Címszó: Marosvásárhelyi színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0238.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0238.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28821.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Marosvásárhelyi
színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528821.htm
Szócikk: Marosvásárhelyi színészet Kolozsvárhoz
(megye) való
közelsége révén Marosvásárhely (megye) már a
régmúltban egyik nyári állomása lett az erdélyi (ország) (információ)
magyar játszótársaságnak. Éppen azért báró
Wesselényi Miklós, (személy) (információ)
a társaság bőkezű patrónusa itt is létesített
egy »filiális theatromi - comissió«-t, melynek kötelességévé tette a főfelügyeletet
s a társulat ügyeinek előmozdítását. Az első marosvásárhelyi színház (intézmény)
(információ)
1801-ben (időpont) épült,
a várral szemben, körülbelül a mai felső leányiskola helyén. Nyári színház volt.
Csak a színpadja volt fedett, a nézőtér ellenben fedetlenül lálljott s éppen csak
egy kerítés választotta el az uccától. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a
kolozsvári (megye)
játszók mikor jöttek először ide, de az bizonyos, hogy 1803-ban (időpont) már
jártak itt s ugyanazon év június 12-én Kotzebue-nak (személy) (információ)
a »Nevelés formálja az embert« (cím) című vígjátékával
nyári előadásaik sorozatát megkezdették. Érdekesek voltak ezek az előadások, de
a fedetlen nézőterű aréna igazán nem volt alkalmas arra, hogy a színpadi beszéd
technikáját a helyes irányba fejlessze. Itt bizony emelt hangon kellett beszélni
mindig, sőt sokszor túlkiabálni az ucca zaját, amit a fedetlen játékszín körül ácsorgó
uccagyerekek idéztek elő különösen, úgy hogy katonai szakaszokat kellett kérni a
színház körüli térség őrizetére. Érdekes az is, hogy a szabad ég alatt álló nézőtéren
a pipázás meg volt engedve. A helyárak olcsók voltak. (Zártszék 28 krajcár, az I-ső
hely 21, a Il-ik hely 14, a Ill-ik hely pedig 7 krajcár.) A színpad faggyúgyertyákkal
volt világítva. A színészek ökörszekereken utaztak. Egy szekérbe négy ökör volt
befogva. Kolozsvártól (megye) Vásárhelyig
(megye) 4
stációban tették meg az útat. Került pedig, az út egy 1808-ból (időpont) való
fuvarlevél szerint 7 rhénes forint és 38 krajcárba. Érdekes, hogy már abban az időben
is volt színházi törvényszék, mely a színészek esetleges vétségeit elbírálta. A
bírákat akkor is a színház tagjaiból választották, de a törvényszék elnöke a városi
rendőrkapitány volt. A kolozsvári (megye) színészek
minden nyáron eljöttek ide, sőt 1815-től (időpont) 1820-ig
(időpont)
— kényszerűségből — a téli hónapokat is itt töltötték. Ezalatt az öt év alatt ugyanis
Kolozsvárt (megye)
német (nemzetiség)
(információ)
színészeknek adták ki a Rhédey-ház (személy) (információ)
színháztermét s így a magyar színtársulat
kénytelen volt Erdély (ország) (információ)
fővárosából (Budapest)
a székely-fővárosba (Budapest)
menekülni. Marosvásárhely (megye) úri társadalma
ekkor, hogy megakadályozza az egyetlen erdélyi (ország) (információ)
magyar színtársulat pusztulását, közadakozásból
felépítette a várral szemközti nyári játékszín nézőterét is, úgy, hogy abban télen
is lehetett játszani. Igaz, hogy e toldott-foldott játékszín falai csak fából voltak
(kivül, belül jól betapasztva), de mégis ezek a falak mentették meg akkor az erdélyi
(ország)
(információ)
magyar színészetet a pusztulástól. Ez a fából
épült játékszín körülbelül 1821-ig (időpont) állott
a helyén, azontúl a gróf Telekicsalád (személy) (információ)
palotájában, az úgynevezett »Appoló«-ban
(intézmény)
