Címszó: Mészáros Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1857
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Mészáros Sándor
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0285.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0285.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29068.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mészáros
Lajos
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529065.htm
Szócikk: Mészáros Lajos (bodóbaári (megye) és nagylutsei),
(ország)
színész, sz. 1857. (születés
éve) nov. 30-án Nagykátán, (megye) Pest
m., (megye)
megh. 1926. jún. 30-án, Budapesten. (Budapest)
Tanulmányait a fővárosban (Budapest)
végezte, majd 1873-ban (időpont) Miklóssy
Gyulánál (személy)
(információ)
lépett a színipályára; innen indult el lelkesedéssel
karrierjének nehéz és rögös útjára, amelynek jelentős állomásai Kassa, (megye) Szeged,
(megye) Arad,
(megye) (információ)
Szabadka (megye) és a
többi magyar város színpadja volt. 1884. (időpont) ápr.
1-én a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
szerződtette; itt ápr. 23-án volt az első
fellépte a »Fedora« (cím) (információ)
Ipanoff Loriszában. (szerep) 1889-ben
(időpont)
Pécsre (megye)
szerződött és hét éven keresztül volt az ottani színháznak hősszerelmese és rendezője
is. Legkedvesebb szerepe volt a »Becsület« (cím) c. dráma
Róbert-je (szerep)
(információ)
és 1896-ban (időpont) ebben
is búcsúzott a pécsi (megye) közönségtől,
amikor is a pécsi (megye) hölgyek
gyémántgyűrűvel ajándékozták meg. 1896-ban (időpont) került
vissza a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
kötelékébe, ahol már Shakespeare (személy) (információ)
darabjainak epizódalakjait játszotta, de
a »Romeo és Júlia« (cím) (információ)
Escalus fejedelmének, (szerep) az
»Antonius és Kleopátra« (cím) (információ)
Agrippájának (szerep) alakításaival
kimagaslott. A népszerű művész 53 évet töltött el a magyar színpadokon és ebből
az időből 34 esztendő esik Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
működésére. 1903. (időpont) ápr.
8-án elnyerte a Farkas- Ratkó-díjat. (személy) Külön
(érdemének megállapítására mondotta ötvenéves színészi jubileumán róla Hevesi Sándor
(személy)
(információ)
igazgató, hogy »élő bizonysága annak, hogy
a színművészek gárdájában soha nem a szerepkör a fontos, hanem az, hogy ki, hogyan
állja meg a helyét«. 1900. (időpont) óta
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
könyvtárosa volt. Mint színészegyesületi
tanácsos 25 éven át fáradozott a közügy érdekében. 1926. (időpont) jún.
1-én nyugdíjba vonult. Síremlékét Incze Sándor (személy) (információ)
szerkesztő emelte, 1927. (időpont) nov.
1-én. — Neje: Berthóty Anna, (személy) operetténekesnő,
sz. 1855-ben, (születés
éve) Bertóton (megye) (Sáros
m.), (megye)
megh. 1927. nov. 21-én, Budapesten. (Budapest)
Színipályára lépett: 1875-ben, (időpont) Aranyossy
Gyulánál. (személy)
(információ)
Házasságuk 1883. (időpont) máj.
havában volt, Orosházán, (megye) Gerőffy
Andor (személy)
(információ)
színtársulatánál. Fia: M. Sándor, (személy) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
titkára. (L. o.) szin_III.0285.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mészáros Lajos címszóvég 29068 Szócikk:
Mészáros Lajos (bodóbaári ytelepulesy bodóbaár ytelepulesy bodóbaár ymegyey
turóc megye ykodvegy és nagylutsei), ytelepulesy nagylutse ytelepulesy
nagylutse . . yorszagy Szlovákia ykodvegy színész, sz. 1857. nov. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 30-án Nagykátán, ytelepulesy nagykáta ytelepulesy
Nagykátá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Pest m., ytelepulesy
pest m. ytelepulesy Pest m. ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh.
