Címszó: Mányik Ernesztina - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1846
SZULETESIEVTIZED 1845
CSALADTAGJA Mányik János dr.
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0226.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0226.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28727.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mányik
Ernesztina
Szócikk: Mányik Ernesztina operaénekesnő, sz. 1846-ban,
(születés
éve) Vámosmikolán, (megye) Heves
m., (megye)
(információ)
megh. 1867. jún. 7-én, Pesten. (Budapest)
Atyja M. János dr. (személy) hontmegyei
(megye) főorvos
volt. Mivel már gyermekkorában feltűnt kellemes hangja és kiváló zenei érzéke, atyja
Pestre (Budapest)
küldte, ahol az első zenei oktatást Langer János (személy) (információ)
tanártól nyerte s gondos oktatás mellett
nagy haladást ért el. Reményi Ede (személy) (információ)
biztatására Párizsba (ország) ment,
ahol Rossini (személy)
(információ)
oktatta, azután Milanóban (ország) folytatta
tanulmányait, itt a hírneves Corsi-nál (személy) végleges
kiképeztetését nyerte. 1865-ben (időpont) Asti-ban
(ország)
lépett fel a »La Favorita« (cím) (információ)
c. operában, majd Modenába (ország) hívták,
onnan Fiuméba (megye)
szerződött. 1864. (időpont) ápr.
28-án fellép a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
a »Troubadour« (cím) (információ)
Eleonórájában, (szerep) miről
a »Zenészeti Lapok« (intézmény)
így ír: »Hangja a magasban erőteljes, csengő és könnyed, a mélyben szinte s e mellett
oly szimpatikus, hogy hozzá hasonlót nemzeti színpadunkon rég nem hallottunk.« 1866.
(időpont)
máj. 3-án újra vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
mire drámai énekesnőnek szerződtették. Hűlés
következtében hirtelen elvesztette a hangját. Jobb szerepei: Margit (szerep) (Faust),
(cím) (információ)
Fides (szerep) (Próféta),
(cím) (információ)
Rosina (szerep) (Sevillai
borbély), (cím)
(információ)
Eleonora (szerep) (Troubadour),
(cím) (információ)
Selika (szerep) (Afrikai
nő), (cím) (információ)
stb;. szin_III.0226.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mányik Ernesztina címszóvég 28727 Szócikk:
Mányik Ernesztina operaénekesnő, sz. 1846-ban, Vámosmikolán, xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy vámosmikola ytelepulesy Vámosmikolá
ymegyey hont megye ykodvegy Heves m., ytelepulesy heves m. ytelepulesy Heves m.
ymegyey heves megye ykodvegy megh. 1867. jún. 7-én, Pesten. pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja M. János dr. yszemelynevy m.
jános dr. yszemelynevy M. János dr. yszemelynevy m. yszemelynevy jános
yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy János yszemelynevy
dr. yszemelynevy ykodvegy hontmegyei ytelepulesy hontmegye ytelepulesy
hontmegye ymegyey hont megye ykodvegy főorvos volt. Mivel már gyermekkorában feltűnt
kellemes hangja és kiváló zenei érzéke, atyja Pestre pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy küldte, ahol az első zenei oktatást Langer
János yszemelynevy langer jános yszemelynevy Langer János yszemelynevy langer
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Langer yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy tanártól nyerte s gondos oktatás mellett nagy haladást ért
el. Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy
reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede
yszemelynevy ykodvegy biztatására Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy
Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy ment, ahol Rossini yszemelynevy rossini
yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini
yszemelynevy ykodvegy oktatta, azután Milanóban ytelepulesy milanó ytelepulesy
Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy folytatta tanulmányait, itt a hírneves Corsi-nál
yszemelynevy corsi yszemelynevy Corsi yszemelynevy corsi yszemelynevy
yszemelynevy Corsi yszemelynevy ykodvegy végleges kiképeztetését nyerte. 1865-ben
