Címszó: Molnár György - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1830

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0323.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0323.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29270.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Molnár György

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529250.htm

 

Szócikk: Molnár György kiváló tragikus színész, színigazgató, író, sz. 1830. (születés éve) április 13-án, Nagyváradon, (megye) megh. 1891. szept. 30-án, reggel fél 10 órakor, Budapesten, (Budapest) Vass ucca 19. sz. házban. Szülői papnak szánták, ő azonban színész akart lenni. Terve sikerült is, miután 1846-ban (időpont) elvégezte gimnáziális tanulmányait, Pápára (megye) ment Komáromy Sámuelhez, (személy) (információ)  ahol mint céduláhordó és kellékes kezdte működését; majd mint tüzér végigküzdötte a szabadságharcot s a fegyverletétel után, 1850- (időpont) ben Kilényi Dávid (személy) (információ)  és Csabay Pál (személy) (információ)  egyesített társulatához szerződött, Váradra. (megye) Itt büntetésből — mert az osztrák (nemzetiség) spiclik fölfedezték benne a volt honvédet — osztrák (nemzetiség) bakának akarták besorozni. E bajtól azonban megmentette a bajtársi gondoskodás és a nagyváradi (megye) közönség szeretete, mert Feleky Miklós (személy) (információ)  indítványára egy jutalomjátékot rendeztek a javára s annak busás bevételéből kiváltották a katonaságtól. Ily módon meg lévén mentve a magyar múzsának, egészen a színipályának élt, folyton haladva. 1851. (időpont) ápr. havában Kolozsvárott (megye) találjuk, Kaczvinszky — Laczkóczy (személy) (információ)  híres társulatánál s ezután több társulattal járva az erdélyi (ország) (információ)  városokat, két veterán művésszel volt alkalma megismerkedni: az egyik Kántorné (személy) volt, az egykori nagy tragika, ki Marosvásárhelyt (megye) mint színházi jegyárusné tengette életét, a másik Pergő Celesztin, (személy) (információ)  ki egy marosvásárhelyi (megye) hónapos szobában húzta ki öregsége napjait. Árnyként fut át ifjúsága rajongásán e két nevezetes alak sorsa, nem is sejtve, hogy saját életének tükrét tartják elébe. A vidéken csakhamar hirre kap s 1855. (időpont) május 8-án már a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  kap meghívást vendégszereplésre. Itt játszik is egyet, »Vid«-et, (cím) még pedig szép sikerrel, de a másik szerepet (Bourignard) (szerep) tábornok a »Szép marquisné«-ban (cím) (információ)  már nem játszhatta el, mert Felekyvel, (személy) (információ)  a színháznak akkor is elsőrendű tagjával összekapott. Ismét a vidékre kerül, Lángh Boldizsár (személy) (információ)  győri (megye) társulatához s nincs oka megbánni, mert a győri (megye) közönség tisztult ízlése valóságos iskola számára, kivált oly kitűnő kritikusok megjegyzései hatottak erősen reá, milyenek a színház három habitüéja voltak: Kovács Pál, (személy) (információ)  Zmeskál (személy) és Hunkár. 1858-ban (személy) mint társigazgató jelenik meg Hetényivel, (személy) (információ)  kinek leányát, Laurát nőül is vette. Shakespearei (személy) (információ)  alakításait tapsolja Győr, (megye) Szeged, (megye) Debrecen, (megye) Kassa, (megye) Nagyvárad, (megye) Miskolc, (megye) Pozsony (megye) s 1861-ben, (időpont) a nemzeti élet első hajnalhasadásával merész terv születik meg agyában. Az t. i., hogy Budán (Budapest) állandó téli színházat alapit. Ideális tervét azonban nehezen valósíthatta meg, rengeteg akadályon vergődött keresztül, amíg az eszme győzelmet aratott. Molnár (személy) (információ)  vasakarata és rettenthetetlensége kellett hozzá, hogy sikerüljön. De végre is ott ragyogott a színházzá varázsolt lánchídi szertárnak homlokán a büszke jelszó: »Hazafiság a nemzetiségnek«. Ez a színház, mely négy évig tartotta fönn magiát, alig várt lökést adott a színi irodalomnak és színművészetnek. írói és színészi tehetségek merültek föl s kezdték kibontani merészen szárnyaikat. Egy egész sor író kezdi itt pályáját: Toldy István, (személy) (információ)  Berczik Árpád, (személy) (információ)  Dóczi Lajos, (személy) (információ)  Rákosi Jenő, (személy) (információ)  Éjszaki Károly. (személy) (információ)  És mily forrongás veszi körül a Múzsa e hajlékát! Itt tüntet a láncait tördelő hazafiság, ide jár magyarul tanulni a budai (Budapest) német (nemzetiség) (információ)  polgárság s erre pazarolja ezreit csupa lelkesedésből egy orosz (nemzetiség) (információ)  származású főrangú hölgy: Apraxin Júlia hercegnő, (személy) (információ)  ki később Budai Julia (személy) (információ)  név alatt föl is lép (L, o.). De ez a név, mely a hatvanas évek fővárosán (Budapest) s ezzel Molnár (személy) (információ)  életén kalandos tarkaságban fut át, egy külön kis regény. A budai népszínház (intézmény) (információ)  azonban sok válságon megy át. Hasztalan nyul a leleményes igazgató káprázatos fogásokhoz s enged kényszerűségből, a színház művészi színvonalából, hasztalan mosolyog rá tüneményes siker, előadatja »Dunanant« (cím) százszor, az »Ördög piluláit« (cím) (információ)  vagy másfélszázszor, mintha meg lenne átkozva a hely. Végre is összeomlik a Muzsa-hajlék a szerencsétlen viszonyok alatt s Molnár (személy) (információ)  ismét vidékre szorul. (1863.) (időpont) De nem sokáig. 