Címszó: Mihályfi Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1856
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Mihályfi Károly
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0293.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0293.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29125.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mihályfi
Károly
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529125.htm
Szócikk: Mihályfi Károly színművész, a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
örökös tagja, a III. osztályú magyar érdemkereszt
tulajdonosa, sz. 1856. (születés
éve) júl. 27-én, Aradon. (megye) (információ)
Atyja, M. Károly, (személy) tanár
volt, megh. 1880. jún. 14-én, Nagyenyeden. (megye) 1875.
(időpont)
virágvasárnapján lépett színpadra, Aradi Gerő (személy) (információ)
orosházi (megye) társulatánál,
mint kórista, 30 forint gázsival. Ez a társulat azonban nem volt hosszú életű, elkerült
tehát Mezőtúrra, (megye) azután
Szentesre, (megye)
(információ)
Szabó Antal (személy) (információ)
társulatához, onnan Szalontára (megye) vitték.
Járt ezután Szolnokon, (megye) Nagykárolyban,
(megye) Nagybányán,
(megye) Sátoraljaújhelyen,
(megye) Nagykanizsán,
(megye) Temesvárott.
(megye) 1877-
(időpont)
ben Szegedre (megye)
szerződött, majd 1878. (időpont) szept.
4-étől Kolozsvárott (megye) működött,
ahol első fellépte ekkor »Egy szegény ifjú történeté«-ben (cím) (információ)
Odiot Maxime (szerep) szerepében
volt. Itt azonban nem volt kedve a maradáshoz, amiért ismét vidékre ment, de Paulay
Ede, (személy)
(információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
akkori igazgatója vedégszereplésre meghívta,
majd 1879. (időpont)
szept. 22-én fellépett az ország első színpadján, a »Gringoire« (cím) (információ)
címszerepében, mire azonnal szerződtették.
Mint szerződtetett tag 1880. (időpont) márc.
31-én mutatkozott be a »Cremonai hegedűs« (cím) (információ)
Filippo-jában. (szerep) Ettől
fogva 30 éven át szerelmes-szerepeket játszott. 1891. (időpont) szept.
havában az Operaház (intézmény)
(információ)
játékmesterévé nevezték ki. 1909. (időpont) áp.
1-én a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
örökös tagja lett. Indítványára 1893-tól
(időpont)
az Abonyban (megye)
évenkint nyaraló Nemzeti .Színházi (intézmény)
(információ)
tagokkal a színkör felépítésére előadásokat
tartott. Az első jövedelem ez év júl. 17., 18|., 19-én 734 forintot tett ki. 25
éves Nemzeti Színházi (intézmény)
(információ)
működését 1905. (időpont) ápr.
2-án ülte meg, majd április 16-án a színház hivatalosan is ünnepelte, midőn a »Kaméliás
hölgy«-ben (cím)
(információ)
fellépett, Duval Armand (szerep) (információ)
szerepében. 40 éves jubileuma 1920. (időpont) ápr.
10-én volt »Hamlet«-ben; (cím) (információ)
1923. (időpont) április
havában a Shakespeare-bizottság (személy) (információ)
kültagjává választották, majd 1925. (időpont) ápr.
