Címszó: P.Márkus Emilia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0235.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0235.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28792.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
P.Márkus
Emilia
Szócikk: P.Márkus Emilia a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
úgynevezett Paulay-korszakának (személy) (információ)
egyik legnagyszerűbb drámai akvizicója, akit
a hatvanas-hetvenes évek idegenkedő társadalmi fölfogása ellenére, a méltán átérzett
kiváló ösztönös tehetség lebirhatatlan ereje kalauzolt egy szombathelyi (megye) tekintélyes,
patrícius család választékos kereteiből a magyar színművészet világába, az országos
színitanodába. A gyönge testalkatú, filigrán megjelenésű, élénken beszédes-szemű,
de első látásra is igézően szőke urileányt, saját családjának a színpad számára
leendő megnyerése céljából folytatott nem csekély harcában, egyik kiválóan tekintélyes
rokonuk: Horváth Boldizsár (személy) (információ)
miniszter támogatta. Ennek a kiváló embernek
a kettős érdeme, hogy nemcsak fölismerte a gyermekleánykában a későbbi Márkus Emilia
(személy)
(információ)
nagyszerű színésznői kvalitásait, de hogy
egyéniségének súlyával és tekintélyével le tudta szerelni a család ellenzését, amelynek
eredményeképpen 1874. (időpont) őszén
belékerülhetett az új növendék: Márkus Emilia (személy) (információ)
neve a Színitanoda (intézmény)
anyakönyvébe. Első iskolai debüje (Eötvös József báró (személy) (információ)
»Búcsú«-ját (cím) szavalta)
első nagy sikere is volt egyszersmind. Ettől kezdve mindenki, akinek ebben az időben
ponderáns véleménye volt a színitanoda (az Orsz. Színésziskola (intézmény)
régebbi elnevezése volt ez) körül, nagy jövőt jósolt a bájos, napsugaras fiatal
színpadi jelenségnek, Márkus Emiliának, (személy) (információ)
aki a hozzáfűzött legmerészebb várakozásokat
is túlszárnyalta, mire elvégezte színpadi tanulmányait. Nem csoda, ha imponáló és
gyors művészi fejlődését azzal honorálta a Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
hogy már 1877-ben (időpont) tagjai
sorába szerződtette a »szőke csodát« (ezt a bece nevet kapta első fellépése eredményeül
rajongó tisztelőiből), aki már az első évben megkapta Júlia (szerep) szerepét
a »Romeo és Júliá«-ban. (cím) (információ)
— Sikere oly nagy volt, »beérkezésének« grandiózitásához
még jóval azután sem volt példa. A legnevesebb kritikusok, művészettörténeti jelesek
véleménye merő behódolás volt a fiatal színésznő színpadi képességeivel szemben.
Nem csoda tehát, ha a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
új akvizíciója ezek után számottevő valakivé
lett az ország első színpadának műsorában is. Művészi kifejlődése, tökélyülése egyenes
vonalban és a legakadálytalanabbul haladt a csúcs felé. Szerepei úgy sokasodtak,
hogy egy évtized alatt már lehetetlen lett volna a Nemzeti Színházat (intézmény)
(információ)
Márkus Emilia (személy) (információ)
nélkül elképzelni. Noémi, (szerep) Francillon,
(szerep)
(információ)
Ofélia, (szerep) Nóra,
(szerep)
(információ)
Erzsébet (szerep) és
Stuart Mária, (szerep)
(információ)
Kressida, (szerep) Desdemona,
(szerep)
(információ)
Júlia, (szerep) Iza,
(szerep)
Claire, (szerep)
Mathilde, (szerep)
A tenger asszonya, (cím) Boszorkány,
(szerep)
Iréné, (szerep)
Kaméliás hölgy, (cím)
(információ)
A névtelen asszony, (cím) Mária Terézia,
(szerep)
a Csiky-darabok (személy) (információ)
összes szendeszerepei, Thurán Anna, (szerep) Első
szerelem, (cím)
(információ)
a Csók királynője, (cím) (információ)
Utolsó szerelem, (cím) (információ)
Monna Vanna, (cím) (információ)
Echegeray (személy) drámáinak
fő női-szerepei, Csongor és Tünde, (cím) (információ)
Fekete gyémántok, (cím) (információ)
Szigetvári vértanuk (cím) (információ)
és még száz és száz hasonlóan kiváló és emlékezetes
szerepek, amelyek a Márkus Emilia (személy) (információ)
nagyszerű művészete által lettek eseményszerű
nemzeti színházi sikerek. Ennek a nagy magyar drámai művésznőnek a személyéhez soha
