Címszó: Lendvay Márton - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1830

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0128.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0128.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28168.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Lendvay Márton

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528164.htm

 

Szócikk: Lendvay Márton ifjabb, színész, sz. 1830. (születés éve) szept. 14-én, Kolozsvárott, (megye) megh. 1875. júl. 12-én, Balatonfüreden. (megye) Szülei is színészek lévén, az ő elméjét is csakhamar a színpad tarka világa töltötte be. Az iskola komoly, száraz tanulmányai nem vonzották, csak a színház körül érezte magát boldognak s atyja nagy hírneve felébresztette benne a vágyat, hogy ő is híres színművész lehessen. Szülei azonban más pályára szánták s 1844-ben (időpont) felhozták Pestre, (Budapest) hogy itt folytassa tanulmányait, de az ifjú nem állhatott ellen vágyának: titkon elment vidékre s 1847-ben (időpont) Székesfehérvárott (megye) Kilényi Dávidnál (személy) (információ)  színésszé lett. Első fellépte a »Rablóvadászok« (cím) c. drámában volt. A szabadságharc kitörésekor mint 18 éves ifjú beáll honvédnek, vitézül harcolt Budavár (Budapest) bevételénél és századosi rangot nyert, ezenkívül két III. osztályú érdemjellel tüntették ki. 1849. (időpont) júl. 11-én sebet kapott az igmándi (megye) csatában. A fegyverletétel után, 1851-ben, (időpont) Győrben (megye) visszatér a színészethez, továbbra is vidéken működik, többek között Völgyi Györgynél, (személy) (információ)  majd 1852. (időpont) aug. 27-én a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződött. 1853-ban (időpont) Kaczvinszky János (személy) (információ)  társulatához ment Kolozsvárra. (megye) 1855. (időpont) okt. 16-án újra visszatért a Nemzeti Színházhoz. (intézmény) (információ)  Az intézetnek egyik lelkes, szorgalmas tagja volt. Feltűnően hasonlított atyjához s örökölte az ő szerepeit, élénk temperamentumával és nemes páthoszával együtt. Népszerű művész volt, de atyja magaslatát nem érte el. Deli és hajlékony termete, szabályos és kifejező arca, zengzetes hangja volt. 1858-ban (időpont) feleségül vette Fáncsy Ilkát. (személy) (információ)  (Lásd alább.) Irt két színdarabot: »Az isten igazságos« (cím) (1852) (időpont) (a Színészegyesület könyvtárában (intézmény) (információ)  megvan) és »Nem tűröm a háznál« (cím) (információ)  címűt, előadták a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1858. (időpont) okt. 18-án. 1872. (időpont) őszén kezdett betegeskedni. Rendkivüli életereje dacolt az összeroncsolt test gyengeségével és hat hónapig élet és halál között lebegett. Nemes szíve hőn szeretett neje karjai között dobbant utolsót. Temetésén nagy közönség gyűlt egybe. Koporsóját elborították azon koszorúk, amelyet a kassai (megye) társulat, a honvédek, a nőiparegylet, a budai (Budapest) színtársulat stb. küldött. A kollégák részvétét Odry Lehel (személy) tolmácsolta a koporsónál, elbúcsúztatta még Szigligeti Ede, (személy) (információ)  Maleczky Vilmos (személy) (információ)  és Szana Tamás (személy) is, az írók és művészek nevében. Gyászjelentésén ezen sorok állanak: »A boldogult derék atyjának nyomába lépett, örökölte szerepeit, folytatta dicsőségét és osztozott balsorsában, majd művészete tetőpontján legszebb koszorúit aratta, férfi korában ragadta el a kérlelhetetlen halál!...