Címszó: Molnár György - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1830
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0323.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0323.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29270.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Molnár
György
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529250.htm
Szócikk: Molnár György kiváló tragikus színész,
színigazgató, író, sz. 1830. (születés
éve) április 13-án, Nagyváradon, (megye) megh.
1891. szept. 30-án, reggel fél 10 órakor, Budapesten, (Budapest)
Vass ucca 19. sz. házban. Szülői papnak szánták, ő azonban színész akart lenni.
Terve sikerült is, miután 1846-ban (időpont) elvégezte
gimnáziális tanulmányait, Pápára (megye) ment
Komáromy Sámuelhez, (személy) (információ)
ahol mint céduláhordó és kellékes kezdte
működését; majd mint tüzér végigküzdötte a szabadságharcot s a fegyverletétel után,
1850- (időpont)
ben Kilényi Dávid (személy) (információ)
és Csabay Pál (személy) (információ)
egyesített társulatához szerződött, Váradra.
(megye) Itt
büntetésből — mert az osztrák (nemzetiség)
spiclik fölfedezték benne a volt honvédet — osztrák (nemzetiség)
bakának akarták besorozni. E bajtól azonban megmentette a bajtársi gondoskodás és
a nagyváradi (megye)
közönség szeretete, mert Feleky Miklós (személy) (információ)
indítványára egy jutalomjátékot rendeztek
a javára s annak busás bevételéből kiváltották a katonaságtól. Ily módon meg lévén
mentve a magyar múzsának, egészen a színipályának élt, folyton haladva. 1851. (időpont) ápr.
havában Kolozsvárott (megye) találjuk,
Kaczvinszky — Laczkóczy (személy) (információ)
híres társulatánál s ezután több társulattal
járva az erdélyi (ország) (információ)
városokat, két veterán művésszel volt alkalma
megismerkedni: az egyik Kántorné (személy) volt,
az egykori nagy tragika, ki Marosvásárhelyt (megye) mint
színházi jegyárusné tengette életét, a másik Pergő Celesztin, (személy) (információ)
ki egy marosvásárhelyi (megye) hónapos
szobában húzta ki öregsége napjait. Árnyként fut át ifjúsága rajongásán e két nevezetes
alak sorsa, nem is sejtve, hogy saját életének tükrét tartják elébe. A vidéken csakhamar
hirre kap s 1855. (időpont) május
8-án már a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
kap meghívást vendégszereplésre. Itt játszik
is egyet, »Vid«-et, (cím) még pedig
szép sikerrel, de a másik szerepet (Bourignard) (szerep) tábornok
a »Szép marquisné«-ban (cím) (információ)
már nem játszhatta el, mert Felekyvel, (személy) (információ)
a színháznak akkor is elsőrendű tagjával
összekapott. Ismét a vidékre kerül, Lángh Boldizsár (személy) (információ)
győri (megye) társulatához
s nincs oka megbánni, mert a győri (megye) közönség
tisztult ízlése valóságos iskola számára, kivált oly kitűnő kritikusok megjegyzései
hatottak erősen reá, milyenek a színház három habitüéja voltak: Kovács Pál, (személy) (információ)
Zmeskál (személy) és
Hunkár. 1858-ban (személy) mint
társigazgató jelenik meg Hetényivel, (személy) (információ)
kinek leányát, Laurát nőül is vette. Shakespearei
(személy)
(információ)
alakításait tapsolja Győr, (megye) Szeged,
(megye) Debrecen,
(megye) Kassa,
(megye) Nagyvárad,
(megye) Miskolc,
(megye) Pozsony
(megye) s
1861-ben, (időpont)
a nemzeti élet első hajnalhasadásával merész terv születik meg agyában. Az t. i.,
hogy Budán (Budapest)
állandó téli színházat alapit. Ideális tervét azonban nehezen valósíthatta meg,
rengeteg akadályon vergődött keresztül, amíg az eszme győzelmet aratott. Molnár
(személy)
(információ)
vasakarata és rettenthetetlensége kellett
hozzá, hogy sikerüljön. De végre is ott ragyogott a színházzá varázsolt lánchídi
szertárnak homlokán a büszke jelszó: »Hazafiság a nemzetiségnek«. Ez a színház,
mely négy évig tartotta fönn magiát, alig várt lökést adott a színi irodalomnak
és színművészetnek. írói és színészi tehetségek merültek föl s kezdték kibontani
merészen szárnyaikat. Egy egész sor író kezdi itt pályáját: Toldy István, (személy) (információ)
Berczik Árpád, (személy) (információ)
Dóczi Lajos, (személy) (információ)
Rákosi Jenő, (személy) (információ)
Éjszaki Károly. (személy) (információ)
És mily forrongás veszi körül a Múzsa e hajlékát!
