Címszó: Makó Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0214.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0214.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28691.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Makó
Lajos
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528690.htm
Szócikk: Makó Lajos Egyike azoknak a színigazgatóknak
és java-színészeknek, aki szintén szakított azzal az ál-bohém babonával, hogy elegendő
a színészethez az ösztönös megérzés, a pathétikus tudatlanság, a nappali hangoskodás,
bohóckodás, extravagancia, dinom-dánom és ehhez hasonlók. Makó Lajos (személy) (információ)
előbb komoly tanulmányokkal, a színművészeten
túl is mohón megszerzett általános műveltséggel, klasszikus tudás-szomjjal, szorgalommal,
önbirálattal és kiváló színészi képességekkel indult neki Thália birodalmának. Őt
is az Ujházi (személy)
(információ)
nagyszerű magyar televénye, a Hortobágy lehelletével
örökké friss Debrecen, (megye) Csokonai
Vitéz Mihály (személy)
(információ)
magyar humusa adta a magyar színjátszásnak.
Atyja, nemes Makó János, (személy) (információ)
gazdag debreceni (megye) vaskereskedő
— dicséretére legyen mondva — nem idegenkedett fia színészrajongásától, noha ez
itt Magyarországon — a hatvanas-hetvenes években általában véve — nem volt kedvenc
társadalmi eszme. így hát a fiatal Makónak (személy) (információ)
nem kellett színésznek »elszöknie« a szülői
háztól, amint még Arany Jánosnak (személy) (információ)
is szöknie kellett a színpad miatt. Makó
Lajos (személy)
(információ)
nyugodtan elvégezte iskolai tanulmányait,
le is maturált, önkéntesnek is ment, tisztirangot is szerzett és azután »beállott«
kardalosnak Pécsett, (megye) Follinusz
Jánosnál. (személy)
(információ)
Kétségtelen tehetsége, áradó kedélye, bohémiája,
szép baritonális hangja, színpadra született alakja és öntudatos mozgása, műveltsége,
olvasottsága csakhamar kiváltották őt a chórusból és egy kis kolozsvári, (megye) majd
kecskeméti (megye)
színészkedés után önálló színésszé lett. Volt Aradon (megye) (információ)
is és Pálmay Ilka (személy) (információ)
mellett is figyelmet tudott kelteni képességei
iránt. Mikor a főváros (Budapest)
nagyobb lehetőségei vonzották, előbb a Budai Színkörben (intézmény)
(információ)
működött, majd meghívást kapott a Népszínházhoz,
(intézmény)
(információ)
ahol különösen a francia (nemzetiség)
(információ)
bohózatokban és énekesdarabokban vívta ki
a közönség és a kritika tetszését. Sok ideig mint a Népszínház (intézmény)
(információ)
dráma-birálója is működött. Szünidben szorgalmas
és megértő látogatója volt a külföldnek is, ahol előszeretettel tanulmányozta a
színészetet. Párizsban (ország) megismerkedett
a legkiválóbb színészekkel, köztük Coquelinnel (személy) (információ)
és hazajövet megírta a vele való huzamos
együttlétét, meleg összebarátkozását ezzel a címmel: »Amikor Coquelin nekem játszott«.
