Címszó: Németh József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1854
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29676.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Németh
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529670.htm
Szócikk: Németh József kómikus-színész, sz. 1854.
(születés
éve) márc. 6-án, Szegeden, (megye) megh.
1916. jún. 2-án, Budapesten. (Budapest)
Atyja ezredszabó volt. Előbb Szegeden (megye) puskaműves-inas
volt a híres Gloszauer-műhelyben, (személy) ahol
egy ízben kijelentette gazdájának, hogy nem reparál többé fegyvert s beállt kóristának
30 frt gázsi mellett Aradi Gerő (személy) (információ)
szegedi (megye) társulatánál,
ahol kisebb-nagyobb szerepeket is játszott. Ezután Krecsányi Ignác (személy) (információ)
debreceni (megye) társulatához
kapott szerződést. Amikor később Krecsányival (személy) (információ)
Budára (Budapest)
került, kitűnő alakításaival, eredeti humorával magára vonta Ewa Lajos (személy) népszínházi
igazgató figyelmét és ennek hatása alatt fellépett a Népszínházban, (intézmény)
(információ)
1880. (időpont) júl.
12-én, a »Boccaccio«-ban, (cím) (információ)
mint Pierot. 1885. (szerep) máj.
1-én szerződtették; mint szerződött tag máj. 11-én mutatkozott be Szigeti József
(személy)
(információ)
»Nőemancipáció« (cím) (információ)
c. vígjátéka Öreg huszár (szerep) szerepében.
Itt egyre-másra aratta sikereit és különösen mint a »Cigánybáró« (cím) (információ)
Zsupán Kálmánja (szerep) tünt
fel alakítása sokszínűségével, őszinte humorával, kedélye melegségével. 1887. (időpont) okt.
11-én elbúcsúzott az intézettől az »Uff király« (cím) címszerepében,
miután Kolozsvárra (megye) ment,
ahol október 17-én mutatkozott be a »Falusiak«-ban. (cím) 1888. (időpont) ápr.
9-én házasságra lépett Hegyesi Ilonával, (személy) (információ)
a Népszínház (intézmény)
(információ)
volt tagjával. Kolozsvárott (megye) azonban
nem tudott megmaradni, ezért 1888. (időpont) máj.
8-án újra visszaszerződött a Népszínházhoz, (intézmény)
(információ)
ahol azután Tihanyi Miklós (személy) (információ)
halálával annak legméltóbb utódja lett. Pompás
alakításai közül emlékezetesek maradnak: a »Peleskei nótárius«, (cím) (információ)
Kreuzer Michl (szerep) a »Náni«-ban,
(cím) (információ)
a »Holtomiglan« (cím) pesti hordárja,
(szerep)
(információ)
az »Eleven ördög« (cím) (információ)
tanácsosa, (szerep) a »Sárga
csikó« (cím)
(információ)
pusztabírója, (szerep) »Szép
Heléna« (cím)
(információ)
Calchasa (szerep) stb.
A Népszínház (intézmény)
(információ)
szomorú bukása után megtakarított pénzecskéjét
a miskolci (megye)
színigazgatásba fektette, de nem volt szerencséje és az első szezon balsikere után
visszatért a fővárosba, (Budapest)
a Népszínházba, (intézmény)
(információ)
majd Konti Józsefet (személy) (információ)
is ő követte a Király Színházba, (intézmény)
(információ)
amelynek kerek egy évtizedig volt kedvelt
művésze és amelynek kötelékében új babérokat szerzett. A »János vitéz« (cím) (információ)
francia királya, (szerep) (információ)
a »Varázskeringő« (cím) (információ)
fejedelme, (szerep) a »Száz
év mulva« (cím)
c. revű föltámadó Zajthayja (szerep) és
az »Én, te, ő« (cím)
híres Sire de Vergyjével (szerep) érte
el legnagyobb sikerét, de ezenkívül is a színház majdnem minden újdonságában kivette
részét a dicsőségből. Pompás alakításáról a sajtó is mindenkor elismerőleg nyilatkozott,
mert minden szerepében eredeti tudott lenni. Messze járt attól, amit érdemes, öreg
histriók jellemző lefitymálássál nappali színészetnek neveznek. Nem kereste az eszközöket,
önként termettek nála a fogások. Ismerte az életet, az élet fonákságait, a mindennapi
élet félszeg figuriáit és ismerte önönmagát. Mintaképe volt a vérbeli színésznek,
aki azonosodik mindenhogyan a feladatával. — Eltemették a kerepesi-úti temetőbe,
a főváros (Budapest)
által adományozott díszsírhelyre (I., XIX. parcella, III. sor, -8. sír.) Koporsója
felett Szirmai Imre (személy) (információ)
és Feld Zsigmond (személy) (információ)
mondott búcsúbeszédet. Sírkövét Incze Sándor
(személy)
(információ)
szerkesztő emelte, 1925. (időpont) nov.
