Címszó: Mizsei Mari - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

CSALADTAGJA Mizsei Mari

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0313.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0313.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29231.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mizsei Mari

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529230.htm

 

Szócikk: Mizsei Mari operaénekesnő, dr. Mizsei Endre (személy) Nemzeti Színházi (intézmény) (információ)  orvos leánya. Első színi kísérlete 1859. (időpont) aug. 2-án volt, a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Rigoletto« (cím) (információ)  Gilda (szerep) szerepében. A »Pesti Napló« (intézmény) (információ)  e fellépéséről ezekben emlékezik meg; »Alakja kellemes színpadi jelenség, mozdulatai máris elég szabatosak, játékában érzést tüntet elő, hanghordozása eléggé biztos.« Ugyanekkor a »Hölgyfutár«-ban (intézmény) ezeket olvassuk: »Fiatal, finom metszésű arcához igen jól illett az egyszerű és ízletes fehér öltöny, melyben megjelent. Hangja több kellemmel bír, mint erővel, énekmodora és pianoi egyszerre tanúsítják, hogy jeles mester mellett képezé magát. E mester a milanoi (ország) Lamperti, (személy) kit nálunk Hollósy Kornélia (személy) (információ)  tett nevezetessé.« — Ez év őszén a saluzzoi operához (intézmény) szerződött, ahol Merina (személy) (információ)  néven működött. Első fellépte dec. 28-án volt, a »Robert Devereux«-ben (cím) (információ)  mint Erzsébet (szerep) lépett fel. Ezután Párizsban (ország) tovább képezte hangját és 1860. (időpont) júl. havában a genuai Paganini színházhoz (intézmény) szerződött. 1861. (időpont) máj. 28-án ismét vendégszerepel a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az »Alvajáró«-ban. (cím) (információ)  Megh. Budapesten, (Budapest) mint idősb Tasnády (előbb: Theindl) Gyula (személy) neje, 1911. (időpont) dec. 19-én; eltemették a Logody uccai lakásából, a farkasréti temetőbe, — Leánya: Tóth Imre (személy) (információ)  színigazgató (L. o.) felesége. M. Mari. (személy) Színműforditása: »Az ál-jó emberek«, (cím) vj. 4 felv. Írta: Barriére Th. (személy) (információ)  és Capendu Ernest. (személy) Kassa, (megye) 1868. (időpont) november 26. szin_III.0313.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mizsei Mari címszóvég 29231 Szócikk: Mizsei Mari operaénekesnő, dr. Mizsei Endre yszemelynevy dr. mizsei endre yszemelynevy dr. Mizsei Endre yszemelynevy dr. yszemelynevy mizsei yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Mizsei yszemelynevy Endre yszemelynevy yk Nemzeti Színházi yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy orvos leánya. Első színi kísérlete 1859. aug. xtalanevtizedx 1865 2-án volt, a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Rigoletto« ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy Gilda yszerepy gilda yszerepy Gilda yszerepy gilda yszerepy yszerepy Gilda yszerepy ykodvegy szerepében. A »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy e fellépéséről ezekben emlékezik meg; »Alakja kellemes színpadi jelenség, mozdulatai máris elég szabatosak, játékában érzést tüntet elő, hanghordozása eléggé biztos.« Ugyanekkor a »Hölgyfutár«-ban yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy ezeket olvassuk: »Fiatal, finom metszésű arcához igen jól illett az egyszerű és ízletes fehér öltöny, melyben megjelent. Hangja több kellemmel bír, mint erővel, énekmodora és pianoi egyszerre tanúsítják, hogy jeles mester mellett képezé magát. E mester a milanoi ytelepulesy milano ytelepulesy milano yorszagy Olaszország ykodvegy Lamperti, yszemelynevy lamperti yszemelynevy Lamperti yszemelynevy lamperti yszemelynevy yszemelynevy Lamperti yszemelynevy ykodvegy kit nálunk Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy tett nevezetessé.« — Ez év őszén a saluzzoi operához yintezmenyy saluzzoi opera yintezmenyy saluzzoi yintezmenyy saluzzoi yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy saluzzoi yintezmenyy ykodvegy szerződött, ahol Merina yszemelynevy merina yszemelynevy Merina yszemelynevy merina yszemelynevy yszemelynevy Merina yszemelynevy ykodvegy néven működött. Első fellépte dec. 28-án volt, a »Robert Devereux«-ben ycimy robert devereux ycimy Robert Devereux ycimy robert ycimy devereux ycimy ycimy Robert ycimy Devereux ycimy ykodvegy mint Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy lépett fel. Ezután Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tovább képezte hangját és 1860. xevtizedx 1865 júl. havában a genuai Paganini színházhoz yintezmenyy genuai paganini színház yintezmenyy genuai P yintezmenyy genuai yintezmenyy paganini yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy genuai yintezmenyy P yintezmenyy ykodvegy szerződött. 1861. máj. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 28-án ismét vendégszerepel a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Alvajáró«-ban. ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy Megh. Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint idősb Tasnády (előbb: Theindl) Gyula yszemelynevy idősb tasnády (előbb: theindl) gyula yszemelynevy idősb Tasnády (előbb: Theindl) Gyula yszemelynevy idősb yszemelynevy tasnády yszemelynevy (előbb: yszemelynevy theindl) yszemelynevy gyul neje, 1911. xevtizedx 1915 dec. 19-én; eltemették a Logody uccai lakásából, a farkasréti temetőbe, — Leánya: Tóth Imre yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy színigazgató (L. o.) felesége. M. Mari. yszemelynevy m. mari yszemelynevy M. Mari yszemelynevy m. yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Színműforditása: »Az ál-jó emberek«, ycimy az ál-jó emberek ycimy Az ál-jó emberek ycimy az ycimy ál-jó ycimy emberek ycimy ycimy Az ycimy ál-jó ycimy emberek ycimy ykodvegy vj. 4 felv. Írta: Barriére Th. yszemelynevy barriére th. yszemelynevy Barriére Th. yszemelynevy barriére yszemelynevy th. yszemelynevy yszemelynevy Barriére yszemelynevy Th. yszemelynevy ykodvegy és Capendu Ernest. yszemelynevy capendu ernest yszemelynevy Capendu Ernest yszemelynevy capendu yszemelynevy ernest yszemelynevy yszemelynevy Capendu yszemelynevy Ernest yszemelynevy ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1868. xevtizedx 1865 november xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 26. szin_III.0313.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mizsei Mari - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

