Címszó: Lendvay Márton - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1830
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0128.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0128.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28168.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Lendvay
Márton
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528164.htm
Szócikk: Lendvay Márton ifjabb, színész, sz. 1830.
(születés
éve) szept. 14-én, Kolozsvárott, (megye) megh.
1875. júl. 12-én, Balatonfüreden. (megye) Szülei
is színészek lévén, az ő elméjét is csakhamar a színpad tarka világa töltötte be.
Az iskola komoly, száraz tanulmányai nem vonzották, csak a színház körül érezte
magát boldognak s atyja nagy hírneve felébresztette benne a vágyat, hogy ő is híres
színművész lehessen. Szülei azonban más pályára szánták s 1844-ben (időpont) felhozták
Pestre, (Budapest)
hogy itt folytassa tanulmányait, de az ifjú nem állhatott ellen vágyának: titkon
elment vidékre s 1847-ben (időpont) Székesfehérvárott
(megye) Kilényi
Dávidnál (személy)
(információ)
színésszé lett. Első fellépte a »Rablóvadászok«
(cím) c. drámában
volt. A szabadságharc kitörésekor mint 18 éves ifjú beáll honvédnek, vitézül harcolt
Budavár (Budapest)
bevételénél és századosi rangot nyert, ezenkívül két III. osztályú érdemjellel tüntették
ki. 1849. (időpont)
júl. 11-én sebet kapott az igmándi (megye) csatában.
A fegyverletétel után, 1851-ben, (időpont) Győrben
(megye) visszatér
a színészethez, továbbra is vidéken működik, többek között Völgyi Györgynél, (személy) (információ)
majd 1852. (időpont) aug.
27-én a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött. 1853-ban (időpont) Kaczvinszky
János (személy)
(információ)
társulatához ment Kolozsvárra. (megye) 1855.
(időpont)
okt. 16-án újra visszatért a Nemzeti Színházhoz. (intézmény)
(információ)
Az intézetnek egyik lelkes, szorgalmas tagja
volt. Feltűnően hasonlított atyjához s örökölte az ő szerepeit, élénk temperamentumával
és nemes páthoszával együtt. Népszerű művész volt, de atyja magaslatát nem érte
el. Deli és hajlékony termete, szabályos és kifejező arca, zengzetes hangja volt.
1858-ban (időpont)
feleségül vette Fáncsy Ilkát. (személy) (információ)
(Lásd alább.) Irt két színdarabot: »Az isten
igazságos« (cím)
(1852) (időpont)
(a Színészegyesület könyvtárában (intézmény)
(információ)
megvan) és »Nem tűröm a háznál« (cím) (információ)
címűt, előadták a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
1858. (időpont) okt.
18-án. 1872. (időpont)
őszén kezdett betegeskedni. Rendkivüli életereje dacolt az összeroncsolt test gyengeségével
és hat hónapig élet és halál között lebegett. Nemes szíve hőn szeretett neje karjai
között dobbant utolsót. Temetésén nagy közönség gyűlt egybe. Koporsóját elborították
azon koszorúk, amelyet a kassai (megye) társulat,
a honvédek, a nőiparegylet, a budai (Budapest)
színtársulat stb. küldött. A kollégák részvétét Odry Lehel (személy) tolmácsolta
a koporsónál, elbúcsúztatta még Szigligeti Ede, (személy) (információ)
Maleczky Vilmos (személy) (információ)
és Szana Tamás (személy) is,
az írók és művészek nevében. Gyászjelentésén ezen sorok állanak: »A boldogult derék
atyjának nyomába lépett, örökölte szerepeit, folytatta dicsőségét és osztozott balsorsában,
majd művészete tetőpontján legszebb koszorúit aratta, férfi korában ragadta el a
kérlelhetetlen halál!...« Kiválóbb szerepei: Don Caesar de Bazan, (szerep) (információ)
Romeo, (szerep) (információ)
Hamlet, (szerep) (információ)
Othello, (szerep) (információ)
Macbeth, (szerep) Antonius,
(szerep)
(információ)
Fiesco, (szerep) (információ)
Ferdinánd, (szerep) (információ)
Moor Károly, (szerep) Bánk
bán, (szerep)
(információ)
IV. László, (szerep) Vid,
(szerep)
II. Rákóczi Ferenc, (szerep) Robin
de Bois (szerep)
stb. Eltemették a Kerepesi-úti temetőbe, V. tábla, II. sor, 13. sírban. — Neje:
Fáncsy Ilka, (személy)
(információ)
színésznő, Fáncsy Lajos (személy) (információ)
színész leánya, sz. 1844. (születés
éve) jan. 1-én, Pesten, (Budapest)
megh. 1904. nov. 22-én, u. o. (Szövetség-utca 22.) 1856. (időpont) jan.
