Címszó: Ódry Lehel - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1837
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0464.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0464.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29936.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Ódry
Lehel
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529936.htm
Szócikk: Ódry Lehel (pacséri), (megye) bariton
énekművész, sz. 1837. (születés
éve) nov. 30-án, Nemesmiliticsen (megye) (Bácsbodrog
vm.), (megye)
megh. 1920. febr. 5-én, Aradon. (megye) (információ)
Négy gimnáziumot végzett Baján, (megye) (információ)
majd vaskereskedő tanonc lett, mikor felszabadult,
Bécsbe (ország)
került, ahol magánúton könyvelőséget tanult. Érces hangjával baráti körökben feltűnést
keltett, amire énekelni megtanult. Anyja halála után visszakerült Bajára, (megye) (információ)
ahol Molnár György (személy) (információ)
színigazgató működött. A színtársulat innen
Pécsre (megye)
ment, Ó. — miután nagy kedve volt a színipályához — utánuk indult és 1858. (időpont) okt.
8-án színész lett 12 frt havi fizetéssel. Mint jóhangú kezdő több kisebb énekpartit
kapott; sokat másolgatott, hogy minél több színdarabot megismerhessen; azután kis
társulatoknál hányódott-vetődött, majd Horváth György (személy) (információ)
gyulai (megye) társulatánál
népszínműénekes lett. Itt Szamosy Elek (személy) festőművész,
Munkácsy Mihály (személy) (információ)
mestere, megtanította festeni; meleg barátság
is fűzte Ó-t Munkácsyhoz. (személy) (információ)
1862. (időpont) tavaszán
Kaposváron (megye)
»Viola« (cím)
(információ)
címszerepében Somssich Pál (személy) tetszését
annyira megnyerte, hogy a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
meghívta vendégszereplésre. 1863. (időpont) január
havában szerződött az intézethez, mint karénekes. Radnótfáy Sámuel (személy) (információ)
intendáns rendeletére Stoll Péternél (személy) tovább
képezte hangját. 1864-ben (időpont) már
»Norma« (cím)
(információ)
operában Oroveso (szerep) szerepében
szép sikert ért el; miután azonban nem vették ki a kórusból, 1865-ben (időpont) Kolozsvárra
(megye) szerződött
magánénekesnek, de 1869-ben (időpont) visszahívták
a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
ahol ápr. 1-én fellépett a »Borgia Lucretia«
(cím) (információ)
Alfonso Ferrara (szerep) szerepében.
1872. (időpont)
év elején báró Orczy Bódog (személy) (információ)
intendáns és Richter János (személy) (információ)
karnagy-igazgató közti differenciák miatt
elhagyta az intézetet. Bácskai (megye) kis birtokát
eladta, annak árából fiatal feleségével, Radeczky Józsával (személy) (ki
29 évig működött az operai kórusban, hol 1901. (időpont) jan.
14-én búcsúzott el), külföldi tanulmányútra indult. 1873-ban (időpont) Erkel
Ferenc (személy)
(információ)
elkészült »Brankovics György« (cím) (információ)
c. operájával, melynek címszerepét Ó. részére
írta — ez volt a visszaszerződtetés egyik főrúgója. Bőhm Gusztáv (személy) (információ)
halálával (L. o.) kinevezték operai rendezőnek
is. 1884-ben (időpont)
a M. Kir. Operaház tagja lett. 1885. (időpont) márc.
22-én a bécsi udvari operában vendégszerepelt mint Hamleti, e vendégszereplés után
itthon 9500 frtos gázsiját 12.000 frtra emelték. 1896. (időpont) jún.
19-én nyugdíjba vonult, de azért továbbra is fellépett mint ballada-énekes hangversenyek
alkalmával; három éven át pedig Leszkay András (személy) (információ)
színigazgatónál mint operai művezető és énekes
funkcionált. 1917. (időpont) ápr.
14-én Aradon (megye)
(információ)
nagy lelkesedéssel ülték meg 80-ik születésnapját.
