedx
1825 Balla xtalanevtizedx 1835 Károlynál yszemelynevy balla károly yszemelynevy
Balla Károly yszemelynevy balla yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Balla yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy működik, 1830-ban xevtizedx
1835 Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy aratja
sikereit. Nemsokára megismerkedik Balatonfüreden ytelepulesy balatonfüred
ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy Lendvay Mártonnal, yszemelynevy
lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy
márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy
ykodvegy kivel Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye
ykodvegy házasságra lép. 1834-ben Budán buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy játszik, ahol sokat tanult Kántornétól, yszemelynevy
kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy
Kántorné yszemelynevy ykodvegy kinek lelkesítése kihatással volt pályájára. 1837-ben
a xtalanevtizedx 1845 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tagja, hol első szerepe »Belizár« ycimy belizár ycimy
Belizár ycimy belizár ycimy ycimy Belizár ycimy ykodvegy leánya volt. Itt igen gyorsan
emelkedett hírnévben, ugy, hogy rövid időn belül a legkitűnőbb magyar színésznőnek
tartották. Hangjának csodálatos csengése ellenállhatatlanul vonzotta feléje a nézők
rokonszenvét és kivált a naiva és szende női alakok ábrázolásával ragadta el a hozzáértők
lelkét. Pályáján Vörösmarty, yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy
ykodvegy Bajza, yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza
yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy Fáy András, yszemelynevy
fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy Földváry
yszemelynevy földváry yszemelynevy Földváry yszemelynevy földváry yszemelynevy
yszemelynevy Földváry yszemelynevy ykodvegy alispán hathatósan pártfogolták. Egykorú
jellemzés így ír róla: »Annyi érzés, bensőség a játékban, csáb és varázs az arckifejezésben
más hazák leányát világhírűvé tudta volna tenni!« Eleven, kifejező játékához, elragadó
beszédéhez járult feltűnő szép megjelenése s mint drámai hősnő e kiváló tulajdonságával
is elérte az igazi művésznők tiszteletét, becsülését. Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy 1843-iki xevtizedx 1845 költeményei közt van egy két versszakos
kis költemény, melyben Lendvaynét yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné
yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy
ykodvegy dicsőíti, mondván: Midőn ajkán a vallomásnak Első szent hangja reszkete,
S ott én legyek, kit csókra hí fel Édes, kedves tekintete. Garay János yszemelynevy
garay jános yszemelynevy Garay János yszemelynevy garay yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Garay yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy pedig így
énekelt róla: A szíven, e százhúrú hangszeren Magas játékod mesterré teszen!...
Később Lendvaytól yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy
lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy elvált és 1848-ban
Latkóczy xtalanevtizedx 1855 Lajos yszemelynevy latkóczy lajos yszemelynevy
Latkóczy Lajos yszemelynevy latkóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Latkóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy festőművész felesége
lett. (Megh. 1875. xevtizedx 1875 április havában, Miskolcon.) ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Élete alkonyán ingyen
támlásszéket kapott a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Volt egy kis vagyonkája is. Ugyanis midőn
Fáy András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy
yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András
yszemelynevy ykodvegy megalapította Pesten pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy az első takarékpénztárt, L. több részvényt vásárolt
olcsón. Mindig takarékosan élt. Néhány hónappal halála előtt ideges agykórság tünetei
mutatkoztak rajta, azt hitte, hogy üldözik s különösen a rokonairól azt vélte, hogy
