Címszó: Lendvay Márton - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1807

SZULETESIEVTIZED 1805

CSALADTAGJA Lendvay József

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0120.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0120.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28164.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Lendvay Márton

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528164.htm

 

Szócikk: Lendvay Márton idősb, színművész, sz. 1807. (születés éve) november 11-én, Nagybányán, (megye) megh. 1858. jan. 29-én, Pesten. (Budapest) Éppen Szent Márton (személy) (információ)  napján született, mire atyja, L. József, (személy) aki sóházi mázsáló-tiszt volt, a Márton-nevet adta az újszülöttnek, mondván: »Magával hozta nevét, kereszteljük. Mártonnak!« Anyja neve: Stang Julia. (személy) Elemi iskoláit és 6 gimnáziális osztályt Nagybányán (megye) végezte, de nem nagy sikerrel, mert 12 tanulótársa között ő volt a legutolsó. A színpad iránti már serdülő korában rajongással viseltetett és az a körülmény, hogy Megyeri Károly (személy) (információ)  — aki akkor szülővárosában színigazgató volt és a szüleinél lakott - csakhamar lehetővé tette, hogy színésszé legyen, amíhez egy diákcsiny is hozzájárult. Ugyanis az iskolai érdemsorozatot rendesen a gimnázium hosszú folyosóján olvasták föl nagy közönség jelenlétében. Az ítéleteket magas emelvényen egyik jeles tanuló olvasta föl latinul, (nyelv) — mögötte a cigányok voltak elhelyezve, kik kettős rézüstös dobbal s trombitákkal tust harsogtak, amikor a »pater director« nádbotját fölemelte s az eminens nevének olvasásakor jelt adott. Amikor azután a szekundába pónált diákokra került a sor, az emelvényről elhangzott az »ultimus Martinus Lendvay!«, (személy) a bosszus L. hirtelen fölemelte magával hozott nádbotját, mire a zavarba jött cigányok doboltak, trombitáltak, a közönség élénk hahotája, között. Erre az iskoIából kimaradt és 13 éves korában már szerepet kapott Megyeritől, (személy) (információ)  a »Benyovszky« (cím) (információ)  c.darabban Szerepe természetesen jelentéktelen volt, de elegendő ahhoz, hogy belesüljön. Ugyanis egy árva szót sem tudott a színpadon kimondani, annyira erőt vett rajta a tréma, - erre szégyenében elbujdosott az erdőbe ahol három napig bogyóval és gyümölccsel táplálkozott. Később Keszy Józsefnél (személy) (információ)  működik, 1828-ban (időpont) Fehér Károly (személy) (információ)  tagja. 1831- (időpont) ben Kolozsvárott (megye) találjuk, azután Pestre (Budapest) került. Itt a Beleznay-kertben játszik, Balla Károly (személy) (információ)  társulatánál. Egy év múlva elkerül Székesfehérvárra, (megye) majd 1832. (időpont) december 27-én nőül veszi Hivatal Anikó (személy) (információ)  (L. o.) színésznőt Győrött, (megye) kitől később elvált. Az 1833-ik (időpont) év elején alkalma nyílt a honatyák előtt is játszani Pozsonyban, (megye) hol ötödfél hónapig tartott dicsősége. Ugyanez év nyarán meghívást kapott Budára, (Budapest) ősszel pedig elfogadta gróf Csáky Tivadar (személy) (információ)  kassai (megye) intendáns aránlatát. Kellemes tenorhangjáért az operai szerepekben is alkalmazták és 1834. (időpont) tavaszán Kolozsvárott, (megye) később újra Budán (Budapest) mint hősszerelmes és mint operai tenorista aratja sikereit. (Maga is komponált dalokat.) Ezután két évig Kassán, (megye) Debrecenben, (megye) Nagyváradon (megye) működik. A Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  1837-ben (időpont) szerződött és a megnyitó előadáson Árpádot (szerep) (információ)  játszotta az előjátékban. Ez év augusztus 27-én Vörösmarty (személy) (információ)  ezt a kritikát írta róla: »Könnyű játéka kivált társalkodási darabokban s fesztelen otthonisága a színen bélyegzik. Komoly darabokban erősebb indulatokat, mint pld. haragot, bosszút, hathatósan, fejez ki, de tragikai mélység s a szelídebb érzelmek bensősége még hibáznak előadásaiban.« Két év után a »Honművész« (intézmény) (információ)  így lelkesedik Lendvayért: (személy) (információ)  »Egy férfiút mutatok fel, ki a szíven, ezen ezer húrú hangszeren kénye szerint játszik, ki kacajra gerjeszt, könnyükre fakaszt, ki lelkesedésében magával ragad, csüggedésében elcsüggeszt, kinek valami örömért mindenikünk adósa, ki mindennap új emléket emel magának s emléke mégis mulandóbb a nyári fellegnél s legfeljebb egy nemzedéken át élő. Egy férfiút állítok elődbe, kegyes olvasó, ki pelikánként tépi ki önkebléből örömeit s fájdalmait, hogy neked kéjt szerezhessen, kinek napja akkor kel fel, midőn tied letűnik s e férjfiú — egy színész s e színész: Lendvay Márton« (személy) (információ)  További pályafutása valóságos diadalmenet volt egész korai haláláig. 1840-ben (időpont) külföldi tanulmányútra ment, járt Bécsben, (ország) Németország (ország) nagyobb városaiban, figyelemmel tanulmányozta Seidelmannt, (személy) a legnagyobb német (nemzetiség) (információ)  színészt. Örömmel tanult, minden idejét a művészetnek szentelte. Öltözködésében rendkívüli ízlést fejtett ki. Országszerte rajongtak érte és a »Szép Marci«-nak (személy) (információ)  nevezték. természet ritka adományokkal áldotta meg. Alakja délceg volt, sugármagas, járása ruganyos, mozdulatai kerekdedek, szabályosan szép, kifejező arca volt és mindent kifejező arc- es szemjátéka, értelmet sugárzó magas homloka, szemei ragyogók, dús, göndör a haja, hangja pedig hajlékony, terjedelmes és csengő volt. Mindig jellegzetesen maszkírozta magát és már órákkal előbb bent volt az öltözőjében, csak hogy tökéletes maszkkal lépjen a színpadra. Szerepét kifejező előadásával folyton érdekessé tudta tenni. A részletekben mindig mutatott újat és meglepőt és mindig következetes tudott maradni. Mint Romeót (szerep) sokáig emlegették nevét. A jellem lélektani fejlődését rendkívüli szeretettel tanulmányozta. Egressyvel (személy) (információ)  nemes versenyre kelt az elsőség koszorújáért. Sok szerepet játszott felváltva, így Bánk bánt, (szerep) (információ)  Hamletet, (szerep) (információ)  Ill-*ik Richárdot, (szerep) Othelló-t. (szerep) A művészi verseny eredményeképen bátran megállapíthatjuk, hogy azok a tragikus szerepek, melyeknek indító okát és kifejlődését a szelelem alkotja, inkább illettek Lendvaynak. (személy) (információ)  Ő volt a magyar színészet első népszínmű énekese, amennyiben a »Szökött katoná«-ban (cím) (információ)  ő játszotta először Gergelyt. (szerep) (információ)  (1843.) (időpont) 1844.november (időpont) havában Nagybánya (megye) városa művészi érdemei elismeréséért tb. polgárrá választotta. A huszonnyolc éves pályafutás gigászi munkája, szakadatlan erőfeszítése elcsigázta, testileg-lelkileg megtörte. Emellett egész életén át a szegénységgel is meg kellett küzdenie s csodált elegánciáját nagy önfeláldozásai tartotta fönn. Utolsó fellépte 1854.január (időpont) 31 -én volt a Lowoodi árvá«-ban (cím) mint Rochester lord. (szerep) Szerepe kimeritette erejét és előadás után összerogyott. Ezután évi 600 frttal nyugdíjazták. Szenvedélyesen gitározott és betegsége alatt egy gyönyörű románcot szerzett, amelyet Hollósy Kornélia (személy) (információ)  énekelt először. Utolsó idejét Gräfenberg (ország) gyógyfürdőben töltötte. Halálos ágyán így szólt Vadnay Károlyhoz: (személy) (információ)  ^Örömmel halok meg, mert nem hiába szenvedtem, nem hiába küzdöttem, a magyar „színészetnek jövője van!..