Címszó: Nyárai Antal - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1868

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0448.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0448.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29863.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Nyárai Antal

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529863.htm

 

Szócikk: Nyárai Antal színész, sz. 1868. (születés éve) ápr. 13-án, Nagyenyeden. (megye) Atyja gazdag gyáros volt, de tönkrement. Iskolái végzésével beiratkozott a színészakadémiára, ahonnan azonban kicsapták. Ennek ellenére mégis a színipályát választotta élete hivatásául és 1887. (időpont) dec. havában Rozsnyón (megye) kezdi meg működését. 1891-ben (időpont) Zajonghy Elemér (személy) (információ)  tagja. 1893—94-ben (időpont) Nagybányán, (megye) 1894—96-ban (időpont) Miskolcon (megye) Csókánál, (személy) (információ)  1897-ben (időpont) Szendreynél (személy) (információ)  Pozsony, (megye) Sopron, (megye) Arad, (megye) (információ)  Fiume, (megye) Hódmezővásárhely (megye) színpadjain működik. 1898. (időpont) máj. 9-én a nagyváradi (megye) közönség előtt játszik, majd elszerződik a Népszínházhoz, (intézmény) (információ)  ahol 1902. (időpont) okt. 11-én mutatkozott be a »Casanová«-ban, (cím) miről másnap a »Pesti Hírlap« (intézmény) (információ)  ezt a kritikát írta: »Nagy és őszinte sikere volt még Nyárai Antalnak (személy) (információ)  is, aki ma este mutatkozott be és úgyszólván egy csapásra meghódította a közönséget. Nyárai (személy) (információ)  a magyar Girardi. (személy) (információ)  Nemcsak arcvonásaiban és külső megjelenésében, hanem művészi egyéniségében is erősen emlékeztet a híres bécsi (ország) színészre. Minden szavában és mozdulatában kiváló intelligencia és ízlés nyilatkozik meg; sohasem keresi az olcsó hatásokat, mindig érdekes és előkelő. Amellett szépen énekel. Van timbrejében aféle Odryra (személy) emlékeztető, szívhez szóló sötét színezet is.« 1907—8-ban (időpont) a Modern Színház Kabaréhoz (intézmény) (információ)  szerződött, 1908-ban (időpont) a Bonbonniére Cabaretben, (intézmény) (információ)  1910—11-ben (időpont) Szegeden (megye) működik özv. Makó Lajosné (személy) társulatánál. 1913-ban (időpont) hosszabb ideig vendégszerepelt a vidéken és a főváros (Budapest) különböző színpadjain. 1915-ben (időpont) Bécsbe (ország) hívták. 1917-ben (időpont) vendégként szerepelt a Király Színházban (intézmény) (információ)  és az Apolló Kabaréban. (intézmény) 1918. (időpont) dec. havától a Medgyaszay - Színház (intézmény) (információ)  tagja volt, ahonnan 1919. (időpont) február havában megvált. Innen kezdve vidéken és Bécsben (ország) vendégszerepelt, haláláig, mely 1920. (időpont) febr. 27-én állt be. (Budapesten, (Budapest) Erzsébet-körút 34. sz. a. házban.) Koporsója felett Vágó Béla, (személy) (információ)  Géczy István, (személy) (információ)  Rittka Ferenc, (személy) (információ)  Magyari Lajos, (személy) (információ)  és Zsoldos Andor (személy) mondtak gyászbeszédet. Sírkövét Incze Sándor (személy) (információ)  szerkesztő emelte, 1925. (időpont) nov. 1-én. (Rákoskeresztúri temető.) Azok közül a színészek közül való volt, akik bele tudnak feledkezni a szerepükbe, akik egész lelkükkel áttelepülnek a feladatukba. Kicsit el is komédiásodott, de jól illett neki. Az ábrázolásban nem annyira az igazságra, mint inkább a stilizálásra törekedett. Az énekrészek tolmácsolásánál kitűnően bánt melegszínű, hajlékony hangjával. Salis Rudolf (személy) sem álmodhatott különb kabaréelőadót nála. Ez a műfaj, amely az önkéntelenséget, a fölszabadítást jelenti a