1-én. — Gyermekei: Németh Antónia, (személy) (információ)
(L. o.), Juliska (L,. o.) és Piroska színésznők.
szin_III.0397.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Németh József címszóvég 29676 Szócikk: Németh
József kómikus-színész, sz. 1854. márc. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875
6-án, Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye
ykodvegy megh. 1916. jún. 2-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja ezredszabó volt. Előbb Szegeden ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy puskaműves-inas volt a
híres Gloszauer-műhelyben, yszemelynevy gloszauer yszemelynevy Gloszauer
yszemelynevy gloszauer yszemelynevy yszemelynevy Gloszauer yszemelynevy
ykodvegy ahol egy ízben kijelentette gazdájának, hogy nem reparál többé fegyvert
s beállt kóristának 30 frt gázsi mellett Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő
yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy
yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy
szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy társulatánál, ahol kisebb-nagyobb
szerepeket is játszott. Ezután Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác
yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác
yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy debreceni
ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy társulatához
kapott szerződést. Amikor később Krecsányival yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy
Krecsányi yszemelynevy ykodvegy Budára buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy került, kitűnő alakításaival, eredeti humorával magára
vonta Ewa Lajos yszemelynevy ewa lajos yszemelynevy Ewa Lajos yszemelynevy ewa
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Ewa yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy népszínházi igazgató figyelmét és ennek hatása alatt fellépett
a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1880. xevtizedx
1885 júl. 12-én, a »Boccaccio«-ban, ycimy boccaccio ycimy Boccaccio ycimy
boccaccio ycimy ycimy Boccaccio ycimy ykodvegy mint Pierot. 1885. yszerepy
pierot yszerepy Pierot yszerepy pierot yszerepy yszerepy Pierot yszerepy
ykodvegy máj. 1-én szerződtették; mint szerződött tag máj. 11-én mutatkozott be
Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy
szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy »Nőemancipáció« ycimy nőemancipáció ycimy
Nőemancipáció ycimy nőemancipáció ycimy ycimy Nőemancipáció ycimy ykodvegy c. vígjátéka
Öreg huszár yszerepy öreg huszár yszerepy Öreg huszár yszerepy öreg yszerepy
huszár yszerepy yszerepy Öreg yszerepy huszár yszerepy ykodvegy szerepében. Itt
egyre-másra aratta sikereit és különösen mint a »Cigánybáró« ycimy cigánybáró
ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Zsupán Kálmánja
yszerepy zsupán kálmán yszerepy Zsupán Kálmán yszerepy zsupán yszerepy kálmán
yszerepy yszerepy Zsupán yszerepy Kálmán yszerepy ykodvegy tünt fel alakítása sokszínűségével,
őszinte humorával, kedélye melegségével. 1887. okt. 11-én elbúcsúzott az intézettől
az »Uff király« ycimy uff király ycimy Uff király ycimy uff ycimy király ycimy
ycimy Uff ycimy király ycimy ykodvegy címszerepében, miután Kolozsvárra ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ment, ahol október
17-én mutatkozott be a »Falusiak«-ban. ycimy falusiak ycimy Falusiak ycimy
falusiak ycimy ycimy Falusiak ycimy ykodvegy 1888. ápr. 9-én házasságra lépett Hegyesi
Ilonával, yszemelynevy hegyesi ilona yszemelynevy Hegyesi Iloná yszemelynevy
hegyesi yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Hegyesi yszemelynevy Iloná
yszemelynevy ykodvegy a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy volt
tagjával. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy azonban nem tudott megmaradni, ezért 1888. máj. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 8-án újra visszaszerződött a Népszínházhoz, yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol azután Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi
miklós yszemelynevy Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi yszemelynevy miklós
yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy halálával
annak legméltóbb utódja lett. Pompás alakításai közül emlékezetesek maradnak: a
»Peleskei nótárius«, ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy
peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy Kreuzer
Michl yszerepy kreuzer michl yszerepy Kreuzer Michl yszerepy kreuzer yszerepy
michl yszerepy yszerepy Kreuzer yszerepy Michl yszerepy ykodvegy a »Náni«-ban, ycimy
náni ycimy Náni ycimy náni ycimy ycimy Náni ycimy ykodvegy a »Holtomiglan« ycimy
