Címszó: Molnár László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1857

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Molnár László

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0327.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0327.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29291.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Molnár László

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529250.htm

 

Szócikk: Molnár László (átányi) (megye) színész, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagja, a Színészegyesület (intézmény) (információ)  volt alelnöke, sz. 1857. (születés éve) nov. 25-én, Kiskunfélegyházán, (megye) megh. a kamaraerdei aggok házában, 1925. (időpont) febr. 4-én. Atyja, M. László, (személy) földbirtokos volt, megh. 1895. szept. 7-én, Budapesten. (Budapest) 1880-ban (időpont) végezte a jogot a budapesti (Budapest) egyetemen és mint végzett jogászt, Pest vármegye (megye) akkori főispánja: gróf Szapáry István (személy) (információ)  1881-ben (időpont) kinevezte Pest megye (megye) tb. aljegyzőjévé, az 1884-iki (időpont) megyei restaurálás alkalmával M. a központi aljegyzőségre aspirált, de megbukott, ekkor határozta el, hogy a színészeti pályára lép, melyre régi gyermekkori ábrándjai vonzották. Első szerződése Szegedhez (megye) kötötte, 1884. (időpont) okt. 10-én ugyanis tagja volt Nagy Vince (személy) (információ)  társulatának, honnan 1886-ban (időpont) Debrecenbe (megye) szerződött három évre, onnan ismét visszakerült Szegedre, (megye) Makó Lajos (személy) (információ)  társulatához. 1889. (időpont) máj. 5-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az »Endre és Johanna« (cím) (információ)  c. történeti szomorújáték Endre (szerep) (információ)  szerepében, majd május 10-én a »Vasember« (cím) Bárdy Gábor (szerep) (információ)  szerepében mutatkozott be. 1896-ban (időpont) a Vígszínházhoz, (intézmény) (információ)  egy esztendővel később a Magyar Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtették, ahol 1901. (időpont) márc. 28-án volt az utolsó fellépte az »Aranylakodalom« (cím) (információ)  Koltay Jenő (szerep) szerepében; ez év ápr. 1-én a kolozsvári színház (intézmény) (információ)  kötelékébe lépett. 1902. (időpont) jan. 1-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja lett, ahol márc. 8-án lépett fel mint szerződött tag, »Othello«-ban. (cím) (információ)  1906. (időpont) jan. 29-én kinevezték a színészakadiémia (intézmény) tanárává. 1918. (időpont) szept. havától a színészegyesületi színésziskola (intézmény) igazgatója volt, azonban 1923-ban (időpont) leköszönt róla. 1918. (időpont) dec. 21-én kinevezték a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagjává. 1923. (időpont) szept. 1-én végleg nyugdíjba ment. — 1897. (időpont) aug. 14-én nőül vette Rákosi Zsófit (személy) (információ)  (megh. 1915. márc. 19.). Arcképe a Színészegyesület (intézmény) (információ)  tanácstermét díszíti. Eltemették a Kerepesi-temetőbe, a főváros (Budapest) által adományozott díszsírhelyre. A sírnál Bálint Lajos, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  dramaturgja búcsúztatta el a színház igazgatósága nevében. Utána Almássy Endre (személy) (információ)  a színház tagjai nevében mondott meleghangú búcsúztatót,Géczy István (személy) (információ)  a Színészegyesület (intézmény) (információ)  gyászát tolmácsolta, Herczeg Jenő (személy) (információ)  a Budapesti Színészek Szövetsége, (intézmény) (információ)  Széll József (személy) (információ)  pedig a Színészegyesület színiiskolája (intézmény) (információ)  nevében emlékezett meg Molnár (személy) (információ)  nagy érdemeiről. M. nagy ambíciója mindig Shakespeare (személy) (információ)  volt, vagy a más monumentális méretű tragikus