Címszó: Liszt Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1811
SZULETESIEVTIZED 1815
CSALADTAGJA Liszt Ádám
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0155.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0155.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28361.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Liszt
Ferenc
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528361.htm
Szócikk: Liszt Ferenc zeneszerző, a XIX. század
legnagyobb zongoraművésze és korszakalkotó zeneköltő, sz. 1811. (születés
éve) okt. 22-én, Doborjánban (megye) (Sopron
m.), (megye)
megh. 1886. júl. 31-én, Bayreuth-ban. (ország) Atyja,
L. Ádám, (személy)
a herceg Esterházy (személy) egyik
uradalmának szerény állású hivatalnoka volt, művelt férfiú, szenvedéllyel szerette
a zenét, sőt kitűnt a zongora-, hegedű- és gordonka játékban. Az alig 6 éves L.
már korán elárulta rendkívüli hajlamát és tehetségét a zene iránt, melyet atyja
igyekezett fokozni és kifejteni. Az első zongoraoktatást tőle nyerte. 9 éves korában
már fellépett nyilvános hangversenyen Sopronban, (megye) oly nagy
sikerrel, hogy több magyar mágnás ösztöndíjat alapított, hogy kiműveltetését lehetővé
tegyék. 1821-ben (időpont) Bécsben
(ország)
Czerny (személy)
a zongorázásban, Salieri (személy) a
zeneszerzésben lett a mestere. 1823-ban (időpont) Bécsből
(ország)
Párizsba (ország)
.költözik. 1824-ben (időpont) az
angol (nemzetiség)
közönséget hódította meg, később a francia (nemzetiség)
(információ)
vidéket s, mint 15—16 éves ifjú, maga előtt
látta a világ hódolatát. 1827-ben (időpont) édesatyja
elhalt .és ekkor magához veszi anyját és zongoraleckékből tartja fenn magát. 1833-ban
(időpont)
Genfbe (ország)
költözött és Paganini (személy) föllépte
új ösztönt adván neki, előkészületet tett, hogy zenéjével meghódítsa a világot.
Magánélete is nevezetes fordulóponthoz jutott: D'Agoult grófnő (személy) lett
élettársa, kitől 3 gyermeke született: Cosima, aki később Wagner Richárdnak (személy) (információ)
lett a felesége; Blanka, Ollivier Emil (személy) (később
francia (nemzetiség)
(információ)
miniszter) neje és Dániel (fiatalon halt
meg). 1839— (időpont)
47-ig hangversenyeket adva, beutazta egész Európát; (ország) többek
között Pozsonyban (megye) is hangversenyezett,
dec. 27-én, 1840. (időpont) jan.
2-án Budán, (Budapest)
mely alkalommal a főúri világ díszkarddal tisztelte meg!, jan. 4-én a Nemzeti Színházban
(intézmény)
(információ)
tartott hangversenyt a színház alapja javára.
A létesítendő nemzeti konzervatóriumra 1846. (időpont) máj.
6-án tartott előadást; azután Győrben, (megye) Tatán,
(megye) Sopronban,
(megye) Kőszegen
(megye) adott
hangversenyt, hol a város díszoplgárává választották meg. 1847-ben (időpont) Weimarban
(ország)
telepedett le, majd ott nagyhercegi udvari karnagy lett, ami által az ottani színház
a művészeti törekvések központja lett. »Lohengrin« (cím) (információ)
bemutatásával kezdte Wagner-propagandáját.
(személy)
(információ)
Kicsinyes intrikák azonban, főleg új, szabadabb
irányú és költői hátterű zeneszerzeményei (szimfóniái költemények, programzene)
miatt elüldözték; Rómába (ország) költözött,
1861-ben. (időpont)
1865. (időpont)
ápr. 25-én abbénak szentelték fel, élete végén kanonoki stallumot is élvezett. —
Andrássy Gyula gróf (személy) (információ)
nagyon ambicionálta azt, hogy hazahozza Liszt
Ferencet, (személy)
(információ)
miután már vele íratta meg a koronázási misét.
