Címszó: Marosvásárhelyi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0238.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0238.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28821.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Marosvásárhelyi színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528821.htm

 

Szócikk: Marosvásárhelyi színészet Kolozsvárhoz (megye) való közelsége révén Marosvásárhely (megye) már a régmúltban egyik nyári állomása lett az erdélyi (ország) (információ)  magyar játszótársaságnak. Éppen azért báró Wesselényi Miklós, (személy) (információ)  a társaság bőkezű patrónusa itt is létesített egy »filiális theatromi - comissió«-t, melynek kötelességévé tette a főfelügyeletet s a társulat ügyeinek előmozdítását. Az első marosvásárhelyi színház (intézmény) (információ)  1801-ben (időpont) épült, a várral szemben, körülbelül a mai felső leányiskola helyén. Nyári színház volt. Csak a színpadja volt fedett, a nézőtér ellenben fedetlenül lálljott s éppen csak egy kerítés választotta el az uccától. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kolozsvári (megye) játszók mikor jöttek először ide, de az bizonyos, hogy 1803-ban (időpont) már jártak itt s ugyanazon év június 12-én Kotzebue-nak (személy) (információ)  a »Nevelés formálja az embert« (cím) című vígjátékával nyári előadásaik sorozatát megkezdették. Érdekesek voltak ezek az előadások, de a fedetlen nézőterű aréna igazán nem volt alkalmas arra, hogy a színpadi beszéd technikáját a helyes irányba fejlessze. Itt bizony emelt hangon kellett beszélni mindig, sőt sokszor túlkiabálni az ucca zaját, amit a fedetlen játékszín körül ácsorgó uccagyerekek idéztek elő különösen, úgy hogy katonai szakaszokat kellett kérni a színház körüli térség őrizetére. Érdekes az is, hogy a szabad ég alatt álló nézőtéren a pipázás meg volt engedve. A helyárak olcsók voltak. (Zártszék 28 krajcár, az I-ső hely 21, a Il-ik hely 14, a Ill-ik hely pedig 7 krajcár.) A színpad faggyúgyertyákkal volt világítva. A színészek ökörszekereken utaztak. Egy szekérbe négy ökör volt befogva. Kolozsvártól (megye) Vásárhelyig (megye) 4 stációban tették meg az útat. Került pedig, az út egy 1808-ból (időpont) való fuvarlevél szerint 7 rhénes forint és 38 krajcárba. Érdekes, hogy már abban az időben is volt színházi törvényszék, mely a színészek esetleges vétségeit elbírálta. A bírákat akkor is a színház tagjaiból választották, de a törvényszék elnöke a városi rendőrkapitány volt. A kolozsvári (megye) színészek minden nyáron eljöttek ide, sőt 1815-től (időpont) 1820-ig (időpont) — kényszerűségből — a téli hónapokat is itt töltötték. Ezalatt az öt év alatt ugyanis Kolozsvárt (megye) német (nemzetiség) (információ)  színészeknek adták ki a Rhédey-ház (személy) (információ)  színháztermét s így a magyar színtársulat kénytelen volt Erdély (ország) (információ)  fővárosából (Budapest) a székely-fővárosba (Budapest) menekülni. Marosvásárhely (megye) úri társadalma ekkor, hogy megakadályozza az egyetlen erdélyi (ország) (információ)  magyar színtársulat pusztulását, közadakozásból felépítette a várral szemközti nyári játékszín nézőterét is, úgy, hogy abban télen is lehetett játszani. Igaz, hogy e toldott-foldott játékszín falai csak fából voltak (kivül, belül jól betapasztva), de mégis ezek a falak mentették meg akkor az erdélyi (ország) (információ)  magyar színészetet a pusztulástól. Ez a fából épült játékszín körülbelül 1821-ig (időpont) állott a helyén, azontúl a gróf Teleki­család (személy) (információ)  palotájában, az úgynevezett »Appoló«-ban (intézmény) játszottak a színészek. De ez inkább csak téli hajlékuk volt, nyáron a Szentkirályi uccában épült színkörben tartották előadásaikat. Volt egy színkör azután az »Elbá«-nak (intézmény) nevezett ligetben is. A kolozsvári (megye) színészek nyáron ezekben a színkörökben játszottak. Marosvásárhely (megye) általában egyik legjobb nyári állomása volt a kolozsvári (megye) színháznak s ez az időszak volt a székely főváros (Budapest) színészetének legszebb és