szerep, mint Bánk bán; (szerep) (információ)  a vígjátékot pedig kissé alantas műfajnak tekintette. Kitűnő színész volt. A fenséget kevesen tudták olyan egyszerűen kifejezni, mint ő. Színészi munkáján kívül tevékeny pedagógiai munkásságot is folytatott és bizonyságot tett újszerű törekvéseiről, nemcsak a színészi nevelés munkájában, hanem azokban a feladatokban is, amelyeket tanítványai számára munka- és vizsgaanyagul kijelölt. Ő volt tudvalevőleg az első, aki mint színésztanár, Oscar Wilde (személy) »Salome«-ját (cím) magyarul színrehozta egy növendék - vizsgaelőadáson. Már fiatal színész korában megkezdte irodalmi munkásságát, amely kizárólag művészeti kérdésekkel foglalkozott. 1893-ban (időpont) Szegeden (megye) jelent meg »Egyéniség a művészetben, különös tekintettel a színművészetre« (cím) (információ)  c. tanulmánykötete, legértékesebb könyve pedig, sok ilyen irányú stúdiumának eredménye, »Jelmeztan«-a, (cím) amely 1905-ben (időpont) jelent meg Budapesten (Budapest) s amely a színésziskolákban ma is használatos kézikönyv. — Egyéb munkája: »A császár színészei«, (cím) dráma 3 felv. Írta: Wartenburg. (személy) (Ford. Valentin Lajos (személy) (információ)  társaságában.) Bem. 1887. (időpont) márc. havában, Debrecenben. (megye) »Egy kis város krónikája.« (cím) (információ)  Beszélyek. Debrecen, (megye) 1889. (időpont) febr. »Egressy Gábor és kortársai.« (cím) (információ)  Levelek Egressy Gáborhoz (személy) (információ)  (1838—1865.) (időpont) Budapest, (Budapest) 1908. (időpont) Az Orsz. Színészegyesület (intézmény) kiadása. — Mint író gyakran használta az »Árbocz« (személy) álnevet. szin_III.0327.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Molnár László címszóvég 29291 Szócikk: Molnár László (átányi) ytelepulesy átány ytelepulesy átány ymegyey heves megye ykodvegy színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy volt alelnöke, sz. 1857. nov. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 25-én, Kiskunfélegyházán, ytelepulesy kiskunfélegyháza ytelepulesy Kiskunfélegyházá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh. a kamaraerdei aggok házában, 1925. xevtizedx 1925 febr. 4-én. Atyja, M. László, yszemelynevy m. lászló yszemelynevy M. László yszemelynevy m. yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy földbirtokos volt, megh. 1895. szept. 7-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1880-ban xevtizedx 1885 végezte a jogot a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen és mint végzett jogászt, Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy akkori főispánja: gróf Szapáry István yszemelynevy gróf szapáry istván yszemelynevy gróf Szapáry István yszemelynevy gróf yszemelynevy szapáry yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Szapáry yszemelynevy István ysz 1881-ben kinevezte Pest megye ytelepulesy pest megye ytelepulesy Pest megye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy tb. aljegyzőjévé, az 1884-iki megyei restaurálás alkalmával M. a központi aljegyzőségre aspirált, de megbukott, ekkor határozta el, hogy a színészeti pályára lép, melyre régi gyermekkori ábrándjai vonzották. Első szerződése Szegedhez ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy kötötte, 1884. okt. 10-én ugyanis tagja volt Nagy Vince yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vince yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy társulatának, honnan 1886-ban Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződött három évre, onnan ismét visszakerült Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy társulatához. 