mesterkéltség alól, pompásan vágott az ő egyéniségéhez, aprólékosan részletező művészetéhez. Az operettben utolsó sikereit a Király Színházban (intézmény) (információ)  a »Cigányprímás«-ban (cím) és a bécsi Strauss - színházban (intézmény) (információ)  a »Csárdáskirálynő«-ben (cím) aratta. A magyar színikritika kötetekre menő írásokat szentelt Nyárainak. (személy) (információ)  Benne legszerencsésebb találkozásban jutott a színészi értelem, az intenzív alkotni tudás, a figurális meglátás és egy nagy, mély emberi intelligencia, ami csak a legnagyobbakat jellemzi. Általában a mostani kifejlődött költői generációnak ideálja volt Nyárai. (személy) (információ)  Akik jelentékeny szerephez jutottak, mind megállottak az ő nemes művészi alakjá­nál és letették eléje elismerésüket és cso­dálkozásukat. Mint ember közvetlen és megnyerő volt. Nem volt irigy, örült a kollégái sikerének és ötlettel, tanáccsal szívesen támogatta a fiatalabb színésznemzedéket. Pénzre, gazdagságra sohasem vágyott, nem is volt soha tele a tárcája, mint más, reálisabban gondolkozó népszerű színészeknek. A béke boldog éveiben hajnalig is elüldögélt a kedvenc kávéházában, a művészetről beszélt és nézte a csillagos eget. Ha egy kis szellő fújt, aggódva gyűrte fel a kabátja gallérját, — mert mindig a hangszálait féltette, büszke volt rá, hogy ő az egyetlen magyar komikus, akinek szép és meleg hangja is van. Különös tragikuma, hogy nagy óvatossága mellett, — amellyel magára, az egészségére vigyázott — éppen az 1920-as (időpont) évben dühöngő spanyol (nemzetiség) járvány áldozata lett. Főbb szerepei: Casanova, (szerep) Rettegi Fridolin, (szerep) Gringoire, (szerep) (információ)  Mercutio, (szerep) Vándorlegény (szerep) (operett), Bolond (szerep) (Lear), (cím) (információ)  Liliom (szerep) (információ)  (Molnár F. (személy) (információ)  vígjátéka), Pfefferkorn (szerep) (Drótostót), (cím) (információ)  Eisenstein, (szerep) Puzsér (szerep) (Doktor úr), (cím) (információ)  Wurm, (szerep) Kalb (szerep) (Ármány és szerelem), (cím) (információ)  Dénes László (szerep) (információ)  (Dollárkirályné), (cím) Oswald (szerep) (Kisértetek), (cím) (információ)  Cigányprímás, (szerep) Celestin-Floridor (szerep) (Nebántsvirág), (cím) (információ)  Tartuffe, (szerep) (információ)  stb. Színműve: »Senki«, (cím) operett 3 felv. Társsz. Balla Miklós. (személy) (információ)  Zen. szerz. Barna Izsó. (személy) (információ)  Bem. 1903. (időpont) nov. 14. Népszínház. (intézmény) (információ)  — Neje: Bíró Anna, (személy) színésznő, sz. 1865. (születés éve) júl. 26-án, Brassóban. (megye) Színipályára lépett 1880. (időpont) júl. 1-én, Sztupa Andornál, (személy) (információ)  ahol 1884-ig (időpont) működött. 1889— (időpont) 91-ben Kolozsvárott (megye) volt szerződésben, majd férjével egy társulatnál találjuk. 1918. (időpont) jan. 9-én nyugalomba vonult, közben rövid időre reaktiváltatta magát. Gyermekei: Vincze Zsigmondné Kulinyi Mariska (személy) (információ)  és Kulinyi Ferenc (személy) (információ)  volt színigazgató. szin_III.0448.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Nyárai Antal címszóvég 29863 Szócikk: Nyárai Antal színész, sz. 1868. ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 13-án, Nagyenyeden. ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Atyja gazdag gyáros volt, de tönkrement. Iskolái végzésével beiratkozott a színészakadémiára, ahonnan azonban kicsapták. Ennek ellenére mégis a színipályát választotta élete hivatásául és 1887. xevtizedx 1885 dec. xtalanevtizedx 1895 havában Rozsnyón ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy kezdi meg működését. 