kudarc nem fűződött. Lehetetlen szerepből is sikert kényszerített ki sajátosan egyéni,
érdekesen megejtő művészi és női varázslatossága által. És azt is javára kell följegyeznünk,
hogy soha semmiféle kulissza-afférben nem szerepelt a neve. Példaadóan tiszteli
ma is a színpadot és soha, sem szeszélyből, sem hírvágyból hűtlenséget nem követett
el a Nemzeti Színházzal (intézmény)
(információ)
szemben. Vendégszereplésre még csak rászánja
magát, de semmi pénzért el nem szerződött attól a színháztól, amely 1877-ben (időpont) először
juttatott neki szerződést. Utánzói — számuk egész légió — ezt is eltanulhatták volna
ettől a hasonlíthatatlan művésznőtől. A Kisfaludy Társaság (intézmény)
(információ)
1921-ben (időpont) megtisztelte
önmagát azzal, hogy a Greguss-díjat (személy) (információ)
Márkus Emiliának (személy) (információ)
ítélte oda. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
1928-ban (időpont) új
fényt kapott az ő örökös tiszteletbeli tagságával. Az Orsz. Színészeti Akadémiának
(intézmény)
1929. (időpont)
óta tiszteletbeli tanára. — Magánéletére vonatkozóan följegyezzük, hogy 1882-ben
(időpont)
férjhez ment a kiváló Pulszky Károlyhoz, (személy) (információ)
aki kultuszminiszteri megbízásra külföldön
egy Piombó-képet (személy) vásárolt
ás a festmény értékének itthoni lebecsülése miatt öngyilkossá lett. Utóbb — és pedig
nagyon kevéssel utóbb — kiderült, hogy szegény Pulszky Károlynak (személy) (információ)
volt igaza és hogy az a bizonyos Piombó-festmény
(személy)
jóval többet ért, mint amennyiért a tudós műítész azt hazájának megszerezte. — Márkus
Emiliának (személy)
(információ)
két leánya születtett előző házasságából:
Tessa és Romola. Előbbi a híres bécsi (ország) operaénekes,
Slezák (személy)
felesége lett; utóbbi a világhírű orosz (nemzetiség)
(információ)
cári ballet nagyszerű szólóláncosának, Nijinszkynek
(személy)
a a neje. Márkus Emilia (személy) (információ)
második férje: Párdány Oszkár (személy) miniszteri
tanácsos. (L-y K-y.) szin_III.0235.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó P.Márkus Emilia címszóvég 28792 Szócikk:
P.Márkus Emilia a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy úgynevezett Paulay-korszakának yszemelynevy paulay
yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy ykodvegy egyik legnagyszerűbb drámai akvizicója, akit a hatvanas-hetvenes
évek idegenkedő társadalmi fölfogása ellenére, a méltán átérzett kiváló ösztönös
tehetség lebirhatatlan ereje kalauzolt egy szombathelyi ytelepulesy szombathely
ytelepulesy szombathely ymegyey vas megye ykodvegy tekintélyes, patrícius család
választékos kereteiből a magyar színművészet világába, az országos színitanodába.
A gyönge testalkatú, filigrán megjelenésű, élénken beszédes-szemű, de első látásra
is igézően szőke urileányt, saját családjának a színpad számára leendő megnyerése
céljából folytatott nem csekély harcában, egyik kiválóan tekintélyes rokonuk: Horváth
Boldizsár yszemelynevy horváth boldizsár yszemelynevy Horváth Boldizsár
yszemelynevy horváth yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Horváth
yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy miniszter támogatta. Ennek a kiváló
embernek a kettős érdeme, hogy nemcsak fölismerte a gyermekleánykában a későbbi
Márkus Emilia yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia
yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus
yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy nagyszerű színésznői kvalitásait, de hogy
egyéniségének súlyával és tekintélyével le tudta szerelni a család ellenzését, amelynek
eredményeképpen 1874. őszén belékerülhetett az új növendék: Márkus Emilia yszemelynevy
márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy
emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy
ykodvegy neve a Színitanoda yintezmenyy színitanoda yintezmenyy Színitan
yintezmenyy színitanoda yintezmenyy yintezmenyy Színitan yintezmenyy ykodvegy anyakönyvébe.
