Címszó: Marczell Géza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1836

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0229.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0229.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28741.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Marczell Géza

Szócikk: Marczell Géza (kis - udvarnoki), (megye) (információ)  színész, sz. 1836-ban, (születés éve) Ujszőnyben, (megye) Komárom m., (megye) (információ)  megh. 1893. dec. 11-én, Baján. (megye) (információ)  Színész lett: 1859. (időpont) nov. 19-én, a Szabó — Philippovits-társulatnál (személy) és mint operai bariton- és buffóénekes kezdte a pályáját. 1862. (időpont) aug. 2-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Zsidónő«-ben. (cím) (információ)  Debrecenben (megye) érte fénykorát, Keszler (személy) (információ)  társulatánál, ahol 1866-ban (időpont) először lépett fel Blaha Lujzával. (személy) (információ)  Csinos baritonhangja, zenei képzettsége és ügyes játéka kedveltté tették. 1872-ben (időpont) Follinusz János (személy) (információ)  társulatánál nyáron Gyulán, (megye) télen Aradon, (megye) (információ)  majd Kolozsvárott (megye) volt szerződésben. 1883-ban (időpont) ismét Aradon (megye) (információ)  találjuk és a Budai Színkörben, (intézmény) (információ)  nejével. 1885-ben (időpont) operaházi ügyelő volt. 1892-ben (időpont) nyugalomba ment. — Sokat foglalkozott a színpadi technika reformjával. A díszletek tűzmentesítésére impregnáló szert talált föl. (Lásd: Impregnált díszlet.) Az ő tulajdonában volt az első magyar színházi engedély, melyet I. Lipót császár (személy) 1696-ban (időpont) adott Felvinczy Györgynek. (személy) (információ)  (M. ugyanis leszármazottja volt Felvinczynek. (személy) (információ)  Lásd: Váli Béla: (személy) (információ)  »A magyar színészet története« (cím) 53. oldal.) — Színművei: »Egy nő vétke«, (cím) (információ)  dráma franciából, (nyelv) (információ)  Dumas (személy) (információ)  után. Bem. Kassán, (megye) 1866. (időpont) jan. 8. (Ford.: Tar Csatárral.) (személy) »Egy férj bünhődése«, (cím) (információ)  vj. írta: Sardou (személy) (információ)  és Thiboust. (személy) Bem. Kassa, (megye) 1868. (időpont) (Ford.: Tar Csatárral.) (személy) — Eredeti munkája: »Dárius kincse«, (cím) regényes ballet 7 képben. Írta: Ábrányi Emillel. (személy) (információ)  Zenéjét szerz.: Szabó Xavér Ferenc. (személy) (információ)  Bem. 1893. (időpont) okt. 4. M. Kir. Operaház. (intézmény) — Kéziratban megírta az Opera (intézmény) (információ)  és a vidéki színészet történetét. — Első neje: Egedy Mária, (személy) énekesnő, sz. 1833-ban. (születés éve) Első színikisérlete 1855. (időpont) febr. 15-én volt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az »Alvajáró« (cím) (információ)  Liza (szerep) szerepében. 1864-ben (időpont) a kassai (megye) társulatnál működött. Megh. 1868. (időpont) aug. 17-én, reggel 5 órakor, Aradon. (megye) (információ)  Második neje: Weress Klára, (személy) színésznő, sz. 1850-ben, (születés éve) megh. 1879. nov. 3-án, Tordán. (megye) Ezután újra nősült. Negyedik neje: Németh Etel, (személy) (információ)  színésznő, kiváló hősnő, kivel 1882. (időpont) márc. havában kelt egybe, Kolozsvárott. (megye) Megh. 1910. (időpont) jan. 24-én, Baján. (megye) (információ)  A M. Kir. Operaház (intézmény) kardalosnője volt. 1886. (időpont) okt. 1. óta. Nevelt leányuk : Medgyaszai Ilka, (személy) (információ)  énekesnő. (L. o.) szin_III.0229.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Marczell Géza címszóvég 28741 Szócikk: Marczell Géza (kis - udvarnoki), ytelepulesy kis - udvarnok ytelepulesy kis - udvarnok ymegyey pozsony megye ykodvegy színész, sz. 1836-ban, Ujszőnyben, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy ujszőny ytelepulesy Ujszőny ymegyey komárom megye ykodvegy Komárom m., ytelepulesy komárom m. ytelepulesy Komárom m. ymegyey komárom megye ykodvegy megh. 1893. dec. 11-én, Baján. ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Színész lett: 1859. xevtizedx 1855 nov. xtalanevtizedx 1865 19-én, a Szabó — Philippovits-társulatnál yszemelynevy philippovits yszemelynevy Philippovits yszemelynevy philippovits yszemelynevy yszemelynevy Philippovits yszemelynevy ykodvegy és mint operai bariton- és buffóénekes kezdte a pályáját. 