Címszó: P.Márkus Emilia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0235.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0235.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28792.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

P.Márkus Emilia

Szócikk: P.Márkus Emilia a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  úgynevezett Paulay-korszakának (személy) (információ)  egyik legnagyszerűbb drámai akvizicója, akit a hatvanas-hetvenes évek idegenkedő társadalmi fölfogása ellenére, a méltán átérzett kiváló ösztönös tehetség lebirhatatlan ereje kalauzolt egy szombathelyi (megye) tekintélyes, patrícius család választékos kereteiből a magyar színművészet világába, az országos színitanodába. A gyönge testalkatú, filigrán megjelenésű, élénken beszédes-szemű, de első látásra is igézően szőke urileányt, saját családjának a színpad számára leendő megnyerése céljából folytatott nem csekély harcában, egyik kiválóan tekintélyes rokonuk: Horváth Boldizsár (személy) (információ)  miniszter támogatta. Ennek a kiváló embernek a kettős érdeme, hogy nemcsak fölismerte a gyermekleánykában a későbbi Márkus Emilia (személy) (információ)  nagyszerű színésznői kvalitásait, de hogy egyéniségének súlyával és tekintélyével le tudta szerelni a család ellenzését, amelynek eredményeképpen 1874. (időpont) őszén belékerülhetett az új növendék: Márkus Emilia (személy) (információ)  neve a Színitanoda (intézmény) anyakönyvébe. Első iskolai debüje (Eötvös József báró (személy) (információ)  »Búcsú«-ját (cím) szavalta) első nagy sikere is volt egyszersmind. Ettől kezdve mindenki, akinek ebben az időben ponderáns véleménye volt a színitanoda (az Orsz. Színésziskola (intézmény) régebbi elnevezése volt ez) körül, nagy jövőt jósolt a bájos, napsugaras fiatal színpadi jelenségnek, Márkus Emiliának, (személy) (információ)  aki a hozzáfűzött legmerészebb várakozásokat is túlszárnyalta, mire elvégezte színpadi tanulmányait. Nem csoda, ha imponáló és gyors művészi fejlődését azzal honorálta a Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  hogy már 1877-ben (időpont) tagjai sorába szerződtette a »szőke csodát« (ezt a bece nevet kapta első fellépése eredményeül rajongó tisztelőiből), aki már az első évben megkapta Júlia (szerep) szerepét a »Romeo és Júliá«-ban. (cím) (információ)  — Sikere oly nagy volt, »beérkezésének« grandiózitásához még jóval azután sem volt példa. A legnevesebb kritikusok, művészettörténeti jelesek véleménye merő behódolás volt a fiatal színésznő színpadi képességeivel szemben. Nem csoda tehát, ha a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  új akvizíciója ezek után számottevő valakivé lett az ország első színpadának műsorában is. Művészi kifejlődése, tökélyülése egyenes vonalban és a legakadálytalanabbul haladt a csúcs felé. Szerepei úgy sokasodtak, hogy egy évtized alatt már lehetetlen lett volna a Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  Márkus Emilia (személy) (információ)  nélkül elképzelni. Noémi, (szerep) Francillon, (szerep) (információ)  Ofélia, (szerep) Nóra, (szerep) (információ)  Erzsébet (szerep) és Stuart Mária, (szerep) (információ)  Kressida, (szerep) Desdemona, (szerep) (információ)  Júlia, (szerep) Iza, (szerep) Claire, (szerep) Mathilde, (szerep) A tenger asszonya, (cím) Boszorkány, (szerep) Iréné, (szerep) Kaméliás hölgy, (cím) (információ)  A névtelen asszony, (cím) Mária Terézia, (szerep) a Csiky-darabok (személy) (információ)  összes szende­szerepei, Thurán Anna, (szerep) Első szerelem, (cím) (információ)  a Csók királynője, (cím) (információ)  Utolsó szerelem, (cím) (információ)  Monna Vanna, (cím) (információ)  Echegeray (személy) drámáinak