Itt tüntet a láncait tördelő hazafiság, ide jár magyarul tanulni a budai (Budapest)
német (nemzetiség)
(információ)
polgárság s erre pazarolja ezreit csupa lelkesedésből
egy orosz (nemzetiség)
(információ)
származású főrangú hölgy: Apraxin Júlia hercegnő,
(személy)
(információ)
ki később Budai Julia (személy) (információ)
név alatt föl is lép (L, o.). De ez a név,
mely a hatvanas évek fővárosán (Budapest)
s ezzel Molnár (személy) (információ)
életén kalandos tarkaságban fut át, egy külön
kis regény. A budai népszínház (intézmény)
(információ)
azonban sok válságon megy át. Hasztalan nyul
a leleményes igazgató káprázatos fogásokhoz s enged kényszerűségből, a színház művészi
színvonalából, hasztalan mosolyog rá tüneményes siker, előadatja »Dunanant« (cím) százszor,
az »Ördög piluláit« (cím) (információ)
vagy másfélszázszor, mintha meg lenne átkozva
a hely. Végre is összeomlik a Muzsa-hajlék a szerencsétlen viszonyok alatt s Molnár
(személy)
(információ)
ismét vidékre szorul. (1863.) (időpont) De
nem sokáig. 1867-ben (időpont) újra
megjelenik a régi harctéren s újra építi a magyarosodás sáncait. Megint jó társulatot
szervez s itt tűnnek föl vagy kezdik pályájukat Jászai Mari, (személy) (információ)
Náday, (személy) (információ)
Vizváry, (személy) Kassai,
(személy)
(információ)
Horváth Vince, (személy) (információ)
Solymossy, (személy) (információ)
stb. Excentrikus s va banque-ra hajló temperamentuma
itt egy óriási látványosság rendezésére ragadják. Se addig, se azután nem látott
mértékben előadatta a »Bem apó« (cím) (információ)
látványosságot a budai (Budapest)
arénában, melyben 4—500 igazi honvéd lépett föl, valóságos ágyúk döcögtek a színpaddal
összevett Horváth-kertben, nyolcvan főnyi lovasság dübörgött a kulisszák közt, melyek
hátterét a vén Gellért (személy) (információ)
képezte rengeteg tűzijátékkal s röppentyüzésekkel
kivilágítva. Ezzel a nagy hadsereggel Molnár (személy) (információ)
egész hadgyakorlatokat tartott a vérmezőn
a főváros (Budapest)
közönségének óriási csődülete közt. Vagy 105-ször ment Budán (Budapest)
a látványosság, s aztán Bécsben (ország) is
előadatta, de ott csakhamar oly forradalmi hangulatba estek Bem (személy) (információ)
ágyúitól és honvédeitől a jó lerchenfeldiek,
hogy a rendőrség betiltotta az előadásokat.E látványosságért sok támadásban részesült
Molnár; (személy)
(információ)
pedig, hogy ezeknek a főváros (Budapest)
s különösen Buda (Budapest)
magyarosításában sok részük volt, kétségtelen. 1870. (időpont) év
őszén a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
szerződtette, de nemsokára megvált, majd
Orczy Bódog (személy)
(információ)
intendáns távozása után Szigligeti (személy) (információ)
igazgatása alatt 1873. (időpont) ápr.
2-án újra fellépett, »Lear király«-ban. (cím) (információ)
Ezután Rákosi Jenő (személy) (információ)
a Népszínházhoz (intézmény)
(információ)
hívta meg rendezőnek, de nyugtalan természete
miatt innen is elment. 1879. (időpont) május
3-ától művezető lesz Kolozsvárott, (megye) ahol
fellendítette a színészet ügyét, úgyannyira, hogy a következő évadra is megkínálták
a művezetőséggel, de azt nem fogadta el, mert a sok üldöztetést és gúnyt megunta.
Ezután vándorútra indul és sokáig mint vendégszereplő tartja fenn magát, de ebbe
is belefárad és szerény kegydíjból él ezután, melyet Berczik Árpád (személy) (információ)
eszközöl ki számára a kormánynál. Egyben
színésznövendékek oktatásával is foglalkozott. 1891. (időpont) jan.
havában nyugdíjba ment. Kétszer nősült. Első neje: Hetényi Laura, (személy) (információ)
énekesnő. (Lásd alább.) Második neje: Kocsisovszky
Borcsa. (személy)
(információ)
(Lásd alábbi.) Jobb szerepei: Bánk bán, (szerep) (információ)
Lear király, (szerep) (információ)
Gritti, (szerep) (információ)
III. Richárd, (szerep) Vid,
(szerep)
Dózsa György, (szerep)
(információ)
Othello, (szerep) (információ)
Brankovics György, (szerep) (információ)
Tartuffe, (szerep) (információ)
István király, (szerep) (információ)
stb. Koporsója felett Mihályfi Károly, (személy) (információ)
Lukácsy Sándor, (személy) (információ)
Bényei István, (személy) (információ)
Pósa Lajos (személy) (információ)
és V. Kovács József (személy) mondottak
búcsúbeszédet. Zseniális művész volt, telve rajongással, fenkölt idealizmussal.
Mint színigazgató s főkép mint rendező nem mindennapi képességekkel bírt; mint tragikusnak
is voltak kiváló tulajdonságai, melyek azonban nagyfokú modorossággal párosultak,
úgy, hogy igazi nagy művészi sikereket nem arathatott, bár sok tanulmány, nagy ambíció
támogatta. Nyugtalan, ideges, szinte erőszakos temperamentuma sok konfliktusba sodorta
pályáján, melyen épp azért sohasem haladhatott igazán előre, de annál több csalódást,
keserűséget ért meg. Számos színészeti szakcikket írt a fővárosi (Budapest)
és vidéki lapok részére. Szakmunkái: »III. Napoleon színházi szabadalom -
törvénye«. (cím)
Pest. (Budapest)
1865. (időpont)
»A népszínházi eszme«. (cím) Buda, (Budapest)
1868. (időpont)
április. »A budai (Budapest)
népszínházi ügyek«. (cím) Buda, (Budapest)
1869. (időpont)
»A színpad és titkai«. (cím) Budapest.
(Budapest)
1876. (időpont)
»III. Richárd király«. (cím) Tanulmány.
Szabadka. (megye)
1878. (időpont)
»Lear király«. (cím)
(információ)
Tanulmány. Debrecen. (megye) 1878.
