Címszó: Ódry Lehel - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1837

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0464.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0464.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29936.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ódry Lehel

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529936.htm

 

Szócikk: Ódry Lehel (pacséri), (megye) bariton énekművész, sz. 1837. (születés éve) nov. 30-án, Nemesmiliticsen (megye) (Bácsbodrog vm.), (megye) megh. 1920. febr. 5-én, Aradon. (megye) (információ)  Négy gimnáziumot végzett Baján, (megye) (információ)  majd vaskereskedő tanonc lett, mikor felszabadult, Bécsbe (ország) került, ahol magánúton könyvelőséget tanult. Érces hangjával baráti körökben feltűnést keltett, amire énekelni megtanult. Anyja halála után visszakerült Bajára, (megye) (információ)  ahol Molnár György (személy) (információ)  színigazgató működött. A színtársulat innen Pécsre (megye) ment, Ó. — miután nagy kedve volt a színipályához — utánuk indult és 1858. (időpont) okt. 8-án színész lett 12 frt havi fizetéssel. Mint jóhangú kezdő több kisebb énekpartit kapott; sokat másolgatott, hogy minél több színdarabot megismerhessen; azután kis társulatoknál hányódott-vetődött, majd Horváth György (személy) (információ)  gyulai (megye) társulatánál népszínműénekes lett. Itt Szamosy Elek (személy) festőművész, Munkácsy Mihály (személy) (információ)  mestere, megtanította festeni; meleg barátság is fűzte Ó-t Munkácsyhoz. (személy) (információ)  1862. (időpont) tavaszán Kaposváron (megye) »Viola« (cím) (információ)  címszerepében Somssich Pál (személy) tetszését annyira megnyerte, hogy a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  meghívta vendégszereplésre. 1863. (időpont) január havában szerződött az intézethez, mint karénekes. Radnótfáy Sámuel (személy) (információ)  intendáns rendeletére Stoll Péternél (személy) tovább képezte hangját. 1864-ben (időpont) már »Norma« (cím) (információ)  operában Oroveso (szerep) szerepében szép sikert ért el; miután azonban nem vették ki a kórusból, 1865-ben (időpont) Kolozsvárra (megye) szerződött magánénekesnek, de 1869-ben (időpont) visszahívták a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  ahol ápr. 1-én fellépett a »Borgia Lucretia« (cím) (információ)  Alfonso Ferrara (szerep) szerepében. 1872. (időpont) év elején báró Orczy Bódog (személy) (információ)  intendáns és Richter János (személy) (információ)  karnagy-igazgató közti differenciák miatt elhagyta az intézetet. Bácskai (megye) kis birtokát eladta, annak árából fiatal feleségével, Radeczky Józsával (személy) (ki 29 évig működött az operai kórusban, hol 1901. (időpont) jan. 14-én búcsúzott el), külföldi tanulmányútra indult. 1873-ban (időpont) Erkel Ferenc (személy) (információ)  elkészült »Brankovics György« (cím) (információ)  c. operájával, melynek címszerepét Ó. részére írta — ez volt a visszaszerződtetés egyik főrúgója. Bőhm Gusztáv (személy) (információ)  halálával (L. o.) kinevezték operai rendezőnek is. 1884-ben (időpont) a M. Kir. Opera­ház tagja lett. 1885. (időpont) márc. 22-én a bécsi udvari operában vendégszerepelt mint Hamleti, e vendégszereplés után itthon 9500 frtos gázsiját 12.000 frtra emelték. 1896. (időpont) jún. 19-én nyugdíjba vonult, de azért továbbra is fellépett mint ballada-énekes hangversenyek alkalmával; három éven át pedig Leszkay András (személy) (információ)  színigazgatónál mint operai művezető és énekes funkcionált. 1917. (időpont) ápr. 14-én Aradon (megye) (információ)  nagy lelkesedéssel ülték meg 80-ik születésnapját. Az estét a Kölcsey Egyesület (intézmény) (információ)  rendezte. Művei: »Az életből és a színpadról«. (cím) Színházi regény. Budapest. (Budapest) 1875. (időpont) (Két kötet.) »Az ének- és játékmester«. (cím) Budapest. (Budapest) 1893. (időpont) Színműve: »Brankovics György, Szerbia despotája«, (cím) (információ)  eredeti dalmű 4 felv. Zen. szerz. Erkel Ferenc. (személy) (információ)  Szövegét Obernyik Károly (személy) (információ)  drámája után írta Ormay Ferenc (személy) (információ)  társaságában. Bem. 1874. (időpont) máj. 20. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »A virágasszony leánya«, (cím) énekes népsz. 3 felv. Bem. 1877. (időpont) júl. 10. Fővárosi Nyári Színkörben, (intézmény) (információ)  Gerőffy Andornál. (személy) (információ)  »Fehér páva«, (cím) (információ)  »Piros Panna«, (cím) (információ)  3 felv. népszínművek. 