1891-ben xevtizedx 1895 Zajonghy Elemér yszemelynevy zajonghy elemér yszemelynevy Zajonghy Elemér yszemelynevy zajonghy yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Zajonghy yszemelynevy Elemér yszemelynevy ykodvegy tagja. 1893—94-ben Nagybányán, ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy 1894—96-ban Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Csókánál, yszemelynevy csóka yszemelynevy Csóká yszemelynevy csóka yszemelynevy yszemelynevy Csóká yszemelynevy ykodvegy 1897-ben Szendreynél yszemelynevy szendrey yszemelynevy Szendrey yszemelynevy szendrey yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Fiume, ytelepulesy fiume ytelepulesy Fiume ymegyey fiume város és kerülete ykodvegy Hódmezővásárhely ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy Hódmezővásárhely ymegyey csongrád megye ykodvegy színpadjain működik. 1898. máj. xtalanevtizedx 1905 9-én a nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy közönség előtt játszik, majd elszerződik a Népszínházhoz, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol 1902. xevtizedx 1905 okt. 11-én mutatkozott be a »Casanová«-ban, ycimy casanova ycimy Casanová ycimy casanova ycimy ycimy Casanová ycimy ykodvegy miről másnap a »Pesti Hírlap« yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti Hí yintezmenyy pesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hí yintezmenyy ykodvegy ezt a kritikát írta: »Nagy és őszinte sikere volt még Nyárai Antalnak yszemelynevy nyárai antal yszemelynevy Nyárai Antal yszemelynevy nyárai yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Nyárai yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy is, aki ma este mutatkozott be és úgyszólván egy csapásra meghódította a közönséget. Nyárai yszemelynevy nyárai yszemelynevy Nyárai yszemelynevy nyárai yszemelynevy yszemelynevy Nyárai yszemelynevy ykodvegy a magyar Girardi. yszemelynevy girardi yszemelynevy Girardi yszemelynevy girardi yszemelynevy yszemelynevy Girardi yszemelynevy ykodvegy Nemcsak arcvonásaiban és külső megjelenésében, hanem művészi egyéniségében is erősen emlékeztet a híres bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy színészre. Minden szavában és mozdulatában kiváló intelligencia és ízlés nyilatkozik meg; sohasem keresi az olcsó hatásokat, mindig érdekes és előkelő. Amellett szépen énekel. Van timbrejében aféle Odryra yszemelynevy odry yszemelynevy Odry yszemelynevy odry yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy ykodvegy emlékeztető, szívhez szóló sötét színezet is.« 1907—8-ban a Modern Színház Kabaréhoz yintezmenyy modern színház kabare yintezmenyy Modern S yintezmenyy modern yintezmenyy színház yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Modern yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy szerződött, 1908-ban a xtalanevtizedx 1915 Bonbonniére Cabaretben, yintezmenyy bonbonniére cabaret yintezmenyy Bonbonni yintezmenyy bonbonniére yintezmenyy cabaret yintezmenyy yintezmenyy Bonbonni yintezmenyy ykodvegy 1910—11-ben xevtizedx 1915 Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy működik özv. Makó Lajosné yszemelynevy özv. makó lajosne yszemelynevy özv. Makó Lajosné yszemelynevy özv. yszemelynevy makó yszemelynevy lajosne yszemelynevy yszemelynevy özv. yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajosné yszemelynev társulatánál. 1913-ban hosszabb ideig vendégszerepelt a vidéken és a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy különböző színpadjain. 1915-ben Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy hívták. 