fő női-szerepei, Csongor és Tünde, (cím) (információ)  Fekete gyémántok, (cím) (információ)  Szigetvári vértanuk (cím) (információ)  és még száz és száz hasonlóan kiváló és emlékezetes szerepek, amelyek a Márkus Emilia (személy) (információ)  nagyszerű művészete által lettek eseményszerű nemzeti színházi sikerek. Ennek a nagy magyar drámai művésznőnek a személyéhez soha kudarc nem fűződött. Lehetetlen szerepből is sikert kényszerített ki sajátosan egyéni, érdekesen megejtő művészi és női varázslatossága által. És azt is javára kell följegyeznünk, hogy soha semmiféle kulissza-afférben nem szerepelt a neve. Példaadóan tiszteli ma is a színpadot és soha, sem szeszélyből, sem hírvágyból hűtlenséget nem követett el a Nemzeti Színházzal (intézmény) (információ)  szemben. Vendégszereplésre még csak rászánja magát, de semmi pénzért el nem szerződött attól a színháztól, amely 1877-ben (időpont) először juttatott neki szerződést. Utánzói — számuk egész légió — ezt is eltanulhatták volna ettől a hasonlíthatatlan művésznőtől. A Kisfaludy Társaság (intézmény) (információ)  1921-ben (időpont) megtisztelte önmagát azzal, hogy a Greguss-díjat (személy) (információ)  Márkus Emiliának (személy) (információ)  ítélte oda. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  1928-ban (időpont) új fényt kapott az ő örökös tiszteletbeli tagságával. Az Orsz. Színészeti Akadémiának (intézmény) 1929. (időpont) óta tiszteletbeli tanára. — Magánéletére vonatkozóan följegyezzük, hogy 1882-ben (időpont) férjhez ment a kiváló Pulszky Károlyhoz, (személy) (információ)  aki kultuszminiszteri megbízásra külföldön egy Piombó-képet (személy) vásárolt ás a festmény értékének itthoni lebecsülése miatt öngyilkossá lett. Utóbb — és pedig nagyon kevéssel utóbb — kiderült, hogy szegény Pulszky Károlynak (személy) (információ)  volt igaza és hogy az a bizonyos Piombó-festmény (személy) jóval többet ért, mint amennyiért a tudós műítész azt hazájának megszerezte. — Márkus Emiliának (személy) (információ)  két leánya születtett előző házasságából: Tessa és Romola. Előbbi a híres bécsi (ország) operaénekes, Slezák (személy) felesége lett; utóbbi a világhírű orosz (nemzetiség) (információ)  cári ballet nagyszerű szólóláncosának, Nijinszkynek (személy) a a neje. Márkus Emilia (személy) (információ)  második férje: Párdány Oszkár (személy) miniszteri tanácsos. (L-y K-y.) szin_III.0235.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó P.Márkus Emilia címszóvég 28792 Szócikk: P.Márkus Emilia a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy úgynevezett Paulay-korszakának yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy egyik legnagyszerűbb drámai akvizicója, akit a hatvanas-hetvenes évek idegenkedő társadalmi fölfogása ellenére, a méltán átérzett kiváló ösztönös tehetség lebirhatatlan ereje kalauzolt egy szombathelyi ytelepulesy szombathely ytelepulesy szombathely ymegyey vas megye ykodvegy tekintélyes, patrícius család választékos kereteiből a magyar színművészet világába, az országos színitanodába. A gyönge testalkatú, filigrán megjelenésű, élénken beszédes-szemű, de első látásra is igézően szőke urileányt, saját családjának a színpad számára leendő megnyerése céljából folytatott nem csekély harcában, egyik kiválóan tekintélyes rokonuk: Horváth Boldizsár yszemelynevy horváth boldizsár yszemelynevy Horváth Boldizsár yszemelynevy horváth yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy miniszter támogatta. Ennek a kiváló embernek a kettős érdeme, hogy nemcsak fölismerte a gyermekleánykában a későbbi Márkus Emilia yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy nagyszerű színésznői kvalitásait, de hogy egyéniségének súlyával