1877. (időpont) »Szórakozott«, (cím) vj. 1 felv. »Nemesek kapitánya«, (cím) »Falu nyelve«, (cím) (információ)  népsz. »A házi politika«, (cím) vj. szin_III.0464.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ódry Lehel címszóvég 29936 Szócikk: Ódry Lehel (pacséri), ytelepulesy pacsér ytelepulesy pacsér ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy bariton énekművész, sz. 1837. nov. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 30-án, Nemesmiliticsen ytelepulesy nemesmilitics ytelepulesy Nemesmilitics ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy (Bácsbodrog vm.), ytelepulesy bácsbodrog vm. ytelepulesy Bácsbodrog vm. ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy megh. 1920. febr. 5-én, Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Négy gimnáziumot végzett Baján, ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy majd vaskereskedő tanonc lett, mikor felszabadult, Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy került, ahol magánúton könyvelőséget tanult. Érces hangjával baráti körökben feltűnést keltett, amire énekelni megtanult. Anyja halála után visszakerült Bajára, ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy ahol Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színigazgató működött. A színtársulat innen Pécsre ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy ment, Ó. — miután nagy kedve volt a színipályához — utánuk indult és 1858. xevtizedx 1855 okt. xtalanevtizedx 1865 8-án színész lett 12 frt havi fizetéssel. Mint jóhangú kezdő több kisebb énekpartit kapott; sokat másolgatott, hogy minél több színdarabot megismerhessen; azután kis társulatoknál hányódott-vetődött, majd Horváth György yszemelynevy horváth györgy yszemelynevy Horváth György yszemelynevy horváth yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy társulatánál népszínműénekes lett. Itt Szamosy Elek yszemelynevy szamosy elek yszemelynevy Szamosy Elek yszemelynevy szamosy yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Szamosy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy festőművész, Munkácsy Mihály yszemelynevy munkácsy mihály yszemelynevy Munkácsy Mihály yszemelynevy munkácsy yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy mestere, megtanította festeni; meleg barátság is fűzte Ó-t Munkácsyhoz. yszemelynevy munkácsy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy munkácsy yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy ykodvegy 1862. xevtizedx 1865 tavaszán Kaposváron ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy »Viola« ycimy viola ycimy Viola ycimy viola ycimy ycimy Viola ycimy ykodvegy címszerepében Somssich Pál yszemelynevy somssich pál yszemelynevy Somssich Pál yszemelynevy somssich yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Somssich yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy tetszését annyira megnyerte, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy meghívta vendégszereplésre. 1863. január havában szerződött az intézethez, mint karénekes. Radnótfáy Sámuel yszemelynevy radnótfáy sámuel yszemelynevy Radnótfáy Sámuel yszemelynevy radnótfáy yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Radnótfáy yszemelynevy Sámuel yszemelynevy ykodvegy intendáns rendeletére Stoll Péternél yszemelynevy stoll péter yszemelynevy Stoll Péter yszemelynevy stoll yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy tovább képezte hangját. 1864-ben már »Norma« ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy operában Oroveso yszerepy oroveso yszerepy Oroveso yszerepy oroveso yszerepy yszerepy Oroveso yszerepy ykodvegy szerepében szép sikert ért el; miután azonban nem vették ki a kórusból, 1865-ben Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött magánénekesnek, de 1869-ben visszahívták xtalanevtizedx 1875 a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol ápr. 1-én fellépett a »Borgia Lucretia« ycimy borgia lucretia ycimy Borgia Lucretia ycimy borgia ycimy lucretia ycimy ycimy Borgia ycimy Lucretia ycimy ykodvegy Alfonso Ferrara yszerepy alfonso ferrara yszerepy Alfonso Ferrara yszerepy alfonso yszerepy ferrara yszerepy yszerepy Alfonso yszerepy Ferrara yszerepy ykodvegy szerepében. 