« Kiválóbb szerepei: Don Caesar de Bazan, (szerep) (információ)  Romeo, (szerep) (információ)  Hamlet, (szerep) (információ)  Othello, (szerep) (információ)  Macbeth, (szerep) Antonius, (szerep) (információ)  Fiesco, (szerep) (információ)  Ferdinánd, (szerep) (információ)  Moor Károly, (szerep) Bánk bán, (szerep) (információ)  IV. László, (szerep) Vid, (szerep) II. Rákóczi Ferenc, (szerep) Robin de Bois (szerep) stb. Eltemették a Kerepesi-úti temetőbe, V. tábla, II. sor, 13. sírban. — Neje: Fáncsy Ilka, (személy) (információ)  színésznő, Fáncsy Lajos (személy) (információ)  színész leánya, sz. 1844. (születés éve) jan. 1-én, Pesten, (Budapest) megh. 1904. nov. 22-én, u. o. (Szövetség-utca 22.) 1856. (időpont) jan. 16-án volt az első fellépte a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  »Romeo és Juliá«-ban, (cím) (információ)  mint Julia. (szerep) Erről a szerepléséről így emlékezik meg a »Vasárnapi Ujság«: (intézmény) (információ)  »A fiatal, csak 14 éves leányka igen kellemes, megnyerő alak a színpadon, játéka otthonos és mégis szende, valódi ártatlanság, semmi keresettség, semmi betanult modor rajta. Hangja egyenesen szívből és szívhez szól s a felfogott szerep minden árnyalatához önként simuló. És ami legfőbb: a szavalást maga az érzés idomítja nála, ami gyermeteg arcán őszintén van kifejezve.« (1856—3. (időpont) szám.) E fellépése után gr. Ráday Gedeon (személy) akkori intendáns azonnal szerződtette, egyelőre fellépti díjakkal. A következő években azonban már rendes szerződés kötötte a Nemzeti Színházhoz. (intézmény) (információ)  Első fellépte után több magyar író egyenesen neki írt darabot. Ilyen volt Szigeti József (személy) (információ)  »Becsületszó« (cím) c. darabja is, mely 1856. (időpont) aug. 6-án került először színre a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  melyben Róza (szerep) szerepét játszotta. 1857-ben (időpont) eljegyezte ifjabb Lendvay Márton (személy) és a következő év május elsején ülték meg lakodalmukat. Férjhezmenetele után mindketten gyakran vendégszerepeltek az ország nagyobb városaiban. E vendégszereplésekről általános elismeréssel és dicsérettel szólnak az akkori kritikák. (Hölgyfutár, (intézmény) Nővilág (intézmény) stb.) Eleinte fiatal hősnőket, később társalgási szerepeket játszott. Ez utóbbiakban nagy sikerei voltak finom beszélőképessége folytán. 1878. (időpont) júl. havában Csongrádon (megye) (információ)  vendégszerepelt, midőn egy tiszai szigetet »Ilona« névre kereszteltek el, L.-né emlékére. Főbb szerepei ezek voltak: Julia, (szerep) Katharina (szerep) (Makrancos hölgy), (cím) (információ)  Cordelia (szerep) (Lear), (cím) (információ)  Lady Percy (szerep) (IV. Henrik), (cím) Lujza (szerep) (Ármány és szerelem), (cím) (információ)  Leonora (szerep) (Fiesco), (cím) (információ)  Margit (szerep) (A jó falusiak), (cím) Zsuzsánna (szerep) (Sheridan), (cím) Rózsika (szerep) (Rózsa és Rózsika) (cím) (információ)  stb. Ezeken kívül igen kiterjedt szerepköre volt, különösen francia (nemzetiség) (információ)  szalon-darabokban játszott sokszor. Szigligeti, (személy) (információ)  Szigeti, (személy) (információ)  Kisfaludy (személy) (információ)  és Dobsa (személy) (információ)  darabjaiban a nőiesség jellemzése az ő játékjában találta a legjobb ábrázolást. 1904. (időpont) tavaszán szélütés érte, melyből azonban a Margitszigeten történt ápolása alatt kiépült. Állítólag ez időben kapta kézhez a pyugdíjaztatásáról szóló értesítését és ez okozta volna halálát. Koporsójánál Mihályfi Károly (személy) (információ)  és Császár Imre (személy) (információ)  mondottak búcsúztatót. Sírkőfelirata így hangzik:»Egész élte szenvedés volt, Egész szíve szeretet, — Az őtet a földbe vitte, Ez a menybe sietett.« szin_III.0128.