(időpont)
»A bécsi színházakról«. (cím) Tanulmány.
Kolozsvár. (megye)
1879. (időpont)
»Emlékeimből«. (cím)
I. kötet. Világos előtt. (cím) Szabadka.
(megye) 1880.
(időpont)
II. kötet: Világostól — Világosig. (cím) Arad. (megye) (információ)
1881. (időpont) III.
kötet: Világos után. (cím) Arad. (megye) (információ)
1882. (időpont) »Gyöngyök
és homokszemek Shakespeare Othello tragédiája és előadásáról«. (cím) Szeged. (megye) 1885.
(időpont)
»Gyöngyök és homokszemek Moliére »Tartuffe« vígjátéka előadásáról«. (cím) U. o. 1885.
(időpont)
»Gyöngyök és homokszemek Shakespeare »Lear király« tragédiája és előadásáról«. (cím) U. o. 1885.
(időpont)
»A debreceni városi színház első négy havi idénye«. (cím) Debrecen,
(megye) 1866.
(időpont)
Színművei: »I. László király«, (cím) melodráma.
László (személy)
(információ)
és Orbán (személy) (információ)
zenéjével. Debrecen. (megye) 1886.
(időpont)
szept. 30. »János vitéz«, (cím) (információ)
regényes tündéri látványossága. »A menyecske«,
(cím) népsz.
Zenéje Dankó Pistától. (személy) (információ)
»Szalmás csárdásné«, (cím) népsz. 3
felv. Zenéje Dankó Pistától. (személy) (információ)
Bem. 1886. (időpont) »A
zsellér leánya«, (cím)
népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától. (személy) (információ)
Bem. Budán, (Budapest)
1887. (időpont)
jún. 5. »Az író utolsó forintja«. (cím) Monológ.
szin_III.0323.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Molnár György címszóvég 29270 Szócikk: Molnár
György kiváló tragikus színész, színigazgató, író, sz. 1830. április xtalanevtizedx
1845 13-án, Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey
bihar megye ykodvegy megh. 1891. szept. 30-án, reggel fél 10 órakor, Budapesten,
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Vass ucca 19. sz.
házban. Szülői papnak szánták, ő azonban színész akart lenni. Terve sikerült is,
miután 1846-ban xevtizedx 1845 elvégezte xtalanevtizedx 1855 gimnáziális tanulmányait,
Pápára ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápá ymegyey veszprém megye ykodvegy ment Komáromy
Sámuelhez, yszemelynevy komáromy sámuel yszemelynevy Komáromy Sámuel
yszemelynevy komáromy yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Komáromy
yszemelynevy Sámuel yszemelynevy ykodvegy ahol mint céduláhordó és kellékes kezdte
működését; majd mint tüzér végigküzdötte a szabadságharcot s a fegyverletétel után,
1850- xevtizedx 1855 ben Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy
Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy
Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy és Csabay Pál yszemelynevy
csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy egyesített
társulatához szerződött, Váradra. ytelepulesy várad ytelepulesy Várad ymegyey
somogy megye ykodvegy Itt büntetésből — mert az osztrák ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy ykodvegy spiclik fölfedezték benne a volt honvédet — osztrák ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy ykodvegy bakának akarták besorozni. E bajtól azonban megmentette
a bajtársi gondoskodás és a nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy
nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy közönség szeretete, mert Feleky Miklós yszemelynevy
feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy
miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy
ykodvegy indítványára egy jutalomjátékot rendeztek a javára s annak busás bevételéből
kiváltották a katonaságtól. Ily módon meg lévén mentve a magyar múzsának, egészen
a színipályának élt, folyton haladva. 1851. ápr. havában Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy találjuk, Kaczvinszky
— Laczkóczy yszemelynevy laczkóczy yszemelynevy Laczkóczy yszemelynevy
laczkóczy yszemelynevy yszemelynevy Laczkóczy yszemelynevy ykodvegy híres társulatánál
s ezután több társulattal járva az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy
erdély yorszagy Románia ykodvegy városokat, két veterán művésszel volt alkalma megismerkedni:
az egyik Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy
kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy volt, az egykori
nagy tragika, ki Marosvásárhelyt ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy
Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy mint színházi jegyárusné tengette
életét, a másik Pergő Celesztin, yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy
Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy
yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy ki egy marosvásárhelyi
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy hónapos szobában húzta ki öregsége napjait. Árnyként fut át ifjúsága rajongásán
e két nevezetes alak sorsa, nem is sejtve, hogy saját életének tükrét tartják elébe.
