Címszó: Liszt Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1811

SZULETESIEVTIZED 1815

CSALADTAGJA Liszt Ádám

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0155.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0155.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28361.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Liszt Ferenc

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528361.htm

 

Szócikk: Liszt Ferenc zeneszerző, a XIX. század legnagyobb zongoraművésze és korszakalkotó zeneköltő, sz. 1811. (születés éve) okt. 22-én, Doborjánban (megye) (Sopron m.), (megye) megh. 1886. júl. 31-én, Bayreuth-ban. (ország) Atyja, L. Ádám, (személy) a herceg Esterházy (személy) egyik uradalmának szerény állású hivatalnoka volt, művelt férfiú, szenvedéllyel szerette a zenét, sőt kitűnt a zongora-, hegedű- és gordonka játékban. Az alig 6 éves L. már korán elárulta rendkívüli hajlamát és tehetségét a zene iránt, melyet atyja igyekezett fokozni és kifejteni. Az első zongoraoktatást tőle nyerte. 9 éves korában már fellépett nyilvános hangversenyen Sopronban, (megye) oly nagy sikerrel, hogy több magyar mágnás ösztöndíjat alapított, hogy kiműveltetését lehetővé tegyék. 1821-ben (időpont) Bécsben (ország) Czerny (személy) a zongorázásban, Salieri (személy) a zeneszerzésben lett a mestere. 1823-ban (időpont) Bécsből (ország) Párizsba (ország) .költözik. 1824-ben (időpont) az angol (nemzetiség) közönséget hódította meg, később a francia (nemzetiség) (információ)  vidéket s, mint 15—16 éves ifjú, maga előtt látta a világ hódolatát. 1827-ben (időpont) édesatyja elhalt .és ekkor magához veszi anyját és zongoraleckékből tartja fenn magát. 1833-ban (időpont) Genfbe (ország) költözött és Paganini (személy) föllépte új ösztönt adván neki, előkészületet tett, hogy zenéjével meghódítsa a világot. Magánélete is nevezetes fordulóponthoz jutott: D'Agoult grófnő (személy) lett élettársa, kitől 3 gyermeke született: Cosima, aki később Wagner Richárdnak (személy) (információ)  lett a felesége; Blanka, Ollivier Emil (személy) (később francia (nemzetiség) (információ)  miniszter) neje és Dániel (fiatalon halt meg). 1839— (időpont) 47-ig hangversenyeket adva, beutazta egész Európát; (ország) többek között Pozsonyban (megye) is hangversenyezett, dec. 27-én, 1840. (időpont) jan. 2-án Budán, (Budapest) mely alkalommal a főúri világ díszkarddal tisztelte meg!, jan. 4-én a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  tartott hangversenyt a színház alapja javára. A létesítendő nemzeti konzervatóriumra 1846. (időpont) máj. 6-án tartott előadást; azután Győrben, (megye) Tatán, (megye) Sopronban, (megye) Kőszegen (megye) adott hangversenyt, hol a város díszoplgárává választották meg. 1847-ben (időpont) Weimarban (ország) telepedett le, majd ott nagyhercegi udvari karnagy lett, ami által az ottani színház a művészeti törekvések központja lett. »Lohengrin« (cím) (információ)  bemutatásával kezdte Wagner-propagandáját. (személy) (információ)  Kicsinyes intrikák azonban, főleg új, szabadabb irányú és költői hátterű zeneszerzeményei (szimfóniái költemények, programzene) miatt elüldözték; Rómába (ország) költözött, 1861-ben. (időpont) 1865. (időpont) ápr. 25-én abbénak szentelték fel, élete végén kanonoki stallumot is élvezett. — Andrássy Gyula gróf (személy) (információ)  nagyon ambicionálta azt, hogy hazahozza Liszt Ferencet, (személy) (információ)  miután már vele íratta meg a koronázási misét. 1869-ben (időpont) I. Ferenc József (személy) magánpénztárából négyezer forint évjáradékot bocsátott rendelkezésére Liszt Ferencnek, (személy) (információ)  azzal a kikötéssel, ha az év néhány hónapját Pesten (Budapest) tölti és Liszt (személy) (információ)  nem tért ki a meghívás elől. Művészi működésének 50 éves jubileumát 1873-ban (időpont) pazar pompával ülte meg a székesfőváros. (Budapest) Erre az alkalomra jubileumi érmet vertek, L. arcképével díszítve, melyen Vörösmarty Mihály (személy) (információ)  következő verssorai álltak: »Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban Őseink is megmozduljanak, És az unokákba halhatatlan Lelkeikkel visszaszálljanak, Hozva jáldást a magyar hazára, Szégyent, átkot áruló fiára!