Címszó: Mizsei Mari - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
CSALADTAGJA Mizsei Mari
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0313.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0313.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29231.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mizsei
Mari
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529230.htm
Szócikk: Mizsei Mari operaénekesnő, dr. Mizsei Endre
(személy)
Nemzeti Színházi (intézmény)
(információ)
orvos leánya. Első színi kísérlete 1859.
(időpont)
aug. 2-án volt, a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Rigoletto« (cím) (információ)
Gilda (szerep) szerepében.
A »Pesti Napló« (intézmény)
(információ)
e fellépéséről ezekben emlékezik meg; »Alakja
kellemes színpadi jelenség, mozdulatai máris elég szabatosak, játékában érzést tüntet
elő, hanghordozása eléggé biztos.« Ugyanekkor a »Hölgyfutár«-ban (intézmény)
ezeket olvassuk: »Fiatal, finom metszésű arcához igen jól illett az egyszerű és
ízletes fehér öltöny, melyben megjelent. Hangja több kellemmel bír, mint erővel,
énekmodora és pianoi egyszerre tanúsítják, hogy jeles mester mellett képezé magát.
E mester a milanoi (ország) Lamperti,
(személy)
kit nálunk Hollósy Kornélia (személy) (információ)
tett nevezetessé.« — Ez év őszén a saluzzoi
operához (intézmény)
szerződött, ahol Merina (személy) (információ)
néven működött. Első fellépte dec. 28-án
volt, a »Robert Devereux«-ben (cím) (információ)
mint Erzsébet (szerep) lépett
fel. Ezután Párizsban (ország) tovább
képezte hangját és 1860. (időpont) júl.
havában a genuai Paganini színházhoz (intézmény)
szerződött. 1861. (időpont) máj.
28-án ismét vendégszerepel a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
az »Alvajáró«-ban. (cím) (információ)
Megh. Budapesten, (Budapest)
mint idősb Tasnády (előbb: Theindl) Gyula (személy) neje,
1911. (időpont)
dec. 19-én; eltemették a Logody uccai lakásából, a farkasréti temetőbe, — Leánya:
Tóth Imre (személy)
(információ)
színigazgató (L. o.) felesége. M. Mari. (személy) Színműforditása:
»Az ál-jó emberek«, (cím) vj. 4 felv.
Írta: Barriére Th. (személy) (információ)
és Capendu Ernest. (személy) Kassa,
(megye) 1868.
(időpont)
november 26. szin_III.0313.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mizsei Mari címszóvég 29231 Szócikk: Mizsei
Mari operaénekesnő, dr. Mizsei Endre yszemelynevy dr. mizsei endre yszemelynevy
dr. Mizsei Endre yszemelynevy dr. yszemelynevy mizsei yszemelynevy endre
yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Mizsei yszemelynevy Endre
yszemelynevy yk Nemzeti Színházi yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy orvos leánya. Első színi kísérlete 1859. aug. xtalanevtizedx
1865 2-án volt, a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy a »Rigoletto« ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy
rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy Gilda yszerepy gilda yszerepy
Gilda yszerepy gilda yszerepy yszerepy Gilda yszerepy ykodvegy szerepében. A »Pesti
Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti
yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy
ykodvegy e fellépéséről ezekben emlékezik meg; »Alakja kellemes színpadi jelenség,
mozdulatai máris elég szabatosak, játékában érzést tüntet elő, hanghordozása eléggé
biztos.« Ugyanekkor a »Hölgyfutár«-ban yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut
yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy ezeket
olvassuk: »Fiatal, finom metszésű arcához igen jól illett az egyszerű és ízletes
fehér öltöny, melyben megjelent. Hangja több kellemmel bír, mint erővel, énekmodora
és pianoi egyszerre tanúsítják, hogy jeles mester mellett képezé magát. E mester
a milanoi ytelepulesy milano ytelepulesy milano yorszagy Olaszország ykodvegy Lamperti,
yszemelynevy lamperti yszemelynevy Lamperti yszemelynevy lamperti yszemelynevy
yszemelynevy Lamperti yszemelynevy ykodvegy kit nálunk Hollósy Kornélia yszemelynevy
hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy
yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia
yszemelynevy ykodvegy tett nevezetessé.« — Ez év őszén a saluzzoi operához yintezmenyy
saluzzoi opera yintezmenyy saluzzoi yintezmenyy saluzzoi yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy saluzzoi yintezmenyy ykodvegy szerződött, ahol Merina yszemelynevy
merina yszemelynevy Merina yszemelynevy merina yszemelynevy yszemelynevy Merina
yszemelynevy ykodvegy néven működött. Első fellépte dec. 28-án volt, a »Robert Devereux«-ben
ycimy robert devereux ycimy Robert Devereux ycimy robert ycimy devereux ycimy
ycimy Robert ycimy Devereux ycimy ykodvegy mint Erzsébet yszerepy erzsébet
yszerepy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy
ykodvegy lépett fel. Ezután Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs
yorszagy Franciaország ykodvegy tovább képezte hangját és 1860. xevtizedx 1865 júl.