(cím) Amikor
már teleszívta magát Makó Lajos (személy) (információ)
a szükséges tudással: amikor már nemcsak
színészi lelkesedés, képesség, rajongás volt benne, de négy európai nyelvet úgy
szóban, mint írásban elsajátított, akkor hozzálátott, hogy régibb vágyát, a színház-vezetést,
mint színigazgató, megvalósítsa. Elbúcsúzott a Népszínháztól (intézmény)
(információ)
és kétezer forinttal a zsebében (ezt is úgy
kapta kölcsön a híres Piufschichtól, (személy) aki
később öngyilkos lett), aztán egy ajánló névjeggyel az akkor még mindenható Tisza
Lajostól, (személy)
(információ)
Szeged (megye) város
árvízutáni újjáteremtőjétől, elindult Szegedre, (megye) hogy
átvegye ott a címleg városinak nevezett színház vezetését. Megfelelő anyagi erő
hiányában is győzedelmeskedni tudott ebben a pozíciójában. Lelkesedett és lelkesített
maga körül mindenkit. Éjjel-nappal dolgozott: a színpadon rendezett, mint színész
nagyszerűen játszott és mindenből az oroszlánrészt vállalta: francia, (nemzetiség)
(információ)
német, (nemzetiség)
(információ)
angol (nemzetiség)
darabokat fordított és önálló műsort csinált magának, mert eleinte az ügynökök túlkövetelését
nem volt képes meggyőzni. Mint színigazgató époly kevéssé tartozott a hajbókoló,
hízelgő üzletemberek közé, mint ahogy sohasem volt »nappaliszínész«, aki a színpadon
kivül kedveskedi ki az elismertetést. Önérzetes, sőt túlönérzetes volt, aki képes
volt egy várossal továbbállani, ha az okvetetlenkedő színügy-magántudósok erőszakoskodtak
a művészi meggyőződésén. Volt Szegeden (megye) kivül
(ahol kétszer is átvette a színház vezetését), Debrecenben, (megye) Győrött,
(megye) Temesváron,
(megye) Nyíregyházán,
(megye) Szatmárt,
(megye) (információ)
Komáromban, (megye) (információ)
Sopronban (megye) és nagy
sikereket ért el ugyancsak mint színházigazgató a Budai Színkörben, (intézmény)
(információ)
ahol Pethes Imre (személy) (információ)
bemutatásával ő adta először magyarul a Cyrano
de Bergeracot. (cím)
(információ)
Mint színész, utolszor Tibocban (cím) lépett föl
Szegeden. (megye)
Kiválóbb szerepei voltak: Gáspár apó, (szerep) (információ)
Kancsukow (szerep) a Fatinitzában,
(cím) (információ)
Aszalay uram, (szerep) (információ)
Dorrit, (szerep) Náni-beli
(cím) (információ)
Kreitzer papa, (szerep) Zalameai
bíró, (szerep)
Harpagon, (szerep)
(információ)
Tiborc, (szerep) (információ)
Desperier (szerep) az
Eleven ördögben (cím)
(információ)
(erről Vajda János, (személy) (információ)
a költő, külön tanulmányt írt), Ringheim
(szerep)
a Nagyzás hóbortjában, (cím) az Idegesekben
(cím) (információ)
az apa-szerep, (szerep) stb.
Igen sok darabot fordított és ezekben maga is játszott mint színész. Fordításai
közül felemlítendők: Szókimondó asszonyság, (cím) (információ)
Több, mint királynő, (cím) A császár
ezredese, (cím)
Tosca, (cím)
(információ)
A Benoiton-család, (cím) A beszélő
kút, (cím) Megázott
Ámor, (cím)
Három feleség, (cím)
(információ)
Kis kezek, (cím) (információ)
Rémuralom, (cím) stb. Eredeti
darabjai voltak: Ecsedi lányok, (cím) (információ)
népszínmű, Gyevi Anna, (cím) népszínmű,
melynek zenéjét is ő írta; volt több monológja, amelyeket széltében szavaltak. Kétszer
nősült. Első felesége Schwartz Anna, (személy) az
Operaház (intézmény)
(információ)
ballet-művésznője volt, sz. 18ő4-ben, Pesten,
(Budapest)
megh. 1896. márc. 25-én, Szegeden. (megye) Elhalálozása
után Ábray Aranka (személy) színésznőt
vette feleségül. Ábray Aranka (személy) sz.
1872- (születés
éve) ben, Hódmezővásárhelyen. (megye) Atyja
Ábrai Károly (személy)
(információ)
tanár, majd polgármester volt. 1892. (időpont) év
őszén lépett a színipályára. 1896- (időpont) ban
a Városligeti Színkör (intézmény)
tagja volt. Ez év december 5-én Aradon (megye) (információ)
volt az esküvője. Az ő gyöngéd keze munkája
érezhető volt Makó Lajos (személy) (információ)
minden ténykedésében. Nem a rettegett vidéki
»direktorné« volt, hanem férje segítőtársa, tanácsadója. Férje halála után vejével,
Almássy Endrével (személy) (információ)
(L. o.) vezette a szegedi (megye) színház
igazgatását. 1924. (időpont) jan.