1917-ben vendégként szerepelt a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy és az Apolló Kabaréban. yintezmenyy apolló kabare yintezmenyy Apolló K yintezmenyy apolló yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Apolló yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy 1918. dec. havától a Medgyaszay - Színház yintezmenyy medgyaszay - színház yintezmenyy Medgyasz yintezmenyy medgyaszay yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Medgyasz yintezmenyy ykodvegy tagja volt, ahonnan 1919. február xtalanevtizedx 1925 havában megvált. Innen kezdve vidéken és Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégszerepelt, haláláig, mely 1920. xevtizedx 1925 febr. 27-én állt be. (Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Erzsébet-körút 34. sz. a. házban.) Koporsója felett Vágó Béla, yszemelynevy vágó béla yszemelynevy Vágó Béla yszemelynevy vágó yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Vágó yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Géczy István, yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Rittka Ferenc, yszemelynevy rittka ferenc yszemelynevy Rittka Ferenc yszemelynevy rittka yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rittka yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Magyari Lajos, yszemelynevy magyari lajos yszemelynevy Magyari Lajos yszemelynevy magyari yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Magyari yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és Zsoldos Andor yszemelynevy zsoldos andor yszemelynevy Zsoldos Andor yszemelynevy zsoldos yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Zsoldos yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy mondtak gyászbeszédet. Sírkövét Incze Sándor yszemelynevy incze sándor yszemelynevy Incze Sándor yszemelynevy incze yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Incze yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szerkesztő emelte, 1925. nov. 1-én. (Rákoskeresztúri temető.) Azok közül a színészek közül való volt, akik bele tudnak feledkezni a szerepükbe, akik egész lelkükkel áttelepülnek a feladatukba. Kicsit el is komédiásodott, de jól illett neki. Az ábrázolásban nem annyira az igazságra, mint inkább a stilizálásra törekedett. Az énekrészek tolmácsolásánál kitűnően bánt melegszínű, hajlékony hangjával. Salis Rudolf yszemelynevy salis rudolf yszemelynevy Salis Rudolf yszemelynevy salis yszemelynevy rudolf yszemelynevy yszemelynevy Salis yszemelynevy Rudolf yszemelynevy ykodvegy sem álmodhatott különb kabaréelőadót nála. Ez a műfaj, amely az önkéntelenséget, a fölszabadítást jelenti a mesterkéltség alól, pompásan vágott az ő egyéniségéhez, aprólékosan részletező művészetéhez. Az operettben utolsó sikereit a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy a »Cigányprímás«-ban ycimy cigányprímás ycimy Cigányprímás ycimy cigányprímás ycimy ycimy Cigányprímás ycimy ykodvegy és a bécsi Strauss - színházban yintezmenyy bécsi strauss - színház yintezmenyy bécsi St yintezmenyy bécsi yintezmenyy strauss yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy St yintezmenyy ykodvegy a »Csárdáskirálynő«-ben ycimy csárdáskirálynő ycimy Csárdáskirálynő ycimy csárdáskirálynő ycimy ycimy Csárdáskirálynő ycimy ykodvegy aratta. A magyar színikritika kötetekre menő írásokat szentelt Nyárainak. yszemelynevy nyárai yszemelynevy Nyárai yszemelynevy nyárai yszemelynevy yszemelynevy Nyárai yszemelynevy ykodvegy Benne legszerencsésebb találkozásban jutott a színészi értelem, az intenzív alkotni tudás, a figurális meglátás és egy nagy, mély emberi intelligencia, ami csak a legnagyobbakat jellemzi. Általában a mostani kifejlődött költői generációnak ideálja volt Nyárai. yszemelynevy nyárai