1867-ben (időpont) újra megjelenik a régi harctéren s újra építi a magyarosodás sáncait. Megint jó társulatot szervez s itt tűnnek föl vagy kezdik pályájukat Jászai Mari, (személy) (információ)  Náday, (személy) (információ)  Vizváry, (személy) Kassai, (személy) (információ)  Horváth Vince, (személy) (információ)  Solymossy, (személy) (információ)  stb. Excentrikus s va banque-ra hajló temperamentuma itt egy óriási látványosság rendezésére ragadják. Se addig, se azután nem látott mértékben előadatta a »Bem apó« (cím) (információ)  látványosságot a budai (Budapest) arénában, melyben 4—500 igazi honvéd lépett föl, valóságos ágyúk döcögtek a színpaddal összevett Horváth-kertben, nyolcvan főnyi lovasság dübörgött a kulisszák közt, melyek hátterét a vén Gellért (személy) (információ)  képezte rengeteg tűzijátékkal s röppentyüzésekkel kivilágítva. Ezzel a nagy hadsereggel Molnár (személy) (információ)  egész hadgyakorlatokat tartott a vérmezőn a főváros (Budapest) közönségének óriási csődülete közt. Vagy 105-ször ment Budán (Budapest) a látványosság, s aztán Bécsben (ország) is előadatta, de ott csakhamar oly forradalmi hangulatba estek Bem (személy) (információ)  ágyúitól és honvédeitől a jó lerchenfeldiek, hogy a rendőrség betiltotta az előadásokat.E látványosságért sok támadásban részesült Molnár; (személy) (információ)  pedig, hogy ezeknek a főváros (Budapest) s különösen Buda (Budapest) magyarosításában sok részük volt, kétségtelen. 1870. (időpont) év őszén a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  szerződtette, de nemsokára megvált, majd Orczy Bódog (személy) (információ)  intendáns távozása után Szigligeti (személy) (információ)  igazgatása alatt 1873. (időpont) ápr. 2-án újra fellépett, »Lear király«-ban. (cím) (információ)  Ezután Rákosi Jenő (személy) (információ)  a Népszínházhoz (intézmény) (információ)  hívta meg rendezőnek, de nyugtalan természete miatt innen is elment. 1879. (időpont) május 3-ától művezető lesz Kolozsvárott, (megye) ahol fellendítette a színészet ügyét, úgyannyira, hogy a következő évadra is megkínálták a művezetőséggel, de azt nem fogadta el, mert a sok üldöztetést és gúnyt megunta. Ezután vándorútra indul és sokáig mint vendégszereplő tartja fenn magát, de ebbe is belefárad és szerény kegydíjból él ezután, melyet Berczik Árpád (személy) (információ)  eszközöl ki számára a kormánynál. Egyben színésznövendékek oktatásával is foglalkozott. 1891. (időpont) jan. havában nyugdíjba ment. Kétszer nősült. Első neje: Hetényi Laura, (személy) (információ)  énekesnő. (Lásd alább.) Második neje: Kocsisovszky Borcsa. (személy) (információ)  (Lásd alábbi.) Jobb szerepei: Bánk bán, (szerep) (információ)  Lear király, (szerep) (információ)  Gritti, (szerep) (információ)  III. Richárd, (szerep) Vid, (szerep) Dózsa György, (szerep) (információ)  Othello, (szerep) (információ)  Brankovics György, (szerep) (információ)  Tartuffe, (szerep) (információ)  István király, (szerep) (információ)  stb. Koporsója felett Mihályfi Károly, (személy) (információ)  Lukácsy Sándor, (személy) (információ)  Bényei István, (személy) (információ)  Pósa Lajos (személy) (információ)  és V. Kovács József (személy) mondottak búcsúbeszédet. Zseniális művész volt, telve rajongással, fenkölt idealizmussal. Mint színigazgató s főkép mint rendező nem mindennapi képességekkel bírt; mint tragikusnak is voltak kiváló tulajdonságai, melyek azonban nagyfokú modorossággal párosultak, úgy, hogy igazi nagy művészi sikereket nem arathatott, bár sok tanulmány, nagy ambíció támogatta. Nyugtalan, ideges, szinte erőszakos temperamentuma sok konfliktusba sodorta pályáján, melyen épp azért sohasem haladhatott igazán előre, de annál több csalódást, keserűséget ért meg. Számos színészeti szakcikket írt a fővárosi (Budapest) és vidéki lapok részére. Szakmunkái: »III. Napoleon színházi szabadalom - törvénye«. (cím) Pest. (Budapest) 1865. (időpont) »A népszínházi eszme«. (cím) Buda, (Budapest) 1868. (időpont) április. »A budai (Budapest) népszínházi ügyek«. (cím) Buda, (Budapest) 1869. (időpont) »A színpad és titkai«. (cím) Budapest. (Budapest) 1876. (időpont) »III. Richárd király«. (cím) Tanulmány. Szabadka. (megye) 1878. (időpont) »Lear király«. (cím) (információ)  Tanulmány. Debrecen. (megye) 1878. (időpont) »A bécsi színházakról«. (cím) Tanulmány. Kolozsvár. (megye) 1879. (időpont) »Emlékeimből«. (cím) I. kötet. Világos előtt. (cím) Szabadka. (megye) 1880. (időpont) II. kötet: Világostól — Világosig. (cím) Arad. (megye) (információ)  1881. (időpont) III. kötet: Világos után. (cím) Arad. (megye) (információ)  1882. (időpont) »Gyöngyök és homokszemek Shakespeare Othello tragédiája és előadásáról«. (cím) Szeged. (megye) 1885. (időpont) »Gyöngyök és homokszemek Moliére »Tartuffe« vígjátéka előadásáról«. (cím) U. o. 1885. (időpont) »Gyöngyök és homokszemek Shakespeare »Lear király« tragédiája és előadásáról«. (cím) U. o. 1885. (időpont) »A debreceni városi színház első négy havi idénye«. (cím) Debrecen, (megye) 1866. (időpont) Színművei: »I. László király«, (cím) melodráma. László (személy) (információ)  és Orbán (személy) (információ)  zenéjével. Debrecen. (megye) 1886. (időpont) szept. 