Az estét a Kölcsey Egyesület (intézmény)
(információ)
rendezte. Művei: »Az életből és a színpadról«.
(cím) Színházi
regény. Budapest. (Budapest)
1875. (időpont)
(Két kötet.) »Az ének- és játékmester«. (cím) Budapest.
(Budapest)
1893. (időpont)
Színműve: »Brankovics György, Szerbia despotája«, (cím) (információ)
eredeti dalmű 4 felv. Zen. szerz. Erkel Ferenc.
(személy)
(információ)
Szövegét Obernyik Károly (személy) (információ)
drámája után írta Ormay Ferenc (személy) (információ)
társaságában. Bem. 1874. (időpont) máj.
20. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»A virágasszony leánya«, (cím) énekes népsz.
3 felv. Bem. 1877. (időpont) júl.
10. Fővárosi Nyári Színkörben, (intézmény)
(információ)
Gerőffy Andornál. (személy) (információ)
»Fehér páva«, (cím) (információ)
»Piros Panna«, (cím) (információ)
3 felv. népszínművek. 1877. (időpont) »Szórakozott«,
(cím) vj. 1
felv. »Nemesek kapitánya«, (cím) »Falu nyelve«,
(cím) (információ)
népsz. »A házi politika«, (cím) vj. szin_III.0464.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Ódry Lehel címszóvég 29936 Szócikk: Ódry
Lehel (pacséri), ytelepulesy pacsér ytelepulesy pacsér ymegyey bács-bodrog
megye ykodvegy bariton énekművész, sz. 1837. nov. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 30-án, Nemesmiliticsen ytelepulesy nemesmilitics ytelepulesy Nemesmilitics
ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy (Bácsbodrog vm.), ytelepulesy bácsbodrog vm.
ytelepulesy Bácsbodrog vm. ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy megh. 1920. febr.
5-én, Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Négy
gimnáziumot végzett Baján, ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey
bács-bodrog megye ykodvegy majd vaskereskedő tanonc lett, mikor felszabadult, Bécsbe
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy került, ahol magánúton
könyvelőséget tanult. Érces hangjával baráti körökben feltűnést keltett, amire énekelni
megtanult. Anyja halála után visszakerült Bajára, ytelepulesy baja ytelepulesy
Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy ahol Molnár György yszemelynevy molnár
györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színigazgató
működött. A színtársulat innen Pécsre ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey
baranya megye ykodvegy ment, Ó. — miután nagy kedve volt a színipályához — utánuk
indult és 1858. xevtizedx 1855 okt. xtalanevtizedx 1865 8-án színész lett 12 frt
havi fizetéssel. Mint jóhangú kezdő több kisebb énekpartit kapott; sokat másolgatott,
hogy minél több színdarabot megismerhessen; azután kis társulatoknál hányódott-vetődött,
majd Horváth György yszemelynevy horváth györgy yszemelynevy Horváth György
yszemelynevy horváth yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Horváth
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy
gyula ymegyey békés megye ykodvegy társulatánál népszínműénekes lett. Itt Szamosy
Elek yszemelynevy szamosy elek yszemelynevy Szamosy Elek yszemelynevy szamosy
yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Szamosy yszemelynevy Elek
yszemelynevy ykodvegy festőművész, Munkácsy Mihály yszemelynevy munkácsy mihály
yszemelynevy Munkácsy Mihály yszemelynevy munkácsy yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy mestere,
megtanította festeni; meleg barátság is fűzte Ó-t Munkácsyhoz. yszemelynevy
munkácsy yszemelynevy Munkácsy yszemelynevy munkácsy yszemelynevy yszemelynevy
Munkácsy yszemelynevy ykodvegy 1862. xevtizedx 1865 tavaszán Kaposváron ytelepulesy
kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy »Viola« ycimy viola
ycimy Viola ycimy viola ycimy ycimy Viola ycimy ykodvegy címszerepében Somssich
Pál yszemelynevy somssich pál yszemelynevy Somssich Pál yszemelynevy somssich
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Somssich yszemelynevy Pál
yszemelynevy ykodvegy tetszését annyira megnyerte, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy meghívta vendégszereplésre.