« 1875-ben (időpont) a képviselőház Apponyi Albert grófnak (személy) egy szép beszéde után kimondotta a Zeneakadémia (intézmény) (információ)  fölállítását, Liszt Ferenc (személy) (információ)  került e zenei főiskola elnöki székébe és ettől fogva karácsonytól húsvétig Budapesten (Budapest) szokott látni, húsvéttól őszig Weimarban, (ország) ősztől karácsonyig Rómában. (ország) Mint elnök, Liszt Ferenc foglalkozott a zenei főiskola tanszékeinek betöltésével is és kissé rapszodikusan, de nagy hatással tanított a ma nevéről elkeresztelt Zeneakadémia (intézmény) (információ)  zongoraosztályán. Az 1884. (időpont) szept. 15-én megnyílt Magy. Kir. Operaház (intézmény) előtti fülkében és később a Zeneakadémia (intézmény) (információ)  homlokzatán elkészítették ülő szoborművét. Sopronban (megye) 1893. (időpont) szept. 3-án, Weimarban (ország) 1902-ben (időpont) leplezték le a szobrát. Nevéről 1893. (időpont) január 6-án egy társaságot neveztek el. Színház számára nem komponált. Azonban, egy pár német (nemzetiség) (információ)  színpad példájára, a M. Kir. Operaház (intézmény) 1891. (időpont) szept. 15-én színre hozta »Szent Erzsébet« (cím) (információ)  c. oratóriumát (német (nyelv) (információ)  szövegét írta Roquette Ottó, (személy) ford. Ábrányi Kornél). (személy) (információ)  Születése százados évfordulója alkalmából 1911. (időpont) okt. 21-én a fővárosban (Budapest) több napra terjedő nagy ünnepség volt. 1929. (időpont) okt. 20-án Sopronban (megye) országos ünnepet rendeztek a Soproni Zeneegyesület (intézmény) (információ)  fennállásának 100-ik évfordulója alkalmából. Ekkor elhatározták, hogy L. hamvait hazahozatják, a Zeneegyesületet (intézmény) pedig ezentúl »Soproni Liszt Ferenc Zeneegyesület«-nek (intézmény) (információ)  nevezik el; este a színházban színre került Vándor Kálmán (személy) (információ)  »Liszt - hangverseny« (cím) (információ)  c. 3 felvonásos lírai játéka. szin_III.0155.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Liszt Ferenc címszóvég 28361 Szócikk: Liszt Ferenc zeneszerző, a XIX. század legnagyobb zongoraművésze és korszakalkotó zeneköltő, sz. 1811. okt. xtalanevtizedx 1825 22-én, Doborjánban ytelepulesy doborján ytelepulesy Doborján ymegyey sopron megye ykodvegy (Sopron m.), ytelepulesy sopron m. ytelepulesy Sopron m. ymegyey sopron megye ykodvegy megh. 1886. júl. 31-én, Bayreuth-ban. ytelepulesy bayreuth ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország ykodvegy Atyja, L. Ádám, yszemelynevy l. ádám yszemelynevy L. Ádám yszemelynevy l. yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy L. yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy a herceg Esterházy yszemelynevy herceg esterházy yszemelynevy herceg Esterházy yszemelynevy herceg yszemelynevy esterházy yszemelynevy yszemelynevy herceg yszemelynevy Esterházy yszemelynevy ykodvegy egyik uradalmának szerény állású hivatalnoka volt, művelt férfiú, szenvedéllyel szerette a zenét, sőt kitűnt a zongora-, hegedű- és gordonka játékban. Az alig 6 éves L. már korán elárulta rendkívüli hajlamát és tehetségét a zene iránt, melyet atyja igyekezett fokozni és kifejteni. Az első zongoraoktatást tőle nyerte. 9 éves korában már fellépett nyilvános hangversenyen Sopronban, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy oly nagy sikerrel, hogy több magyar mágnás ösztöndíjat alapított, hogy kiműveltetését lehetővé tegyék. 1821-ben xevtizedx 1825 Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Czerny yszemelynevy czerny yszemelynevy Czerny yszemelynevy czerny yszemelynevy yszemelynevy Czerny yszemelynevy ykodvegy a zongorázásban, Salieri yszemelynevy salieri yszemelynevy Salieri yszemelynevy salieri yszemelynevy yszemelynevy Salieri yszemelynevy ykodvegy a zeneszerzésben lett a mestere. 1823-ban Bécsből ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy .költözik. 1824-ben az angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy közönséget hódította meg, később a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy vidéket s, mint 15—16 éves ifjú, maga előtt látta a világ hódolatát. 