a vagyonára áhítoznak. Emiatt beszállították a Szent Jánoskórház megfigyelő osztályába,
onnan a Schwartzer - idegigyógyintézetbe, ahol állapota mind válságosabbá vált és
csendesen elszenderült. Gyászlapján e sorokat olvassuk: »Első volt az elsők között
és utolsónak maradt azok közül, akik hatalmas alkotóképességeikkel félszázadon át
bolyongó színészetünket az első állandó magyar színház biztos révébe vezették. A
színésznőt személyesítette a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitásának ünnepén és amily ihletetten
szavalta a koszorús költő e sorait: »Csekély erőmet százszorozni kész Szorgalmam
és búzgó hitem vala: A színvilágot, vágyaim honát, Bár áldozattal, nagyra vinni
egykor!...« oly igazán betelt e hit, oly igazán sikerült társaival a színvilágot
nagyra vinnie!« (Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede
yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta.) Eltemették a kerepesi úti temetőbe,
a XXI. tábla, 74. sírhelyére. Főbb szerepei: Julia, yszerepy julia yszerepy
Julia yszerepy julia yszerepy yszerepy Julia yszerepy ykodvegy Ophelia, yszerepy
ophelia yszerepy Ophelia yszerepy ophelia yszerepy yszerepy Ophelia yszerepy
ykodvegy Bragadini Katalin yszerepy bragadini katalin yszerepy Bragadini
Katalin yszerepy bragadini yszerepy katalin yszerepy yszerepy Bragadini
yszerepy Katalin yszerepy ykodvegy (Angelo), ycimy angelo ycimy Angelo ycimy
angelo ycimy ycimy Angelo ycimy ykodvegy Lignerolles Lujza, yszerepy
lignerolles lujza yszerepy Lignerolles Lujza yszerepy lignerolles yszerepy
lujza yszerepy yszerepy Lignerolles yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy Veszedelmes
nagynéni ycimy veszedelmes nagynéni ycimy Veszedelmes nagynéni ycimy
veszedelmes ycimy nagynéni ycimy ycimy Veszedelmes ycimy nagynéni ycimy
ykodvegy (Obernyik yszemelynevy obernyik yszemelynevy Obernyik yszemelynevy
obernyik yszemelynevy yszemelynevy Obernyik yszemelynevy ykodvegy darabjában a főszerep),
Melinda, yszerepy melinda yszerepy Melinda yszerepy melinda yszerepy yszerepy
Melinda yszerepy ykodvegy Donna Diana, yszerepy donna diana yszerepy Donna
Diana yszerepy donna yszerepy diana yszerepy yszerepy Donna yszerepy Diana
yszerepy ykodvegy Józsi yszerepy józsi yszerepy Józsi yszerepy józsi yszerepy
yszerepy Józsi yszerepy ykodvegy (Párisi naplopó), ycimy párisi naplopó ycimy
Párisi naplopó ycimy párisi ycimy naplopó ycimy ycimy Párisi ycimy naplopó
ycimy ykodvegy Griseldis, yszerepy griseldis yszerepy Griseldis yszerepy
griseldis yszerepy yszerepy Griseldis yszerepy ykodvegy stb. Síremlékét 1906. xevtizedx
1905 szeptember 23-án leplezték le. Emelte unokahuga: Bakonyiné Balogh Etel. yszemelynevy
bakonyiné balogh etel yszemelynevy Bakonyiné Balogh Etel yszemelynevy bakonyiné
yszemelynevy balogh yszemelynevy etel yszemelynevy yszemelynevy Bakonyiné
yszemelynevy Balogh yszemelynevy Sírkőfeliratának szövege azonos Vörösmartynak yszemelynevy
vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy
yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy 1839-ben xevtizedx 1835 hozzá xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 írt emlékversével :»Játszol örömmel, bánattal, játékodon
ámul A sokaság s tapssal tiszteli szózatidat, Nem tudják, hogy mindén szó, mely
szíveket áthat, Szűdnek egy eltépett életörömbe került.« A síremléket Füredi Richárd
yszemelynevy füredi richárd yszemelynevy Füredi Richárd yszemelynevy füredi
yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Richárd
yszemelynevy ykodvegy faragta. szin_III.0120.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Lendvay Márton - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1807
SZULETESIEVTIZED 1805
CSALADTAGJA Lendvay József
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0120.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0120.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28164.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Lendvay
Márton
Szócikk: Lendvay Márton idősb, színművész, sz. 1807.
