Címszó: Nyilasi Mátyás - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1861
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0453.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0453.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29881.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Nyilasi
Mátyás
Szócikk: Nyilasi Mátyás komikus (családi neve: Ugrinovits
(személy)
[Győri]), (megye)
sz. 1861. (születés
éve) ápr. 12-én, Győrött, (megye) megh.
öngyilkosság folytán, 1900. (időpont) nov.
16-án, Aradon. (megye)
(információ)
1879-ben (időpont) lépett
színpadra, Győrött, (megye) Beődy
Gábornál. (személy)
(információ)
1881-ben (időpont) Kassán,
(megye) Gerőffynél,
(személy)
(információ)
1883-ban (időpont) Debrecenben,
(megye) Krecsányi
Ignácnál (személy)
(információ)
működött; itt kivették a kórusból, azután
mint buffó, különösen a zsargonkomikumban ért el népszerűséget. Játszott még Temesvárt,
(megye) Pozsonyban,
(megye) Győrött,
(megye) Sopronban,
(megye) Kolozsvárott,
(megye) Szegeden,
(megye) Békésgyulán,
(megye) Kecskeméten,
(megye) Aradon.
(megye) (információ)
1887.máj.16-án (időpont) fellépett
a Népszínházban (intézmény)
(információ)
mint Zsupán, (szerep) 1888.
(időpont)
jún. 22-én a Budai Színkör (intézmény)
(információ)
vendége volt, amikor a »Budai élet« (cím) (információ)
c. Liszka Béla-féle (személy) (információ)
énekes darabban mutatkozott be mint Bartonek
Fridolin, (szerep)
szép sikerrel. A vidék legjobb komikusa volt. Kedves, szinte gyermekesen naivlelkű,
igazán az ideális művészetért rajongó bohém művész volt, akit a vidéki színpadról
a legfényesebb fővárosi (Budapest)
szerződés sem tudott elcsábítani. Csak egyetlen nagy baja volt: túlságos érzékenysége.
Még pályatársaitól sem tudta elviselni a legcsekélyebb célzást, vagy bántást. Nyomban
sírvafakadt és órákhosszat hangosan zokogott. Alig lehetett lecsillapítani. A színpadon
ellenben a megtestesült komikum volt. Egy őszi napon önkezével vetett véget életének.
Agyonlőtte magát. Érzékeny szíve vitte a halálba. Az egész magyar színészet megsiratta
a vaj lelkű, de erős tehetségű színészt. Temetését Leszkay András (személy) (információ)
színigazgató rendezte. Gáthy Kálmán (személy) (információ)
és Fenyéri Mór (személy) (információ)
búcsúztatta. Síremlékét 1902. (időpont) márc.
24-én leplezték le. Sírkőfelírata: Nem határkő itt ez emlék, Közönséged változott
csak, Föld helyett az ég adózik Fejedelmi humorodnak. szin_III.0453.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Nyilasi Mátyás címszóvég 29881 Szócikk:
Nyilasi Mátyás komikus (családi neve: Ugrinovits yszemelynevy ugrinovits
yszemelynevy Ugrinovits yszemelynevy ugrinovits yszemelynevy yszemelynevy
Ugrinovits yszemelynevy ykodvegy [Győri]), ytelepulesy győr ytelepulesy Győr
ymegyey győr megye ykodvegy sz. 1861. ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 12-én, Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye
ykodvegy megh. öngyilkosság folytán, 1900. xevtizedx 1905 nov. 16-án, Aradon. ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1879-ben xevtizedx 1875 lépett
xtalanevtizedx 1885 színpadra, Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr
ymegyey győr megye ykodvegy Beődy Gábornál. yszemelynevy beődy gábor
yszemelynevy Beődy Gábor yszemelynevy beődy yszemelynevy gábor yszemelynevy
yszemelynevy Beődy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy 1881-ben xevtizedx
1885 Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy Gerőffynél, yszemelynevy gerőffy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy
gerőffy yszemelynevy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy ykodvegy 1883-ban Debrecenben,
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Krecsányi
Ignácnál yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy
Ignác yszemelynevy ykodvegy működött; itt kivették a kórusból, azután mint buffó,
különösen a zsargonkomikumban ért el népszerűséget. Játszott még Temesvárt, ytelepulesy
temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Pozsonyban, ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Győrött, ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Sopronban, ytelepulesy sopron
ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Kolozsvárott, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szegeden, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Békésgyulán, ytelepulesy
békésgyula ytelepulesy Békésgyulá ymegyey békés megye ykodvegy Kecskeméten, ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Aradon.