1872. xevtizedx 1875 év xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 elején báró Orczy Bódog yszemelynevy báró orczy bódog yszemelynevy báró Orczy Bódog yszemelynevy báró yszemelynevy orczy yszemelynevy bódog yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Orczy yszemelynevy Bódog yszemelynevy yk intendáns és Richter János yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter János yszemelynevy richter yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy karnagy-igazgató közti differenciák miatt elhagyta az intézetet. Bácskai ytelepulesy bácska ytelepulesy Bácska ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy kis birtokát eladta, annak árából fiatal feleségével, Radeczky Józsával yszemelynevy radeczky józsa yszemelynevy Radeczky Józsá yszemelynevy radeczky yszemelynevy józsa yszemelynevy yszemelynevy Radeczky yszemelynevy Józsá yszemelynevy ykodvegy (ki 29 évig működött az operai kórusban, hol 1901. xevtizedx 1905 jan. 14-én búcsúzott el), külföldi tanulmányútra indult. 1873-ban xevtizedx 1875 Erkel xtalanevtizedx 1885 Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy elkészült »Brankovics György« ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy c. operájával, melynek címszerepét Ó. részére írta — ez volt a visszaszerződtetés egyik főrúgója. Bőhm Gusztáv yszemelynevy bőhm gusztáv yszemelynevy Bőhm Gusztáv yszemelynevy bőhm yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Bőhm yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy halálával (L. o.) kinevezték operai rendezőnek is. 1884-ben xevtizedx 1885 a M. Kir. Opera­ház tagja lett. 1885. márc. xtalanevtizedx 1895 22-én a bécsi udvari operában vendégszerepelt mint Hamleti, e vendégszereplés után itthon 9500 frtos gázsiját 12.000 frtra emelték. 1896. xevtizedx 1895 jún. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 19-én nyugdíjba vonult, de azért továbbra is fellépett mint ballada-énekes hangversenyek alkalmával; három éven át pedig Leszkay András yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál mint operai művezető és énekes funkcionált. 1917. xevtizedx 1915 ápr. 14-én Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy nagy lelkesedéssel ülték meg 80-ik születésnapját. Az estét a Kölcsey Egyesület yintezmenyy kölcsey egyesület yintezmenyy Kölcsey yintezmenyy kölcsey yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Kölcsey yintezmenyy ykodvegy rendezte. Művei: »Az életből és a színpadról«. ycimy az életből és a színpadról ycimy Az életből és a színpadról ycimy az ycimy életből ycimy és ycimy a ycimy színpadról ycimy ycimy Az ycimy életből ycimy és ycimy a ycimy színpadról ycimy ykodvegy Színházi regény. Budapest. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1875. xevtizedx 1875 (Két xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 kötet.) »Az ének- és játékmester«. ycimy az ének- és játékmester ycimy Az ének- és játékmester ycimy az ycimy ének- ycimy és ycimy játékmester ycimy ycimy Az ycimy ének- ycimy és ycimy játékmester ycimy ykodvegy Budapest. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 Színműve: »Brankovics György, Szerbia despotája«, ycimy brankovics györgy, szerbia despotája ycimy Brankovics György, Szerbia despotája ycimy brankovics ycimy györgy, ycimy szerbia ycimy despotája ycimy ycimy Brankovics ycimy György, ycimy Szerbia yc eredeti dalmű 4 felv. Zen. szerz. Erkel Ferenc. yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Szövegét Obernyik Károly yszemelynevy obernyik károly yszemelynevy Obernyik Károly yszemelynevy obernyik yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Obernyik yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy drámája után írta Ormay Ferenc yszemelynevy ormay ferenc yszemelynevy Ormay Ferenc yszemelynevy ormay yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Ormay yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy társaságában. Bem. 1874. xevtizedx 1875 máj. 20. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A virágasszony leánya«, ycimy a virágasszony leánya ycimy A virágasszony leánya ycimy a ycimy virágasszony ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy virágasszony ycimy leánya ycimy ykodvegy énekes népsz. 3 felv. Bem. 1877. júl. 10. Fővárosi Nyári Színkörben, yintezmenyy fővárosi nyári színkör yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy nyári yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy Gerőffy Andornál. yszemelynevy gerőffy andor yszemelynevy Gerőffy Andor yszemelynevy gerőffy yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy »Fehér páva«, ycimy fehér páva ycimy Fehér páva ycimy fehér ycimy páva ycimy ycimy Fehér ycimy páva ycimy ykodvegy »Piros Panna«, ycimy piros panna ycimy Piros Panna ycimy piros ycimy panna ycimy ycimy Piros ycimy Panna ycimy ykodvegy 3 felv. népszínművek. 