1827-ben édesatyja xtalanevtizedx 1835 elhalt .és ekkor magához veszi anyját és zongoraleckékből tartja fenn magát. 1833-ban xevtizedx 1835 Genfbe ytelepulesy genf ytelepulesy Genf yorszagy Svájc ykodvegy költözött és Paganini yszemelynevy paganini yszemelynevy Paganini yszemelynevy paganini yszemelynevy yszemelynevy Paganini yszemelynevy ykodvegy föllépte új ösztönt adván neki, előkészületet tett, hogy zenéjével meghódítsa a világot. Magánélete is nevezetes fordulóponthoz jutott: D'Agoult grófnő yszemelynevy d'agoult grófnő yszemelynevy D'Agoult grófnő yszemelynevy d'agoult yszemelynevy grófnő yszemelynevy yszemelynevy D'Agoult yszemelynevy grófnő yszemelynevy ykodvegy lett élettársa, kitől 3 gyermeke született: Cosima, aki később Wagner Richárdnak yszemelynevy wagner richárd yszemelynevy Wagner Richárd yszemelynevy wagner yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy lett a felesége; Blanka, Ollivier Emil yszemelynevy ollivier emil yszemelynevy Ollivier Emil yszemelynevy ollivier yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ollivier yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy (később francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy miniszter) neje és Dániel (fiatalon halt meg). 1839— 47-ig xtalanevtizedx 1845 hangversenyeket adva, beutazta egész Európát; ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy többek között Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy is hangversenyezett, dec. 27-én, 1840. xevtizedx 1845 jan. 2-án Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mely alkalommal a főúri világ díszkarddal tisztelte meg!, jan. 4-én a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tartott hangversenyt a színház alapja javára. A létesítendő nemzeti konzervatóriumra 1846. máj. 6-án tartott előadást; azután Győrben, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Tatán, ytelepulesy tata ytelepulesy Tatá ymegyey komárom megye ykodvegy Sopronban, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Kőszegen ytelepulesy kőszeg ytelepulesy Kőszeg ymegyey vas megye ykodvegy adott hangversenyt, hol a város díszoplgárává választották meg. 1847-ben Weimarban xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy telepedett le, majd ott nagyhercegi udvari karnagy lett, ami által az ottani színház a művészeti törekvések központja lett. »Lohengrin« ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy bemutatásával kezdte Wagner-propagandáját. yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy Kicsinyes intrikák azonban, főleg új, szabadabb irányú és költői hátterű zeneszerzeményei (szimfóniái költemények, programzene) miatt elüldözték; Rómába ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy költözött, 1861-ben. xevtizedx 1865 1865. ápr. 25-én abbénak szentelték fel, élete végén kanonoki stallumot is élvezett. — Andrássy Gyula gróf yszemelynevy andrássy gyula gróf yszemelynevy Andrássy Gyula gróf yszemelynevy andrássy yszemelynevy gyula yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Andrássy yszemelynevy Gyula yszemelynevy gróf ysz nagyon ambicionálta azt, hogy hazahozza Liszt Ferencet, yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy miután már vele íratta meg a koronázási misét. 1869-ben I. xtalanevtizedx 1875 Ferenc József yszemelynevy i. ferenc józsef yszemelynevy I. Ferenc József yszemelynevy i. yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy yk magánpénztárából négyezer forint évjáradékot bocsátott rendelkezésére Liszt Ferencnek, yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy azzal a kikötéssel, ha az év néhány hónapját Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tölti és Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy nem tért ki a meghívás elől. Művészi működésének 50 éves jubileumát 1873-ban xevtizedx 1875 pazar pompával ülte meg a székesfőváros. főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Erre az alkalomra jubileumi érmet vertek, L. arcképével díszítve, melyen Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty mihály yszemelynevy Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy következő verssorai álltak: »Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban Őseink is megmozduljanak, És az unokákba halhatatlan Lelkeikkel visszaszálljanak, Hozva jáldást a magyar hazára, Szégyent, átkot áruló fiára!