legkimagaslóbb korszaka. Később, amikor a kolozsvári (megye) színészek Nagyváradra (megye) jártak, majd meg mikor Kolozsvár (megye) állandó téli-nyári állomás lett, Marosvásárhelyre (megye) kisebb társulatok mentek s csak néha-néha kereste fel egy-egy nagyobb színtársulat. Ezek a társulatok már a »Transylvánia« (intézmény) szálló színháztermében játszottak. Ekkor már Marosvásárhely (megye) téli állomássá vedlett át, ami azonban távolról sem jelentette színügyének előbbrejutását. A színügypártoló egylet 1884. (időpont) szeptember havában alakult meg. Elnöke báró Bánffy Zoltán, (személy) (információ)  alelnöke pedig báró Szentkereszthy Zsigmond (személy) (információ)  lett. De a színügyet az egylet sem tudta előbbre vinni. Hiába, Marosvásárhely (megye) is azok közé a városok közé tartozik, amelyek, mondhatni predesztinálva voltak a nyári színházra. Az élénk és színházpártoló várost a jelen század elején beosztották az első erdélyi (ország) (információ)  színikerületbe. Nagyszeben, (megye) Székelyudvarhely, (megye) Zilah, (megye) Déva, (megye) Gyulafehérvár (megye) tartoztak még e kerületbe. E városok között Marosvásárhelynek (megye) jutott a téli főszezon (november, december és január hónapokban), de Szilágyi Dezső (személy) (információ)  színigazgató a téli időszak mellett nyáron is elhozta ide társulatát s az Elba-ligetben álló rozoga színkört kitataroztatta, rendbehozatta s 1909. (időpont) május 2-án a »Tatárjárás« (cím) (információ)  c. operettel itt kezdette meg első nyári szezonját. De hiába nevezték el az Elbát Erzsébet-ligetnek, a kitatarozott színkört pedig »Erzsébet - színkör«-nek, (intézmény) a Maros által körülfolyt s ennek következtében sokszor szúnyogos és azonkívül kissé messzefekvő ligetbe, illetve az ott levő színkörbe nem szívesen járt a publikum. A helyzet ebben az időben az volt, hogy Marosvásárhely (megye) megfelelő színház nélkül állott. Nem volt sem téli, sem nyári színháza. A színkör kiesett a városból, a »Transylvánia«-színház (intézmény) terme pedig szűk volt és rozoga. A világháború alatt — miután egy új színház építése az akkori viszonyok között csaknem lehetetlen volt — ezt a színháztermet Kocsis Tivadar (személy) (információ)  és Kaesz Gyula (személy) műépítészek tervei szerint teljesen átalakították, kibővítették s a jóformán teljesen újjáépített színháztermet 1918. (időpont) december 7-én nyitotta meg Szabó Pál (személy) (információ)  színtársulata Bisson (személy) (információ)  »Névtelen asszony« (cím) (információ)  c. drámájával. A színtársulat tagjai voltak: Sebestyén Mihály (személy) (információ)  művezető, Pásztor Ferike, (személy) (információ)  Bordács Rózsi, (személy) Sándor Júlia, (személy) (információ)  Vizvári Elza, (személy) Csengeri Stefi, (személy) (információ)  Madarász Margit, (személy) (információ)  Dobozi Nusi, (személy) Fehér Olga, (személy) (információ)  Sárközi Blanka, (személy) Sebestyén Jenő, (személy) (információ)  Binder Károly, (személy) (információ)  Nagypál Béla, (személy) (információ)  Kiss Gyula, (személy) (információ)  Áldori László, (személy) Jávor Alfréd, (személy) (információ)  Kertész Vilmos, (személy) (információ)  Zsoldos Sándor. (személy) 1921. (időpont) december havában megalakult az újjászervezett színpártoló egylet a magyar színészet támogatására. Az első 3 nap alatt 150 ezer leu alapot gyűjtöttek s ezen idő alatt több mint félezer tag jelentkezett az egyesületbe való felvételre. Marosvásárhelynek (megye) tehát most már van színháza, van színpártoló egylete, van talán közönsége is, de olyan vidám és gondtalan színházi estéi talán sohasem lesznek, mint voltak a régi jó világban, amikor még ökrös szekereken utazgattak ide a kolozsvári (megye) aktorok. szin_III.0238.