16-án volt az első fellépte a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
»Romeo és Juliá«-ban, (cím) (információ)
mint Julia. (szerep) Erről
a szerepléséről így emlékezik meg a »Vasárnapi Ujság«: (intézmény)
(információ)
»A fiatal, csak 14 éves leányka igen kellemes,
megnyerő alak a színpadon, játéka otthonos és mégis szende, valódi ártatlanság,
semmi keresettség, semmi betanult modor rajta. Hangja egyenesen szívből és szívhez
szól s a felfogott szerep minden árnyalatához önként simuló. És ami legfőbb: a szavalást
maga az érzés idomítja nála, ami gyermeteg arcán őszintén van kifejezve.« (1856—3.
(időpont)
szám.) E fellépése után gr. Ráday Gedeon (személy) akkori
intendáns azonnal szerződtette, egyelőre fellépti díjakkal. A következő években
azonban már rendes szerződés kötötte a Nemzeti Színházhoz. (intézmény)
(információ)
Első fellépte után több magyar író egyenesen
neki írt darabot. Ilyen volt Szigeti József (személy) (információ)
»Becsületszó« (cím) c. darabja
is, mely 1856. (időpont) aug.
6-án került először színre a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
melyben Róza (szerep) szerepét
játszotta. 1857-ben (időpont) eljegyezte
ifjabb Lendvay Márton (személy) és
a következő év május elsején ülték meg lakodalmukat. Férjhezmenetele után mindketten
gyakran vendégszerepeltek az ország nagyobb városaiban. E vendégszereplésekről általános
elismeréssel és dicsérettel szólnak az akkori kritikák. (Hölgyfutár, (intézmény)
Nővilág (intézmény)
stb.) Eleinte fiatal hősnőket, később társalgási szerepeket játszott. Ez utóbbiakban
nagy sikerei voltak finom beszélőképessége folytán. 1878. (időpont) júl.
havában Csongrádon (megye) (információ)
vendégszerepelt, midőn egy tiszai szigetet
»Ilona« névre kereszteltek el, L.-né emlékére. Főbb szerepei ezek voltak: Julia,
(szerep)
Katharina (szerep)
(Makrancos hölgy), (cím) (információ)
Cordelia (szerep) (Lear),
(cím) (információ)
Lady Percy (szerep) (IV.
Henrik), (cím)
Lujza (szerep)
(Ármány és szerelem), (cím) (információ)
Leonora (szerep) (Fiesco),
(cím) (információ)
Margit (szerep) (A
jó falusiak), (cím)
Zsuzsánna (szerep)
(Sheridan), (cím)
Rózsika (szerep)
(Rózsa és Rózsika) (cím) (információ)
stb. Ezeken kívül igen kiterjedt szerepköre
volt, különösen francia (nemzetiség)
(információ)
szalon-darabokban játszott sokszor. Szigligeti,
(személy)
(információ)
Szigeti, (személy) (információ)
Kisfaludy (személy) (információ)
és Dobsa (személy) (információ)
darabjaiban a nőiesség jellemzése az ő játékjában
találta a legjobb ábrázolást. 1904. (időpont) tavaszán
szélütés érte, melyből azonban a Margitszigeten történt ápolása alatt kiépült. Állítólag
ez időben kapta kézhez a pyugdíjaztatásáról szóló értesítését és ez okozta volna
halálát. Koporsójánál Mihályfi Károly (személy) (információ)
és Császár Imre (személy) (információ)
mondottak búcsúztatót. Sírkőfelirata így
hangzik:»Egész élte szenvedés volt, Egész szíve szeretet, — Az őtet a földbe vitte,
Ez a menybe sietett.« szin_III.0128.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Lendvay Márton címszóvég 28168 Szócikk:
Lendvay Márton ifjabb, színész, sz. 1830. szept. xtalanevtizedx 1845 14-én, Kolozsvárott,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megh.