1863. január havában szerződött az intézethez, mint karénekes. Radnótfáy Sámuel
yszemelynevy radnótfáy sámuel yszemelynevy Radnótfáy Sámuel yszemelynevy
radnótfáy yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Radnótfáy yszemelynevy
Sámuel yszemelynevy ykodvegy intendáns rendeletére Stoll Péternél yszemelynevy
stoll péter yszemelynevy Stoll Péter yszemelynevy stoll yszemelynevy péter
yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy tovább
képezte hangját. 1864-ben már »Norma« ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy
ycimy Norma ycimy ykodvegy operában Oroveso yszerepy oroveso yszerepy Oroveso
yszerepy oroveso yszerepy yszerepy Oroveso yszerepy ykodvegy szerepében szép sikert
ért el; miután azonban nem vették ki a kórusból, 1865-ben Kolozsvárra ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött magánénekesnek,
de 1869-ben visszahívták xtalanevtizedx 1875 a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol ápr. 1-én fellépett a
»Borgia Lucretia« ycimy borgia lucretia ycimy Borgia Lucretia ycimy borgia
ycimy lucretia ycimy ycimy Borgia ycimy Lucretia ycimy ykodvegy Alfonso Ferrara
yszerepy alfonso ferrara yszerepy Alfonso Ferrara yszerepy alfonso yszerepy
ferrara yszerepy yszerepy Alfonso yszerepy Ferrara yszerepy ykodvegy szerepében.
1872. xevtizedx 1875 év xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 elején báró Orczy
Bódog yszemelynevy báró orczy bódog yszemelynevy báró Orczy Bódog yszemelynevy
báró yszemelynevy orczy yszemelynevy bódog yszemelynevy yszemelynevy báró
yszemelynevy Orczy yszemelynevy Bódog yszemelynevy yk intendáns és Richter János
yszemelynevy richter jános yszemelynevy Richter János yszemelynevy richter
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Richter yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy karnagy-igazgató közti differenciák miatt elhagyta az intézetet.
Bácskai ytelepulesy bácska ytelepulesy Bácska ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy
kis birtokát eladta, annak árából fiatal feleségével, Radeczky Józsával yszemelynevy
radeczky józsa yszemelynevy Radeczky Józsá yszemelynevy radeczky yszemelynevy
józsa yszemelynevy yszemelynevy Radeczky yszemelynevy Józsá yszemelynevy
ykodvegy (ki 29 évig működött az operai kórusban, hol 1901. xevtizedx 1905 jan.
14-én búcsúzott el), külföldi tanulmányútra indult. 1873-ban xevtizedx 1875 Erkel
xtalanevtizedx 1885 Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc
yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy elkészült »Brankovics György« ycimy
brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy
ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy c. operájával, melynek címszerepét
Ó. részére írta — ez volt a visszaszerződtetés egyik főrúgója. Bőhm Gusztáv yszemelynevy
bőhm gusztáv yszemelynevy Bőhm Gusztáv yszemelynevy bőhm yszemelynevy gusztáv
yszemelynevy yszemelynevy Bőhm yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy halálával
(L. o.) kinevezték operai rendezőnek is. 1884-ben xevtizedx 1885 a M. Kir. Operaház
tagja lett. 1885. márc. xtalanevtizedx 1895 22-én a bécsi udvari operában vendégszerepelt
mint Hamleti, e vendégszereplés után itthon 9500 frtos gázsiját 12.000 frtra emelték.