30. »János vitéz«, (cím) (információ)  regényes tündéri látványossága. »A menyecske«, (cím) népsz. Zenéje Dankó Pistától. (személy) (információ)  »Szalmás csárdásné«, (cím) népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától. (személy) (információ)  Bem. 1886. (időpont) »A zsellér leánya«, (cím) népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától. (személy) (információ)  Bem. Budán, (Budapest) 1887. (időpont) jún. 5. »Az író utolsó forintja«. (cím) Monológ. szin_III.0323.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Molnár György címszóvég 29270 Szócikk: Molnár György kiváló tragikus színész, színigazgató, író, sz. 1830. április xtalanevtizedx 1845 13-án, Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1891. szept. 30-án, reggel fél 10 órakor, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Vass ucca 19. sz. házban. Szülői papnak szánták, ő azonban színész akart lenni. Terve sikerült is, miután 1846-ban xevtizedx 1845 elvégezte xtalanevtizedx 1855 gimnáziális tanulmányait, Pápára ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápá ymegyey veszprém megye ykodvegy ment Komáromy Sámuelhez, yszemelynevy komáromy sámuel yszemelynevy Komáromy Sámuel yszemelynevy komáromy yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Komáromy yszemelynevy Sámuel yszemelynevy ykodvegy ahol mint céduláhordó és kellékes kezdte működését; majd mint tüzér végigküzdötte a szabadságharcot s a fegyverletétel után, 1850- xevtizedx 1855 ben Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy és Csabay Pál yszemelynevy csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy egyesített társulatához szerződött, Váradra. ytelepulesy várad ytelepulesy Várad ymegyey somogy megye ykodvegy Itt büntetésből — mert az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy spiclik fölfedezték benne a volt honvédet — osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy bakának akarták besorozni. E bajtól azonban megmentette a bajtársi gondoskodás és a nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy közönség szeretete, mert Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy indítványára egy jutalomjátékot rendeztek a javára s annak busás bevételéből kiváltották a katonaságtól. Ily módon meg lévén mentve a magyar múzsának, egészen a színipályának élt, folyton haladva. 1851. ápr. havában Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy találjuk, Kaczvinszky — Laczkóczy yszemelynevy laczkóczy yszemelynevy Laczkóczy yszemelynevy laczkóczy yszemelynevy yszemelynevy Laczkóczy yszemelynevy ykodvegy híres társulatánál s ezután több társulattal járva az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy városokat, két veterán művésszel volt alkalma megismerkedni: az egyik Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy volt, az egykori nagy tragika, ki Marosvásárhelyt ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy mint színházi jegyárusné tengette életét, a másik Pergő Celesztin, yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy ki egy marosvásárhelyi ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy hónapos szobában húzta ki öregsége napjait. Árnyként fut át ifjúsága rajongásán e két nevezetes alak sorsa, nem is sejtve, hogy saját életének tükrét tartják elébe. A vidéken csakhamar hirre kap s 1855. május xtalanevtizedx 1865 8-án már a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kap meghívást vendégszereplésre. Itt játszik is egyet, »Vid«-et, ycimy vid ycimy Vid ycimy vid ycimy ycimy Vid ycimy ykodvegy még pedig szép sikerrel, de a másik szerepet (Bourignard) yszerepy bourignard yszerepy Bourignard yszerepy bourignard yszerepy yszerepy Bourignard yszerepy ykodvegy tábornok a »Szép marquisné«-ban ycimy szép marquisne ycimy Szép marquisné ycimy szép ycimy marquisne ycimy ycimy Szép ycimy marquisné ycimy ykodvegy már nem játszhatta el, mert Felekyvel, yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy a színháznak akkor is elsőrendű tagjával összekapott. Ismét a vidékre kerül, Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh boldizsár yszemelynevy Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy társulatához s nincs oka megbánni, mert a győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy közönség tisztult ízlése valóságos iskola számára, kivált oly kitűnő kritikusok megjegyzései hatottak erősen reá, milyenek a színház három habitüéja voltak: Kovács Pál, yszemelynevy kovács pál yszemelynevy Kovács Pál yszemelynevy kovács yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Zmeskál yszemelynevy zmeskál yszemelynevy Zmeskál yszemelynevy zmeskál yszemelynevy yszemelynevy Zmeskál yszemelynevy ykodvegy és Hunkár. 