« Utolsó szavai ezek voltak: »Megtettem polgári kötelességemet..!« Temetésére Doppler Károly, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  karnagya gyász- indulót írt. Ravatalát az intézet előtt állíttatták föl. Temetése napján a színház közelében levő összes ablakok telve voltak nézőkkel és a messzebb eső Mátyás-vendéglő ablakai bérbe voltak adva. A gyászoló tömeg 20—25 ezer emberből állott és úgy mondják, ily impozáns temetése csak Vörösmartynak (személy) (információ)  volt. Sírját 24 fáklyás vette körül. Koporsója egyszerű volt. Ezüst felíratának szövege: »LendvayMárton, (személy) 51 éves, meghalt Boldogasszony hava 29-én.« Eltemették a Kerepesi-úti temetőben, V. tábla, II. sor, 12. sírba. Jókai, (személy) (információ)  — aki L. leglelkesebb bámulója volt. — így emlékezik meg nekrológjában: »Két sírban nyugszik: egyik a föld, másik a feledékenység,— mert a színészről csak a_neve marad fenn, anélkül, hogy szellemi nagyságáról fogalmunk lenne! ...« Sírja fölé tisztelői díszes emléket emeltek, melynek szövegét Sárossy Gyula (személy) (információ)  írta. A sírírat így hangzik: » Végig játszottad magadat százféle alakban, Míg szívednek örök képe az egy haza volt, Élve halott voltál, élsz halva! — szerelmed örök mű, Életet életből így alakít a halál!.. « A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  udvarán 1860.június (időpont) 4-én leplezték le ércszobrát, melyet Dunaiszky Lászlószobrászunk (személy) (információ)  mintázott. Szülővárosa — Nagybánya (megye) — pedig 1881. (időpont) május 29-én nagynevű fiának születési háza falába emléktáblát helyezett el, mely alkalommal törökfalvi Papp Zsigmond (személy) L. életéről tartott felolvasást, Feleky Miklós (személy) (információ)  pedig Jókai Mór (személy) (információ)  ünnepi versét szavalta el, melynek gyönyörű befejezőrésze ekképen szól: A kortársak tudják csupán, ki volt ő, Bánk bántól (szerep) (információ)  Romeóig (szerep) egy remek. Alakja oly délceg, oly hódító, Arcán a lélek minden indulatja. Sötét szemében csáb, varázs, harag. Szerelmet, hogy ha zengett, a ligetben Elhallgatott versenyző csalogány, Mert édesebb volt a művész beszéde S ez édes hang dörgött az indulattól, Haragban, ádáz szenvedély-viharban És honszerelemre hevítő szavától Megdobbant az alvó halottban a szív, Igaz volt mindig s mégis ideál, Az volt nekünk, mi Kean (szerep) (információ)  és Roscius (szerep) És Talma (szerep) a világ nagy nemzeteinek.« Az emléktábla felírása a következő: Márványlap, hirdesd nagyságát, Tiszteletünknek: Nagy színművészünk Lendvay. (személy) (információ)  Itt született 1807. (időpont) november 11. 1900. (időpont) november 11-én ugyancsak Nagybányán (megye) leplezték le ércszobrát. L. kiválóbb szerepei: Almaviva (szerep) (Sevillai borbély), (cím) (információ)  Zampa, (szerep) Fra Diavolo, (szerep) (információ)  V. László, (szerep) Fiesco, (szerep) (információ)  Dávid, (szerep) (információ)  Bod, (szerep) Hunyadi László, (szerep) (információ)  Tára gróf, (szerep) Walter Ferdinand, (szerep) (információ)  Robin des Bois, (szerep) Don Carlos, (szerep) (információ)  Moor Károly, (szerep) Don Caesar, (szerep) (információ)  Hamlet, (szerep) (információ)  Romeo, (szerep) (információ)  Bánk, (szerep) (információ)  Gergely (szerep) (információ)  (Szökött katona), (cím) (információ)  Parlagi Jancsi, (szerep) (információ)  Kemény Simon (szerep) (információ)  stb. Arcképe a debreceni (megye) színpad homlokzatán. A fővárosban, (Budapest) a VI. kerületben, Bajza ucca 17. számtól Aréna-út 96. számig terjedő uccát az ő nevéről nevezték el. — Neje: Hivatal Anikó, (személy) (információ)  színésznő, 1814. (időpont) február 8-án, Pesten, (Budapest) megh.1891. (időpont) aug.6--án, u.o. Atyja, Hivatal Ferenc, (személy) (információ)  szegénysorsú mesterember volt, ki leánya születése után egy év múlva az inszurrekcióban elesett. Édesanyja, Balogh Juliska. (személy) (információ)  Pesten (Budapest) a Szilassy-csaIádnál (személy) kulcsárnő volt. A kis Anikó gyermekkorát Pesten (Budapest) töltötte és már ezidőben nagy hajlandóságot mutatott a színészet iránt. Pályáját nagybátyjánál, Balogh István (személy) (információ)  színigazgatónál kezdte, 1835. (időpont) szeptember 16-án, amidőn a koronázó országgyűlés idején gyermekszerepet játszott Pozsonyban, (megye) hol első szerepe a »Bujdosó Ámor«-ban (cím) Amália (szerep) (információ)  volt. Mint bájos, szőke leány, fekete szemeivel már a puszta megjelenésével is sikert ért el. Nemsokára Komlóssy Ferenc (személy) (információ)  híres színtársulatánál találkozunk nevével, ahol évek hosszú során át működik. Harmadik igazgatója Fekete Károly (személy) (információ)  volt Pesten, (Budapest) itt bőven kivette részét a nyomorból, tűrte a mellőzést, majd ismét járja a vidéki városokat és hirdeti a kultúrát Sopron, (megye) Kolozsvár, (megye) Kassa (megye) színpadjain. 1829-ben (időpont) Balla Károlynál (személy) (információ)  működik, 1830-ban (időpont) Győrött (megye) aratja sikereit. Nemsokára megismerkedik Balatonfüreden (megye) Lendvay Mártonnal, (személy) (információ)  kivel Győrben (megye) házasságra lép. 1834-ben (időpont) Budán (Budapest) játszik, ahol sokat tanult Kántornétól, (személy) kinek lelkesítése kihatással volt pályájára. 1837-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, hol első szerepe »Belizár« (cím) (információ)  leánya volt. Itt igen gyorsan emelkedett hírnévben, ugy, hogy rövid időn belül a legkitűnőbb magyar színésznőnek tartották. Hangjának csodálatos csengése ellenállhatatlanul vonzotta feléje a nézők rokonszenvét és kivált a naiva és szende női alakok ábrázolásával ragadta el a hozzáértők lelkét. Pályáján Vörösmarty, (személy) (információ)  Bajza, (személy) (információ)  Fáy András, (személy) (információ)  Földváry (személy) (információ)  alispán hathatósan pártfogolták. Egykorú jellemzés így ír róla: »Annyi érzés, bensőség a játékban, csáb és varázs az arckifejezésben más hazák leányát világhírűvé tudta volna tenni!