1869-ben (időpont)
I. Ferenc József (személy) magánpénztárából
négyezer forint évjáradékot bocsátott rendelkezésére Liszt Ferencnek, (személy) (információ)
azzal a kikötéssel, ha az év néhány hónapját
Pesten (Budapest)
tölti és Liszt (személy) (információ)
nem tért ki a meghívás elől. Művészi működésének
50 éves jubileumát 1873-ban (időpont) pazar
pompával ülte meg a székesfőváros. (Budapest)
Erre az alkalomra jubileumi érmet vertek, L. arcképével díszítve, melyen Vörösmarty
Mihály (személy)
(információ)
következő verssorai álltak: »Zengj nekünk
dalt, hogy mély sírjaikban Őseink is megmozduljanak, És az unokákba halhatatlan
Lelkeikkel visszaszálljanak, Hozva jáldást a magyar hazára, Szégyent, átkot áruló
fiára!« 1875-ben (időpont) a
képviselőház Apponyi Albert grófnak (személy) egy
szép beszéde után kimondotta a Zeneakadémia (intézmény)
(információ)
fölállítását, Liszt Ferenc (személy) (információ)
került e zenei főiskola elnöki székébe és
ettől fogva karácsonytól húsvétig Budapesten (Budapest)
szokott látni, húsvéttól őszig Weimarban, (ország) ősztől
karácsonyig Rómában. (ország) Mint
elnök, Liszt Ferenc foglalkozott a zenei főiskola tanszékeinek betöltésével is és
kissé rapszodikusan, de nagy hatással tanított a ma nevéről elkeresztelt Zeneakadémia
(intézmény)
(információ)
zongoraosztályán. Az 1884. (időpont) szept.
15-én megnyílt Magy. Kir. Operaház (intézmény)
előtti fülkében és később a Zeneakadémia (intézmény)
(információ)
homlokzatán elkészítették ülő szoborművét.
Sopronban (megye)
1893. (időpont)
szept. 3-án, Weimarban (ország) 1902-ben
(időpont)
leplezték le a szobrát. Nevéről 1893. (időpont) január
6-án egy társaságot neveztek el. Színház számára nem komponált. Azonban, egy pár
német (nemzetiség)
(információ)
színpad példájára, a M. Kir. Operaház (intézmény)
1891. (időpont)
szept. 15-én színre hozta »Szent Erzsébet« (cím) (információ)
c. oratóriumát (német (nyelv) (információ)
szövegét írta Roquette Ottó, (személy) ford.
Ábrányi Kornél). (személy) (információ)
Születése százados évfordulója alkalmából
1911. (időpont)
okt. 21-én a fővárosban (Budapest)
több napra terjedő nagy ünnepség volt. 1929. (időpont) okt.
20-án Sopronban (megye) országos
ünnepet rendeztek a Soproni Zeneegyesület (intézmény)
(információ)
fennállásának 100-ik évfordulója alkalmából.
Ekkor elhatározták, hogy L. hamvait hazahozatják, a Zeneegyesületet (intézmény)
pedig ezentúl »Soproni Liszt Ferenc Zeneegyesület«-nek (intézmény)
(információ)
nevezik el; este a színházban színre került
Vándor Kálmán (személy) (információ)
»Liszt - hangverseny« (cím) (információ)
c. 3 felvonásos lírai játéka. szin_III.0155.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Liszt Ferenc címszóvég 28361 Szócikk: Liszt
Ferenc zeneszerző, a XIX. század legnagyobb zongoraművésze és korszakalkotó zeneköltő,
sz. 1811. okt. xtalanevtizedx 1825 22-én, Doborjánban ytelepulesy doborján
ytelepulesy Doborján ymegyey sopron megye ykodvegy (Sopron m.), ytelepulesy
sopron m. ytelepulesy Sopron m. ymegyey sopron megye ykodvegy megh. 1886. júl. 31-én,
Bayreuth-ban. ytelepulesy bayreuth ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország
ykodvegy Atyja, L. Ádám, yszemelynevy l. ádám yszemelynevy L. Ádám yszemelynevy
l. yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy L. yszemelynevy Ádám
yszemelynevy ykodvegy a herceg Esterházy yszemelynevy herceg esterházy
yszemelynevy herceg Esterházy yszemelynevy herceg yszemelynevy esterházy
yszemelynevy yszemelynevy herceg yszemelynevy Esterházy yszemelynevy ykodvegy egyik
uradalmának szerény állású hivatalnoka volt, művelt férfiú, szenvedéllyel szerette
a zenét, sőt kitűnt a zongora-, hegedű- és gordonka játékban. Az alig 6 éves L.