yszemelynevy Nyárai yszemelynevy nyárai yszemelynevy yszemelynevy Nyárai yszemelynevy ykodvegy Akik jelentékeny szerephez jutottak, mind megállottak az ő nemes művészi alakjá­nál és letették eléje elismerésüket és cso­dálkozásukat. Mint ember közvetlen és megnyerő volt. Nem volt irigy, örült a kollégái sikerének és ötlettel, tanáccsal szívesen támogatta a fiatalabb színésznemzedéket. Pénzre, gazdagságra sohasem vágyott, nem is volt soha tele a tárcája, mint más, reálisabban gondolkozó népszerű színészeknek. A béke boldog éveiben hajnalig is elüldögélt a kedvenc kávéházában, a művészetről beszélt és nézte a csillagos eget. Ha egy kis szellő fújt, aggódva gyűrte fel a kabátja gallérját, — mert mindig a hangszálait féltette, büszke volt rá, hogy ő az egyetlen magyar komikus, akinek szép és meleg hangja is van. Különös tragikuma, hogy nagy óvatossága mellett, — amellyel magára, az egészségére vigyázott — éppen az 1920-as évben dühöngő spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ykodvegy járvány áldozata lett. Főbb szerepei: Casanova, yszerepy casanova yszerepy Casanova yszerepy casanova yszerepy yszerepy Casanova yszerepy ykodvegy Rettegi Fridolin, yszerepy rettegi fridolin yszerepy Rettegi Fridolin yszerepy rettegi yszerepy fridolin yszerepy yszerepy Rettegi yszerepy Fridolin yszerepy ykodvegy Gringoire, yszerepy gringoire yszerepy Gringoire yszerepy gringoire yszerepy yszerepy Gringoire yszerepy ykodvegy Mercutio, yszerepy mercutio yszerepy Mercutio yszerepy mercutio yszerepy yszerepy Mercutio yszerepy ykodvegy Vándorlegény yszerepy vándorlegény yszerepy Vándorlegény yszerepy vándorlegény yszerepy yszerepy Vándorlegény yszerepy ykodvegy (operett), Bolond yszerepy bolond yszerepy Bolond yszerepy bolond yszerepy yszerepy Bolond yszerepy ykodvegy (Lear), ycimy lear ycimy Lear ycimy lear ycimy ycimy Lear ycimy ykodvegy Liliom yszerepy liliom yszerepy Liliom yszerepy liliom yszerepy yszerepy Liliom yszerepy ykodvegy (Molnár F. yszemelynevy molnár f. yszemelynevy Molnár F. yszemelynevy molnár yszemelynevy f. yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy F. yszemelynevy ykodvegy vígjátéka), Pfefferkorn yszerepy pfefferkorn yszerepy Pfefferkorn yszerepy pfefferkorn yszerepy yszerepy Pfefferkorn yszerepy ykodvegy (Drótostót), ycimy drótostót ycimy Drótostót ycimy drótostót ycimy ycimy Drótostót ycimy ykodvegy Eisenstein, yszerepy eisenstein yszerepy Eisenstein yszerepy eisenstein yszerepy yszerepy Eisenstein yszerepy ykodvegy Puzsér yszerepy puzsér yszerepy Puzsér yszerepy puzsér yszerepy yszerepy Puzsér yszerepy ykodvegy (Doktor úr), ycimy doktor úr ycimy Doktor úr ycimy doktor ycimy úr ycimy ycimy Doktor ycimy úr ycimy ykodvegy Wurm, yszerepy wurm yszerepy Wurm yszerepy wurm yszerepy yszerepy Wurm yszerepy ykodvegy Kalb yszerepy kalb yszerepy Kalb yszerepy kalb yszerepy yszerepy Kalb yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Dénes László yszerepy dénes lászló yszerepy Dénes László yszerepy dénes yszerepy lászló yszerepy yszerepy Dénes yszerepy László yszerepy ykodvegy (Dollárkirályné), ycimy dollárkirályne ycimy Dollárkirályné ycimy dollárkirályne ycimy ycimy Dollárkirályné ycimy ykodvegy Oswald yszerepy oswald yszerepy Oswald yszerepy oswald yszerepy yszerepy Oswald yszerepy ykodvegy (Kisértetek), ycimy kisértetek ycimy Kisértetek ycimy kisértetek ycimy ycimy Kisértetek ycimy ykodvegy Cigányprímás, yszerepy cigányprímás yszerepy Cigányprímás yszerepy cigányprímás yszerepy yszerepy Cigányprímás yszerepy ykodvegy Celestin-Floridor yszerepy celestin-floridor yszerepy Celestin-Floridor yszerepy celestin-floridor yszerepy yszerepy