és tekintélyével le tudta szerelni a család ellenzését, amelynek eredményeképpen 1874. őszén belékerülhetett az új növendék: Márkus Emilia yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy neve a Színitanoda yintezmenyy színitanoda yintezmenyy Színitan yintezmenyy színitanoda yintezmenyy yintezmenyy Színitan yintezmenyy ykodvegy anyakönyvébe. Első iskolai debüje (Eötvös József báró yszemelynevy eötvös józsef báró yszemelynevy Eötvös József báró yszemelynevy eötvös yszemelynevy józsef yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Eötvös yszemelynevy József yszemelynevy báró yszemel »Búcsú«-ját ycimy búcsú ycimy Búcsú ycimy búcsú ycimy ycimy Búcsú ycimy ykodvegy szavalta) első nagy sikere is volt egyszersmind. Ettől kezdve mindenki, akinek ebben az időben ponderáns véleménye volt a színitanoda (az Orsz. Színésziskola yintezmenyy orsz. színésziskola yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színésziskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy régebbi elnevezése volt ez) körül, nagy jövőt jósolt a bájos, napsugaras fiatal színpadi jelenségnek, Márkus Emiliának, yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emiliá yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emiliá yszemelynevy ykodvegy aki a hozzáfűzött legmerészebb várakozásokat is túlszárnyalta, mire elvégezte színpadi tanulmányait. Nem csoda, ha imponáló és gyors művészi fejlődését azzal honorálta a Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy hogy már 1877-ben tagjai sorába szerződtette a »szőke csodát« (ezt a bece nevet kapta első fellépése eredményeül rajongó tisztelőiből), aki már az első évben megkapta Júlia yszerepy júlia yszerepy Júlia yszerepy júlia yszerepy yszerepy Júlia yszerepy ykodvegy szerepét a »Romeo és Júliá«-ban. ycimy romeo és júlia ycimy Romeo és Júliá ycimy romeo ycimy és ycimy júlia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Júliá ycimy ykodvegy — Sikere oly nagy volt, »beérkezésének« grandiózitásához még jóval azután sem volt példa. A legnevesebb kritikusok, művészettörténeti jelesek véleménye merő behódolás volt a fiatal színésznő színpadi képességeivel szemben. Nem csoda tehát, ha a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy új akvizíciója ezek után számottevő valakivé lett az ország első színpadának műsorában is. Művészi kifejlődése, tökélyülése egyenes vonalban és a legakadálytalanabbul haladt a csúcs felé. Szerepei úgy sokasodtak, hogy egy évtized alatt már lehetetlen lett volna a Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Márkus Emilia yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy nélkül elképzelni. Noémi, yszerepy noémi yszerepy Noémi yszerepy noémi yszerepy yszerepy Noémi yszerepy ykodvegy Francillon, yszerepy francillon yszerepy Francillon yszerepy francillon yszerepy yszerepy Francillon yszerepy ykodvegy Ofélia, yszerepy ofélia yszerepy Ofélia yszerepy ofélia yszerepy yszerepy Ofélia yszerepy ykodvegy Nóra, yszerepy nóra yszerepy Nóra yszerepy nóra yszerepy yszerepy Nóra yszerepy ykodvegy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy és Stuart Mária, yszerepy stuart mária yszerepy Stuart Mária yszerepy stuart yszerepy mária yszerepy yszerepy Stuart yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Kressida, yszerepy kressida yszerepy Kressida yszerepy kressida yszerepy yszerepy Kressida yszerepy ykodvegy Desdemona, yszerepy desdemona yszerepy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy ykodvegy Júlia, yszerepy júlia yszerepy Júlia yszerepy júlia yszerepy yszerepy Júlia yszerepy ykodvegy Iza, yszerepy iza yszerepy Iza yszerepy iza yszerepy yszerepy Iza yszerepy ykodvegy Claire, yszerepy claire