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Marosvásárhelyi színészet címszóvég 28821 Szócikk: Marosvásárhelyi színészet Kolozsvárhoz ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy való közelsége révén Marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy már a régmúltban egyik nyári állomása lett az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar játszótársaságnak. Éppen azért báró Wesselényi Miklós, yszemelynevy báró wesselényi miklós yszemelynevy báró Wesselényi Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wesselényi yszemelynev a társaság bőkezű patrónusa itt is létesített egy »filiális theatromi - comissió«-t, melynek kötelességévé tette a főfelügyeletet s a társulat ügyeinek előmozdítását. Az első marosvásárhelyi színház yintezmenyy marosvásárhelyi színház yintezmenyy marosvás yintezmenyy marosvásárhelyi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy marosvás yintezmenyy ykodvegy 1801-ben épült, a várral szemben, körülbelül a mai felső leányiskola helyén. Nyári színház volt. Csak a színpadja volt fedett, a nézőtér ellenben fedetlenül lálljott s éppen csak egy kerítés választotta el az uccától. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszók mikor jöttek először ide, de az bizonyos, hogy 1803-ban már jártak itt s ugyanazon év június 12-én Kotzebue-nak yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy a »Nevelés formálja az embert« ycimy nevelés formálja az embert ycimy Nevelés formálja az embert ycimy nevelés ycimy formálja ycimy az ycimy embert ycimy ycimy Nevelés ycimy formálja ycimy az ycimy embert ycimy ykodvegy című vígjátékával nyári előadásaik sorozatát megkezdették. Érdekesek voltak ezek az előadások, de a fedetlen nézőterű aréna igazán nem volt alkalmas arra, hogy a színpadi beszéd technikáját a helyes irányba fejlessze. Itt bizony emelt hangon kellett beszélni mindig, sőt sokszor túlkiabálni az ucca zaját, amit a fedetlen játékszín körül ácsorgó uccagyerekek idéztek elő különösen, úgy hogy katonai szakaszokat kellett kérni a színház körüli térség őrizetére. Érdekes az is, hogy a szabad ég alatt álló nézőtéren a pipázás meg volt engedve. A helyárak olcsók voltak. (Zártszék 28 krajcár, az I-ső hely 21, a Il-ik hely 14, a Ill-ik hely pedig 7 krajcár.) A színpad faggyúgyertyákkal volt világítva. A színészek ökörszekereken utaztak. Egy szekérbe négy ökör volt befogva. Kolozsvártól ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Vásárhelyig ytelepulesy vásárhely ytelepulesy Vásárhely ymegyey zemplén megye ykodvegy 4 stációban tették meg az útat. Került pedig, az út egy 1808-ból való xtalanevtizedx 1815 fuvarlevél szerint 7 rhénes forint és 38 krajcárba. Érdekes, hogy már abban az időben is volt színházi törvényszék, mely a színészek esetleges vétségeit elbírálta. A bírákat akkor is a színház tagjaiból választották, de a törvényszék elnöke a városi rendőrkapitány volt. A kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészek minden nyáron eljöttek ide, sőt 1815-től xevtizedx 1815 1820-ig xevtizedx 1825 — kényszerűségből — a téli hónapokat is itt töltötték. Ezalatt az öt év alatt ugyanis Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészeknek adták ki a Rhédey-ház yszemelynevy rhédey yszemelynevy Rhédey yszemelynevy rhédey yszemelynevy yszemelynevy Rhédey yszemelynevy ykodvegy színháztermét s így a magyar színtársulat kénytelen volt Erdély ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy fővárosából főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a székely-fővárosba főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy menekülni. Marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy úri társadalma ekkor, hogy megakadályozza az egyetlen erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színtársulat pusztulását, közadakozásból felépítette a várral szemközti nyári játékszín nézőterét is, úgy, hogy abban télen is lehetett játszani. Igaz, hogy e toldott-foldott játékszín falai csak fából voltak (kivül, belül jól betapasztva), de mégis ezek a falak mentették meg akkor az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színészetet a pusztulástól. Ez a fából épült játékszín körülbelül 1821-ig állott xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 a helyén, azontúl a gróf Teleki­család yszemelynevy gróf teleki yszemelynevy gróf Teleki yszemelynevy gróf yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy palotájában, az úgynevezett »Appoló«-ban yintezmenyy appoló yintezmenyy Appoló yintezmenyy appoló yintezmenyy yintezmenyy Appoló yintezmenyy ykodvegy játszottak a színészek. De ez inkább csak téli hajlékuk volt, nyáron a Szentkirályi uccában épült színkörben tartották előadásaikat. Volt egy színkör azután az »Elbá«-nak yintezmenyy elba yintezmenyy Elbá yintezmenyy elba yintezmenyy yintezmenyy Elbá yintezmenyy ykodvegy nevezett ligetben is. A kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészek nyáron ezekben a színkörökben játszottak. Marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy általában egyik legjobb nyári állomása volt a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színháznak s ez az időszak volt a székely főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színészetének legszebb és legkimagaslóbb korszaka. Később, amikor a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészek Nagyváradra ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy jártak, majd meg mikor Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy állandó téli-nyári állomás lett, Marosvásárhelyre ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy kisebb társulatok mentek s csak néha-néha kereste fel egy-egy nagyobb színtársulat. Ezek a társulatok már a »Transylvánia« yintezmenyy transylvánia yintezmenyy Transylv yintezmenyy transylvánia yintezmenyy yintezmenyy Transylv yintezmenyy ykodvegy szálló színháztermében játszottak. Ekkor már Marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy téli állomássá vedlett át, ami azonban távolról sem jelentette színügyének előbbrejutását. A színügypártoló egylet 1884. xevtizedx 1885 szeptember xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 havában alakult meg. Elnöke báró Bánffy Zoltán, yszemelynevy báró bánffy zoltán yszemelynevy báró Bánffy Zoltán yszemelynevy báró yszemelynevy bánffy yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Zoltán yszemel alelnöke pedig báró Szentkereszthy Zsigmond yszemelynevy báró szentkereszthy zsigmond yszemelynevy báró Szentkereszthy Zsigmond yszemelynevy báró yszemelynevy szentkereszthy yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Szen lett. De a színügyet az egylet sem tudta előbbre vinni. Hiába, Marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy is azok közé a városok közé tartozik, amelyek, mondhatni predesztinálva voltak a nyári színházra. Az élénk és színházpártoló várost a jelen század elején beosztották az első erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színikerületbe. Nagyszeben, ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy Székelyudvarhely, ytelepulesy székelyudvarhely ytelepulesy Székelyudvarhely ymegyey udvarhely megye ykodvegy Zilah, ytelepulesy zilah ytelepulesy Zilah ymegyey szilágy megye ykodvegy Déva, ytelepulesy déva ytelepulesy Déva ymegyey hunyad megye ykodvegy Gyulafehérvár ytelepulesy gyulafehérvár ytelepulesy Gyulafehérvár ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy tartoztak még e kerületbe. E városok között Marosvásárhelynek ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy jutott a téli főszezon (november, december és január hónapokban), de Szilágyi Dezső yszemelynevy szilágyi dezső yszemelynevy Szilágyi Dezső yszemelynevy szilágyi yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy színigazgató a téli időszak mellett nyáron is elhozta ide társulatát s az Elba-ligetben álló rozoga színkört kitataroztatta, rendbehozatta s 1909. xevtizedx 1905 május xtalanevtizedx 1915 2-án a »Tatárjárás« ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy c. operettel itt kezdette meg első nyári szezonját. De hiába nevezték el az Elbát Erzsébet-ligetnek, a kitatarozott színkört pedig »Erzsébet - színkör«-nek, yintezmenyy erzsébet - színkör yintezmenyy Erzsébet yintezmenyy erzsébet yintezmenyy - yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Erzsébet yintezmenyy ykodvegy a Maros által körülfolyt s ennek következtében sokszor szúnyogos és azonkívül kissé