CSALADTAGJA Mizsei Mari

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0313.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0313.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29231.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mizsei Mari

Szócikk: Mizsei Mari operaénekesnő, dr. Mizsei Endre Nemzeti Színházi orvos leánya. Első színi kísérlete 1859. aug. 2-án volt, a Nemzeti Színházban, a »Rigoletto« Gilda szerepében. A »Pesti Napló« e fellépéséről ezekben emlékezik meg; »Alakja kellemes színpadi jelenség, mozdulatai máris elég szabatosak, játékában érzést tüntet elő, hanghordozása eléggé biztos.« Ugyanekkor a »Hölgyfutár«-ban ezeket olvassuk: »Fiatal, finom metszésű arcához igen jól illett az egyszerű és ízletes fehér öltöny, melyben megjelent. Hangja több kellemmel bír, mint erővel, énekmodora és pianoi egyszerre tanúsítják, hogy jeles mester mellett képezé magát. E mester a milanoi Lamperti, kit nálunk Hollósy Kornélia tett nevezetessé.« — Ez év őszén a saluzzoi operához szerződött, ahol Merina néven működött. Első fellépte dec. 28-án volt, a »Robert Devereux«-ben mint Erzsébet lépett fel. Ezután Párizsban tovább képezte hangját és 1860. júl. havában a genuai Paganini színházhoz szerződött. 1861. máj. 28-án ismét vendégszerepel a Nemzeti Színházban, az »Alvajáró«-ban. Megh. Budapesten, mint idősb Tasnády (előbb: Theindl) Gyula neje, 1911. dec. 19-én; eltemették a Logody uccai lakásából, a farkasréti temetőbe, — Leánya: Tóth Imre színigazgató (L. o.) felesége. M. Mari. Színműforditása: »Az ál-jó emberek«, vj. 4 felv. Írta: Barriére Th. és Capendu Ernest. Kassa, 1868. november 26. szin_III.0313.pdf III