yszerepy Claire yszerepy claire yszerepy yszerepy Claire yszerepy ykodvegy Mathilde, yszerepy mathilde yszerepy Mathilde yszerepy mathilde yszerepy yszerepy Mathilde yszerepy ykodvegy A tenger asszonya, ycimy a tenger asszonya ycimy A tenger asszonya ycimy a ycimy tenger ycimy asszonya ycimy ycimy A ycimy tenger ycimy asszonya ycimy ykodvegy Boszorkány, yszerepy boszorkány yszerepy Boszorkány yszerepy boszorkány yszerepy yszerepy Boszorkány yszerepy ykodvegy Iréné, yszerepy iréne yszerepy Iréné yszerepy iréne yszerepy yszerepy Iréné yszerepy ykodvegy Kaméliás hölgy, ycimy kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy A névtelen asszony, ycimy a névtelen asszony ycimy A névtelen asszony ycimy a ycimy névtelen ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy névtelen ycimy asszony ycimy ykodvegy Mária Terézia, yszerepy mária terézia yszerepy Mária Terézia yszerepy mária yszerepy terézia yszerepy yszerepy Mária yszerepy Terézia yszerepy ykodvegy a Csiky-darabok yszemelynevy csiky yszemelynevy Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy ykodvegy összes szende­szerepei, Thurán Anna, yszerepy thurán anna yszerepy Thurán Anna yszerepy thurán yszerepy anna yszerepy yszerepy Thurán yszerepy Anna yszerepy ykodvegy Első szerelem, ycimy első szerelem ycimy Első szerelem ycimy első ycimy szerelem ycimy ycimy Első ycimy szerelem ycimy ykodvegy a Csók királynője, ycimy csók királynője ycimy Csók királynője ycimy csók ycimy királynője ycimy ycimy Csók ycimy királynője ycimy ykodvegy Utolsó szerelem, ycimy utolsó szerelem ycimy Utolsó szerelem ycimy utolsó ycimy szerelem ycimy ycimy Utolsó ycimy szerelem ycimy ykodvegy Monna Vanna, ycimy monna vanna ycimy Monna Vanna ycimy monna ycimy vanna ycimy ycimy Monna ycimy Vanna ycimy ykodvegy Echegeray yszemelynevy echegeray yszemelynevy Echegeray yszemelynevy echegeray yszemelynevy yszemelynevy Echegeray yszemelynevy ykodvegy drámáinak fő női-szerepei, Csongor és Tünde, ycimy csongor és tünde ycimy Csongor és Tünde ycimy csongor ycimy és ycimy tünde ycimy ycimy Csongor ycimy és ycimy Tünde ycimy ykodvegy Fekete gyémántok, ycimy fekete gyémántok ycimy Fekete gyémántok ycimy fekete ycimy gyémántok ycimy ycimy Fekete ycimy gyémántok ycimy ykodvegy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy és még száz és száz hasonlóan kiváló és emlékezetes szerepek, amelyek a Márkus Emilia yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy nagyszerű művészete által lettek eseményszerű nemzeti színházi sikerek. Ennek a nagy magyar drámai művésznőnek a személyéhez soha kudarc nem fűződött. Lehetetlen szerepből is sikert kényszerített ki sajátosan egyéni, érdekesen megejtő művészi és női varázslatossága által. És azt is javára kell följegyeznünk, hogy soha semmiféle kulissza-afférben nem szerepelt a neve. Példaadóan tiszteli ma is a színpadot és soha, sem szeszélyből, sem hírvágyból hűtlenséget nem követett el a Nemzeti Színházzal yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szemben. Vendégszereplésre még csak rászánja magát, de semmi pénzért el nem szerződött attól a színháztól, amely 1877-ben először xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 juttatott neki szerződést. Utánzói — számuk egész légió — ezt is eltanulhatták volna ettől a hasonlíthatatlan művésznőtől. A Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1921-ben xevtizedx 1925 megtisztelte önmagát azzal, hogy a Greguss-díjat yszemelynevy greguss yszemelynevy Greguss yszemelynevy greguss yszemelynevy yszemelynevy Greguss yszemelynevy ykodvegy Márkus Emiliának yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emiliá yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emiliá yszemelynevy ykodvegy ítélte oda. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1928-ban új fényt kapott az ő örökös tiszteletbeli tagságával. Az Orsz. Színészeti Akadémiának yintezmenyy orsz. színészeti akadémia yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy 1929. óta tiszteletbeli tanára. — Magánéletére vonatkozóan följegyezzük, hogy 1882-ben xevtizedx 1885 férjhez xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 ment a kiváló Pulszky Károlyhoz, yszemelynevy pulszky károly yszemelynevy Pulszky Károly yszemelynevy pulszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Pulszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy aki kultuszminiszteri megbízásra külföldön egy Piombó-képet yszemelynevy piombó yszemelynevy Piombó yszemelynevy piombó yszemelynevy yszemelynevy Piombó yszemelynevy ykodvegy vásárolt ás a festmény értékének itthoni lebecsülése miatt öngyilkossá lett. Utóbb — és pedig nagyon kevéssel utóbb — kiderült, hogy szegény Pulszky Károlynak yszemelynevy pulszky károly yszemelynevy Pulszky Károly yszemelynevy pulszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Pulszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy volt igaza és hogy az a bizonyos Piombó-festmény yszemelynevy piombó yszemelynevy Piombó yszemelynevy piombó yszemelynevy yszemelynevy Piombó yszemelynevy ykodvegy jóval többet ért, mint amennyiért a tudós műítész azt hazájának megszerezte. — Márkus Emiliának yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emiliá yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emiliá yszemelynevy ykodvegy két leánya születtett előző házasságából: Tessa és Romola. Előbbi a híres bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy operaénekes, Slezák yszemelynevy slezák yszemelynevy Slezák yszemelynevy slezák yszemelynevy yszemelynevy Slezák yszemelynevy ykodvegy felesége lett; utóbbi a világhírű orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy cári ballet nagyszerű szólóláncosának, Nijinszkynek yszemelynevy nijinszky yszemelynevy Nijinszky yszemelynevy nijinszky yszemelynevy yszemelynevy Nijinszky yszemelynevy ykodvegy a a neje. Márkus Emilia yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy második férje: Párdány Oszkár yszemelynevy párdány oszkár yszemelynevy Párdány Oszkár yszemelynevy párdány yszemelynevy oszkár yszemelynevy yszemelynevy Párdány yszemelynevy Oszkár yszemelynevy ykodvegy miniszteri tanácsos. (L-y K-y.) szin_III.0235.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: P.Márkus Emilia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0235.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0235.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28792.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

P.Márkus Emilia

Szócikk: P.Márkus Emilia a Nemzeti Színház úgynevezett Paulay-korszakának egyik legnagyszerűbb drámai akvizicója, akit a hatvanas-hetvenes évek idegenkedő társadalmi fölfogása ellenére, a méltán átérzett kiváló ösztönös tehetség lebirhatatlan ereje kalauzolt egy szombathelyi tekintélyes, patrícius család választékos kereteiből a magyar színművészet világába, az országos színitanodába. A gyönge testalkatú, filigrán megjelenésű, élénken beszédes-szemű, de első látásra is igézően szőke urileányt, saját családjának a színpad számára leendő megnyerése céljából folytatott nem csekély harcában, egyik kiválóan tekintélyes rokonuk: Horváth Boldizsár miniszter támogatta. Ennek a kiváló embernek a kettős érdeme, hogy nemcsak fölismerte a gyermekleánykában a későbbi Márkus Emilia nagyszerű színésznői kvalitásait, de hogy egyéniségének súlyával és tekintélyével le tudta szerelni a család ellenzését, amelynek