messzefekvő ligetbe, illetve az ott levő színkörbe nem szívesen járt a publikum. A helyzet ebben az időben az volt, hogy Marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy megfelelő színház nélkül állott. Nem volt sem téli, sem nyári színháza. A színkör kiesett a városból, a »Transylvánia«-színház yintezmenyy transylvánia yintezmenyy Transylv yintezmenyy transylvánia yintezmenyy yintezmenyy Transylv yintezmenyy ykodvegy terme pedig szűk volt és rozoga. A világháború alatt — miután egy új színház építése az akkori viszonyok között csaknem lehetetlen volt — ezt a színháztermet Kocsis Tivadar yszemelynevy kocsis tivadar yszemelynevy Kocsis Tivadar yszemelynevy kocsis yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy Kocsis yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy és Kaesz Gyula yszemelynevy kaesz gyula yszemelynevy Kaesz Gyula yszemelynevy kaesz yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kaesz yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy műépítészek tervei szerint teljesen átalakították, kibővítették s a jóformán teljesen újjáépített színháztermet 1918. xevtizedx 1915 december xtalanevtizedx 1925 7-én nyitotta meg Szabó Pál yszemelynevy szabó pál yszemelynevy Szabó Pál yszemelynevy szabó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy színtársulata Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy yszemelynevy Bisson yszemelynevy ykodvegy »Névtelen asszony« ycimy névtelen asszony ycimy Névtelen asszony ycimy névtelen ycimy asszony ycimy ycimy Névtelen ycimy asszony ycimy ykodvegy c. drámájával. A színtársulat tagjai voltak: Sebestyén Mihály yszemelynevy sebestyén mihály yszemelynevy Sebestyén Mihály yszemelynevy sebestyén yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy művezető, Pásztor Ferike, yszemelynevy pásztor ferike yszemelynevy Pásztor Ferike yszemelynevy pásztor yszemelynevy ferike yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Ferike yszemelynevy ykodvegy Bordács Rózsi, yszemelynevy bordács rózsi yszemelynevy Bordács Rózsi yszemelynevy bordács yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Bordács yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Sándor Júlia, yszemelynevy sándor júlia yszemelynevy Sándor Júlia yszemelynevy sándor yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy Vizvári Elza, yszemelynevy vizvári elza yszemelynevy Vizvári Elza yszemelynevy vizvári yszemelynevy elza yszemelynevy yszemelynevy Vizvári yszemelynevy Elza yszemelynevy ykodvegy Csengeri Stefi, yszemelynevy csengeri stefi yszemelynevy Csengeri Stefi yszemelynevy csengeri yszemelynevy stefi yszemelynevy yszemelynevy Csengeri yszemelynevy Stefi yszemelynevy ykodvegy Madarász Margit, yszemelynevy madarász margit yszemelynevy Madarász Margit yszemelynevy madarász yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Madarász yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy Dobozi Nusi, yszemelynevy dobozi nusi yszemelynevy Dobozi Nusi yszemelynevy dobozi yszemelynevy nusi yszemelynevy yszemelynevy Dobozi yszemelynevy Nusi yszemelynevy ykodvegy Fehér Olga, yszemelynevy fehér olga yszemelynevy Fehér Olga yszemelynevy fehér yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Fehér yszemelynevy Olga yszemelynevy ykodvegy Sárközi Blanka, yszemelynevy sárközi blanka yszemelynevy Sárközi Blanka yszemelynevy sárközi yszemelynevy blanka yszemelynevy yszemelynevy Sárközi yszemelynevy Blanka yszemelynevy ykodvegy Sebestyén Jenő, yszemelynevy sebestyén jenő yszemelynevy Sebestyén Jenő yszemelynevy sebestyén yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Binder Károly, yszemelynevy binder károly yszemelynevy Binder Károly yszemelynevy binder yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Binder yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Nagypál Béla, yszemelynevy nagypál béla yszemelynevy Nagypál Béla yszemelynevy nagypál yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Nagypál yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Kiss Gyula, yszemelynevy kiss