Első iskolai debüje (Eötvös József báró yszemelynevy eötvös józsef báró
yszemelynevy Eötvös József báró yszemelynevy eötvös yszemelynevy józsef yszemelynevy
báró yszemelynevy yszemelynevy Eötvös yszemelynevy József yszemelynevy báró
yszemel »Búcsú«-ját ycimy búcsú ycimy Búcsú ycimy búcsú ycimy ycimy Búcsú ycimy
ykodvegy szavalta) első nagy sikere is volt egyszersmind. Ettől kezdve mindenki,
akinek ebben az időben ponderáns véleménye volt a színitanoda (az Orsz. Színésziskola
yintezmenyy orsz. színésziskola yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz.
yintezmenyy színésziskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz
yintezmenyy ykodvegy régebbi elnevezése volt ez) körül, nagy jövőt jósolt a bájos,
napsugaras fiatal színpadi jelenségnek, Márkus Emiliának, yszemelynevy márkus
emilia yszemelynevy Márkus Emiliá yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia
yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emiliá yszemelynevy ykodvegy aki a
hozzáfűzött legmerészebb várakozásokat is túlszárnyalta, mire elvégezte színpadi
tanulmányait. Nem csoda, ha imponáló és gyors művészi fejlődését azzal honorálta
a Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy hogy már 1877-ben tagjai sorába szerződtette a »szőke csodát« (ezt a bece
nevet kapta első fellépése eredményeül rajongó tisztelőiből), aki már az első évben
megkapta Júlia yszerepy júlia yszerepy Júlia yszerepy júlia yszerepy yszerepy
Júlia yszerepy ykodvegy szerepét a »Romeo és Júliá«-ban. ycimy romeo és júlia
ycimy Romeo és Júliá ycimy romeo ycimy és ycimy júlia ycimy ycimy Romeo ycimy
és ycimy Júliá ycimy ykodvegy — Sikere oly nagy volt, »beérkezésének« grandiózitásához
még jóval azután sem volt példa. A legnevesebb kritikusok, művészettörténeti jelesek
véleménye merő behódolás volt a fiatal színésznő színpadi képességeivel szemben.
Nem csoda tehát, ha a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy új akvizíciója ezek után számottevő valakivé lett az ország
első színpadának műsorában is. Művészi kifejlődése, tökélyülése egyenes vonalban
és a legakadálytalanabbul haladt a csúcs felé. Szerepei úgy sokasodtak, hogy egy
évtized alatt már lehetetlen lett volna a Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Márkus Emilia yszemelynevy márkus
emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia
yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy nélkül
elképzelni. Noémi, yszerepy noémi yszerepy Noémi yszerepy noémi yszerepy
yszerepy Noémi yszerepy ykodvegy Francillon, yszerepy francillon yszerepy
Francillon yszerepy francillon yszerepy yszerepy Francillon yszerepy ykodvegy Ofélia,
yszerepy ofélia yszerepy Ofélia yszerepy ofélia yszerepy yszerepy Ofélia
yszerepy ykodvegy Nóra, yszerepy nóra yszerepy Nóra yszerepy nóra yszerepy
yszerepy Nóra yszerepy ykodvegy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy Erzsébet
yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy és Stuart Mária,
yszerepy stuart mária yszerepy Stuart Mária yszerepy stuart yszerepy mária
yszerepy yszerepy Stuart yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Kressida, yszerepy
kressida yszerepy Kressida yszerepy kressida yszerepy yszerepy Kressida
yszerepy ykodvegy Desdemona, yszerepy desdemona yszerepy Desdemona yszerepy
desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy ykodvegy Júlia, yszerepy júlia
yszerepy Júlia yszerepy júlia yszerepy yszerepy Júlia yszerepy ykodvegy Iza, yszerepy
iza yszerepy Iza yszerepy iza yszerepy yszerepy Iza yszerepy ykodvegy Claire, yszerepy
