Címszó: Murányi Zsigmondné - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
CSALADTAGJA Murányi Zsigmond
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29389.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Murányi
Zsigmondné
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529387.htm
Szócikk: Murányi Zsigmondné Lefévre Terézia, (személy) (információ)
úttörő színésznő, egy francia (nemzetiség)
(információ)
menekült leánya, 1803-ban (időpont) már
Kolozsvárott (megye)
színésznő volt, naiva szerepkörben és ez év március 14-én lépett fel először. 1804.
(időpont)
máj. 21. óta kimaradt és 1805. (időpont) jan.
6-án újra szerződött s 1806-ig (időpont) működött
ott. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, M. Zsigmonddal, (személy) kivel
egybekelt és vele a pesti (Budapest)
társasághoz szerződött. 1808-ban (időpont) újra
visszatért Kolozsvárra (megye) a férjével.
Ezután 1811. (időpont)
és 1814-ben (időpont)
a pesti (Budapest)
és a vidéki színpadokon szerepelt. A »Magyar Kurir« (intézmény)
(információ)
ekkép jellemzi: »Elannyira magára vonta tiszta
actiója, kellemetes kimondása, helyes mimikája s legjobb ízléssel választott öltözete
által még a Külső Országi Theátromokban forgott. Dramaturgiában jártas s miveltebb
érzésű nézők figyelmetessét is, hogy méltóan első csillagnak tarthatjuk a Magyar
Theátrum óh fájdalom! még homályosótska egén«. Felette becses kritikát olvasunk
róla Fáy András (személy) (információ)
feljegyzéseiben, mely így szól: »Murányiné
(személy)
azon szerepekben, mikben lágy nőiesség és szenvedés voltak a fő jellemvonások és
alapok, kitűnő volt; azonban, mit csak ő nála tapasztaltam, különös volt játékában
az, hogy szerepeit nem csak játszotta, hanem azokba érzelmei teljességével ámult
be (sic!), annyira, hogy szemeiből záporoztak a könnyek s az érzés néhol csaknem
elfojtá szavait. Olykor, midőn nővéreimmel, kik nagy kedvelői valának a színháznak,
Pesten (Budapest)
mulatván, néhányan a színész-társaságból előadás után nálunk vacsoráztak, Murányiné
(személy)
még mindég potyogó könnyekkel ült az asztalnál s csak idő vártatva engesztelődvén
ki, színházi bánatából elvetett valamit.« Dérynét (személy) (információ)
ő oktatta a színpadra és vele hosszú időn
át meghitt viszonyban élt. Komlóssy Ferenc (személy) (információ)
egykori rendező szerint M-né »Orsina grófnő«-ben
(cím) a híres
Schrőder Sophiet (személy) is
felülmulta. 1824-1827- (időpont) ben
ismét Kolozsvárott (megye) játszott,
ezután férjével visszavonult a színipályától. Fordított több színdarabot. Ismertebb:
»Totila, góthusok királya«. (cím) Nézőjáték
5 felv. Előadták 1813—14-ben (időpont) és
1829. (időpont)
jún. 2-án, Kolozsvárott. (megye) — Gyermekei:
Karolina, sz. 1810-ben, (születés
éve) megh. 1823. febr. 10-én, Pécsett. (megye) Mint
gyermekszereplő tünt ki és szép haladást tanúsított. Sírkőfelírata: Állj meg vándor
e' halotti Sírhalmok közt poromnál, Itt pihen Murányi Lotti (személy) (információ)
—- Lelke az angyaloknál. Virág volt itt,
de angyal ott, Tizenhárom tavaszt ért, Ellebegett, sírni hagyott Atyát, anyát s
öt testvért. Többi gyermekei: Antónia, Zsigmond, Sándor szintén szerepeltek színpadon.