1875. júl. 12-én, Balatonfüreden. ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy
Balatonfüred ymegyey zala megye ykodvegy Szülei is színészek lévén, az ő elméjét
is csakhamar a színpad tarka világa töltötte be. Az iskola komoly, száraz tanulmányai
nem vonzották, csak a színház körül érezte magát boldognak s atyja nagy hírneve
felébresztette benne a vágyat, hogy ő is híres színművész lehessen. Szülei azonban
más pályára szánták s 1844-ben xevtizedx 1845 felhozták Pestre, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hogy itt folytassa tanulmányait,
de az ifjú nem állhatott ellen vágyának: titkon elment vidékre s 1847-ben Székesfehérvárott
ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye
ykodvegy Kilényi Dávidnál yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid
yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi
yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy színésszé lett. Első fellépte a »Rablóvadászok«
ycimy rablóvadászok ycimy Rablóvadászok ycimy rablóvadászok ycimy ycimy
Rablóvadászok ycimy ykodvegy c. drámában volt. A szabadságharc kitörésekor mint
18 éves ifjú beáll honvédnek, vitézül harcolt Budavár buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy bevételénél és századosi rangot nyert,
ezenkívül két III. osztályú érdemjellel tüntették ki. 1849. júl. xtalanevtizedx
1855 11-én sebet kapott az igmándi ytelepulesy igmánd ytelepulesy igmánd
ymegyey komárom megye ykodvegy csatában. A fegyverletétel után, 1851-ben, xevtizedx
1855 Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy visszatér
a színészethez, továbbra is vidéken működik, többek között Völgyi Györgynél, yszemelynevy
völgyi györgy yszemelynevy Völgyi György yszemelynevy völgyi yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Völgyi yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy majd 1852. aug. 27-én a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződött. 1853-ban Kaczvinszky János
yszemelynevy kaczvinszky jános yszemelynevy Kaczvinszky János yszemelynevy
kaczvinszky yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy társulatához ment Kolozsvárra. ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1855. okt. 16-án újra
visszatért a Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Az intézetnek egyik lelkes, szorgalmas tagja volt. Feltűnően
hasonlított atyjához s örökölte az ő szerepeit, élénk temperamentumával és nemes
páthoszával együtt. Népszerű művész volt, de atyja magaslatát nem érte el. Deli
és hajlékony termete, szabályos és kifejező arca, zengzetes hangja volt. 1858-ban
feleségül vette Fáncsy Ilkát. yszemelynevy fáncsy ilka yszemelynevy Fáncsy Ilká
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy Ilká yszemelynevy ykodvegy (Lásd alább.) Irt két színdarabot: »Az isten
igazságos« ycimy az isten igazságos ycimy Az isten igazságos ycimy az ycimy
isten ycimy igazságos ycimy ycimy Az ycimy isten ycimy igazságos ycimy ykodvegy
(1852) (a Színészegyesület könyvtárában yintezmenyy színészegyesület könyvtára
yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy könyvtára
yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy megvan) és »Nem tűröm a háznál«
ycimy nem tűröm a háznál ycimy Nem tűröm a háznál ycimy nem ycimy tűröm ycimy a
ycimy háznál ycimy ycimy Nem ycimy tűröm ycimy a ycimy háznál ycimy ykodvegy címűt,
előadták a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 1858. okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 18-án. 1872.
xevtizedx 1875 őszén kezdett betegeskedni. Rendkivüli életereje dacolt az összeroncsolt
test gyengeségével és hat hónapig élet és halál között lebegett. Nemes szíve hőn
szeretett neje karjai között dobbant utolsót. Temetésén nagy közönség gyűlt egybe.