1889. máj. xtalanevtizedx 1895 5-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az »Endre és Johanna« ycimy endre és johanna ycimy Endre és Johanna ycimy endre ycimy és ycimy johanna ycimy ycimy Endre ycimy és ycimy Johanna ycimy ykodvegy c. történeti szomorújáték Endre yszerepy endre yszerepy Endre yszerepy endre yszerepy yszerepy Endre yszerepy ykodvegy szerepében, majd május 10-én a »Vasember« ycimy vasember ycimy Vasember ycimy vasember ycimy ycimy Vasember ycimy ykodvegy Bárdy Gábor yszerepy bárdy gábor yszerepy Bárdy Gábor yszerepy bárdy yszerepy gábor yszerepy yszerepy Bárdy yszerepy Gábor yszerepy ykodvegy szerepében mutatkozott be. 1896-ban xevtizedx 1895 a Vígszínházhoz, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy egy esztendővel később a Magyar Színházhoz yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy szerződtették, ahol 1901. xevtizedx 1905 márc. 28-án volt az utolsó fellépte az »Aranylakodalom« ycimy aranylakodalom ycimy Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy ycimy Aranylakodalom ycimy ykodvegy Koltay Jenő yszerepy koltay jenő yszerepy Koltay Jenő yszerepy koltay yszerepy jenő yszerepy yszerepy Koltay yszerepy Jenő yszerepy ykodvegy szerepében; ez év ápr. 1-én a kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy kötelékébe lépett. 1902. jan. 1-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett, ahol márc. 8-án lépett fel mint szerződött tag, »Othello«-ban. ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy 1906. jan. 29-én kinevezték a színészakadiémia yintezmenyy színészakadiémia yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadiémia yintezmenyy yintezmenyy színésza yintezmenyy ykodvegy tanárává. 1918. xevtizedx 1915 szept. havától a színészegyesületi színésziskola yintezmenyy színészegyesületi színésziskola yintezmenyy színésze yintezmenyy színészegyesületi yintezmenyy színésziskola yintezmenyy yintezmenyy színésze yintezmenyy ykodvegy igazgatója volt, azonban 1923-ban xevtizedx 1925 leköszönt róla. 1918. xevtizedx 1915 dec. 21-én kinevezték a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává. 1923. xevtizedx 1925 szept. 1-én végleg nyugdíjba ment. — 1897. xevtizedx 1895 aug. 14-én nőül vette Rákosi Zsófit yszemelynevy rákosi zsófi yszemelynevy Rákosi Zsófi yszemelynevy rákosi yszemelynevy zsófi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Zsófi yszemelynevy ykodvegy (megh. 1915. márc. 19.). Arcképe a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy tanácstermét díszíti. Eltemették a Kerepesi-temetőbe, a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy által adományozott díszsírhelyre. A sírnál Bálint Lajos, yszemelynevy bálint lajos yszemelynevy Bálint Lajos yszemelynevy bálint yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Bálint yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy dramaturgja búcsúztatta el a színház igazgatósága nevében. Utána Almássy Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy a színház tagjai nevében mondott meleghangú búcsúztatót,Géczy István yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy gyászát tolmácsolta, Herczeg Jenő yszemelynevy herczeg jenő yszemelynevy Herczeg Jenő yszemelynevy herczeg yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy a Budapesti Színészek Szövetsége, yintezmenyy budapesti színészek szövetsége yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színészek yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy Széll József yszemelynevy széll józsef yszemelynevy Széll József yszemelynevy széll yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Széll yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy pedig a Színészegyesület színiiskolája yintezmenyy színészegyesület színiiskolája yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy színiiskolája yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy nevében emlékezett meg Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy nagy