Címszó: Murányi Zsigmondné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

CSALADTAGJA Murányi Zsigmond

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29389.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Murányi Zsigmondné

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529387.htm

 

Szócikk: Murányi Zsigmondné Lefévre Terézia, (személy) (információ)  úttörő színésznő, egy francia (nemzetiség) (információ)  menekült leánya, 1803-ban (időpont) már Kolozsvárott (megye) színésznő volt, naiva szerepkörben és ez év március 14-én lépett fel először. 1804. (időpont) máj. 21. óta kimaradt és 1805. (időpont) jan. 6-án újra szerződött s 1806-ig (időpont) működött ott. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, M. Zsigmonddal, (személy) kivel egybekelt és vele a pesti (Budapest) társasághoz szerződött. 1808-ban (időpont) újra visszatért Kolozsvárra (megye) a férjével. Ezután 1811. (időpont) és 1814-ben (időpont) a pesti (Budapest) és a vidéki színpadokon szerepelt. A »Magyar Kurir« (intézmény) (információ)  ekkép jellemzi: »Elannyira magára vonta tiszta actiója, kellemetes kimondása, helyes mimikája s legjobb ízléssel választott öltözete által még a Külső Országi Theátromokban forgott. Dramaturgiában jártas s miveltebb érzésű nézők figyelmetessét is, hogy méltóan első csillagnak tarthatjuk a Magyar Theátrum óh fájdalom! még homályosótska egén«. Felette becses kritikát olvasunk róla Fáy András (személy) (információ)  feljegyzéseiben, mely így szól: »Murányiné (személy) azon szerepekben, mikben lágy nőiesség és szenvedés voltak a fő jellemvonások és alapok, kitűnő volt; azonban, mit csak ő nála tapasztaltam, különös volt játékában az, hogy szerepeit nem csak játszotta, hanem azokba érzelmei teljességével ámult be (sic!), annyira, hogy szemeiből záporoztak a könnyek s az érzés néhol csaknem elfojtá szavait. Olykor, midőn nővéreimmel, kik nagy kedvelői valának a színháznak, Pesten (Budapest) mulatván, néhányan a színész-társaságból előadás után nálunk vacsoráztak, Murányiné (személy) még mindég potyogó könnyekkel ült az asztalnál s csak idő vártatva engesztelődvén ki, színházi bánatából elvetett valamit.« Dérynét (személy) (információ)  ő oktatta a színpadra és vele hosszú időn át meghitt viszonyban élt. Komlóssy Ferenc (személy) (információ)  egykori rendező szerint M-né »Orsina grófnő«-ben (cím) a híres Schrőder Sophiet (személy) is felülmulta. 1824-1827- (időpont) ben ismét Kolozsvárott (megye) játszott, ezután férjével visszavonult a színipályától. Fordított több színdarabot. Ismertebb: »Totila, góthusok királya«. (cím) Nézőjáték 5 felv. Előadták 1813—14-ben (időpont) és 1829. (időpont) jún. 2-án, Kolozsvárott. (megye) — Gyermekei: Karolina, sz. 1810-ben, (születés éve) megh. 1823. febr. 10-én, Pécsett. (megye) Mint gyermekszereplő tünt ki és szép haladást tanúsított. Sírkőfelírata: Állj meg vándor e' halotti Sírhalmok közt poromnál, Itt pihen Murányi Lotti (személy) (információ)  —- Lelke az angyaloknál. Virág volt itt, de angyal ott, Tizenhárom tavaszt ért, Ellebegett, sírni hagyott Atyát, anyát s öt testvért. Többi gyermekei: Antónia, Zsigmond, Sándor szintén szerepeltek színpadon. szin_III.0344.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Murányi Zsigmondné címszóvég 29389 Szócikk: Murányi Zsigmondné Lefévre Terézia, yszemelynevy lefévre terézia yszemelynevy Lefévre Terézia yszemelynevy lefévre yszemelynevy terézia yszemelynevy yszemelynevy Lefévre yszemelynevy Terézia yszemelynevy ykodvegy úttörő színésznő, egy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy menekült leánya, 1803-ban már Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színésznő volt, naiva szerepkörben és ez év március 14-én lépett fel először. 1804. máj. 21. óta kimaradt és 1805. jan. 6-án újra szerződött s 1806-ig működött ott. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, M. Zsigmonddal, yszemelynevy m. zsigmond yszemelynevy M. Zsigmond yszemelynevy m. yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy kivel egybekelt és vele a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy társasághoz szerződött. 1808-ban újra xtalanevtizedx 1815 visszatért Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a férjével. Ezután 1811. xevtizedx 1815 és 1814-ben a xtalanevtizedx 1825 pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és a vidéki színpadokon szerepelt. A »Magyar Kurir« yintezmenyy magyar kurir yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy kurir yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy ekkép jellemzi: »Elannyira magára vonta tiszta actiója, kellemetes kimondása, helyes mimikája s legjobb ízléssel választott öltözete által még a Külső Országi Theátromokban forgott. Dramaturgiában jártas s miveltebb érzésű nézők figyelmetessét is, hogy méltóan első csillagnak tarthatjuk a Magyar Theátrum óh fájdalom! még homályosótska egén«. Felette becses kritikát olvasunk róla Fáy András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy feljegyzéseiben, mely így szól: »Murányiné yszemelynevy murányine yszemelynevy Murányiné yszemelynevy murányine yszemelynevy yszemelynevy Murányiné yszemelynevy ykodvegy azon szerepekben, mikben lágy nőiesség és szenvedés voltak a fő jellemvonások és alapok, kitűnő volt; azonban, mit csak ő nála tapasztaltam, különös volt játékában az, hogy szerepeit nem csak játszotta, hanem azokba érzelmei teljességével ámult be (sic!), annyira, hogy szemeiből záporoztak a könnyek s az érzés néhol csaknem elfojtá szavait. Olykor, midőn nővéreimmel, kik nagy kedvelői valának a színháznak, Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mulatván, néhányan a színész-társaságból előadás után nálunk vacsoráztak, Murányiné yszemelynevy murányine yszemelynevy Murányiné yszemelynevy murányine yszemelynevy yszemelynevy Murányiné yszemelynevy ykodvegy még mindég potyogó könnyekkel ült az asztalnál s csak idő vártatva engesztelődvén ki, színházi bánatából elvetett valamit.« Dérynét yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy ő oktatta a színpadra és vele hosszú időn át meghitt viszonyban élt. Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy egykori rendező szerint M-né »Orsina grófnő«-ben ycimy orsina grófnő ycimy Orsina grófnő ycimy orsina ycimy grófnő ycimy ycimy Orsina ycimy grófnő ycimy ykodvegy a híres Schrőder Sophiet yszemelynevy schrőder sophie yszemelynevy Schrőder Sophie yszemelynevy schrőder yszemelynevy sophie yszemelynevy yszemelynevy Schrőder yszemelynevy Sophie yszemelynevy ykodvegy is felülmulta. 1824-1827- xevtizedx 1825 ben ismét Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszott, ezután férjével visszavonult a színipályától. Fordított több színdarabot. Ismertebb: »Totila, góthusok királya«. ycimy totila, góthusok királya ycimy Totila, góthusok királya ycimy totila, ycimy góthusok ycimy királya ycimy ycimy Totila, ycimy góthusok ycimy királya ycimy ykodvegy Nézőjáték 5 felv. Előadták 1813—14-ben xevtizedx 1815 és xtalanevtizedx 1825 1829. xevtizedx 1825 jún. 2-án, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy — Gyermekei: Karolina, sz. 1810-ben, xevtizedx 1815 megh. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 1823. febr. 10-én, Pécsett. ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Mint gyermekszereplő tünt ki és szép haladást tanúsított. Sírkőfelírata: Állj meg vándor e' halotti Sírhalmok közt poromnál, Itt pihen Murányi Lotti yszemelynevy murányi lotti yszemelynevy Murányi Lotti yszemelynevy murányi yszemelynevy lotti yszemelynevy yszemelynevy Murányi yszemelynevy Lotti yszemelynevy ykodvegy —- Lelke az angyaloknál. Virág volt itt, de angyal ott, Tizenhárom tavaszt ért, Ellebegett, sírni hagyott Atyát, anyát s öt testvért. Többi gyermekei: Antónia, Zsigmond, Sándor szintén szerepeltek színpadon. szin_III.0344.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Murányi Zsigmondné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

