Címszó: Marczell Géza - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1836
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0229.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0229.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28741.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Marczell
Géza
Szócikk: Marczell Géza (kis - udvarnoki), (megye) (információ)
színész, sz. 1836-ban, (születés
éve) Ujszőnyben, (megye) Komárom
m., (megye)
(információ)
megh. 1893. dec. 11-én, Baján. (megye) (információ)
Színész lett: 1859. (időpont) nov.
19-én, a Szabó — Philippovits-társulatnál (személy) és
mint operai bariton- és buffóénekes kezdte a pályáját. 1862. (időpont) aug.
2-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Zsidónő«-ben. (cím) (információ)
Debrecenben (megye) érte
fénykorát, Keszler (személy) (információ)
társulatánál, ahol 1866-ban (időpont) először
lépett fel Blaha Lujzával. (személy) (információ)
Csinos baritonhangja, zenei képzettsége és
ügyes játéka kedveltté tették. 1872-ben (időpont) Follinusz
János (személy)
(információ)
társulatánál nyáron Gyulán, (megye) télen
Aradon, (megye)
(információ)
majd Kolozsvárott (megye) volt
szerződésben. 1883-ban (időpont) ismét
Aradon (megye)
(információ)
találjuk és a Budai Színkörben, (intézmény)
(információ)
nejével. 1885-ben (időpont) operaházi
ügyelő volt. 1892-ben (időpont) nyugalomba
ment. — Sokat foglalkozott a színpadi technika reformjával. A díszletek tűzmentesítésére
impregnáló szert talált föl. (Lásd: Impregnált díszlet.) Az ő tulajdonában volt
az első magyar színházi engedély, melyet I. Lipót császár (személy) 1696-ban
(időpont)
adott Felvinczy Györgynek. (személy) (információ)
(M. ugyanis leszármazottja volt Felvinczynek.
(személy)
(információ)
Lásd: Váli Béla: (személy) (információ)
»A magyar színészet története« (cím) 53. oldal.)
— Színművei: »Egy nő vétke«, (cím) (információ)
dráma franciából, (nyelv) (információ)
Dumas (személy) (információ)
után. Bem. Kassán, (megye) 1866.
(időpont)
jan. 8. (Ford.: Tar Csatárral.) (személy) »Egy
férj bünhődése«, (cím)
(információ)
vj. írta: Sardou (személy) (információ)
és Thiboust. (személy) Bem.
Kassa, (megye)
1868. (időpont)
(Ford.: Tar Csatárral.) (személy) —
Eredeti munkája: »Dárius kincse«, (cím) regényes
ballet 7 képben. Írta: Ábrányi Emillel. (személy) (információ)
Zenéjét szerz.: Szabó Xavér Ferenc. (személy) (információ)
Bem. 1893. (időpont) okt.
4. M. Kir. Operaház. (intézmény)
— Kéziratban megírta az Opera (intézmény)
(információ)
és a vidéki színészet történetét. — Első
neje: Egedy Mária, (személy) énekesnő,
sz. 1833-ban. (születés
éve) Első színikisérlete 1855. (időpont) febr.
15-én volt a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
az »Alvajáró« (cím) (információ)
Liza (szerep) szerepében.
1864-ben (időpont)
a kassai (megye)
társulatnál működött. Megh. 1868. (időpont) aug.
17-én, reggel 5 órakor, Aradon. (megye) (információ)
Második neje: Weress Klára, (személy) színésznő,
sz. 1850-ben, (születés
éve) megh. 1879. nov. 3-án, Tordán. (megye) Ezután
újra nősült. Negyedik neje: Németh Etel, (személy) (információ)
színésznő, kiváló hősnő, kivel 1882. (időpont) márc.
havában kelt egybe, Kolozsvárott. (megye) Megh.
1910. (időpont)
jan. 24-én, Baján. (megye) (információ)
A M. Kir. Operaház (intézmény)
kardalosnője volt. 1886. (időpont) okt.
1. óta. Nevelt leányuk : Medgyaszai Ilka, (személy) (információ)
énekesnő. (L. o.) szin_III.0229.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Marczell Géza címszóvég 28741 Szócikk: Marczell
Géza (kis - udvarnoki), ytelepulesy kis - udvarnok ytelepulesy kis - udvarnok
ymegyey pozsony megye ykodvegy színész, sz. 1836-ban, Ujszőnyben, xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy ujszőny ytelepulesy Ujszőny ymegyey
komárom megye ykodvegy Komárom m., ytelepulesy komárom m. ytelepulesy Komárom
m. ymegyey komárom megye ykodvegy megh. 1893. dec. 11-én, Baján. ytelepulesy
baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Színész lett: 1859. xevtizedx
1855 nov. xtalanevtizedx 1865 19-én, a Szabó — Philippovits-társulatnál yszemelynevy
philippovits yszemelynevy Philippovits yszemelynevy philippovits yszemelynevy
yszemelynevy Philippovits yszemelynevy ykodvegy és mint operai bariton- és buffóénekes
kezdte a pályáját. 1862. xevtizedx 1865 aug. 2-án mint vendég fellépett a Nemzeti
Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Zsidónő«-ben.