23-án megülte 50 éves színpadi működése jubileumát, »Constantin abbé«-ban. (cím) (információ)
Művészi egyéniségének legfőbb vonása: az
érzés melegsége, ez lüktetett minden alakításában, ez tartotta meg őt fiatalnak
s ez éltette iránta is a közönség szeretét változatlanul. A szó legszorosabb értelmében
rokonszenves művész, aki egyben a legszebben beszélő magyar művészek kicsi körébe
tartozik. Minden szerepben tökéleteset produkált; soha nem utasított vissza szerepet,
soha el nem késett egyetlen próbáról sem, mert számára mindig egy volt fontos: a
színpad becsülete. Főbb szerepei: A vasgyáros (cím) (címszerep),
Fernando (szerep)
(Folt, amely tisztit), (cím) (információ)
Kisfaludy Sándor (szerep) (információ)
(Himfy dalai), (cím) (információ)
Romeo, (szerep) (információ)
Hamlet, (szerep) (információ)
Giovanni (szerep) (Bizánc),
(cím) (információ)
Duval Armand (szerep) (információ)
(Kaméliás hölgy), (cím) (információ)
Gloster (szerep) (Lear
király), (cím)
(információ)
Nagytata (szerep) (Fekete
lovas), (cím)
(információ)
Klopov (szerep) (Revizor),
(cím) Egeus
(szerep)
(Szentivánéji álom), (cím) (információ)
Constantin abbé, (szerep) (információ)
stb. — Neje: Lázár Margit, (személy) (információ)
énekesnő, sz. 1869-ben, (születés
éve) Budapesten, (Budapest)
megh. 1922. jan. 10-én, u. o. Színészakadémiát (intézmény)
végzett és 1887. (időpont) jún.
7-én lépett színpadra, Polgár Sándornál. (személy) (információ)
1888—89-ben (időpont) Kolozsvárott,
(megye) 1890—91-ben
(időpont)
Krecsányi Ignácnál (személy) (információ)
működött. 1892. (időpont) szept.
havában a berlini Königliches Schauspielhaus (intézmény)
tagja volt. 1893. (időpont) május
havában »udvari színésznő« címet nyert, mint a berlini National Theater (intézmény)
tagja. Ez év november havától New-Yorkban (ország) (információ)
az Irving Palace-színházban (intézmény)
volt szerződtetve. Házasságuk 1882. (időpont) aug.
1-én volt. Eltemették a farkasréti temetőbe. szin_III.0293.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mihályfi Károly címszóvég 29125 Szócikk:
Mihályfi Károly színművész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, a III. osztályú magyar érdemkereszt
tulajdonosa, sz. 1856. júl. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 27-én, Aradon.
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Atyja, M. Károly,
yszemelynevy m. károly yszemelynevy M. Károly yszemelynevy m. yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy tanár
volt, megh. 1880. jún. 14-én, Nagyenyeden. ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy
Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy 1875. xevtizedx 1875 virágvasárnapján
lépett színpadra, Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő
yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi
yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy orosházi ytelepulesy orosház ytelepulesy
orosház ymegyey békés megye ykodvegy társulatánál, mint kórista, 30 forint gázsival.
Ez a társulat azonban nem volt hosszú életű, elkerült tehát Mezőtúrra, ytelepulesy
mezőtúr ytelepulesy Mezőtúr ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy azután
Szentesre, ytelepulesy szentes ytelepulesy Szentes ymegyey csongrád megye
ykodvegy Szabó Antal yszemelynevy szabó antal yszemelynevy Szabó Antal
yszemelynevy szabó yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy társulatához, onnan Szalontára ytelepulesy
szalonta ytelepulesy Szalontá ymegyey bihar megye ykodvegy vitték. Járt ezután Szolnokon,
ytelepulesy szolnok ytelepulesy Szolnok ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy Nagykárolyban,
ytelepulesy nagykároly ytelepulesy Nagykároly ymegyey szatmár megye ykodvegy Nagybányán,
ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy Sátoraljaújhelyen,
ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye
ykodvegy Nagykanizsán, ytelepulesy nagykanizsa ytelepulesy Nagykanizsá ymegyey
zala megye ykodvegy Temesvárott. ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár
ymegyey temes megye ykodvegy 1877- ben Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy
Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szerződött, majd 1878. szept. 4-étől Kolozsvárott
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött,
ahol első fellépte ekkor »Egy szegény ifjú történeté«-ben ycimy egy szegény
ifjú története ycimy Egy szegény ifjú történeté ycimy egy ycimy szegény ycimy
ifjú ycimy története ycimy ycimy Egy ycimy szegény ycimy ifjú ycimy történeté
ycimy ykodvegy Odiot Maxime yszerepy odiot maxime yszerepy Odiot Maxime
yszerepy odiot yszerepy maxime yszerepy yszerepy Odiot yszerepy Maxime yszerepy
ykodvegy szerepében volt. Itt azonban nem volt kedve a maradáshoz, amiért ismét
vidékre ment, de Paulay Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede
yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy akkori igazgatója vedégszereplésre meghívta,
majd 1879. szept. xtalanevtizedx 1885 22-én fellépett az ország első színpadján,
a »Gringoire« ycimy gringoire ycimy Gringoire ycimy gringoire ycimy ycimy
Gringoire ycimy ykodvegy címszerepében, mire azonnal szerződtették. Mint szerződtetett
tag 1880. xevtizedx 1885 márc. 31-én mutatkozott be a »Cremonai hegedűs« ycimy
cremonai hegedűs ycimy Cremonai hegedűs ycimy cremonai ycimy hegedűs ycimy
ycimy Cremonai ycimy hegedűs ycimy ykodvegy Filippo-jában. yszerepy filippo
yszerepy Filippo yszerepy filippo yszerepy yszerepy Filippo yszerepy ykodvegy Ettől
fogva 30 éven át szerelmes-szerepeket játszott. 1891. xevtizedx 1895 szept. havában
az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy játékmesterévé nevezték ki.