« Eleven, kifejező játékához, elragadó beszédéhez járult feltűnő szép megjelenése s mint drámai hősnő e kiváló tulajdonságával is elérte az igazi művésznők tiszteletét, becsülését. Petőfi (személy) (információ)  1843-iki (időpont) költeményei közt van egy két versszakos kis költemény, melyben Lendvaynét (személy) dicsőíti, mondván: Midőn ajkán a vallomásnak Első szent hangja reszkete, S ott én legyek, kit csókra hí fel Édes, kedves tekintete. Garay János (személy) (információ)  pedig így énekelt róla: A szíven, e százhúrú hangszeren Magas játékod mesterré teszen!... Később Lendvaytól (személy) (információ)  elvált és 1848-ban (időpont) Latkóczy Lajos (személy) festőművész felesége lett. (Megh. 1875. (időpont) április havában, Miskolcon.) (megye) Élete alkonyán ingyen támlásszéket kapott a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Volt egy kis vagyonkája is. Ugyanis midőn Fáy András (személy) (információ)  megalapította Pesten (Budapest) az első takarékpénztárt, L. több részvényt vásárolt olcsón. Mindig takarékosan élt. Néhány hónappal halála előtt ideges agykórság tünetei mutatkoztak rajta, azt hitte, hogy üldözik s különösen a rokonairól azt vélte, hogy a vagyonára áhítoznak. Emiatt beszállították a Szent János­kórház megfigyelő osztályába, onnan a Schwartzer - idegigyógyintézetbe, ahol állapota mind válságosabbá vált és csendesen elszenderült. Gyászlapján e sorokat olvassuk: »Első volt az elsők között és utolsónak maradt azok közül, akik hatalmas alkotóképességeikkel félszázadon át bolyongó színészetünket az első állandó magyar színház biztos révébe vezették. A színésznőt személyesítette a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyitásának ünnepén és amily ihletetten szavalta a koszorús költő e sorait: »Csekély erőmet százszorozni kész Szorgalmam és búzgó hitem vala: A színvilágot, vágyaim honát, Bár áldozattal, nagyra vinni egykor!...« oly igazán betelt e hit, oly igazán sikerült társaival a színvilágot nagyra vinnie!« (Paulay Ede (személy) (információ)  búcsúztatta.) Eltemették a kerepesi úti temetőbe, a XXI. tábla, 74. sírhelyére. Főbb szerepei: Julia, (szerep) Ophelia, (szerep) Bragadini Katalin (szerep) (Angelo), (cím) Lignerolles Lujza, (szerep) Veszedelmes nagynéni (cím) (Obernyik (személy) (információ)  darabjában a főszerep), Melinda, (szerep) Donna Diana, (szerep) Józsi (szerep) (Párisi naplopó), (cím) (információ)  Griseldis, (szerep) (információ)  stb. Síremlékét 1906. (időpont) szeptember 23-án leplezték le. Emelte unokahuga: Bakonyiné Balogh Etel. (személy) Sírkőfeliratának szövege azonos Vörösmartynak (személy) (információ)  1839-ben (időpont) hozzá írt emlékversével :»Játszol örömmel, bánattal, játékodon ámul A sokaság s tapssal tiszteli szózatidat, Nem tudják, hogy mindén szó, mely szíveket áthat, Szűdnek egy eltépett életörömbe került.« A síremléket Füredi Richárd (személy) (információ)  faragta. szin_III.0120.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Lendvay Márton címszóvég 28164 Szócikk: Lendvay Márton idősb, színművész, sz. 1807. november xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 11-én, Nagybányán, ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy megh. 1858. jan. 29-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Éppen Szent Márton yszemelynevy szent márton yszemelynevy Szent Márton yszemelynevy szent yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy napján született, mire atyja, L. József, yszemelynevy l. józsef yszemelynevy L. József yszemelynevy l. yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy L. yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy aki sóházi mázsáló-tiszt volt, a Márton-nevet adta az újszülöttnek, mondván: »Magával hozta nevét, kereszteljük. Mártonnak!« Anyja neve: Stang Julia. yszemelynevy stang julia yszemelynevy Stang Julia yszemelynevy stang yszemelynevy julia yszemelynevy yszemelynevy Stang yszemelynevy Julia yszemelynevy ykodvegy Elemi iskoláit és 6 gimnáziális osztályt Nagybányán ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy végezte, de nem nagy sikerrel, mert 12 tanulótársa között ő volt a legutolsó. A színpad iránti már serdülő korában rajongással viseltetett és az a körülmény, hogy Megyeri Károly yszemelynevy megyeri károly yszemelynevy Megyeri Károly yszemelynevy megyeri yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy — aki akkor szülővárosában színigazgató volt és a szüleinél lakott - csakhamar lehetővé tette, hogy színésszé legyen, amíhez egy diákcsiny is hozzájárult. Ugyanis az iskolai érdemsorozatot rendesen a gimnázium hosszú folyosóján olvasták föl nagy közönség jelenlétében. Az ítéleteket magas emelvényen egyik jeles tanuló olvasta föl latinul, ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy ykodvegy — mögötte a cigányok voltak elhelyezve, kik kettős rézüstös dobbal s trombitákkal tust harsogtak, amikor a »pater director« nádbotját fölemelte s az eminens nevének olvasásakor jelt adott. Amikor azután a szekundába pónált diákokra került a sor, az emelvényről elhangzott az »ultimus Martinus Lendvay!«, yszemelynevy martinus lendvay yszemelynevy Martinus Lendvay yszemelynevy martinus yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Martinus yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy a bosszus L. hirtelen fölemelte magával hozott nádbotját, mire a zavarba jött cigányok doboltak, trombitáltak, a közönség élénk hahotája, között. Erre az iskoIából kimaradt és 13 éves korában már szerepet kapott Megyeritől, yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy a »Benyovszky« ycimy benyovszky ycimy Benyovszky ycimy benyovszky ycimy ycimy Benyovszky ycimy ykodvegy c.darabban Szerepe természetesen jelentéktelen volt, de elegendő ahhoz, hogy belesüljön. Ugyanis egy árva szót sem tudott a színpadon kimondani, annyira erőt vett rajta a tréma, - erre szégyenében elbujdosott az erdőbe ahol három napig bogyóval és gyümölccsel táplálkozott. Később Keszy Józsefnél yszemelynevy keszy józsef yszemelynevy Keszy József yszemelynevy keszy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Keszy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy működik, 1828-ban xevtizedx 1825 Fehér xtalanevtizedx 1835 Károly yszemelynevy fehér károly yszemelynevy Fehér Károly yszemelynevy fehér yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fehér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy tagja. 1831- xevtizedx 1835 ben Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy találjuk, azután Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy került. Itt a Beleznay-kertben játszik, Balla Károly yszemelynevy balla károly yszemelynevy Balla Károly yszemelynevy balla yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulatánál. Egy év múlva elkerül Székesfehérvárra, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy majd 1832. december 27-én nőül veszi Hivatal Anikó yszemelynevy hivatal anikó yszemelynevy Hivatal Anikó yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Hivatal yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy (L. o.) színésznőt Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy kitől később elvált. Az 1833-ik év elején alkalma nyílt a honatyák előtt is játszani Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy hol ötödfél hónapig tartott dicsősége. Ugyanez év nyarán meghívást kapott Budára, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ősszel pedig elfogadta gróf Csáky Tivadar yszemelynevy gróf csáky tivadar yszemelynevy gróf Csáky Tivadar yszemelynevy gróf yszemelynevy csáky yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Csáky yszemelynevy Tivadar yszemel kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy intendáns aránlatát. Kellemes tenorhangjáért az operai szerepekben is alkalmazták és 1834. tavaszán Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy később újra Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint hősszerelmes és mint operai tenorista aratja sikereit. (Maga is komponált dalokat.) Ezután két évig Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy működik. A Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1837-ben szerződött xtalanevtizedx 1845 és a megnyitó előadáson Árpádot yszerepy árpád yszerepy Árpád yszerepy árpád yszerepy yszerepy Árpád yszerepy ykodvegy játszotta az előjátékban. Ez év augusztus 27-én Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy ezt a kritikát írta róla: »Könnyű játéka kivált társalkodási darabokban s fesztelen otthonisága a színen bélyegzik. Komoly darabokban erősebb indulatokat, mint pld. haragot, bosszút, hathatósan, fejez ki, de tragikai mélység s a szelídebb érzelmek bensősége még hibáznak előadásaiban.