1896. xevtizedx 1895 jún. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 19-én nyugdíjba
vonult, de azért továbbra is fellépett mint ballada-énekes hangversenyek alkalmával;
három éven át pedig Leszkay András yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy
Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy
yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál mint
operai művezető és énekes funkcionált. 1917. xevtizedx 1915 ápr. 14-én Aradon ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy nagy lelkesedéssel ülték meg 80-ik
születésnapját. Az estét a Kölcsey Egyesület yintezmenyy kölcsey egyesület
yintezmenyy Kölcsey yintezmenyy kölcsey yintezmenyy egyesület yintezmenyy
yintezmenyy Kölcsey yintezmenyy ykodvegy rendezte. Művei: »Az életből és a színpadról«.
ycimy az életből és a színpadról ycimy Az életből és a színpadról ycimy az
ycimy életből ycimy és ycimy a ycimy színpadról ycimy ycimy Az ycimy életből
ycimy és ycimy a ycimy színpadról ycimy ykodvegy Színházi regény. Budapest. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1875. xevtizedx 1875 (Két
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 kötet.) »Az ének- és játékmester«. ycimy
az ének- és játékmester ycimy Az ének- és játékmester ycimy az ycimy ének-
ycimy és ycimy játékmester ycimy ycimy Az ycimy ének- ycimy és ycimy
játékmester ycimy ykodvegy Budapest. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 Színműve: »Brankovics György,
Szerbia despotája«, ycimy brankovics györgy, szerbia despotája ycimy Brankovics
György, Szerbia despotája ycimy brankovics ycimy györgy, ycimy szerbia ycimy
despotája ycimy ycimy Brankovics ycimy György, ycimy Szerbia yc eredeti dalmű 4
felv. Zen. szerz. Erkel Ferenc. yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel
Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Szövegét Obernyik Károly yszemelynevy
obernyik károly yszemelynevy Obernyik Károly yszemelynevy obernyik yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Obernyik yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy drámája után írta Ormay Ferenc yszemelynevy ormay ferenc yszemelynevy
Ormay Ferenc yszemelynevy ormay yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Ormay yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy társaságában. Bem. 1874. xevtizedx
1875 máj. 20. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy »A virágasszony leánya«, ycimy a virágasszony leánya ycimy
A virágasszony leánya ycimy a ycimy virágasszony ycimy leánya ycimy ycimy A
ycimy virágasszony ycimy leánya ycimy ykodvegy énekes népsz. 3 felv. Bem. 1877.
júl. 10. Fővárosi Nyári Színkörben, yintezmenyy fővárosi nyári színkör
yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy nyári yintezmenyy színkör
yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy Gerőffy Andornál. yszemelynevy
gerőffy andor yszemelynevy Gerőffy Andor yszemelynevy gerőffy yszemelynevy
andor yszemelynevy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy Andor yszemelynevy
ykodvegy »Fehér páva«, ycimy fehér páva ycimy Fehér páva ycimy fehér ycimy páva
ycimy ycimy Fehér ycimy páva ycimy ykodvegy »Piros Panna«, ycimy piros panna
ycimy Piros Panna ycimy piros ycimy panna ycimy ycimy Piros ycimy Panna ycimy
ykodvegy 3 felv. népszínművek. 1877. »Szórakozott«, xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 ycimy szórakozott ycimy Szórakozott ycimy szórakozott ycimy ycimy
Szórakozott ycimy ykodvegy vj. 1 felv. »Nemesek kapitánya«, ycimy nemesek
kapitánya ycimy Nemesek kapitánya ycimy nemesek ycimy kapitánya ycimy ycimy
Nemesek ycimy kapitánya ycimy ykodvegy »Falu nyelve«, ycimy falu nyelve ycimy
Falu nyelve ycimy falu ycimy nyelve ycimy ycimy Falu ycimy nyelve ycimy
ykodvegy népsz. »A házi politika«, ycimy a házi politika ycimy A házi politika
ycimy a ycimy házi ycimy politika ycimy ycimy A ycimy házi ycimy politika ycimy
ykodvegy vj. szin_III.0464.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Ódry Lehel - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1837
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0464.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0464.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29936.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Ódry
Lehel
Szócikk: Ódry Lehel (pacséri), bariton énekművész,
sz. 1837. nov. 30-án, Nemesmiliticsen (Bácsbodrog vm.), megh. 1920. febr. 5-én,
Aradon. Négy gimnáziumot végzett Baján, majd vaskereskedő tanonc lett, mikor felszabadult,
Bécsbe került, ahol magánúton könyvelőséget tanult. Érces hangjával baráti körökben
feltűnést keltett, amire énekelni megtanult. Anyja halála után visszakerült Bajára,
ahol Molnár György színigazgató működött. A színtársulat innen Pécsre ment, Ó. —
miután nagy kedve volt a színipályához — utánuk indult és 1858. okt. 8-án színész
lett 12 frt havi fizetéssel. Mint jóhangú kezdő több kisebb énekpartit kapott; sokat
másolgatott, hogy minél több színdarabot megismerhessen; azután kis társulatoknál
hányódott-vetődött, majd Horváth György gyulai társulatánál népszínműénekes lett.