« 1875-ben a xtalanevtizedx 1885 képviselőház Apponyi Albert grófnak yszemelynevy apponyi albert gróf yszemelynevy Apponyi Albert gróf yszemelynevy apponyi yszemelynevy albert yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Apponyi yszemelynevy Albert yszemelynevy gróf ysz egy szép beszéde után kimondotta a Zeneakadémia yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy fölállítását, Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy került e zenei főiskola elnöki székébe és ettől fogva karácsonytól húsvétig Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szokott látni, húsvéttól őszig Weimarban, ytelepulesy weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy ősztől karácsonyig Rómában. ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy Mint elnök, Liszt Ferenc foglalkozott a zenei főiskola tanszékeinek betöltésével is és kissé rapszodikusan, de nagy hatással tanított a ma nevéről elkeresztelt Zeneakadémia yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy zongoraosztályán. Az 1884. xevtizedx 1885 szept. 15-én megnyílt Magy. Kir. Operaház yintezmenyy magy. kir. operaház yintezmenyy Magy. Ki yintezmenyy magy. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy előtti fülkében és később a Zeneakadémia yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy homlokzatán elkészítették ülő szoborművét. Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 szept. 3-án, Weimarban ytelepulesy weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy 1902-ben xevtizedx 1905 leplezték le a szobrát. Nevéről 1893. xevtizedx 1895 január 6-án egy társaságot neveztek el. Színház számára nem komponált. Azonban, egy pár német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpad példájára, a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1891. szept. 15-én színre hozta »Szent Erzsébet« ycimy szent erzsébet ycimy Szent Erzsébet ycimy szent ycimy erzsébet ycimy ycimy Szent ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy c. oratóriumát (német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szövegét írta Roquette Ottó, yszemelynevy roquette ottó yszemelynevy Roquette Ottó yszemelynevy roquette yszemelynevy ottó yszemelynevy yszemelynevy Roquette yszemelynevy Ottó yszemelynevy ykodvegy ford. Ábrányi Kornél). yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy Születése százados évfordulója alkalmából 1911. xevtizedx 1915 okt. 21-én a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy több napra terjedő nagy ünnepség volt. 1929. xevtizedx 1925 okt. 20-án Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy országos ünnepet rendeztek a Soproni Zeneegyesület yintezmenyy soproni zeneegyesület yintezmenyy Soproni yintezmenyy soproni yintezmenyy zeneegyesület yintezmenyy yintezmenyy Soproni yintezmenyy ykodvegy fennállásának 100-ik évfordulója alkalmából. Ekkor elhatározták, hogy L. hamvait hazahozatják, a Zeneegyesületet yintezmenyy zeneegyesület yintezmenyy Zeneegye yintezmenyy zeneegyesület yintezmenyy yintezmenyy Zeneegye yintezmenyy ykodvegy pedig ezentúl »Soproni Liszt Ferenc Zeneegyesület«-nek yintezmenyy soproni liszt ferenc zeneegyesület yintezmenyy Soproni yintezmenyy soproni yintezmenyy liszt yintezmenyy ferenc yintezmenyy zeneegyesület yintezmenyy yintezmenyy Soproni yintezmenyy ykodve nevezik el; este a színházban színre került Vándor Kálmán yszemelynevy vándor kálmán yszemelynevy Vándor Kálmán yszemelynevy vándor yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Vándor yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy »Liszt - hangverseny« ycimy liszt - hangverseny ycimy Liszt - hangverseny ycimy liszt ycimy - ycimy hangverseny ycimy ycimy Liszt ycimy - ycimy hangverseny ycimy ykodvegy c. 3 felvonásos lírai játéka. szin_III.0155.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Liszt Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1811