1858-ban yszemelynevy hunkár yszemelynevy Hunkár yszemelynevy hunkár yszemelynevy yszemelynevy Hunkár yszemelynevy ykodvegy mint társigazgató jelenik meg Hetényivel, yszemelynevy hetényi yszemelynevy Hetényi yszemelynevy hetényi yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy ykodvegy kinek leányát, Laurát nőül is vette. Shakespearei yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy alakításait tapsolja Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Miskolc, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy s 1861-ben, xevtizedx 1865 a nemzeti élet első hajnalhasadásával merész terv születik meg agyában. Az t. i., hogy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy állandó téli színházat alapit. Ideális tervét azonban nehezen valósíthatta meg, rengeteg akadályon vergődött keresztül, amíg az eszme győzelmet aratott. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy vasakarata és rettenthetetlensége kellett hozzá, hogy sikerüljön. De végre is ott ragyogott a színházzá varázsolt lánchídi szertárnak homlokán a büszke jelszó: »Hazafiság a nemzetiségnek«. Ez a színház, mely négy évig tartotta fönn magiát, alig várt lökést adott a színi irodalomnak és színművészetnek. írói és színészi tehetségek merültek föl s kezdték kibontani merészen szárnyaikat. Egy egész sor író kezdi itt pályáját: Toldy István, yszemelynevy toldy istván yszemelynevy Toldy István yszemelynevy toldy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Toldy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Berczik Árpád, yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Dóczi Lajos, yszemelynevy dóczi lajos yszemelynevy Dóczi Lajos yszemelynevy dóczi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dóczi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Rákosi Jenő, yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Éjszaki Károly. yszemelynevy éjszaki károly yszemelynevy Éjszaki Károly yszemelynevy éjszaki yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Éjszaki yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy És mily forrongás veszi körül a Múzsa e hajlékát! Itt tüntet a láncait tördelő hazafiság, ide jár magyarul tanulni a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy polgárság s erre pazarolja ezreit csupa lelkesedésből egy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy származású főrangú hölgy: Apraxin Júlia hercegnő, yszemelynevy apraxin júlia hercegnő yszemelynevy Apraxin Júlia hercegnő yszemelynevy apraxin yszemelynevy júlia yszemelynevy hercegnő yszemelynevy yszemelynevy Apraxin yszemelynevy Júlia yszemelynevy ki később Budai Julia yszemelynevy budai julia yszemelynevy Budai Julia yszemelynevy budai yszemelynevy julia yszemelynevy yszemelynevy Budai yszemelynevy Julia yszemelynevy ykodvegy név alatt föl is lép (L, o.). De ez a név, mely a hatvanas évek fővárosán főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s ezzel Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy életén kalandos tarkaságban fut át, egy külön kis regény. A budai népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy azonban sok válságon megy át. Hasztalan nyul a leleményes igazgató káprázatos fogásokhoz s enged kényszerűségből, a színház művészi színvonalából, hasztalan mosolyog rá tüneményes siker, előadatja »Dunanant« ycimy dunanant ycimy Dunanant ycimy dunanant ycimy ycimy Dunanant ycimy ykodvegy százszor, az »Ördög piluláit« ycimy ördög piluláit ycimy Ördög piluláit ycimy ördög ycimy piluláit ycimy ycimy Ördög ycimy piluláit ycimy ykodvegy vagy másfélszázszor, mintha meg lenne átkozva a hely. Végre is összeomlik a Muzsa-hajlék a szerencsétlen viszonyok alatt s Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy ismét vidékre szorul. (1863.) De nem sokáig. 1867-ben újra xtalanevtizedx 1875 megjelenik a régi harctéren s újra építi a magyarosodás sáncait. Megint jó társulatot szervez s itt tűnnek föl vagy kezdik pályájukat Jászai Mari, yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Náday, yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy Vizváry, yszemelynevy vizváry yszemelynevy Vizváry yszemelynevy vizváry yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy ykodvegy Kassai, yszemelynevy kassai yszemelynevy Kassai yszemelynevy kassai yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy ykodvegy Horváth Vince, yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vince yszemelynevy horváth yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy Solymossy, yszemelynevy solymossy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy solymossy yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy ykodvegy stb. Excentrikus s va banque-ra hajló temperamentuma itt egy óriási látványosság rendezésére ragadják. Se addig, se azután nem látott mértékben előadatta a »Bem apó« ycimy