xevtizedx 1865 Asti-ban ytelepulesy asti ytelepulesy Asti yorszagy Olaszország
ykodvegy lépett fel a »La Favorita« ycimy la favorita ycimy La Favorita ycimy
la ycimy favorita ycimy ycimy La ycimy Favorita ycimy ykodvegy c. operában, majd
Modenába ytelepulesy modena ytelepulesy Modená yorszagy Olaszország ykodvegy hívták,
onnan Fiuméba ytelepulesy fiume ytelepulesy Fiumé ymegyey fiume város és
kerülete ykodvegy szerződött. 1864. ápr. 28-án fellép a Nemzeti Színházban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Troubadour« ycimy
troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy
ykodvegy Eleonórájában, yszerepy eleonóra yszerepy Eleonórá yszerepy eleonóra
yszerepy yszerepy Eleonórá yszerepy ykodvegy miről a »Zenészeti Lapok« yintezmenyy
zenészeti lapok yintezmenyy Zenészet yintezmenyy zenészeti yintezmenyy lapok
yintezmenyy yintezmenyy Zenészet yintezmenyy ykodvegy így ír: »Hangja a magasban
erőteljes, csengő és könnyed, a mélyben szinte s e mellett oly szimpatikus, hogy
hozzá hasonlót nemzeti színpadunkon rég nem hallottunk.« 1866. máj. 3-án újra vendégszerepelt
a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy mire drámai énekesnőnek szerződtették. Hűlés következtében
hirtelen elvesztette a hangját. Jobb szerepei: Margit yszerepy margit yszerepy
Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy (Faust), ycimy
faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Fides yszerepy
fides yszerepy Fides yszerepy fides yszerepy yszerepy Fides yszerepy ykodvegy (Próféta),
ycimy próféta ycimy Próféta ycimy próféta ycimy ycimy Próféta ycimy ykodvegy Rosina
yszerepy rosina yszerepy Rosina yszerepy rosina yszerepy yszerepy Rosina
yszerepy ykodvegy (Sevillai borbély), ycimy sevillai borbély ycimy Sevillai
borbély ycimy sevillai ycimy borbély ycimy ycimy Sevillai ycimy borbély ycimy
ykodvegy Eleonora yszerepy eleonora yszerepy Eleonora yszerepy eleonora
yszerepy yszerepy Eleonora yszerepy ykodvegy (Troubadour), ycimy troubadour
ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Selika yszerepy
selika yszerepy Selika yszerepy selika yszerepy yszerepy Selika yszerepy
ykodvegy (Afrikai nő), ycimy afrikai nő ycimy Afrikai nő ycimy afrikai ycimy nő
ycimy ycimy Afrikai ycimy nő ycimy ykodvegy stb;. szin_III.0226.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mányik Ernesztina - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1846
SZULETESIEVTIZED 1845
CSALADTAGJA Mányik János dr.
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0226.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0226.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28727.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mányik
Ernesztina
Szócikk: Mányik Ernesztina operaénekesnő, sz. 1846-ban,
Vámosmikolán, Heves m., megh. 1867. jún. 7-én, Pesten. Atyja M. János dr. hontmegyei
főorvos volt. Mivel már gyermekkorában feltűnt kellemes hangja és kiváló zenei érzéke,
atyja Pestre küldte, ahol az első zenei oktatást Langer János tanártól nyerte s
gondos oktatás mellett nagy haladást ért el. Reményi Ede biztatására Párizsba ment,
ahol Rossini oktatta, azután Milanóban folytatta tanulmányait, itt a hírneves Corsi-nál
végleges kiképeztetését nyerte. 1865-ben Asti-ban lépett fel a »La Favorita« c.
operában, majd Modenába hívták, onnan Fiuméba szerződött. 1864. ápr. 28-án fellép
a Nemzeti Színházban a »Troubadour« Eleonórájában, miről a »Zenészeti Lapok« így
ír: »Hangja a magasban erőteljes, csengő és könnyed, a mélyben szinte s e mellett
oly szimpatikus, hogy hozzá hasonlót nemzeti színpadunkon rég nem hallottunk.« 1866.
máj. 3-án újra vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, mire drámai énekesnőnek szerződtették.
Hűlés következtében hirtelen elvesztette a hangját. Jobb szerepei: Margit (Faust),
Fides (Próféta), Rosina (Sevillai borbély), Eleonora (Troubadour), Selika (Afrikai
nő), stb;. szin_III.0226.pdf III