1862. xevtizedx 1865 aug. 2-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Zsidónő«-ben. ycimy zsidónő ycimy Zsidónő ycimy zsidónő ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy érte fénykorát, Keszler yszemelynevy keszler yszemelynevy Keszler yszemelynevy keszler yszemelynevy yszemelynevy Keszler yszemelynevy ykodvegy társulatánál, ahol 1866-ban először xtalanevtizedx 1875 lépett fel Blaha Lujzával. yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy Csinos baritonhangja, zenei képzettsége és ügyes játéka kedveltté tették. 1872-ben xevtizedx 1875 Follinusz xtalanevtizedx 1885 János yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy társulatánál nyáron Gyulán, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy télen Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy majd Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt szerződésben. 1883-ban xevtizedx 1885 ismét Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy találjuk és a Budai Színkörben, yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy nejével. 1885-ben operaházi xtalanevtizedx 1895 ügyelő volt. 1892-ben xevtizedx 1895 nyugalomba ment. — Sokat foglalkozott a színpadi technika reformjával. A díszletek tűzmentesítésére impregnáló szert talált föl. (Lásd: Impregnált díszlet.) Az ő tulajdonában volt az első magyar színházi engedély, melyet I. Lipót császár yszemelynevy i. lipót császár yszemelynevy I. Lipót császár yszemelynevy i. yszemelynevy lipót yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Lipót yszemelynevy császár yszemelynevy yk 1696-ban xevtizedx 1695 adott xtalanevtizedx 1705 xtalanevtizedx 1715 Felvinczy Györgynek. yszemelynevy felvinczy györgy yszemelynevy Felvinczy György yszemelynevy felvinczy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Felvinczy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy (M. ugyanis leszármazottja volt Felvinczynek. yszemelynevy felvinczy yszemelynevy Felvinczy yszemelynevy felvinczy yszemelynevy yszemelynevy Felvinczy yszemelynevy ykodvegy Lásd: Váli Béla: yszemelynevy váli béla yszemelynevy Váli Béla yszemelynevy váli yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Váli yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy »A magyar színészet története« ycimy a magyar színészet története ycimy A magyar színészet története ycimy a ycimy magyar ycimy színészet ycimy története ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy színészet ycimy története ycimy ykodvegy 53. oldal.) — Színművei: »Egy nő vétke«, ycimy egy nő vétke ycimy Egy nő vétke ycimy egy ycimy nő ycimy vétke ycimy ycimy Egy ycimy nő ycimy vétke ycimy ykodvegy dráma franciából, ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy után. Bem. Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1866. xevtizedx 1865 jan. 8. (Ford.: Tar Csatárral.) yszemelynevy tar csatár yszemelynevy Tar Csatár yszemelynevy tar yszemelynevy csatár yszemelynevy yszemelynevy Tar yszemelynevy Csatár yszemelynevy ykodvegy »Egy férj bünhődése«, ycimy egy férj bünhődése ycimy Egy férj bünhődése ycimy egy ycimy férj ycimy bünhődése ycimy ycimy Egy ycimy férj ycimy bünhődése ycimy ykodvegy vj. írta: Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy és Thiboust. yszemelynevy thiboust yszemelynevy Thiboust yszemelynevy thiboust yszemelynevy yszemelynevy Thiboust yszemelynevy ykodvegy Bem. Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1868. (Ford.: xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Tar Csatárral.) yszemelynevy tar csatár yszemelynevy Tar Csatár yszemelynevy tar yszemelynevy csatár yszemelynevy yszemelynevy Tar yszemelynevy Csatár yszemelynevy ykodvegy — Eredeti munkája: »Dárius kincse«, ycimy dárius kincse ycimy Dárius kincse ycimy dárius ycimy kincse ycimy ycimy Dárius ycimy kincse ycimy ykodvegy regényes ballet 7 képben. Írta: Ábrányi Emillel. yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Zenéjét szerz.: Szabó Xavér Ferenc. yszemelynevy szabó xavér ferenc yszemelynevy Szabó Xavér Ferenc yszemelynevy szabó yszemelynevy xavér yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Xavér yszemelynevy Ferenc yszemel Bem. 1893. xevtizedx 1895 okt. 4. M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy — Kéziratban megírta az Opera yintezmenyy opera yintezmenyy Opera yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy ykodvegy és a vidéki színészet történetét. — Első neje: Egedy Mária, yszemelynevy egedy mária yszemelynevy Egedy Mária yszemelynevy egedy yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Egedy yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy énekesnő, sz. 1833-ban. xevtizedx 1835 Első xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 színikisérlete 1855. xevtizedx 1855 febr. xtalanevtizedx 1865 15-én volt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Alvajáró« ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy Liza yszerepy liza yszerepy Liza yszerepy liza yszerepy yszerepy Liza yszerepy ykodvegy szerepében. 