szin_III.0344.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Murányi Zsigmondné címszóvég 29389 Szócikk:
Murányi Zsigmondné Lefévre Terézia, yszemelynevy lefévre terézia yszemelynevy
Lefévre Terézia yszemelynevy lefévre yszemelynevy terézia yszemelynevy
yszemelynevy Lefévre yszemelynevy Terézia yszemelynevy ykodvegy úttörő színésznő,
egy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy menekült leánya, 1803-ban
már Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy színésznő volt, naiva szerepkörben és ez év március 14-én lépett
fel először. 1804. máj. 21. óta kimaradt és 1805. jan. 6-án újra szerződött s 1806-ig
működött ott. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, M. Zsigmonddal, yszemelynevy
m. zsigmond yszemelynevy M. Zsigmond yszemelynevy m. yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy kivel egybekelt
és vele a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy társasághoz
szerződött. 1808-ban újra xtalanevtizedx 1815 visszatért Kolozsvárra ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a férjével. Ezután
1811. xevtizedx 1815 és 1814-ben a xtalanevtizedx 1825 pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és a vidéki színpadokon szerepelt. A
»Magyar Kurir« yintezmenyy magyar kurir yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar
yintezmenyy kurir yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy
ykodvegy ekkép jellemzi: »Elannyira magára vonta tiszta actiója, kellemetes kimondása,
helyes mimikája s legjobb ízléssel választott öltözete által még a Külső Országi
Theátromokban forgott. Dramaturgiában jártas s miveltebb érzésű nézők figyelmetessét
is, hogy méltóan első csillagnak tarthatjuk a Magyar Theátrum óh fájdalom! még homályosótska
egén«. Felette becses kritikát olvasunk róla Fáy András yszemelynevy fáy andrás
yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy
yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy feljegyzéseiben, mely
így szól: »Murányiné yszemelynevy murányine yszemelynevy Murányiné yszemelynevy
murányine yszemelynevy yszemelynevy Murányiné yszemelynevy ykodvegy azon szerepekben,
mikben lágy nőiesség és szenvedés voltak a fő jellemvonások és alapok, kitűnő volt;
azonban, mit csak ő nála tapasztaltam, különös volt játékában az, hogy szerepeit
nem csak játszotta, hanem azokba érzelmei teljességével ámult be (sic!), annyira,
hogy szemeiből záporoztak a könnyek s az érzés néhol csaknem elfojtá szavait. Olykor,
midőn nővéreimmel, kik nagy kedvelői valának a színháznak, Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mulatván, néhányan a színész-társaságból
előadás után nálunk vacsoráztak, Murányiné yszemelynevy murányine yszemelynevy
Murányiné yszemelynevy murányine yszemelynevy yszemelynevy Murányiné yszemelynevy
ykodvegy még mindég potyogó könnyekkel ült az asztalnál s csak idő vártatva engesztelődvén
ki, színházi bánatából elvetett valamit.« Dérynét yszemelynevy déryne
yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy
ykodvegy ő oktatta a színpadra és vele hosszú időn át meghitt viszonyban élt. Komlóssy
Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy
komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy
Ferenc yszemelynevy ykodvegy egykori rendező szerint M-né »Orsina grófnő«-ben ycimy
orsina grófnő ycimy Orsina grófnő ycimy orsina ycimy grófnő ycimy ycimy Orsina
ycimy grófnő ycimy ykodvegy a híres Schrőder Sophiet yszemelynevy schrőder
sophie yszemelynevy Schrőder Sophie yszemelynevy schrőder yszemelynevy sophie
yszemelynevy yszemelynevy Schrőder yszemelynevy Sophie yszemelynevy ykodvegy is
felülmulta. 1824-1827- xevtizedx 1825 ben ismét Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszott, ezután férjével
visszavonult a színipályától. Fordított több színdarabot. Ismertebb: »Totila, góthusok
királya«. ycimy totila, góthusok királya ycimy Totila, góthusok királya ycimy
totila, ycimy góthusok ycimy királya ycimy ycimy Totila, ycimy góthusok ycimy
királya ycimy ykodvegy Nézőjáték 5 felv. Előadták 1813—14-ben xevtizedx 1815 és
xtalanevtizedx 1825 1829. xevtizedx 1825 jún. 2-án, Kolozsvárott. ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy — Gyermekei: Karolina,
sz. 1810-ben, xevtizedx 1815 megh. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 1823.