A vidéken csakhamar hirre kap s 1855. május xtalanevtizedx 1865 8-án már a Nemzeti
Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kap meghívást
vendégszereplésre. Itt játszik is egyet, »Vid«-et, ycimy vid ycimy Vid ycimy
vid ycimy ycimy Vid ycimy ykodvegy még pedig szép sikerrel, de a másik szerepet
(Bourignard) yszerepy bourignard yszerepy Bourignard yszerepy bourignard
yszerepy yszerepy Bourignard yszerepy ykodvegy tábornok a »Szép marquisné«-ban ycimy
szép marquisne ycimy Szép marquisné ycimy szép ycimy marquisne ycimy ycimy Szép
ycimy marquisné ycimy ykodvegy már nem játszhatta el, mert Felekyvel, yszemelynevy
feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky
yszemelynevy ykodvegy a színháznak akkor is elsőrendű tagjával összekapott. Ismét
a vidékre kerül, Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh boldizsár yszemelynevy
Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh yszemelynevy boldizsár yszemelynevy
yszemelynevy Lángh yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy győri ytelepulesy
győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy társulatához s nincs oka megbánni,
mert a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy közönség
tisztult ízlése valóságos iskola számára, kivált oly kitűnő kritikusok megjegyzései
hatottak erősen reá, milyenek a színház három habitüéja voltak: Kovács Pál, yszemelynevy
kovács pál yszemelynevy Kovács Pál yszemelynevy kovács yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Zmeskál
yszemelynevy zmeskál yszemelynevy Zmeskál yszemelynevy zmeskál yszemelynevy
yszemelynevy Zmeskál yszemelynevy ykodvegy és Hunkár. 1858-ban yszemelynevy
hunkár yszemelynevy Hunkár yszemelynevy hunkár yszemelynevy yszemelynevy Hunkár
yszemelynevy ykodvegy mint társigazgató jelenik meg Hetényivel, yszemelynevy
hetényi yszemelynevy Hetényi yszemelynevy hetényi yszemelynevy yszemelynevy
Hetényi yszemelynevy ykodvegy kinek leányát, Laurát nőül is vette. Shakespearei
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy alakításait tapsolja
Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Debrecen, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Miskolc, ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Pozsony ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy s 1861-ben, xevtizedx
1865 a nemzeti élet első hajnalhasadásával merész terv születik meg agyában. Az
t. i., hogy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy állandó
téli színházat alapit. Ideális tervét azonban nehezen valósíthatta meg, rengeteg
akadályon vergődött keresztül, amíg az eszme győzelmet aratott. Molnár yszemelynevy
molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy vasakarata és rettenthetetlensége kellett hozzá, hogy sikerüljön.
De végre is ott ragyogott a színházzá varázsolt lánchídi szertárnak homlokán a büszke
jelszó: »Hazafiság a nemzetiségnek«. Ez a színház, mely négy évig tartotta fönn
magiát, alig várt lökést adott a színi irodalomnak és színművészetnek. írói és színészi
tehetségek merültek föl s kezdték kibontani merészen szárnyaikat. Egy egész sor
író kezdi itt pályáját: Toldy István, yszemelynevy toldy istván yszemelynevy
Toldy István yszemelynevy toldy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy
Toldy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Berczik Árpád, yszemelynevy
berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy
árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy
ykodvegy Dóczi Lajos, yszemelynevy dóczi lajos yszemelynevy Dóczi Lajos
yszemelynevy dóczi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dóczi
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Rákosi Jenő, yszemelynevy rákosi jenő
yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Éjszaki Károly. yszemelynevy
éjszaki károly yszemelynevy Éjszaki Károly yszemelynevy éjszaki yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Éjszaki yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy És mily forrongás veszi körül a Múzsa e hajlékát! Itt tüntet a láncait
tördelő hazafiság, ide jár magyarul tanulni a budai buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy polgárság s erre pazarolja ezreit csupa lelkesedésből egy
orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy
ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy származású főrangú hölgy: Apraxin Júlia
hercegnő, yszemelynevy apraxin júlia hercegnő yszemelynevy Apraxin Júlia
hercegnő yszemelynevy apraxin yszemelynevy júlia yszemelynevy hercegnő
yszemelynevy yszemelynevy Apraxin yszemelynevy Júlia yszemelynevy ki később Budai
Julia yszemelynevy budai julia yszemelynevy Budai Julia yszemelynevy budai
yszemelynevy julia yszemelynevy yszemelynevy Budai yszemelynevy Julia
yszemelynevy ykodvegy név alatt föl is lép (L, o.). De ez a név, mely a hatvanas
évek fővárosán főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s
ezzel Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár
yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy életén kalandos tarkaságban
fut át, egy külön kis regény. A budai népszínház yintezmenyy budai népszínház
yintezmenyy budai né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy budai yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy azonban sok válságon megy
át. Hasztalan nyul a leleményes igazgató káprázatos fogásokhoz s enged kényszerűségből,
a színház művészi színvonalából, hasztalan mosolyog rá tüneményes siker, előadatja
»Dunanant« ycimy dunanant ycimy Dunanant ycimy dunanant ycimy ycimy Dunanant
ycimy ykodvegy százszor, az »Ördög piluláit« ycimy ördög piluláit ycimy Ördög
piluláit ycimy ördög ycimy piluláit ycimy ycimy Ördög ycimy piluláit ycimy
ykodvegy vagy másfélszázszor, mintha meg lenne átkozva a hely. Végre is összeomlik
a Muzsa-hajlék a szerencsétlen viszonyok alatt s Molnár yszemelynevy molnár
yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy ismét vidékre szorul. (1863.) De nem sokáig. 1867-ben újra
xtalanevtizedx 1875 megjelenik a régi harctéren s újra építi a magyarosodás sáncait.
Megint jó társulatot szervez s itt tűnnek föl vagy kezdik pályájukat Jászai Mari,
yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai
yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari
yszemelynevy ykodvegy Náday, yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy
náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy Vizváry, yszemelynevy
vizváry yszemelynevy Vizváry yszemelynevy vizváry yszemelynevy yszemelynevy
Vizváry yszemelynevy ykodvegy Kassai, yszemelynevy kassai yszemelynevy Kassai
yszemelynevy kassai yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy ykodvegy Horváth
Vince, yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vince yszemelynevy
horváth yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Vince
yszemelynevy ykodvegy Solymossy, yszemelynevy solymossy yszemelynevy Solymossy
yszemelynevy solymossy yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy
ykodvegy stb. Excentrikus s va banque-ra hajló temperamentuma itt egy óriási látványosság
rendezésére ragadják. Se addig, se azután nem látott mértékben előadatta a »Bem
apó« ycimy bem apó ycimy Bem apó ycimy bem ycimy apó ycimy ycimy Bem ycimy apó
ycimy ykodvegy látványosságot a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy arénában, melyben 4—500 igazi honvéd lépett föl, valóságos ágyúk
döcögtek a színpaddal összevett Horváth-kertben, nyolcvan főnyi lovasság dübörgött
a kulisszák közt, melyek hátterét a vén Gellért yszemelynevy gellért
yszemelynevy Gellért yszemelynevy gellért yszemelynevy yszemelynevy Gellért
yszemelynevy ykodvegy képezte rengeteg tűzijátékkal s röppentyüzésekkel kivilágítva.