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Lendvay Márton címszóvég 28168 Szócikk: Lendvay Márton ifjabb, színész, sz. 1830. szept. xtalanevtizedx 1845 14-én, Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megh. 1875. júl. 12-én, Balatonfüreden. ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy Szülei is színészek lévén, az ő elméjét is csakhamar a színpad tarka világa töltötte be. Az iskola komoly, száraz tanulmányai nem vonzották, csak a színház körül érezte magát boldognak s atyja nagy hírneve felébresztette benne a vágyat, hogy ő is híres színművész lehessen. Szülei azonban más pályára szánták s 1844-ben xevtizedx 1845 felhozták Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hogy itt folytassa tanulmányait, de az ifjú nem állhatott ellen vágyának: titkon elment vidékre s 1847-ben Székesfehérvárott ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Kilényi Dávidnál yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy színésszé lett. Első fellépte a »Rablóvadászok« ycimy rablóvadászok ycimy Rablóvadászok ycimy rablóvadászok ycimy ycimy Rablóvadászok ycimy ykodvegy c. drámában volt. A szabadságharc kitörésekor mint 18 éves ifjú beáll honvédnek, vitézül harcolt Budavár buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy bevételénél és századosi rangot nyert, ezenkívül két III. osztályú érdemjellel tüntették ki. 1849. júl. xtalanevtizedx 1855 11-én sebet kapott az igmándi ytelepulesy igmánd ytelepulesy igmánd ymegyey komárom megye ykodvegy csatában. A fegyverletétel után, 1851-ben, xevtizedx 1855 Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy visszatér a színészethez, továbbra is vidéken működik, többek között Völgyi Györgynél, yszemelynevy völgyi györgy yszemelynevy Völgyi György yszemelynevy völgyi yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Völgyi yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy majd 1852. aug. 27-én a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződött. 1853-ban Kaczvinszky János yszemelynevy kaczvinszky jános yszemelynevy Kaczvinszky János yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy társulatához ment Kolozsvárra. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1855. okt. 16-án újra visszatért a Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Az intézetnek egyik lelkes, szorgalmas tagja volt. Feltűnően hasonlított atyjához s örökölte az ő szerepeit, élénk temperamentumával és nemes páthoszával együtt. Népszerű művész volt, de atyja magaslatát nem érte el. Deli és hajlékony termete, szabályos és kifejező arca, zengzetes hangja volt. 1858-ban feleségül vette Fáncsy Ilkát. yszemelynevy fáncsy ilka yszemelynevy Fáncsy Ilká yszemelynevy fáncsy yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Ilká yszemelynevy ykodvegy (Lásd alább.) Irt két színdarabot: »Az isten igazságos« ycimy az isten igazságos ycimy Az isten igazságos ycimy az ycimy isten ycimy igazságos ycimy ycimy Az ycimy isten ycimy igazságos ycimy ykodvegy (1852) (a Színészegyesület könyvtárában yintezmenyy színészegyesület könyvtára yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy könyvtára yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy megvan) és »Nem tűröm a háznál« ycimy nem tűröm a háznál ycimy Nem tűröm a háznál ycimy nem ycimy tűröm ycimy a ycimy háznál ycimy ycimy Nem ycimy tűröm ycimy a ycimy háznál ycimy ykodvegy címűt, előadták a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1858. okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 18-án. 1872. xevtizedx 1875 őszén kezdett betegeskedni. Rendkivüli életereje dacolt az összeroncsolt test gyengeségével és hat hónapig élet és halál között lebegett. Nemes szíve hőn szeretett neje karjai között