« Két év után a »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy így lelkesedik Lendvayért: yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy »Egy férfiút mutatok fel, ki a szíven, ezen ezer húrú hangszeren kénye szerint játszik, ki kacajra gerjeszt, könnyükre fakaszt, ki lelkesedésében magával ragad, csüggedésében elcsüggeszt, kinek valami örömért mindenikünk adósa, ki mindennap új emléket emel magának s emléke mégis mulandóbb a nyári fellegnél s legfeljebb egy nemzedéken át élő. Egy férfiút állítok elődbe, kegyes olvasó, ki pelikánként tépi ki önkebléből örömeit s fájdalmait, hogy neked kéjt szerezhessen, kinek napja akkor kel fel, midőn tied letűnik s e férjfiú — egy színész s e színész: Lendvay Márton« yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy További pályafutása valóságos diadalmenet volt egész korai haláláig. 1840-ben xevtizedx 1845 külföldi tanulmányútra ment, járt Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Németország ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy nagyobb városaiban, figyelemmel tanulmányozta Seidelmannt, yszemelynevy seidelmann yszemelynevy Seidelmann yszemelynevy seidelmann yszemelynevy yszemelynevy Seidelmann yszemelynevy ykodvegy a legnagyobb német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészt. Örömmel tanult, minden idejét a művészetnek szentelte. Öltözködésében rendkívüli ízlést fejtett ki. Országszerte rajongtak érte és a »Szép Marci«-nak yszemelynevy szép marci yszemelynevy Szép Marci yszemelynevy szép yszemelynevy marci yszemelynevy yszemelynevy Szép yszemelynevy Marci yszemelynevy ykodvegy nevezték. természet ritka adományokkal áldotta meg. Alakja délceg volt, sugármagas, járása ruganyos, mozdulatai kerekdedek, szabályosan szép, kifejező arca volt és mindent kifejező arc- es szemjátéka, értelmet sugárzó magas homloka, szemei ragyogók, dús, göndör a haja, hangja pedig hajlékony, terjedelmes és csengő volt. Mindig jellegzetesen maszkírozta magát és már órákkal előbb bent volt az öltözőjében, csak hogy tökéletes maszkkal lépjen a színpadra. Szerepét kifejező előadásával folyton érdekessé tudta tenni. A részletekben mindig mutatott újat és meglepőt és mindig következetes tudott maradni. Mint Romeót yszerepy romeó yszerepy Romeó yszerepy romeó yszerepy yszerepy Romeó yszerepy ykodvegy sokáig emlegették nevét. A jellem lélektani fejlődését rendkívüli szeretettel tanulmányozta. Egressyvel yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy nemes versenyre kelt az elsőség koszorújáért. Sok szerepet játszott felváltva, így Bánk bánt, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Hamletet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Ill-*ik Richárdot, yszerepy ill-*ik richárd yszerepy Ill-*ik Richárd yszerepy ill-*ik yszerepy richárd yszerepy yszerepy Ill-*ik yszerepy Richárd yszerepy ykodvegy Othelló-t. yszerepy othelló yszerepy Othelló yszerepy othelló yszerepy yszerepy Othelló yszerepy ykodvegy A művészi verseny eredményeképen bátran megállapíthatjuk, hogy azok a tragikus szerepek, melyeknek indító okát és kifejlődését a szelelem alkotja, inkább illettek Lendvaynak. yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy Ő volt a magyar színészet első népszínmű énekese, amennyiben a »Szökött katoná«-ban ycimy szökött katona ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy ő játszotta először Gergelyt. yszerepy gergely yszerepy Gergely yszerepy gergely yszerepy yszerepy Gergely yszerepy ykodvegy (1843.) 1844.november havában xtalanevtizedx 1855 Nagybánya ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybánya ymegyey szatmár megye ykodvegy városa művészi érdemei elismeréséért tb. polgárrá választotta. A huszonnyolc éves pályafutás gigászi munkája, szakadatlan erőfeszítése elcsigázta, testileg-lelkileg megtörte. Emellett egész életén át a szegénységgel is meg kellett küzdenie s csodált elegánciáját nagy önfeláldozásai tartotta fönn. Utolsó fellépte 1854.január xevtizedx 1855 31 -én volt a Lowoodi árvá«-ban ycimy lowoodi árva ycimy Lowoodi árvá ycimy lowoodi ycimy árva ycimy ycimy Lowoodi ycimy árvá ycimy ykodvegy mint Rochester lord. yszerepy rochester lord yszerepy Rochester lord yszerepy rochester yszerepy lord yszerepy yszerepy Rochester yszerepy lord yszerepy ykodvegy Szerepe kimeritette erejét és előadás után összerogyott. Ezután évi 600 frttal nyugdíjazták. Szenvedélyesen gitározott és betegsége alatt egy gyönyörű románcot szerzett, amelyet Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy énekelt először. Utolsó idejét Gräfenberg ytelepulesy gräfenberg ytelepulesy Gräfenberg yorszagy Németország ykodvegy gyógyfürdőben töltötte. Halálos ágyán így szólt Vadnay Károlyhoz: yszemelynevy vadnay károly yszemelynevy Vadnay Károly yszemelynevy vadnay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Vadnay yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy ^Örömmel halok meg, mert nem hiába szenvedtem, nem hiába küzdöttem, a magyar „színészetnek jövője van!..« Utolsó szavai ezek voltak: »Megtettem polgári kötelességemet..!« Temetésére Doppler Károly, yszemelynevy doppler károly yszemelynevy Doppler Károly yszemelynevy doppler yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy karnagya gyász- indulót írt. Ravatalát az intézet előtt állíttatták föl. Temetése napján a színház közelében levő összes ablakok telve voltak nézőkkel és a messzebb eső Mátyás-vendéglő ablakai bérbe voltak adva. A gyászoló tömeg 20—25 ezer emberből állott és úgy mondják, ily impozáns temetése csak Vörösmartynak yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy volt. Sírját 24 fáklyás vette körül. Koporsója egyszerű volt. Ezüst felíratának szövege: »LendvayMárton, yszemelynevy lendvaymárton yszemelynevy LendvayMárton yszemelynevy lendvaymárton yszemelynevy yszemelynevy LendvayMárton yszemelynevy ykodvegy 51 éves, meghalt Boldogasszony hava 29-én.« Eltemették a Kerepesi-úti temetőben, V. tábla, II. sor, 12. sírba. Jókai, yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy — aki L. leglelkesebb bámulója volt. — így emlékezik meg nekrológjában: »Két sírban nyugszik: egyik a föld, másik a feledékenység,— mert a színészről csak a_neve marad fenn, anélkül, hogy szellemi nagyságáról fogalmunk lenne! ...