febr. 10-én, Pécsett. ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye
ykodvegy Mint gyermekszereplő tünt ki és szép haladást tanúsított. Sírkőfelírata:
Állj meg vándor e' halotti Sírhalmok közt poromnál, Itt pihen Murányi Lotti yszemelynevy
murányi lotti yszemelynevy Murányi Lotti yszemelynevy murányi yszemelynevy
lotti yszemelynevy yszemelynevy Murányi yszemelynevy Lotti yszemelynevy
ykodvegy —- Lelke az angyaloknál. Virág volt itt, de angyal ott, Tizenhárom tavaszt
ért, Ellebegett, sírni hagyott Atyát, anyát s öt testvért. Többi gyermekei: Antónia,
Zsigmond, Sándor szintén szerepeltek színpadon. szin_III.0344.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Murányi Zsigmondné - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
CSALADTAGJA Murányi Zsigmond
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29389.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Murányi
Zsigmondné
Szócikk: Murányi Zsigmondné Lefévre Terézia, úttörő
színésznő, egy francia menekült leánya, 1803-ban már Kolozsvárott színésznő volt,
naiva szerepkörben és ez év március 14-én lépett fel először. 1804. máj. 21. óta
kimaradt és 1805. jan. 6-án újra szerződött s 1806-ig működött ott. Itt ismerkedett
meg későbbi férjével, M. Zsigmonddal, kivel egybekelt és vele a pesti társasághoz
szerződött. 1808-ban újra visszatért Kolozsvárra a férjével. Ezután 1811. és 1814-ben
a pesti és a vidéki színpadokon szerepelt. A »Magyar Kurir« ekkép jellemzi: »Elannyira
magára vonta tiszta actiója, kellemetes kimondása, helyes mimikája s legjobb ízléssel
választott öltözete által még a Külső Országi Theátromokban forgott. Dramaturgiában
jártas s miveltebb érzésű nézők figyelmetessét is, hogy méltóan első csillagnak
tarthatjuk a Magyar Theátrum óh fájdalom! még homályosótska egén«. Felette becses
kritikát olvasunk róla Fáy András feljegyzéseiben, mely így szól: »Murányiné azon
szerepekben, mikben lágy nőiesség és szenvedés voltak a fő jellemvonások és alapok,
kitűnő volt; azonban, mit csak ő nála tapasztaltam, különös volt játékában az, hogy
szerepeit nem csak játszotta, hanem azokba érzelmei teljességével ámult be (sic!),
annyira, hogy szemeiből záporoztak a könnyek s az érzés néhol csaknem elfojtá szavait.
Olykor, midőn nővéreimmel, kik nagy kedvelői valának a színháznak, Pesten mulatván,
néhányan a színész-társaságból előadás után nálunk vacsoráztak, Murányiné még mindég
potyogó könnyekkel ült az asztalnál s csak idő vártatva engesztelődvén ki, színházi
bánatából elvetett valamit.« Dérynét ő oktatta a színpadra és vele hosszú időn át
meghitt viszonyban élt. Komlóssy Ferenc egykori rendező szerint M-né »Orsina grófnő«-ben
a híres Schrőder Sophiet is felülmulta. 1824-1827- ben ismét Kolozsvárott játszott,
ezután férjével visszavonult a színipályától. Fordított több színdarabot. Ismertebb:
»Totila, góthusok királya«. Nézőjáték 5 felv. Előadták 1813—14-ben és 1829. jún.
2-án, Kolozsvárott. — Gyermekei: Karolina, sz. 1810-ben, megh. 1823. febr. 10-én,
Pécsett. Mint gyermekszereplő tünt ki és szép haladást tanúsított. Sírkőfelírata:
Állj meg vándor e' halotti Sírhalmok közt poromnál, Itt pihen Murányi Lotti —- Lelke
az angyaloknál. Virág volt itt, de angyal ott, Tizenhárom tavaszt ért, Ellebegett,
sírni hagyott Atyát, anyát s öt testvért. Többi gyermekei: Antónia, Zsigmond, Sándor
szintén szerepeltek színpadon. szin_III.0344.pdf III
