Címszó: Mányik Ernesztina - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1846

SZULETESIEVTIZED 1845

CSALADTAGJA Mányik János dr.

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0226.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0226.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28727.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mányik Ernesztina

Szócikk: Mányik Ernesztina operaénekesnő, sz. 1846-ban, (születés éve) Vámosmikolán, (megye) Heves m., (megye) (információ)  megh. 1867. jún. 7-én, Pesten. (Budapest) Atyja M. János dr. (személy) hontmegyei (megye) főorvos volt. Mivel már gyermekkorában feltűnt kellemes hangja és kiváló zenei érzéke, atyja Pestre (Budapest) küldte, ahol az első zenei oktatást Langer János (személy) (információ)  tanártól nyerte s gondos oktatás mellett nagy haladást ért el. Reményi Ede (személy) (információ)  biztatására Párizsba (ország) ment, ahol Rossini (személy) (információ)  oktatta, azután Milanóban (ország) folytatta tanulmányait, itt a hírneves Corsi-nál (személy) végleges kiképeztetését nyerte. 1865-ben (időpont) Asti-ban (ország) lépett fel a »La Favorita« (cím) (információ)  c. operában, majd Modenába (ország) hívták, onnan Fiuméba (megye) szerződött. 1864. (időpont) ápr. 28-án fellép a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  a »Troubadour« (cím) (információ)  Eleonórájában, (szerep) miről a »Zenészeti Lapok« (intézmény) így ír: »Hangja a magasban erőteljes, csengő és könnyed, a mélyben szinte s e mellett oly szimpatikus, hogy hozzá hasonlót nemzeti színpadunkon rég nem hallottunk.« 1866. (időpont) máj. 3-án újra vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  mire drámai énekesnőnek szerződtették. Hűlés következtében hirtelen elvesztette a hangját. Jobb szerepei: Margit (szerep) (Faust), (cím) (információ)  Fides (szerep) (Próféta), (cím) (információ)  Rosina (szerep) (Sevillai borbély), (cím) (információ)  Eleonora (szerep) (Troubadour), (cím) (információ)  Selika (szerep) (Afrikai nő), (cím) (információ)  stb;. szin_III.0226.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mányik Ernesztina címszóvég 28727 Szócikk: Mányik Ernesztina operaénekesnő, sz. 1846-ban, Vámosmikolán, xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy vámosmikola ytelepulesy Vámosmikolá ymegyey hont megye ykodvegy Heves m., ytelepulesy heves m. ytelepulesy Heves m. ymegyey heves megye ykodvegy megh. 1867. jún. 7-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja M. János dr. yszemelynevy m. jános dr. yszemelynevy M. János dr. yszemelynevy m. yszemelynevy jános yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy János yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy hontmegyei ytelepulesy hontmegye ytelepulesy hontmegye ymegyey hont megye ykodvegy főorvos volt. Mivel már gyermekkorában feltűnt kellemes hangja és kiváló zenei érzéke, atyja Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy küldte, ahol az első zenei oktatást Langer János yszemelynevy langer jános yszemelynevy Langer János yszemelynevy langer yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Langer yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy tanártól nyerte s gondos oktatás mellett nagy haladást ért el. Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy biztatására Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy ment, ahol Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini yszemelynevy ykodvegy oktatta, azután Milanóban ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy folytatta tanulmányait, itt a hírneves Corsi-nál yszemelynevy corsi yszemelynevy Corsi yszemelynevy corsi yszemelynevy yszemelynevy Corsi yszemelynevy ykodvegy végleges kiképeztetését nyerte. 1865-ben xevtizedx 1865 Asti-ban ytelepulesy asti ytelepulesy Asti yorszagy Olaszország ykodvegy lépett fel a »La Favorita« ycimy la favorita ycimy La Favorita ycimy la ycimy favorita ycimy ycimy La ycimy Favorita ycimy ykodvegy c. operában, majd Modenába ytelepulesy modena ytelepulesy Modená yorszagy Olaszország ykodvegy hívták, onnan Fiuméba ytelepulesy fiume ytelepulesy Fiumé ymegyey fiume város és kerülete ykodvegy szerződött. 1864. ápr. 28-án fellép a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Troubadour« ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Eleonórájában, yszerepy eleonóra yszerepy Eleonórá yszerepy eleonóra yszerepy yszerepy Eleonórá yszerepy ykodvegy miről a »Zenészeti Lapok« yintezmenyy zenészeti lapok yintezmenyy Zenészet yintezmenyy zenészeti yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Zenészet yintezmenyy ykodvegy így ír: »Hangja a magasban erőteljes, csengő és könnyed, a mélyben szinte s e mellett oly szimpatikus, hogy hozzá hasonlót nemzeti színpadunkon rég nem hallottunk.« 1866. máj. 3-án újra vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mire drámai énekesnőnek szerződtették. Hűlés következtében hirtelen elvesztette a hangját. Jobb szerepei: Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy (Faust), ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Fides yszerepy fides yszerepy Fides yszerepy fides yszerepy yszerepy Fides yszerepy ykodvegy (Próféta), ycimy próféta ycimy Próféta ycimy próféta ycimy ycimy Próféta ycimy ykodvegy Rosina yszerepy rosina yszerepy Rosina yszerepy rosina yszerepy yszerepy Rosina yszerepy ykodvegy (Sevillai borbély), ycimy sevillai borbély ycimy Sevillai borbély ycimy sevillai ycimy borbély ycimy ycimy Sevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Eleonora yszerepy eleonora yszerepy Eleonora yszerepy eleonora yszerepy yszerepy Eleonora yszerepy ykodvegy (Troubadour), ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Selika yszerepy selika yszerepy Selika yszerepy selika yszerepy yszerepy Selika yszerepy ykodvegy (Afrikai nő), ycimy afrikai nő ycimy Afrikai nő ycimy afrikai ycimy nő ycimy ycimy Afrikai ycimy nő ycimy ykodvegy stb;. szin_III.0226.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mányik Ernesztina - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1846

SZULETESIEVTIZED 1845

CSALADTAGJA Mányik János dr.

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0226.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0226.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28727.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mányik Ernesztina

Szócikk: Mányik Ernesztina operaénekesnő, sz. 1846-ban, Vámosmikolán, Heves m., megh. 1867. jún. 7-én, Pesten. Atyja M. János dr. hontmegyei főorvos volt. Mivel már gyermekkorában feltűnt kellemes hangja és kiváló zenei érzéke, atyja Pestre küldte, ahol az első zenei oktatást Langer János tanártól nyerte s gondos oktatás mellett nagy haladást ért el. Reményi Ede biztatására Párizsba ment, ahol Rossini oktatta, azután Milanóban folytatta tanulmányait, itt a hírneves Corsi-nál végleges kiképeztetését nyerte. 1865-ben Asti-ban lépett fel a »La Favorita« c. operában, majd Modenába hívták, onnan Fiuméba szerződött. 1864. ápr. 28-án fellép a Nemzeti Színházban a »Troubadour« Eleonórájában, miről a »Zenészeti Lapok« így ír: »Hangja a magasban erőteljes, csengő és könnyed, a mélyben szinte s e mellett oly szimpatikus, hogy hozzá hasonlót nemzeti színpadunkon rég nem hallottunk.« 1866. máj. 3-án újra vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, mire drámai énekesnőnek szerződtették. Hűlés következtében hirtelen elvesztette a hangját. Jobb szerepei: Margit (Faust), Fides (Próféta), Rosina (Sevillai borbély), Eleonora (Troubadour), Selika (Afrikai nő), stb;. szin_III.0226.pdf III