1-én nyugalomba ment. Első házasságából született leánya, Makó Lily, (személy) (információ)
akit Almássy Endre (személy) (információ)
vett nőül. Makó Lajos, (személy) (információ)
aki Debrecenben (megye) 1854.
(időpont)
okt. 9-én született és Szegeden (megye) halt
meg, 1908. (időpont)
november 12-én, kivívta magának a színésztársadalom és az irodalom becsülését is.
Mint ember és mint művész egyaránt példaadó alakja volt a magyar színészetnek. Igazáért
karddal is kiállott és egy alkalommal súlyosan meg is sebesült Hentaller Lajos (személy) néhai
országgyűlési képviselő, a híres vívó nehéz magyar kardjától Szegeden, (megye) egy szerződtetési-ügyből
kifolyólag. Sírkövén, amelyet a kegyelet 1909-ben (időpont) állított
Makó Lajos (személy)
(információ)
emlékének, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
egykori költő-igazgatójának, Somló Sándornak
(személy)
(információ)
következő jellemző és igaz sorai vannak bevésve:
»Fölemelt fejjel, nem görbítve hátat, Igazak úttalan ugarát jártad! Sohasem kértél,
mindig csak adtál, Kincseket osztva, szegény maradtál!« A színészek kegyelete minden
évben ráhelyezi a megemlékezés koszorúját Makó Lajos (személy) (információ)
szegedi (megye) sírjára.
(L. K.) szin_III.0214.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Makó Lajos címszóvég 28691 Szócikk: Makó
Lajos Egyike azoknak a színigazgatóknak és java-színészeknek, aki szintén szakított
azzal az ál-bohém babonával, hogy elegendő a színészethez az ösztönös megérzés,
a pathétikus tudatlanság, a nappali hangoskodás, bohóckodás, extravagancia, dinom-dánom
és ehhez hasonlók. Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos
yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy előbb komoly tanulmányokkal, a színművészeten
túl is mohón megszerzett általános műveltséggel, klasszikus tudás-szomjjal, szorgalommal,
önbirálattal és kiváló színészi képességekkel indult neki Thália birodalmának. Őt
is az Ujházi yszemelynevy ujházi yszemelynevy Ujházi yszemelynevy ujházi
yszemelynevy yszemelynevy Ujházi yszemelynevy ykodvegy nagyszerű magyar televénye,
a Hortobágy ytelepulesy hortobágy ytelepulesy Hortobágy yorszagy Magyarország
ykodvegy lehelletével örökké friss Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Csokonai Vitéz Mihály yszemelynevy
csokonai vitéz mihály yszemelynevy Csokonai Vitéz Mihály yszemelynevy csokonai
yszemelynevy vitéz yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Csokonai
yszemelynevy Vitéz yszemelynevy Mi magyar humusa adta a magyar színjátszásnak. Atyja,
nemes Makó János, yszemelynevy makó jános yszemelynevy Makó János yszemelynevy
makó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy gazdag debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy
debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy vaskereskedő — dicséretére legyen mondva —
nem idegenkedett fia színészrajongásától, noha ez itt Magyarországon — a hatvanas-hetvenes
években általában véve — nem volt kedvenc társadalmi eszme. így hát a fiatal Makónak
yszemelynevy makó yszemelynevy Makó yszemelynevy makó yszemelynevy yszemelynevy
Makó yszemelynevy ykodvegy nem kellett színésznek »elszöknie« a szülői háztól, amint
még Arany Jánosnak yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János
yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy is szöknie kellett a színpad miatt. Makó
Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy nyugodtan elvégezte iskolai tanulmányait, le is maturált,
önkéntesnek is ment, tisztirangot is szerzett és azután »beállott« kardalosnak Pécsett,
ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Follinusz Jánosnál.
yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy
follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy
János yszemelynevy ykodvegy Kétségtelen tehetsége, áradó kedélye, bohémiája, szép
baritonális hangja, színpadra született alakja és öntudatos mozgása, műveltsége,
olvasottsága csakhamar kiváltották őt a chórusból és egy kis kolozsvári, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy majd kecskeméti ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy színészkedés
után önálló színésszé lett. Volt Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad
ymegyey arad megye ykodvegy is és Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay ilka
yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy
yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy mellett is figyelmet
tudott kelteni képességei iránt. Mikor a főváros főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nagyobb lehetőségei vonzották, előbb
a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy
budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz
yintezmenyy ykodvegy működött, majd meghívást kapott a Népszínházhoz, yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol különösen a francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy bohózatokban és énekesdarabokban vívta ki a közönség és a
kritika tetszését. Sok ideig mint a Népszínház yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy dráma-birálója is működött. Szünidben szorgalmas és megértő
látogatója volt a külföldnek is, ahol előszeretettel tanulmányozta a színészetet.
Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy
megismerkedett a legkiválóbb színészekkel, köztük Coquelinnel yszemelynevy
coquelin yszemelynevy Coquelin yszemelynevy coquelin yszemelynevy yszemelynevy
Coquelin yszemelynevy ykodvegy és hazajövet megírta a vele való huzamos együttlétét,
meleg összebarátkozását ezzel a címmel: »Amikor Coquelin nekem játszott«. ycimy
amikor coquelin nekem játszott ycimy Amikor Coquelin nekem játszott ycimy
amikor ycimy coquelin ycimy nekem ycimy játszott ycimy ycimy Amikor ycimy
Coquelin ycimy nekem ycimy játszott ycimy ykod Amikor már teleszívta magát Makó
Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy a szükséges tudással: amikor már nemcsak színészi lelkesedés,
képesség, rajongás volt benne, de négy európai nyelvet úgy szóban, mint írásban
elsajátított, akkor hozzálátott, hogy régibb vágyát, a színház-vezetést, mint színigazgató,
megvalósítsa. Elbúcsúzott a Népszínháztól yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy és kétezer forinttal a zsebében (ezt is úgy kapta kölcsön a híres Piufschichtól,
yszemelynevy piufschich yszemelynevy Piufschich yszemelynevy piufschich
yszemelynevy yszemelynevy Piufschich yszemelynevy ykodvegy aki később öngyilkos
lett), aztán egy ajánló névjeggyel az akkor még mindenható Tisza Lajostól, yszemelynevy
tisza lajos yszemelynevy Tisza Lajos yszemelynevy tisza yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Tisza yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Szeged
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy város árvízutáni
újjáteremtőjétől, elindult Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy hogy átvegye ott a címleg városinak nevezett színház
vezetését. Megfelelő anyagi erő hiányában is győzedelmeskedni tudott ebben a pozíciójában.
Lelkesedett és lelkesített maga körül mindenkit. Éjjel-nappal dolgozott: a színpadon
rendezett, mint színész nagyszerűen játszott és mindenből az oroszlánrészt vállalta:
francia, ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy német, ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy
angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy darabokat fordított
és önálló műsort csinált magának, mert eleinte az ügynökök túlkövetelését nem volt
képes meggyőzni. Mint színigazgató époly kevéssé tartozott a hajbókoló, hízelgő
üzletemberek közé, mint ahogy sohasem volt »nappaliszínész«, aki a színpadon kivül
kedveskedi ki az elismertetést. Önérzetes, sőt túlönérzetes volt, aki képes volt
egy várossal továbbállani, ha az okvetetlenkedő színügy-magántudósok erőszakoskodtak
a művészi meggyőződésén. Volt Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged
ymegyey csongrád megye ykodvegy kivül (ahol kétszer is átvette a színház vezetését),
Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy
Temesváron, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye
ykodvegy Nyíregyházán, ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá ymegyey
szabolcs megye ykodvegy Szatmárt, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár
ymegyey szatmár megye ykodvegy Komáromban, ytelepulesy komárom ytelepulesy
Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy
Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy és nagy sikereket ért el ugyancsak mint színházigazgató
a Budai Színkörben, yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy
budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz
yintezmenyy ykodvegy ahol Pethes Imre yszemelynevy pethes imre yszemelynevy
Pethes Imre yszemelynevy pethes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy
Pethes yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy bemutatásával ő adta először magyarul
a Cyrano de Bergeracot. ycimy cyrano de bergerac ycimy Cyrano de Bergerac ycimy
cyrano ycimy de ycimy bergerac ycimy ycimy Cyrano ycimy de ycimy Bergerac ycimy