játszottak a színészek. De ez inkább csak téli hajlékuk volt, nyáron a Szentkirályi
uccában épült színkörben tartották előadásaikat. Volt egy színkör azután az »Elbá«-nak
(intézmény)
nevezett ligetben is. A kolozsvári (megye) színészek
nyáron ezekben a színkörökben játszottak. Marosvásárhely (megye) általában
egyik legjobb nyári állomása volt a kolozsvári (megye) színháznak
s ez az időszak volt a székely főváros (Budapest)
színészetének legszebb és legkimagaslóbb korszaka. Később, amikor a kolozsvári (megye) színészek
Nagyváradra (megye)
jártak, majd meg mikor Kolozsvár (megye) állandó
téli-nyári állomás lett, Marosvásárhelyre (megye) kisebb
társulatok mentek s csak néha-néha kereste fel egy-egy nagyobb színtársulat. Ezek
a társulatok már a »Transylvánia« (intézmény)
szálló színháztermében játszottak. Ekkor már Marosvásárhely (megye) téli
állomássá vedlett át, ami azonban távolról sem jelentette színügyének előbbrejutását.
A színügypártoló egylet 1884. (időpont) szeptember
havában alakult meg. Elnöke báró Bánffy Zoltán, (személy) (információ)
alelnöke pedig báró Szentkereszthy Zsigmond
(személy)
(információ)
lett. De a színügyet az egylet sem tudta
előbbre vinni. Hiába, Marosvásárhely (megye) is azok
közé a városok közé tartozik, amelyek, mondhatni predesztinálva voltak a nyári színházra.
Az élénk és színházpártoló várost a jelen század elején beosztották az első erdélyi
(ország)
(információ)
színikerületbe. Nagyszeben, (megye) Székelyudvarhely,
(megye) Zilah,
(megye) Déva,
(megye) Gyulafehérvár
(megye) tartoztak
még e kerületbe. E városok között Marosvásárhelynek (megye) jutott
a téli főszezon (november, december és január hónapokban), de Szilágyi Dezső (személy) (információ)
színigazgató a téli időszak mellett nyáron
is elhozta ide társulatát s az Elba-ligetben álló rozoga színkört kitataroztatta,
rendbehozatta s 1909. (időpont) május
2-án a »Tatárjárás« (cím) (információ)
c. operettel itt kezdette meg első nyári
szezonját. De hiába nevezték el az Elbát Erzsébet-ligetnek, a kitatarozott színkört
pedig »Erzsébet - színkör«-nek, (intézmény)
a Maros által körülfolyt s ennek következtében sokszor szúnyogos és azonkívül kissé
messzefekvő ligetbe, illetve az ott levő színkörbe nem szívesen járt a publikum.
A helyzet ebben az időben az volt, hogy Marosvásárhely (megye) megfelelő
színház nélkül állott. Nem volt sem téli, sem nyári színháza. A színkör kiesett
a városból, a »Transylvánia«-színház (intézmény)
terme pedig szűk volt és rozoga. A világháború alatt — miután egy új színház építése
az akkori viszonyok között csaknem lehetetlen volt — ezt a színháztermet Kocsis
Tivadar (személy)
(információ)
és Kaesz Gyula (személy) műépítészek
tervei szerint teljesen átalakították, kibővítették s a jóformán teljesen újjáépített
színháztermet 1918. (időpont) december
7-én nyitotta meg Szabó Pál (személy) (információ)
színtársulata Bisson (személy) (információ)
»Névtelen asszony« (cím) (információ)
c. drámájával. A színtársulat tagjai voltak:
Sebestyén Mihály (személy) (információ)
művezető, Pásztor Ferike, (személy) (információ)
Bordács Rózsi, (személy) Sándor
Júlia, (személy)
(információ)
Vizvári Elza, (személy) Csengeri
Stefi, (személy)
(információ)
Madarász Margit, (személy) (információ)
Dobozi Nusi, (személy) Fehér
Olga, (személy)
(információ)
Sárközi Blanka, (személy) Sebestyén
Jenő, (személy)
(információ)
Binder Károly, (személy) (információ)
Nagypál Béla, (személy) (információ)
Kiss Gyula, (személy) (információ)
Áldori László, (személy) Jávor
Alfréd, (személy)
(információ)
Kertész Vilmos, (személy) (információ)
Zsoldos Sándor. (személy) 1921.