claire yszerepy Claire yszerepy claire yszerepy yszerepy Claire yszerepy
ykodvegy Mathilde, yszerepy mathilde yszerepy Mathilde yszerepy mathilde
yszerepy yszerepy Mathilde yszerepy ykodvegy A tenger asszonya, ycimy a tenger
asszonya ycimy A tenger asszonya ycimy a ycimy tenger ycimy asszonya ycimy
ycimy A ycimy tenger ycimy asszonya ycimy ykodvegy Boszorkány, yszerepy
boszorkány yszerepy Boszorkány yszerepy boszorkány yszerepy yszerepy Boszorkány
yszerepy ykodvegy Iréné, yszerepy iréne yszerepy Iréné yszerepy iréne yszerepy
yszerepy Iréné yszerepy ykodvegy Kaméliás hölgy, ycimy kaméliás hölgy ycimy
Kaméliás hölgy ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy
ykodvegy A névtelen asszony, ycimy a névtelen asszony ycimy A névtelen asszony
ycimy a ycimy névtelen ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy névtelen ycimy asszony
ycimy ykodvegy Mária Terézia, yszerepy mária terézia yszerepy Mária Terézia
yszerepy mária yszerepy terézia yszerepy yszerepy Mária yszerepy Terézia
yszerepy ykodvegy a Csiky-darabok yszemelynevy csiky yszemelynevy Csiky
yszemelynevy csiky yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy ykodvegy összes
szendeszerepei, Thurán Anna, yszerepy thurán anna yszerepy Thurán Anna
yszerepy thurán yszerepy anna yszerepy yszerepy Thurán yszerepy Anna yszerepy
ykodvegy Első szerelem, ycimy első szerelem ycimy Első szerelem ycimy első
ycimy szerelem ycimy ycimy Első ycimy szerelem ycimy ykodvegy a Csók királynője,
ycimy csók királynője ycimy Csók királynője ycimy csók ycimy királynője ycimy
ycimy Csók ycimy királynője ycimy ykodvegy Utolsó szerelem, ycimy utolsó
szerelem ycimy Utolsó szerelem ycimy utolsó ycimy szerelem ycimy ycimy Utolsó
ycimy szerelem ycimy ykodvegy Monna Vanna, ycimy monna vanna ycimy Monna Vanna
ycimy monna ycimy vanna ycimy ycimy Monna ycimy Vanna ycimy ykodvegy Echegeray yszemelynevy
echegeray yszemelynevy Echegeray yszemelynevy echegeray yszemelynevy yszemelynevy
Echegeray yszemelynevy ykodvegy drámáinak fő női-szerepei, Csongor és Tünde, ycimy
csongor és tünde ycimy Csongor és Tünde ycimy csongor ycimy és ycimy tünde
ycimy ycimy Csongor ycimy és ycimy Tünde ycimy ykodvegy Fekete gyémántok, ycimy
fekete gyémántok ycimy Fekete gyémántok ycimy fekete ycimy gyémántok ycimy
ycimy Fekete ycimy gyémántok ycimy ykodvegy Szigetvári vértanuk ycimy
szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk
ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy és még száz és száz hasonlóan
kiváló és emlékezetes szerepek, amelyek a Márkus Emilia yszemelynevy márkus
emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia
yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy ykodvegy nagyszerű
művészete által lettek eseményszerű nemzeti színházi sikerek. Ennek a nagy magyar
drámai művésznőnek a személyéhez soha kudarc nem fűződött. Lehetetlen szerepből
is sikert kényszerített ki sajátosan egyéni, érdekesen megejtő művészi és női varázslatossága
által. És azt is javára kell följegyeznünk, hogy soha semmiféle kulissza-afférben
nem szerepelt a neve. Példaadóan tiszteli ma is a színpadot és soha, sem szeszélyből,
sem hírvágyból hűtlenséget nem követett el a Nemzeti Színházzal yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szemben. Vendégszereplésre
még csak rászánja magát, de semmi pénzért el nem szerződött attól a színháztól,
amely 1877-ben először xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 juttatott neki szerződést.