Ezzel a nagy hadsereggel Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár
yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy egész
hadgyakorlatokat tartott a vérmezőn a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy közönségének óriási csődülete közt. Vagy 105-ször
ment Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a látványosság,
s aztán Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is
előadatta, de ott csakhamar oly forradalmi hangulatba estek Bem yszemelynevy
bem yszemelynevy Bem yszemelynevy bem yszemelynevy yszemelynevy Bem
yszemelynevy ykodvegy ágyúitól és honvédeitől a jó lerchenfeldiek, hogy a rendőrség
betiltotta az előadásokat.E látványosságért sok támadásban részesült Molnár; yszemelynevy
molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy pedig, hogy ezeknek a főváros főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s különösen Buda buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyarosításában sok részük volt, kétségtelen.
1870. xevtizedx 1875 év őszén a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtette, de nemsokára megvált, majd
Orczy Bódog yszemelynevy orczy bódog yszemelynevy Orczy Bódog yszemelynevy
orczy yszemelynevy bódog yszemelynevy yszemelynevy Orczy yszemelynevy Bódog
yszemelynevy ykodvegy intendáns távozása után Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt 1873. ápr. 2-án újra
fellépett, »Lear király«-ban. ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear
ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Ezután Rákosi Jenő yszemelynevy
rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy a Népszínházhoz
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy hívta meg rendezőnek, de nyugtalan természete
miatt innen is elment. 1879. május xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 3-ától
művezető lesz Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy ahol fellendítette a színészet ügyét, úgyannyira, hogy a következő
évadra is megkínálták a művezetőséggel, de azt nem fogadta el, mert a sok üldöztetést
és gúnyt megunta. Ezután vándorútra indul és sokáig mint vendégszereplő tartja fenn
magát, de ebbe is belefárad és szerény kegydíjból él ezután, melyet Berczik Árpád
yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik
yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád
yszemelynevy ykodvegy eszközöl ki számára a kormánynál. Egyben színésznövendékek
oktatásával is foglalkozott. 1891. xevtizedx 1895 jan. havában nyugdíjba ment. Kétszer
nősült. Első neje: Hetényi Laura, yszemelynevy hetényi laura yszemelynevy
Hetényi Laura yszemelynevy hetényi yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy
Hetényi yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy énekesnő. (Lásd alább.) Második
neje: Kocsisovszky Borcsa. yszemelynevy kocsisovszky borcsa yszemelynevy
Kocsisovszky Borcsa yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy borcsa yszemelynevy
yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy Borcsa yszemelynevy ykodvegy (Lásd alábbi.)
Jobb szerepei: Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk
yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Lear király,
yszerepy lear király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király
yszerepy yszerepy Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy Gritti, yszerepy
gritti yszerepy Gritti yszerepy gritti yszerepy yszerepy Gritti yszerepy
ykodvegy III. Richárd, yszerepy iii. richárd yszerepy III. Richárd yszerepy
iii. yszerepy richárd yszerepy yszerepy III. yszerepy Richárd yszerepy ykodvegy
Vid, yszerepy vid yszerepy Vid yszerepy vid yszerepy yszerepy Vid yszerepy
ykodvegy Dózsa György, yszerepy dózsa györgy yszerepy Dózsa György yszerepy
dózsa yszerepy györgy yszerepy yszerepy Dózsa yszerepy György yszerepy ykodvegy
Othello, yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy
Othello yszerepy ykodvegy Brankovics György, yszerepy brankovics györgy
yszerepy Brankovics György yszerepy brankovics yszerepy györgy yszerepy
yszerepy Brankovics yszerepy György yszerepy ykodvegy Tartuffe, yszerepy
tartuffe yszerepy Tartuffe yszerepy tartuffe yszerepy yszerepy Tartuffe
yszerepy ykodvegy István király, yszerepy istván király yszerepy István király
yszerepy istván yszerepy király yszerepy yszerepy István yszerepy király
yszerepy ykodvegy stb. Koporsója felett Mihályfi Károly, yszemelynevy mihályfi
károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Lukácsy
Sándor, yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy
lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy
Sándor yszemelynevy ykodvegy Bényei István, yszemelynevy bényei istván
yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Bényei yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Pósa Lajos yszemelynevy
pósa lajos yszemelynevy Pósa Lajos yszemelynevy pósa yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Pósa yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és V. Kovács
József yszemelynevy v. kovács józsef yszemelynevy V. Kovács József yszemelynevy
v. yszemelynevy kovács yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy V.
yszemelynevy Kovács yszemelynevy József yszemelynevy yk mondottak búcsúbeszédet.
Zseniális művész volt, telve rajongással, fenkölt idealizmussal. Mint színigazgató
s főkép mint rendező nem mindennapi képességekkel bírt; mint tragikusnak is voltak
kiváló tulajdonságai, melyek azonban nagyfokú modorossággal párosultak, úgy, hogy
igazi nagy művészi sikereket nem arathatott, bár sok tanulmány, nagy ambíció támogatta.