dobbant utolsót. Temetésén nagy közönség gyűlt egybe. Koporsóját elborították azon koszorúk, amelyet a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társulat, a honvédek, a nőiparegylet, a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színtársulat stb. küldött. A kollégák részvétét Odry Lehel yszemelynevy odry lehel yszemelynevy Odry Lehel yszemelynevy odry yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy tolmácsolta a koporsónál, elbúcsúztatta még Szigligeti Ede, yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Maleczky Vilmos yszemelynevy maleczky vilmos yszemelynevy Maleczky Vilmos yszemelynevy maleczky yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Maleczky yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy és Szana Tamás yszemelynevy szana tamás yszemelynevy Szana Tamás yszemelynevy szana yszemelynevy tamás yszemelynevy yszemelynevy Szana yszemelynevy Tamás yszemelynevy ykodvegy is, az írók és művészek nevében. Gyászjelentésén ezen sorok állanak: »A boldogult derék atyjának nyomába lépett, örökölte szerepeit, folytatta dicsőségét és osztozott balsorsában, majd művészete tetőpontján legszebb koszorúit aratta, férfi korában ragadta el a kérlelhetetlen halál!...« Kiválóbb szerepei: Don Caesar de Bazan, yszerepy don caesar de bazan yszerepy Don Caesar de Bazan yszerepy don yszerepy caesar yszerepy de yszerepy bazan yszerepy yszerepy Don yszerepy Caesar yszerepy de yszerepy Bazan yszerepy ykodvegy Romeo, yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Othello, yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Macbeth, yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Antonius, yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy Antonius yszerepy ykodvegy Fiesco, yszerepy fiesco yszerepy Fiesco yszerepy fiesco yszerepy yszerepy Fiesco yszerepy ykodvegy Ferdinánd, yszerepy ferdinánd yszerepy Ferdinánd yszerepy ferdinánd yszerepy yszerepy Ferdinánd yszerepy ykodvegy Moor Károly, yszerepy moor károly yszerepy Moor Károly yszerepy moor yszerepy károly yszerepy yszerepy Moor yszerepy Károly yszerepy ykodvegy Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy IV. László, yszerepy iv. lászló yszerepy IV. László yszerepy iv. yszerepy lászló yszerepy yszerepy IV. yszerepy László yszerepy ykodvegy Vid, yszerepy vid yszerepy Vid yszerepy vid yszerepy yszerepy Vid yszerepy ykodvegy II. Rákóczi Ferenc, yszerepy ii. rákóczi ferenc yszerepy II. Rákóczi Ferenc yszerepy ii. yszerepy rákóczi yszerepy ferenc yszerepy yszerepy II. yszerepy Rákóczi yszerepy Ferenc yszerepy ykodvegy Robin de Bois yszerepy robin de bois yszerepy Robin de Bois yszerepy robin yszerepy de yszerepy bois yszerepy yszerepy Robin yszerepy de yszerepy Bois yszerepy ykodvegy stb. Eltemették a Kerepesi-úti temetőbe, V. tábla, II. sor, 13. sírban. — Neje: Fáncsy Ilka, yszemelynevy fáncsy ilka yszemelynevy Fáncsy Ilka yszemelynevy fáncsy yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy színésznő, Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színész leánya, sz. 1844. xevtizedx 1845 jan. xtalanevtizedx 1855 1-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1904. nov. 22-én, u. o. (Szövetség-utca 22.) 