Koporsóját elborították azon koszorúk, amelyet a kassai ytelepulesy kassa
ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társulat, a honvédek, a nőiparegylet,
a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színtársulat
stb. küldött. A kollégák részvétét Odry Lehel yszemelynevy odry lehel
yszemelynevy Odry Lehel yszemelynevy odry yszemelynevy lehel yszemelynevy
yszemelynevy Odry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy tolmácsolta a koporsónál,
elbúcsúztatta még Szigligeti Ede, yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy
Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Maleczky Vilmos yszemelynevy
maleczky vilmos yszemelynevy Maleczky Vilmos yszemelynevy maleczky yszemelynevy
vilmos yszemelynevy yszemelynevy Maleczky yszemelynevy Vilmos yszemelynevy
ykodvegy és Szana Tamás yszemelynevy szana tamás yszemelynevy Szana Tamás
yszemelynevy szana yszemelynevy tamás yszemelynevy yszemelynevy Szana
yszemelynevy Tamás yszemelynevy ykodvegy is, az írók és művészek nevében. Gyászjelentésén
ezen sorok állanak: »A boldogult derék atyjának nyomába lépett, örökölte szerepeit,
folytatta dicsőségét és osztozott balsorsában, majd művészete tetőpontján legszebb
koszorúit aratta, férfi korában ragadta el a kérlelhetetlen halál!...« Kiválóbb
szerepei: Don Caesar de Bazan, yszerepy don caesar de bazan yszerepy Don Caesar
de Bazan yszerepy don yszerepy caesar yszerepy de yszerepy bazan yszerepy
yszerepy Don yszerepy Caesar yszerepy de yszerepy Bazan yszerepy ykodvegy Romeo,
yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy
ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy
Hamlet yszerepy ykodvegy Othello, yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy
othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Macbeth, yszerepy macbeth
yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Antonius,
yszerepy antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy
Antonius yszerepy ykodvegy Fiesco, yszerepy fiesco yszerepy Fiesco yszerepy
fiesco yszerepy yszerepy Fiesco yszerepy ykodvegy Ferdinánd, yszerepy ferdinánd
yszerepy Ferdinánd yszerepy ferdinánd yszerepy yszerepy Ferdinánd yszerepy
ykodvegy Moor Károly, yszerepy moor károly yszerepy Moor Károly yszerepy moor
yszerepy károly yszerepy yszerepy Moor yszerepy Károly yszerepy ykodvegy Bánk bán,
yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy
yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy IV. László, yszerepy iv. lászló
yszerepy IV. László yszerepy iv. yszerepy lászló yszerepy yszerepy IV. yszerepy
László yszerepy ykodvegy Vid, yszerepy vid yszerepy Vid yszerepy vid yszerepy
yszerepy Vid yszerepy ykodvegy II. Rákóczi Ferenc, yszerepy ii. rákóczi ferenc
yszerepy II. Rákóczi Ferenc yszerepy ii. yszerepy rákóczi yszerepy ferenc
yszerepy yszerepy II. yszerepy Rákóczi yszerepy Ferenc yszerepy ykodvegy Robin de
Bois yszerepy robin de bois yszerepy Robin de Bois yszerepy robin yszerepy de
yszerepy bois yszerepy yszerepy Robin yszerepy de yszerepy Bois yszerepy
ykodvegy stb. Eltemették a Kerepesi-úti temetőbe, V. tábla, II. sor, 13. sírban.
— Neje: Fáncsy Ilka, yszemelynevy fáncsy ilka yszemelynevy Fáncsy Ilka
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy színésznő, Fáncsy Lajos yszemelynevy
fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színész
leánya, sz. 1844. xevtizedx 1845 jan. xtalanevtizedx 1855 1-én, Pesten, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1904. nov. 22-én, u.
o. (Szövetség-utca 22.) 1856. xevtizedx 1855 jan. 16-án volt az első fellépte a
Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy »Romeo és Juliá«-ban, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá ycimy
romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy
ykodvegy mint Julia. yszerepy julia yszerepy Julia yszerepy julia yszerepy
yszerepy Julia yszerepy ykodvegy Erről a szerepléséről így emlékezik meg a »Vasárnapi
Ujság«: yintezmenyy vasárnapi ujság yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy vasárnapi
yintezmenyy ujság yintezmenyy yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy ykodvegy »A fiatal,
csak 14 éves leányka igen kellemes, megnyerő alak a színpadon, játéka otthonos és
mégis szende, valódi ártatlanság, semmi keresettség, semmi betanult modor rajta.