bem apó ycimy Bem apó ycimy bem ycimy apó ycimy ycimy Bem ycimy apó ycimy ykodvegy látványosságot a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy arénában, melyben 4—500 igazi honvéd lépett föl, valóságos ágyúk döcögtek a színpaddal összevett Horváth-kertben, nyolcvan főnyi lovasság dübörgött a kulisszák közt, melyek hátterét a vén Gellért yszemelynevy gellért yszemelynevy Gellért yszemelynevy gellért yszemelynevy yszemelynevy Gellért yszemelynevy ykodvegy képezte rengeteg tűzijátékkal s röppentyüzésekkel kivilágítva. Ezzel a nagy hadsereggel Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy egész hadgyakorlatokat tartott a vérmezőn a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönségének óriási csődülete közt. Vagy 105-ször ment Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a látványosság, s aztán Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is előadatta, de ott csakhamar oly forradalmi hangulatba estek Bem yszemelynevy bem yszemelynevy Bem yszemelynevy bem yszemelynevy yszemelynevy Bem yszemelynevy ykodvegy ágyúitól és honvédeitől a jó lerchenfeldiek, hogy a rendőrség betiltotta az előadásokat.E látványosságért sok támadásban részesült Molnár; yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy pedig, hogy ezeknek a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s különösen Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyarosításában sok részük volt, kétségtelen. 1870. xevtizedx 1875 év őszén a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtette, de nemsokára megvált, majd Orczy Bódog yszemelynevy orczy bódog yszemelynevy Orczy Bódog yszemelynevy orczy yszemelynevy bódog yszemelynevy yszemelynevy Orczy yszemelynevy Bódog yszemelynevy ykodvegy intendáns távozása után Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt 1873. ápr. 2-án újra fellépett, »Lear király«-ban. ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Ezután Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy a Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy hívta meg rendezőnek, de nyugtalan természete miatt innen is elment. 1879. május xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 3-ától művezető lesz Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol fellendítette a színészet ügyét, úgyannyira, hogy a következő évadra is megkínálták a művezetőséggel, de azt nem fogadta el, mert a sok üldöztetést és gúnyt megunta. Ezután vándorútra indul és sokáig mint vendégszereplő tartja fenn magát, de ebbe is belefárad és szerény kegydíjból él ezután, melyet Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy eszközöl ki számára a kormánynál. Egyben színésznövendékek oktatásával is foglalkozott. 1891. xevtizedx 1895 jan. havában nyugdíjba ment. Kétszer nősült. Első neje: Hetényi Laura, yszemelynevy hetényi laura yszemelynevy Hetényi Laura yszemelynevy hetényi yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy énekesnő. (Lásd alább.) Második neje: Kocsisovszky Borcsa. yszemelynevy kocsisovszky borcsa yszemelynevy Kocsisovszky Borcsa yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy borcsa yszemelynevy yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy Borcsa yszemelynevy ykodvegy (Lásd alábbi.) Jobb szerepei: Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Lear király, yszerepy lear király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy Gritti, yszerepy gritti yszerepy Gritti yszerepy gritti yszerepy yszerepy Gritti yszerepy ykodvegy III. Richárd, yszerepy iii. richárd yszerepy III. Richárd yszerepy iii. yszerepy richárd yszerepy yszerepy III. yszerepy Richárd yszerepy ykodvegy Vid, yszerepy vid yszerepy Vid yszerepy vid yszerepy yszerepy Vid yszerepy ykodvegy Dózsa György, yszerepy dózsa györgy yszerepy Dózsa György yszerepy dózsa yszerepy györgy yszerepy yszerepy Dózsa yszerepy György yszerepy ykodvegy Othello, yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Brankovics György, yszerepy brankovics györgy yszerepy Brankovics György yszerepy brankovics yszerepy györgy yszerepy yszerepy Brankovics yszerepy György yszerepy ykodvegy Tartuffe, yszerepy tartuffe yszerepy Tartuffe yszerepy tartuffe yszerepy yszerepy Tartuffe yszerepy ykodvegy István király, yszerepy istván király yszerepy István király yszerepy istván yszerepy király yszerepy yszerepy István yszerepy király yszerepy ykodvegy stb. Koporsója felett Mihályfi Károly, yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Lukácsy Sándor, yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bényei István, yszemelynevy bényei istván yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Pósa Lajos yszemelynevy pósa lajos yszemelynevy Pósa Lajos yszemelynevy pósa yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pósa yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és V. Kovács József yszemelynevy v. kovács józsef yszemelynevy V. Kovács József yszemelynevy v. yszemelynevy kovács yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy V. yszemelynevy Kovács