(időpont)
december havában megalakult az újjászervezett színpártoló egylet a magyar színészet
támogatására. Az első 3 nap alatt 150 ezer leu alapot gyűjtöttek s ezen idő alatt
több mint félezer tag jelentkezett az egyesületbe való felvételre. Marosvásárhelynek
(megye) tehát
most már van színháza, van színpártoló egylete, van talán közönsége is, de olyan
vidám és gondtalan színházi estéi talán sohasem lesznek, mint voltak a régi jó világban,
amikor még ökrös szekereken utazgattak ide a kolozsvári (megye) aktorok.
szin_III.0238.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Marosvásárhelyi színészet címszóvég 28821
Szócikk: Marosvásárhelyi színészet Kolozsvárhoz ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy való közelsége révén Marosvásárhely
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy már a régmúltban egyik nyári állomása lett az erdélyi ytelepulesy
erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar játszótársaságnak. Éppen
azért báró Wesselényi Miklós, yszemelynevy báró wesselényi miklós yszemelynevy
báró Wesselényi Miklós yszemelynevy báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Wesselényi yszemelynev a társaság
bőkezű patrónusa itt is létesített egy »filiális theatromi - comissió«-t, melynek
kötelességévé tette a főfelügyeletet s a társulat ügyeinek előmozdítását. Az első
marosvásárhelyi színház yintezmenyy marosvásárhelyi színház yintezmenyy
marosvás yintezmenyy marosvásárhelyi yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy marosvás yintezmenyy ykodvegy 1801-ben épült, a várral szemben, körülbelül
a mai felső leányiskola helyén. Nyári színház volt. Csak a színpadja volt fedett,
a nézőtér ellenben fedetlenül lálljott s éppen csak egy kerítés választotta el az
uccától. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kolozsvári ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszók mikor jöttek
először ide, de az bizonyos, hogy 1803-ban már jártak itt s ugyanazon év június
12-én Kotzebue-nak yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy
kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy a »Nevelés formálja
az embert« ycimy nevelés formálja az embert ycimy Nevelés formálja az embert
ycimy nevelés ycimy formálja ycimy az ycimy embert ycimy ycimy Nevelés ycimy
formálja ycimy az ycimy embert ycimy ykodvegy című vígjátékával nyári előadásaik
sorozatát megkezdették. Érdekesek voltak ezek az előadások, de a fedetlen nézőterű
aréna igazán nem volt alkalmas arra, hogy a színpadi beszéd technikáját a helyes
irányba fejlessze. Itt bizony emelt hangon kellett beszélni mindig, sőt sokszor
túlkiabálni az ucca zaját, amit a fedetlen játékszín körül ácsorgó uccagyerekek
idéztek elő különösen, úgy hogy katonai szakaszokat kellett kérni a színház körüli
térség őrizetére. Érdekes az is, hogy a szabad ég alatt álló nézőtéren a pipázás
meg volt engedve. A helyárak olcsók voltak. (Zártszék 28 krajcár, az I-ső hely 21,
a Il-ik hely 14, a Ill-ik hely pedig 7 krajcár.) A színpad faggyúgyertyákkal volt
világítva. A színészek ökörszekereken utaztak. Egy szekérbe négy ökör volt befogva.