Nyugtalan, ideges, szinte erőszakos temperamentuma sok konfliktusba sodorta pályáján,
melyen épp azért sohasem haladhatott igazán előre, de annál több csalódást, keserűséget
ért meg. Számos színészeti szakcikket írt a fővárosi főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és vidéki lapok részére. Szakmunkái:
»III. Napoleon színházi szabadalom - törvénye«. ycimy iii. napoleon színházi
szabadalom - törvénye ycimy III. Napoleon színházi szabadalom - törvénye ycimy
iii. ycimy napoleon ycimy színházi ycimy szabadalom ycimy - ycimy törvénye
ycimy ycimy III. Pest. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy 1865. xevtizedx 1865 »A népszínházi eszme«. ycimy a népszínházi eszme
ycimy A népszínházi eszme ycimy a ycimy népszínházi ycimy eszme ycimy ycimy A
ycimy népszínházi ycimy eszme ycimy ykodvegy Buda, buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1868. április. »A budai buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy népszínházi ügyek«. ycimy
a budai népszínházi ügyek ycimy A budai népszínházi ügyek ycimy a ycimy budai
ycimy népszínházi ycimy ügyek ycimy ycimy A ycimy budai ycimy népszínházi ycimy
ügyek ycimy ykodvegy Buda, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy
1869. »A xtalanevtizedx 1875 színpad és titkai«. ycimy a színpad és titkai
ycimy A színpad és titkai ycimy a ycimy színpad ycimy és ycimy titkai ycimy
ycimy A ycimy színpad ycimy és ycimy titkai ycimy ykodvegy Budapest. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1876. xevtizedx 1875 »III.
Richárd király«. ycimy iii. richárd király ycimy III. Richárd király ycimy iii.
ycimy richárd ycimy király ycimy ycimy III. ycimy Richárd ycimy király ycimy
ykodvegy Tanulmány. Szabadka. ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey
bács-bodrog megye ykodvegy 1878. »Lear király«. ycimy lear király ycimy Lear
király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Tanulmány.
Debrecen. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy 1878. »A bécsi színházakról«. ycimy a bécsi színházakról ycimy A bécsi
színházakról ycimy a ycimy bécsi ycimy színházakról ycimy ycimy A ycimy bécsi
ycimy színházakról ycimy ykodvegy Tanulmány. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1879. »Emlékeimből«. xtalanevtizedx
1885 ycimy emlékeimből ycimy Emlékeimből ycimy emlékeimből ycimy ycimy
Emlékeimből ycimy ykodvegy I. kötet. Világos előtt. ycimy világos előtt ycimy
Világos előtt ycimy világos ycimy előtt ycimy ycimy Világos ycimy előtt ycimy
ykodvegy Szabadka. ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey
bács-bodrog megye ykodvegy 1880. xevtizedx 1885 II. kötet: Világostól —
Világosig. ycimy világostól — világosig ycimy Világostól — Világosig ycimy világostól
ycimy — ycimy világosig ycimy ycimy Világostól ycimy — ycimy Világosig ycimy
ykodvegy Arad. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1881.
III. kötet: Világos után. ycimy világos után ycimy Világos után ycimy világos
ycimy után ycimy ycimy Világos ycimy után ycimy ykodvegy Arad. ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1882. »Gyöngyök és homokszemek Shakespeare
Othello tragédiája és előadásáról«. ycimy gyöngyök és homokszemek shakespeare
othello tragédiája és előadásáról ycimy Gyöngyök és homokszemek Shakespeare
Othello tragédiája és előadásáról ycimy gyöngyök ycimy és ycimy homokszemek
ycimy Szeged. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye
ykodvegy 1885. »Gyöngyök és homokszemek Moliére »Tartuffe« vígjátéka előadásáról«.
ycimy gyöngyök és homokszemek moliére »tartuffe« vígjátéka előadásáról ycimy
Gyöngyök és homokszemek Moliére »Tartuffe« vígjátéka előadásáról ycimy gyöngyök
ycimy és ycimy homokszemek ycimy moliére yc U. o. 1885. »Gyöngyök és homokszemek
Shakespeare »Lear király« tragédiája és előadásáról«. ycimy gyöngyök és
homokszemek shakespeare »lear király« tragédiája és előadásáról ycimy Gyöngyök
és homokszemek Shakespeare »Lear király« tragédiája és előadásáról ycimy
gyöngyök ycimy és ycimy homoks U. o. 1885. »A debreceni városi színház első négy
havi idénye«. ycimy a debreceni városi színház első négy havi idénye ycimy A
debreceni városi színház első négy havi idénye ycimy a ycimy debreceni ycimy
városi ycimy színház ycimy első ycimy négy ycimy havi ycimy Debrecen, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1866. xevtizedx 1865
Színművei: xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 »I. László király«, ycimy i.
lászló király ycimy I. László király ycimy i. ycimy lászló ycimy király ycimy
ycimy I. ycimy László ycimy király ycimy ykodvegy melodráma. László yszemelynevy
lászló yszemelynevy László yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy és Orbán yszemelynevy orbán yszemelynevy Orbán
yszemelynevy orbán yszemelynevy yszemelynevy Orbán yszemelynevy ykodvegy zenéjével.