1864-ben xevtizedx 1865 a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társulatnál működött. Megh. 1868. aug. 17-én, reggel 5 órakor, Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Második neje: Weress Klára, yszemelynevy weress klára yszemelynevy Weress Klára yszemelynevy weress yszemelynevy klára yszemelynevy yszemelynevy Weress yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1850-ben, xevtizedx 1855 megh. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 1879. nov. 3-án, Tordán. ytelepulesy torda ytelepulesy Tordá ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy Ezután újra nősült. Negyedik neje: Németh Etel, yszemelynevy németh etel yszemelynevy Németh Etel yszemelynevy németh yszemelynevy etel yszemelynevy yszemelynevy Németh yszemelynevy Etel yszemelynevy ykodvegy színésznő, kiváló hősnő, kivel 1882. xevtizedx 1885 márc. havában kelt egybe, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Megh. 1910. xevtizedx 1915 jan. 24-én, Baján. ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy kardalosnője volt. 1886. xevtizedx 1885 okt. 1. óta. Nevelt leányuk : Medgyaszai Ilka, yszemelynevy medgyaszai ilka yszemelynevy Medgyaszai Ilka yszemelynevy medgyaszai yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszai yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy énekesnő. (L. o.) szin_III.0229.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Marczell Géza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1836

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0229.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0229.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28741.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Marczell Géza

Szócikk: Marczell Géza (kis - udvarnoki), színész, sz. 1836-ban, Ujszőnyben, Komárom m., megh. 1893. dec. 11-én, Baján. Színész lett: 1859. nov. 19-én, a Szabó — Philippovits-társulatnál és mint operai bariton- és buffóénekes kezdte a pályáját. 1862. aug. 2-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a »Zsidónő«-ben. Debrecenben érte fénykorát, Keszler társulatánál, ahol 1866-ban először lépett fel Blaha Lujzával. Csinos baritonhangja, zenei képzettsége és ügyes játéka kedveltté tették. 1872-ben Follinusz János társulatánál nyáron Gyulán, télen Aradon, majd Kolozsvárott volt szerződésben. 1883-ban ismét Aradon találjuk és a Budai Színkörben, nejével. 1885-ben operaházi ügyelő volt. 1892-ben nyugalomba ment. — Sokat foglalkozott a színpadi technika reformjával. A díszletek tűzmentesítésére impregnáló szert talált föl. (Lásd: Impregnált díszlet.) Az ő tulajdonában volt az első magyar színházi engedély, melyet I. Lipót császár 1696-ban adott Felvinczy Györgynek. (M. ugyanis leszármazottja volt Felvinczynek. Lásd: Váli Béla: »A magyar színészet története« 53. oldal.) — Színművei: »Egy nő vétke«, dráma franciából, Dumas után. Bem. Kassán, 1866. jan. 8. (Ford.: Tar Csatárral.) »Egy férj bünhődése«, vj. írta: Sardou és Thiboust. Bem. Kassa, 1868. (Ford.: Tar Csatárral.) — Eredeti munkája: »Dárius kincse«, regényes ballet 7 képben. Írta: Ábrányi Emillel. Zenéjét szerz.: Szabó Xavér Ferenc. Bem. 1893. okt. 4. M. Kir. Operaház. — Kéziratban megírta az Opera és a vidéki színészet történetét. — Első neje: Egedy Mária, énekesnő, sz. 1833-ban. Első színikisérlete 1855. febr. 15-én volt a Nemzeti Színházban, az »Alvajáró« Liza szerepében. 1864-ben a kassai társulatnál működött. Megh. 1868. aug. 17-én, reggel 5 órakor, Aradon. Második neje: Weress Klára, színésznő, sz. 1850-ben, megh. 1879. nov. 3-án, Tordán. Ezután újra nősült. Negyedik neje: Németh Etel, színésznő, kiváló hősnő, kivel 1882. márc. havában kelt egybe, Kolozsvárott. Megh. 1910. jan. 24-én, Baján. A M. Kir. Operaház kardalosnője volt. 1886. okt. 1. óta. Nevelt leányuk : Medgyaszai Ilka, énekesnő. (L. o.) szin_III.0229.pdf III