Kolozsvártól ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy Vásárhelyig ytelepulesy vásárhely ytelepulesy Vásárhely ymegyey
zemplén megye ykodvegy 4 stációban tették meg az útat. Került pedig, az út egy 1808-ból
való xtalanevtizedx 1815 fuvarlevél szerint 7 rhénes forint és 38 krajcárba. Érdekes,
hogy már abban az időben is volt színházi törvényszék, mely a színészek esetleges
vétségeit elbírálta. A bírákat akkor is a színház tagjaiból választották, de a törvényszék
elnöke a városi rendőrkapitány volt. A kolozsvári ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészek minden nyáron eljöttek
ide, sőt 1815-től xevtizedx 1815 1820-ig xevtizedx 1825 — kényszerűségből — a téli
hónapokat is itt töltötték. Ezalatt az öt év alatt ugyanis Kolozsvárt ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színészeknek adták ki a Rhédey-ház yszemelynevy rhédey
yszemelynevy Rhédey yszemelynevy rhédey yszemelynevy yszemelynevy Rhédey
yszemelynevy ykodvegy színháztermét s így a magyar színtársulat kénytelen volt Erdély
ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy fővárosából főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a székely-fővárosba főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy menekülni. Marosvásárhely
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy úri társadalma ekkor, hogy megakadályozza az egyetlen erdélyi ytelepulesy
erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy magyar színtársulat pusztulását,
közadakozásból felépítette a várral szemközti nyári játékszín nézőterét is, úgy,
hogy abban télen is lehetett játszani. Igaz, hogy e toldott-foldott játékszín falai
csak fából voltak (kivül, belül jól betapasztva), de mégis ezek a falak mentették
meg akkor az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia
ykodvegy magyar színészetet a pusztulástól. Ez a fából épült játékszín körülbelül
1821-ig állott xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 a helyén, azontúl a gróf
Telekicsalád yszemelynevy gróf teleki yszemelynevy gróf Teleki yszemelynevy
gróf yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Teleki
yszemelynevy ykodvegy palotájában, az úgynevezett »Appoló«-ban yintezmenyy
appoló yintezmenyy Appoló yintezmenyy appoló yintezmenyy yintezmenyy Appoló
yintezmenyy ykodvegy játszottak a színészek. De ez inkább csak téli hajlékuk volt,
nyáron a Szentkirályi uccában épült színkörben tartották előadásaikat. Volt egy
színkör azután az »Elbá«-nak yintezmenyy elba yintezmenyy Elbá yintezmenyy elba
yintezmenyy yintezmenyy Elbá yintezmenyy ykodvegy nevezett ligetben is. A kolozsvári
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészek
nyáron ezekben a színkörökben játszottak. Marosvásárhely ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy általában
egyik legjobb nyári állomása volt a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színháznak s ez az időszak volt
a székely főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy színészetének legszebb és legkimagaslóbb korszaka. Később, amikor a kolozsvári
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színészek
Nagyváradra ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye
ykodvegy jártak, majd meg mikor Kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy állandó téli-nyári állomás lett, Marosvásárhelyre
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy kisebb társulatok mentek s csak néha-néha kereste fel egy-egy nagyobb színtársulat.
Ezek a társulatok már a »Transylvánia« yintezmenyy transylvánia yintezmenyy
Transylv yintezmenyy transylvánia yintezmenyy yintezmenyy Transylv yintezmenyy
ykodvegy szálló színháztermében játszottak. Ekkor már Marosvásárhely ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy téli
állomássá vedlett át, ami azonban távolról sem jelentette színügyének előbbrejutását.