már korán elárulta rendkívüli hajlamát és tehetségét a zene iránt, melyet atyja
igyekezett fokozni és kifejteni. Az első zongoraoktatást tőle nyerte. 9 éves korában
már fellépett nyilvános hangversenyen Sopronban, ytelepulesy sopron ytelepulesy
Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy oly nagy sikerrel, hogy több magyar mágnás
ösztöndíjat alapított, hogy kiműveltetését lehetővé tegyék. 1821-ben xevtizedx
1825 Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Czerny
yszemelynevy czerny yszemelynevy Czerny yszemelynevy czerny yszemelynevy
yszemelynevy Czerny yszemelynevy ykodvegy a zongorázásban, Salieri yszemelynevy
salieri yszemelynevy Salieri yszemelynevy salieri yszemelynevy yszemelynevy
Salieri yszemelynevy ykodvegy a zeneszerzésben lett a mestere. 1823-ban Bécsből
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Párizsba ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy .költözik. 1824-ben az
angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy
ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy közönséget hódította meg, később a francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy vidéket s, mint 15—16 éves ifjú, maga
előtt látta a világ hódolatát. 1827-ben édesatyja xtalanevtizedx 1835 elhalt .és
ekkor magához veszi anyját és zongoraleckékből tartja fenn magát. 1833-ban xevtizedx
1835 Genfbe ytelepulesy genf ytelepulesy Genf yorszagy Svájc ykodvegy költözött
és Paganini yszemelynevy paganini yszemelynevy Paganini yszemelynevy paganini
yszemelynevy yszemelynevy Paganini yszemelynevy ykodvegy föllépte új ösztönt adván
neki, előkészületet tett, hogy zenéjével meghódítsa a világot. Magánélete is nevezetes
fordulóponthoz jutott: D'Agoult grófnő yszemelynevy d'agoult grófnő
yszemelynevy D'Agoult grófnő yszemelynevy d'agoult yszemelynevy grófnő
yszemelynevy yszemelynevy D'Agoult yszemelynevy grófnő yszemelynevy ykodvegy lett
élettársa, kitől 3 gyermeke született: Cosima, aki később Wagner Richárdnak yszemelynevy
wagner richárd yszemelynevy Wagner Richárd yszemelynevy wagner yszemelynevy
richárd yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richárd yszemelynevy
ykodvegy lett a felesége; Blanka, Ollivier Emil yszemelynevy ollivier emil
yszemelynevy Ollivier Emil yszemelynevy ollivier yszemelynevy emil yszemelynevy
yszemelynevy Ollivier yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy (később francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy
francia ynemzetisegy ykodvegy miniszter) neje és Dániel (fiatalon halt meg). 1839—
47-ig xtalanevtizedx 1845 hangversenyeket adva, beutazta egész Európát; ytelepulesy
európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy többek között Pozsonyban ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy is hangversenyezett,
dec. 27-én, 1840. xevtizedx 1845 jan. 2-án Budán, buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy mely alkalommal a főúri világ díszkarddal tisztelte
meg!, jan. 4-én a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tartott hangversenyt a színház alapja javára. A létesítendő
nemzeti konzervatóriumra 1846. máj. 6-án tartott előadást; azután Győrben, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Tatán, ytelepulesy tata
ytelepulesy Tatá ymegyey komárom megye ykodvegy Sopronban, ytelepulesy sopron
ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Kőszegen ytelepulesy kőszeg
ytelepulesy Kőszeg ymegyey vas megye ykodvegy adott hangversenyt, hol a város díszoplgárává
választották meg. 1847-ben Weimarban xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy
weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy telepedett le, majd ott
nagyhercegi udvari karnagy lett, ami által az ottani színház a művészeti törekvések
központja lett. »Lohengrin« ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin
ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy bemutatásával kezdte Wagner-propagandáját.
yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy
yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy Kicsinyes intrikák azonban, főleg új,
szabadabb irányú és költői hátterű zeneszerzeményei (szimfóniái költemények, programzene)
miatt elüldözték; Rómába ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország
ykodvegy költözött, 1861-ben. xevtizedx 1865 1865. ápr. 25-én abbénak szentelték
fel, élete végén kanonoki stallumot is élvezett. — Andrássy Gyula gróf yszemelynevy
andrássy gyula gróf yszemelynevy Andrássy Gyula gróf yszemelynevy andrássy
yszemelynevy gyula yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Andrássy
yszemelynevy Gyula yszemelynevy gróf ysz nagyon ambicionálta azt, hogy hazahozza
Liszt Ferencet, yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc
yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy miután már vele íratta meg a koronázási
misét. 1869-ben I. xtalanevtizedx 1875 Ferenc József yszemelynevy i. ferenc
józsef yszemelynevy I. Ferenc József yszemelynevy i. yszemelynevy ferenc
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy József yszemelynevy yk magánpénztárából négyezer forint évjáradékot
bocsátott rendelkezésére Liszt Ferencnek, yszemelynevy liszt ferenc
yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy azzal a kikötéssel,
ha az év néhány hónapját Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy tölti és Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt
yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy nem tért
ki a meghívás elől. Művészi működésének 50 éves jubileumát 1873-ban xevtizedx
1875 pazar pompával ülte meg a székesfőváros. főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Erre az alkalomra jubileumi érmet vertek, L. arcképével
díszítve, melyen Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty mihály yszemelynevy
Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy következő verssorai
álltak: »Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban Őseink is megmozduljanak, És az
unokákba halhatatlan Lelkeikkel visszaszálljanak, Hozva jáldást a magyar hazára,
Szégyent, átkot áruló fiára!« 1875-ben a xtalanevtizedx 1885 képviselőház Apponyi
Albert grófnak yszemelynevy apponyi albert gróf yszemelynevy Apponyi Albert
gróf yszemelynevy apponyi yszemelynevy albert yszemelynevy gróf yszemelynevy
yszemelynevy Apponyi yszemelynevy Albert yszemelynevy gróf ysz egy szép beszéde
után kimondotta a Zeneakadémia yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad
yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy fölállítását,
Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy
liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy került e zenei főiskola elnöki székébe és ettől fogva karácsonytól
húsvétig Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy szokott látni, húsvéttól őszig Weimarban, ytelepulesy weimar
ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy ősztől karácsonyig Rómában. ytelepulesy
róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy Mint elnök, Liszt Ferenc foglalkozott
a zenei főiskola tanszékeinek betöltésével is és kissé rapszodikusan, de nagy hatással
tanított a ma nevéről elkeresztelt Zeneakadémia yintezmenyy zeneakadémia
yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad
yintezmenyy ykodvegy zongoraosztályán. Az 1884. xevtizedx 1885 szept. 15-én megnyílt
Magy. Kir. Operaház yintezmenyy magy. kir. operaház yintezmenyy Magy. Ki
yintezmenyy magy. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy előtti fülkében és később a Zeneakadémia
yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia
yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy homlokzatán elkészítették
ülő szoborművét. Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron
megye ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 szept. 3-án, Weimarban ytelepulesy weimar
ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy 1902-ben xevtizedx 1905 leplezték
le a szobrát. Nevéről 1893. xevtizedx 1895 január 6-án egy társaságot neveztek el.