érdemeiről. M. nagy ambíciója mindig Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy volt, vagy a más monumentális méretű tragikus szerep, mint Bánk bán; yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy a vígjátékot pedig kissé alantas műfajnak tekintette. Kitűnő színész volt. A fenséget kevesen tudták olyan egyszerűen kifejezni, mint ő. Színészi munkáján kívül tevékeny pedagógiai munkásságot is folytatott és bizonyságot tett újszerű törekvéseiről, nemcsak a színészi nevelés munkájában, hanem azokban a feladatokban is, amelyeket tanítványai számára munka- és vizsgaanyagul kijelölt. Ő volt tudvalevőleg az első, aki mint színésztanár, Oscar Wilde yszemelynevy oscar wilde yszemelynevy Oscar Wilde yszemelynevy oscar yszemelynevy wilde yszemelynevy yszemelynevy Oscar yszemelynevy Wilde yszemelynevy ykodvegy »Salome«-ját ycimy salome ycimy Salome ycimy salome ycimy ycimy Salome ycimy ykodvegy magyarul színrehozta egy növendék - vizsgaelőadáson. Már fiatal színész korában megkezdte irodalmi munkásságát, amely kizárólag művészeti kérdésekkel foglalkozott. 1893-ban Szegeden xtalanevtizedx 1905 ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy jelent meg »Egyéniség a művészetben, különös tekintettel a színművészetre« ycimy egyéniség a művészetben, különös tekintettel a színművészetre ycimy Egyéniség a művészetben, különös tekintettel a színművészetre ycimy egyéniség ycimy a ycimy művészetben, ycimy különös ycimy t c. tanulmánykötete, legértékesebb könyve pedig, sok ilyen irányú stúdiumának eredménye, »Jelmeztan«-a, ycimy jelmeztan ycimy Jelmeztan ycimy jelmeztan ycimy ycimy Jelmeztan ycimy ykodvegy amely 1905-ben xevtizedx 1905 jelent meg Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s amely a színésziskolákban ma is használatos kézikönyv. — Egyéb munkája: »A császár színészei«, ycimy a császár színészei ycimy A császár színészei ycimy a ycimy császár ycimy színészei ycimy ycimy A ycimy császár ycimy színészei ycimy ykodvegy dráma 3 felv. Írta: Wartenburg. yszemelynevy wartenburg yszemelynevy Wartenburg yszemelynevy wartenburg yszemelynevy yszemelynevy Wartenburg yszemelynevy ykodvegy (Ford. Valentin Lajos yszemelynevy valentin lajos yszemelynevy Valentin Lajos yszemelynevy valentin yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Valentin yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy társaságában.) Bem. 1887. xevtizedx 1885 márc. havában, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy »Egy kis város krónikája.« ycimy egy kis város krónikája ycimy Egy kis város krónikája ycimy egy ycimy kis ycimy város ycimy krónikája ycimy ycimy Egy ycimy kis ycimy város ycimy krónikája ycimy ykodvegy Beszélyek. Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1889. febr. »Egressy Gábor és kortársai.« ycimy egressy gábor és kortársai ycimy Egressy Gábor és kortársai ycimy egressy ycimy gábor ycimy és ycimy kortársai ycimy ycimy Egressy ycimy Gábor ycimy és ycimy kortársai ycimy ykodvegy Levelek Egressy Gáborhoz yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy (1838—1865.) xevtizedx 1865 Budapest, xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1908. xevtizedx 1905 Az xtalanevtizedx 1915 Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy kiadása. — Mint író gyakran használta az »Árbocz« yszemelynevy árbocz yszemelynevy Árbocz yszemelynevy árbocz yszemelynevy yszemelynevy Árbocz yszemelynevy ykodvegy álnevet. szin_III.0327.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Molnár László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1857

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Molnár László

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0327.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0327.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29291.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Molnár László