1856. xevtizedx 1855 jan. 16-án volt az első fellépte a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Romeo és Juliá«-ban, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy ykodvegy mint Julia. yszerepy julia yszerepy Julia yszerepy julia yszerepy yszerepy Julia yszerepy ykodvegy Erről a szerepléséről így emlékezik meg a »Vasárnapi Ujság«: yintezmenyy vasárnapi ujság yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy vasárnapi yintezmenyy ujság yintezmenyy yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy ykodvegy »A fiatal, csak 14 éves leányka igen kellemes, megnyerő alak a színpadon, játéka otthonos és mégis szende, valódi ártatlanság, semmi keresettség, semmi betanult modor rajta. Hangja egyenesen szívből és szívhez szól s a felfogott szerep minden árnyalatához önként simuló. És ami legfőbb: a szavalást maga az érzés idomítja nála, ami gyermeteg arcán őszintén van kifejezve.« (1856—3. szám.) E fellépése után gr. Ráday Gedeon yszemelynevy gr. ráday gedeon yszemelynevy gr. Ráday Gedeon yszemelynevy gr. yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynevy yk akkori intendáns azonnal szerződtette, egyelőre fellépti díjakkal. A következő években azonban már rendes szerződés kötötte a Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Első fellépte után több magyar író egyenesen neki írt darabot. Ilyen volt Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Becsületszó« ycimy becsületszó ycimy Becsületszó ycimy becsületszó ycimy ycimy Becsületszó ycimy ykodvegy c. darabja is, mely 1856. aug. 6-án került először színre a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy melyben Róza yszerepy róza yszerepy Róza yszerepy róza yszerepy yszerepy Róza yszerepy ykodvegy szerepét játszotta. 1857-ben eljegyezte xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ifjabb Lendvay Márton yszemelynevy ifjabb lendvay márton yszemelynevy ifjabb Lendvay Márton yszemelynevy ifjabb yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy ifjabb yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Má és a következő év május elsején ülték meg lakodalmukat. Férjhezmenetele után mindketten gyakran vendégszerepeltek az ország nagyobb városaiban. E vendégszereplésekről általános elismeréssel és dicsérettel szólnak az akkori kritikák. (Hölgyfutár, yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy Nővilág yintezmenyy nővilág yintezmenyy Nővilág yintezmenyy nővilág yintezmenyy yintezmenyy Nővilág yintezmenyy ykodvegy stb.) Eleinte fiatal hősnőket, később társalgási szerepeket játszott. Ez utóbbiakban nagy sikerei voltak finom beszélőképessége folytán. 1878. xevtizedx 1875 júl. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 havában Csongrádon ytelepulesy csongrád ytelepulesy Csongrád ymegyey csongrád megye ykodvegy vendégszerepelt, midőn egy tiszai szigetet »Ilona« névre kereszteltek el, L.-né emlékére. Főbb szerepei ezek voltak: Julia, yszerepy julia yszerepy Julia yszerepy julia yszerepy yszerepy Julia yszerepy ykodvegy Katharina yszerepy katharina yszerepy Katharina yszerepy katharina yszerepy yszerepy Katharina yszerepy ykodvegy (Makrancos hölgy), ycimy makrancos hölgy ycimy Makrancos hölgy ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ycimy Makrancos ycimy hölgy ycimy ykodvegy Cordelia yszerepy cordelia yszerepy Cordelia yszerepy cordelia yszerepy yszerepy Cordelia yszerepy ykodvegy (Lear), ycimy lear ycimy Lear ycimy lear ycimy ycimy Lear ycimy ykodvegy Lady Percy yszerepy lady percy yszerepy Lady Percy yszerepy lady yszerepy percy yszerepy yszerepy Lady yszerepy Percy yszerepy ykodvegy (IV. Henrik), ycimy iv. henrik ycimy IV. Henrik ycimy iv. ycimy henrik ycimy ycimy IV. ycimy Henrik ycimy ykodvegy Lujza yszerepy lujza yszerepy Lujza yszerepy lujza yszerepy yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Leonora yszerepy leonora yszerepy Leonora yszerepy leonora yszerepy yszerepy Leonora yszerepy ykodvegy (Fiesco), ycimy fiesco ycimy Fiesco ycimy fiesco ycimy ycimy Fiesco ycimy ykodvegy Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy (A jó falusiak), ycimy a jó falusiak ycimy A jó falusiak ycimy a ycimy jó ycimy falusiak ycimy ycimy A ycimy jó ycimy falusiak ycimy ykodvegy Zsuzsánna yszerepy zsuzsánna yszerepy Zsuzsánna yszerepy zsuzsánna yszerepy yszerepy Zsuzsánna yszerepy ykodvegy (Sheridan), ycimy sheridan ycimy Sheridan ycimy sheridan ycimy ycimy Sheridan ycimy ykodvegy Rózsika yszerepy rózsika yszerepy Rózsika yszerepy rózsika yszerepy yszerepy Rózsika yszerepy ykodvegy (Rózsa és Rózsika) ycimy rózsa és rózsika ycimy Rózsa és Rózsika ycimy rózsa ycimy és ycimy rózsika ycimy ycimy Rózsa ycimy és ycimy Rózsika ycimy ykodvegy stb. Ezeken kívül igen kiterjedt szerepköre volt, különösen francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy szalon-darabokban játszott sokszor. Szigligeti, yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy Szigeti, yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy és Dobsa yszemelynevy dobsa yszemelynevy Dobsa yszemelynevy dobsa yszemelynevy yszemelynevy Dobsa yszemelynevy ykodvegy darabjaiban a nőiesség jellemzése az ő játékjában találta a legjobb ábrázolást. 1904. xevtizedx 1905 tavaszán szélütés érte, melyből azonban a Margitszigeten történt ápolása alatt kiépült. Állítólag ez időben kapta kézhez a pyugdíjaztatásáról szóló értesítését és ez okozta volna halálát. Koporsójánál Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és Császár Imre yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy mondottak búcsúztatót. Sírkőfelirata így hangzik:»Egész élte szenvedés volt, Egész szíve szeretet, — Az őtet a földbe vitte, Ez a menybe sietett.« szin_III.0128.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Lendvay Márton - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1830

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0128.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0128.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28168.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Lendvay Márton

Szócikk: Lendvay Márton ifjabb, színész, sz. 1830. szept. 14-én, Kolozsvárott, megh. 1875. júl. 12-én, Balatonfüreden. Szülei is színészek lévén, az ő elméjét is csakhamar a színpad tarka világa töltötte be. Az iskola komoly, száraz tanulmányai nem vonzották, csak a színház körül érezte magát boldognak s atyja nagy hírneve felébresztette benne a vágyat, hogy ő is híres színművész lehessen. Szülei azonban más pályára szánták s 1844-ben felhozták Pestre, hogy itt folytassa tanulmányait, de az ifjú nem állhatott ellen vágyának: titkon elment vidékre s 1847-ben Székesfehérvárott Kilényi Dávidnál színésszé lett. Első fellépte a »Rablóvadászok« c. drámában volt. A szabadságharc kitörésekor mint 18 éves ifjú beáll honvédnek, vitézül harcolt Budavár bevételénél és századosi rangot nyert, ezenkívül két III. osztályú érdemjellel tüntették ki. 1849. júl. 11-én sebet kapott az igmándi csatában. A fegyverletétel után, 1851-ben, Győrben visszatér a színészethez, továbbra is vidéken működik, többek között Völgyi Györgynél, majd 1852. aug. 27-én a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1853-ban Kaczvinszky János társulatához ment Kolozsvárra. 