Címszó: Mariay Ödön - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1883

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0231.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0231.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28760.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mariay Ödön

Szócikk: Mariay Ödön író, sz. 1883. (születés éve) jan. 13-án, Nagylétán, (megye) Bihar m. (megye) (információ)  Középiskolai tanulmányait a debreceni (megye) református főgimnáziumban végezte, azután jogtudományi doktorátust szerzett a kolozsvári (megye) tudományegyetemen. Állami szolgálatba lépve, osztálytanácsos lett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, ahol több mint egy évtized óta a művészeti ügyosztályban működik, mint irodalmi előadó. Első versei a »Debrecen« (intézmény) című napilapban jelentek meg. A debreceni Csokonai Színház (intézmény) (információ)  mutatta be első színpadi kísérletét, egy operett szövegét, melynek meséje az utolsó nemesi inszurrekció idejében játszódik le. Első novellái a »Budapest« (intézmény) (információ)  című napilapban és a »Budapesti Hirlap«-ban (intézmény) (információ)  jelentek meg, azután pedig számos más fővárosi (Budapest) napilapban és folyóiratban. Első önálló novellás kötete 1910-ben (időpont) látott napvilágot »Kelet Fia« (cím) címmel. A Magyar Könyvtárban (intézmény) (információ)  is megjelent egy novellás füzete »Muzsikus történetek« (cím) címmel. 1917-ben (időpont) »Aranyszájú Zongh« (cím) című nagyobb novellás kötete következett, melyben nagy feltűnést keltett a »Nyalka élete és halála« (cím) c. állat-regény, mely egy ló életét írja meg hortobágyi csikó korától, a háborúban való elpusztulásáig, teljesen újszerű, az állati lelket megrázóan megelevenítő módon. Ezt a munkáját több idegen nyelvre lefordították, más novelláival együtt. 1918. (időpont) okt. 27-én mutatta be a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  »Rákóczi harang« (cím) (információ)  című három felvonásos színművét, mely a debreceni (megye) cívis-világból vette tárgyát és a magyar parasztnak a földhöz való ragaszkodását festi bensőséges, életteljes színekkel. A színmű könyvalakban is megjelent. A »Napkelet« (intézmény) folyóiratban látott napvilágot »Őskelet« (cím) c. regényvázlata, melynek tárgya a világháború köréből való. Több mint húsz esztendő óta fejt ki kritikusi működést. Több fővárosi (Budapest) napilapnak volt színházi és könyvkritikusa és éveken keresztül vezette a »Napkelet« (intézmény) folyóirat művészi rovatát. Kritikusi működése alatt igen sok színházi (és művészeti vonatkozású cikket és tanulmányt írt, melyek a színházi és művészeti kultúra különböző kérdéseivel foglalkoznak. Színműve: »A kis áruló«, (cím) daljáték. Bem. 1907. (időpont) febr. 4. Debrecen. (megye) Zilahy Gyula (személy) (információ)  társulatánál. (Társsz. Sámy László.) (személy) szin_III.0231.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mariay Ödön címszóvég 28760 Szócikk: Mariay Ödön író, sz. 1883. jan. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 13-án, Nagylétán, ytelepulesy nagyléta ytelepulesy Nagylétá ymegyey bihar megye ykodvegy Bihar m. ytelepulesy bihar m. ytelepulesy Bihar m. ymegyey bihar megye ykodvegy Középiskolai tanulmányait a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy református főgimnáziumban végezte, azután jogtudományi doktorátust szerzett a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy tudományegyetemen. Állami szolgálatba lépve, osztálytanácsos lett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, ahol több mint egy évtized óta a művészeti ügyosztályban működik, mint irodalmi előadó. Első versei a »Debrecen« yintezmenyy debrecen yintezmenyy Debrecen yintezmenyy debrecen yintezmenyy yintezmenyy Debrecen yintezmenyy ykodvegy című napilapban jelentek meg. A debreceni Csokonai Színház yintezmenyy debreceni csokonai színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy csokonai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy mutatta be első színpadi kísérletét, egy operett szövegét, melynek meséje az utolsó nemesi inszurrekció idejében játszódik le. Első novellái a »Budapest« yintezmenyy budapest yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapest yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy című napilapban és a »Budapesti Hirlap«-ban yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy jelentek meg, azután pedig számos más fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy napilapban és folyóiratban. Első önálló novellás kötete 1910-ben xevtizedx 1915 látott napvilágot »Kelet Fia« ycimy kelet fia ycimy Kelet Fia ycimy kelet ycimy fia ycimy ycimy Kelet ycimy Fia ycimy ykodvegy címmel. A Magyar Könyvtárban yintezmenyy magyar könyvtár yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy könyvtár yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy is megjelent egy novellás füzete »Muzsikus történetek« ycimy muzsikus történetek ycimy Muzsikus történetek ycimy muzsikus ycimy történetek ycimy ycimy Muzsikus ycimy történetek ycimy ykodvegy címmel. 1917-ben »Aranyszájú Zongh« ycimy aranyszájú zongh ycimy Aranyszájú Zongh ycimy aranyszájú ycimy zongh ycimy ycimy Aranyszájú ycimy Zongh ycimy ykodvegy című nagyobb novellás kötete következett, melyben nagy feltűnést keltett a »Nyalka élete és halála« ycimy nyalka élete és halála ycimy Nyalka élete és halála ycimy nyalka ycimy élete ycimy és ycimy halála ycimy ycimy Nyalka ycimy élete ycimy és ycimy halála ycimy ykodvegy c. állat-regény, mely egy ló életét írja meg hortobágyi csikó korától, a háborúban való elpusztulásáig, teljesen újszerű, az állati lelket megrázóan megelevenítő módon. Ezt a munkáját több idegen nyelvre lefordították, más novelláival együtt. 1918. okt. 27-én mutatta be a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Rákóczi harang« ycimy rákóczi harang ycimy Rákóczi harang ycimy rákóczi ycimy harang ycimy ycimy Rákóczi ycimy harang ycimy ykodvegy című három felvonásos színművét, mely a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy cívis-világból vette tárgyát és a magyar parasztnak a földhöz való ragaszkodását festi bensőséges, életteljes színekkel. A színmű könyvalakban is megjelent. A »Napkelet« yintezmenyy napkelet yintezmenyy Napkelet yintezmenyy napkelet yintezmenyy yintezmenyy Napkelet yintezmenyy ykodvegy folyóiratban látott napvilágot »Őskelet« ycimy őskelet ycimy Őskelet ycimy őskelet ycimy ycimy Őskelet ycimy ykodvegy c. regényvázlata, melynek tárgya a világháború köréből való. Több mint húsz esztendő óta fejt ki kritikusi működést. Több fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy napilapnak volt színházi és könyvkritikusa és éveken keresztül vezette a »Napkelet« yintezmenyy napkelet yintezmenyy Napkelet yintezmenyy napkelet yintezmenyy yintezmenyy Napkelet yintezmenyy ykodvegy folyóirat művészi rovatát. Kritikusi működése alatt igen sok színházi (és művészeti vonatkozású cikket és tanulmányt írt, melyek a színházi és művészeti kultúra különböző kérdéseivel foglalkoznak. Színműve: »A kis áruló«, ycimy a kis áruló ycimy A kis áruló ycimy a ycimy kis ycimy áruló ycimy ycimy A ycimy kis ycimy áruló ycimy ykodvegy daljáték. Bem. 1907. xevtizedx 1905 febr. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 4. Debrecen. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy társulatánál. (Társsz. Sámy László.) yszemelynevy sámy lászló yszemelynevy Sámy László yszemelynevy sámy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Sámy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy sámy lászló szin_III.0231.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mariay Ödön - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1883