Celestin-Floridor yszerepy ykodvegy (Nebántsvirág), ycimy nebántsvirág ycimy Nebántsvirág ycimy nebántsvirág ycimy ycimy Nebántsvirág ycimy ykodvegy Tartuffe, yszerepy tartuffe yszerepy Tartuffe yszerepy tartuffe yszerepy yszerepy Tartuffe yszerepy ykodvegy stb. Színműve: »Senki«, ycimy senki ycimy Senki ycimy senki ycimy ycimy Senki ycimy ykodvegy operett 3 felv. Társsz. Balla Miklós. yszemelynevy balla miklós yszemelynevy Balla Miklós yszemelynevy balla yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Barna Izsó. yszemelynevy barna izsó yszemelynevy Barna Izsó yszemelynevy barna yszemelynevy izsó yszemelynevy yszemelynevy Barna yszemelynevy Izsó yszemelynevy ykodvegy Bem. 1903. xevtizedx 1905 nov. 14. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy — Neje: Bíró Anna, yszemelynevy bíró anna yszemelynevy Bíró Anna yszemelynevy bíró yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Bíró yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1865. xevtizedx 1865 júl. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 26-án, Brassóban. ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy Színipályára lépett 1880. xevtizedx 1885 júl. 1-én, Sztupa Andornál, yszemelynevy sztupa andor yszemelynevy Sztupa Andor yszemelynevy sztupa yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Sztupa yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy ahol 1884-ig működött. 1889— 91-ben xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt szerződésben, majd férjével egy társulatnál találjuk. 1918. xevtizedx 1915 jan. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 9-én nyugalomba vonult, közben rövid időre reaktiváltatta magát. Gyermekei: Vincze Zsigmondné Kulinyi Mariska yszemelynevy vincze zsigmondné kulinyi mariska yszemelynevy Vincze Zsigmondné Kulinyi Mariska yszemelynevy vincze yszemelynevy zsigmondné yszemelynevy kulinyi yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemel és Kulinyi Ferenc yszemelynevy kulinyi ferenc yszemelynevy Kulinyi Ferenc yszemelynevy kulinyi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kulinyi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy volt színigazgató. szin_III.0448.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Nyárai Antal - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1868

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0448.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0448.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29863.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Nyárai Antal

Szócikk: Nyárai Antal színész, sz. 1868. ápr. 13-án, Nagyenyeden. Atyja gazdag gyáros volt, de tönkrement. Iskolái végzésével beiratkozott a színészakadémiára, ahonnan azonban kicsapták. Ennek ellenére mégis a színipályát választotta élete hivatásául és 1887. dec. havában Rozsnyón kezdi meg működését. 1891-ben Zajonghy Elemér tagja. 1893—94-ben Nagybányán, 1894—96-ban Miskolcon Csókánál, 1897-ben Szendreynél Pozsony, Sopron, Arad, Fiume, Hódmezővásárhely színpadjain működik. 1898. máj. 9-én a nagyváradi közönség előtt játszik, majd elszerződik a Népszínházhoz, ahol 1902. okt. 11-én mutatkozott be a »Casanová«-ban, miről másnap a »Pesti Hírlap« ezt a kritikát írta: »Nagy és őszinte sikere volt még Nyárai Antalnak is, aki ma este mutatkozott be és úgyszólván egy csapásra meghódította a közönséget. Nyárai a magyar Girardi. Nemcsak arcvonásaiban és külső megjelenésében, hanem művészi egyéniségében is erősen emlékeztet a híres bécsi színészre. Minden szavában és mozdulatában kiváló intelligencia és ízlés nyilatkozik meg; sohasem keresi az olcsó hatásokat, mindig érdekes és előkelő. Amellett szépen énekel. Van timbrejében aféle Odryra emlékeztető, szívhez szóló sötét színezet is.