1926. jún. 30-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Tanulmányait a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, majd 1873-ban xevtizedx 1875 Miklóssy xtalanevtizedx
1885 Gyulánál yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyulá
yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy
yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy lépett a színipályára; innen indult el
lelkesedéssel karrierjének nehéz és rögös útjára, amelynek jelentős állomásai Kassa,
ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Arad, ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Szabadka ytelepulesy szabadka
ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy és a többi magyar város
színpadja volt. 1884. xevtizedx 1885 ápr. 1-én a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtette; itt ápr. 23-án
volt az első fellépte a »Fedora« ycimy fedora ycimy Fedora ycimy fedora ycimy
ycimy Fedora ycimy ykodvegy Ipanoff Loriszában. yszerepy ipanoff lorisza
yszerepy Ipanoff Loriszá yszerepy ipanoff yszerepy lorisza yszerepy yszerepy
Ipanoff yszerepy Loriszá yszerepy ykodvegy 1889-ben Pécsre xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy
pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy szerződött és hét éven keresztül
volt az ottani színháznak hősszerelmese és rendezője is. Legkedvesebb szerepe volt
a »Becsület« ycimy becsület ycimy Becsület ycimy becsület ycimy ycimy Becsület
ycimy ykodvegy c. dráma Róbert-je yszerepy róbert yszerepy Róbert yszerepy
róbert yszerepy yszerepy Róbert yszerepy ykodvegy és 1896-ban xevtizedx 1895 ebben
is búcsúzott a pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy pécs ymegyey baranya megye
ykodvegy közönségtől, amikor is a pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy pécs
ymegyey baranya megye ykodvegy hölgyek gyémántgyűrűvel ajándékozták meg. 1896-ban
került xtalanevtizedx 1905 vissza a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kötelékébe, ahol már Shakespeare yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy darabjainak epizódalakjait játszotta,
de a »Romeo és Júlia« ycimy romeo és júlia ycimy Romeo és Júlia ycimy romeo
ycimy és ycimy júlia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Júlia ycimy ykodvegy Escalus
fejedelmének, yszerepy escalus fejedelme yszerepy Escalus fejedelmé yszerepy
escalus yszerepy fejedelme yszerepy yszerepy Escalus yszerepy fejedelmé
yszerepy ykodvegy az »Antonius és Kleopátra« ycimy antonius és kleopátra ycimy
Antonius és Kleopátra ycimy antonius ycimy és ycimy kleopátra ycimy ycimy
Antonius ycimy és ycimy Kleopátra ycimy ykodvegy Agrippájának yszerepy agrippa
yszerepy Agrippá yszerepy agrippa yszerepy yszerepy Agrippá yszerepy ykodvegy alakításaival
kimagaslott. A népszerű művész 53 évet töltött el a magyar színpadokon és ebből
az időből 34 esztendő esik Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy ykodvegy működésére. 1903. xevtizedx 1905 ápr. 8-án elnyerte
a Farkas- Ratkó-díjat. yszemelynevy farkas- ratkó yszemelynevy Farkas- Ratkó
yszemelynevy farkas- yszemelynevy ratkó yszemelynevy yszemelynevy Farkas-
yszemelynevy Ratkó yszemelynevy ykodvegy Külön (érdemének megállapítására mondotta
ötvenéves színészi jubileumán róla Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi sándor
yszemelynevy Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy igazgató, hogy »élő
bizonysága annak, hogy a színművészek gárdájában soha nem a szerepkör a fontos,
hanem az, hogy ki, hogyan állja meg a helyét«. 1900. óta xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy könyvtárosa volt. Mint színészegyesületi tanácsos 25 éven át
fáradozott a közügy érdekében. 1926. xevtizedx 1925 jún. 1-én nyugdíjba vonult.