1909. xevtizedx 1905 áp. 1-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja lett. Indítványára 1893-tól
xevtizedx 1895 az Abonyban ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy évenkint nyaraló Nemzeti .Színházi yintezmenyy
nemzeti .színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy .színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagokkal a színkör felépítésére
előadásokat tartott. Az első jövedelem ez év júl. 17., 18|., 19-én 734 forintot
tett ki. 25 éves Nemzeti Színházi yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy működését 1905. xevtizedx 1905 ápr. 2-án ülte meg, majd április
16-án a színház hivatalosan is ünnepelte, midőn a »Kaméliás hölgy«-ben ycimy
kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy
Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy fellépett, Duval Armand yszerepy duval
armand yszerepy Duval Armand yszerepy duval yszerepy armand yszerepy yszerepy
Duval yszerepy Armand yszerepy ykodvegy szerepében. 40 éves jubileuma 1920. xevtizedx
1925 ápr. 10-én volt »Hamlet«-ben; ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy
ycimy Hamlet ycimy ykodvegy 1923. április havában a Shakespeare-bizottság yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy kültagjává választották, majd 1925.
ápr. 23-án megülte 50 éves színpadi működése jubileumát, »Constantin abbé«-ban.
ycimy constantin abbe ycimy Constantin abbé ycimy constantin ycimy abbe ycimy
ycimy Constantin ycimy abbé ycimy ykodvegy Művészi egyéniségének legfőbb vonása:
az érzés melegsége, ez lüktetett minden alakításában, ez tartotta meg őt fiatalnak
s ez éltette iránta is a közönség szeretét változatlanul. A szó legszorosabb értelmében
rokonszenves művész, aki egyben a legszebben beszélő magyar művészek kicsi körébe
tartozik. Minden szerepben tökéleteset produkált; soha nem utasított vissza szerepet,
soha el nem késett egyetlen próbáról sem, mert számára mindig egy volt fontos: a
színpad becsülete. Főbb szerepei: A vasgyáros ycimy a vasgyáros ycimy A
vasgyáros ycimy a ycimy vasgyáros ycimy ycimy A ycimy vasgyáros ycimy ykodvegy (címszerep),
Fernando yszerepy fernando yszerepy Fernando yszerepy fernando yszerepy
yszerepy Fernando yszerepy ykodvegy (Folt, amely tisztit), ycimy folt, amely
tisztit ycimy Folt, amely tisztit ycimy folt, ycimy amely ycimy tisztit ycimy
ycimy Folt, ycimy amely ycimy tisztit ycimy ykodvegy Kisfaludy Sándor yszerepy
kisfaludy sándor yszerepy Kisfaludy Sándor yszerepy kisfaludy yszerepy sándor
yszerepy yszerepy Kisfaludy yszerepy Sándor yszerepy ykodvegy (Himfy dalai), ycimy
himfy dalai ycimy Himfy dalai ycimy himfy ycimy dalai ycimy ycimy Himfy ycimy
dalai ycimy ykodvegy Romeo, yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo
yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy
Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Giovanni yszerepy
giovanni yszerepy Giovanni yszerepy giovanni yszerepy yszerepy Giovanni
yszerepy ykodvegy (Bizánc), ycimy bizánc ycimy Bizánc ycimy bizánc ycimy ycimy
Bizánc ycimy ykodvegy Duval Armand yszerepy duval armand yszerepy Duval Armand
yszerepy duval yszerepy armand yszerepy yszerepy Duval yszerepy Armand yszerepy
ykodvegy (Kaméliás hölgy), ycimy kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy
kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy Gloster yszerepy
gloster yszerepy Gloster yszerepy gloster yszerepy yszerepy Gloster yszerepy
ykodvegy (Lear király), ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy
király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Nagytata yszerepy nagytata