« Sírja fölé tisztelői díszes emléket emeltek, melynek szövegét Sárossy Gyula yszemelynevy sárossy gyula yszemelynevy Sárossy Gyula yszemelynevy sárossy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Sárossy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy írta. A sírírat így hangzik: » Végig játszottad magadat százféle alakban, Míg szívednek örök képe az egy haza volt, Élve halott voltál, élsz halva! — szerelmed örök mű, Életet életből így alakít a halál!.. « A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy udvarán 1860.június xevtizedx 1865 4-én leplezték le ércszobrát, melyet Dunaiszky Lászlószobrászunk yszemelynevy dunaiszky lászló yszemelynevy Dunaiszky László yszemelynevy dunaiszky yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Dunaiszky yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy mintázott. Szülővárosa — Nagybánya ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybánya ymegyey szatmár megye ykodvegy — pedig 1881. xevtizedx 1885 május 29-én nagynevű fiának születési háza falába emléktáblát helyezett el, mely alkalommal törökfalvi Papp Zsigmond yszemelynevy törökfalvi papp zsigmond yszemelynevy törökfalvi Papp Zsigmond yszemelynevy törökfalvi yszemelynevy papp yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy törökfalvi yszemelynevy Papp yszem L. életéről tartott felolvasást, Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy pedig Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy ünnepi versét szavalta el, melynek gyönyörű befejezőrésze ekképen szól: A kortársak tudják csupán, ki volt ő, Bánk bántól yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Romeóig yszerepy romeó yszerepy Romeó yszerepy romeó yszerepy yszerepy Romeó yszerepy ykodvegy egy remek. Alakja oly délceg, oly hódító, Arcán a lélek minden indulatja. Sötét szemében csáb, varázs, harag. Szerelmet, hogy ha zengett, a ligetben Elhallgatott versenyző csalogány, Mert édesebb volt a művész beszéde S ez édes hang dörgött az indulattól, Haragban, ádáz szenvedély-viharban És honszerelemre hevítő szavától Megdobbant az alvó halottban a szív, Igaz volt mindig s mégis ideál, Az volt nekünk, mi Kean yszerepy kean yszerepy Kean yszerepy kean yszerepy yszerepy Kean yszerepy ykodvegy és Roscius yszerepy roscius yszerepy Roscius yszerepy roscius yszerepy yszerepy Roscius yszerepy ykodvegy És Talma yszerepy talma yszerepy Talma yszerepy talma yszerepy yszerepy Talma yszerepy ykodvegy a világ nagy nemzeteinek.« Az emléktábla felírása a következő: Márványlap, hirdesd nagyságát, Tiszteletünknek: Nagy színművészünk Lendvay. yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy Itt született 1807. xevtizedx 1805 november xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 11. 1900. xevtizedx 1905 november 11-én ugyancsak Nagybányán ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy leplezték le ércszobrát. L. kiválóbb szerepei: Almaviva yszerepy almaviva yszerepy Almaviva yszerepy almaviva yszerepy yszerepy Almaviva yszerepy ykodvegy (Sevillai borbély), ycimy sevillai borbély ycimy Sevillai borbély ycimy sevillai ycimy borbély ycimy ycimy Sevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Zampa, yszerepy zampa yszerepy Zampa yszerepy zampa yszerepy yszerepy Zampa yszerepy ykodvegy Fra Diavolo, yszerepy fra diavolo yszerepy Fra Diavolo yszerepy fra yszerepy diavolo yszerepy yszerepy Fra yszerepy Diavolo yszerepy ykodvegy V. László, yszerepy v. lászló yszerepy V. László yszerepy v. yszerepy lászló yszerepy yszerepy V. yszerepy László yszerepy ykodvegy Fiesco, yszerepy fiesco yszerepy Fiesco yszerepy fiesco yszerepy yszerepy Fiesco yszerepy ykodvegy Dávid, yszerepy dávid yszerepy Dávid yszerepy dávid yszerepy yszerepy Dávid yszerepy ykodvegy Bod, yszerepy bod yszerepy Bod yszerepy bod yszerepy yszerepy Bod yszerepy ykodvegy Hunyadi László, yszerepy hunyadi lászló yszerepy Hunyadi László yszerepy hunyadi yszerepy lászló yszerepy yszerepy Hunyadi yszerepy László yszerepy ykodvegy Tára gróf, yszerepy tára gróf yszerepy Tára gróf yszerepy tára yszerepy gróf yszerepy yszerepy Tára yszerepy gróf yszerepy ykodvegy Walter Ferdinand, yszerepy walter ferdinand yszerepy Walter Ferdinand yszerepy walter yszerepy ferdinand yszerepy yszerepy Walter yszerepy Ferdinand yszerepy ykodvegy Robin des Bois, yszerepy robin des bois yszerepy Robin des Bois yszerepy robin yszerepy des yszerepy bois yszerepy yszerepy Robin yszerepy des yszerepy Bois yszerepy ykodvegy Don Carlos, yszerepy don carlos yszerepy Don Carlos yszerepy don yszerepy carlos yszerepy yszerepy Don yszerepy Carlos yszerepy ykodvegy Moor Károly, yszerepy moor károly yszerepy Moor Károly yszerepy moor yszerepy károly yszerepy yszerepy Moor yszerepy Károly yszerepy ykodvegy Don Caesar, yszerepy don caesar yszerepy Don Caesar yszerepy don yszerepy caesar yszerepy yszerepy Don yszerepy Caesar yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Romeo, yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy Bánk, yszerepy bánk yszerepy Bánk yszerepy bánk yszerepy yszerepy Bánk yszerepy ykodvegy Gergely yszerepy gergely yszerepy Gergely yszerepy gergely yszerepy yszerepy Gergely yszerepy ykodvegy (Szökött katona), ycimy szökött katona ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katona ycimy ykodvegy Parlagi Jancsi, yszerepy parlagi jancsi yszerepy Parlagi Jancsi yszerepy parlagi yszerepy jancsi yszerepy yszerepy Parlagi yszerepy Jancsi yszerepy ykodvegy Kemény Simon yszerepy kemény simon yszerepy Kemény Simon yszerepy kemény yszerepy simon yszerepy yszerepy Kemény yszerepy Simon yszerepy ykodvegy stb. Arcképe a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színpad homlokzatán. A fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a VI. kerületben, Bajza ucca 17. számtól Aréna-út 96. számig terjedő uccát az ő nevéről nevezték el. — Neje: Hivatal Anikó, yszemelynevy hivatal anikó yszemelynevy Hivatal Anikó yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Hivatal yszemelynevy Anikó yszemelynevy ykodvegy színésznő, 1814. xevtizedx 1815 február xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 8-án, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh.1891. xevtizedx 1895 aug.6--án, u.o. Atyja, Hivatal Ferenc, yszemelynevy hivatal ferenc yszemelynevy Hivatal Ferenc yszemelynevy hivatal yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Hivatal yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy szegénysorsú mesterember volt, ki leánya születése után egy év múlva az inszurrekcióban elesett. Édesanyja, Balogh Juliska. yszemelynevy balogh juliska yszemelynevy Balogh Juliska yszemelynevy balogh yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy Juliska yszemelynevy ykodvegy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Szilassy-csaIádnál yszemelynevy szilassy yszemelynevy Szilassy yszemelynevy szilassy yszemelynevy yszemelynevy Szilassy yszemelynevy ykodvegy kulcsárnő volt. A kis Anikó gyermekkorát Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy töltötte és már ezidőben nagy hajlandóságot mutatott a színészet iránt. Pályáját nagybátyjánál, Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál kezdte, 1835. xevtizedx 1835 szeptember 16-án, amidőn a koronázó országgyűlés idején gyermekszerepet játszott Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy hol első szerepe a »Bujdosó Ámor«-ban ycimy bujdosó ámor ycimy Bujdosó Ámor ycimy bujdosó ycimy ámor ycimy ycimy Bujdosó ycimy Ámor ycimy ykodvegy Amália yszerepy amália yszerepy Amália yszerepy amália yszerepy yszerepy Amália yszerepy ykodvegy volt. Mint bájos, szőke leány, fekete szemeivel már a puszta megjelenésével is sikert ért el. Nemsokára Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy híres színtársulatánál találkozunk nevével, ahol évek hosszú során át működik. Harmadik igazgatója Fekete Károly yszemelynevy fekete károly yszemelynevy Fekete Károly yszemelynevy fekete yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy volt Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy itt bőven kivette részét a nyomorból, tűrte a mellőzést, majd ismét járja a vidéki városokat és hirdeti a kultúrát Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Kassa ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy színpadjain. 