1877. »Szórakozott«, xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ycimy szórakozott ycimy Szórakozott ycimy szórakozott ycimy ycimy Szórakozott ycimy ykodvegy vj. 1 felv. »Nemesek kapitánya«, ycimy nemesek kapitánya ycimy Nemesek kapitánya ycimy nemesek ycimy kapitánya ycimy ycimy Nemesek ycimy kapitánya ycimy ykodvegy »Falu nyelve«, ycimy falu nyelve ycimy Falu nyelve ycimy falu ycimy nyelve ycimy ycimy Falu ycimy nyelve ycimy ykodvegy népsz. »A házi politika«, ycimy a házi politika ycimy A házi politika ycimy a ycimy házi ycimy politika ycimy ycimy A ycimy házi ycimy politika ycimy ykodvegy vj. szin_III.0464.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ódry Lehel - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1837

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0464.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0464.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29936.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ódry Lehel

Szócikk: Ódry Lehel (pacséri), bariton énekművész, sz. 1837. nov. 30-án, Nemesmiliticsen (Bácsbodrog vm.), megh. 1920. febr. 5-én, Aradon. Négy gimnáziumot végzett Baján, majd vaskereskedő tanonc lett, mikor felszabadult, Bécsbe került, ahol magánúton könyvelőséget tanult. Érces hangjával baráti körökben feltűnést keltett, amire énekelni megtanult. Anyja halála után visszakerült Bajára, ahol Molnár György színigazgató működött. A színtársulat innen Pécsre ment, Ó. — miután nagy kedve volt a színipályához — utánuk indult és 1858. okt. 8-án színész lett 12 frt havi fizetéssel. Mint jóhangú kezdő több kisebb énekpartit kapott; sokat másolgatott, hogy minél több színdarabot megismerhessen; azután kis társulatoknál hányódott-vetődött, majd Horváth György gyulai társulatánál népszínműénekes lett. Itt Szamosy Elek festőművész, Munkácsy Mihály mestere, megtanította festeni; meleg barátság is fűzte Ó-t Munkácsyhoz. 1862. tavaszán Kaposváron »Viola« címszerepében Somssich Pál tetszését annyira megnyerte, hogy a Nemzeti Színház meghívta vendégszereplésre. 1863. január havában szerződött az intézethez, mint karénekes. Radnótfáy Sámuel intendáns rendeletére Stoll Péternél tovább képezte hangját. 1864-ben már »Norma« operában Oroveso szerepében szép sikert ért el; miután azonban nem vették ki a kórusból, 1865-ben Kolozsvárra szerződött magánénekesnek, de 1869-ben visszahívták a Nemzeti Színházhoz, ahol ápr. 1-én fellépett a »Borgia Lucretia« Alfonso Ferrara szerepében. 1872. év elején báró Orczy Bódog intendáns és Richter János karnagy-igazgató közti differenciák miatt elhagyta az intézetet. Bácskai kis birtokát eladta, annak árából fiatal feleségével, Radeczky Józsával (ki 29 évig működött az operai kórusban, hol 1901. jan. 14-én búcsúzott el), külföldi tanulmányútra indult. 1873-ban Erkel Ferenc elkészült »Brankovics György« c. operájával, melynek címszerepét Ó. részére írta — ez volt a visszaszerződtetés egyik főrúgója. Bőhm Gusztáv halálával (L. o.) kinevezték operai rendezőnek is. 1884-ben a M. Kir. Opera­ház tagja lett. 1885. márc. 22-én a bécsi udvari operában vendégszerepelt mint Hamleti, e vendégszereplés után itthon 9500 frtos gázsiját 12.000 frtra emelték. 1896. jún. 19-én nyugdíjba vonult, de azért továbbra is fellépett mint ballada-énekes hangversenyek alkalmával; három éven át pedig Leszkay András színigazgatónál mint operai művezető és énekes funkcionált. 1917. ápr. 14-én Aradon nagy lelkesedéssel ülték meg 80-ik születésnapját. Az estét a Kölcsey Egyesület rendezte. Művei: »Az életből és a színpadról«. Színházi regény. Budapest. 1875. (Két kötet.) »Az ének- és játékmester«. Budapest. 1893. Színműve: »Brankovics György, Szerbia despotája«, eredeti dalmű 4 felv. Zen. szerz. Erkel Ferenc. Szövegét Obernyik Károly drámája után írta Ormay Ferenc társaságában. Bem. 1874. máj. 20. Nemzeti Színház. »A virágasszony leánya«, énekes népsz. 3 felv. Bem. 1877. júl. 10. Fővárosi Nyári Színkörben, Gerőffy Andornál. »Fehér páva«, »Piros Panna«, 3 felv. népszínművek. 1877. »Szórakozott«, vj. 1 felv. »Nemesek kapitánya«, »Falu nyelve«, népsz. »A házi politika«, vj. szin_III.0464.pdf III