Szócikk: Molnár László (átányi) színész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színészegyesület volt alelnöke, sz. 1857. nov. 25-én, Kiskunfélegyházán, megh. a kamaraerdei aggok házában, 1925. febr. 4-én. Atyja, M. László, földbirtokos volt, megh. 1895. szept. 7-én, Budapesten. 1880-ban végezte a jogot a budapesti egyetemen és mint végzett jogászt, Pest vármegye akkori főispánja: gróf Szapáry István 1881-ben kinevezte Pest megye tb. aljegyzőjévé, az 1884-iki megyei restaurálás alkalmával M. a központi aljegyzőségre aspirált, de megbukott, ekkor határozta el, hogy a színészeti pályára lép, melyre régi gyermekkori ábrándjai vonzották. Első szerződése Szegedhez kötötte, 1884. okt. 10-én ugyanis tagja volt Nagy Vince társulatának, honnan 1886-ban Debrecenbe szerződött három évre, onnan ismét visszakerült Szegedre, Makó Lajos társulatához. 1889. máj. 5-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, az »Endre és Johanna« c. történeti szomorújáték Endre szerepében, majd május 10-én a »Vasember« Bárdy Gábor szerepében mutatkozott be. 1896-ban a Vígszínházhoz, egy esztendővel később a Magyar Színházhoz szerződtették, ahol 1901. márc. 28-án volt az utolsó fellépte az »Aranylakodalom« Koltay Jenő szerepében; ez év ápr. 1-én a kolozsvári színház kötelékébe lépett. 1902. jan. 1-én a Nemzeti Színház tagja lett, ahol márc. 8-án lépett fel mint szerződött tag, »Othello«-ban. 1906. jan. 29-én kinevezték a színészakadiémia tanárává. 1918. szept. havától a színészegyesületi színésziskola igazgatója volt, azonban 1923-ban leköszönt róla. 1918. dec. 21-én kinevezték a Nemzeti Színház örökös tagjává. 1923. szept. 1-én végleg nyugdíjba ment. — 1897. aug. 14-én nőül vette Rákosi Zsófit (megh. 1915. márc. 19.). Arcképe a Színészegyesület tanácstermét díszíti. Eltemették a Kerepesi-temetőbe, a főváros által adományozott díszsírhelyre. A sírnál Bálint Lajos, a Nemzeti Színház dramaturgja búcsúztatta el a színház igazgatósága nevében. Utána Almássy Endre a színház tagjai nevében mondott meleghangú búcsúztatót,Géczy István a Színészegyesület gyászát tolmácsolta, Herczeg Jenő a Budapesti Színészek Szövetsége, Széll József pedig a Színészegyesület színiiskolája nevében emlékezett meg Molnár nagy érdemeiről. M. nagy ambíciója mindig Shakespeare volt, vagy a más monumentális méretű tragikus szerep, mint Bánk bán; a vígjátékot pedig kissé alantas műfajnak tekintette. Kitűnő színész volt. A fenséget kevesen tudták olyan egyszerűen kifejezni, mint ő. Színészi munkáján kívül tevékeny pedagógiai munkásságot is folytatott és bizonyságot tett újszerű törekvéseiről, nemcsak a színészi nevelés munkájában, hanem azokban a feladatokban is, amelyeket tanítványai számára munka- és vizsgaanyagul kijelölt. Ő volt tudvalevőleg az első, aki mint színésztanár, Oscar Wilde »Salome«-ját magyarul színrehozta egy növendék - vizsgaelőadáson. Már fiatal színész korában megkezdte irodalmi munkásságát, amely kizárólag művészeti kérdésekkel foglalkozott. 1893-ban Szegeden jelent meg »Egyéniség a művészetben, különös tekintettel a színművészetre« c. tanulmánykötete, legértékesebb könyve pedig, sok ilyen irányú stúdiumának eredménye, »Jelmeztan«-a, amely 1905-ben jelent meg Budapesten s amely a színésziskolákban ma is használatos kézikönyv. — Egyéb munkája: »A császár színészei«, dráma 3 felv. Írta: Wartenburg. (Ford. Valentin Lajos társaságában.) Bem. 1887. márc. havában, Debrecenben. »Egy kis város krónikája.« Beszélyek. Debrecen, 1889. febr. »Egressy Gábor és kortársai.« Levelek Egressy Gáborhoz (1838—1865.) Budapest, 1908. Az Orsz. Színészegyesület kiadása. — Mint író gyakran használta az »Árbocz« álnevet. szin_III.0327.pdf III