gyula yszemelynevy Kiss Gyula yszemelynevy kiss yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Áldori László, yszemelynevy áldori lászló yszemelynevy Áldori László yszemelynevy áldori yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Áldori yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Jávor Alfréd, yszemelynevy jávor alfréd yszemelynevy Jávor Alfréd yszemelynevy jávor yszemelynevy alfréd yszemelynevy yszemelynevy Jávor yszemelynevy Alfréd yszemelynevy ykodvegy Kertész Vilmos, yszemelynevy kertész vilmos yszemelynevy Kertész Vilmos yszemelynevy kertész yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Kertész yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy Zsoldos Sándor. yszemelynevy zsoldos sándor yszemelynevy Zsoldos Sándor yszemelynevy zsoldos yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Zsoldos yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1921. xevtizedx 1925 december xtalanevtizedx 1935 havában megalakult az újjászervezett színpártoló egylet a magyar színészet támogatására. Az első 3 nap alatt 150 ezer leu alapot gyűjtöttek s ezen idő alatt több mint félezer tag jelentkezett az egyesületbe való felvételre. Marosvásárhelynek ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy tehát most már van színháza, van színpártoló egylete, van talán közönsége is, de olyan vidám és gondtalan színházi estéi talán sohasem lesznek, mint voltak a régi jó világban, amikor még ökrös szekereken utazgattak ide a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy aktorok. szin_III.0238.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Marosvásárhelyi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0238.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0238.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28821.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Marosvásárhelyi színészet

Szócikk: Marosvásárhelyi színészet Kolozsvárhoz való közelsége révén Marosvásárhely már a régmúltban egyik nyári állomása lett az erdélyi magyar játszótársaságnak. Éppen azért báró Wesselényi Miklós, a társaság bőkezű patrónusa itt is létesített egy »filiális theatromi - comissió«-t, melynek kötelességévé tette a főfelügyeletet s a társulat ügyeinek előmozdítását. Az első marosvásárhelyi színház 1801-ben épült, a várral szemben, körülbelül a mai felső leányiskola helyén. Nyári színház volt. Csak a színpadja volt fedett, a nézőtér ellenben fedetlenül lálljott s éppen csak egy kerítés választotta el az uccától. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kolozsvári játszók mikor jöttek először ide, de az bizonyos, hogy 1803-ban már jártak itt s ugyanazon év június 12-én Kotzebue-nak a »Nevelés formálja az embert« című vígjátékával nyári előadásaik sorozatát megkezdették. Érdekesek voltak ezek az előadások, de a fedetlen nézőterű aréna igazán nem volt alkalmas arra, hogy a színpadi beszéd technikáját a helyes irányba fejlessze. Itt bizony emelt hangon kellett beszélni mindig, sőt sokszor túlkiabálni az ucca zaját, amit a fedetlen játékszín körül ácsorgó uccagyerekek idéztek elő különösen, úgy hogy katonai szakaszokat kellett kérni a színház körüli térség őrizetére. Érdekes az is, hogy a szabad ég alatt álló nézőtéren a pipázás meg volt engedve. A helyárak olcsók voltak. (Zártszék 28 krajcár, az I-ső hely 21, a Il-ik hely 14, a Ill-ik hely pedig 7 krajcár.) A színpad faggyúgyertyákkal volt világítva. A színészek ökörszekereken utaztak. Egy szekérbe négy ökör volt befogva. Kolozsvártól Vásárhelyig 4 stációban tették meg az útat. Került pedig, az út egy 1808-ból való fuvarlevél szerint 7 rhénes forint és 38 krajcárba. Érdekes, hogy már abban az időben is volt színházi törvényszék, mely a színészek esetleges vétségeit elbírálta. A bírákat akkor is a színház tagjaiból választották, de a törvényszék elnöke a városi rendőrkapitány volt. A kolozsvári színészek minden nyáron eljöttek ide, sőt 1815-től 1820-ig — kényszerűségből — a téli hónapokat is itt töltötték. Ezalatt az öt év alatt ugyanis Kolozsvárt német színészeknek