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0231.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0231.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28760.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mariay Ödön

Szócikk: Mariay Ödön író, sz. 1883. jan. 13-án, Nagylétán, Bihar m. Középiskolai tanulmányait a debreceni református főgimnáziumban végezte, azután jogtudományi doktorátust szerzett a kolozsvári tudományegyetemen. Állami szolgálatba lépve, osztálytanácsos lett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, ahol több mint egy évtized óta a művészeti ügyosztályban működik, mint irodalmi előadó. Első versei a »Debrecen« című napilapban jelentek meg. A debreceni Csokonai Színház mutatta be első színpadi kísérletét, egy operett szövegét, melynek meséje az utolsó nemesi inszurrekció idejében játszódik le. Első novellái a »Budapest« című napilapban és a »Budapesti Hirlap«-ban jelentek meg, azután pedig számos más fővárosi napilapban és folyóiratban. Első önálló novellás kötete 1910-ben látott napvilágot »Kelet Fia« címmel. A Magyar Könyvtárban is megjelent egy novellás füzete »Muzsikus történetek« címmel. 1917-ben »Aranyszájú Zongh« című nagyobb novellás kötete következett, melyben nagy feltűnést keltett a »Nyalka élete és halála« c. állat-regény, mely egy ló életét írja meg hortobágyi csikó korától, a háborúban való elpusztulásáig, teljesen újszerű, az állati lelket megrázóan megelevenítő módon. Ezt a munkáját több idegen nyelvre lefordították, más novelláival együtt. 1918. okt. 27-én mutatta be a Nemzeti Színház »Rákóczi harang« című három felvonásos színművét, mely a debreceni cívis-világból vette tárgyát és a magyar parasztnak a földhöz való ragaszkodását festi bensőséges, életteljes színekkel. A színmű könyvalakban is megjelent. A »Napkelet« folyóiratban látott napvilágot »Őskelet« c. regényvázlata, melynek tárgya a világháború köréből való. Több mint húsz esztendő óta fejt ki kritikusi működést. Több fővárosi napilapnak volt színházi és könyvkritikusa és éveken keresztül vezette a »Napkelet« folyóirat művészi rovatát. Kritikusi működése alatt igen sok színházi (és művészeti vonatkozású cikket és tanulmányt írt, melyek a színházi és művészeti kultúra különböző kérdéseivel foglalkoznak. Színműve: »A kis áruló«, daljáték. Bem. 1907. febr. 4. Debrecen. Zilahy Gyula társulatánál. (Társsz. Sámy László.) szin_III.0231.pdf III