holtomiglan ycimy Holtomiglan ycimy holtomiglan ycimy ycimy Holtomiglan ycimy
ykodvegy pesti hordárja, yszerepy pesti hordár yszerepy pesti hordár yszerepy
pesti yszerepy hordár yszerepy yszerepy pesti yszerepy hordár yszerepy ykodvegy
az »Eleven ördög« ycimy eleven ördög ycimy Eleven ördög ycimy eleven ycimy
ördög ycimy ycimy Eleven ycimy ördög ycimy ykodvegy tanácsosa, yszerepy
tanácsos yszerepy tanácsos yszerepy tanácsos yszerepy yszerepy tanácsos
yszerepy ykodvegy a »Sárga csikó« ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy
sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy pusztabírója, yszerepy
pusztabíró yszerepy pusztabíró yszerepy pusztabíró yszerepy yszerepy pusztabíró
yszerepy ykodvegy »Szép Heléna« ycimy szép heléna ycimy Szép Heléna ycimy szép
ycimy heléna ycimy ycimy Szép ycimy Heléna ycimy ykodvegy Calchasa yszerepy
calchasa yszerepy Calchasa yszerepy calchasa yszerepy yszerepy Calchasa
yszerepy ykodvegy stb. A Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szomorú
bukása után megtakarított pénzecskéjét a miskolci ytelepulesy miskolc
ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színigazgatásba fektette, de nem
volt szerencséje és az első szezon balsikere után visszatért a fővárosba, főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Népszínházba, yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy majd Konti Józsefet yszemelynevy konti józsef
yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Konti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy is ő követte a Király
Színházba, yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy amelynek kerek egy évtizedig volt kedvelt művésze és amelynek kötelékében
új babérokat szerzett. A »János vitéz« ycimy jános vitéz ycimy János vitéz
ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy francia királya,
yszerepy francia király yszerepy francia király yszerepy francia yszerepy
király yszerepy yszerepy francia yszerepy király yszerepy ykodvegy a »Varázskeringő«
ycimy varázskeringő ycimy Varázskeringő ycimy varázskeringő ycimy ycimy
Varázskeringő ycimy ykodvegy fejedelme, yszerepy fejedelme yszerepy fejedelme
yszerepy fejedelme yszerepy yszerepy fejedelme yszerepy ykodvegy a »Száz év mulva«
ycimy száz év mulva ycimy Száz év mulva ycimy száz ycimy év ycimy mulva ycimy
ycimy Száz ycimy év ycimy mulva ycimy ykodvegy c. revű föltámadó Zajthayja yszerepy
zajthay yszerepy Zajthay yszerepy zajthay yszerepy yszerepy Zajthay yszerepy
ykodvegy és az »Én, te, ő« ycimy én, te, ő ycimy Én, te, ő ycimy én, ycimy te,
ycimy ő ycimy ycimy Én, ycimy te, ycimy ő ycimy ykodvegy híres Sire de Vergyjével
yszerepy sire de vergy yszerepy Sire de Vergy yszerepy sire yszerepy de yszerepy
vergy yszerepy yszerepy Sire yszerepy de yszerepy Vergy yszerepy ykodvegy érte el
legnagyobb sikerét, de ezenkívül is a színház majdnem minden újdonságában kivette
részét a dicsőségből. Pompás alakításáról a sajtó is mindenkor elismerőleg nyilatkozott,
mert minden szerepében eredeti tudott lenni. Messze járt attól, amit érdemes, öreg
histriók jellemző lefitymálássál nappali színészetnek neveznek. Nem kereste az eszközöket,
önként termettek nála a fogások. Ismerte az életet, az élet fonákságait, a mindennapi
élet félszeg figuriáit és ismerte önönmagát. Mintaképe volt a vérbeli színésznek,
aki azonosodik mindenhogyan a feladatával. — Eltemették a kerepesi-úti temetőbe,
a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy által adományozott
díszsírhelyre (I., XIX. parcella, III. sor, -8. sír.) Koporsója felett Szirmai Imre
yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy és Feld Zsigmond yszemelynevy feld zsigmond yszemelynevy
Feld Zsigmond yszemelynevy feld yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy
Feld yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúbeszédet. Sírkövét
Incze Sándor yszemelynevy incze sándor yszemelynevy Incze Sándor yszemelynevy
incze yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Incze yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy szerkesztő emelte, 1925. xevtizedx 1925 nov. 1-én. — Gyermekei:
Németh Antónia, yszemelynevy németh antónia yszemelynevy Németh Antónia
yszemelynevy németh yszemelynevy antónia yszemelynevy yszemelynevy Németh
yszemelynevy Antónia yszemelynevy ykodvegy (L. o.), Juliska (L,. o.) és Piroska
színésznők. szin_III.0397.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Németh József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1854
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29676.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Németh
József
Szócikk: Németh József kómikus-színész, sz. 1854.