Síremlékét Incze Sándor yszemelynevy incze sándor yszemelynevy Incze Sándor
yszemelynevy incze yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Incze
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szerkesztő emelte, 1927. nov. 1-én. —
Neje: Berthóty Anna, yszemelynevy berthóty anna yszemelynevy Berthóty Anna
yszemelynevy berthóty yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Berthóty
yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy operetténekesnő, sz. 1855-ben, xevtizedx
1855 Bertóton xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy bertót
ytelepulesy Bertót ymegyey sáros megye ykodvegy (Sáros m.), ytelepulesy sáros
m. ytelepulesy Sáros m. ymegyey sáros megye ykodvegy megh. 1927. nov. 21-én, Budapesten.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színipályára lépett:
1875-ben, xevtizedx 1875 Aranyossy xtalanevtizedx 1885 Gyulánál. yszemelynevy
aranyossy gyula yszemelynevy Aranyossy Gyulá yszemelynevy aranyossy yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Aranyossy yszemelynevy Gyulá yszemelynevy
ykodvegy Házasságuk 1883. xevtizedx 1885 máj. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 havában volt, Orosházán, ytelepulesy orosháza ytelepulesy Orosházá ymegyey
békés megye ykodvegy Gerőffy Andor yszemelynevy gerőffy andor yszemelynevy
Gerőffy Andor yszemelynevy gerőffy yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy
Gerőffy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál. Fia: M. Sándor,
yszemelynevy m. sándor yszemelynevy M. Sándor yszemelynevy m. yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy titkára. (L. o.) szin_III.0285.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mészáros Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1857
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Mészáros Sándor
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0285.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0285.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29068.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mészáros
Lajos
Szócikk: Mészáros Lajos (bodóbaári és nagylutsei),
színész, sz. 1857. nov. 30-án Nagykátán, Pest m., megh. 1926. jún. 30-án, Budapesten.
Tanulmányait a fővárosban végezte, majd 1873-ban Miklóssy Gyulánál lépett a színipályára;
innen indult el lelkesedéssel karrierjének nehéz és rögös útjára, amelynek jelentős
állomásai Kassa, Szeged, Arad, Szabadka és a többi magyar város színpadja volt.
1884. ápr. 1-én a Nemzeti Színház szerződtette; itt ápr. 23-án volt az első fellépte
a »Fedora« Ipanoff Loriszában. 1889-ben Pécsre szerződött és hét éven keresztül
volt az ottani színháznak hősszerelmese és rendezője is. Legkedvesebb szerepe volt
a »Becsület« c. dráma Róbert-je és 1896-ban ebben is búcsúzott a pécsi közönségtől,
amikor is a pécsi hölgyek gyémántgyűrűvel ajándékozták meg. 1896-ban került vissza
a Nemzeti Színház kötelékébe, ahol már Shakespeare darabjainak epizódalakjait játszotta,
de a »Romeo és Júlia« Escalus fejedelmének, az »Antonius és Kleopátra« Agrippájának
alakításaival kimagaslott. A népszerű művész 53 évet töltött el a magyar színpadokon
és ebből az időből 34 esztendő esik Nemzeti Színház működésére. 1903. ápr. 8-án
elnyerte a Farkas- Ratkó-díjat. Külön (érdemének megállapítására mondotta ötvenéves
színészi jubileumán róla Hevesi Sándor igazgató, hogy »élő bizonysága annak, hogy
a színművészek gárdájában soha nem a szerepkör a fontos, hanem az, hogy ki, hogyan
állja meg a helyét«. 1900. óta a Nemzeti Színház könyvtárosa volt. Mint színészegyesületi
tanácsos 25 éven át fáradozott a közügy érdekében. 1926. jún. 1-én nyugdíjba vonult.
Síremlékét Incze Sándor szerkesztő emelte, 1927. nov. 1-én. — Neje: Berthóty Anna,
operetténekesnő, sz. 1855-ben, Bertóton (Sáros m.), megh. 1927. nov. 21-én, Budapesten.
Színipályára lépett: 1875-ben, Aranyossy Gyulánál. Házasságuk 1883. máj. havában
volt, Orosházán, Gerőffy Andor színtársulatánál. Fia: M. Sándor, a Nemzeti Színház
titkára. (L. o.) szin_III.0285.pdf III