november 11-én, Nagybányán, megh. 1858. jan. 29-én, Pesten. Éppen Szent Márton napján
született, mire atyja, L. József, aki sóházi mázsáló-tiszt volt, a Márton-nevet
adta az újszülöttnek, mondván: »Magával hozta nevét, kereszteljük. Mártonnak!« Anyja
neve: Stang Julia. Elemi iskoláit és 6 gimnáziális osztályt Nagybányán végezte,
de nem nagy sikerrel, mert 12 tanulótársa között ő volt a legutolsó. A színpad iránti
már serdülő korában rajongással viseltetett és az a körülmény, hogy Megyeri Károly
— aki akkor szülővárosában színigazgató volt és a szüleinél lakott - csakhamar lehetővé
tette, hogy színésszé legyen, amíhez egy diákcsiny is hozzájárult. Ugyanis az iskolai
érdemsorozatot rendesen a gimnázium hosszú folyosóján olvasták föl nagy közönség
jelenlétében. Az ítéleteket magas emelvényen egyik jeles tanuló olvasta föl latinul,
— mögötte a cigányok voltak elhelyezve, kik kettős rézüstös dobbal s trombitákkal
tust harsogtak, amikor a »pater director« nádbotját fölemelte s az eminens nevének
olvasásakor jelt adott. Amikor azután a szekundába pónált diákokra került a sor,
az emelvényről elhangzott az »ultimus Martinus Lendvay!«, a bosszus L. hirtelen
fölemelte magával hozott nádbotját, mire a zavarba jött cigányok doboltak, trombitáltak,
a közönség élénk hahotája, között. Erre az iskoIából kimaradt és 13 éves korában
már szerepet kapott Megyeritől, a »Benyovszky« c.darabban Szerepe természetesen
jelentéktelen volt, de elegendő ahhoz, hogy belesüljön. Ugyanis egy árva szót sem
tudott a színpadon kimondani, annyira erőt vett rajta a tréma, - erre szégyenében
elbujdosott az erdőbe ahol három napig bogyóval és gyümölccsel táplálkozott. Később
Keszy Józsefnél működik, 1828-ban Fehér Károly tagja. 1831- ben Kolozsvárott találjuk,
azután Pestre került. Itt a Beleznay-kertben játszik, Balla Károly társulatánál.
Egy év múlva elkerül Székesfehérvárra, majd 1832. december 27-én nőül veszi Hivatal
Anikó (L. o.) színésznőt Győrött, kitől később elvált. Az 1833-ik év elején alkalma
nyílt a honatyák előtt is játszani Pozsonyban, hol ötödfél hónapig tartott dicsősége.
Ugyanez év nyarán meghívást kapott Budára, ősszel pedig elfogadta gróf Csáky Tivadar
kassai intendáns aránlatát. Kellemes tenorhangjáért az operai szerepekben is alkalmazták
és 1834. tavaszán Kolozsvárott, később újra Budán mint hősszerelmes és mint operai
tenorista aratja sikereit. (Maga is komponált dalokat.) Ezután két évig Kassán,
Debrecenben, Nagyváradon működik. A Nemzeti Színházhoz 1837-ben szerződött és a
megnyitó előadáson Árpádot játszotta az előjátékban. Ez év augusztus 27-én Vörösmarty
ezt a kritikát írta róla: »Könnyű játéka kivált társalkodási darabokban s fesztelen
otthonisága a színen bélyegzik. Komoly darabokban erősebb indulatokat, mint pld.
haragot, bosszút, hathatósan, fejez ki, de tragikai mélység s a szelídebb érzelmek
bensősége még hibáznak előadásaiban.« Két év után a »Honművész« így lelkesedik Lendvayért:
»Egy férfiút mutatok fel, ki a szíven, ezen ezer húrú hangszeren kénye szerint játszik,
ki kacajra gerjeszt, könnyükre fakaszt, ki lelkesedésében magával ragad, csüggedésében
elcsüggeszt, kinek valami örömért mindenikünk adósa, ki mindennap új emléket emel
magának s emléke mégis mulandóbb a nyári fellegnél s legfeljebb egy nemzedéken át
élő. Egy férfiút állítok elődbe, kegyes olvasó, ki pelikánként tépi ki önkebléből
örömeit s fájdalmait, hogy neked kéjt szerezhessen, kinek napja akkor kel fel, midőn
tied letűnik s e férjfiú — egy színész s e színész: Lendvay Márton« További pályafutása
valóságos diadalmenet volt egész korai haláláig. 1840-ben külföldi tanulmányútra
ment, járt Bécsben, Németország nagyobb városaiban, figyelemmel tanulmányozta Seidelmannt,
a legnagyobb német színészt. Örömmel tanult, minden idejét a művészetnek szentelte.