A színügypártoló egylet 1884. xevtizedx 1885 szeptember xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 havában alakult meg. Elnöke báró Bánffy Zoltán, yszemelynevy báró bánffy
zoltán yszemelynevy báró Bánffy Zoltán yszemelynevy báró yszemelynevy bánffy
yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Bánffy
yszemelynevy Zoltán yszemel alelnöke pedig báró Szentkereszthy Zsigmond yszemelynevy
báró szentkereszthy zsigmond yszemelynevy báró Szentkereszthy Zsigmond
yszemelynevy báró yszemelynevy szentkereszthy yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Szen lett. De a színügyet az egylet
sem tudta előbbre vinni. Hiába, Marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely
ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy is azok közé a városok
közé tartozik, amelyek, mondhatni predesztinálva voltak a nyári színházra. Az élénk
és színházpártoló várost a jelen század elején beosztották az első erdélyi ytelepulesy
erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színikerületbe. Nagyszeben,
ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy Székelyudvarhely,
ytelepulesy székelyudvarhely ytelepulesy Székelyudvarhely ymegyey udvarhely
megye ykodvegy Zilah, ytelepulesy zilah ytelepulesy Zilah ymegyey szilágy megye
ykodvegy Déva, ytelepulesy déva ytelepulesy Déva ymegyey hunyad megye ykodvegy Gyulafehérvár
ytelepulesy gyulafehérvár ytelepulesy Gyulafehérvár ymegyey alsó-fehér megye
ykodvegy tartoztak még e kerületbe. E városok között Marosvásárhelynek ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy jutott
a téli főszezon (november, december és január hónapokban), de Szilágyi Dezső yszemelynevy
szilágyi dezső yszemelynevy Szilágyi Dezső yszemelynevy szilágyi yszemelynevy
dezső yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Dezső yszemelynevy
ykodvegy színigazgató a téli időszak mellett nyáron is elhozta ide társulatát s
az Elba-ligetben álló rozoga színkört kitataroztatta, rendbehozatta s 1909. xevtizedx
1905 május xtalanevtizedx 1915 2-án a »Tatárjárás« ycimy tatárjárás ycimy
Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy c. operettel itt
kezdette meg első nyári szezonját. De hiába nevezték el az Elbát Erzsébet-ligetnek,
a kitatarozott színkört pedig »Erzsébet - színkör«-nek, yintezmenyy erzsébet -
színkör yintezmenyy Erzsébet yintezmenyy erzsébet yintezmenyy - yintezmenyy
színkör yintezmenyy yintezmenyy Erzsébet yintezmenyy ykodvegy a Maros által körülfolyt
s ennek következtében sokszor szúnyogos és azonkívül kissé messzefekvő ligetbe,
illetve az ott levő színkörbe nem szívesen járt a publikum. A helyzet ebben az időben
az volt, hogy Marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy
Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy megfelelő színház nélkül állott.
Nem volt sem téli, sem nyári színháza. A színkör kiesett a városból, a »Transylvánia«-színház
yintezmenyy transylvánia yintezmenyy Transylv yintezmenyy transylvánia
yintezmenyy yintezmenyy Transylv yintezmenyy ykodvegy terme pedig szűk volt és rozoga.
A világháború alatt — miután egy új színház építése az akkori viszonyok között csaknem
lehetetlen volt — ezt a színháztermet Kocsis Tivadar yszemelynevy kocsis
tivadar yszemelynevy Kocsis Tivadar yszemelynevy kocsis yszemelynevy tivadar
yszemelynevy yszemelynevy Kocsis yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy és Kaesz
Gyula yszemelynevy kaesz gyula yszemelynevy Kaesz Gyula yszemelynevy kaesz
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kaesz yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy műépítészek tervei szerint teljesen átalakították, kibővítették
s a jóformán teljesen újjáépített színháztermet 1918. xevtizedx 1915 december xtalanevtizedx
1925 7-én nyitotta meg Szabó Pál yszemelynevy szabó pál yszemelynevy Szabó Pál
yszemelynevy szabó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy színtársulata Bisson yszemelynevy bisson
yszemelynevy Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy yszemelynevy Bisson
yszemelynevy ykodvegy »Névtelen asszony« ycimy névtelen asszony ycimy Névtelen
asszony ycimy névtelen ycimy asszony ycimy ycimy Névtelen ycimy asszony ycimy
ykodvegy c. drámájával. A színtársulat tagjai voltak: Sebestyén Mihály yszemelynevy
sebestyén mihály yszemelynevy Sebestyén Mihály yszemelynevy sebestyén
yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy művezető, Pásztor Ferike, yszemelynevy pásztor ferike
yszemelynevy Pásztor Ferike yszemelynevy pásztor yszemelynevy ferike
yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Ferike yszemelynevy ykodvegy Bordács