ycimy zsidónő ycimy Zsidónő ycimy zsidónő ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy Debrecenben
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy érte fénykorát,
Keszler yszemelynevy keszler yszemelynevy Keszler yszemelynevy keszler
yszemelynevy yszemelynevy Keszler yszemelynevy ykodvegy társulatánál, ahol 1866-ban
először xtalanevtizedx 1875 lépett fel Blaha Lujzával. yszemelynevy blaha lujza
yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy
yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy Csinos baritonhangja,
zenei képzettsége és ügyes játéka kedveltté tették. 1872-ben xevtizedx 1875 Follinusz
xtalanevtizedx 1885 János yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz
János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy társulatánál nyáron Gyulán, ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy télen Aradon, ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy majd Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt szerződésben.
1883-ban xevtizedx 1885 ismét Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey
arad megye ykodvegy találjuk és a Budai Színkörben, yintezmenyy budai színkör
yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy
yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy nejével. 1885-ben operaházi
xtalanevtizedx 1895 ügyelő volt. 1892-ben xevtizedx 1895 nyugalomba ment. — Sokat
foglalkozott a színpadi technika reformjával. A díszletek tűzmentesítésére impregnáló
szert talált föl. (Lásd: Impregnált díszlet.) Az ő tulajdonában volt az első magyar
színházi engedély, melyet I. Lipót császár yszemelynevy i. lipót császár
yszemelynevy I. Lipót császár yszemelynevy i. yszemelynevy lipót yszemelynevy
császár yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Lipót yszemelynevy császár
yszemelynevy yk 1696-ban xevtizedx 1695 adott xtalanevtizedx 1705 xtalanevtizedx
1715 Felvinczy Györgynek. yszemelynevy felvinczy györgy yszemelynevy Felvinczy
György yszemelynevy felvinczy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy
Felvinczy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy (M. ugyanis leszármazottja volt
Felvinczynek. yszemelynevy felvinczy yszemelynevy Felvinczy yszemelynevy
felvinczy yszemelynevy yszemelynevy Felvinczy yszemelynevy ykodvegy Lásd: Váli Béla:
yszemelynevy váli béla yszemelynevy Váli Béla yszemelynevy váli yszemelynevy
béla yszemelynevy yszemelynevy Váli yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy »A magyar
színészet története« ycimy a magyar színészet története ycimy A magyar
színészet története ycimy a ycimy magyar ycimy színészet ycimy története ycimy
ycimy A ycimy magyar ycimy színészet ycimy története ycimy ykodvegy 53. oldal.)
— Színművei: »Egy nő vétke«, ycimy egy nő vétke ycimy Egy nő vétke ycimy egy
ycimy nő ycimy vétke ycimy ycimy Egy ycimy nő ycimy vétke ycimy ykodvegy dráma franciából,
ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy
ykodvegy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas
yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy után. Bem. Kassán, ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1866. xevtizedx 1865
jan. 8. (Ford.: Tar Csatárral.) yszemelynevy tar csatár yszemelynevy Tar Csatár
yszemelynevy tar yszemelynevy csatár yszemelynevy yszemelynevy Tar yszemelynevy
Csatár yszemelynevy ykodvegy »Egy férj bünhődése«, ycimy egy férj bünhődése
ycimy Egy férj bünhődése ycimy egy ycimy férj ycimy bünhődése ycimy ycimy Egy
ycimy férj ycimy bünhődése ycimy ykodvegy vj. írta: Sardou yszemelynevy sardou
yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou
yszemelynevy ykodvegy és Thiboust. yszemelynevy thiboust yszemelynevy Thiboust
yszemelynevy thiboust yszemelynevy yszemelynevy Thiboust yszemelynevy ykodvegy Bem.
Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1868.
(Ford.: xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Tar Csatárral.) yszemelynevy
tar csatár yszemelynevy Tar Csatár yszemelynevy tar yszemelynevy csatár
yszemelynevy yszemelynevy Tar yszemelynevy Csatár yszemelynevy ykodvegy — Eredeti
munkája: »Dárius kincse«, ycimy dárius kincse ycimy Dárius kincse ycimy dárius
ycimy kincse ycimy ycimy Dárius ycimy kincse ycimy ykodvegy regényes ballet 7 képben.
Írta: Ábrányi Emillel. yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil
yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi
yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Zenéjét szerz.: Szabó Xavér Ferenc. yszemelynevy
szabó xavér ferenc yszemelynevy Szabó Xavér Ferenc yszemelynevy szabó
yszemelynevy xavér yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy Xavér yszemelynevy Ferenc yszemel Bem. 1893. xevtizedx 1895 okt. 4.