1829-ben xevtizedx 1825 Balla xtalanevtizedx 1835 Károlynál yszemelynevy balla károly yszemelynevy Balla Károly yszemelynevy balla yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy működik, 1830-ban xevtizedx 1835 Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy aratja sikereit. Nemsokára megismerkedik Balatonfüreden ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy Lendvay Mártonnal, yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy kivel Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy házasságra lép. 1834-ben Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszik, ahol sokat tanult Kántornétól, yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy kinek lelkesítése kihatással volt pályájára. 1837-ben a xtalanevtizedx 1845 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, hol első szerepe »Belizár« ycimy belizár ycimy Belizár ycimy belizár ycimy ycimy Belizár ycimy ykodvegy leánya volt. Itt igen gyorsan emelkedett hírnévben, ugy, hogy rövid időn belül a legkitűnőbb magyar színésznőnek tartották. Hangjának csodálatos csengése ellenállhatatlanul vonzotta feléje a nézők rokonszenvét és kivált a naiva és szende női alakok ábrázolásával ragadta el a hozzáértők lelkét. Pályáján Vörösmarty, yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy Bajza, yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy Fáy András, yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy Földváry yszemelynevy földváry yszemelynevy Földváry yszemelynevy földváry yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy ykodvegy alispán hathatósan pártfogolták. Egykorú jellemzés így ír róla: »Annyi érzés, bensőség a játékban, csáb és varázs az arckifejezésben más hazák leányát világhírűvé tudta volna tenni!« Eleven, kifejező játékához, elragadó beszédéhez járult feltűnő szép megjelenése s mint drámai hősnő e kiváló tulajdonságával is elérte az igazi művésznők tiszteletét, becsülését. Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy 1843-iki xevtizedx 1845 költeményei közt van egy két versszakos kis költemény, melyben Lendvaynét yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy dicsőíti, mondván: Midőn ajkán a vallomásnak Első szent hangja reszkete, S ott én legyek, kit csókra hí fel Édes, kedves tekintete. Garay János yszemelynevy garay jános yszemelynevy Garay János yszemelynevy garay yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Garay yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy pedig így énekelt róla: A szíven, e százhúrú hangszeren Magas játékod mesterré teszen!... Később Lendvaytól yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy elvált és 1848-ban Latkóczy xtalanevtizedx 1855 Lajos yszemelynevy latkóczy lajos yszemelynevy Latkóczy Lajos yszemelynevy latkóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Latkóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy festőművész felesége lett. (Megh. 1875. xevtizedx 1875 április havában, Miskolcon.) ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Élete alkonyán ingyen támlásszéket kapott a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Volt egy kis vagyonkája is. Ugyanis midőn Fáy András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy megalapította Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az első takarékpénztárt, L. több részvényt vásárolt olcsón. Mindig takarékosan élt. Néhány hónappal halála előtt ideges agykórság tünetei mutatkoztak rajta, azt hitte, hogy üldözik s különösen a rokonairól azt vélte, hogy a vagyonára áhítoznak. Emiatt beszállították a Szent János­kórház megfigyelő osztályába, onnan a Schwartzer - idegigyógyintézetbe, ahol állapota mind válságosabbá vált és csendesen elszenderült. Gyászlapján e sorokat olvassuk: »Első volt az elsők között és utolsónak maradt azok közül, akik hatalmas alkotóképességeikkel félszázadon át bolyongó színészetünket az első állandó magyar színház biztos révébe vezették. A színésznőt személyesítette a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitásának ünnepén és amily ihletetten szavalta a koszorús költő e sorait: »Csekély erőmet százszorozni kész Szorgalmam és búzgó hitem vala: A színvilágot, vágyaim honát, Bár áldozattal, nagyra vinni egykor!...« oly igazán betelt e hit, oly igazán sikerült társaival a színvilágot nagyra vinnie!« (Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta.) Eltemették a kerepesi úti temetőbe, a XXI. tábla, 74. sírhelyére. Főbb szerepei: Julia, yszerepy julia yszerepy Julia yszerepy julia yszerepy yszerepy Julia yszerepy ykodvegy Ophelia, yszerepy ophelia yszerepy Ophelia yszerepy ophelia yszerepy yszerepy Ophelia yszerepy ykodvegy Bragadini Katalin yszerepy bragadini katalin yszerepy Bragadini Katalin yszerepy bragadini yszerepy katalin yszerepy yszerepy Bragadini yszerepy Katalin yszerepy ykodvegy (Angelo), ycimy angelo ycimy Angelo ycimy angelo ycimy ycimy Angelo ycimy ykodvegy Lignerolles Lujza, yszerepy lignerolles lujza yszerepy Lignerolles Lujza yszerepy lignerolles yszerepy lujza yszerepy yszerepy Lignerolles yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy Veszedelmes nagynéni ycimy veszedelmes nagynéni ycimy Veszedelmes nagynéni ycimy veszedelmes ycimy nagynéni ycimy ycimy Veszedelmes ycimy nagynéni ycimy ykodvegy (Obernyik yszemelynevy obernyik yszemelynevy Obernyik yszemelynevy obernyik yszemelynevy yszemelynevy Obernyik yszemelynevy ykodvegy darabjában a főszerep), Melinda, yszerepy melinda yszerepy Melinda yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melinda yszerepy ykodvegy Donna Diana, yszerepy donna diana yszerepy Donna Diana yszerepy donna yszerepy diana yszerepy yszerepy Donna yszerepy Diana yszerepy ykodvegy Józsi yszerepy józsi yszerepy Józsi yszerepy józsi yszerepy yszerepy Józsi yszerepy ykodvegy (Párisi naplopó), ycimy párisi naplopó ycimy Párisi naplopó ycimy párisi ycimy naplopó ycimy ycimy Párisi ycimy naplopó ycimy ykodvegy Griseldis, yszerepy griseldis yszerepy Griseldis yszerepy griseldis yszerepy yszerepy Griseldis yszerepy ykodvegy stb. Síremlékét 1906. xevtizedx 1905 szeptember 23-án leplezték le. Emelte unokahuga: Bakonyiné Balogh Etel. yszemelynevy bakonyiné balogh etel yszemelynevy Bakonyiné Balogh Etel yszemelynevy bakonyiné yszemelynevy balogh yszemelynevy etel yszemelynevy yszemelynevy Bakonyiné yszemelynevy Balogh yszemelynevy Sírkőfeliratának szövege azonos Vörösmartynak yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy 1839-ben xevtizedx 1835 hozzá xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 írt emlékversével :»Játszol örömmel, bánattal, játékodon ámul A sokaság s tapssal tiszteli szózatidat, Nem tudják, hogy mindén szó, mely szíveket áthat, Szűdnek egy eltépett életörömbe került.« A síremléket Füredi Richárd yszemelynevy füredi richárd yszemelynevy Füredi Richárd yszemelynevy füredi yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy faragta. szin_III.0120.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Lendvay Márton - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1807

