Címszó: Lucca Paulina - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1841
SZULETESIEVTIZED 1845
CSALADTAGJA Lucca Lajos
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0168.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0168.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28460.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Lucca
Paulina
Szócikk: Lucca Paulina olasz (nemzetiség)
(információ)
származású bécsi (ország) operaénekesnő,
sz. 1841. (születés
éve) ápr. 25-én, Bécsben, (ország) megh.
1908- febr. 28-án, u. o. (Atyja L. Lajos (személy) kisiparos,
sz. 1800-ban, (születés
éve) megh. 1887. dec. havában.) Kistermetű, de rendkívül nagy hangterjedelmű
és sokoldalú operaénekesnő volt, a legünnepeltebb nagyságok egyike. 15 éves korában
a bécsi udvari opera (intézmény)
(információ)
karénekesnője, majd 3 évig első szerepeket
énekelt, később Prágában (ország) működött,
ezután 1861-ben (időpont) Berlin
udvari operájában (intézmény)
találjuk. 1869-ben (időpont) Oroszországot
(ország)
járta, 1872-ben (időpont) vendégszerepelt
Londonban, (ország)
Szentpétervárott, (ország) Amerikában,
(ország)
Belgiumban, (ország)
Olaszországban. (ország) 1862-ben
(időpont)
otthagyta Berlint, (ország) a világot
járta. 1875-ben (időpont) a
pesti német színházban (intézmény)
(információ)
vendégszerepelt. 1878-ban (időpont) visszatért
Berlinbe, (ország)
majd néhány évig a bécsi udvari opera (intézmény)
(információ)
tagja. Nálunk magyar színpadon elsőízben
1862. (időpont)
júl. havában lépett fel a »Troubadour«-ban, (cím) (információ)
mint Leonora, (szerep) majd
1877. (időpont)
máj. 3-ján ismét felkeresi a magyar fővárost, (Budapest)
ekkor mint »Afrikai nő«-t, (cím) (információ)
máj. 5-én mint a »Hugenották« (cím) (információ)
Valentine- (szerep) ját,
8-án mint Aidát (szerep) (információ)
láttuk viszont. 1882. (időpont) augusztus
havában a koronás aranyérdem kereszttel tüntették ki. 1889. (időpont) január
havában visszavonult. Kitűnőbb szerepei: Mignon, (szerep) (információ)
Valentine (szerep) (Hugenották),
(cím) (információ)
Norma, (szerep) (információ)
Aida, (szerep) (információ)
Carmen, (szerep) (információ)
Elsa (szerep) (Lohengrin),
(cím) (információ)
Afrikai nő, (szerep) (információ)
Pamina (szerep) (Varázsfuvola),
(cím) (információ)
Constanza (szerep) (Szöktetés
a szerályból), (cím)
(információ)
Ezred leánya, (szerep) Elvira
(szerep)
(Ernani), (cím)
(információ)
Fluthné (szerep) (A
windsori víg nők), (cím) stb. Első
férje Freiherr von Wallhofen őrnagy (személy) volt,
ettől 1862-ben (időpont) elvált,
1874, (időpont)
március havában báró Rhaden Adolf gárdahadnagy (személy) (információ)
neje (1899. (időpont) őszén
özvegye) lett. szin_III.0168.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Lucca Paulina címszóvég 28460 Szócikk: Lucca
Paulina olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy származású bécsi ytelepulesy
bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy operaénekesnő, sz. 1841. ápr. 25-én,
Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megh. 1908-
febr. 28-án, u. o. (Atyja L. Lajos yszemelynevy l. lajos yszemelynevy L. Lajos
yszemelynevy l. yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy L. yszemelynevy
Lajos yszemelynevy ykodvegy kisiparos, sz. 1800-ban, xevtizedx 1805 megh. xtalanevtizedx
1815 xtalanevtizedx 1825 1887. dec. havában.) Kistermetű, de rendkívül nagy hangterjedelmű
és sokoldalú operaénekesnő volt, a legünnepeltebb nagyságok egyike. 15 éves korában
a bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi ud
yintezmenyy bécsi yintezmenyy udvari yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy
bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy karénekesnője, majd 3 évig első szerepeket