Rózsi, yszemelynevy bordács rózsi yszemelynevy Bordács Rózsi yszemelynevy
bordács yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Bordács yszemelynevy Rózsi
yszemelynevy ykodvegy Sándor Júlia, yszemelynevy sándor júlia yszemelynevy
Sándor Júlia yszemelynevy sándor yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy
Sándor yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy Vizvári Elza, yszemelynevy
vizvári elza yszemelynevy Vizvári Elza yszemelynevy vizvári yszemelynevy elza
yszemelynevy yszemelynevy Vizvári yszemelynevy Elza yszemelynevy ykodvegy Csengeri
Stefi, yszemelynevy csengeri stefi yszemelynevy Csengeri Stefi yszemelynevy
csengeri yszemelynevy stefi yszemelynevy yszemelynevy Csengeri yszemelynevy
Stefi yszemelynevy ykodvegy Madarász Margit, yszemelynevy madarász margit
yszemelynevy Madarász Margit yszemelynevy madarász yszemelynevy margit
yszemelynevy yszemelynevy Madarász yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy Dobozi
Nusi, yszemelynevy dobozi nusi yszemelynevy Dobozi Nusi yszemelynevy dobozi
yszemelynevy nusi yszemelynevy yszemelynevy Dobozi yszemelynevy Nusi
yszemelynevy ykodvegy Fehér Olga, yszemelynevy fehér olga yszemelynevy Fehér
Olga yszemelynevy fehér yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Fehér
yszemelynevy Olga yszemelynevy ykodvegy Sárközi Blanka, yszemelynevy sárközi
blanka yszemelynevy Sárközi Blanka yszemelynevy sárközi yszemelynevy blanka
yszemelynevy yszemelynevy Sárközi yszemelynevy Blanka yszemelynevy ykodvegy Sebestyén
Jenő, yszemelynevy sebestyén jenő yszemelynevy Sebestyén Jenő yszemelynevy
sebestyén yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy
Jenő yszemelynevy ykodvegy Binder Károly, yszemelynevy binder károly
yszemelynevy Binder Károly yszemelynevy binder yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Binder yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Nagypál Béla, yszemelynevy
nagypál béla yszemelynevy Nagypál Béla yszemelynevy nagypál yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Nagypál yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Kiss Gyula,
yszemelynevy kiss gyula yszemelynevy Kiss Gyula yszemelynevy kiss yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Áldori
László, yszemelynevy áldori lászló yszemelynevy Áldori László yszemelynevy
áldori yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Áldori yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy Jávor Alfréd, yszemelynevy jávor alfréd yszemelynevy
Jávor Alfréd yszemelynevy jávor yszemelynevy alfréd yszemelynevy yszemelynevy
Jávor yszemelynevy Alfréd yszemelynevy ykodvegy Kertész Vilmos, yszemelynevy
kertész vilmos yszemelynevy Kertész Vilmos yszemelynevy kertész yszemelynevy
vilmos yszemelynevy yszemelynevy Kertész yszemelynevy Vilmos yszemelynevy
ykodvegy Zsoldos Sándor. yszemelynevy zsoldos sándor yszemelynevy Zsoldos
Sándor yszemelynevy zsoldos yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Zsoldos yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1921. xevtizedx 1925 december
xtalanevtizedx 1935 havában megalakult az újjászervezett színpártoló egylet a magyar
színészet támogatására. Az első 3 nap alatt 150 ezer leu alapot gyűjtöttek s ezen
idő alatt több mint félezer tag jelentkezett az egyesületbe való felvételre. Marosvásárhelynek
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy tehát most már van színháza, van színpártoló egylete, van talán közönsége
is, de olyan vidám és gondtalan színházi estéi talán sohasem lesznek, mint voltak
a régi jó világban, amikor még ökrös szekereken utazgattak ide a kolozsvári ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy aktorok. szin_III.0238.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Marosvásárhelyi színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0238.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0238.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28821.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Marosvásárhelyi
színészet
Szócikk: Marosvásárhelyi színészet Kolozsvárhoz
való közelsége révén Marosvásárhely már a régmúltban egyik nyári állomása lett az
erdélyi magyar játszótársaságnak. Éppen azért báró Wesselényi Miklós, a társaság
bőkezű patrónusa itt is létesített egy »filiális theatromi - comissió«-t, melynek
kötelességévé tette a főfelügyeletet s a társulat ügyeinek előmozdítását. Az első
marosvásárhelyi színház 1801-ben épült, a várral szemben, körülbelül a mai felső
leányiskola helyén. Nyári színház volt. Csak a színpadja volt fedett, a nézőtér
ellenben fedetlenül lálljott s éppen csak egy kerítés választotta el az uccától.
Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kolozsvári játszók mikor jöttek először
ide, de az bizonyos, hogy 1803-ban már jártak itt s ugyanazon év június 12-én Kotzebue-nak
a »Nevelés formálja az embert« című vígjátékával nyári előadásaik sorozatát megkezdették.
Érdekesek voltak ezek az előadások, de a fedetlen nézőterű aréna igazán nem volt
alkalmas arra, hogy a színpadi beszéd technikáját a helyes irányba fejlessze. Itt
bizony emelt hangon kellett beszélni mindig, sőt sokszor túlkiabálni az ucca zaját,
amit a fedetlen játékszín körül ácsorgó uccagyerekek idéztek elő különösen, úgy
hogy katonai szakaszokat kellett kérni a színház körüli térség őrizetére. Érdekes
az is, hogy a szabad ég alatt álló nézőtéren a pipázás meg volt engedve. A helyárak
olcsók voltak. (Zártszék 28 krajcár, az I-ső hely 21, a Il-ik hely 14, a Ill-ik
hely pedig 7 krajcár.) A színpad faggyúgyertyákkal volt világítva. A színészek ökörszekereken
utaztak. Egy szekérbe négy ökör volt befogva. Kolozsvártól Vásárhelyig 4 stációban
tették meg az útat. Került pedig, az út egy 1808-ból való fuvarlevél szerint 7 rhénes
forint és 38 krajcárba. Érdekes, hogy már abban az időben is volt színházi törvényszék,
mely a színészek esetleges vétségeit elbírálta. A bírákat akkor is a színház tagjaiból
választották, de a törvényszék elnöke a városi rendőrkapitány volt. A kolozsvári
színészek minden nyáron eljöttek ide, sőt 1815-től 1820-ig — kényszerűségből — a
téli hónapokat is itt töltötték. Ezalatt az öt év alatt ugyanis Kolozsvárt német
színészeknek adták ki a Rhédey-ház színháztermét s így a magyar színtársulat kénytelen
volt Erdély fővárosából a székely-fővárosba menekülni. Marosvásárhely úri társadalma
ekkor, hogy megakadályozza az egyetlen erdélyi magyar színtársulat pusztulását,
közadakozásból felépítette a várral szemközti nyári játékszín nézőterét is, úgy,
hogy abban télen is lehetett játszani. Igaz, hogy e toldott-foldott játékszín falai
csak fából voltak (kivül, belül jól betapasztva), de mégis ezek a falak mentették
meg akkor az erdélyi magyar színészetet a pusztulástól. Ez a fából épült játékszín
körülbelül 1821-ig állott a helyén, azontúl a gróf Telekicsalád palotájában, az
úgynevezett »Appoló«-ban játszottak a színészek. De ez inkább csak téli hajlékuk
volt, nyáron a Szentkirályi uccában épült színkörben tartották előadásaikat. Volt
egy színkör azután az »Elbá«-nak nevezett ligetben is. A kolozsvári színészek nyáron
ezekben a színkörökben játszottak. Marosvásárhely általában egyik legjobb nyári
állomása volt a kolozsvári színháznak s ez az időszak volt a székely főváros színészetének
legszebb és legkimagaslóbb korszaka. Később, amikor a kolozsvári színészek Nagyváradra
jártak, majd meg mikor Kolozsvár állandó téli-nyári állomás lett, Marosvásárhelyre
kisebb társulatok mentek s csak néha-néha kereste fel egy-egy nagyobb színtársulat.