Színház számára nem komponált. Azonban, egy pár német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színpad példájára, a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1891.
szept. 15-én színre hozta »Szent Erzsébet« ycimy szent erzsébet ycimy Szent
Erzsébet ycimy szent ycimy erzsébet ycimy ycimy Szent ycimy Erzsébet ycimy
ykodvegy c. oratóriumát (német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szövegét írta Roquette Ottó, yszemelynevy
roquette ottó yszemelynevy Roquette Ottó yszemelynevy roquette yszemelynevy
ottó yszemelynevy yszemelynevy Roquette yszemelynevy Ottó yszemelynevy ykodvegy
ford. Ábrányi Kornél). yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél
yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi
yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy Születése százados évfordulója alkalmából
1911. xevtizedx 1915 okt. 21-én a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy több napra terjedő nagy ünnepség volt. 1929. xevtizedx
1925 okt. 20-án Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron
megye ykodvegy országos ünnepet rendeztek a Soproni Zeneegyesület yintezmenyy
soproni zeneegyesület yintezmenyy Soproni yintezmenyy soproni yintezmenyy
zeneegyesület yintezmenyy yintezmenyy Soproni yintezmenyy ykodvegy fennállásának
100-ik évfordulója alkalmából. Ekkor elhatározták, hogy L. hamvait hazahozatják,
a Zeneegyesületet yintezmenyy zeneegyesület yintezmenyy Zeneegye yintezmenyy
zeneegyesület yintezmenyy yintezmenyy Zeneegye yintezmenyy ykodvegy pedig ezentúl
»Soproni Liszt Ferenc Zeneegyesület«-nek yintezmenyy soproni liszt ferenc
zeneegyesület yintezmenyy Soproni yintezmenyy soproni yintezmenyy liszt
yintezmenyy ferenc yintezmenyy zeneegyesület yintezmenyy yintezmenyy Soproni
yintezmenyy ykodve nevezik el; este a színházban színre került Vándor Kálmán yszemelynevy
vándor kálmán yszemelynevy Vándor Kálmán yszemelynevy vándor yszemelynevy
kálmán yszemelynevy yszemelynevy Vándor yszemelynevy Kálmán yszemelynevy
ykodvegy »Liszt - hangverseny« ycimy liszt - hangverseny ycimy Liszt -
hangverseny ycimy liszt ycimy - ycimy hangverseny ycimy ycimy Liszt ycimy -
ycimy hangverseny ycimy ykodvegy c. 3 felvonásos lírai játéka. szin_III.0155.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Liszt Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1811
SZULETESIEVTIZED 1815
CSALADTAGJA Liszt Ádám
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0155.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0155.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28361.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Liszt
Ferenc
Szócikk: Liszt Ferenc zeneszerző, a XIX. század
legnagyobb zongoraművésze és korszakalkotó zeneköltő, sz. 1811. okt. 22-én, Doborjánban
(Sopron m.), megh. 1886. júl. 31-én, Bayreuth-ban. Atyja, L. Ádám, a herceg Esterházy
egyik uradalmának szerény állású hivatalnoka volt, művelt férfiú, szenvedéllyel
szerette a zenét, sőt kitűnt a zongora-, hegedű- és gordonka játékban. Az alig 6
éves L. már korán elárulta rendkívüli hajlamát és tehetségét a zene iránt, melyet
atyja igyekezett fokozni és kifejteni. Az első zongoraoktatást tőle nyerte. 9 éves
korában már fellépett nyilvános hangversenyen Sopronban, oly nagy sikerrel, hogy
több magyar mágnás ösztöndíjat alapított, hogy kiműveltetését lehetővé tegyék. 1821-ben
Bécsben Czerny a zongorázásban, Salieri a zeneszerzésben lett a mestere. 1823-ban
Bécsből Párizsba .költözik. 1824-ben az angol közönséget hódította meg, később a
francia vidéket s, mint 15—16 éves ifjú, maga előtt látta a világ hódolatát. 1827-ben
édesatyja elhalt .és ekkor magához veszi anyját és zongoraleckékből tartja fenn
magát. 1833-ban Genfbe költözött és Paganini föllépte új ösztönt adván neki, előkészületet
tett, hogy zenéjével meghódítsa a világot. Magánélete is nevezetes fordulóponthoz
jutott: D'Agoult grófnő lett élettársa, kitől 3 gyermeke született: Cosima, aki
később Wagner Richárdnak lett a felesége; Blanka, Ollivier Emil (később francia
miniszter) neje és Dániel (fiatalon halt meg). 1839— 47-ig hangversenyeket adva,
beutazta egész Európát; többek között Pozsonyban is hangversenyezett, dec. 27-én,
1840. jan. 2-án Budán, mely alkalommal a főúri világ díszkarddal tisztelte meg!,
jan. 4-én a Nemzeti Színházban tartott hangversenyt a színház alapja javára. A létesítendő
nemzeti konzervatóriumra 1846. máj. 6-án tartott előadást; azután Győrben, Tatán,
Sopronban, Kőszegen adott hangversenyt, hol a város díszoplgárává választották meg.