SZULETESIEVTIZED 1805

CSALADTAGJA Lendvay József

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0120.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0120.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28164.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Lendvay Márton

Szócikk: Lendvay Márton idősb, színművész, sz. 1807. november 11-én, Nagybányán, megh. 1858. jan. 29-én, Pesten. Éppen Szent Márton napján született, mire atyja, L. József, aki sóházi mázsáló-tiszt volt, a Márton-nevet adta az újszülöttnek, mondván: »Magával hozta nevét, kereszteljük. Mártonnak!« Anyja neve: Stang Julia. Elemi iskoláit és 6 gimnáziális osztályt Nagybányán végezte, de nem nagy sikerrel, mert 12 tanulótársa között ő volt a legutolsó. A színpad iránti már serdülő korában rajongással viseltetett és az a körülmény, hogy Megyeri Károly — aki akkor szülővárosában színigazgató volt és a szüleinél lakott - csakhamar lehetővé tette, hogy színésszé legyen, amíhez egy diákcsiny is hozzájárult. Ugyanis az iskolai érdemsorozatot rendesen a gimnázium hosszú folyosóján olvasták föl nagy közönség jelenlétében. Az ítéleteket magas emelvényen egyik jeles tanuló olvasta föl latinul, — mögötte a cigányok voltak elhelyezve, kik kettős rézüstös dobbal s trombitákkal tust harsogtak, amikor a »pater director« nádbotját fölemelte s az eminens nevének olvasásakor jelt adott. Amikor azután a szekundába pónált diákokra került a sor, az emelvényről elhangzott az »ultimus Martinus Lendvay!«, a bosszus L. hirtelen fölemelte magával hozott nádbotját, mire a zavarba jött cigányok doboltak, trombitáltak, a közönség élénk hahotája, között. Erre az iskoIából kimaradt és 13 éves korában már szerepet kapott Megyeritől, a »Benyovszky« c.darabban Szerepe természetesen jelentéktelen volt, de elegendő ahhoz, hogy belesüljön. Ugyanis egy árva szót sem tudott a színpadon kimondani, annyira erőt vett rajta a tréma, - erre szégyenében elbujdosott az erdőbe ahol három napig bogyóval és gyümölccsel táplálkozott. Később Keszy Józsefnél működik, 1828-ban Fehér Károly tagja. 1831- ben Kolozsvárott találjuk, azután Pestre került. Itt a Beleznay-kertben játszik, Balla Károly társulatánál. Egy év múlva elkerül Székesfehérvárra, majd 1832. december 27-én nőül veszi Hivatal Anikó (L. o.) színésznőt Győrött, kitől később elvált. Az 1833-ik év elején alkalma nyílt a honatyák előtt is játszani Pozsonyban, hol ötödfél hónapig tartott dicsősége. Ugyanez év nyarán meghívást kapott Budára, ősszel pedig elfogadta gróf Csáky Tivadar kassai intendáns aránlatát. Kellemes tenorhangjáért az operai szerepekben is alkalmazták és 1834. tavaszán Kolozsvárott, később újra Budán mint hősszerelmes és mint operai tenorista aratja sikereit. (Maga is komponált dalokat.) Ezután két évig Kassán, Debrecenben, Nagyváradon működik. A Nemzeti Színházhoz 1837-ben szerződött és a megnyitó előadáson Árpádot játszotta az előjátékban. Ez év augusztus 27-én Vörösmarty ezt a kritikát írta róla: »Könnyű játéka kivált társalkodási darabokban s fesztelen otthonisága a színen bélyegzik. Komoly darabokban erősebb indulatokat, mint pld. haragot, bosszút, hathatósan, fejez ki, de tragikai mélység s a szelídebb érzelmek bensősége még hibáznak előadásaiban.« Két év után a »Honművész« így lelkesedik Lendvayért: »Egy férfiút mutatok fel, ki a szíven, ezen ezer húrú hangszeren kénye szerint játszik, ki kacajra gerjeszt, könnyükre fakaszt, ki lelkesedésében magával ragad, csüggedésében elcsüggeszt, kinek valami örömért mindenikünk adósa, ki mindennap új emléket emel magának s emléke mégis mulandóbb a nyári fellegnél s legfeljebb egy nemzedéken át élő. Egy férfiút állítok elődbe, kegyes olvasó, ki pelikánként tépi ki önkebléből örömeit s fájdalmait, hogy neked kéjt szerezhessen, kinek napja akkor kel fel, midőn tied letűnik s e férjfiú — egy színész s e színész: Lendvay Márton« További pályafutása valóságos diadalmenet volt egész korai haláláig. 1840-ben külföldi tanulmányútra ment, járt Bécsben, Németország nagyobb városaiban, figyelemmel tanulmányozta Seidelmannt, a legnagyobb német színészt. Örömmel tanult, minden idejét a művészetnek szentelte. Öltözködésében rendkívüli ízlést fejtett ki. Országszerte rajongtak érte és a »Szép Marci«-nak nevezték. természet ritka adományokkal áldotta meg. Alakja délceg volt, sugármagas, járása ruganyos, mozdulatai kerekdedek, szabályosan szép, kifejező arca volt és mindent kifejező arc- es szemjátéka, értelmet sugárzó magas homloka, szemei ragyogók, dús, göndör a haja, hangja pedig hajlékony, terjedelmes és csengő volt. Mindig jellegzetesen maszkírozta magát és már órákkal előbb bent volt az öltözőjében, csak hogy tökéletes maszkkal lépjen a színpadra. Szerepét kifejező előadásával folyton érdekessé tudta tenni. A részletekben mindig mutatott újat és meglepőt és mindig következetes tudott maradni. Mint Romeót sokáig emlegették nevét. A jellem lélektani fejlődését rendkívüli szeretettel tanulmányozta. Egressyvel nemes versenyre kelt az elsőség koszorújáért. Sok szerepet játszott felváltva, így Bánk bánt, Hamletet, Ill-*ik Richárdot, Othelló-t. A művészi verseny eredményeképen bátran megállapíthatjuk, hogy azok a tragikus szerepek, melyeknek indító okát és kifejlődését a szelelem alkotja, inkább illettek Lendvaynak. Ő volt a magyar színészet első népszínmű énekese, amennyiben a »Szökött katoná«-ban ő játszotta először Gergelyt. (1843.) 1844.november havában Nagybánya városa művészi érdemei elismeréséért tb. polgárrá választotta. A huszonnyolc éves pályafutás gigászi munkája, szakadatlan erőfeszítése elcsigázta, testileg-lelkileg megtörte. Emellett egész életén át a szegénységgel is meg kellett küzdenie s csodált elegánciáját nagy önfeláldozásai tartotta fönn. Utolsó fellépte 1854.január 31 -én volt a Lowoodi árvá«-ban mint Rochester lord. Szerepe kimeritette erejét és előadás után összerogyott. Ezután évi 600 frttal nyugdíjazták. Szenvedélyesen gitározott és betegsége alatt egy gyönyörű románcot szerzett, amelyet Hollósy Kornélia énekelt először. Utolsó idejét Gräfenberg gyógyfürdőben töltötte. Halálos ágyán így szólt Vadnay Károlyhoz: ^Örömmel halok meg, mert nem hiába szenvedtem, nem hiába küzdöttem, a magyar „színészetnek jövője van!..