yszemelynevy József yszemelynevy yk mondottak búcsúbeszédet. Zseniális művész volt, telve rajongással, fenkölt idealizmussal. Mint színigazgató s főkép mint rendező nem mindennapi képességekkel bírt; mint tragikusnak is voltak kiváló tulajdonságai, melyek azonban nagyfokú modorossággal párosultak, úgy, hogy igazi nagy művészi sikereket nem arathatott, bár sok tanulmány, nagy ambíció támogatta. Nyugtalan, ideges, szinte erőszakos temperamentuma sok konfliktusba sodorta pályáján, melyen épp azért sohasem haladhatott igazán előre, de annál több csalódást, keserűséget ért meg. Számos színészeti szakcikket írt a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és vidéki lapok részére. Szakmunkái: »III. Napoleon színházi szabadalom - törvénye«. ycimy iii. napoleon színházi szabadalom - törvénye ycimy III. Napoleon színházi szabadalom - törvénye ycimy iii. ycimy napoleon ycimy színházi ycimy szabadalom ycimy - ycimy törvénye ycimy ycimy III. Pest. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1865. xevtizedx 1865 »A népszínházi eszme«. ycimy a népszínházi eszme ycimy A népszínházi eszme ycimy a ycimy népszínházi ycimy eszme ycimy ycimy A ycimy népszínházi ycimy eszme ycimy ykodvegy Buda, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1868. április. »A budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy népszínházi ügyek«. ycimy a budai népszínházi ügyek ycimy A budai népszínházi ügyek ycimy a ycimy budai ycimy népszínházi ycimy ügyek ycimy ycimy A ycimy budai ycimy népszínházi ycimy ügyek ycimy ykodvegy Buda, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1869. »A xtalanevtizedx 1875 színpad és titkai«. ycimy a színpad és titkai ycimy A színpad és titkai ycimy a ycimy színpad ycimy és ycimy titkai ycimy ycimy A ycimy színpad ycimy és ycimy titkai ycimy ykodvegy Budapest. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1876. xevtizedx 1875 »III. Richárd király«. ycimy iii. richárd király ycimy III. Richárd király ycimy iii. ycimy richárd ycimy király ycimy ycimy III. ycimy Richárd ycimy király ycimy ykodvegy Tanulmány. Szabadka. ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1878. »Lear király«. ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Tanulmány. Debrecen. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1878. »A bécsi színházakról«. ycimy a bécsi színházakról ycimy A bécsi színházakról ycimy a ycimy bécsi ycimy színházakról ycimy ycimy A ycimy bécsi ycimy színházakról ycimy ykodvegy Tanulmány. Kolozsvár. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1879. »Emlékeimből«. xtalanevtizedx 1885 ycimy emlékeimből ycimy Emlékeimből ycimy emlékeimből ycimy ycimy Emlékeimből ycimy ykodvegy I. kötet. Világos előtt. ycimy világos előtt ycimy Világos előtt ycimy világos ycimy előtt ycimy ycimy Világos ycimy előtt ycimy ykodvegy Szabadka. ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1880. xevtizedx 1885 II. kötet: Világostól — Világosig. ycimy világostól — világosig ycimy Világostól — Világosig ycimy világostól ycimy — ycimy világosig ycimy ycimy Világostól ycimy — ycimy Világosig ycimy ykodvegy Arad. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1881. III. kötet: Világos után. ycimy világos után ycimy Világos után ycimy világos ycimy után ycimy ycimy Világos ycimy után ycimy ykodvegy Arad. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1882. »Gyöngyök és homokszemek Shakespeare Othello tragédiája és előadásáról«. ycimy gyöngyök és homokszemek shakespeare othello tragédiája és előadásáról ycimy Gyöngyök és homokszemek Shakespeare Othello tragédiája és előadásáról ycimy gyöngyök ycimy és ycimy homokszemek ycimy Szeged. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy 1885. »Gyöngyök és homokszemek Moliére »Tartuffe« vígjátéka előadásáról«. ycimy gyöngyök és homokszemek moliére »tartuffe« vígjátéka előadásáról ycimy Gyöngyök és homokszemek Moliére »Tartuffe« vígjátéka előadásáról ycimy gyöngyök ycimy és ycimy homokszemek ycimy moliére yc U. o. 1885. »Gyöngyök és homokszemek Shakespeare »Lear király« tragédiája és előadásáról«. ycimy gyöngyök és homokszemek shakespeare »lear király« tragédiája és előadásáról ycimy Gyöngyök és homokszemek Shakespeare »Lear király« tragédiája és előadásáról ycimy gyöngyök ycimy és ycimy homoks U. o. 1885. »A debreceni városi színház első négy havi idénye«. ycimy a debreceni városi színház első négy havi idénye ycimy A debreceni városi színház első négy havi idénye ycimy a ycimy debreceni ycimy városi ycimy színház ycimy első ycimy négy ycimy havi ycimy Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1866. xevtizedx 1865 Színművei: xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 »I. László király«, ycimy i. lászló király ycimy I. László király ycimy i. ycimy lászló ycimy király ycimy ycimy I. ycimy László ycimy király ycimy ykodvegy melodráma. László yszemelynevy lászló yszemelynevy László yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és Orbán yszemelynevy orbán yszemelynevy Orbán yszemelynevy orbán yszemelynevy yszemelynevy Orbán yszemelynevy ykodvegy zenéjével. Debrecen. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1886. xevtizedx 1885 szept. 30. »János vitéz«, ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy regényes tündéri látványossága. »A menyecske«, ycimy a menyecske ycimy A menyecske ycimy a ycimy menyecske ycimy ycimy A ycimy menyecske ycimy ykodvegy népsz. Zenéje Dankó Pistától. yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pistá yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pistá yszemelynevy ykodvegy »Szalmás csárdásné«, ycimy szalmás csárdásne ycimy Szalmás csárdásné ycimy szalmás ycimy csárdásne ycimy ycimy Szalmás ycimy csárdásné ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától. yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pistá yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pistá yszemelynevy ykodvegy Bem. 1886. »A zsellér leánya«, ycimy a zsellér leánya ycimy A zsellér leánya ycimy a ycimy zsellér ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy zsellér ycimy leánya ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától. yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pistá yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pistá yszemelynevy ykodvegy Bem. Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1887. jún. xtalanevtizedx 1895 5. »Az író utolsó forintja«. ycimy az író utolsó forintja ycimy Az író utolsó forintja ycimy az ycimy író ycimy utolsó ycimy forintja ycimy ycimy Az ycimy író ycimy utolsó ycimy forintja ycimy ykodvegy Monológ. szin_III.0323.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Molnár György - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1830

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0323.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0323.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29270.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Molnár György

Szócikk: Molnár György kiváló tragikus színész, színigazgató, író, sz. 1830. április 13-án, Nagyváradon, megh. 1891. szept. 30-án, reggel fél 10 órakor, Budapesten, Vass ucca 19. sz. házban. Szülői papnak szánták, ő azonban színész akart lenni. Terve sikerült is, miután 1846-ban elvégezte gimnáziális tanulmányait, Pápára ment Komáromy Sámuelhez, ahol mint céduláhordó és kellékes kezdte működését; majd mint tüzér végigküzdötte a szabadságharcot s a fegyverletétel után, 1850- ben Kilényi Dávid és Csabay Pál egyesített társulatához szerződött, Váradra. Itt büntetésből — mert az osztrák spiclik fölfedezték benne a volt honvédet — osztrák bakának akarták besorozni. E bajtól azonban megmentette a bajtársi gondoskodás és a nagyváradi közönség szeretete, mert Feleky Miklós indítványára egy jutalomjátékot rendeztek a javára s annak busás bevételéből kiváltották a katonaságtól. Ily módon meg lévén mentve a magyar múzsának, egészen a színipályának élt, folyton haladva. 1851. ápr. havában Kolozsvárott találjuk, Kaczvinszky — Laczkóczy híres társulatánál s ezután több társulattal járva az erdélyi városokat, két veterán művésszel volt alkalma megismerkedni: az egyik Kántorné volt, az egykori nagy tragika, ki Marosvásárhelyt mint színházi jegyárusné tengette életét, a másik Pergő Celesztin, ki egy marosvásárhelyi hónapos szobában húzta ki öregsége napjait. Árnyként fut át ifjúsága rajongásán e két nevezetes alak sorsa, nem is sejtve, hogy saját életének tükrét tartják elébe. A vidéken csakhamar hirre kap s 1855. május 8-án már a Nemzeti Színházhoz kap meghívást vendégszereplésre. Itt játszik is egyet, »Vid«-et, még pedig szép sikerrel, de a másik szerepet (Bourignard) tábornok a »Szép marquisné«-ban már nem játszhatta el, mert Felekyvel, a színháznak akkor is elsőrendű tagjával összekapott. Ismét a vidékre kerül, Lángh Boldizsár győri társulatához s nincs oka megbánni, mert a győri közönség tisztult ízlése valóságos iskola számára, kivált oly kitűnő kritikusok megjegyzései hatottak erősen reá, milyenek a színház három habitüéja voltak: Kovács Pál, Zmeskál és Hunkár. 1858-ban mint társigazgató jelenik meg Hetényivel, kinek leányát, Laurát nőül is vette. Shakespearei alakításait tapsolja Győr, Szeged, Debrecen, Kassa, Nagyvárad, Miskolc, Pozsony s 1861-ben, a nemzeti élet első hajnalhasadásával merész terv születik meg agyában. Az t. i., hogy Budán állandó téli színházat alapit. Ideális tervét azonban nehezen valósíthatta meg, rengeteg akadályon vergődött keresztül, amíg az eszme győzelmet aratott. Molnár vasakarata és rettenthetetlensége kellett hozzá, hogy sikerüljön. De végre is ott ragyogott a színházzá varázsolt lánchídi szertárnak homlokán a büszke jelszó: »Hazafiság a nemzetiségnek«. Ez a színház, mely négy évig tartotta fönn magiát, alig várt lökést adott a színi irodalomnak és színművészetnek. írói és színészi tehetségek merültek föl s kezdték kibontani merészen szárnyaikat. Egy egész sor író kezdi itt pályáját: Toldy István, Berczik Árpád, Dóczi Lajos, Rákosi