Utánzói — számuk egész légió — ezt is eltanulhatták volna ettől a hasonlíthatatlan
művésznőtől. A Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy
Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy
Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1921-ben xevtizedx 1925 megtisztelte önmagát azzal,
hogy a Greguss-díjat yszemelynevy greguss yszemelynevy Greguss yszemelynevy
greguss yszemelynevy yszemelynevy Greguss yszemelynevy ykodvegy Márkus Emiliának
yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emiliá yszemelynevy márkus
yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emiliá
yszemelynevy ykodvegy ítélte oda. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1928-ban új fényt kapott az ő örökös tiszteletbeli
tagságával. Az Orsz. Színészeti Akadémiának yintezmenyy orsz. színészeti
akadémia yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészeti
yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy
ykodvegy 1929. óta tiszteletbeli tanára. — Magánéletére vonatkozóan följegyezzük,
hogy 1882-ben xevtizedx 1885 férjhez xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 ment
a kiváló Pulszky Károlyhoz, yszemelynevy pulszky károly yszemelynevy Pulszky
Károly yszemelynevy pulszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Pulszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy aki kultuszminiszteri megbízásra
külföldön egy Piombó-képet yszemelynevy piombó yszemelynevy Piombó yszemelynevy
piombó yszemelynevy yszemelynevy Piombó yszemelynevy ykodvegy vásárolt ás a festmény
értékének itthoni lebecsülése miatt öngyilkossá lett. Utóbb — és pedig nagyon kevéssel
utóbb — kiderült, hogy szegény Pulszky Károlynak yszemelynevy pulszky károly
yszemelynevy Pulszky Károly yszemelynevy pulszky yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Pulszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy volt
igaza és hogy az a bizonyos Piombó-festmény yszemelynevy piombó yszemelynevy
Piombó yszemelynevy piombó yszemelynevy yszemelynevy Piombó yszemelynevy
ykodvegy jóval többet ért, mint amennyiért a tudós műítész azt hazájának megszerezte.
— Márkus Emiliának yszemelynevy márkus emilia yszemelynevy Márkus Emiliá
yszemelynevy márkus yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus
yszemelynevy Emiliá yszemelynevy ykodvegy két leánya születtett előző házasságából:
Tessa és Romola. Előbbi a híres bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy operaénekes, Slezák yszemelynevy slezák yszemelynevy
Slezák yszemelynevy slezák yszemelynevy yszemelynevy Slezák yszemelynevy
ykodvegy felesége lett; utóbbi a világhírű orosz ynemzetisegy orosz
ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz
ynemzetisegy ykodvegy cári ballet nagyszerű szólóláncosának, Nijinszkynek yszemelynevy
nijinszky yszemelynevy Nijinszky yszemelynevy nijinszky yszemelynevy
yszemelynevy Nijinszky yszemelynevy ykodvegy a a neje. Márkus Emilia yszemelynevy
márkus emilia yszemelynevy Márkus Emilia yszemelynevy márkus yszemelynevy
emilia yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emilia yszemelynevy
ykodvegy második férje: Párdány Oszkár yszemelynevy párdány oszkár yszemelynevy
Párdány Oszkár yszemelynevy párdány yszemelynevy oszkár yszemelynevy
yszemelynevy Párdány yszemelynevy Oszkár yszemelynevy ykodvegy miniszteri tanácsos.
(L-y K-y.) szin_III.0235.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: P.Márkus Emilia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0235.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0235.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28792.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
P.Márkus
Emilia
Szócikk: P.Márkus Emilia a Nemzeti Színház úgynevezett
Paulay-korszakának egyik legnagyszerűbb drámai akvizicója, akit a hatvanas-hetvenes
évek idegenkedő társadalmi fölfogása ellenére, a méltán átérzett kiváló ösztönös
tehetség lebirhatatlan ereje kalauzolt egy szombathelyi tekintélyes, patrícius család
választékos kereteiből a magyar színművészet világába, az országos színitanodába.