Hangja egyenesen szívből és szívhez szól s a felfogott szerep minden árnyalatához
önként simuló. És ami legfőbb: a szavalást maga az érzés idomítja nála, ami gyermeteg
arcán őszintén van kifejezve.« (1856—3. szám.) E fellépése után gr. Ráday Gedeon
yszemelynevy gr. ráday gedeon yszemelynevy gr. Ráday Gedeon yszemelynevy gr.
yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy yszemelynevy gr.
yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynevy yk akkori intendáns azonnal
szerződtette, egyelőre fellépti díjakkal. A következő években azonban már rendes
szerződés kötötte a Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Első fellépte után több magyar író egyenesen neki írt darabot.
Ilyen volt Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti
József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Becsületszó« ycimy
becsületszó ycimy Becsületszó ycimy becsületszó ycimy ycimy Becsületszó ycimy
ykodvegy c. darabja is, mely 1856. aug. 6-án került először színre a Nemzeti Színházban,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy melyben Róza yszerepy
róza yszerepy Róza yszerepy róza yszerepy yszerepy Róza yszerepy ykodvegy szerepét
játszotta. 1857-ben eljegyezte xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ifjabb Lendvay
Márton yszemelynevy ifjabb lendvay márton yszemelynevy ifjabb Lendvay Márton
yszemelynevy ifjabb yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy
yszemelynevy ifjabb yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Má és a következő év május
elsején ülték meg lakodalmukat. Férjhezmenetele után mindketten gyakran vendégszerepeltek
az ország nagyobb városaiban. E vendégszereplésekről általános elismeréssel és dicsérettel
szólnak az akkori kritikák. (Hölgyfutár, yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy
Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy
ykodvegy Nővilág yintezmenyy nővilág yintezmenyy Nővilág yintezmenyy nővilág
yintezmenyy yintezmenyy Nővilág yintezmenyy ykodvegy stb.) Eleinte fiatal hősnőket,
később társalgási szerepeket játszott. Ez utóbbiakban nagy sikerei voltak finom
beszélőképessége folytán. 1878. xevtizedx 1875 júl. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 havában Csongrádon ytelepulesy csongrád ytelepulesy Csongrád ymegyey csongrád
megye ykodvegy vendégszerepelt, midőn egy tiszai szigetet »Ilona« névre kereszteltek
el, L.-né emlékére. Főbb szerepei ezek voltak: Julia, yszerepy julia yszerepy
Julia yszerepy julia yszerepy yszerepy Julia yszerepy ykodvegy Katharina yszerepy
katharina yszerepy Katharina yszerepy katharina yszerepy yszerepy Katharina
yszerepy ykodvegy (Makrancos hölgy), ycimy makrancos hölgy ycimy Makrancos
hölgy ycimy makrancos ycimy hölgy ycimy ycimy Makrancos ycimy hölgy ycimy
ykodvegy Cordelia yszerepy cordelia yszerepy Cordelia yszerepy cordelia
yszerepy yszerepy Cordelia yszerepy ykodvegy (Lear), ycimy lear ycimy Lear
ycimy lear ycimy ycimy Lear ycimy ykodvegy Lady Percy yszerepy lady percy
yszerepy Lady Percy yszerepy lady yszerepy percy yszerepy yszerepy Lady
yszerepy Percy yszerepy ykodvegy (IV. Henrik), ycimy iv. henrik ycimy IV.