Debrecen. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy 1886. xevtizedx 1885 szept. 30. »János vitéz«, ycimy jános vitéz ycimy
János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy
ykodvegy regényes tündéri látványossága. »A menyecske«, ycimy a menyecske ycimy
A menyecske ycimy a ycimy menyecske ycimy ycimy A ycimy menyecske ycimy
ykodvegy népsz. Zenéje Dankó Pistától. yszemelynevy dankó pista yszemelynevy
Dankó Pistá yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy
Dankó yszemelynevy Pistá yszemelynevy ykodvegy »Szalmás csárdásné«, ycimy
szalmás csárdásne ycimy Szalmás csárdásné ycimy szalmás ycimy csárdásne ycimy
ycimy Szalmás ycimy csárdásné ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától.
yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pistá yszemelynevy dankó
yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pistá
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1886. »A zsellér leánya«, ycimy a zsellér leánya
ycimy A zsellér leánya ycimy a ycimy zsellér ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy
zsellér ycimy leánya ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától. yszemelynevy
dankó pista yszemelynevy Dankó Pistá yszemelynevy dankó yszemelynevy pista
yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pistá yszemelynevy ykodvegy Bem. Budán,
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1887. jún. xtalanevtizedx
1895 5. »Az író utolsó forintja«. ycimy az író utolsó forintja ycimy Az író
utolsó forintja ycimy az ycimy író ycimy utolsó ycimy forintja ycimy ycimy Az
ycimy író ycimy utolsó ycimy forintja ycimy ykodvegy Monológ. szin_III.0323.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Molnár György - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1830
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0323.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0323.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29270.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Molnár
György
Szócikk: Molnár György kiváló tragikus színész,
színigazgató, író, sz. 1830. április 13-án, Nagyváradon, megh. 1891. szept. 30-án,
reggel fél 10 órakor, Budapesten, Vass ucca 19. sz. házban. Szülői papnak szánták,
ő azonban színész akart lenni. Terve sikerült is, miután 1846-ban elvégezte gimnáziális
tanulmányait, Pápára ment Komáromy Sámuelhez, ahol mint céduláhordó és kellékes
kezdte működését; majd mint tüzér végigküzdötte a szabadságharcot s a fegyverletétel
után, 1850- ben Kilényi Dávid és Csabay Pál egyesített társulatához szerződött,
Váradra. Itt büntetésből — mert az osztrák spiclik fölfedezték benne a volt honvédet
— osztrák bakának akarták besorozni. E bajtól azonban megmentette a bajtársi gondoskodás
és a nagyváradi közönség szeretete, mert Feleky Miklós indítványára egy jutalomjátékot
rendeztek a javára s annak busás bevételéből kiváltották a katonaságtól. Ily módon
meg lévén mentve a magyar múzsának, egészen a színipályának élt, folyton haladva.
1851. ápr. havában Kolozsvárott találjuk, Kaczvinszky — Laczkóczy híres társulatánál
s ezután több társulattal járva az erdélyi városokat, két veterán művésszel volt
alkalma megismerkedni: az egyik Kántorné volt, az egykori nagy tragika, ki Marosvásárhelyt
mint színházi jegyárusné tengette életét, a másik Pergő Celesztin, ki egy marosvásárhelyi
hónapos szobában húzta ki öregsége napjait. Árnyként fut át ifjúsága rajongásán
e két nevezetes alak sorsa, nem is sejtve, hogy saját életének tükrét tartják elébe.
A vidéken csakhamar hirre kap s 1855. május 8-án már a Nemzeti Színházhoz kap meghívást
vendégszereplésre. Itt játszik is egyet, »Vid«-et, még pedig szép sikerrel, de a
másik szerepet (Bourignard) tábornok a »Szép marquisné«-ban már nem játszhatta el,
mert Felekyvel, a színháznak akkor is elsőrendű tagjával összekapott. Ismét a vidékre
kerül, Lángh Boldizsár győri társulatához s nincs oka megbánni, mert a győri közönség
tisztult ízlése valóságos iskola számára, kivált oly kitűnő kritikusok megjegyzései
hatottak erősen reá, milyenek a színház három habitüéja voltak: Kovács Pál, Zmeskál
és Hunkár. 1858-ban mint társigazgató jelenik meg Hetényivel, kinek leányát, Laurát
nőül is vette. Shakespearei alakításait tapsolja Győr, Szeged, Debrecen, Kassa,
Nagyvárad, Miskolc, Pozsony s 1861-ben, a nemzeti élet első hajnalhasadásával merész
terv születik meg agyában. Az t. i., hogy Budán állandó téli színházat alapit. Ideális
tervét azonban nehezen valósíthatta meg, rengeteg akadályon vergődött keresztül,
amíg az eszme győzelmet aratott. Molnár vasakarata és rettenthetetlensége kellett
hozzá, hogy sikerüljön. De végre is ott ragyogott a színházzá varázsolt lánchídi
szertárnak homlokán a büszke jelszó: »Hazafiság a nemzetiségnek«. Ez a színház,
mely négy évig tartotta fönn magiát, alig várt lökést adott a színi irodalomnak
és színművészetnek. írói és színészi tehetségek merültek föl s kezdték kibontani
merészen szárnyaikat. Egy egész sor író kezdi itt pályáját: Toldy István, Berczik