énekelt, később Prágában ytelepulesy prága ytelepulesy Prágá yorszagy
Csehország ykodvegy működött, ezután 1861-ben xevtizedx 1865 Berlin udvari operájában
yintezmenyy berlin udvari operája yintezmenyy Berlin u yintezmenyy berlin
yintezmenyy udvari yintezmenyy operája yintezmenyy yintezmenyy Berlin
yintezmenyy u yintezmenyy ykodvegy találjuk. 1869-ben Oroszországot xtalanevtizedx
1875 ytelepulesy oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy Oroszország
ykodvegy járta, 1872-ben xevtizedx 1875 vendégszerepelt Londonban, ytelepulesy
london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Szentpétervárott,
ytelepulesy szentpétervár ytelepulesy Szentpétervár yorszagy Oroszország
ykodvegy Amerikában, ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak
Amerika ykodvegy Belgiumban, ytelepulesy belgium ytelepulesy Belgium yorszagy
Belgium ykodvegy Olaszországban. ytelepulesy olaszország ytelepulesy
Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy 1862-ben xevtizedx 1865 otthagyta xtalanevtizedx
1875 Berlint, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország
ykodvegy a világot járta. 1875-ben xevtizedx 1875 a pesti német színházban yintezmenyy
pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy
ykodvegy vendégszerepelt. 1878-ban visszatért Berlinbe, ytelepulesy berlin
ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy majd néhány évig a bécsi udvari
opera yintezmenyy bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi
yintezmenyy udvari yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy
ud yintezmenyy ykodvegy tagja. Nálunk magyar színpadon elsőízben 1862. xevtizedx
1865 júl. xtalanevtizedx 1875 havában lépett fel a »Troubadour«-ban, ycimy
troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy
ykodvegy mint Leonora, yszerepy leonora yszerepy Leonora yszerepy leonora
yszerepy yszerepy Leonora yszerepy ykodvegy majd 1877. xevtizedx 1875 máj. xtalanevtizedx
1885 3-ján ismét felkeresi a magyar fővárost, főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy ekkor mint »Afrikai nő«-t, ycimy afrikai nő ycimy
Afrikai nő ycimy afrikai ycimy nő ycimy ycimy Afrikai ycimy nő ycimy ykodvegy máj.
5-én mint a »Hugenották« ycimy hugenották ycimy Hugenották ycimy hugenották
ycimy ycimy Hugenották ycimy ykodvegy Valentine- yszerepy valentine yszerepy
Valentine yszerepy valentine yszerepy yszerepy Valentine yszerepy ykodvegy ját,
8-án mint Aidát yszerepy aida yszerepy Aidá yszerepy aida yszerepy yszerepy
Aidá yszerepy ykodvegy láttuk viszont. 1882. xevtizedx 1885 augusztus havában a
koronás aranyérdem kereszttel tüntették ki. 1889. január havában visszavonult.
Kitűnőbb szerepei: Mignon, yszerepy mignon yszerepy Mignon yszerepy mignon
yszerepy yszerepy Mignon yszerepy ykodvegy Valentine yszerepy valentine
yszerepy Valentine yszerepy valentine yszerepy yszerepy Valentine yszerepy
ykodvegy (Hugenották), ycimy hugenották ycimy Hugenották ycimy hugenották ycimy
ycimy Hugenották ycimy ykodvegy Norma, yszerepy norma yszerepy Norma yszerepy
norma yszerepy yszerepy Norma yszerepy ykodvegy Aida, yszerepy aida yszerepy
Aida yszerepy aida yszerepy yszerepy Aida yszerepy ykodvegy Carmen, yszerepy
carmen yszerepy Carmen yszerepy carmen yszerepy yszerepy Carmen yszerepy
ykodvegy Elsa yszerepy elsa yszerepy Elsa yszerepy elsa yszerepy yszerepy Elsa
yszerepy ykodvegy (Lohengrin), ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin
ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy Afrikai nő, yszerepy afrikai nő yszerepy
Afrikai nő yszerepy afrikai yszerepy nő yszerepy yszerepy Afrikai yszerepy nő
yszerepy ykodvegy Pamina yszerepy pamina yszerepy Pamina yszerepy pamina
