Címszó: Mariay Ödön - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1883
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0231.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0231.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28760.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mariay
Ödön
Szócikk: Mariay Ödön író, sz. 1883. (születés
éve) jan. 13-án, Nagylétán, (megye) Bihar
m. (megye)
(információ)
Középiskolai tanulmányait a debreceni (megye) református
főgimnáziumban végezte, azután jogtudományi doktorátust szerzett a kolozsvári (megye) tudományegyetemen.
Állami szolgálatba lépve, osztálytanácsos lett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban,
ahol több mint egy évtized óta a művészeti ügyosztályban működik, mint irodalmi
előadó. Első versei a »Debrecen« (intézmény)
című napilapban jelentek meg. A debreceni Csokonai Színház (intézmény)
(információ)
mutatta be első színpadi kísérletét, egy
operett szövegét, melynek meséje az utolsó nemesi inszurrekció idejében játszódik
le. Első novellái a »Budapest« (intézmény)
(információ)
című napilapban és a »Budapesti Hirlap«-ban
(intézmény)
(információ)
jelentek meg, azután pedig számos más fővárosi
(Budapest)
napilapban és folyóiratban. Első önálló novellás kötete 1910-ben (időpont) látott
napvilágot »Kelet Fia« (cím) címmel. A
Magyar Könyvtárban (intézmény)
(információ)
is megjelent egy novellás füzete »Muzsikus
történetek« (cím)
címmel. 1917-ben (időpont) »Aranyszájú
Zongh« (cím)
című nagyobb novellás kötete következett, melyben nagy feltűnést keltett a »Nyalka
élete és halála« (cím)
c. állat-regény, mely egy ló életét írja meg hortobágyi csikó korától, a háborúban
való elpusztulásáig, teljesen újszerű, az állati lelket megrázóan megelevenítő módon.
Ezt a munkáját több idegen nyelvre lefordították, más novelláival együtt. 1918.
(időpont)
okt. 27-én mutatta be a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
»Rákóczi harang« (cím) (információ)
című három felvonásos színművét, mely a debreceni
(megye) cívis-világból
vette tárgyát és a magyar parasztnak a földhöz való ragaszkodását festi bensőséges,
életteljes színekkel. A színmű könyvalakban is megjelent. A »Napkelet« (intézmény)
folyóiratban látott napvilágot »Őskelet« (cím) c. regényvázlata,
melynek tárgya a világháború köréből való. Több mint húsz esztendő óta fejt ki kritikusi
működést. Több fővárosi (Budapest)
napilapnak volt színházi és könyvkritikusa és éveken keresztül vezette a »Napkelet«
(intézmény)
folyóirat művészi rovatát. Kritikusi működése alatt igen sok színházi (és művészeti
vonatkozású cikket és tanulmányt írt, melyek a színházi és művészeti kultúra különböző
kérdéseivel foglalkoznak. Színműve: »A kis áruló«, (cím) daljáték.
Bem. 1907. (időpont)
febr. 4. Debrecen. (megye) Zilahy
Gyula (személy)
(információ)
társulatánál. (Társsz. Sámy László.) (személy) szin_III.0231.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mariay Ödön címszóvég 28760 Szócikk: Mariay
Ödön író, sz. 1883. jan. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 13-án, Nagylétán,
ytelepulesy nagyléta ytelepulesy Nagylétá ymegyey bihar megye ykodvegy Bihar m.
ytelepulesy bihar m. ytelepulesy Bihar m. ymegyey bihar megye ykodvegy Középiskolai
tanulmányait a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey
hajdu megye ykodvegy református főgimnáziumban végezte, azután jogtudományi doktorátust
szerzett a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy tudományegyetemen. Állami szolgálatba lépve, osztálytanácsos
lett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, ahol több mint egy évtized óta
a művészeti ügyosztályban működik, mint irodalmi előadó. Első versei a »Debrecen«
yintezmenyy debrecen yintezmenyy Debrecen yintezmenyy debrecen yintezmenyy
yintezmenyy Debrecen yintezmenyy ykodvegy című napilapban jelentek meg. A debreceni
Csokonai Színház yintezmenyy debreceni csokonai színház yintezmenyy debrecen
yintezmenyy debreceni yintezmenyy csokonai yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy mutatta be első színpadi kísérletét, egy
operett szövegét, melynek meséje az utolsó nemesi inszurrekció idejében játszódik
le. Első novellái a »Budapest« yintezmenyy budapest yintezmenyy Budapest
yintezmenyy budapest yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy című
napilapban és a »Budapesti Hirlap«-ban yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy
Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy
Budapest yintezmenyy ykodvegy jelentek meg, azután pedig számos más fővárosi főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy napilapban és folyóiratban.