eredményeképpen 1874. őszén belékerülhetett az új növendék: Márkus Emilia neve a Színitanoda anyakönyvébe. Első iskolai debüje (Eötvös József báró »Búcsú«-ját szavalta) első nagy sikere is volt egyszersmind. Ettől kezdve mindenki, akinek ebben az időben ponderáns véleménye volt a színitanoda (az Orsz. Színésziskola régebbi elnevezése volt ez) körül, nagy jövőt jósolt a bájos, napsugaras fiatal színpadi jelenségnek, Márkus Emiliának, aki a hozzáfűzött legmerészebb várakozásokat is túlszárnyalta, mire elvégezte színpadi tanulmányait. Nem csoda, ha imponáló és gyors művészi fejlődését azzal honorálta a Nemzeti Színház, hogy már 1877-ben tagjai sorába szerződtette a »szőke csodát« (ezt a bece nevet kapta első fellépése eredményeül rajongó tisztelőiből), aki már az első évben megkapta Júlia szerepét a »Romeo és Júliá«-ban. — Sikere oly nagy volt, »beérkezésének« grandiózitásához még jóval azután sem volt példa. A legnevesebb kritikusok, művészettörténeti jelesek véleménye merő behódolás volt a fiatal színésznő színpadi képességeivel szemben. Nem csoda tehát, ha a Nemzeti Színház új akvizíciója ezek után számottevő valakivé lett az ország első színpadának műsorában is. Művészi kifejlődése, tökélyülése egyenes vonalban és a legakadálytalanabbul haladt a csúcs felé. Szerepei úgy sokasodtak, hogy egy évtized alatt már lehetetlen lett volna a Nemzeti Színházat Márkus Emilia nélkül elképzelni. Noémi, Francillon, Ofélia, Nóra, Erzsébet és Stuart Mária, Kressida, Desdemona, Júlia, Iza, Claire, Mathilde, A tenger asszonya, Boszorkány, Iréné, Kaméliás hölgy, A névtelen asszony, Mária Terézia, a Csiky-darabok összes szende­szerepei, Thurán Anna, Első szerelem, a Csók királynője, Utolsó szerelem, Monna Vanna, Echegeray drámáinak fő női-szerepei, Csongor és Tünde, Fekete gyémántok, Szigetvári vértanuk és még száz és száz hasonlóan kiváló és emlékezetes szerepek, amelyek a Márkus Emilia nagyszerű művészete által lettek eseményszerű nemzeti színházi sikerek. Ennek a nagy magyar drámai művésznőnek a személyéhez soha kudarc nem fűződött. Lehetetlen szerepből is sikert kényszerített ki sajátosan egyéni, érdekesen megejtő művészi és női varázslatossága által. És azt is javára kell följegyeznünk, hogy soha semmiféle kulissza-afférben nem szerepelt a neve. Példaadóan tiszteli ma is a színpadot és soha, sem szeszélyből, sem hírvágyból hűtlenséget nem követett el a Nemzeti Színházzal szemben. Vendégszereplésre még csak rászánja magát, de semmi pénzért el nem szerződött attól a színháztól, amely 1877-ben először juttatott neki szerződést. Utánzói — számuk egész légió — ezt is eltanulhatták volna ettől a hasonlíthatatlan művésznőtől. A Kisfaludy Társaság 1921-ben megtisztelte önmagát azzal, hogy a Greguss-díjat Márkus Emiliának ítélte oda. A Nemzeti Színház 1928-ban új fényt kapott az ő örökös tiszteletbeli tagságával. Az Orsz. Színészeti Akadémiának 1929. óta tiszteletbeli tanára. — Magánéletére vonatkozóan följegyezzük, hogy 1882-ben férjhez ment a kiváló Pulszky Károlyhoz, aki kultuszminiszteri megbízásra külföldön egy Piombó-képet vásárolt ás a festmény értékének itthoni lebecsülése miatt öngyilkossá lett. Utóbb — és pedig nagyon kevéssel utóbb — kiderült, hogy szegény Pulszky Károlynak volt igaza és hogy az a bizonyos Piombó-festmény jóval többet ért, mint amennyiért a tudós műítész azt hazájának megszerezte. — Márkus Emiliának két leánya születtett előző házasságából: Tessa és Romola. Előbbi a híres bécsi operaénekes, Slezák felesége lett; utóbbi a világhírű orosz cári ballet nagyszerű szólóláncosának, Nijinszkynek a a neje. Márkus Emilia második férje: Párdány Oszkár miniszteri tanácsos. (L-y K-y.) szin_III.0235.pdf III