Henrik ycimy iv. ycimy henrik ycimy ycimy IV. ycimy Henrik ycimy ykodvegy Lujza
yszerepy lujza yszerepy Lujza yszerepy lujza yszerepy yszerepy Lujza yszerepy
ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és
szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy
szerelem ycimy ykodvegy Leonora yszerepy leonora yszerepy Leonora yszerepy
leonora yszerepy yszerepy Leonora yszerepy ykodvegy (Fiesco), ycimy fiesco
ycimy Fiesco ycimy fiesco ycimy ycimy Fiesco ycimy ykodvegy Margit yszerepy
margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy
ykodvegy (A jó falusiak), ycimy a jó falusiak ycimy A jó falusiak ycimy a ycimy
jó ycimy falusiak ycimy ycimy A ycimy jó ycimy falusiak ycimy ykodvegy Zsuzsánna
yszerepy zsuzsánna yszerepy Zsuzsánna yszerepy zsuzsánna yszerepy yszerepy
Zsuzsánna yszerepy ykodvegy (Sheridan), ycimy sheridan ycimy Sheridan ycimy
sheridan ycimy ycimy Sheridan ycimy ykodvegy Rózsika yszerepy rózsika yszerepy
Rózsika yszerepy rózsika yszerepy yszerepy Rózsika yszerepy ykodvegy (Rózsa és Rózsika)
ycimy rózsa és rózsika ycimy Rózsa és Rózsika ycimy rózsa ycimy és ycimy
rózsika ycimy ycimy Rózsa ycimy és ycimy Rózsika ycimy ykodvegy stb. Ezeken kívül
igen kiterjedt szerepköre volt, különösen francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy szalon-darabokban játszott sokszor. Szigligeti, yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy Szigeti, yszemelynevy szigeti
yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy
ykodvegy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy
kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy és Dobsa yszemelynevy
dobsa yszemelynevy Dobsa yszemelynevy dobsa yszemelynevy yszemelynevy Dobsa
yszemelynevy ykodvegy darabjaiban a nőiesség jellemzése az ő játékjában találta
a legjobb ábrázolást. 1904. xevtizedx 1905 tavaszán szélütés érte, melyből azonban
a Margitszigeten történt ápolása alatt kiépült. Állítólag ez időben kapta kézhez
a pyugdíjaztatásáról szóló értesítését és ez okozta volna halálát. Koporsójánál
Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly
yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és Császár Imre yszemelynevy császár
imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy mondottak
búcsúztatót. Sírkőfelirata így hangzik:»Egész élte szenvedés volt, Egész szíve szeretet,
— Az őtet a földbe vitte, Ez a menybe sietett.« szin_III.0128.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Lendvay Márton - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1830
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0128.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0128.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28168.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Lendvay
Márton
Szócikk: Lendvay Márton ifjabb, színész, sz. 1830.
szept. 14-én, Kolozsvárott, megh. 1875. júl. 12-én, Balatonfüreden. Szülei is színészek
lévén, az ő elméjét is csakhamar a színpad tarka világa töltötte be. Az iskola komoly,
száraz tanulmányai nem vonzották, csak a színház körül érezte magát boldognak s
atyja nagy hírneve felébresztette benne a vágyat, hogy ő is híres színművész lehessen.
Szülei azonban más pályára szánták s 1844-ben felhozták Pestre, hogy itt folytassa
tanulmányait, de az ifjú nem állhatott ellen vágyának: titkon elment vidékre s 1847-ben
Székesfehérvárott Kilényi Dávidnál színésszé lett. Első fellépte a »Rablóvadászok«
c. drámában volt. A szabadságharc kitörésekor mint 18 éves ifjú beáll honvédnek,
vitézül harcolt Budavár bevételénél és századosi rangot nyert, ezenkívül két III.
osztályú érdemjellel tüntették ki. 1849. júl. 11-én sebet kapott az igmándi csatában.
A fegyverletétel után, 1851-ben, Győrben visszatér a színészethez, továbbra is vidéken
működik, többek között Völgyi Györgynél, majd 1852. aug. 27-én a Nemzeti Színházhoz
szerződött. 1853-ban Kaczvinszky János társulatához ment Kolozsvárra. 1855. okt.
16-án újra visszatért a Nemzeti Színházhoz. Az intézetnek egyik lelkes, szorgalmas
tagja volt. Feltűnően hasonlított atyjához s örökölte az ő szerepeit, élénk temperamentumával
és nemes páthoszával együtt. Népszerű művész volt, de atyja magaslatát nem érte
el. Deli és hajlékony termete, szabályos és kifejező arca, zengzetes hangja volt.
1858-ban feleségül vette Fáncsy Ilkát. (Lásd alább.) Irt két színdarabot: »Az isten
igazságos« (1852) (a Színészegyesület könyvtárában megvan) és »Nem tűröm a háznál«
címűt, előadták a Nemzeti Színházban, 1858. okt. 18-án. 1872. őszén kezdett betegeskedni.
Rendkivüli életereje dacolt az összeroncsolt test gyengeségével és hat hónapig élet
és halál között lebegett. Nemes szíve hőn szeretett neje karjai között dobbant utolsót.