Öltözködésében rendkívüli ízlést fejtett ki. Országszerte rajongtak érte és a »Szép
Marci«-nak nevezték. természet ritka adományokkal áldotta meg. Alakja délceg volt,
sugármagas, járása ruganyos, mozdulatai kerekdedek, szabályosan szép, kifejező arca
volt és mindent kifejező arc- es szemjátéka, értelmet sugárzó magas homloka, szemei
ragyogók, dús, göndör a haja, hangja pedig hajlékony, terjedelmes és csengő volt.
Mindig jellegzetesen maszkírozta magát és már órákkal előbb bent volt az öltözőjében,
csak hogy tökéletes maszkkal lépjen a színpadra. Szerepét kifejező előadásával folyton
érdekessé tudta tenni. A részletekben mindig mutatott újat és meglepőt és mindig
következetes tudott maradni. Mint Romeót sokáig emlegették nevét. A jellem lélektani
fejlődését rendkívüli szeretettel tanulmányozta. Egressyvel nemes versenyre kelt
az elsőség koszorújáért. Sok szerepet játszott felváltva, így Bánk bánt, Hamletet,
Ill-*ik Richárdot, Othelló-t. A művészi verseny eredményeképen bátran megállapíthatjuk,
hogy azok a tragikus szerepek, melyeknek indító okát és kifejlődését a szelelem
alkotja, inkább illettek Lendvaynak. Ő volt a magyar színészet első népszínmű énekese,
amennyiben a »Szökött katoná«-ban ő játszotta először Gergelyt. (1843.) 1844.november
havában Nagybánya városa művészi érdemei elismeréséért tb. polgárrá választotta.
A huszonnyolc éves pályafutás gigászi munkája, szakadatlan erőfeszítése elcsigázta,
testileg-lelkileg megtörte. Emellett egész életén át a szegénységgel is meg kellett
küzdenie s csodált elegánciáját nagy önfeláldozásai tartotta fönn. Utolsó fellépte
1854.január 31 -én volt a Lowoodi árvá«-ban mint Rochester lord. Szerepe kimeritette
erejét és előadás után összerogyott. Ezután évi 600 frttal nyugdíjazták. Szenvedélyesen
gitározott és betegsége alatt egy gyönyörű románcot szerzett, amelyet Hollósy Kornélia
énekelt először. Utolsó idejét Gräfenberg gyógyfürdőben töltötte. Halálos ágyán
így szólt Vadnay Károlyhoz: ^Örömmel halok meg, mert nem hiába szenvedtem, nem hiába
küzdöttem, a magyar „színészetnek jövője van!..« Utolsó szavai ezek voltak: »Megtettem
polgári kötelességemet..!« Temetésére Doppler Károly, a Nemzeti Színház karnagya
gyász- indulót írt. Ravatalát az intézet előtt állíttatták föl. Temetése napján
a színház közelében levő összes ablakok telve voltak nézőkkel és a messzebb eső
Mátyás-vendéglő ablakai bérbe voltak adva. A gyászoló tömeg 20—25 ezer emberből
állott és úgy mondják, ily impozáns temetése csak Vörösmartynak volt. Sírját 24
fáklyás vette körül. Koporsója egyszerű volt. Ezüst felíratának szövege: »LendvayMárton,
51 éves, meghalt Boldogasszony hava 29-én.« Eltemették a Kerepesi-úti temetőben,
V. tábla, II. sor, 12. sírba. Jókai, — aki L. leglelkesebb bámulója volt. — így
emlékezik meg nekrológjában: »Két sírban nyugszik: egyik a föld, másik a feledékenység,—
mert a színészről csak a_neve marad fenn, anélkül, hogy szellemi nagyságáról fogalmunk
lenne! ...« Sírja fölé tisztelői díszes emléket emeltek, melynek szövegét Sárossy
Gyula írta. A sírírat így hangzik: » Végig játszottad magadat százféle alakban,
Míg szívednek örök képe az egy haza volt, Élve halott voltál, élsz halva! — szerelmed
örök mű, Életet életből így alakít a halál!.. « A Nemzeti Színház udvarán 1860.június
4-én leplezték le ércszobrát, melyet Dunaiszky Lászlószobrászunk mintázott. Szülővárosa
— Nagybánya — pedig 1881. május 29-én nagynevű fiának születési háza falába emléktáblát
helyezett el, mely alkalommal törökfalvi Papp Zsigmond L. életéről tartott felolvasást,
Feleky Miklós pedig Jókai Mór ünnepi versét szavalta el, melynek gyönyörű befejezőrésze
ekképen szól: A kortársak tudják csupán, ki volt ő, Bánk bántól Romeóig egy remek.