yszerepy yszerepy Pamina yszerepy ykodvegy (Varázsfuvola), ycimy varázsfuvola
ycimy Varázsfuvola ycimy varázsfuvola ycimy ycimy Varázsfuvola ycimy ykodvegy Constanza
yszerepy constanza yszerepy Constanza yszerepy constanza yszerepy yszerepy
Constanza yszerepy ykodvegy (Szöktetés a szerályból), ycimy szöktetés a
szerályból ycimy Szöktetés a szerályból ycimy szöktetés ycimy a ycimy
szerályból ycimy ycimy Szöktetés ycimy a ycimy szerályból ycimy ykodvegy Ezred leánya,
yszerepy ezred leánya yszerepy Ezred leánya yszerepy ezred yszerepy leánya
yszerepy yszerepy Ezred yszerepy leánya yszerepy ykodvegy Elvira yszerepy
elvira yszerepy Elvira yszerepy elvira yszerepy yszerepy Elvira yszerepy
ykodvegy (Ernani), ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani
ycimy ykodvegy Fluthné yszerepy fluthne yszerepy Fluthné yszerepy fluthne
yszerepy yszerepy Fluthné yszerepy ykodvegy (A windsori víg nők), ycimy a
windsori víg nők ycimy A windsori víg nők ycimy a ycimy windsori ycimy víg
ycimy nők ycimy ycimy A ycimy windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ykodvegy stb. Első
férje Freiherr von Wallhofen őrnagy yszemelynevy freiherr von wallhofen őrnagy
yszemelynevy Freiherr von Wallhofen őrnagy yszemelynevy freiherr yszemelynevy
von yszemelynevy wallhofen yszemelynevy őrnagy yszemelynevy yszemelynevy Freihe
volt, ettől 1862-ben xevtizedx 1865 elvált, xtalanevtizedx 1875 1874, xevtizedx
1875 március xtalanevtizedx 1885 havában báró Rhaden Adolf gárdahadnagy yszemelynevy
báró rhaden adolf gárdahadnagy yszemelynevy báró Rhaden Adolf gárdahadnagy
yszemelynevy báró yszemelynevy rhaden yszemelynevy adolf yszemelynevy
gárdahadnagy yszemelynevy yszemelynevy bár neje (1899. xevtizedx 1895 őszén özvegye)
lett. szin_III.0168.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Lucca Paulina - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1841
SZULETESIEVTIZED 1845
CSALADTAGJA Lucca Lajos
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0168.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0168.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28460.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Lucca
Paulina
Szócikk: Lucca Paulina olasz származású bécsi operaénekesnő,
sz. 1841. ápr. 25-én, Bécsben, megh. 1908- febr. 28-án, u. o. (Atyja L. Lajos kisiparos,
sz. 1800-ban, megh. 1887. dec. havában.) Kistermetű, de rendkívül nagy hangterjedelmű
és sokoldalú operaénekesnő volt, a legünnepeltebb nagyságok egyike. 15 éves korában
a bécsi udvari opera karénekesnője, majd 3 évig első szerepeket énekelt, később
Prágában működött, ezután 1861-ben Berlin udvari operájában találjuk. 1869-ben Oroszországot
járta, 1872-ben vendégszerepelt Londonban, Szentpétervárott, Amerikában, Belgiumban,
Olaszországban. 1862-ben otthagyta Berlint, a világot járta. 1875-ben a pesti német
színházban vendégszerepelt. 1878-ban visszatért Berlinbe, majd néhány évig a bécsi
udvari opera tagja. Nálunk magyar színpadon elsőízben 1862. júl. havában lépett
fel a »Troubadour«-ban, mint Leonora, majd 1877. máj. 3-ján ismét felkeresi a magyar
fővárost, ekkor mint »Afrikai nő«-t, máj. 5-én mint a »Hugenották« Valentine- ját,
8-án mint Aidát láttuk viszont. 1882. augusztus havában a koronás aranyérdem
kereszttel tüntették ki. 1889. január havában visszavonult. Kitűnőbb szerepei: Mignon,
Valentine (Hugenották), Norma, Aida, Carmen, Elsa (Lohengrin), Afrikai nő, Pamina
(Varázsfuvola), Constanza (Szöktetés a szerályból), Ezred leánya, Elvira (Ernani),
Fluthné (A windsori víg nők), stb. Első férje Freiherr von Wallhofen őrnagy volt,
ettől 1862-ben elvált, 1874, március havában báró Rhaden Adolf gárdahadnagy neje
(1899. őszén özvegye) lett. szin_III.0168.pdf III