adták ki a Rhédey-ház színháztermét s így a magyar színtársulat kénytelen volt Erdély fővárosából a székely-fővárosba menekülni. Marosvásárhely úri társadalma ekkor, hogy megakadályozza az egyetlen erdélyi magyar színtársulat pusztulását, közadakozásból felépítette a várral szemközti nyári játékszín nézőterét is, úgy, hogy abban télen is lehetett játszani. Igaz, hogy e toldott-foldott játékszín falai csak fából voltak (kivül, belül jól betapasztva), de mégis ezek a falak mentették meg akkor az erdélyi magyar színészetet a pusztulástól. Ez a fából épült játékszín körülbelül 1821-ig állott a helyén, azontúl a gróf Teleki­család palotájában, az úgynevezett »Appoló«-ban játszottak a színészek. De ez inkább csak téli hajlékuk volt, nyáron a Szentkirályi uccában épült színkörben tartották előadásaikat. Volt egy színkör azután az »Elbá«-nak nevezett ligetben is. A kolozsvári színészek nyáron ezekben a színkörökben játszottak. Marosvásárhely általában egyik legjobb nyári állomása volt a kolozsvári színháznak s ez az időszak volt a székely főváros színészetének legszebb és legkimagaslóbb korszaka. Később, amikor a kolozsvári színészek Nagyváradra jártak, majd meg mikor Kolozsvár állandó téli-nyári állomás lett, Marosvásárhelyre kisebb társulatok mentek s csak néha-néha kereste fel egy-egy nagyobb színtársulat. Ezek a társulatok már a »Transylvánia« szálló színháztermében játszottak. Ekkor már Marosvásárhely téli állomássá vedlett át, ami azonban távolról sem jelentette színügyének előbbrejutását. A színügypártoló egylet 1884. szeptember havában alakult meg. Elnöke báró Bánffy Zoltán, alelnöke pedig báró Szentkereszthy Zsigmond lett. De a színügyet az egylet sem tudta előbbre vinni. Hiába, Marosvásárhely is azok közé a városok közé tartozik, amelyek, mondhatni predesztinálva voltak a nyári színházra. Az élénk és színházpártoló várost a jelen század elején beosztották az első erdélyi színikerületbe. Nagyszeben, Székelyudvarhely, Zilah, Déva, Gyulafehérvár tartoztak még e kerületbe. E városok között Marosvásárhelynek jutott a téli főszezon (november, december és január hónapokban), de Szilágyi Dezső színigazgató a téli időszak mellett nyáron is elhozta ide társulatát s az Elba-ligetben álló rozoga színkört kitataroztatta, rendbehozatta s 1909. május 2-án a »Tatárjárás« c. operettel itt kezdette meg első nyári szezonját. De hiába nevezték el az Elbát Erzsébet-ligetnek, a kitatarozott színkört pedig »Erzsébet - színkör«-nek, a Maros által körülfolyt s ennek következtében sokszor szúnyogos és azonkívül kissé messzefekvő ligetbe, illetve az ott levő színkörbe nem szívesen járt a publikum. A helyzet ebben az időben az volt, hogy Marosvásárhely megfelelő színház nélkül állott. Nem volt sem téli, sem nyári színháza. A színkör kiesett a városból, a »Transylvánia«-színház terme pedig szűk volt és rozoga. A világháború alatt — miután egy új színház építése az akkori viszonyok között csaknem lehetetlen volt — ezt a színháztermet Kocsis Tivadar és Kaesz Gyula műépítészek tervei szerint teljesen átalakították, kibővítették s a jóformán teljesen újjáépített színháztermet 1918. december 7-én nyitotta meg Szabó Pál színtársulata Bisson »Névtelen asszony« c. drámájával. A színtársulat tagjai voltak: Sebestyén Mihály művezető, Pásztor Ferike, Bordács Rózsi, Sándor Júlia, Vizvári Elza, Csengeri Stefi, Madarász Margit, Dobozi Nusi, Fehér Olga, Sárközi Blanka, Sebestyén Jenő, Binder Károly, Nagypál Béla, Kiss Gyula, Áldori László, Jávor Alfréd, Kertész Vilmos, Zsoldos Sándor. 1921. december havában megalakult az újjászervezett színpártoló egylet a magyar színészet támogatására. Az első 3 nap alatt 150 ezer leu alapot gyűjtöttek s ezen idő alatt több mint félezer tag jelentkezett az egyesületbe való felvételre. Marosvásárhelynek tehát most már van színháza, van színpártoló egylete, van talán közönsége is, de olyan vidám és gondtalan színházi estéi talán sohasem lesznek, mint voltak a régi jó világban, amikor még ökrös szekereken utazgattak ide a kolozsvári aktorok. szin_III.0238.pdf III