1847-ben Weimarban telepedett le, majd ott nagyhercegi udvari karnagy lett, ami
által az ottani színház a művészeti törekvések központja lett. »Lohengrin« bemutatásával
kezdte Wagner-propagandáját. Kicsinyes intrikák azonban, főleg új, szabadabb irányú
és költői hátterű zeneszerzeményei (szimfóniái költemények, programzene) miatt elüldözték;
Rómába költözött, 1861-ben. 1865. ápr. 25-én abbénak szentelték fel, élete végén
kanonoki stallumot is élvezett. — Andrássy Gyula gróf nagyon ambicionálta azt, hogy
hazahozza Liszt Ferencet, miután már vele íratta meg a koronázási misét. 1869-ben
I. Ferenc József magánpénztárából négyezer forint évjáradékot bocsátott rendelkezésére
Liszt Ferencnek, azzal a kikötéssel, ha az év néhány hónapját Pesten tölti és Liszt
nem tért ki a meghívás elől. Művészi működésének 50 éves jubileumát 1873-ban pazar
pompával ülte meg a székesfőváros. Erre az alkalomra jubileumi érmet vertek, L.
arcképével díszítve, melyen Vörösmarty Mihály következő verssorai álltak: »Zengj
nekünk dalt, hogy mély sírjaikban Őseink is megmozduljanak, És az unokákba halhatatlan
Lelkeikkel visszaszálljanak, Hozva jáldást a magyar hazára, Szégyent, átkot áruló
fiára!« 1875-ben a képviselőház Apponyi Albert grófnak egy szép beszéde után kimondotta
a Zeneakadémia fölállítását, Liszt Ferenc került e zenei főiskola elnöki székébe
és ettől fogva karácsonytól húsvétig Budapesten szokott látni, húsvéttól őszig Weimarban,
ősztől karácsonyig Rómában. Mint elnök, Liszt Ferenc foglalkozott a zenei főiskola
tanszékeinek betöltésével is és kissé rapszodikusan, de nagy hatással tanított a
ma nevéről elkeresztelt Zeneakadémia zongoraosztályán. Az 1884. szept. 15-én megnyílt
Magy. Kir. Operaház előtti fülkében és később a Zeneakadémia homlokzatán elkészítették
ülő szoborművét. Sopronban 1893. szept. 3-án, Weimarban 1902-ben leplezték le a
szobrát. Nevéről 1893. január 6-án egy társaságot neveztek el. Színház számára nem
komponált. Azonban, egy pár német színpad példájára, a M. Kir. Operaház 1891. szept.
15-én színre hozta »Szent Erzsébet« c. oratóriumát (német szövegét írta Roquette
Ottó, ford. Ábrányi Kornél). Születése százados évfordulója alkalmából 1911. okt.
21-én a fővárosban több napra terjedő nagy ünnepség volt. 1929. okt. 20-án Sopronban
országos ünnepet rendeztek a Soproni Zeneegyesület fennállásának 100-ik évfordulója
alkalmából. Ekkor elhatározták, hogy L. hamvait hazahozatják, a Zeneegyesületet
pedig ezentúl »Soproni Liszt Ferenc Zeneegyesület«-nek nevezik el; este a színházban
színre került Vándor Kálmán »Liszt - hangverseny« c. 3 felvonásos lírai játéka.
szin_III.0155.pdf III