Itt Szamosy Elek festőművész, Munkácsy Mihály mestere, megtanította festeni; meleg
barátság is fűzte Ó-t Munkácsyhoz. 1862. tavaszán Kaposváron »Viola« címszerepében
Somssich Pál tetszését annyira megnyerte, hogy a Nemzeti Színház meghívta vendégszereplésre.
1863. január havában szerződött az intézethez, mint karénekes. Radnótfáy Sámuel
intendáns rendeletére Stoll Péternél tovább képezte hangját. 1864-ben már »Norma«
operában Oroveso szerepében szép sikert ért el; miután azonban nem vették ki a kórusból,
1865-ben Kolozsvárra szerződött magánénekesnek, de 1869-ben visszahívták a Nemzeti
Színházhoz, ahol ápr. 1-én fellépett a »Borgia Lucretia« Alfonso Ferrara szerepében.
1872. év elején báró Orczy Bódog intendáns és Richter János karnagy-igazgató közti
differenciák miatt elhagyta az intézetet. Bácskai kis birtokát eladta, annak árából
fiatal feleségével, Radeczky Józsával (ki 29 évig működött az operai kórusban, hol
1901. jan. 14-én búcsúzott el), külföldi tanulmányútra indult. 1873-ban Erkel Ferenc
elkészült »Brankovics György« c. operájával, melynek címszerepét Ó. részére írta
— ez volt a visszaszerződtetés egyik főrúgója. Bőhm Gusztáv halálával (L. o.) kinevezték
operai rendezőnek is. 1884-ben a M. Kir. Operaház tagja lett. 1885. márc. 22-én
a bécsi udvari operában vendégszerepelt mint Hamleti, e vendégszereplés után itthon
9500 frtos gázsiját 12.000 frtra emelték. 1896. jún. 19-én nyugdíjba vonult, de
azért továbbra is fellépett mint ballada-énekes hangversenyek alkalmával; három
éven át pedig Leszkay András színigazgatónál mint operai művezető és énekes funkcionált.
1917. ápr. 14-én Aradon nagy lelkesedéssel ülték meg 80-ik születésnapját. Az estét
a Kölcsey Egyesület rendezte. Művei: »Az életből és a színpadról«. Színházi regény.
Budapest. 1875. (Két kötet.) »Az ének- és játékmester«. Budapest. 1893. Színműve:
»Brankovics György, Szerbia despotája«, eredeti dalmű 4 felv. Zen. szerz. Erkel
Ferenc. Szövegét Obernyik Károly drámája után írta Ormay Ferenc társaságában. Bem.
1874. máj. 20. Nemzeti Színház. »A virágasszony leánya«, énekes népsz. 3 felv. Bem.
1877. júl. 10. Fővárosi Nyári Színkörben, Gerőffy Andornál. »Fehér páva«, »Piros
Panna«, 3 felv. népszínművek. 1877. »Szórakozott«, vj. 1 felv. »Nemesek kapitánya«,
»Falu nyelve«, népsz. »A házi politika«, vj. szin_III.0464.pdf III