havában a genuai Paganini színházhoz yintezmenyy genuai paganini színház
yintezmenyy genuai P yintezmenyy genuai yintezmenyy paganini yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy genuai yintezmenyy P yintezmenyy ykodvegy szerződött.
1861. máj. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 28-án ismét vendégszerepel a
Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy az »Alvajáró«-ban. ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy
ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy Megh. Budapesten, Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint idősb Tasnády (előbb: Theindl) Gyula
yszemelynevy idősb tasnády (előbb: theindl) gyula yszemelynevy idősb Tasnády
(előbb: Theindl) Gyula yszemelynevy idősb yszemelynevy tasnády yszemelynevy
(előbb: yszemelynevy theindl) yszemelynevy gyul neje, 1911. xevtizedx 1915 dec.
19-én; eltemették a Logody uccai lakásából, a farkasréti temetőbe, — Leánya: Tóth
Imre yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy
imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy színigazgató
(L. o.) felesége. M. Mari. yszemelynevy m. mari yszemelynevy M. Mari
yszemelynevy m. yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy
Mari yszemelynevy ykodvegy Színműforditása: »Az ál-jó emberek«, ycimy az ál-jó
emberek ycimy Az ál-jó emberek ycimy az ycimy ál-jó ycimy emberek ycimy ycimy
Az ycimy ál-jó ycimy emberek ycimy ykodvegy vj. 4 felv. Írta: Barriére Th. yszemelynevy
barriére th. yszemelynevy Barriére Th. yszemelynevy barriére yszemelynevy th.
yszemelynevy yszemelynevy Barriére yszemelynevy Th. yszemelynevy ykodvegy és Capendu
Ernest. yszemelynevy capendu ernest yszemelynevy Capendu Ernest yszemelynevy
capendu yszemelynevy ernest yszemelynevy yszemelynevy Capendu yszemelynevy
Ernest yszemelynevy ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey
abauj-torna megye ykodvegy 1868. xevtizedx 1865 november xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 26. szin_III.0313.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mizsei Mari - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
CSALADTAGJA Mizsei Mari
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0313.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0313.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29231.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mizsei
Mari
Szócikk: Mizsei Mari operaénekesnő, dr. Mizsei Endre
Nemzeti Színházi orvos leánya. Első színi kísérlete 1859. aug. 2-án volt, a Nemzeti
Színházban, a »Rigoletto« Gilda szerepében. A »Pesti Napló« e fellépéséről ezekben
emlékezik meg; »Alakja kellemes színpadi jelenség, mozdulatai máris elég szabatosak,
játékában érzést tüntet elő, hanghordozása eléggé biztos.« Ugyanekkor a »Hölgyfutár«-ban
ezeket olvassuk: »Fiatal, finom metszésű arcához igen jól illett az egyszerű és
ízletes fehér öltöny, melyben megjelent. Hangja több kellemmel bír, mint erővel,
énekmodora és pianoi egyszerre tanúsítják, hogy jeles mester mellett képezé magát.
E mester a milanoi Lamperti, kit nálunk Hollósy Kornélia tett nevezetessé.« — Ez
év őszén a saluzzoi operához szerződött, ahol Merina néven működött. Első fellépte
dec. 28-án volt, a »Robert Devereux«-ben mint Erzsébet lépett fel. Ezután Párizsban
tovább képezte hangját és 1860. júl. havában a genuai Paganini színházhoz szerződött.
1861. máj. 28-án ismét vendégszerepel a Nemzeti Színházban, az »Alvajáró«-ban. Megh.
Budapesten, mint idősb Tasnády (előbb: Theindl) Gyula neje, 1911. dec. 19-én; eltemették
a Logody uccai lakásából, a farkasréti temetőbe, — Leánya: Tóth Imre színigazgató
(L. o.) felesége. M. Mari. Színműforditása: »Az ál-jó emberek«, vj. 4 felv. Írta:
Barriére Th. és Capendu Ernest. Kassa, 1868. november 26. szin_III.0313.pdf III