Ezek a társulatok már a »Transylvánia« szálló színháztermében játszottak. Ekkor
már Marosvásárhely téli állomássá vedlett át, ami azonban távolról sem jelentette
színügyének előbbrejutását. A színügypártoló egylet 1884. szeptember havában alakult
meg. Elnöke báró Bánffy Zoltán, alelnöke pedig báró Szentkereszthy Zsigmond lett.
De a színügyet az egylet sem tudta előbbre vinni. Hiába, Marosvásárhely is azok
közé a városok közé tartozik, amelyek, mondhatni predesztinálva voltak a nyári színházra.
Az élénk és színházpártoló várost a jelen század elején beosztották az első erdélyi
színikerületbe. Nagyszeben, Székelyudvarhely, Zilah, Déva, Gyulafehérvár tartoztak
még e kerületbe. E városok között Marosvásárhelynek jutott a téli főszezon (november,
december és január hónapokban), de Szilágyi Dezső színigazgató a téli időszak mellett
nyáron is elhozta ide társulatát s az Elba-ligetben álló rozoga színkört kitataroztatta,
rendbehozatta s 1909. május 2-án a »Tatárjárás« c. operettel itt kezdette meg első
nyári szezonját. De hiába nevezték el az Elbát Erzsébet-ligetnek, a kitatarozott
színkört pedig »Erzsébet - színkör«-nek, a Maros által körülfolyt s ennek következtében
sokszor szúnyogos és azonkívül kissé messzefekvő ligetbe, illetve az ott levő színkörbe
nem szívesen járt a publikum. A helyzet ebben az időben az volt, hogy Marosvásárhely
megfelelő színház nélkül állott. Nem volt sem téli, sem nyári színháza. A színkör
kiesett a városból, a »Transylvánia«-színház terme pedig szűk volt és rozoga. A
világháború alatt — miután egy új színház építése az akkori viszonyok között csaknem
lehetetlen volt — ezt a színháztermet Kocsis Tivadar és Kaesz Gyula műépítészek
tervei szerint teljesen átalakították, kibővítették s a jóformán teljesen újjáépített
színháztermet 1918. december 7-én nyitotta meg Szabó Pál színtársulata Bisson »Névtelen
asszony« c. drámájával. A színtársulat tagjai voltak: Sebestyén Mihály művezető,
Pásztor Ferike, Bordács Rózsi, Sándor Júlia, Vizvári Elza, Csengeri Stefi, Madarász
Margit, Dobozi Nusi, Fehér Olga, Sárközi Blanka, Sebestyén Jenő, Binder Károly,
Nagypál Béla, Kiss Gyula, Áldori László, Jávor Alfréd, Kertész Vilmos, Zsoldos Sándor.
1921. december havában megalakult az újjászervezett színpártoló egylet a magyar
színészet támogatására. Az első 3 nap alatt 150 ezer leu alapot gyűjtöttek s ezen
idő alatt több mint félezer tag jelentkezett az egyesületbe való felvételre. Marosvásárhelynek
tehát most már van színháza, van színpártoló egylete, van talán közönsége is, de
olyan vidám és gondtalan színházi estéi talán sohasem lesznek, mint voltak a régi
jó világban, amikor még ökrös szekereken utazgattak ide a kolozsvári aktorok. szin_III.0238.pdf
III