márc. 6-án, Szegeden, megh. 1916. jún. 2-án, Budapesten. Atyja ezredszabó volt.
Előbb Szegeden puskaműves-inas volt a híres Gloszauer-műhelyben, ahol egy ízben
kijelentette gazdájának, hogy nem reparál többé fegyvert s beállt kóristának 30
frt gázsi mellett Aradi Gerő szegedi társulatánál, ahol kisebb-nagyobb szerepeket
is játszott. Ezután Krecsányi Ignác debreceni társulatához kapott szerződést. Amikor
később Krecsányival Budára került, kitűnő alakításaival, eredeti humorával magára
vonta Ewa Lajos népszínházi igazgató figyelmét és ennek hatása alatt fellépett a
Népszínházban, 1880. júl. 12-én, a »Boccaccio«-ban, mint Pierot. 1885. máj. 1-én
szerződtették; mint szerződött tag máj. 11-én mutatkozott be Szigeti József »Nőemancipáció«
c. vígjátéka Öreg huszár szerepében. Itt egyre-másra aratta sikereit és különösen
mint a »Cigánybáró« Zsupán Kálmánja tünt fel alakítása sokszínűségével, őszinte
humorával, kedélye melegségével. 1887. okt. 11-én elbúcsúzott az intézettől az »Uff
király« címszerepében, miután Kolozsvárra ment, ahol október 17-én mutatkozott be
a »Falusiak«-ban. 1888. ápr. 9-én házasságra lépett Hegyesi Ilonával, a Népszínház
volt tagjával. Kolozsvárott azonban nem tudott megmaradni, ezért 1888. máj. 8-án
újra visszaszerződött a Népszínházhoz, ahol azután Tihanyi Miklós halálával annak
legméltóbb utódja lett. Pompás alakításai közül emlékezetesek maradnak: a »Peleskei
nótárius«, Kreuzer Michl a »Náni«-ban, a »Holtomiglan« pesti hordárja, az »Eleven
ördög« tanácsosa, a »Sárga csikó« pusztabírója, »Szép Heléna« Calchasa stb. A Népszínház
szomorú bukása után megtakarított pénzecskéjét a miskolci színigazgatásba fektette,
de nem volt szerencséje és az első szezon balsikere után visszatért a fővárosba,
a Népszínházba, majd Konti Józsefet is ő követte a Király Színházba, amelynek kerek
egy évtizedig volt kedvelt művésze és amelynek kötelékében új babérokat szerzett.
A »János vitéz« francia királya, a »Varázskeringő« fejedelme, a »Száz év mulva«
c. revű föltámadó Zajthayja és az »Én, te, ő« híres Sire de Vergyjével érte el legnagyobb
sikerét, de ezenkívül is a színház majdnem minden újdonságában kivette részét a
dicsőségből. Pompás alakításáról a sajtó is mindenkor elismerőleg nyilatkozott,
mert minden szerepében eredeti tudott lenni. Messze járt attól, amit érdemes, öreg
histriók jellemző lefitymálássál nappali színészetnek neveznek. Nem kereste az eszközöket,
önként termettek nála a fogások. Ismerte az életet, az élet fonákságait, a mindennapi
élet félszeg figuriáit és ismerte önönmagát. Mintaképe volt a vérbeli színésznek,
aki azonosodik mindenhogyan a feladatával. — Eltemették a kerepesi-úti temetőbe,
a főváros által adományozott díszsírhelyre (I., XIX. parcella, III. sor, -8. sír.)
Koporsója felett Szirmai Imre és Feld Zsigmond mondott búcsúbeszédet. Sírkövét Incze
Sándor szerkesztő emelte, 1925. nov. 1-én. — Gyermekei: Németh Antónia, (L. o.),
Juliska (L,. o.) és Piroska színésznők. szin_III.0397.pdf III