« Utolsó szavai ezek voltak: »Megtettem polgári kötelességemet..!« Temetésére Doppler Károly, a Nemzeti Színház karnagya gyász- indulót írt. Ravatalát az intézet előtt állíttatták föl. Temetése napján a színház közelében levő összes ablakok telve voltak nézőkkel és a messzebb eső Mátyás-vendéglő ablakai bérbe voltak adva. A gyászoló tömeg 20—25 ezer emberből állott és úgy mondják, ily impozáns temetése csak Vörösmartynak volt. Sírját 24 fáklyás vette körül. Koporsója egyszerű volt. Ezüst felíratának szövege: »LendvayMárton, 51 éves, meghalt Boldogasszony hava 29-én.« Eltemették a Kerepesi-úti temetőben, V. tábla, II. sor, 12. sírba. Jókai, — aki L. leglelkesebb bámulója volt. — így emlékezik meg nekrológjában: »Két sírban nyugszik: egyik a föld, másik a feledékenység,— mert a színészről csak a_neve marad fenn, anélkül, hogy szellemi nagyságáról fogalmunk lenne! ...« Sírja fölé tisztelői díszes emléket emeltek, melynek szövegét Sárossy Gyula írta. A sírírat így hangzik: » Végig játszottad magadat százféle alakban, Míg szívednek örök képe az egy haza volt, Élve halott voltál, élsz halva! — szerelmed örök mű, Életet életből így alakít a halál!.. « A Nemzeti Színház udvarán 1860.június 4-én leplezték le ércszobrát, melyet Dunaiszky Lászlószobrászunk mintázott. Szülővárosa — Nagybánya — pedig 1881. május 29-én nagynevű fiának születési háza falába emléktáblát helyezett el, mely alkalommal törökfalvi Papp Zsigmond L. életéről tartott felolvasást, Feleky Miklós pedig Jókai Mór ünnepi versét szavalta el, melynek gyönyörű befejezőrésze ekképen szól: A kortársak tudják csupán, ki volt ő, Bánk bántól Romeóig egy remek. Alakja oly délceg, oly hódító, Arcán a lélek minden indulatja. Sötét szemében csáb, varázs, harag. Szerelmet, hogy ha zengett, a ligetben Elhallgatott versenyző csalogány, Mert édesebb volt a művész beszéde S ez édes hang dörgött az indulattól, Haragban, ádáz szenvedély-viharban És honszerelemre hevítő szavától Megdobbant az alvó halottban a szív, Igaz volt mindig s mégis ideál, Az volt nekünk, mi Kean és Roscius És Talma a világ nagy nemzeteinek.« Az emléktábla felírása a következő: Márványlap, hirdesd nagyságát, Tiszteletünknek: Nagy színművészünk Lendvay. Itt született 1807. november 11. 1900. november 11-én ugyancsak Nagybányán leplezték le ércszobrát. L. kiválóbb szerepei: Almaviva (Sevillai borbély), Zampa, Fra Diavolo, V. László, Fiesco, Dávid, Bod, Hunyadi László, Tára gróf, Walter Ferdinand, Robin des Bois, Don Carlos, Moor Károly, Don Caesar, Hamlet, Romeo, Bánk, Gergely (Szökött katona), Parlagi Jancsi, Kemény Simon stb. Arcképe a debreceni színpad homlokzatán. A fővárosban, a VI. kerületben, Bajza ucca 17. számtól Aréna-út 96. számig terjedő uccát az ő nevéről nevezték el. — Neje: Hivatal Anikó, színésznő, 1814. február 8-án, Pesten, megh.1891. aug.6--án, u.o. Atyja, Hivatal Ferenc, szegénysorsú mesterember volt, ki leánya születése után egy év múlva az inszurrekcióban elesett. Édesanyja, Balogh Juliska. Pesten a Szilassy-csaIádnál kulcsárnő volt. A kis Anikó gyermekkorát Pesten töltötte és már ezidőben nagy hajlandóságot mutatott a színészet iránt. Pályáját nagybátyjánál, Balogh István színigazgatónál kezdte, 1835. szeptember 16-án, amidőn a koronázó országgyűlés idején gyermekszerepet játszott Pozsonyban, hol első szerepe a »Bujdosó Ámor«-ban Amália volt. Mint bájos, szőke leány, fekete szemeivel már a puszta megjelenésével is sikert ért el. Nemsokára Komlóssy Ferenc híres színtársulatánál találkozunk nevével, ahol évek hosszú során át működik. Harmadik igazgatója Fekete Károly volt Pesten, itt bőven kivette részét a nyomorból, tűrte a mellőzést, majd ismét járja a vidéki városokat és hirdeti a kultúrát Sopron, Kolozsvár, Kassa színpadjain. 1829-ben Balla Károlynál működik, 1830-ban Győrött aratja sikereit. Nemsokára megismerkedik Balatonfüreden Lendvay Mártonnal, kivel Győrben házasságra lép. 1834-ben Budán játszik, ahol sokat tanult Kántornétól, kinek lelkesítése kihatással volt pályájára. 1837-ben a Nemzeti Színház tagja, hol első szerepe »Belizár« leánya volt. Itt igen gyorsan emelkedett hírnévben, ugy, hogy rövid időn belül a legkitűnőbb magyar színésznőnek tartották. Hangjának csodálatos csengése ellenállhatatlanul vonzotta feléje a nézők rokonszenvét és kivált a naiva és szende női alakok ábrázolásával ragadta el a hozzáértők lelkét. Pályáján Vörösmarty, Bajza, Fáy András, Földváry alispán hathatósan pártfogolták. Egykorú jellemzés így ír róla: »Annyi érzés, bensőség a játékban, csáb és varázs az arckifejezésben más hazák leányát világhírűvé tudta volna tenni!« Eleven, kifejező játékához, elragadó beszédéhez járult feltűnő szép megjelenése s mint drámai hősnő e kiváló tulajdonságával is elérte az igazi művésznők tiszteletét, becsülését. Petőfi 1843-iki költeményei közt van egy két versszakos kis költemény, melyben Lendvaynét dicsőíti, mondván: Midőn ajkán a vallomásnak Első szent hangja reszkete, S ott én legyek, kit csókra hí fel Édes, kedves tekintete. Garay János pedig így énekelt róla: A szíven, e százhúrú hangszeren Magas játékod mesterré teszen!... Később Lendvaytól elvált és 1848-ban Latkóczy Lajos festőművész felesége lett. (Megh. 1875. április havában, Miskolcon.) Élete alkonyán ingyen támlásszéket kapott a Nemzeti Színházban. Volt egy kis vagyonkája is. Ugyanis midőn Fáy András megalapította Pesten az első takarékpénztárt, L. több részvényt vásárolt olcsón. Mindig takarékosan élt. Néhány hónappal halála előtt ideges agykórság tünetei mutatkoztak rajta, azt hitte, hogy üldözik s különösen a rokonairól azt vélte, hogy a vagyonára áhítoznak. Emiatt beszállították a Szent János­kórház megfigyelő osztályába, onnan a Schwartzer - idegigyógyintézetbe, ahol állapota mind válságosabbá vált és csendesen elszenderült. Gyászlapján e sorokat olvassuk: »Első volt az elsők között és utolsónak maradt azok közül, akik hatalmas alkotóképességeikkel félszázadon át bolyongó színészetünket az első állandó magyar színház biztos révébe vezették. A színésznőt személyesítette a Nemzeti Színház megnyitásának ünnepén és amily ihletetten szavalta a koszorús költő e sorait: »Csekély erőmet százszorozni kész Szorgalmam és búzgó hitem vala: A színvilágot, vágyaim honát, Bár áldozattal, nagyra vinni egykor!...« oly igazán betelt e hit, oly igazán sikerült társaival a színvilágot nagyra vinnie!« (Paulay Ede búcsúztatta.) Eltemették a kerepesi úti temetőbe, a XXI. tábla, 74. sírhelyére. Főbb szerepei: Julia, Ophelia, Bragadini Katalin (Angelo), Lignerolles Lujza, Veszedelmes nagynéni (Obernyik darabjában a főszerep), Melinda, Donna Diana, Józsi (Párisi naplopó), Griseldis, stb. Síremlékét 1906. szeptember 23-án leplezték le. Emelte unokahuga: Bakonyiné Balogh Etel. Sírkőfeliratának szövege azonos Vörösmartynak 1839-ben hozzá írt emlékversével :»Játszol örömmel, bánattal, játékodon ámul A sokaság s tapssal tiszteli szózatidat, Nem tudják, hogy mindén szó, mely szíveket áthat, Szűdnek egy eltépett életörömbe került.« A síremléket Füredi Richárd faragta. szin_III.0120.pdf III