ykodvegy Mint színész, utolszor Tibocban ycimy tiboc ycimy Tiboc ycimy tiboc
ycimy ycimy Tiboc ycimy ykodvegy lépett föl Szegeden. ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Kiválóbb szerepei voltak: Gáspár
apó, yszerepy gáspár apó yszerepy Gáspár apó yszerepy gáspár yszerepy apó
yszerepy yszerepy Gáspár yszerepy apó yszerepy ykodvegy Kancsukow yszerepy
kancsukow yszerepy Kancsukow yszerepy kancsukow yszerepy yszerepy Kancsukow
yszerepy ykodvegy a Fatinitzában, ycimy fatinitza ycimy Fatinitzá ycimy
fatinitza ycimy ycimy Fatinitzá ycimy ykodvegy Aszalay uram, yszerepy aszalay
uram yszerepy Aszalay uram yszerepy aszalay yszerepy uram yszerepy yszerepy
Aszalay yszerepy uram yszerepy ykodvegy Dorrit, yszerepy dorrit yszerepy Dorrit
yszerepy dorrit yszerepy yszerepy Dorrit yszerepy ykodvegy Náni-beli ycimy náni
ycimy Náni ycimy náni ycimy ycimy Náni ycimy ykodvegy Kreitzer papa, yszerepy
kreitzer papa yszerepy Kreitzer papa yszerepy kreitzer yszerepy papa yszerepy
yszerepy Kreitzer yszerepy papa yszerepy ykodvegy Zalameai bíró, yszerepy
zalameai bíró yszerepy Zalameai bíró yszerepy zalameai yszerepy bíró yszerepy
yszerepy Zalameai yszerepy bíró yszerepy ykodvegy Harpagon, yszerepy harpagon
yszerepy Harpagon yszerepy harpagon yszerepy yszerepy Harpagon yszerepy
ykodvegy Tiborc, yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy tiborc yszerepy
yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy Desperier yszerepy desperier yszerepy Desperier
yszerepy desperier yszerepy yszerepy Desperier yszerepy ykodvegy az Eleven ördögben
ycimy eleven ördög ycimy Eleven ördög ycimy eleven ycimy ördög ycimy ycimy
Eleven ycimy ördög ycimy ykodvegy (erről Vajda János, yszemelynevy vajda jános
yszemelynevy Vajda János yszemelynevy vajda yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Vajda yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy a költő, külön tanulmányt
írt), Ringheim yszerepy ringheim yszerepy Ringheim yszerepy ringheim yszerepy
yszerepy Ringheim yszerepy ykodvegy a Nagyzás hóbortjában, ycimy nagyzás hóbort
ycimy Nagyzás hóbort ycimy nagyzás ycimy hóbort ycimy ycimy Nagyzás ycimy
hóbort ycimy ykodvegy az Idegesekben ycimy idegesek ycimy Idegesek ycimy
idegesek ycimy ycimy Idegesek ycimy ykodvegy az apa-szerep, yszerepy apa
yszerepy apa yszerepy apa yszerepy yszerepy apa yszerepy ykodvegy stb. Igen sok
darabot fordított és ezekben maga is játszott mint színész. Fordításai közül felemlítendők:
Szókimondó asszonyság, ycimy szókimondó asszonyság ycimy Szókimondó asszonyság
ycimy szókimondó ycimy asszonyság ycimy ycimy Szókimondó ycimy asszonyság ycimy
ykodvegy Több, mint királynő, ycimy több, mint királynő ycimy Több, mint
királynő ycimy több, ycimy mint ycimy királynő ycimy ycimy Több, ycimy mint
ycimy királynő ycimy ykodvegy A császár ezredese, ycimy a császár ezredese
ycimy A császár ezredese ycimy a ycimy császár ycimy ezredese ycimy ycimy A
ycimy császár ycimy ezredese ycimy ykodvegy Tosca, ycimy tosca ycimy Tosca
ycimy tosca ycimy ycimy Tosca ycimy ykodvegy A Benoiton-család, ycimy a
benoiton-család ycimy A Benoiton-család ycimy a ycimy benoiton-család ycimy
ycimy A ycimy Benoiton-család ycimy ykodvegy A beszélő kút, ycimy a beszélő kút
ycimy A beszélő kút ycimy a ycimy beszélő ycimy kút ycimy ycimy A ycimy beszélő
ycimy kút ycimy ykodvegy Megázott Ámor, ycimy megázott ámor ycimy Megázott Ámor
ycimy megázott ycimy ámor ycimy ycimy Megázott ycimy Ámor ycimy ykodvegy Három feleség,
ycimy három feleség ycimy Három feleség ycimy három ycimy feleség ycimy ycimy
Három ycimy feleség ycimy ykodvegy Kis kezek, ycimy kis kezek ycimy Kis kezek
ycimy kis ycimy kezek ycimy ycimy Kis ycimy kezek ycimy ykodvegy Rémuralom, ycimy
rémuralom ycimy Rémuralom ycimy rémuralom ycimy ycimy Rémuralom ycimy ykodvegy stb.