yszerepy Nagytata yszerepy nagytata yszerepy yszerepy Nagytata yszerepy
ykodvegy (Fekete lovas), ycimy fekete lovas ycimy Fekete lovas ycimy fekete
ycimy lovas ycimy ycimy Fekete ycimy lovas ycimy ykodvegy Klopov yszerepy
klopov yszerepy Klopov yszerepy klopov yszerepy yszerepy Klopov yszerepy
ykodvegy (Revizor), ycimy revizor ycimy Revizor ycimy revizor ycimy ycimy
Revizor ycimy ykodvegy Egeus yszerepy egeus yszerepy Egeus yszerepy egeus
yszerepy yszerepy Egeus yszerepy ykodvegy (Szentivánéji álom), ycimy
szentivánéji álom ycimy Szentivánéji álom ycimy szentivánéji ycimy álom ycimy
ycimy Szentivánéji ycimy álom ycimy ykodvegy Constantin abbé, yszerepy
constantin abbe yszerepy Constantin abbé yszerepy constantin yszerepy abbe
yszerepy yszerepy Constantin yszerepy abbé yszerepy ykodvegy stb. — Neje: Lázár
Margit, yszemelynevy lázár margit yszemelynevy Lázár Margit yszemelynevy lázár
yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Lázár yszemelynevy Margit
yszemelynevy ykodvegy énekesnő, sz. 1869-ben, xevtizedx 1865 Budapesten, xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy megh. 1922. jan. 10-én, u. o. Színészakadémiát yintezmenyy
színészakadémia yintezmenyy Színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy
yintezmenyy Színésza yintezmenyy ykodvegy végzett és 1887. xevtizedx 1885 jún. 7-én
lépett színpadra, Polgár Sándornál. yszemelynevy polgár sándor yszemelynevy
Polgár Sándor yszemelynevy polgár yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Polgár yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1888—89-ben Kolozsvárott, xtalanevtizedx
1895 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1890—91-ben
xevtizedx 1895 Krecsányi Ignácnál yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy
Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy működött. 1892.
szept. havában a berlini Königliches Schauspielhaus yintezmenyy berlini
königliches schauspielhaus yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy
königliches yintezmenyy schauspielhaus yintezmenyy yintezmenyy berlini
yintezmenyy ykodvegy tagja volt. 1893. május havában »udvari színésznő« címet nyert,
mint a berlini National Theater yintezmenyy berlini national theater
yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy national yintezmenyy
theater yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy tagja. Ez év november
havától New-Yorkban ytelepulesy new-york ytelepulesy New-York yorszagy Amerikai
Egyesült Államok ykodvegy az Irving Palace-színházban yintezmenyy irving
palace-színház yintezmenyy Irving P yintezmenyy irving yintezmenyy
palace-színház yintezmenyy yintezmenyy Irving yintezmenyy P yintezmenyy ykodvegy
volt szerződtetve. Házasságuk 1882. xevtizedx 1885 aug. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 1-én volt. Eltemették a farkasréti temetőbe. szin_III.0293.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mihályfi Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1856
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Mihályfi Károly
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0293.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0293.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29125.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mihályfi
Károly
Szócikk: Mihályfi Károly színművész, a Nemzeti Színház
örökös tagja, a III. osztályú magyar érdemkereszt tulajdonosa, sz. 1856. júl. 27-én,
Aradon. Atyja, M. Károly, tanár volt, megh. 1880. jún. 14-én, Nagyenyeden. 1875.