SZULETESIEVTIZED 1815

CSALADTAGJA Liszt Ádám

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0155.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0155.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28361.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Liszt Ferenc

Szócikk: Liszt Ferenc zeneszerző, a XIX. század legnagyobb zongoraművésze és korszakalkotó zeneköltő, sz. 1811. okt. 22-én, Doborjánban (Sopron m.), megh. 1886. júl. 31-én, Bayreuth-ban. Atyja, L. Ádám, a herceg Esterházy egyik uradalmának szerény állású hivatalnoka volt, művelt férfiú, szenvedéllyel szerette a zenét, sőt kitűnt a zongora-, hegedű- és gordonka játékban. Az alig 6 éves L. már korán elárulta rendkívüli hajlamát és tehetségét a zene iránt, melyet atyja igyekezett fokozni és kifejteni. Az első zongoraoktatást tőle nyerte. 9 éves korában már fellépett nyilvános hangversenyen Sopronban, oly nagy sikerrel, hogy több magyar mágnás ösztöndíjat alapított, hogy kiműveltetését lehetővé tegyék. 1821-ben Bécsben Czerny a zongorázásban, Salieri a zeneszerzésben lett a mestere. 1823-ban Bécsből Párizsba .költözik. 1824-ben az angol közönséget hódította meg, később a francia vidéket s, mint 15—16 éves ifjú, maga előtt látta a világ hódolatát. 1827-ben édesatyja elhalt .és ekkor magához veszi anyját és zongoraleckékből tartja fenn magát. 1833-ban Genfbe költözött és Paganini föllépte új ösztönt adván neki, előkészületet tett, hogy zenéjével meghódítsa a világot. Magánélete is nevezetes fordulóponthoz jutott: D'Agoult grófnő lett élettársa, kitől 3 gyermeke született: Cosima, aki később Wagner Richárdnak lett a felesége; Blanka, Ollivier Emil (később francia miniszter) neje és Dániel (fiatalon halt meg). 1839— 47-ig hangversenyeket adva, beutazta egész Európát; többek között Pozsonyban is hangversenyezett, dec. 27-én, 1840. jan. 2-án Budán, mely alkalommal a főúri világ díszkarddal tisztelte meg!, jan. 4-én a Nemzeti Színházban tartott hangversenyt a színház alapja javára. A létesítendő nemzeti konzervatóriumra 1846. máj. 6-án tartott előadást; azután Győrben, Tatán, Sopronban, Kőszegen adott hangversenyt, hol a város díszoplgárává választották meg. 1847-ben Weimarban telepedett le, majd ott nagyhercegi udvari karnagy lett, ami által az ottani színház a művészeti törekvések központja lett. »Lohengrin« bemutatásával kezdte Wagner-propagandáját. Kicsinyes intrikák azonban, főleg új, szabadabb irányú és költői hátterű zeneszerzeményei (szimfóniái költemények, programzene) miatt elüldözték; Rómába költözött, 1861-ben. 1865. ápr. 25-én abbénak szentelték fel, élete végén kanonoki stallumot is élvezett. — Andrássy Gyula gróf nagyon ambicionálta azt, hogy hazahozza Liszt Ferencet, miután már vele íratta meg a koronázási misét. 1869-ben I. Ferenc József magánpénztárából négyezer forint évjáradékot bocsátott rendelkezésére Liszt Ferencnek, azzal a kikötéssel, ha az év néhány hónapját Pesten tölti és Liszt nem tért ki a meghívás elől. Művészi működésének 50 éves jubileumát 1873-ban pazar pompával ülte meg a székesfőváros. Erre az alkalomra jubileumi érmet vertek, L. arcképével díszítve, melyen Vörösmarty Mihály következő verssorai álltak: »Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban Őseink is megmozduljanak, És az unokákba halhatatlan Lelkeikkel visszaszálljanak, Hozva jáldást a magyar hazára, Szégyent, átkot áruló fiára!« 1875-ben a képviselőház Apponyi Albert grófnak egy szép beszéde után kimondotta a Zeneakadémia fölállítását, Liszt Ferenc került e zenei főiskola elnöki székébe és ettől fogva karácsonytól húsvétig Budapesten szokott látni, húsvéttól őszig Weimarban, ősztől karácsonyig Rómában. Mint elnök, Liszt Ferenc foglalkozott a zenei főiskola tanszékeinek betöltésével is és kissé rapszodikusan, de nagy hatással tanított a ma nevéről elkeresztelt Zeneakadémia zongoraosztályán. Az 1884. szept. 15-én megnyílt Magy. Kir. Operaház előtti fülkében és később a Zeneakadémia homlokzatán elkészítették ülő szoborművét. Sopronban 1893. szept. 3-án, Weimarban 1902-ben leplezték le a szobrát. Nevéről 1893. január 6-án egy társaságot neveztek el. Színház számára nem komponált. Azonban, egy pár német színpad példájára, a M. Kir. Operaház 1891. szept. 15-én színre hozta »Szent Erzsébet« c. oratóriumát (német szövegét írta Roquette Ottó, ford. Ábrányi Kornél). Születése százados évfordulója alkalmából 1911. okt. 21-én a fővárosban több napra terjedő nagy ünnepség volt. 1929. okt. 20-án Sopronban országos ünnepet rendeztek a Soproni Zeneegyesület fennállásának 100-ik évfordulója alkalmából. Ekkor elhatározták, hogy L. hamvait hazahozatják, a Zeneegyesületet pedig ezentúl »Soproni Liszt Ferenc Zeneegyesület«-nek nevezik el; este a színházban színre került Vándor Kálmán »Liszt - hangverseny« c. 3 felvonásos lírai játéka. szin_III.0155.pdf III