Eredeti darabjai voltak: Ecsedi lányok, ycimy ecsedi lányok ycimy Ecsedi lányok
ycimy ecsedi ycimy lányok ycimy ycimy Ecsedi ycimy lányok ycimy ykodvegy népszínmű,
Gyevi Anna, ycimy gyevi anna ycimy Gyevi Anna ycimy gyevi ycimy anna ycimy
ycimy Gyevi ycimy Anna ycimy ykodvegy népszínmű, melynek zenéjét is ő írta; volt
több monológja, amelyeket széltében szavaltak. Kétszer nősült. Első felesége Schwartz
Anna, yszemelynevy schwartz anna yszemelynevy Schwartz Anna yszemelynevy
schwartz yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Schwartz yszemelynevy Anna
yszemelynevy ykodvegy az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy ballet-művésznője
volt, sz. 18ő4-ben, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy megh. 1896. márc. 25-én, Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy
Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Elhalálozása után Ábray Aranka yszemelynevy
ábray aranka yszemelynevy Ábray Aranka yszemelynevy ábray yszemelynevy aranka
yszemelynevy yszemelynevy Ábray yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy színésznőt
vette feleségül. Ábray Aranka yszemelynevy ábray aranka yszemelynevy Ábray
Aranka yszemelynevy ábray yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Ábray
yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy sz. 1872- ben, xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 Hódmezővásárhelyen. ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy
Hódmezővásárhely ymegyey csongrád megye ykodvegy Atyja Ábrai Károly yszemelynevy
ábrai károly yszemelynevy Ábrai Károly yszemelynevy ábrai yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Ábrai yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy tanár,
majd polgármester volt. 1892. xevtizedx 1895 év őszén lépett a színipályára. 1896-
ban xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 a Városligeti Színkör yintezmenyy
városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy
színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy tagja volt. Ez év
december 5-én Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye
ykodvegy volt az esküvője. Az ő gyöngéd keze munkája érezhető volt Makó Lajos yszemelynevy
makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy minden ténykedésében.
Nem a rettegett vidéki »direktorné« volt, hanem férje segítőtársa, tanácsadója.
Férje halála után vejével, Almássy Endrével yszemelynevy almássy endre
yszemelynevy Almássy Endré yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy
yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy (L. o.) vezette a
szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színház
igazgatását. 1924. xevtizedx 1925 jan. 1-én nyugalomba ment. Első házasságából született
leánya, Makó Lily, yszemelynevy makó lily yszemelynevy Makó Lily yszemelynevy
makó yszemelynevy lily yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lily
yszemelynevy ykodvegy akit Almássy Endre yszemelynevy almássy endre
yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy
yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy vett nőül. Makó Lajos,
yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy aki
Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy 1854. xevtizedx 1855 okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 9-én
született és Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád
megye ykodvegy halt meg, 1908. xevtizedx 1905 november 12-én, kivívta magának a
színésztársadalom és az irodalom becsülését is. Mint ember és mint művész egyaránt
példaadó alakja volt a magyar színészetnek. Igazáért karddal is kiállott és egy
alkalommal súlyosan meg is sebesült Hentaller Lajos yszemelynevy hentaller
lajos yszemelynevy Hentaller Lajos yszemelynevy hentaller yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Hentaller yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy néhai
országgyűlési képviselő, a híres vívó nehéz magyar kardjától Szegeden, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy egy szerződtetési-ügyből
kifolyólag. Sírkövén, amelyet a kegyelet 1909-ben állított xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy
makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy emlékének, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egykori költő-igazgatójának, Somló Sándornak
yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy következő jellemző és igaz sorai vannak bevésve: »Fölemelt fejjel, nem
görbítve hátat, Igazak úttalan ugarát jártad! Sohasem kértél, mindig csak adtál,
Kincseket osztva, szegény maradtál!« A színészek kegyelete minden évben ráhelyezi
a megemlékezés koszorúját Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó
Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy
szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy sírjára. (L. K.) szin_III.0214.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Makó Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0214.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0214.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28691.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Makó
Lajos
Szócikk: Makó Lajos Egyike azoknak a színigazgatóknak
és java-színészeknek, aki szintén szakított azzal az ál-bohém babonával, hogy elegendő
a színészethez az ösztönös megérzés, a pathétikus tudatlanság, a nappali hangoskodás,
bohóckodás, extravagancia, dinom-dánom és ehhez hasonlók. Makó Lajos előbb komoly
tanulmányokkal, a színművészeten túl is mohón megszerzett általános műveltséggel,
klasszikus tudás-szomjjal, szorgalommal, önbirálattal és kiváló színészi képességekkel
indult neki Thália birodalmának. Őt is az Ujházi nagyszerű magyar televénye, a Hortobágy
lehelletével örökké friss Debrecen, Csokonai Vitéz Mihály magyar humusa adta a magyar
színjátszásnak. Atyja, nemes Makó János, gazdag debreceni vaskereskedő — dicséretére
legyen mondva — nem idegenkedett fia színészrajongásától, noha ez itt Magyarországon
— a hatvanas-hetvenes években általában véve — nem volt kedvenc társadalmi eszme.
így hát a fiatal Makónak nem kellett színésznek »elszöknie« a szülői háztól, amint
még Arany Jánosnak is szöknie kellett a színpad miatt. Makó Lajos nyugodtan elvégezte
iskolai tanulmányait, le is maturált, önkéntesnek is ment, tisztirangot is szerzett
és azután »beállott« kardalosnak Pécsett, Follinusz Jánosnál. Kétségtelen tehetsége,
áradó kedélye, bohémiája, szép baritonális hangja, színpadra született alakja és
öntudatos mozgása, műveltsége, olvasottsága csakhamar kiváltották őt a chórusból
és egy kis kolozsvári, majd kecskeméti színészkedés után önálló színésszé lett.
Volt Aradon is és Pálmay Ilka mellett is figyelmet tudott kelteni képességei iránt.
Mikor a főváros nagyobb lehetőségei vonzották, előbb a Budai Színkörben működött,
majd meghívást kapott a Népszínházhoz, ahol különösen a francia bohózatokban és
énekesdarabokban vívta ki a közönség és a kritika tetszését. Sok ideig mint a Népszínház
dráma-birálója is működött. Szünidben szorgalmas és megértő látogatója volt a külföldnek
is, ahol előszeretettel tanulmányozta a színészetet. Párizsban megismerkedett a
legkiválóbb színészekkel, köztük Coquelinnel és hazajövet megírta a vele való huzamos
együttlétét, meleg összebarátkozását ezzel a címmel: »Amikor Coquelin nekem játszott«.
Amikor már teleszívta magát Makó Lajos a szükséges tudással: amikor már nemcsak
színészi lelkesedés, képesség, rajongás volt benne, de négy európai nyelvet úgy
szóban, mint írásban elsajátított, akkor hozzálátott, hogy régibb vágyát, a színház-vezetést,
mint színigazgató, megvalósítsa. Elbúcsúzott a Népszínháztól és kétezer forinttal
a zsebében (ezt is úgy kapta kölcsön a híres Piufschichtól, aki később öngyilkos
lett), aztán egy ajánló névjeggyel az akkor még mindenható Tisza Lajostól, Szeged
város árvízutáni újjáteremtőjétől, elindult Szegedre, hogy átvegye ott a címleg
városinak nevezett színház vezetését. Megfelelő anyagi erő hiányában is győzedelmeskedni
tudott ebben a pozíciójában. Lelkesedett és lelkesített maga körül mindenkit. Éjjel-nappal
dolgozott: a színpadon rendezett, mint színész nagyszerűen játszott és mindenből
az oroszlánrészt vállalta: francia, német, angol darabokat fordított és önálló műsort
csinált magának, mert eleinte az ügynökök túlkövetelését nem volt képes meggyőzni.