M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy
m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy
Kir. yintezmenyy ykodvegy — Kéziratban megírta az Opera yintezmenyy opera
yintezmenyy Opera yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy
ykodvegy és a vidéki színészet történetét. — Első neje: Egedy Mária, yszemelynevy
egedy mária yszemelynevy Egedy Mária yszemelynevy egedy yszemelynevy mária
yszemelynevy yszemelynevy Egedy yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy énekesnő,
sz. 1833-ban. xevtizedx 1835 Első xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 színikisérlete
1855. xevtizedx 1855 febr. xtalanevtizedx 1865 15-én volt a Nemzeti Színházban,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Alvajáró« ycimy
alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy Liza
yszerepy liza yszerepy Liza yszerepy liza yszerepy yszerepy Liza yszerepy
ykodvegy szerepében. 1864-ben xevtizedx 1865 a kassai ytelepulesy kassa
ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy társulatnál működött. Megh.
1868. aug. 17-én, reggel 5 órakor, Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad
ymegyey arad megye ykodvegy Második neje: Weress Klára, yszemelynevy weress
klára yszemelynevy Weress Klára yszemelynevy weress yszemelynevy klára
yszemelynevy yszemelynevy Weress yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy színésznő,
sz. 1850-ben, xevtizedx 1855 megh. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 1879.
nov. 3-án, Tordán. ytelepulesy torda ytelepulesy Tordá ymegyey torda-aranyos
megye ykodvegy Ezután újra nősült. Negyedik neje: Németh Etel, yszemelynevy
németh etel yszemelynevy Németh Etel yszemelynevy németh yszemelynevy etel
yszemelynevy yszemelynevy Németh yszemelynevy Etel yszemelynevy ykodvegy színésznő,
kiváló hősnő, kivel 1882. xevtizedx 1885 márc. havában kelt egybe, Kolozsvárott.
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Megh.
1910. xevtizedx 1915 jan. 24-én, Baján. ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá
ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy kardalosnője
volt. 1886. xevtizedx 1885 okt. 1. óta. Nevelt leányuk : Medgyaszai Ilka, yszemelynevy
medgyaszai ilka yszemelynevy Medgyaszai Ilka yszemelynevy medgyaszai
yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszai yszemelynevy Ilka
yszemelynevy ykodvegy énekesnő. (L. o.) szin_III.0229.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Marczell Géza - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1836
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0229.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0229.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28741.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Marczell
Géza
Szócikk: Marczell Géza (kis - udvarnoki), színész,
sz. 1836-ban, Ujszőnyben, Komárom m., megh. 1893. dec. 11-én, Baján. Színész lett:
1859. nov. 19-én, a Szabó — Philippovits-társulatnál és mint operai bariton- és
buffóénekes kezdte a pályáját. 1862. aug. 2-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban,
a »Zsidónő«-ben. Debrecenben érte fénykorát, Keszler társulatánál, ahol 1866-ban
először lépett fel Blaha Lujzával. Csinos baritonhangja, zenei képzettsége és ügyes
játéka kedveltté tették. 1872-ben Follinusz János társulatánál nyáron Gyulán, télen
Aradon, majd Kolozsvárott volt szerződésben. 1883-ban ismét Aradon találjuk és a
Budai Színkörben, nejével. 1885-ben operaházi ügyelő volt. 1892-ben nyugalomba ment.
— Sokat foglalkozott a színpadi technika reformjával. A díszletek tűzmentesítésére
impregnáló szert talált föl. (Lásd: Impregnált díszlet.) Az ő tulajdonában volt
az első magyar színházi engedély, melyet I. Lipót császár 1696-ban adott Felvinczy
Györgynek. (M. ugyanis leszármazottja volt Felvinczynek. Lásd: Váli Béla: »A magyar
színészet története« 53. oldal.) — Színművei: »Egy nő vétke«, dráma franciából,
Dumas után. Bem. Kassán, 1866. jan. 8. (Ford.: Tar Csatárral.) »Egy férj bünhődése«,
vj. írta: Sardou és Thiboust. Bem. Kassa, 1868. (Ford.: Tar Csatárral.) — Eredeti
munkája: »Dárius kincse«, regényes ballet 7 képben. Írta: Ábrányi Emillel. Zenéjét
szerz.: Szabó Xavér Ferenc. Bem. 1893. okt. 4. M. Kir. Operaház. — Kéziratban megírta
az Opera és a vidéki színészet történetét. — Első neje: Egedy Mária, énekesnő, sz.
1833-ban. Első színikisérlete 1855. febr. 15-én volt a Nemzeti Színházban, az »Alvajáró«
Liza szerepében. 1864-ben a kassai társulatnál működött. Megh. 1868. aug. 17-én,
reggel 5 órakor, Aradon. Második neje: Weress Klára, színésznő, sz. 1850-ben, megh.
1879. nov. 3-án, Tordán. Ezután újra nősült. Negyedik neje: Németh Etel, színésznő,
kiváló hősnő, kivel 1882. márc. havában kelt egybe, Kolozsvárott. Megh. 1910. jan.
24-én, Baján. A M. Kir. Operaház kardalosnője volt. 1886. okt. 1. óta. Nevelt leányuk
: Medgyaszai Ilka, énekesnő. (L. o.) szin_III.0229.pdf III