virágvasárnapján lépett színpadra, Aradi Gerő orosházi társulatánál, mint kórista,
30 forint gázsival. Ez a társulat azonban nem volt hosszú életű, elkerült tehát
Mezőtúrra, azután Szentesre, Szabó Antal társulatához, onnan Szalontára vitték.
Járt ezután Szolnokon, Nagykárolyban, Nagybányán, Sátoraljaújhelyen, Nagykanizsán,
Temesvárott. 1877- ben Szegedre szerződött, majd 1878. szept. 4-étől Kolozsvárott
működött, ahol első fellépte ekkor »Egy szegény ifjú történeté«-ben Odiot Maxime
szerepében volt. Itt azonban nem volt kedve a maradáshoz, amiért ismét vidékre ment,
de Paulay Ede, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vedégszereplésre meghívta, majd
1879. szept. 22-én fellépett az ország első színpadján, a »Gringoire« címszerepében,
mire azonnal szerződtették. Mint szerződtetett tag 1880. márc. 31-én mutatkozott
be a »Cremonai hegedűs« Filippo-jában. Ettől fogva 30 éven át szerelmes-szerepeket
játszott. 1891. szept. havában az Operaház játékmesterévé nevezték ki. 1909. áp.
1-én a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Indítványára 1893-tól az Abonyban évenkint
nyaraló Nemzeti .Színházi tagokkal a színkör felépítésére előadásokat tartott. Az
első jövedelem ez év júl. 17., 18|., 19-én 734 forintot tett ki. 25 éves Nemzeti
Színházi működését 1905. ápr. 2-án ülte meg, majd április 16-án a színház hivatalosan
is ünnepelte, midőn a »Kaméliás hölgy«-ben fellépett, Duval Armand szerepében. 40
éves jubileuma 1920. ápr. 10-én volt »Hamlet«-ben; 1923. április havában a Shakespeare-bizottság
kültagjává választották, majd 1925. ápr. 23-án megülte 50 éves színpadi működése
jubileumát, »Constantin abbé«-ban. Művészi egyéniségének legfőbb vonása: az érzés
melegsége, ez lüktetett minden alakításában, ez tartotta meg őt fiatalnak s ez éltette
iránta is a közönség szeretét változatlanul. A szó legszorosabb értelmében rokonszenves
művész, aki egyben a legszebben beszélő magyar művészek kicsi körébe tartozik. Minden
szerepben tökéleteset produkált; soha nem utasított vissza szerepet, soha el nem
késett egyetlen próbáról sem, mert számára mindig egy volt fontos: a színpad becsülete.
Főbb szerepei: A vasgyáros (címszerep), Fernando (Folt, amely tisztit), Kisfaludy
Sándor (Himfy dalai), Romeo, Hamlet, Giovanni (Bizánc), Duval Armand (Kaméliás hölgy),
Gloster (Lear király), Nagytata (Fekete lovas), Klopov (Revizor), Egeus (Szentivánéji
álom), Constantin abbé, stb. — Neje: Lázár Margit, énekesnő, sz. 1869-ben, Budapesten,
megh. 1922. jan. 10-én, u. o. Színészakadémiát végzett és 1887. jún. 7-én lépett
színpadra, Polgár Sándornál. 1888—89-ben Kolozsvárott, 1890—91-ben Krecsányi Ignácnál
működött. 1892. szept. havában a berlini Königliches Schauspielhaus tagja volt.
1893. május havában »udvari színésznő« címet nyert, mint a berlini National Theater
tagja. Ez év november havától New-Yorkban az Irving Palace-színházban volt szerződtetve.
Házasságuk 1882. aug. 1-én volt. Eltemették a farkasréti temetőbe. szin_III.0293.pdf
III