Alakja oly délceg, oly hódító, Arcán a lélek minden indulatja. Sötét szemében csáb,
varázs, harag. Szerelmet, hogy ha zengett, a ligetben Elhallgatott versenyző csalogány,
Mert édesebb volt a művész beszéde S ez édes hang dörgött az indulattól, Haragban,
ádáz szenvedély-viharban És honszerelemre hevítő szavától Megdobbant az alvó halottban
a szív, Igaz volt mindig s mégis ideál, Az volt nekünk, mi Kean és Roscius És Talma
a világ nagy nemzeteinek.« Az emléktábla felírása a következő: Márványlap, hirdesd
nagyságát, Tiszteletünknek: Nagy színművészünk Lendvay. Itt született 1807. november
11. 1900. november 11-én ugyancsak Nagybányán leplezték le ércszobrát. L. kiválóbb
szerepei: Almaviva (Sevillai borbély), Zampa, Fra Diavolo, V. László, Fiesco, Dávid,
Bod, Hunyadi László, Tára gróf, Walter Ferdinand, Robin des Bois, Don Carlos, Moor
Károly, Don Caesar, Hamlet, Romeo, Bánk, Gergely (Szökött katona), Parlagi Jancsi,
Kemény Simon stb. Arcképe a debreceni színpad homlokzatán. A fővárosban, a VI. kerületben,
Bajza ucca 17. számtól Aréna-út 96. számig terjedő uccát az ő nevéről nevezték el.
— Neje: Hivatal Anikó, színésznő, 1814. február 8-án, Pesten, megh.1891. aug.6--án,
u.o. Atyja, Hivatal Ferenc, szegénysorsú mesterember volt, ki leánya születése után
egy év múlva az inszurrekcióban elesett. Édesanyja, Balogh Juliska. Pesten a Szilassy-csaIádnál
kulcsárnő volt. A kis Anikó gyermekkorát Pesten töltötte és már ezidőben nagy hajlandóságot
mutatott a színészet iránt. Pályáját nagybátyjánál, Balogh István színigazgatónál
kezdte, 1835. szeptember 16-án, amidőn a koronázó országgyűlés idején gyermekszerepet
játszott Pozsonyban, hol első szerepe a »Bujdosó Ámor«-ban Amália volt. Mint bájos,
szőke leány, fekete szemeivel már a puszta megjelenésével is sikert ért el. Nemsokára
Komlóssy Ferenc híres színtársulatánál találkozunk nevével, ahol évek hosszú során
át működik. Harmadik igazgatója Fekete Károly volt Pesten, itt bőven kivette részét
a nyomorból, tűrte a mellőzést, majd ismét járja a vidéki városokat és hirdeti a
kultúrát Sopron, Kolozsvár, Kassa színpadjain. 1829-ben Balla Károlynál működik,
1830-ban Győrött aratja sikereit. Nemsokára megismerkedik Balatonfüreden Lendvay
Mártonnal, kivel Győrben házasságra lép. 1834-ben Budán játszik, ahol sokat tanult
Kántornétól, kinek lelkesítése kihatással volt pályájára. 1837-ben a Nemzeti Színház
tagja, hol első szerepe »Belizár« leánya volt. Itt igen gyorsan emelkedett hírnévben,
ugy, hogy rövid időn belül a legkitűnőbb magyar színésznőnek tartották. Hangjának
csodálatos csengése ellenállhatatlanul vonzotta feléje a nézők rokonszenvét és kivált
a naiva és szende női alakok ábrázolásával ragadta el a hozzáértők lelkét. Pályáján