Első önálló novellás kötete 1910-ben xevtizedx 1915 látott napvilágot »Kelet Fia«
ycimy kelet fia ycimy Kelet Fia ycimy kelet ycimy fia ycimy ycimy Kelet ycimy
Fia ycimy ykodvegy címmel. A Magyar Könyvtárban yintezmenyy magyar könyvtár
yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy könyvtár yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy is megjelent egy novellás
füzete »Muzsikus történetek« ycimy muzsikus történetek ycimy Muzsikus
történetek ycimy muzsikus ycimy történetek ycimy ycimy Muzsikus ycimy
történetek ycimy ykodvegy címmel. 1917-ben »Aranyszájú Zongh« ycimy aranyszájú
zongh ycimy Aranyszájú Zongh ycimy aranyszájú ycimy zongh ycimy ycimy
Aranyszájú ycimy Zongh ycimy ykodvegy című nagyobb novellás kötete következett,
melyben nagy feltűnést keltett a »Nyalka élete és halála« ycimy nyalka élete és
halála ycimy Nyalka élete és halála ycimy nyalka ycimy élete ycimy és ycimy
halála ycimy ycimy Nyalka ycimy élete ycimy és ycimy halála ycimy ykodvegy c. állat-regény,
mely egy ló életét írja meg hortobágyi csikó korától, a háborúban való elpusztulásáig,
teljesen újszerű, az állati lelket megrázóan megelevenítő módon. Ezt a munkáját
több idegen nyelvre lefordították, más novelláival együtt. 1918. okt. 27-én mutatta
be a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy »Rákóczi harang« ycimy rákóczi harang ycimy Rákóczi harang
ycimy rákóczi ycimy harang ycimy ycimy Rákóczi ycimy harang ycimy ykodvegy című
három felvonásos színművét, mely a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy
debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy cívis-világból vette tárgyát és a magyar parasztnak
a földhöz való ragaszkodását festi bensőséges, életteljes színekkel. A színmű könyvalakban
is megjelent. A »Napkelet« yintezmenyy napkelet yintezmenyy Napkelet
yintezmenyy napkelet yintezmenyy yintezmenyy Napkelet yintezmenyy ykodvegy folyóiratban
látott napvilágot »Őskelet« ycimy őskelet ycimy Őskelet ycimy őskelet ycimy
ycimy Őskelet ycimy ykodvegy c. regényvázlata, melynek tárgya a világháború köréből
való. Több mint húsz esztendő óta fejt ki kritikusi működést. Több fővárosi főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy napilapnak volt színházi
és könyvkritikusa és éveken keresztül vezette a »Napkelet« yintezmenyy napkelet
yintezmenyy Napkelet yintezmenyy napkelet yintezmenyy yintezmenyy Napkelet
yintezmenyy ykodvegy folyóirat művészi rovatát. Kritikusi működése alatt igen sok
színházi (és művészeti vonatkozású cikket és tanulmányt írt, melyek a színházi és
művészeti kultúra különböző kérdéseivel foglalkoznak. Színműve: »A kis áruló«, ycimy
a kis áruló ycimy A kis áruló ycimy a ycimy kis ycimy áruló ycimy ycimy A ycimy
kis ycimy áruló ycimy ykodvegy daljáték. Bem. 1907. xevtizedx 1905 febr. xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 4. Debrecen. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula
yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy
Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy társulatánál. (Társsz. Sámy László.)
yszemelynevy sámy lászló yszemelynevy Sámy László yszemelynevy sámy
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Sámy yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy sámy lászló szin_III.0231.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mariay Ödön - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1883
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0231.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0231.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28760.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mariay
Ödön
Szócikk: Mariay Ödön író, sz. 1883. jan. 13-án,
Nagylétán, Bihar m. Középiskolai tanulmányait a debreceni református főgimnáziumban
végezte, azután jogtudományi doktorátust szerzett a kolozsvári tudományegyetemen.
Állami szolgálatba lépve, osztálytanácsos lett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban,
ahol több mint egy évtized óta a művészeti ügyosztályban működik, mint irodalmi
előadó. Első versei a »Debrecen« című napilapban jelentek meg. A debreceni Csokonai
Színház mutatta be első színpadi kísérletét, egy operett szövegét, melynek meséje
az utolsó nemesi inszurrekció idejében játszódik le. Első novellái a »Budapest«
című napilapban és a »Budapesti Hirlap«-ban jelentek meg, azután pedig számos más
fővárosi napilapban és folyóiratban. Első önálló novellás kötete 1910-ben látott
napvilágot »Kelet Fia« címmel. A Magyar Könyvtárban is megjelent egy novellás füzete
»Muzsikus történetek« címmel. 1917-ben »Aranyszájú Zongh« című nagyobb novellás
kötete következett, melyben nagy feltűnést keltett a »Nyalka élete és halála« c.
állat-regény, mely egy ló életét írja meg hortobágyi csikó korától, a háborúban
való elpusztulásáig, teljesen újszerű, az állati lelket megrázóan megelevenítő módon.
Ezt a munkáját több idegen nyelvre lefordították, más novelláival együtt. 1918.
okt. 27-én mutatta be a Nemzeti Színház »Rákóczi harang« című három felvonásos színművét,
mely a debreceni cívis-világból vette tárgyát és a magyar parasztnak a földhöz való
ragaszkodását festi bensőséges, életteljes színekkel. A színmű könyvalakban is megjelent.
A »Napkelet« folyóiratban látott napvilágot »Őskelet« c. regényvázlata, melynek
tárgya a világháború köréből való. Több mint húsz esztendő óta fejt ki kritikusi
működést. Több fővárosi napilapnak volt színházi és könyvkritikusa és éveken keresztül
vezette a »Napkelet« folyóirat művészi rovatát. Kritikusi működése alatt igen sok
színházi (és művészeti vonatkozású cikket és tanulmányt írt, melyek a színházi és
művészeti kultúra különböző kérdéseivel foglalkoznak. Színműve: »A kis áruló«, daljáték.
Bem. 1907. febr. 4. Debrecen. Zilahy Gyula társulatánál. (Társsz. Sámy László.)
szin_III.0231.pdf III