Mint színigazgató époly kevéssé tartozott a hajbókoló, hízelgő üzletemberek közé,
mint ahogy sohasem volt »nappaliszínész«, aki a színpadon kivül kedveskedi ki az
elismertetést. Önérzetes, sőt túlönérzetes volt, aki képes volt egy várossal továbbállani,
ha az okvetetlenkedő színügy-magántudósok erőszakoskodtak a művészi meggyőződésén.
Volt Szegeden kivül (ahol kétszer is átvette a színház vezetését), Debrecenben,
Győrött, Temesváron, Nyíregyházán, Szatmárt, Komáromban, Sopronban és nagy sikereket
ért el ugyancsak mint színházigazgató a Budai Színkörben, ahol Pethes Imre bemutatásával
ő adta először magyarul a Cyrano de Bergeracot. Mint színész, utolszor Tibocban
lépett föl Szegeden. Kiválóbb szerepei voltak: Gáspár apó, Kancsukow a Fatinitzában,
Aszalay uram, Dorrit, Náni-beli Kreitzer papa, Zalameai bíró, Harpagon, Tiborc,
Desperier az Eleven ördögben (erről Vajda János, a költő, külön tanulmányt írt),
Ringheim a Nagyzás hóbortjában, az Idegesekben az apa-szerep, stb. Igen sok darabot
fordított és ezekben maga is játszott mint színész. Fordításai közül felemlítendők:
Szókimondó asszonyság, Több, mint királynő, A császár ezredese, Tosca, A Benoiton-család,
A beszélő kút, Megázott Ámor, Három feleség, Kis kezek, Rémuralom, stb. Eredeti
darabjai voltak: Ecsedi lányok, népszínmű, Gyevi Anna, népszínmű, melynek zenéjét
is ő írta; volt több monológja, amelyeket széltében szavaltak. Kétszer nősült. Első
felesége Schwartz Anna, az Operaház ballet-művésznője volt, sz. 18ő4-ben, Pesten,
megh. 1896. márc. 25-én, Szegeden. Elhalálozása után Ábray Aranka színésznőt vette
feleségül. Ábray Aranka sz. 1872- ben, Hódmezővásárhelyen. Atyja Ábrai Károly tanár,
majd polgármester volt. 1892. év őszén lépett a színipályára. 1896- ban a Városligeti
Színkör tagja volt. Ez év december 5-én Aradon volt az esküvője. Az ő gyöngéd keze
munkája érezhető volt Makó Lajos minden ténykedésében. Nem a rettegett vidéki »direktorné«
volt, hanem férje segítőtársa, tanácsadója. Férje halála után vejével, Almássy Endrével
(L. o.) vezette a szegedi színház igazgatását. 1924. jan. 1-én nyugalomba ment.
Első házasságából született leánya, Makó Lily, akit Almássy Endre vett nőül. Makó
Lajos, aki Debrecenben 1854. okt. 9-én született és Szegeden halt meg, 1908. november
12-én, kivívta magának a színésztársadalom és az irodalom becsülését is. Mint ember
és mint művész egyaránt példaadó alakja volt a magyar színészetnek. Igazáért karddal
is kiállott és egy alkalommal súlyosan meg is sebesült Hentaller Lajos néhai országgyűlési
képviselő, a híres vívó nehéz magyar kardjától Szegeden, egy szerződtetési-ügyből
kifolyólag. Sírkövén, amelyet a kegyelet 1909-ben állított Makó Lajos emlékének,
a Nemzeti Színház egykori költő-igazgatójának, Somló Sándornak következő jellemző
és igaz sorai vannak bevésve: »Fölemelt fejjel, nem görbítve hátat, Igazak úttalan
ugarát jártad! Sohasem kértél, mindig csak adtál, Kincseket osztva, szegény maradtál!«
A színészek kegyelete minden évben ráhelyezi a megemlékezés koszorúját Makó Lajos
szegedi sírjára. (L. K.) szin_III.0214.pdf III