A gyönge testalkatú, filigrán megjelenésű, élénken beszédes-szemű, de első látásra
is igézően szőke urileányt, saját családjának a színpad számára leendő megnyerése
céljából folytatott nem csekély harcában, egyik kiválóan tekintélyes rokonuk: Horváth
Boldizsár miniszter támogatta. Ennek a kiváló embernek a kettős érdeme, hogy nemcsak
fölismerte a gyermekleánykában a későbbi Márkus Emilia nagyszerű színésznői kvalitásait,
de hogy egyéniségének súlyával és tekintélyével le tudta szerelni a család ellenzését,
amelynek eredményeképpen 1874. őszén belékerülhetett az új növendék: Márkus Emilia
neve a Színitanoda anyakönyvébe. Első iskolai debüje (Eötvös József báró »Búcsú«-ját
szavalta) első nagy sikere is volt egyszersmind. Ettől kezdve mindenki, akinek ebben
az időben ponderáns véleménye volt a színitanoda (az Orsz. Színésziskola régebbi
elnevezése volt ez) körül, nagy jövőt jósolt a bájos, napsugaras fiatal színpadi
jelenségnek, Márkus Emiliának, aki a hozzáfűzött legmerészebb várakozásokat is túlszárnyalta,
mire elvégezte színpadi tanulmányait. Nem csoda, ha imponáló és gyors művészi fejlődését
azzal honorálta a Nemzeti Színház, hogy már 1877-ben tagjai sorába szerződtette
a »szőke csodát« (ezt a bece nevet kapta első fellépése eredményeül rajongó tisztelőiből),
aki már az első évben megkapta Júlia szerepét a »Romeo és Júliá«-ban. — Sikere oly
nagy volt, »beérkezésének« grandiózitásához még jóval azután sem volt példa. A legnevesebb
kritikusok, művészettörténeti jelesek véleménye merő behódolás volt a fiatal színésznő
színpadi képességeivel szemben. Nem csoda tehát, ha a Nemzeti Színház új akvizíciója
ezek után számottevő valakivé lett az ország első színpadának műsorában is. Művészi
kifejlődése, tökélyülése egyenes vonalban és a legakadálytalanabbul haladt a csúcs
felé. Szerepei úgy sokasodtak, hogy egy évtized alatt már lehetetlen lett volna
a Nemzeti Színházat Márkus Emilia nélkül elképzelni. Noémi, Francillon, Ofélia,
Nóra, Erzsébet és Stuart Mária, Kressida, Desdemona, Júlia, Iza, Claire, Mathilde,
A tenger asszonya, Boszorkány, Iréné, Kaméliás hölgy, A névtelen asszony, Mária
Terézia, a Csiky-darabok összes szendeszerepei, Thurán Anna, Első szerelem, a Csók
királynője, Utolsó szerelem, Monna Vanna, Echegeray drámáinak fő női-szerepei, Csongor
és Tünde, Fekete gyémántok, Szigetvári vértanuk és még száz és száz hasonlóan kiváló
és emlékezetes szerepek, amelyek a Márkus Emilia nagyszerű művészete által lettek
eseményszerű nemzeti színházi sikerek. Ennek a nagy magyar drámai művésznőnek a
személyéhez soha kudarc nem fűződött. Lehetetlen szerepből is sikert kényszerített
ki sajátosan egyéni, érdekesen megejtő művészi és női varázslatossága által. És
azt is javára kell följegyeznünk, hogy soha semmiféle kulissza-afférben nem szerepelt
a neve. Példaadóan tiszteli ma is a színpadot és soha, sem szeszélyből, sem hírvágyból
hűtlenséget nem követett el a Nemzeti Színházzal szemben. Vendégszereplésre még
csak rászánja magát, de semmi pénzért el nem szerződött attól a színháztól, amely
1877-ben először juttatott neki szerződést. Utánzói — számuk egész légió — ezt is
eltanulhatták volna ettől a hasonlíthatatlan művésznőtől. A Kisfaludy Társaság 1921-ben
megtisztelte önmagát azzal, hogy a Greguss-díjat Márkus Emiliának ítélte oda. A
Nemzeti Színház 1928-ban új fényt kapott az ő örökös tiszteletbeli tagságával. Az
Orsz. Színészeti Akadémiának 1929. óta tiszteletbeli tanára. — Magánéletére vonatkozóan
följegyezzük, hogy 1882-ben férjhez ment a kiváló Pulszky Károlyhoz, aki kultuszminiszteri
megbízásra külföldön egy Piombó-képet vásárolt ás a festmény értékének itthoni lebecsülése
miatt öngyilkossá lett. Utóbb — és pedig nagyon kevéssel utóbb — kiderült, hogy
szegény Pulszky Károlynak volt igaza és hogy az a bizonyos Piombó-festmény jóval
többet ért, mint amennyiért a tudós műítész azt hazájának megszerezte. — Márkus
Emiliának két leánya születtett előző házasságából: Tessa és Romola. Előbbi a híres
bécsi operaénekes, Slezák felesége lett; utóbbi a világhírű orosz cári ballet nagyszerű
szólóláncosának, Nijinszkynek a a neje. Márkus Emilia második férje: Párdány Oszkár
miniszteri tanácsos. (L-y K-y.) szin_III.0235.pdf III