CSALADTAGJA Murányi Zsigmond

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29389.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Murányi Zsigmondné

Szócikk: Murányi Zsigmondné Lefévre Terézia, úttörő színésznő, egy francia menekült leánya, 1803-ban már Kolozsvárott színésznő volt, naiva szerepkörben és ez év március 14-én lépett fel először. 1804. máj. 21. óta kimaradt és 1805. jan. 6-án újra szerződött s 1806-ig működött ott. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, M. Zsigmonddal, kivel egybekelt és vele a pesti társasághoz szerződött. 1808-ban újra visszatért Kolozsvárra a férjével. Ezután 1811. és 1814-ben a pesti és a vidéki színpadokon szerepelt. A »Magyar Kurir« ekkép jellemzi: »Elannyira magára vonta tiszta actiója, kellemetes kimondása, helyes mimikája s legjobb ízléssel választott öltözete által még a Külső Országi Theátromokban forgott. Dramaturgiában jártas s miveltebb érzésű nézők figyelmetessét is, hogy méltóan első csillagnak tarthatjuk a Magyar Theátrum óh fájdalom! még homályosótska egén«. Felette becses kritikát olvasunk róla Fáy András feljegyzéseiben, mely így szól: »Murányiné azon szerepekben, mikben lágy nőiesség és szenvedés voltak a fő jellemvonások és alapok, kitűnő volt; azonban, mit csak ő nála tapasztaltam, különös volt játékában az, hogy szerepeit nem csak játszotta, hanem azokba érzelmei teljességével ámult be (sic!), annyira, hogy szemeiből záporoztak a könnyek s az érzés néhol csaknem elfojtá szavait. Olykor, midőn nővéreimmel, kik nagy kedvelői valának a színháznak, Pesten mulatván, néhányan a színész-társaságból előadás után nálunk vacsoráztak, Murányiné még mindég potyogó könnyekkel ült az asztalnál s csak idő vártatva engesztelődvén ki, színházi bánatából elvetett valamit.« Dérynét ő oktatta a színpadra és vele hosszú időn át meghitt viszonyban élt. Komlóssy Ferenc egykori rendező szerint M-né »Orsina grófnő«-ben a híres Schrőder Sophiet is felülmulta. 1824-1827- ben ismét Kolozsvárott játszott, ezután férjével visszavonult a színipályától. Fordított több színdarabot. Ismertebb: »Totila, góthusok királya«. Nézőjáték 5 felv. Előadták 1813—14-ben és 1829. jún. 2-án, Kolozsvárott. — Gyermekei: Karolina, sz. 1810-ben, megh. 1823. febr. 10-én, Pécsett. Mint gyermekszereplő tünt ki és szép haladást tanúsított. Sírkőfelírata: Állj meg vándor e' halotti Sírhalmok közt poromnál, Itt pihen Murányi Lotti —- Lelke az angyaloknál. Virág volt itt, de angyal ott, Tizenhárom tavaszt ért, Ellebegett, sírni hagyott Atyát, anyát s öt testvért. Többi gyermekei: Antónia, Zsigmond, Sándor szintén szerepeltek színpadon. szin_III.0344.pdf III