Temetésén nagy közönség gyűlt egybe. Koporsóját elborították azon koszorúk, amelyet
a kassai társulat, a honvédek, a nőiparegylet, a budai színtársulat stb. küldött.
A kollégák részvétét Odry Lehel tolmácsolta a koporsónál, elbúcsúztatta még Szigligeti
Ede, Maleczky Vilmos és Szana Tamás is, az írók és művészek nevében. Gyászjelentésén
ezen sorok állanak: »A boldogult derék atyjának nyomába lépett, örökölte szerepeit,
folytatta dicsőségét és osztozott balsorsában, majd művészete tetőpontján legszebb
koszorúit aratta, férfi korában ragadta el a kérlelhetetlen halál!...« Kiválóbb
szerepei: Don Caesar de Bazan, Romeo, Hamlet, Othello, Macbeth, Antonius, Fiesco,
Ferdinánd, Moor Károly, Bánk bán, IV. László, Vid, II. Rákóczi Ferenc, Robin de
Bois stb. Eltemették a Kerepesi-úti temetőbe, V. tábla, II. sor, 13. sírban. — Neje:
Fáncsy Ilka, színésznő, Fáncsy Lajos színész leánya, sz. 1844. jan. 1-én, Pesten,
megh. 1904. nov. 22-én, u. o. (Szövetség-utca 22.) 1856. jan. 16-án volt az első
fellépte a Nemzeti Színházban, »Romeo és Juliá«-ban, mint Julia. Erről a szerepléséről
így emlékezik meg a »Vasárnapi Ujság«: »A fiatal, csak 14 éves leányka igen kellemes,
megnyerő alak a színpadon, játéka otthonos és mégis szende, valódi ártatlanság,
semmi keresettség, semmi betanult modor rajta. Hangja egyenesen szívből és szívhez
szól s a felfogott szerep minden árnyalatához önként simuló. És ami legfőbb: a szavalást
maga az érzés idomítja nála, ami gyermeteg arcán őszintén van kifejezve.« (1856—3.
szám.) E fellépése után gr. Ráday Gedeon akkori intendáns azonnal szerződtette,
egyelőre fellépti díjakkal. A következő években azonban már rendes szerződés kötötte
a Nemzeti Színházhoz. Első fellépte után több magyar író egyenesen neki írt darabot.
Ilyen volt Szigeti József »Becsületszó« c. darabja is, mely 1856. aug. 6-án került
először színre a Nemzeti Színházban, melyben Róza szerepét játszotta. 1857-ben eljegyezte
ifjabb Lendvay Márton és a következő év május elsején ülték meg lakodalmukat. Férjhezmenetele
után mindketten gyakran vendégszerepeltek az ország nagyobb városaiban. E vendégszereplésekről
általános elismeréssel és dicsérettel szólnak az akkori kritikák. (Hölgyfutár, Nővilág
stb.) Eleinte fiatal hősnőket, később társalgási szerepeket játszott. Ez utóbbiakban
nagy sikerei voltak finom beszélőképessége folytán. 1878. júl. havában Csongrádon
vendégszerepelt, midőn egy tiszai szigetet »Ilona« névre kereszteltek el, L.-né
emlékére. Főbb szerepei ezek voltak: Julia, Katharina (Makrancos hölgy), Cordelia
(Lear), Lady Percy (IV. Henrik), Lujza (Ármány és szerelem), Leonora (Fiesco), Margit
(A jó falusiak), Zsuzsánna (Sheridan), Rózsika (Rózsa és Rózsika) stb. Ezeken kívül
igen kiterjedt szerepköre volt, különösen francia szalon-darabokban játszott sokszor.
Szigligeti, Szigeti, Kisfaludy és Dobsa darabjaiban a nőiesség jellemzése az ő játékjában
találta a legjobb ábrázolást. 1904. tavaszán szélütés érte, melyből azonban a Margitszigeten
történt ápolása alatt kiépült. Állítólag ez időben kapta kézhez a pyugdíjaztatásáról
szóló értesítését és ez okozta volna halálát. Koporsójánál Mihályfi Károly és Császár
Imre mondottak búcsúztatót. Sírkőfelirata így hangzik:»Egész élte szenvedés volt,
Egész szíve szeretet, — Az őtet a földbe vitte, Ez a menybe sietett.« szin_III.0128.pdf
III