1855. okt. 16-án újra visszatért a Nemzeti Színházhoz. Az intézetnek egyik lelkes, szorgalmas tagja volt. Feltűnően hasonlított atyjához s örökölte az ő szerepeit, élénk temperamentumával és nemes páthoszával együtt. Népszerű művész volt, de atyja magaslatát nem érte el. Deli és hajlékony termete, szabályos és kifejező arca, zengzetes hangja volt. 1858-ban feleségül vette Fáncsy Ilkát. (Lásd alább.) Irt két színdarabot: »Az isten igazságos« (1852) (a Színészegyesület könyvtárában megvan) és »Nem tűröm a háznál« címűt, előadták a Nemzeti Színházban, 1858. okt. 18-án. 1872. őszén kezdett betegeskedni. Rendkivüli életereje dacolt az összeroncsolt test gyengeségével és hat hónapig élet és halál között lebegett. Nemes szíve hőn szeretett neje karjai között dobbant utolsót. Temetésén nagy közönség gyűlt egybe. Koporsóját elborították azon koszorúk, amelyet a kassai társulat, a honvédek, a nőiparegylet, a budai színtársulat stb. küldött. A kollégák részvétét Odry Lehel tolmácsolta a koporsónál, elbúcsúztatta még Szigligeti Ede, Maleczky Vilmos és Szana Tamás is, az írók és művészek nevében. Gyászjelentésén ezen sorok állanak: »A boldogult derék atyjának nyomába lépett, örökölte szerepeit, folytatta dicsőségét és osztozott balsorsában, majd művészete tetőpontján legszebb koszorúit aratta, férfi korában ragadta el a kérlelhetetlen halál!...« Kiválóbb szerepei: Don Caesar de Bazan, Romeo, Hamlet, Othello, Macbeth, Antonius, Fiesco, Ferdinánd, Moor Károly, Bánk bán, IV. László, Vid, II. Rákóczi Ferenc, Robin de Bois stb. Eltemették a Kerepesi-úti temetőbe, V. tábla, II. sor, 13. sírban. — Neje: Fáncsy Ilka, színésznő, Fáncsy Lajos színész leánya, sz. 1844. jan. 1-én, Pesten, megh. 1904. nov. 22-én, u. o. (Szövetség-utca 22.) 1856. jan. 16-án volt az első fellépte a Nemzeti Színházban, »Romeo és Juliá«-ban, mint Julia. Erről a szerepléséről így emlékezik meg a »Vasárnapi Ujság«: »A fiatal, csak 14 éves leányka igen kellemes, megnyerő alak a színpadon, játéka otthonos és mégis szende, valódi ártatlanság, semmi keresettség, semmi betanult modor rajta. Hangja egyenesen szívből és szívhez szól s a felfogott szerep minden árnyalatához önként simuló. És ami legfőbb: a szavalást maga az érzés idomítja nála, ami gyermeteg arcán őszintén van kifejezve.« (1856—3. szám.) E fellépése után gr. Ráday Gedeon akkori intendáns azonnal szerződtette, egyelőre fellépti díjakkal. A következő években azonban már rendes szerződés kötötte a Nemzeti Színházhoz. Első fellépte után több magyar író egyenesen neki írt darabot. Ilyen volt Szigeti József »Becsületszó« c. darabja is, mely 1856. aug. 6-án került először színre a Nemzeti Színházban, melyben Róza szerepét játszotta. 1857-ben eljegyezte ifjabb Lendvay Márton és a következő év május elsején ülték meg lakodalmukat. Férjhezmenetele után mindketten gyakran vendégszerepeltek az ország nagyobb városaiban. E vendégszereplésekről általános elismeréssel és dicsérettel szólnak az akkori kritikák. (Hölgyfutár, Nővilág stb.) Eleinte fiatal hősnőket, később társalgási szerepeket játszott. Ez utóbbiakban nagy sikerei voltak finom beszélőképessége folytán. 1878. júl. havában Csongrádon vendégszerepelt, midőn egy tiszai szigetet »Ilona« névre kereszteltek el, L.-né emlékére. Főbb szerepei ezek voltak: Julia, Katharina (Makrancos hölgy), Cordelia (Lear), Lady Percy (IV. Henrik), Lujza (Ármány és szerelem), Leonora (Fiesco), Margit (A jó falusiak), Zsuzsánna (Sheridan), Rózsika (Rózsa és Rózsika) stb. Ezeken kívül igen kiterjedt szerepköre volt, különösen francia szalon-darabokban játszott sokszor. Szigligeti, Szigeti, Kisfaludy és Dobsa darabjaiban a nőiesség jellemzése az ő játékjában találta a legjobb ábrázolást. 1904. tavaszán szélütés érte, melyből azonban a Margitszigeten történt ápolása alatt kiépült. Állítólag ez időben kapta kézhez a pyugdíjaztatásáról szóló értesítését és ez okozta volna halálát. Koporsójánál Mihályfi Károly és Császár Imre mondottak búcsúztatót. Sírkőfelirata így hangzik:»Egész élte szenvedés volt, Egész szíve szeretet, — Az őtet a földbe vitte, Ez a menybe sietett.« szin_III.0128.pdf III