Árpád, Dóczi Lajos, Rákosi Jenő, Éjszaki Károly. És mily forrongás veszi körül a
Múzsa e hajlékát! Itt tüntet a láncait tördelő hazafiság, ide jár magyarul tanulni
a budai német polgárság s erre pazarolja ezreit csupa lelkesedésből egy orosz származású
főrangú hölgy: Apraxin Júlia hercegnő, ki később Budai Julia név alatt föl is lép
(L, o.). De ez a név, mely a hatvanas évek fővárosán s ezzel Molnár életén kalandos
tarkaságban fut át, egy külön kis regény. A budai népszínház azonban sok válságon
megy át. Hasztalan nyul a leleményes igazgató káprázatos fogásokhoz s enged kényszerűségből,
a színház művészi színvonalából, hasztalan mosolyog rá tüneményes siker, előadatja
»Dunanant« százszor, az »Ördög piluláit« vagy másfélszázszor, mintha meg lenne átkozva
a hely. Végre is összeomlik a Muzsa-hajlék a szerencsétlen viszonyok alatt s Molnár
ismét vidékre szorul. (1863.) De nem sokáig. 1867-ben újra megjelenik a régi harctéren
s újra építi a magyarosodás sáncait. Megint jó társulatot szervez s itt tűnnek föl
vagy kezdik pályájukat Jászai Mari, Náday, Vizváry, Kassai, Horváth Vince, Solymossy,
stb. Excentrikus s va banque-ra hajló temperamentuma itt egy óriási látványosság
rendezésére ragadják. Se addig, se azután nem látott mértékben előadatta a »Bem
apó« látványosságot a budai arénában, melyben 4—500 igazi honvéd lépett föl, valóságos
ágyúk döcögtek a színpaddal összevett Horváth-kertben, nyolcvan főnyi lovasság dübörgött
a kulisszák közt, melyek hátterét a vén Gellért képezte rengeteg tűzijátékkal s
röppentyüzésekkel kivilágítva. Ezzel a nagy hadsereggel Molnár egész hadgyakorlatokat
tartott a vérmezőn a főváros közönségének óriási csődülete közt. Vagy 105-ször ment
Budán a látványosság, s aztán Bécsben is előadatta, de ott csakhamar oly forradalmi
hangulatba estek Bem ágyúitól és honvédeitől a jó lerchenfeldiek, hogy a rendőrség
betiltotta az előadásokat.E látványosságért sok támadásban részesült Molnár; pedig,
hogy ezeknek a főváros s különösen Buda magyarosításában sok részük volt, kétségtelen.
1870. év őszén a Nemzeti Színház szerződtette, de nemsokára megvált, majd Orczy
Bódog intendáns távozása után Szigligeti igazgatása alatt 1873. ápr. 2-án újra fellépett,
»Lear király«-ban. Ezután Rákosi Jenő a Népszínházhoz hívta meg rendezőnek, de nyugtalan
természete miatt innen is elment. 1879. május 3-ától művezető lesz Kolozsvárott,
ahol fellendítette a színészet ügyét, úgyannyira, hogy a következő évadra is megkínálták
a művezetőséggel, de azt nem fogadta el, mert a sok üldöztetést és gúnyt megunta.
Ezután vándorútra indul és sokáig mint vendégszereplő tartja fenn magát, de ebbe
is belefárad és szerény kegydíjból él ezután, melyet Berczik Árpád eszközöl ki számára
a kormánynál. Egyben színésznövendékek oktatásával is foglalkozott. 1891. jan. havában
nyugdíjba ment. Kétszer nősült. Első neje: Hetényi Laura, énekesnő. (Lásd alább.)
Második neje: Kocsisovszky Borcsa. (Lásd alábbi.) Jobb szerepei: Bánk bán, Lear
király, Gritti, III. Richárd, Vid, Dózsa György, Othello, Brankovics György, Tartuffe,
István király, stb. Koporsója felett Mihályfi Károly, Lukácsy Sándor, Bényei István,
Pósa Lajos és V. Kovács József mondottak búcsúbeszédet. Zseniális művész volt, telve
rajongással, fenkölt idealizmussal. Mint színigazgató s főkép mint rendező nem mindennapi
képességekkel bírt; mint tragikusnak is voltak kiváló tulajdonságai, melyek azonban
nagyfokú modorossággal párosultak, úgy, hogy igazi nagy művészi sikereket nem arathatott,
bár sok tanulmány, nagy ambíció támogatta. Nyugtalan, ideges, szinte erőszakos temperamentuma
sok konfliktusba sodorta pályáján, melyen épp azért sohasem haladhatott igazán előre,
de annál több csalódást, keserűséget ért meg. Számos színészeti szakcikket írt a
fővárosi és vidéki lapok részére. Szakmunkái: »III. Napoleon színházi szabadalom
- törvénye«. Pest. 1865. »A népszínházi eszme«. Buda, 1868. április. »A budai népszínházi
ügyek«. Buda, 1869. »A színpad és titkai«. Budapest. 1876. »III. Richárd király«.
Tanulmány. Szabadka. 1878. »Lear király«. Tanulmány. Debrecen. 1878. »A bécsi színházakról«.
Tanulmány. Kolozsvár. 1879. »Emlékeimből«. I. kötet. Világos előtt. Szabadka. 1880.
II. kötet: Világostól — Világosig. Arad. 1881. III. kötet: Világos után. Arad. 1882.
»Gyöngyök és homokszemek Shakespeare Othello tragédiája és előadásáról«. Szeged.
1885. »Gyöngyök és homokszemek Moliére »Tartuffe« vígjátéka előadásáról«. U. o.
1885. »Gyöngyök és homokszemek Shakespeare »Lear király« tragédiája és előadásáról«.
U. o. 1885. »A debreceni városi színház első négy havi idénye«. Debrecen, 1866.
Színművei: »I. László király«, melodráma. László és Orbán zenéjével. Debrecen. 1886.
szept. 30. »János vitéz«, regényes tündéri látványossága. »A menyecske«, népsz.
Zenéje Dankó Pistától. »Szalmás csárdásné«, népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától.
Bem. 1886. »A zsellér leánya«, népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától. Bem. Budán,
1887. jún. 5. »Az író utolsó forintja«. Monológ. szin_III.0323.pdf III