« 1907—8-ban a Modern Színház Kabaréhoz szerződött, 1908-ban a Bonbonniére Cabaretben, 1910—11-ben Szegeden működik özv. Makó Lajosné társulatánál. 1913-ban hosszabb ideig vendégszerepelt a vidéken és a főváros különböző színpadjain. 1915-ben Bécsbe hívták. 1917-ben vendégként szerepelt a Király Színházban és az Apolló Kabaréban. 1918. dec. havától a Medgyaszay - Színház tagja volt, ahonnan 1919. február havában megvált. Innen kezdve vidéken és Bécsben vendégszerepelt, haláláig, mely 1920. febr. 27-én állt be. (Budapesten, Erzsébet-körút 34. sz. a. házban.) Koporsója felett Vágó Béla, Géczy István, Rittka Ferenc, Magyari Lajos, és Zsoldos Andor mondtak gyászbeszédet. Sírkövét Incze Sándor szerkesztő emelte, 1925. nov. 1-én. (Rákoskeresztúri temető.) Azok közül a színészek közül való volt, akik bele tudnak feledkezni a szerepükbe, akik egész lelkükkel áttelepülnek a feladatukba. Kicsit el is komédiásodott, de jól illett neki. Az ábrázolásban nem annyira az igazságra, mint inkább a stilizálásra törekedett. Az énekrészek tolmácsolásánál kitűnően bánt melegszínű, hajlékony hangjával. Salis Rudolf sem álmodhatott különb kabaréelőadót nála. Ez a műfaj, amely az önkéntelenséget, a fölszabadítást jelenti a mesterkéltség alól, pompásan vágott az ő egyéniségéhez, aprólékosan részletező művészetéhez. Az operettben utolsó sikereit a Király Színházban a »Cigányprímás«-ban és a bécsi Strauss - színházban a »Csárdáskirálynő«-ben aratta. A magyar színikritika kötetekre menő írásokat szentelt Nyárainak. Benne legszerencsésebb találkozásban jutott a színészi értelem, az intenzív alkotni tudás, a figurális meglátás és egy nagy, mély emberi intelligencia, ami csak a legnagyobbakat jellemzi. Általában a mostani kifejlődött költői generációnak ideálja volt Nyárai. Akik jelentékeny szerephez jutottak, mind megállottak az ő nemes művészi alakjá­nál és letették eléje elismerésüket és cso­dálkozásukat. Mint ember közvetlen és megnyerő volt. Nem volt irigy, örült a kollégái sikerének és ötlettel, tanáccsal szívesen támogatta a fiatalabb színésznemzedéket. Pénzre, gazdagságra sohasem vágyott, nem is volt soha tele a tárcája, mint más, reálisabban gondolkozó népszerű színészeknek. A béke boldog éveiben hajnalig is elüldögélt a kedvenc kávéházában, a művészetről beszélt és nézte a csillagos eget. Ha egy kis szellő fújt, aggódva gyűrte fel a kabátja gallérját, — mert mindig a hangszálait féltette, büszke volt rá, hogy ő az egyetlen magyar komikus, akinek szép és meleg hangja is van. Különös tragikuma, hogy nagy óvatossága mellett, — amellyel magára, az egészségére vigyázott — éppen az 1920-as évben dühöngő spanyol járvány áldozata lett. Főbb szerepei: Casanova, Rettegi Fridolin, Gringoire, Mercutio, Vándorlegény (operett), Bolond (Lear), Liliom (Molnár F. vígjátéka), Pfefferkorn (Drótostót), Eisenstein, Puzsér (Doktor úr), Wurm, Kalb (Ármány és szerelem), Dénes László (Dollárkirályné), Oswald (Kisértetek), Cigányprímás, Celestin-Floridor (Nebántsvirág), Tartuffe, stb. Színműve: »Senki«, operett 3 felv. Társsz. Balla Miklós. Zen. szerz. Barna Izsó. Bem. 1903. nov. 14. Népszínház. — Neje: Bíró Anna, színésznő, sz. 1865. júl. 26-án, Brassóban. Színipályára lépett 1880. júl. 1-én, Sztupa Andornál, ahol 1884-ig működött. 1889— 91-ben Kolozsvárott volt szerződésben, majd férjével egy társulatnál találjuk. 1918. jan. 9-én nyugalomba vonult, közben rövid időre reaktiváltatta magát. Gyermekei: Vincze Zsigmondné Kulinyi Mariska és Kulinyi Ferenc volt színigazgató. szin_III.0448.pdf III