Jenő, Éjszaki Károly. És mily forrongás veszi körül a Múzsa e hajlékát! Itt tüntet a láncait tördelő hazafiság, ide jár magyarul tanulni a budai német polgárság s erre pazarolja ezreit csupa lelkesedésből egy orosz származású főrangú hölgy: Apraxin Júlia hercegnő, ki később Budai Julia név alatt föl is lép (L, o.). De ez a név, mely a hatvanas évek fővárosán s ezzel Molnár életén kalandos tarkaságban fut át, egy külön kis regény. A budai népszínház azonban sok válságon megy át. Hasztalan nyul a leleményes igazgató káprázatos fogásokhoz s enged kényszerűségből, a színház művészi színvonalából, hasztalan mosolyog rá tüneményes siker, előadatja »Dunanant« százszor, az »Ördög piluláit« vagy másfélszázszor, mintha meg lenne átkozva a hely. Végre is összeomlik a Muzsa-hajlék a szerencsétlen viszonyok alatt s Molnár ismét vidékre szorul. (1863.) De nem sokáig. 1867-ben újra megjelenik a régi harctéren s újra építi a magyarosodás sáncait. Megint jó társulatot szervez s itt tűnnek föl vagy kezdik pályájukat Jászai Mari, Náday, Vizváry, Kassai, Horváth Vince, Solymossy, stb. Excentrikus s va banque-ra hajló temperamentuma itt egy óriási látványosság rendezésére ragadják. Se addig, se azután nem látott mértékben előadatta a »Bem apó« látványosságot a budai arénában, melyben 4—500 igazi honvéd lépett föl, valóságos ágyúk döcögtek a színpaddal összevett Horváth-kertben, nyolcvan főnyi lovasság dübörgött a kulisszák közt, melyek hátterét a vén Gellért képezte rengeteg tűzijátékkal s röppentyüzésekkel kivilágítva. Ezzel a nagy hadsereggel Molnár egész hadgyakorlatokat tartott a vérmezőn a főváros közönségének óriási csődülete közt. Vagy 105-ször ment Budán a látványosság, s aztán Bécsben is előadatta, de ott csakhamar oly forradalmi hangulatba estek Bem ágyúitól és honvédeitől a jó lerchenfeldiek, hogy a rendőrség betiltotta az előadásokat.E látványosságért sok támadásban részesült Molnár; pedig, hogy ezeknek a főváros s különösen Buda magyarosításában sok részük volt, kétségtelen. 1870. év őszén a Nemzeti Színház szerződtette, de nemsokára megvált, majd Orczy Bódog intendáns távozása után Szigligeti igazgatása alatt 1873. ápr. 2-án újra fellépett, »Lear király«-ban. Ezután Rákosi Jenő a Népszínházhoz hívta meg rendezőnek, de nyugtalan természete miatt innen is elment. 1879. május 3-ától művezető lesz Kolozsvárott, ahol fellendítette a színészet ügyét, úgyannyira, hogy a következő évadra is megkínálták a művezetőséggel, de azt nem fogadta el, mert a sok üldöztetést és gúnyt megunta. Ezután vándorútra indul és sokáig mint vendégszereplő tartja fenn magát, de ebbe is belefárad és szerény kegydíjból él ezután, melyet Berczik Árpád eszközöl ki számára a kormánynál. Egyben színésznövendékek oktatásával is foglalkozott. 1891. jan. havában nyugdíjba ment. Kétszer nősült. Első neje: Hetényi Laura, énekesnő. (Lásd alább.) Második neje: Kocsisovszky Borcsa. (Lásd alábbi.) Jobb szerepei: Bánk bán, Lear király, Gritti, III. Richárd, Vid, Dózsa György, Othello, Brankovics György, Tartuffe, István király, stb. Koporsója felett Mihályfi Károly, Lukácsy Sándor, Bényei István, Pósa Lajos és V. Kovács József mondottak búcsúbeszédet. Zseniális művész volt, telve rajongással, fenkölt idealizmussal. Mint színigazgató s főkép mint rendező nem mindennapi képességekkel bírt; mint tragikusnak is voltak kiváló tulajdonságai, melyek azonban nagyfokú modorossággal párosultak, úgy, hogy igazi nagy művészi sikereket nem arathatott, bár sok tanulmány, nagy ambíció támogatta. Nyugtalan, ideges, szinte erőszakos temperamentuma sok konfliktusba sodorta pályáján, melyen épp azért sohasem haladhatott igazán előre, de annál több csalódást, keserűséget ért meg. Számos színészeti szakcikket írt a fővárosi és vidéki lapok részére. Szakmunkái: »III. Napoleon színházi szabadalom - törvénye«. Pest. 1865. »A népszínházi eszme«. Buda, 1868. április. »A budai népszínházi ügyek«. Buda, 1869. »A színpad és titkai«. Budapest. 1876. »III. Richárd király«. Tanulmány. Szabadka. 1878. »Lear király«. Tanulmány. Debrecen. 1878. »A bécsi színházakról«. Tanulmány. Kolozsvár. 1879. »Emlékeimből«. I. kötet. Világos előtt. Szabadka. 1880. II. kötet: Világostól — Világosig. Arad. 1881. III. kötet: Világos után. Arad. 1882. »Gyöngyök és homokszemek Shakespeare Othello tragédiája és előadásáról«. Szeged. 1885. »Gyöngyök és homokszemek Moliére »Tartuffe« vígjátéka előadásáról«. U. o. 1885. »Gyöngyök és homokszemek Shakespeare »Lear király« tragédiája és előadásáról«. U. o. 1885. »A debreceni városi színház első négy havi idénye«. Debrecen, 1866. Színművei: »I. László király«, melodráma. László és Orbán zenéjével. Debrecen. 1886. szept. 30. »János vitéz«, regényes tündéri látványossága. »A menyecske«, népsz. Zenéje Dankó Pistától. »Szalmás csárdásné«, népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától. Bem. 1886. »A zsellér leánya«, népsz. 3 felv. Zenéje Dankó Pistától. Bem. Budán, 1887. jún. 5. »Az író utolsó forintja«. Monológ. szin_III.0323.pdf III