Vörösmarty, Bajza, Fáy András, Földváry alispán hathatósan pártfogolták. Egykorú
jellemzés így ír róla: »Annyi érzés, bensőség a játékban, csáb és varázs az arckifejezésben
más hazák leányát világhírűvé tudta volna tenni!« Eleven, kifejező játékához, elragadó
beszédéhez járult feltűnő szép megjelenése s mint drámai hősnő e kiváló tulajdonságával
is elérte az igazi művésznők tiszteletét, becsülését. Petőfi 1843-iki költeményei
közt van egy két versszakos kis költemény, melyben Lendvaynét dicsőíti, mondván:
Midőn ajkán a vallomásnak Első szent hangja reszkete, S ott én legyek, kit csókra
hí fel Édes, kedves tekintete. Garay János pedig így énekelt róla: A szíven, e százhúrú
hangszeren Magas játékod mesterré teszen!... Később Lendvaytól elvált és 1848-ban
Latkóczy Lajos festőművész felesége lett. (Megh. 1875. április havában, Miskolcon.)
Élete alkonyán ingyen támlásszéket kapott a Nemzeti Színházban. Volt egy kis vagyonkája
is. Ugyanis midőn Fáy András megalapította Pesten az első takarékpénztárt, L. több
részvényt vásárolt olcsón. Mindig takarékosan élt. Néhány hónappal halála előtt
ideges agykórság tünetei mutatkoztak rajta, azt hitte, hogy üldözik s különösen
a rokonairól azt vélte, hogy a vagyonára áhítoznak. Emiatt beszállították a Szent
Jánoskórház megfigyelő osztályába, onnan a Schwartzer - idegigyógyintézetbe, ahol
állapota mind válságosabbá vált és csendesen elszenderült. Gyászlapján e sorokat
olvassuk: »Első volt az elsők között és utolsónak maradt azok közül, akik hatalmas
alkotóképességeikkel félszázadon át bolyongó színészetünket az első állandó magyar
színház biztos révébe vezették. A színésznőt személyesítette a Nemzeti Színház megnyitásának
ünnepén és amily ihletetten szavalta a koszorús költő e sorait: »Csekély erőmet
százszorozni kész Szorgalmam és búzgó hitem vala: A színvilágot, vágyaim honát,
Bár áldozattal, nagyra vinni egykor!...« oly igazán betelt e hit, oly igazán sikerült
társaival a színvilágot nagyra vinnie!« (Paulay Ede búcsúztatta.) Eltemették a kerepesi
úti temetőbe, a XXI. tábla, 74. sírhelyére. Főbb szerepei: Julia, Ophelia, Bragadini
Katalin (Angelo), Lignerolles Lujza, Veszedelmes nagynéni (Obernyik darabjában a
főszerep), Melinda, Donna Diana, Józsi (Párisi naplopó), Griseldis, stb. Síremlékét
1906. szeptember 23-án leplezték le. Emelte unokahuga: Bakonyiné Balogh Etel. Sírkőfeliratának
szövege azonos Vörösmartynak 1839-ben hozzá írt emlékversével :»Játszol örömmel,
bánattal, játékodon ámul A sokaság s tapssal tiszteli szózatidat, Nem tudják, hogy
mindén szó, mely szíveket áthat, Szűdnek egy eltépett életörömbe került.« A síremléket
Füredi Richárd faragta. szin_III.0120.pdf III