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1887.máj.16-án fellépett
a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy mint Zsupán, yszerepy
zsupán yszerepy Zsupán yszerepy zsupán yszerepy yszerepy Zsupán yszerepy
ykodvegy 1888. jún. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 22-én a Budai Színkör
yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy
színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy vendége
volt, amikor a »Budai élet« ycimy budai élet ycimy Budai élet ycimy budai ycimy
élet ycimy ycimy Budai ycimy élet ycimy ykodvegy c. Liszka Béla-féle yszemelynevy
liszka béla yszemelynevy Liszka Béla yszemelynevy liszka yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Liszka yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy énekes
darabban mutatkozott be mint Bartonek Fridolin, yszerepy bartonek fridolin
yszerepy Bartonek Fridolin yszerepy bartonek yszerepy fridolin yszerepy
yszerepy Bartonek yszerepy Fridolin yszerepy ykodvegy szép sikerrel. A vidék legjobb
komikusa volt. Kedves, szinte gyermekesen naivlelkű, igazán az ideális művészetért
rajongó bohém művész volt, akit a vidéki színpadról a legfényesebb fővárosi főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződés sem tudott elcsábítani.
Csak egyetlen nagy baja volt: túlságos érzékenysége. Még pályatársaitól sem tudta
elviselni a legcsekélyebb célzást, vagy bántást. Nyomban sírvafakadt és órákhosszat
hangosan zokogott. Alig lehetett lecsillapítani. A színpadon ellenben a megtestesült
komikum volt. Egy őszi napon önkezével vetett véget életének. Agyonlőtte magát.
Érzékeny szíve vitte a halálba. Az egész magyar színészet megsiratta a vaj lelkű,
de erős tehetségű színészt. Temetését Leszkay András yszemelynevy leszkay
andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy színigazgató
rendezte. Gáthy Kálmán yszemelynevy gáthy kálmán yszemelynevy Gáthy Kálmán
yszemelynevy gáthy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Gáthy
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy és Fenyéri Mór yszemelynevy fenyéri
mór yszemelynevy Fenyéri Mór yszemelynevy fenyéri yszemelynevy mór yszemelynevy
yszemelynevy Fenyéri yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Síremlékét
1902. xevtizedx 1905 márc. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 24-én leplezték
le. Sírkőfelírata: Nem határkő itt ez emlék, Közönséged változott csak, Föld helyett
az ég adózik Fejedelmi humorodnak. szin_III.0453.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Nyilasi Mátyás - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1861
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0453.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0453.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29881.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Nyilasi
Mátyás
Szócikk: Nyilasi Mátyás komikus (családi neve: Ugrinovits
[Győri]), sz. 1861. ápr. 12-én, Győrött, megh. öngyilkosság folytán, 1900. nov.
16-án, Aradon. 1879-ben lépett színpadra, Győrött, Beődy Gábornál. 1881-ben Kassán,
Gerőffynél, 1883-ban Debrecenben, Krecsányi Ignácnál működött; itt kivették a kórusból,
azután mint buffó, különösen a zsargonkomikumban ért el népszerűséget. Játszott
még Temesvárt, Pozsonyban, Győrött, Sopronban, Kolozsvárott, Szegeden, Békésgyulán,
Kecskeméten, Aradon. 1887.máj.16-án fellépett a Népszínházban mint Zsupán, 1888.
jún. 22-én a Budai Színkör vendége volt, amikor a »Budai élet« c. Liszka Béla-féle
énekes darabban mutatkozott be mint Bartonek Fridolin, szép sikerrel. A vidék legjobb
komikusa volt. Kedves, szinte gyermekesen naivlelkű, igazán az ideális művészetért
rajongó bohém művész volt, akit a vidéki színpadról a legfényesebb fővárosi szerződés
sem tudott elcsábítani. Csak egyetlen nagy baja volt: túlságos érzékenysége. Még
pályatársaitól sem tudta elviselni a legcsekélyebb célzást, vagy bántást. Nyomban
sírvafakadt és órákhosszat hangosan zokogott. Alig lehetett lecsillapítani. A színpadon
ellenben a megtestesült komikum volt. Egy őszi napon önkezével vetett véget életének.
Agyonlőtte magát. Érzékeny szíve vitte a halálba. Az egész magyar színészet megsiratta
a vaj lelkű, de erős tehetségű színészt. Temetését Leszkay András színigazgató rendezte.
Gáthy Kálmán és Fenyéri Mór búcsúztatta. Síremlékét 1902. márc. 24-én leplezték
le. Sírkőfelírata: Nem határkő itt ez emlék, Közönséged változott csak, Föld helyett
az ég adózik Fejedelmi humorodnak. szin_III.0453.pdf III
